Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-26 / 21. szám

1994, Tanuár 26» Szerda —Hírek - Tudósítások------- —fs 7 a K~Magyarország 3 N em volt tüntetés Tőkés László ellen Bukarest (MTI) - Nem került sor tüntetésre kedden Nagyváradon Tőkés László, illetve a Királyhágó- melléki Református Egyházkerület ellen. A rendőrség végül nem enge­délyezte a felvonulást, s a megmoz­dulást szervező romaegyesület beje­lentette, hogy azt későbbre halaszt­ja. Mint Roska Enikő, a Királyhágó- melléki Református Egyházkerület igazgatótanácsának irodavezetője az MTI tudósítójának érdeklődésé­re elmondta, a megyei hatóságok hétfőn fogadták az egyházkerület képviselőit. Azok elmondták, mi történt a Romániai Romák Szabad Demokratikus Egyesülete által sür­getett segély ügyében, amellyel kapcsolatban keddre tüntetésre kértek engedélyt a rendőrségtől. Mint jelentettük, a romaszervezet egy német humanitárius szervezet által a Rirályhágómelléki Egyház- kerület révén számára biztosított munkahelyteremtő segélyből járó 12 ezer márkát, illetve annak meg­növelt összegét követelte. Az egy­házkerület képviselői tájékoztatták a rendőrséget, hogy a szóban forgó összeg kifizetését a német segély- szervezet tiltotta le, miután az első, a szervezetnek átadott előleg fel­használásáról annak vezetői nem tudtak számot adni. E tájékoztatás nyomán a rendőrség végül is nem engedélyezte a romaszervezet tün­tetését, annak nagyváradi elnöke, Rézműves József Zoltán pedig maga is bejelentette, hogy „elhalasztják az akciót. Mint Roska Enikő elmondta, ennek ellenére aZ egyházkerületben bizo­nyos aggodalommal várták kedden, nem kerül-e sor rendzavarásra, de a nap nyugodtan telt. Magyar Suzuki Tokió (MTI) - A Suzuki súlypont- áthelyezést hajt végre, és ebben fon­tos szerepet tulajdonít a vállalat külföldön működő vállalkozásai­nak, köztük a magyar Suzuki Mű­veknek is. Kedden jelentette be Ja­pán hatodik legnagyobb autóipari cége, hogy az idén drasztikusan nö­veli a termelést tengerentúli gyár­telepein: teljesítményét 702 ezer autóra, vagyis 10,9 százalékkal fut­tatja föl. Egyidejűleg a hazai, hama- macui gyáregységében 1 százalékos termeléscsökkentést tervez. A Sizu- oka kormányzóságban működő köz­ponti Suzuki-telepen az idei terme­lési előirányzatban 787 ezer kocsi szerepel. A tengerentúli gyáregysé­gek egyre növekvő szerephez jutot­tak az elmúlt években: míg 1990- ben 350 ezer kocsit állított elő a Su­zuki külföldön, a múlt évben már 633 ezer autóra futott föl a gyártás. — Az idén összesen mintegy 70 ezer autóval többet állítanak majd elő a külföldi Suzuki cégek, ebből Ma­gyarországon 25 ezret, Indiában pe­dig 15 ezer autót — közölték a gyár illetékesei. A külföldi telepek szere­pének növekedése tükröződik a Su- zuki-központ idei eladási terveiben is. Japánból egyre kevesebb autót dobnak majd a nemzetközi piacok­ra, a kivitelt 18,9 százalékkal csök­kentik, 209 ezer autót exportálnak a tervek szerint. A japán piacon vi­szont az eladások 5,5 százalékos nö­vekedésére számítanak, vagyis a vállalat reménykedik a konjunktú­ra beindulásában. _________ M eghosszabbított határidő Optimista az agrártárca Túljutott a mélyponton mezőgazdaságunk Budapest (MTI) — Az agrártárca vezetői sokkal eredményesebb évet ígérnek, mint amilyen az 1993-as esztendő volt a mezőgazdaságban. Nem alaptalanul, hiszen ezúttal még a természet is - legalábbis mostanáig - a gazdák kezére ját­szik. Végre van elegendő csapadék, vagyis kellő vízmennyiség a termő­földek felső rétegében, s ha a májusi eső aranyát, s a nyári esőket sem kell nélkülözni az idén, akkor már csupa tervezhető, kiszámítható és irányítható dolgon múlik, hogy mi­lyen lesz az idei termés. A gazdák támogatásában is van előrelépés, amit nemcsak a kezdő vállalkozók félmillió forintig, illetve a saját be­vitt tőke 30 százalékáig terjedő tá­mogatási lehetősége jelent, hanem egyéb pénzügyi kedvezmények is. A kamattámogatás már nemcsak a növénytermesztőkre, hanem három fontos állattenyésztési ágazatra: a szarvasmarha-, a sertés- és juhte- nyésztókre is kiterjed. Bővült az adópreferenciák köre, felgyorsul a privatizáció, a külkereskedelem ösztönzésére is biztonságosabb és fi­nanszírozási szempontból megala­pozottabb háttér szolgál. Idén nő a termelés —Az előttünk álló esztendő a stabili­záció éve lesz a magyar mezőgazda­ságban — bizakodik Szabó János földművelésügyi miniszter. — Öt­nyolc százalékos termelési értéknö­vekedést, ezen belül 14-20 százalé­kos növénytermesztési eredményja­vulást várunk, az állattenyésztés pedig már megállapodik — ered­ményeit tekintve - a tavalyi szin­ten. Az élelmiszeripar előrelátható­lag 3-5 százalékkal ér el jobb telje­sítményt, mint 1993-ban. A minisztérium megítélése szerint jó ütemben, s a törvények által meg­szabott úton halad az agrárgazda­sági tulajdonváltás is. December vé­géig több mint 320 ezren jutottak tulajdonhoz, közel 27 millió arany­korona értékű földterületen. A kö­zeljövőben parlament elé kerülő fóldtörvénytervezetben egyebek mellett rögzítik a földcserék feltéte­leit, hiszen a széttagoltság csökken­tése alapvető gazdálkodói érdek, amit törvényi eszközökkel is érvé­nyesíteni szükséges. Lényegében megtörtént a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek átala­kulása, kivéve azt a 168 szövetkeze­tét, ahol jogutód miatti megszűnés következett be, vagy csőd és felszá­Az állattenyésztés és a húsipar „mélyrepülésének" végét is prog­nosztizálják Fotó: Farkas Maya molási eljárás kezdődött. Decentra­lizáltan zajlik az állami gazdaságok privatizációja: a 21 milliárd forint­nyi együttes vagyonérték kerek egyharmadát értékesítették eddig, a 139 élelmiszeripari vállalkozásból pedig 45-öt privatizáltak 1993 vé­gére. A miniszter jelentős javulásként ér­tékelte, hogy a mezőgazdaságba adóbevallásra kötelezettek körében a nyereségesek összesen 10 milliárd forintos többletével szemben a vesz­teséggel gazdálkodók hiánya 20 milliárd forint volt, mert ez lénye­gesen kisebb különbség, mint amennyi a korábbi évek hasonló adatainak összehasonlításakor ki­mutatható volt. Ezidén, az értékesí­tési lehetőségek kedvezőbb alakulá­sát joggal feltételezve, további ered­ményjavulással, s mintegy 2-2,2 milliárd dolláros agrárkivitellel le­het számolni - tette hozzá. Terméktanács, falugazda A termelés és az értékesítés össz­hangjának megteremtésére hiva­tott Agrárrendtartási Hivatal veze­tője, Rieger László szerint a többlet- termelés nem okozhat zavart mun­kájukban. Az országgyűlés által megszabott termékkörökben: a tej­termelésben, az étkezési búza, a ta­karmánykukorica-termesztésében, a vágósertés és -marha előállításá­ban, valamint a „problémásnak” minősített juhtenyésztésben és al­matermesztésben, értékesítésben kell elsősorban figyelemmel kísérni­ük a termelési és piaci viszonyokat. Nagy reményeket fűznek a nemrég meghirdetett és 1994-ben már mű­ködtetni szándékozott falugazdász­hálózathoz, amely a terméktaná­csok megalakítását is gyorsíthatja, s munkájukat alapvetően segítheti. A vetésterület csökkenése megállt Az optimista helyzetképet erősíti, hogy a vetésterület csökkenése megállt. Több mint 1 millió hektá­ron telel az őszi búza, s 11 millió tonnás gabonatermeléssel számol a tárca. Valamint a hazai ipar szük­ségleteit kielégítő cukorrépatermés­sel, kiugróan jó napraforgó termés- eredményekkel, felpezsdülő barom­fitenyésztéssel, szerény gyarapo­dással a sertés-, csökkenő mértékű visszaeséssel a szarvasmarha-ága­zatban. Mindezt 57 milliárd forintos támo­gatási keret, amely a kiegészítő pénzügyi intézkedésekkel (elenge­dett aszálykár-hitelek, meliorációs kedvezmények) voltaképpen közel 70 milliárdos segítséget jelent —, s felgyorsuló törvénykezési munka segíti majd elő. így válik lehetséges­sé a tárca álláspontja szerint, hogy 1994 a felhalmozás növekedésének éveként vonuljon be a magyar me­zőgazdaság viharoktól sem mentes századvégi történetébe. lasztására való hivatkozással utasí­tották el az igényt. Adatlapokat is ki kell tölteniük azoknak, akik most nyújtják be kárpótlás iránti kérel­müket első alkalommal. A kérelem az eredeti igénylőlapokon is eljut­tatható a kárpótlási hivatalhoz, azonban az elbírálás megkönnyíté­sére két új típusú igénylőlapot bo­csát ki az OKKH. Az egyiket fehér, a másikat barna borítékban forgal­mazzák a kijelölt postahivatalok. A barna színű borítékban lévő adatla­pok a vagyoni igények benyújtásá­hoz szükségesek, míg a fehér borí­tékban találhatók a szabadságelvo­nás utáni kárpótlási igények be­nyújtására szolgálnak. Az adatlap­csomagokat február első hetétől le­het majd megvenni. A kérelmek beadásának határideje a törvény szerint március 15-e, azonban a határidő március 16-án éjfélre módosul, mivel 15-e munka­szüneti nap. A határidőn túl fela­dott kárpótlási igényeket a hivatal nem tudja elfogadni, miután az új- ramegnyitásról szóló törvény sze­rint azokat semmilyen okra való hi­vatkozással sem lehet érvényesnek tekinteni. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. A kárpótlás bea­dási határidejének újramegnyitása nem jelenti azt, hogy új kárpótlási jogcímek is keletkeztek volna, en­nek megfelelően azok nem adhatják be újból kérelmüket, akiknek erede­ti kérvényét nem a határidő elmu­lasztására való hivatkozással utasí­totta el a kárpótlási hivatal. Budapest (ISB — D.Á.) — Január 27-28-án hivatalos látogatást tesz Jugoszláviában Jeszenszky Géza. A magyar külügyminisztert jugoszláv partnere, Vladislav Jovanovic hívta meg. A vele folytatott tárgyalások mellett Jeszenszky Gézát fogadja Zoran Li­ke államfő, Radoje Kontic szövetsé­gi kormányfő és Slobodan Milosevic szerb elnök. A hivatalos program keretében a magyar külügyminisz­ter találkozik Vük Draskovic-csal, a legnagyobb ellenzéki tömörülés el­nökével, valamint a VMDK vezetői­vel. Január 27-én részt vesz az Újvidéki Színházban az annak fennállására rendezett díszelőadá­son. A Külügyminisztérium keddi sajtótájékoztatóján Herman János beszámolt arról, hogy e hivatalos lá­togatást hosszas előkészítés előzte meg, amelyben maga a szóvivő (egy­ben helyettes államtitkár) játszott fontos szerepet novemberi belgrádi látogatása során. Az azóta eltelt időszakban javulás tapasztalható a két ország viszo­nyában. A jugoszláv hatóságok korrekt ma­gatartást tanúsítanak a magyar kormány által küldött humanitári­us segélyszállítmányokkal kapcso­latban, amelyek elsősorban a vajda­sági magyarság megsegélyezését szolgálják. Érezhetően csökkent a korábban tapasztalt magyarellenes propagandakampány. Milosevic el­nök tárgyalásokat folytatott Ágos­ton Andrással, a VMDK elnökével a szerbiai választások után. Magyar részről változatlanul lehetővé tet­ték, hogy a jugoszláv állampolgárok különösebb korlátozások nélkül lép­hessék át a határt, hozzájárulva ez­zel a mindennapos létfenntartásuk­hoz. Herman János hangsúlyozta: kap­csolatainkban még sok a nyitott kérdés. A látogatás célja éppen ezen kérdé­sek számbavétele, illetve annak fel- térképezése, hogy hol van meg a kölcsönös érdek és politikai készség arra, hogy előrelépjünk. A látoga­tással még hitelesebbé akarják ten­ni azt a magyar álláspontot, hogy az egykori Jugoszlávia összes utódál­lamával Magyarország kiegyensú­lyozott kapcsolatot kíván ápolni. A munkanélküliek támogatása Budapest (MTI) - December végéig 142 ez­ren szereztek jogot az önkormányzatok által folyósított jövedelempótló támogatásra. Ezt egy éve kérhetik a járadékellátásból kikerülő munkanélküliek. Ezt megelőzően szociális segélyre tarthattak igényt, ennek összege 4000 forint volt. A jöve­delempótló támogatás minimális összege a mindenkori nyugdíjminimum 80 százaléka. Egy évvel ezelótt ez 4800 forintot jelentett, je­lenleg 5440 forint. Az állástalan akkor jogo­sult erre az ellátásra, ha a család egy tagjára jutó jövedelem nem éri el az előbb már emlí­tett összeget, a mindenkori nyugdíjminimum 80 százalékát. A szociális törvény módosításával szigorodtak a segély igénybevételének feltételei. Fél éven túli segélyezést követően ugyanis három hó­napra kizárható az ellátásból a munkanélküli, amennyiben nem hajlandó elvállalni az ön- kormányzatoknál szervezett úgynevezett kö­zösségi munkát. Ezt-a tevékenységet települé­si feladatokra az önkormányzatok indítják. Az önkormányzatok lehetősége, hogy megfelelő munkakörülmények között, havonta maxi­mum 40 órán keresztül foglalkoztassák a munkanélkülieket. Ez a munka nem egyezik meg az úgynevezett közhasznú foglalkozta­tással. Hosszabb - hat hónaptól egy évig tartó - idő­szakra zárják ki a munkanélkülit a jövede­lempótló támogatásból, ha együttműködési készsége kifogásolható együttműködési kész­sége. Áz együttműködés feltételezi, hogy a munkanélküli rendszeres kapcsolatot tart fenn az adott munkaügyi szervezettel, nem utasítja vissza a képzettségének, iskolai vég­zettségének megfelelő, vagy ennél egy foko­zattal alacsonyabb szintű, de egyébként a jog­szabályoknak megfelelően felajánlott munka­lehetőséget. Hétpárti egyeztetés Budapest (MTI) - A pártok elfogadhatónak tartják a belügyminiszter által javasolt jelölt- állítási szisztémát, az Országos Választási Bi­zottság összetételét illetően. Ezt Kónya Imre közölte az MTI-vel a keddi, belügyminisztéri­umi hétpárti egyeztetés után. A miniszter elmondta: javaslata szerint az ed­digi választási bizottság elnöke és titkára - Németh János és Kara Pál - tagjai lennének az új testületnek is. Mellettük a Jogászegylet és a Független Jogász Fórum képviselője, va­lamint egy köztiszteletben álló egyetemi okta­tó kapna helyet a grémiumban. A személyi kérdésekkel kapcsolatban az MSZP és az SZDSZ javaslatot kíván tenni, amelyet a na­pokban juttatnak el a belügyminiszterhez. Kónya ezután terjeszti elő a névsort a parla­mentnek. Ismeretes és a sajtó is beszámolt ró­la, ellenzéki oldalról kifogás merült fel az egyik jelölttel, Horváth Sándorral, a Függet­len Jogász Fórum alelnökével szemben, aki je­lenleg a Magyar Televízió Etikai Bizottságá­nak elnöke. A törvény szerint az Országos Vá­lasztási Bizottság összetételére a belügymi­niszter tesz javaslatot, a parlamenti pártok véleményét figyelembe véve. A jelöltek meg­választásáról az Országgyűlés dönt, egyszerű többséggel. A bank még beváltja Polgári László Rimaszombat (ÉM) - Csehszlovákia két szu­verén állammá történt szétválása után (1993. január 1.) a szövetségi pénzen (csehszlovák korona Kcs) is fokozatosan kettévált. Kezdet­ben a felülbélyegzett bankjegyek voltak ér­vényben Szlovákiában, majd fokozatosan az elmúlt év végéig megjelentek a szlovák ban­kók a 20, 50, 100, 500 és 1000 Sk-ét (szlovák koronát) érő bankjegyek. Nem kizárt, hogy olvasóink minderről nem, vagy csak megkésve értesültek, így megtör­ténhet, hogy még jelenleg is rendelkeznek fe­lülbélyegzett csehszlovák koronával - tájékoz­tatásul közöljük, mit, meddig lehet még a ban­kokban beváltani. A tízkoronás bankjegyeket, melyek egyébként sem voltak felülbélyegezve, már nem lehet beváltani. Az ezer koronás nagy hirtelenséggel bevont bankjegyek, szin­tén rég elfeledettek - csak ’93. november 5-ig lehetett őket átváltani. A felülbélyegzett 20, 50, 100 és 500 koronások még „meg­menthetők”. A 20,100 és 500 koronások még március 31-ig beválthatók, az ötven koronás piros színű Stúr képével ellátott bankjegyek pedig 1994. február 28-ig váltható be a ban­kokban. Az átváltható bankjegyeket még sok üzletben el is fogadják, hisz az üzletvezetők is a bankba hordják a napi bevételt. Az érmék közül az 50 filléres és az 1 koronás már csak január végéig van érvényben a pénzintézetek számára is. A 10 és 20 fillérest, valamint a 2 és 5 koronásokat még február végéig elfogadja a bank. Az átváltás minden bankban gyors és zökkenőmentes. Budapest (MTI) - Meghosszabbí­totta 1994. február 15-éig az egyéni vállalkozók számára az átjelentke- zési lehetőséget a társasági adótör­vény hatálya alá az APEH elnöke — tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal illetékese az MTI-t kedden. Az egyéni vállalko­zók a mült évben módosított társa­sági adótörvény alapján 1994. janu­ár 31-éig kaptak lehetőséget arra, hogy bejelentkezhessenek a társa­sági adó hatálya alá. Az APEH elnö­ke azért hosszabbította meg 15 nap­pal a határidőt, hogy elősegítse az érintettek megalapozott és átgon­dolt döntésének meghozatalát. Azok az egyéni vállalkozók, akik a meghosszabbított határidőig beje­lentkeznek a társasági adó hatálya alá, azok már január 1-jétől visszamenőlegesen e jogszabály elő­írásai szerint adóznak. Az átjelent- kezési szándékot az APEH megyei, illetve fővárosi igazgatóságainál kell bejelenteni a megfelelő forma­nyomtatványon. A kárpótlási igények: február 15-től Budapest (MTI) - Február 15-étól adhatják be kárpótlás iránti kérel­meiket mindazok, akik az első há­rom kárpótlási törvény alapján kár­pótlásra jogosultak, de kérelmeiket eddig még nem adták be, illetve azt a jogvesztő hatályú eredeti határi­dőn tül tették meg - tájékoztatta az Országos Kárrendezési és Kárpótlá­si Hivatal közleményében kedden az MTI-t. Nem kell kérelmet be­nyújtaniuk azoknak, akik már ad­tak be kérvényt, de még nem kap­ták kézhez a kárpótlási hivatal elu­tasító határozatát. Csupán egy ajánlott levélben megírt kérelmet kell benyújtaniuk azoknak, akik be­adták papijaikat és olyan határo­zatot kaptak a kárpótlási hivataltól, amelyben a beadási határidő elírni­Kiegyensúlyozott kapcsolat a célunk Jeszenszky Géza csütörtökön Jugoszláviába utazik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom