Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-24 / 19. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1994» Január 24», Hétfő---------APROPÓ--------­R eklámérték Bánhegyi Gábor A közelmúltban röppent fel a hír, hogy Szolnok önkormányzata első nekifutásra egy évre „leigazolta” a város számára a Liszt Ferenc Kamarazenekart. A történettulajdonképpen akkor kezdődött, amikor a zenekar valamilyen apróság mi­att kiesett az illetékesek kosarából, de az köztudott, hogy minél magasabb lovon ül valaki, annál hamarabb sértődik. A Rótta János vezette együttesről „hirtelen kide­rült”, hogy annyira nem is kell őket támo­gatni. Igaz ugyan, hogy fantasztikusan képzett zenészekből áll a zenekar, akik ke- resztül-kasul utazták már a világot, csak éppen elfelejtették, hogy zenész ne beszél­jen, húzza a vonót, fújja a nádat, abból nem lehet nagy baj. Olyan nagyon nagy baj nem is lett, mert létrehozták a Liszt Ferenc Ka­marazenekar Alapítványt, de azért próba­termet fenn kell tartani, az utazgatás sincs ingyen, a sokat használt frakk előbb vagy utóbb mára nézőtérről is kopottnak látszik, és nem utolsó sorban a korgó gyomornak étket kell kínálni. Ekkor jött kapóra a szolnokiak felajánlá­sa, miszerint az idén finanszírozzák a ze­nekar fenntartási költségeit. Cserébe nem várnak mást Rolla Jánoséktól, minthogy a külföldi, a budapesti és egyéb előre lekö­tött koncertjeik mellett néhány hangver­senyt Szolnokon is adjanak. Mert a szolno­ki önkormányzat hisz abban, hogy egy ní­vószenekarnak, egy nívós fesztiválnak rek­lámértéke van, arra odafigyelnek az or­szághatárokon kívül is, tehát megéri azt a néhány milliócskát odakínálni, hiszen könnyen lehet, hogy évek múlva ennek is köszönhetően ezek sokszorosa csendül majd vissza a város kasszájába. Hason­lóképpen gondolkodnak a Zemplénben is, ahol az augusztusi művészeti napok házigazdája szintén a Liszt Ferenc Ka­marazenekar. Meg kellene kérdezni Rolla Jánoséktól, ugyan ráérnek-e még a nyáron, mert lehet­nének esetleg máshol is házigazdák. Azt fel sem tételezem, hogy létezik olyan város, ahol dztgondolnák, egy ilyen fesztivál csak fölösleges pénzpocsékolás... Arany Glóbusz Steven Spielberg is kapott Arany Glóbuszt Fotó: AP Washington (MTI) - A szokásos külsőségek közepette, impozáns gála keretében osztották ki immáron ötvenegyedik alkalommal az Arany Glóbusz-díjakat szombat este Los An­gelesben. Az év legjobb filmjének díját a „Schindler's List” (Schindler névsora) kapta. Rendezője, Steven Spielberg, a tudományos­fantasztikus filmek, a Csillagháború-sorozat és a Jura park alkotója egyúttal elnyerte a leg­jobb rendezőnek járó díjat, és ugyancsak Arany Glóbuszt adományoztak a film forgató­könyvírójának, Steven Zailiannak is. A fekete­fehér, háromórás alkotás a holocaust témáját dolgozza fel. Az idegen nyelvű filmek közül a „Farewell My Concubine” (kínai) vitte el a pál­mát. A legjobb filmvígjáték díját a JMrs. Do- ubtfire” szerezte meg, és a kategóriában a leg­jobb színésznek járó Arany Glóbuszt Robert Williams vihette haza. A dráma kategóriában 1993 legjobb színésze az általában komikus szerepet alakító Tom Hanks lett A színésznők közül Holly Hunter mondhatta magáénak a Glóbuszt a „The Piano” (A zongora) című alko­tásban nyújtott teljesítményéért. Mint min­dig, a díjakat most is a Hollywoodi Külföldi Sajtószövetségbe tömörült kritikusok ítélték oda. Hosszú éveken át nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget az Arany Glóbusz­nak, már csak azért sem, mert a díjkiosztást nem egyszer zaftos botrányok, nyilvánvaló részrehajlások kísérték. Egyik-másik komoly kritikusról kiderült, hogy mellékállásban ta­xisofőrként tartja fenn magát, vagy éppenség­gel soha egy sort le nem írt. Utazik a Miskolc (ÉM) - 1992 júliusában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ön- kormányzat a gazdasági és kulturá­lis együttműködés érdekében köz­vetlen kapcsolatba lépett a hollan­diai Dél-Hollandia tartománnyal. Ennek köszönhetően a Miskolci Nemzeti Színház meghívást kapott a Gonda városában megrendezendő szeptemberi zenei és színházi feszti­válra. A tervek szerint a színház zenekara kíséri majd a rangos eseményen fel­lépő társulatokat. A fesztiválra uta­zik továbbá a teátrum kórusa és ba­lettkara is. Az előadássorozat finá­léja pedig a Kálmán Imre Csárdás­királynője lesz, a Miskolci Nemzeti Színház előadásában. De a magyar közönség sem marad holland előa­dás nélkül, a Miskolci Nemzeti Színház meghívta a Conny Janssen modem balettegyüttest kétnapos vendégszereplésre, ennek időpontja pedig a színházi rekonstrukció befe­jezésének ünnepsége lesz. Az előadásokon kívül a Conny Jans­sen balettkar művészei mesterkur­zust is tartanak majd városunkban, melyre meghívást kapnak a magyar balettmúvészek és koreográfusok. Csárdáskirálynő Connie Eggink, a holland balettegyüttes programszervezője a Mis­kolci Nemzeti Színházban Fotó: Jánmay György Ellenpontok és azok ötvözete Miskolc (ÉM - BG) - A kamaraze­nélésnek tulajdonképpen csak elő­nyei varnak. A zenészek megcsil­logtathatják képességeiket, bátran becsempészhetik egy műbe egyéni elképzeléseiket, egy kis létszámú együttes elhelyezése nem kíván túl nagy koncerttermet és a kamarázás egy kicsit csökkenti a távolságot a színpad és a nézőtér között. Talán éppen ezért és/vagy rengeteg más okból alakított kamaratriót Eck­hardt Gábor (zongora), Hóm And­rás (klarinét) és Botvay Károly (gor­donka). A három előadóművész lé­pett fel január 20-án a miskolci Bar- tók-teremben. Mihail Ivanovics Glinka huszonhét évesen, olaszországi úíjáról haza­térve komponálta d-moll „patetikus” trióját. Az orosz műzene egyik megteremtőjeként számon tartott Mester talán túl sok min­dent akart ebbe az egy műbe bele­sűrítem. A kezdeti pátosz éppen ezért egy idő után kissé „bugy­borékolni" kezd, ki-kilép az elmé­lyült szemlélődés szerepéből, néhol teljesen rapszodikussá, fékezhetett lenné válik. A három hangszer hol teljesen egymástól élesen elkülö­nülve hallatszik, hol pedig teljesen egymásba olvadnak. Glinka csak a harmadik tételben talál igazán visz- sza az eredeti hangulathoz, innen­től sikerül fegyelmezetten kordában tartania magát, a hangulat is sok­kal világosabbá, derűsebbé válik, mint a mű első felében. Beethoven B-dúr trióját a szakiro­dalom a konvencionális művek kö­zött tartja számon, amely a Mester korábbi trióihoz képest könnyebb feladatot jelent előadó és befogadó számára egyaránt. A teremben elu­ralkodik az optimizmus, érezhető, hogy Beethoven szinte mosolyogva komponálta ezt a művét. Minden hangszer csak annyit mond el, amit még a „megerőszakolása” nélkül kö­zölni tud, hallatlanul finomak a há­rom hangszer közötti arányok. Az első tételben a zongora a háttérbe vonul, többnyire csak arra vállalko­zik, hogy a két szólistát kísérje. A második, lassú tétel tovább folytat­ja az első hangulatát, a Mester ki­kacsint ránk, hogy ezt a „bú­songást” kéretik nem igazán komo­lyan venni, csak hadd pihenjenek egy kicsit a zenészek miközben a publikum gyönyörködik az andalító muzsikában. A harmadik tétel vari­áció-sorozatában benne foglaltatik Beethoven minden játékossága, azé a fajta emberé, akinek még akár hetven éves korában is kedve szoty- tyan fára mászni, ürgét önteni, ha éppen nem látja senki. A zenészek arcán is a komolyságot felváltja a mosoly, szinte lubickolnak a szere­pükben. Az első két mű hangulatá­nak mintegy ötvözete Brahms a- moll triója. Az első két tétel az idő­södő Mester komorságát, zárkózott­ságát mutatja be kicsit patetikus jelleggel, a mű második felében vi­szont fokozatosan kivilágosodik a kép, a búskomor, sötét, lemondó hangulatot Brahms két, pattogó rit­musú, gyors tétellel oldja fel. Ebben a műben válik főszereplővé az eddig kicsit háttérben szorult klarinét, a Mester lehetőséget ad az előadómű­vésznek, hogy bemutassa a hang­szer líraian lágy, altszerűen búgó hangszíneit. A számítógéptől a latinig Nyolcosztályos gimnáziumi oktatás a Zrínyiben is Miskolc (ÉM) - Az 1994/95-ös tan­évben a Zrínyi Ilona Gimnázium­ban is beindul a nyolcosztályos gim­náziumi oktatás. Az általános isko­lák negyedik osztályát eredménye­sen elvégző tanulók — az általános iskolák számára rendszeresített je­lentkezési lapon - március 10-ig je­lentkezhetnek, a felvételi vizsga időpontja április 16. A jelentkező ta­nulóknak írásbeli vizsgát kell tenni­ük magyar nyelvből és irodalomból, illetve logikai készséget, környezet- ismereti tájékozottságot mérő fela­datokat oldanak majd meg. A gim­náziumban január 27-én, csütörtö­kön délután öt órától az érdeklődő szülők számára részletes tájékozta­tást adnak az oktatási programról és nevelési elképzelésekről. A nyolc- osztályos képzés beindításáról Ko- vácsné Szegedi Ildikótól, a gimnázi­um igazgatójától a következőket tudtuk meg. • Iskolánkban az elmúlt szeptem­berben tartott munkatervi értekez­leten a tantestület megvitatta, és 53 főből két ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadta a nyolcosztályos gimnáziumi oktatás indításának tervezetét. Intézmé­nyünkben évek óta a tantestületi megbeszélések visszatérő témája volt, hogyan illeszkedhetnénk be abba a folyamatba, mely a tehetség- gondozás érdekében a város több gimnáziumában is megindult kü­lönböző formákban. Bizonyos tár­gyakból (angol, rajz) évek óta, széle­sebb körben pedig két éve tartunk olyan előkészítő foglalkozásokat az általános iskolások számára, mely- lyel a gimnáziumi oktatásra való felkészülést szeretnénk segíteni. A pontversenyek, szaktárgyi vetélke­dők, délutáni foglalkozások sikere mutatta, hogy az általános iskolá­sok között sok érdeklődő gyermek van, akik szívesen kapcsolódnak be a gimnáziumi oktatási rendbe. És tapasztaltuk azt is, hogy a hagyo­mányos négyosztályos oktatási for­ma sok tekintetben nehézkes. A nyelvek esetében például nemcsak a felkészültség, hanem sokszor az általános iskolában teljesített óra­számok tekintetében is lényeges el­térések vannak. így jónéhány tanu­ló 3-4 évi nyelvtanulása, esetleg kü­lönórája vész kárba, mert a haladó szintre még nem sikerült eljutniuk, s tudásukkal kezdő csoportokba kényszerülnek. A természettudo­mányos tárgyak, az irodalom és tör­ténelem esetében a tananyag olyan átfedéseket mutat az általános és középiskolai tantervekben, melyek időpazarlóak és a sietős feldolgozás mindkét oktatási szinten a tudás rovására megy. □ Több gimnázium megelőzte önö­ket. Miért nem. vágtak bele hama­rabb? • Az országosan három-négy éve megindult megújulási folyamatba mi is a kezdetektől szerettünk volna bekapcsolódni. Ebben a gimnázium jövője körül kialakult bizonytalan­ság akadályozott, ám szerencsére Miskolc Város Önkormányzata az 1993. április 21-i közgyűlésen ho­zott határozatában az intézmény fenntartása mellett döntött. E ga­rancia tudatában úgy gondoltuk, hogy a jövőben már nem felelőtlen­ség a diákokkal és szülőkkel szem­ben, ha a megújulás és szakmai to­vábbfejlődés útjait keresve bekap­csolódunk a közoktatás országos átalakulási folyamatába. □ Ám mindez tárgyi, személyi felté­teleket kíván. Adott-e ez az iskolá­ban? • Igen, természetesen átgondoltuk ezt is. A tantestület magas szintű szakmai és pedagógiai felkészültsé­gét bizonyítják a sikeres érettségi és felvételi vizsgák, a versenyeredmé­nyek, sokuknak van általános isko­lai tanítási gyakorlata is. Az intéz­mény felszereltsége pedig megfelel azoknak az igényeknek, mely a te­hetséggondozás magasabb színijén is elvárható. □ Egyre kevesebb a gyerek... • Tagadhatatlanul motiválta a tan­testületet az a tény is, hogy biztosít­suk iskolánk színvonalas működé­sének feltételeit egy olyan időszak­ban is, mikor a 14-18 éves korosz­tály létszáma érezhetően csökken. Úgy gondoljuk azonban, hogy az ál­talunk indítandó osztály létszáma a város általános iskolái számára nem jelenthet olyan mértékű lét­számcsökkenést, mely az intézmé­nyek gazdálkodását vagy működé­sét észrevehetően befolyásolná. □ Összefoglalná röviden az alapel­veket? • Célunk tehát az, hogy lehetőséget biztosítsunk egy más rendszerű ok­tatásban való részvételre olyan ta­nulók számára, akikről - életkori adottságaiknak megfelelő mércével mérve - kiderül, hogy alkalmasak a gimnáziumi oktatásban való rész­vételre. A program gyermekcentri­kus abban az értelemben, hogy megpróbálja megszüntetni a tanu­lók túlterheltségét, mely jelentős részben a tárgyi átfedésekből, állan­dó ismétlésekből fakad. Az óraszá­mok viszonylag alacsonyak az első­től a nyolcadik évfolyamig... De a tervezet eredményorientált is, hi­szen a nyolcadik évfolyamon a diá­kok egy nyelvből középfokú nyelv­vizsgával, másikból ezt megközelítő vagy el is érő tudással bírnak, in­tenzíven készülnek az érettségire és a felvételire. Jártasak a számító­gépkezelésben, és ha akarják, a la­tin műveltséget is megszerezhetik. Pro Renovanda Budapest (MTI) - A magyar kultú­ra napja alkalmából a Pro Renovan­da Cidtura Hungáriáé Alapítvány szombaton a Professzorok Házában kiosztotta az oktatás, a kultúra, a közművelődés és a tudomány terü­letén kiemelkedő teljesítményt elért személyiségek elismerésére alapított díjakat. Deák Ferenc-díjat és egyben alapítványi fődíjat ado­mányozott Komái János közgaz­dásznak azért a több évtizedes re­formszemléletű munkásságáért, mellyel nemzetközi elismerést is szerzett. Deák Ferenc-díjat kapott még Ku- korelli István alkotmányjogász és Litván György történész. Kodály Zoltán-díjban részesült a Budapesti Fesztiválzenekar; Benda Kálmán akadémikus; Czine Mihály irodalomtörténész; Nemeskürty Ist­ván író, valamint a magyar művé­szet terén kifejtett tevékenységéért Báder Miklósné. Pázmány Péter-díjat Ladányi An­dor tudományos kutatónak; Csur- gai Árpád akadémikusnak; Szendró Péter egyetemi tanárnak; Órosz Ist­ván egyetemi tanárnak; Frenkl Ró­bert egyetemi tanárnak; és Sándor Lászlónak, az Országos Kollégiumi Tanács elnökének adományozott. A Trefort Ágoston-díjat Deszpot Gabriella, a nagykovácsi általános iskola igazgatója; Gyapai Gábor nyugalmazott iskolaigazgató; és Enyedi György akadémikus kapta. A kisebbségi kollektív jogok kidol­gozásában végzett kiemelkedő tevé­kenységéért Ágoston Andrásnak Kemény Zsigmond-díjat adományo­zott az alapítvány. A Pro Renovanda Cultura Hungá­riáé Alapítványt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1989- ben hozta létre, hogy segítséget nyújtson a régi kultúrszemlélet le­bontásában és az új művelődéspoli­tika felépítésében. Célpályázatokat ír ki, a beérkező pályaműveket 29 szakkuratórium bírálja el. Ennek az újtípusú menedzselésnek a lé­nyege, hogy az önállóan gondolkodó polgárokat és nem az intézménye­ket támogatja — Glatz Ferenc a csúcskuratórium elnöke beszélt er­ről bevezető szavaiban. Az alapít­vány működését 661 millió forint töltével kezdte, mely összeget a cél- támogatásra szánt alapoktól kapta. A most első ízben átadott jutalma­kat a képzett tartalékokból hozták létre. Pesti premierek Budapest (MTI) - Magyar és német szerző darabja szerepel január utol­só hetének színházi bemutatói kö­zött Budapesten. Molnár Ferenc művét a Madách Kamara, Heinrich von Kleist történelmi drámáját pe­dig a Vígszínház tűzte műsorára. A hazai és a külföldi színpadok ün­nepelt szerzőjének Riviera című vígjátékát pénteken mutatják be a Madách Kamara Színházban. Az előadás szereplői: Szerednyey Béla, Varga Klári, Puskás Tamás, Gál- völgyi János, Vasvári Emese, Dózsa László, Lesznek Tibor, Pádua Ildi­kó, Tóth Anita, Nagy Zoltán és Gal- benisz Tornász. Avígjátékot Huszti Péter állította színpadra.A Molnár­vígjáték ősbemutatója a Renais­sance Színházban volt, 1926 janu­árjában. Az előadás főszerepeit Somlay Artúr, Táray Ferenc, Mak- láry Zoltán és Makai Margit keltet­te életre. A heilbronni Katica című Kleist drámának a Vígszínház-sá­torban vasárnap lesz a premierje. A német romantika egyik legjelesebb alkotója, 1808-ban vetette papírra a heilbronni fegyverkovács lányának „történetét”. Szereplők: Lukács Sándor, Kaszás Attila, Tábori Nóra, Szalai Krisztina, Csema Antal, Szabó Gabi, Hullán Zsuzsa, Re­viczky Gábor, Kerekes Éva, Korog­nál Károly. A dráma rendezője: Eszenyi Enikő. =Röviden -­......­A brit sajtóról hallgathatnak an­gol nyelvű előadást az érdeklődők ma, hétfőn délután öt órától Miskol­con a Kossuth u. 11. alatt, a Kultu­rális Menedzser Iroda szervezésé­ben. A kassai Thália Színház előadá­sában Moliere: A tudós nők című darabját láthatja a közönség január 25-én, kedden este hét órától Sáros­patakon a Művelődés Házában. A Szerelem... Oh! című előadást mutatja be a Nyitott, Színház Ka­zincbarcikán az Egressy Béni Mű­velődési Házban január 26-án, szer­dán este hét órától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom