Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-24 / 19. szám
8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1994» Január 24», Hétfő---------APROPÓ--------R eklámérték Bánhegyi Gábor A közelmúltban röppent fel a hír, hogy Szolnok önkormányzata első nekifutásra egy évre „leigazolta” a város számára a Liszt Ferenc Kamarazenekart. A történettulajdonképpen akkor kezdődött, amikor a zenekar valamilyen apróság miatt kiesett az illetékesek kosarából, de az köztudott, hogy minél magasabb lovon ül valaki, annál hamarabb sértődik. A Rótta János vezette együttesről „hirtelen kiderült”, hogy annyira nem is kell őket támogatni. Igaz ugyan, hogy fantasztikusan képzett zenészekből áll a zenekar, akik ke- resztül-kasul utazták már a világot, csak éppen elfelejtették, hogy zenész ne beszéljen, húzza a vonót, fújja a nádat, abból nem lehet nagy baj. Olyan nagyon nagy baj nem is lett, mert létrehozták a Liszt Ferenc Kamarazenekar Alapítványt, de azért próbatermet fenn kell tartani, az utazgatás sincs ingyen, a sokat használt frakk előbb vagy utóbb mára nézőtérről is kopottnak látszik, és nem utolsó sorban a korgó gyomornak étket kell kínálni. Ekkor jött kapóra a szolnokiak felajánlása, miszerint az idén finanszírozzák a zenekar fenntartási költségeit. Cserébe nem várnak mást Rolla Jánoséktól, minthogy a külföldi, a budapesti és egyéb előre lekötött koncertjeik mellett néhány hangversenyt Szolnokon is adjanak. Mert a szolnoki önkormányzat hisz abban, hogy egy nívószenekarnak, egy nívós fesztiválnak reklámértéke van, arra odafigyelnek az országhatárokon kívül is, tehát megéri azt a néhány milliócskát odakínálni, hiszen könnyen lehet, hogy évek múlva ennek is köszönhetően ezek sokszorosa csendül majd vissza a város kasszájába. Hasonlóképpen gondolkodnak a Zemplénben is, ahol az augusztusi művészeti napok házigazdája szintén a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Meg kellene kérdezni Rolla Jánoséktól, ugyan ráérnek-e még a nyáron, mert lehetnének esetleg máshol is házigazdák. Azt fel sem tételezem, hogy létezik olyan város, ahol dztgondolnák, egy ilyen fesztivál csak fölösleges pénzpocsékolás... Arany Glóbusz Steven Spielberg is kapott Arany Glóbuszt Fotó: AP Washington (MTI) - A szokásos külsőségek közepette, impozáns gála keretében osztották ki immáron ötvenegyedik alkalommal az Arany Glóbusz-díjakat szombat este Los Angelesben. Az év legjobb filmjének díját a „Schindler's List” (Schindler névsora) kapta. Rendezője, Steven Spielberg, a tudományosfantasztikus filmek, a Csillagháború-sorozat és a Jura park alkotója egyúttal elnyerte a legjobb rendezőnek járó díjat, és ugyancsak Arany Glóbuszt adományoztak a film forgatókönyvírójának, Steven Zailiannak is. A feketefehér, háromórás alkotás a holocaust témáját dolgozza fel. Az idegen nyelvű filmek közül a „Farewell My Concubine” (kínai) vitte el a pálmát. A legjobb filmvígjáték díját a JMrs. Do- ubtfire” szerezte meg, és a kategóriában a legjobb színésznek járó Arany Glóbuszt Robert Williams vihette haza. A dráma kategóriában 1993 legjobb színésze az általában komikus szerepet alakító Tom Hanks lett A színésznők közül Holly Hunter mondhatta magáénak a Glóbuszt a „The Piano” (A zongora) című alkotásban nyújtott teljesítményéért. Mint mindig, a díjakat most is a Hollywoodi Külföldi Sajtószövetségbe tömörült kritikusok ítélték oda. Hosszú éveken át nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget az Arany Glóbusznak, már csak azért sem, mert a díjkiosztást nem egyszer zaftos botrányok, nyilvánvaló részrehajlások kísérték. Egyik-másik komoly kritikusról kiderült, hogy mellékállásban taxisofőrként tartja fenn magát, vagy éppenséggel soha egy sort le nem írt. Utazik a Miskolc (ÉM) - 1992 júliusában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ön- kormányzat a gazdasági és kulturális együttműködés érdekében közvetlen kapcsolatba lépett a hollandiai Dél-Hollandia tartománnyal. Ennek köszönhetően a Miskolci Nemzeti Színház meghívást kapott a Gonda városában megrendezendő szeptemberi zenei és színházi fesztiválra. A tervek szerint a színház zenekara kíséri majd a rangos eseményen fellépő társulatokat. A fesztiválra utazik továbbá a teátrum kórusa és balettkara is. Az előadássorozat fináléja pedig a Kálmán Imre Csárdáskirálynője lesz, a Miskolci Nemzeti Színház előadásában. De a magyar közönség sem marad holland előadás nélkül, a Miskolci Nemzeti Színház meghívta a Conny Janssen modem balettegyüttest kétnapos vendégszereplésre, ennek időpontja pedig a színházi rekonstrukció befejezésének ünnepsége lesz. Az előadásokon kívül a Conny Janssen balettkar művészei mesterkurzust is tartanak majd városunkban, melyre meghívást kapnak a magyar balettmúvészek és koreográfusok. Csárdáskirálynő Connie Eggink, a holland balettegyüttes programszervezője a Miskolci Nemzeti Színházban Fotó: Jánmay György Ellenpontok és azok ötvözete Miskolc (ÉM - BG) - A kamarazenélésnek tulajdonképpen csak előnyei varnak. A zenészek megcsillogtathatják képességeiket, bátran becsempészhetik egy műbe egyéni elképzeléseiket, egy kis létszámú együttes elhelyezése nem kíván túl nagy koncerttermet és a kamarázás egy kicsit csökkenti a távolságot a színpad és a nézőtér között. Talán éppen ezért és/vagy rengeteg más okból alakított kamaratriót Eckhardt Gábor (zongora), Hóm András (klarinét) és Botvay Károly (gordonka). A három előadóművész lépett fel január 20-án a miskolci Bar- tók-teremben. Mihail Ivanovics Glinka huszonhét évesen, olaszországi úíjáról hazatérve komponálta d-moll „patetikus” trióját. Az orosz műzene egyik megteremtőjeként számon tartott Mester talán túl sok mindent akart ebbe az egy műbe belesűrítem. A kezdeti pátosz éppen ezért egy idő után kissé „bugyborékolni" kezd, ki-kilép az elmélyült szemlélődés szerepéből, néhol teljesen rapszodikussá, fékezhetett lenné válik. A három hangszer hol teljesen egymástól élesen elkülönülve hallatszik, hol pedig teljesen egymásba olvadnak. Glinka csak a harmadik tételben talál igazán visz- sza az eredeti hangulathoz, innentől sikerül fegyelmezetten kordában tartania magát, a hangulat is sokkal világosabbá, derűsebbé válik, mint a mű első felében. Beethoven B-dúr trióját a szakirodalom a konvencionális művek között tartja számon, amely a Mester korábbi trióihoz képest könnyebb feladatot jelent előadó és befogadó számára egyaránt. A teremben eluralkodik az optimizmus, érezhető, hogy Beethoven szinte mosolyogva komponálta ezt a művét. Minden hangszer csak annyit mond el, amit még a „megerőszakolása” nélkül közölni tud, hallatlanul finomak a három hangszer közötti arányok. Az első tételben a zongora a háttérbe vonul, többnyire csak arra vállalkozik, hogy a két szólistát kísérje. A második, lassú tétel tovább folytatja az első hangulatát, a Mester kikacsint ránk, hogy ezt a „búsongást” kéretik nem igazán komolyan venni, csak hadd pihenjenek egy kicsit a zenészek miközben a publikum gyönyörködik az andalító muzsikában. A harmadik tétel variáció-sorozatában benne foglaltatik Beethoven minden játékossága, azé a fajta emberé, akinek még akár hetven éves korában is kedve szoty- tyan fára mászni, ürgét önteni, ha éppen nem látja senki. A zenészek arcán is a komolyságot felváltja a mosoly, szinte lubickolnak a szerepükben. Az első két mű hangulatának mintegy ötvözete Brahms a- moll triója. Az első két tétel az idősödő Mester komorságát, zárkózottságát mutatja be kicsit patetikus jelleggel, a mű második felében viszont fokozatosan kivilágosodik a kép, a búskomor, sötét, lemondó hangulatot Brahms két, pattogó ritmusú, gyors tétellel oldja fel. Ebben a műben válik főszereplővé az eddig kicsit háttérben szorult klarinét, a Mester lehetőséget ad az előadóművésznek, hogy bemutassa a hangszer líraian lágy, altszerűen búgó hangszíneit. A számítógéptől a latinig Nyolcosztályos gimnáziumi oktatás a Zrínyiben is Miskolc (ÉM) - Az 1994/95-ös tanévben a Zrínyi Ilona Gimnáziumban is beindul a nyolcosztályos gimnáziumi oktatás. Az általános iskolák negyedik osztályát eredményesen elvégző tanulók — az általános iskolák számára rendszeresített jelentkezési lapon - március 10-ig jelentkezhetnek, a felvételi vizsga időpontja április 16. A jelentkező tanulóknak írásbeli vizsgát kell tenniük magyar nyelvből és irodalomból, illetve logikai készséget, környezet- ismereti tájékozottságot mérő feladatokat oldanak majd meg. A gimnáziumban január 27-én, csütörtökön délután öt órától az érdeklődő szülők számára részletes tájékoztatást adnak az oktatási programról és nevelési elképzelésekről. A nyolc- osztályos képzés beindításáról Ko- vácsné Szegedi Ildikótól, a gimnázium igazgatójától a következőket tudtuk meg. • Iskolánkban az elmúlt szeptemberben tartott munkatervi értekezleten a tantestület megvitatta, és 53 főből két ellenszavazat és három tartózkodás mellett elfogadta a nyolcosztályos gimnáziumi oktatás indításának tervezetét. Intézményünkben évek óta a tantestületi megbeszélések visszatérő témája volt, hogyan illeszkedhetnénk be abba a folyamatba, mely a tehetség- gondozás érdekében a város több gimnáziumában is megindult különböző formákban. Bizonyos tárgyakból (angol, rajz) évek óta, szélesebb körben pedig két éve tartunk olyan előkészítő foglalkozásokat az általános iskolások számára, mely- lyel a gimnáziumi oktatásra való felkészülést szeretnénk segíteni. A pontversenyek, szaktárgyi vetélkedők, délutáni foglalkozások sikere mutatta, hogy az általános iskolások között sok érdeklődő gyermek van, akik szívesen kapcsolódnak be a gimnáziumi oktatási rendbe. És tapasztaltuk azt is, hogy a hagyományos négyosztályos oktatási forma sok tekintetben nehézkes. A nyelvek esetében például nemcsak a felkészültség, hanem sokszor az általános iskolában teljesített óraszámok tekintetében is lényeges eltérések vannak. így jónéhány tanuló 3-4 évi nyelvtanulása, esetleg különórája vész kárba, mert a haladó szintre még nem sikerült eljutniuk, s tudásukkal kezdő csoportokba kényszerülnek. A természettudományos tárgyak, az irodalom és történelem esetében a tananyag olyan átfedéseket mutat az általános és középiskolai tantervekben, melyek időpazarlóak és a sietős feldolgozás mindkét oktatási szinten a tudás rovására megy. □ Több gimnázium megelőzte önöket. Miért nem. vágtak bele hamarabb? • Az országosan három-négy éve megindult megújulási folyamatba mi is a kezdetektől szerettünk volna bekapcsolódni. Ebben a gimnázium jövője körül kialakult bizonytalanság akadályozott, ám szerencsére Miskolc Város Önkormányzata az 1993. április 21-i közgyűlésen hozott határozatában az intézmény fenntartása mellett döntött. E garancia tudatában úgy gondoltuk, hogy a jövőben már nem felelőtlenség a diákokkal és szülőkkel szemben, ha a megújulás és szakmai továbbfejlődés útjait keresve bekapcsolódunk a közoktatás országos átalakulási folyamatába. □ Ám mindez tárgyi, személyi feltételeket kíván. Adott-e ez az iskolában? • Igen, természetesen átgondoltuk ezt is. A tantestület magas szintű szakmai és pedagógiai felkészültségét bizonyítják a sikeres érettségi és felvételi vizsgák, a versenyeredmények, sokuknak van általános iskolai tanítási gyakorlata is. Az intézmény felszereltsége pedig megfelel azoknak az igényeknek, mely a tehetséggondozás magasabb színijén is elvárható. □ Egyre kevesebb a gyerek... • Tagadhatatlanul motiválta a tantestületet az a tény is, hogy biztosítsuk iskolánk színvonalas működésének feltételeit egy olyan időszakban is, mikor a 14-18 éves korosztály létszáma érezhetően csökken. Úgy gondoljuk azonban, hogy az általunk indítandó osztály létszáma a város általános iskolái számára nem jelenthet olyan mértékű létszámcsökkenést, mely az intézmények gazdálkodását vagy működését észrevehetően befolyásolná. □ Összefoglalná röviden az alapelveket? • Célunk tehát az, hogy lehetőséget biztosítsunk egy más rendszerű oktatásban való részvételre olyan tanulók számára, akikről - életkori adottságaiknak megfelelő mércével mérve - kiderül, hogy alkalmasak a gimnáziumi oktatásban való részvételre. A program gyermekcentrikus abban az értelemben, hogy megpróbálja megszüntetni a tanulók túlterheltségét, mely jelentős részben a tárgyi átfedésekből, állandó ismétlésekből fakad. Az óraszámok viszonylag alacsonyak az elsőtől a nyolcadik évfolyamig... De a tervezet eredményorientált is, hiszen a nyolcadik évfolyamon a diákok egy nyelvből középfokú nyelvvizsgával, másikból ezt megközelítő vagy el is érő tudással bírnak, intenzíven készülnek az érettségire és a felvételire. Jártasak a számítógépkezelésben, és ha akarják, a latin műveltséget is megszerezhetik. Pro Renovanda Budapest (MTI) - A magyar kultúra napja alkalmából a Pro Renovanda Cidtura Hungáriáé Alapítvány szombaton a Professzorok Házában kiosztotta az oktatás, a kultúra, a közművelődés és a tudomány területén kiemelkedő teljesítményt elért személyiségek elismerésére alapított díjakat. Deák Ferenc-díjat és egyben alapítványi fődíjat adományozott Komái János közgazdásznak azért a több évtizedes reformszemléletű munkásságáért, mellyel nemzetközi elismerést is szerzett. Deák Ferenc-díjat kapott még Ku- korelli István alkotmányjogász és Litván György történész. Kodály Zoltán-díjban részesült a Budapesti Fesztiválzenekar; Benda Kálmán akadémikus; Czine Mihály irodalomtörténész; Nemeskürty István író, valamint a magyar művészet terén kifejtett tevékenységéért Báder Miklósné. Pázmány Péter-díjat Ladányi Andor tudományos kutatónak; Csur- gai Árpád akadémikusnak; Szendró Péter egyetemi tanárnak; Órosz István egyetemi tanárnak; Frenkl Róbert egyetemi tanárnak; és Sándor Lászlónak, az Országos Kollégiumi Tanács elnökének adományozott. A Trefort Ágoston-díjat Deszpot Gabriella, a nagykovácsi általános iskola igazgatója; Gyapai Gábor nyugalmazott iskolaigazgató; és Enyedi György akadémikus kapta. A kisebbségi kollektív jogok kidolgozásában végzett kiemelkedő tevékenységéért Ágoston Andrásnak Kemény Zsigmond-díjat adományozott az alapítvány. A Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítványt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1989- ben hozta létre, hogy segítséget nyújtson a régi kultúrszemlélet lebontásában és az új művelődéspolitika felépítésében. Célpályázatokat ír ki, a beérkező pályaműveket 29 szakkuratórium bírálja el. Ennek az újtípusú menedzselésnek a lényege, hogy az önállóan gondolkodó polgárokat és nem az intézményeket támogatja — Glatz Ferenc a csúcskuratórium elnöke beszélt erről bevezető szavaiban. Az alapítvány működését 661 millió forint töltével kezdte, mely összeget a cél- támogatásra szánt alapoktól kapta. A most első ízben átadott jutalmakat a képzett tartalékokból hozták létre. Pesti premierek Budapest (MTI) - Magyar és német szerző darabja szerepel január utolsó hetének színházi bemutatói között Budapesten. Molnár Ferenc művét a Madách Kamara, Heinrich von Kleist történelmi drámáját pedig a Vígszínház tűzte műsorára. A hazai és a külföldi színpadok ünnepelt szerzőjének Riviera című vígjátékát pénteken mutatják be a Madách Kamara Színházban. Az előadás szereplői: Szerednyey Béla, Varga Klári, Puskás Tamás, Gál- völgyi János, Vasvári Emese, Dózsa László, Lesznek Tibor, Pádua Ildikó, Tóth Anita, Nagy Zoltán és Gal- benisz Tornász. Avígjátékot Huszti Péter állította színpadra.A Molnárvígjáték ősbemutatója a Renaissance Színházban volt, 1926 januárjában. Az előadás főszerepeit Somlay Artúr, Táray Ferenc, Mak- láry Zoltán és Makai Margit keltette életre. A heilbronni Katica című Kleist drámának a Vígszínház-sátorban vasárnap lesz a premierje. A német romantika egyik legjelesebb alkotója, 1808-ban vetette papírra a heilbronni fegyverkovács lányának „történetét”. Szereplők: Lukács Sándor, Kaszás Attila, Tábori Nóra, Szalai Krisztina, Csema Antal, Szabó Gabi, Hullán Zsuzsa, Reviczky Gábor, Kerekes Éva, Korognál Károly. A dráma rendezője: Eszenyi Enikő. =Röviden -......A brit sajtóról hallgathatnak angol nyelvű előadást az érdeklődők ma, hétfőn délután öt órától Miskolcon a Kossuth u. 11. alatt, a Kulturális Menedzser Iroda szervezésében. A kassai Thália Színház előadásában Moliere: A tudós nők című darabját láthatja a közönség január 25-én, kedden este hét órától Sárospatakon a Művelődés Házában. A Szerelem... Oh! című előadást mutatja be a Nyitott, Színház Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Házban január 26-án, szerdán este hét órától.
