Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-04 / 2. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994. Január 4», Kedd-----------------APROPÓ----------------­S zilveszter Horpácsi Sándor Mélységesen egyetértek Göncz Árpáddal, aki éjfélkor arra kért minket, hogy békél- jünk meg önmagunkkal. Ha ezt megfogad­juk, minden bizonnyal megjön a humorunk is, ami nélkül elviselhetetlen az élet. A po­litika is. Miért*, mondom ezt? A korábbi években, évtizedekben megszoktuk, hogy az egész évi szájkosár után - mintegy vigasz­díjként, búfelejtőként-a kincstári humori­par a’ la Moldova, Hofi, Gálvölgyi stb. az év utolsó műsorában jól „odamondogatott”, szolidan megfricskázta a Hatalmat és a re­keszizmainkat. Ezek az urak eltűntek a képernyőről, de ne higgyük ám, hogy a Nahlik-Tv teljesen szakított minden hagyo­mánnyal és ízléstelenséggel. A Magyar Televízió humoriparosai (Ubor­ka, Szuperbola stb.) ma is politizálnak, de most csak az ellenzéket tartják nevetséges­nek. Amitől a műsor akár jó is lehetne, de sajnos nem volt az. Az ember kínosan fe­szeng a székén, s eltöpreng azon, hogy ugyanezek az urak, akik tévét csináltak már 1985-ben is egy kormányváltás után kit fognak (mernek) kifigurázni? Mert kor­mányok, tv-elnökök változnak, műsor vi­szont mindig is volt, van, lesz. (S talán né­ző is). Az se biztos persze, hogy Szilveszter éjszaka feltétlenül politizálni kell, pláne nem, ha nem győzzük humorral, öniróniá­val. Beérnénk egy jó filmmel, színházi köz­vetítéssel is, ha már szegény a költségvetés. (Nem feltétlen a Földrengés című borzon­gató filmekre gondolok). Mert, noha tudom, hogy sokan kedvelik Vágó Istvánt és a Sze­rencsekereket, Szilveszter éjszaka mégis­csak szegényes ötlet ezzel az alig titkoltan reklámműsorral traktálni, még ha a nyere­ményeket fel is ajánlják a Máltai Szeretet­szolgálatnak. Nem hiszem, hogy a kari- tászt össze kell kapcsolni a Szerencse Rt.- vel. A rádióaktív BUEKl-ben voltak mulat­tató jelentek, ám az egész zűrzavaros volt, helyenként fárasztó, feledhető. Pedig ez a balkáni kapitalizmus, akár humorforrás is lehet(ne). Csak talán nem kellene ennyire meghatódni Frici szellemétől (Leléptünk a PEKernyőről), ettől a folytatásos tanmesé­től. Összegezve, aki kormányon akar ma­radni, kormányra akar kerülni, tanuljon meg önmagán is nevetni, mert hitem sze­rint sokkal szeretetreméltóbb lesz (maradi) Göncz Árpád említett beszédében azt ígér­te, hogy 1994 is nehéz év lesz. Újat nem mondott ezzel, de legalább nem humorko- dott. Ez utóbbit a hétköznapokban ma­gunknak kell felfedeznünk, megtalálnunk. Szükségünk lesz rá! Táncdalfesztivál Budapest (ISB - DÁ) - A 25 év előtti nagy- nagy sikeren felbuzdulva a Magyar Televízió a Rádióval együttműködve idén is megrendezi a táncdalfesztivált. Bár a Fesztivál ’94-tól nem várják a negyed évszázaddal ezelőtti népszerű­séget, de bíznak abban, hogy a közönség nem fordult el teljesen a műfajtól. A félelem (no és az anyagiak hiányának a) jele, hogy a rendez­vényt nem viszik nagy befogadóképességű szín­házterembe, hanem a Tv 4-es Stúdiójában bo­nyolítják le, ahova annyi néző fér, mint például a Friderikusz-show-ra. Az elődöntőket és a dön­tőt a televízió egyenes adásban közvetíti. Az előzetes felhívásra 963 dalt neveztek be (egy szerző két dallal pályázhatott), s ebből a szak­mai előzsűri 45-öt választott ki. Ez a 45 szám hangzik el a három elődöntőn, s a társadalmi zsűri pontozása alapján 12 juthat a február 5-i döntőbe. Elődöntőnként - a közönségszavaza­tok alapján - még további egy-egy dal kerülhet a legjobb 15 közé. Az elődöntők társadalmi zsű­rije úgy áll össze, hogy valamennyi megyéből és Budapestről 3-3 tagja lesz. A döntőben egy új zsűri dolgozik, amelyben Bodrogi Gyula elnök­letével a művészeti élet rangos képviselői kap­nak helyet. Három díjat és egy közönségdíjat adnak ki, s az első helyezett lesz jogosult arra, hogy elindulhasson április 30-án Dublinban az Eurovíziós Dalfesztiválon. A szerzők és az előadók többsége teljesen új, a 45 dal közül mintegy 10-et ad elő zenekar. A fesztivál január 15-én kezdődik, s január két további szombatján dől el, kik jutnak a február 5-i döntőbe. A zsűri a teljes produkciót (tehát dallamot, szöveget, hangszerelést, előadást együtt) pontozza, s a pontszám alapján alakul ki a finálé mezőnye. Azaz: nem feltétlenül azo­nos számú dal jut tovább az egyes elődöntőkből. Az ismertebb előadók sorából - a teljesség igé­nye nélkül - említést érdemel Bontovics Kati, Dolly Roll, Szikora Róbert, Détár Enikő és Mak­rai Pál, valamint a „régiék” közül az Apostol együttes, Payer András és Poór Péter. Az őrült, az építész és a császár a magáét - a miskolci színházban Körtvélyesi Zsolt Popriscsin szerepében Fotó: ÉM-repró Mindenki megkapja Miskolc (ÉM - FG) - „Ez mór majd­nem olyan, mint amilyennek elképze­lésem szerint lennie Kell egy színház kínálatának" - ezekkel a szavakkal nyújtotta a Miskolci Nemzeti Színház januári műsorajánlatát Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező. A bemu­tatók között valóban mindenki talál­hat a saját ízlésének, igényének meg­felelő előadást. Nem csak gyerekeknek A felnőttek is jól szórakozhatnak a Rónai Sándor Művelődési Központ­ban látható Heltai Jenő - Ránki Gyjjrgy: Szépek szépe azaz Hamupi­pőke című zenés mesejátékon. Eb­ben a hónapban még nyolc alkalom­mal mutatják be a klasszikus mesé­ből írt költői játékot. „Az előadás - vélekedik Vajda Anikó dramaturg - melyet Schubert Éva mint vendég rendezett, varázslatos kikapcsoló­dást ígér a csodák, a vágyak, az igaz­ság birodalmába, ahol győz a tiszta­ság, a jóság, a hűség, ahol a királyfi szőke és mesebeli, Hamupipőke ár­tatlan és szerény, Abu Mabu, a nagy varázsló pedig álomhintón repíti őket - és velük együtt mindnyájun­kat - a mesék birodalmába’MJgyan- így nem csak gyerekeknek szól a Csajkovszkij zenéjére írt Diótöró cí­mű mesebalett. Még három vasár­nap, január 16-án, 23-án és 30-án délelőtt 11 órától lehetünk részesei a Stahlbaum család karácsonyának. Páratlan élménynek ígérkezik janu­ár 16-án este 7 órától a „Nurejev” ba­lettverseny győzteseinek gálaműso­ra. Számunkra azért is kedves, mert a versenyre benevezett Alexej Beszt- mertnüj, színháznk ifjúművésze is. Szórakoznak velünk Különösebb reklámra nincs szüksé­ge az operettnek. És nem is csalód­nak azok, akiknek sikerül jegyet szerezniük a Marica grófnő valame­lyik előadására. Valamelyiket mon­dunk, mert ezt az operettet is kettős, illetve hármas szereposztásban játsszák. így ha valaki azt venné a fejébe, hogy minden primadonnával, minden bonvivánnal, minden szub- rettel megnézi a darabot, akkor va­lamennyi januári előadáson ott kel­lene lennie. De nem csak az operett-, a musical­kedvelők is kedvükre szórakozhat­nak: a Játékszínben Várkonyi Szil­via és Dézsy Szabó Gábor előadásá­ban még hét este láthatjuk Marvin Hamlish és Neil Simon Kapj el! cí­mű kamaramusicaljét. Közel sem ilyen jókedvet, mókát és kacagást ígérő estre vált jegyet, aki megnézi a Játékszínben Becket Go- dot-ra várva című tragikomédiáját, viszont nevetni bizonyára fog- még­ha kínjában, mégha zavarában is. Örökdarabok A Godot még tavalyról maradt. De nem ez az egyetlen darab, melyet az elmúlt szezonban mutattak be és az idén is műsoron tartanak a Miskol­ci Nemzeti Színházban. így például újra láthatjuk a Daliástól nyugatra című, női sorsokról szóló játékszíni előadást, a nagyszínpadon pedig a Háromlevelű lóherét. Az idei bemutatók közül ugyancsak ilyen „örökdarabnak” ígérkezik - Margitai Ágival a főszerepben - a Kurázsi mama. Legalábbis nagy kár lenne, ha újabb generációk nőnek fel anélkül, hogy látnák ezt a Brecht- darabot. Hazajáró lelkek A Miskolci Nyári Játékok keretében ,Matus Gyuri színházában” nagy szeretettel fogadta a közönség a vá­rosunkból elszármazott színészeket. A kötetlen beszélgetések során kide­rült: ha el is mentek innen, ha más színháznak lettek a tagjai, mégis egy kicsit miskolciak maradtak, és ha hívják őket, szívesen jönnek-ha- za. S most néhányukkal újra talál­kozhatunk. Körtvélyesi Zsolt előa­dásában - a budapesti Nemzeti Színház vendégjátékaként - január 19-én, 20-án és 21-én este fél nyolc­tól a Játékszínben láthatjuk az Egy őrült naplója című előadást. Ugyancsak három alkalommal, ja­nuár 25-én, 26-án és 27-én vendég­szerepei Miskolcon Bregyán Péter és Mihályi Győző Az építész és az asszír császár című Fernando Arab- bal-színmúvel. A két művészt tehát már nem kell bemutatni. S a darab is ismert, hiszen néhány évvel eze­lőtt Miskolcon is bemutatták, de most újra megtapasztalhatjuk, amit művéről írt a szerző:, A darabom lét­rehívása sem más, mint egy csodá­latos kaland. A képzelőerő, a szavak, a költészet, a nemeslelkűség és va­rázslat, szerelem, erotika, szépség és humor mérhetetlenül gazdag tár­háza”. A szakképzés borúja, a szakértő derűje Takács Ilona Budapest (MTI) - A közelmúltban lá­tott napvilágot a közoktatási és a szakképzési törvény. Túlzás nélkül mondhatjuk: e törvénynek megszab­ják generációk sorsát, az ország gaz­dasagát és jövőjét is. A várva várt fel­lendülés egyik előfeltétele a szakkép­zett munkaerő. És az emberi oldala: létünk időhöz kötött, aki most tizené­ves, s a legfogékonyabb a,tanulásra, annak most kell tanulnia. Ám a hazai gazdaság jelenlegi helyzete bizonyos korlátokat szab e törvény érvényesü­lésének. Erről beszélgettünk az okta­tásügy szakértőjével: Varró Lajossal, a Középfokú Oktatási Intézmények Igazgatói Kamarájának elnökével, aki - jelenleg is szakközépiskolai S azaatóként - immár három évtize- í áll a szakképzés szolgálatában. □ Ön nemrég, az egyik televíziós mű­sorban érdekesen foglalkozott a szak­képzés és a mai gazdaság összefüg­géseivel. Kérem, fejtse ki bővebben ál­láspontját, főleg az új törvények tük­rében. • A szakképzési törvény alapjában pozitív törekvéseket foglal magá­ban: azt akarja előmozdítani, hogy a szakképző iskolák — beleértve a szakmunkásképző iskolákat, a szakközépiskolát és a technikuskép­zést - rugalmasan illeszkedjenek a gazdasághoz, alkalmazkodjanak annak létszám, szakmai profil és végzettség szerinti igényeihez. Ez a törvény nagyon hasonlít a német du­ális képzési rendszerhez. □ Közelebbről mit jelent a duális képzési rendszer? • Arról van szó, hogy Németország­ban az ipar, a gazdaság finanszíroz­za a szakképzés költségeinek döntő részét. Ismerve a német ipar fejlett­ségét és súlyát, eddig ez ott nem oko­zott nehézséget. Noha német szak­emberektől hallottam, hogy náluk sem mindig eszményi ez a rendszer. Nálunk a törvény szerint az iparnak. illetve a vállalatoknak, vállalkozá­soknak és a kisiparnak kellene visel­niük a gyakorlati képzés költségeit. A hazai gazdaság állapotát ismerve jó ideig még ez nem fog zavartalanul megvalósulni. □ Mi a magyarázata ennek? • Sajnos a szakképző iskolák döntő többségének nincs kihez alkalmaz­kodnia. A régi KGST-országokba szállító nagyüzemek elveszítvén pi­acukat, zömmel tönkrementek vagy szétaprózódtak. A tanulóképzést a feltételek hiánya folytán szinte tel­jesen megszüntették. A privatizált üzemek pedig - ha a külföldi tulaj­donosok nem a hazai konkurencia kikapcsolása céljából vásárolták meg azokat-bérköltségük csökken­tése érdekében drasztikusan leépí­tették a dolgozói létszámot. Jól felfo­gott pénzügyi, gazdasági érdekük, hogy ne foglalkozzanak saját után­pótlás neveléssel, hiszen még soká­ig válogathatnak a több százezernyi munkanélküliből. Aligha érdekeltek anyagilag a tanulóképzésben az úgy-ahogy prosperáló kisiparosok és kisvállalkozók: eddig tanulónként 1000 forintot, jövőre 1500 forintot vonhatnak le havonta az adóalap­jukból. Hozzáfűzöm, ha az iskola fel­szereltsége olyan színvonalú, hogy ott megoldható a gyakorlati oktatás, akkor annak költségeit, a ma még sokszor „egymásra mutogató” ön- kormányzatoknak, illetve a kor­mánynak kellene biztosítaniok. □ A jelenlegi szakképzés mennyire képes kielégíteni az ipar, a gazdaság igényeit? Nem kell-e csökkenteni a szakképző iskolák számát, a szak­képzés arányát a közoktatásban? • A szakképzés alapkérdése: melyik iparágakra, szakokra képezzünk, hisz egy-két kivételtől eltekintve még az élenjáró technológiákat hor­doz szakmákra sincs jelentős igény. Megannyi kérdés is feltolakszik: fej­lesszük-e vissza a napi szükségletek szintjére a szakképzést? Akkor hová iskolázzuk be az általános iskolát végzett tanulókat? Csak a gimnázi­um önmagában nem lehet megol­dás, hisz új értékeket döntő többség­ben a szakképesítéssel rendelkezők hoznak létre. Mi lesz, ha a nagyon várt fellendülést éppen a szakkép­zett munkaerő hiánya fogja akadá­lyozni? A működő tőke is csak akkor áramlik be a kívánt mértékben, ha magasan szakképzett, kvalifikált emberek állnak rendelkezésére. Sú­lyosak e gondok és nem alaptalanok a feltolakodó kérdések, számolva az­zal is, hogy annak, aki most tizen­négy vagy tizenhat éves most kell ta­nulnia. □ Mitévők lehetünk ebben a helyzet­ben? • Mivel még nem körvonalazódik a jövendő gazdasági fejlődés iránya és munkaerőszükséglete, az iskolák arra kényszerülnek, hogy maguktól alkalmazkodjanak az átmeneti helyzethez. Ezt a kormányzat a vi­lágbanki programmal is ösztönzi. Az alkalmazkodás alapjában két irá­nyú: az egyik az, hogy olyan széles­körű, műszaki alapismereteket ad­junk, amelyekre ráépülhet egy rövid specializáló képzés. A másik irány az lehet, hogy a jelenleg jól prospe­ráló szakmáknál a szakelméletet oly mértékben és mélységben bővítsük, mely lehetővé teszi a technikai fejlő­dés következtében megjelenő újdon­ságok könnyű felismerését és alkal­mazását. □ Ezek után megkérdezhetem, mit vár a jövőtől? • Alapjában optimista alkat va­gyok, ami hivatásomból fakad, hisz a pedagógus bízik az emberben, a dolgok jóra fordulásában. Munkánk az alkotás legszebb örömét adja: éretlen kiskamaszokból nevelünk szakképesítéssel bíró komoly felnőt­teket. Nagyon jó érzés szerte az or­szágban járva szinte mindenütt egy­kori tanítványokra találni, akik jó szakemberként állják meg helyüket. A jövővel szemben nincs más igé­nyem. Nyelvi alapozás egyesületben Miskolc (ÉM) - A Miskolci Bölcsész Egyesület felvételt hirdet francia, angol, koreai, olasz, spanyol, finn la­tin nyelvi alapozóra, mely előkészí­tő az 1994/95-ös nyelvtanári felvéte­lire, illetve nyelvi előképzést biztosít azok számára, akik nyelvvizsgát kí­vánnak tenni alap-, közép és felsőfo­kon. Jelentkezni lehet a Miskolci Bölcsész Egyesület elnökségi köz­pontjában, (Miskolc, Mindszent tér 1. sz. V. em. Tanulmányi Osztály), a jelentkezők itt kaphatják meg a Fel­vételi kérelem című űrlapot is. Ér­deklődni lehet: 46/345-458 és a 344- 400-as telefonon vagy levélben felbé­lyegzett válaszborítékkal. Az okta­tási program 14 hétre szól. Heti óra­számok 16 idegen nyelvi óra (válasz­tás szerint). Kötelező: 2 óra latin nyelv, 2 óra művelődés történet, 2 óra drámatörténet, 2 óra filmeszté­tika, 2 óra bibliaismeret. Felvételi követelmény: érettségi bizonyítvány (fénymásolat is elegendő), önélet­rajz, 4 db 4x4-es fénykép, 4 db 17.- Ft-os postabélyeg. A felvett hallga­tók leckekönyvet és diákigazolványt kapnak, továbbá részesülnek a fel­sőoktatási intézményekre vonatko­zó kedvezményekben. Féléves tan­díj: 40 000 forint. A képzés kezdete 1994. február 7. A felvételt elbeszél­getés előzi meg. Jelentkezi határidő: 1994. február 5. A Miskolci Bölcsész Egyesület vezetősége kérésre kollé­giumi ellátást és menzát is biztosít a hallgatók számára. Kis Jankó Bori- hímzéspályázat Mezőkövesd (ÉM) - Magyar Műve­lődési Intézet, Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megye Önkormányzati Hivata­la, Megyei Pedagógiai és Módszerta­ni Intézet, Borsod Megyei Múzeu­mok Igazgatósága, Mezőkövesd Vá­ros Polgármesteri Hivatala és a Me­zőkövesdi Közösségi Ház az idén is meghirdeti a XX. országos Kis Jan­kó Bori-hímzéspályázatot. A pályázat célja a magyar népi hím­zések és viseletek hagyományainak megőrzése és tovább fejlesztése, a régebbi és kevésbé ismert stílusok felkutatása és földolgozása, továbbá olyan népi iparművészeti hímzések készítése, amelyek mind művészeti, mind használati érték szempontjá­ból megfelelnek a mai kor követel­ményeinek. A pályázaton bárki részt vehet. Csak olyan önállóan tervezett alko­tásokat lehet beküldeni, amelyek or­szágos pályázaton, kiállításon a NlT Bíráló Bizottsága előtt nem szere­peltek és kereskedelmi forgalomba se kerültek. Pályázni csak új alkotásokkal, ma- xiftium 5 önálló darabbal lehet. Az összetartozó tárgyegyüttes vagy garnitúra önálló pályamunkának számít. A tervezést önálló pálya­munkának tekintjük, mely a darab­szám része. Kivitelező önállóan nem vehet részt a pályázaton. A pályázat jeligés. A pályamunkákhoz zárt bo­rítékban a következő adatokat kell mellékelni: a tervező és kivitelező nevét és címét (a pályadíj fele a ter­vezőt, fele a kivitelezőt illeti), a pá­lyamunka értékét, tulajdonosának a nevét, az alkotás megnevezését, a minta származási helyét (tájegység vagy helység), az alapanyagot, a színt és a méretet. A pályamunkák beküldési határide­je: 1994. július 1. A pályázati tárgya­kat a Városi Közösségi Ház (3400 Mezőkövesd, Szent László tér 24.) cí­mére kell eljuttatni. Pályázati kategóriák: I. Öltözködés (A különböző tájegységek viseletéi­nek és a rajtuk szereplő hímzések felhasználásával készült öltözékek.) II. Lakástextíliák (A népi hímzésha­gyományokat feldolgozó lakástextí­liák, együttesek.) Pályadíjak: Kis Jankó Bori díj- 40 000 Ft; I. díj: 25 000 Ft; II. díj- 20 000 Ft; III. díj: 15 000 Ft. Külön- díjak (felajánlás szerint). A díjazott alkotásokra a rendező szervek az elővételi jogot fenntartják: Énekeskereső Miskolc (ÉM) - A megfiatalodott miskolci Bartók kórus tagfelvételt hirdet hiányzó szólamaiba. A próbá­kat minden kedden és csütörtökön este 7-től 9 óráig a Zenepalotában tartják (Miskolc, Bartók tér 1. 306. terem), itt jelentkezhetnek és kér­hetnek további információt az ér­deklődők.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom