Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-18 / 14. szám
1 A SZELLEM VILAGA np / Itt csak „ámulni" lehet... illegális szennyvízlerakó hely A gyűszűvirág glükozidjai Gyűszűvirág Fotók: Dobos Klára A gyapjas gyűszűvirág (Digitalis la- nata) elsődleges és másodlagos glü- kozidjainak mennyiségéről ellentmondó adatok vannak a szakiroda- lomban. Némelyek szerint az élő növény elsődleges glükozidokat tartalmaz. Mások szerint ezek a növény begyűjtése, azaz pusztulása után a másodlagosakból jönnek létre enzimes szintézissel. Zámbó István a Herbária Gyógynövény-feldolgozó és Kereskedelmi Rt. osztályvezetője megnézte hogy mennyi és milyen glükozid van a friss és a szárított növényben. Azt tapasztalta, hogy az élő növényben 90 százaléknyi elsődleges glükozid van, s ez megmarad a természetes (20 Celsius-fokon való) szárítás során, ám 40 Celsius-fok fölött számottevően fokozódik a lebomlása, s a veszteség a másodlagos glükozidok feldúsulására vezet. A nedves levelek gázban vagy alacsony hőmérsékleten való tárolása nem őrzi meg a glükozidok eredeti összetételét. A végbemenő enzimes átalakulás az oxigén nélküli közeg és a sejtlégzés gátlódása miatt következik be. Ez enzimgátló méregként ismert szerves oldószerekkel nem akadályozható meg. Csak a metil-alkohol képes erre, amellyel tartósítható a növény glükozid- összetétele. Mindez arra mutat, hogy elsődleges glükozidok nem szintetizálódnak a növény pusztulása után. (Élet és Tudomány) A gyapjúhozam és a lóhere A gyapjútermelés (gyapjúhozam) a tenyésztett juhfajtától, a juh korától, tápláltsági fokától, a tenyésztési igénybevételtől, a tartási és ápolási köriíLményektóí, továbbá az egyed- re jellemző ráncoltságtól (a „be- nőttségtól”), valamint a gyapjúsűrűségtől függ Ausztrál juhtenyész- tési kutatók a gyapjúhozam fokozására irányuló vizsgálataikban felfigyeltek arra, hogy a kéntartalmú fehéijékből sokat tartalmazó takarmányok etetésével a gyapjűhozam erősen megnőtt. Napraforgóból a kéntartalmú fehéijék termeléséért felelős géneket vittek be lóherébe és így olyan lóhereváltozatokat kaptak, melyekkel való etetés akár 10 százalékos növekedést is eredményezett a gyapjúhozamban. (Élet és Tudomány) Diákoldalak Budapest (MTI) - Megkezdődtek a felvétek előkészítők az Élet és Tudomány című lap most megjelent számában. A Diákoldalak a felvételi vizsgák időpontjáig jelennek meg. Hetente 4 oldalon matematikából, fizikából, kémiából, biológiából és földrajzból közölnek írásokat a felvétek tárgyak témaköréhez kapcsolódó legfontosabb témákból. A cikkeket az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi karának oktatói írják. A Diákoldalak - további 4 oldalon - azokra is gondol, akik az Élet és Tudományt olvasva nem csak tanulni, hanem szórakozni is szeretnének. (Zöld) akcióban az intézet Dobos Klára Miskolc, Sajóecseg (EM) - Két legyet egy csapásra. Ezen a kis „Nivás" kiránduláson, amelyen a szeméttelepeket indultunk felderíteni Nagy Dezső biológussal és Losonczy Csaba geológussal, két dologról .beszélgettünk. Egyrészt általában az Ökológiai Intézetről és munkájukról, másrészt konkrétan a „szemetes" (japán) projektről... Az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítványt tavaly év elején hozta létre a Zöld Akció Egyesület, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat, az Észak-Magyarországi Gazdasági Kamara és egy német természetvédő, Norbert Lemb. Abból a megfontolásból, hogy a Zöld Akció Egyesület már kinőtte magát, s az alapítványi szervezet tágabb anyagi és szakmai lehetőségeket biztosít. Az intézet székháza Miskolcon a Kossuth u. 13. alatt van, az egykori képtár felső szintjén - az önkormányzat apportja. De itt tevékenykedik a Zöld Akció Egyesület, a Holocén Természetvédelmi Egyesületnek is itt van a számítógépe, sokszorosítója. Borsod-Abaúj-Zemplén megye sajnos a környezetvédelem állatorvosi lova. Hiszen a szocialista nehézipar minden átka sújtotta a vidéket, az egészségtelen városoktól a rendkívül szennyezett környezetig. A környezetszennyezés szempontjából a Saj ó-völgy az ország legkritikusabb helye. Viszont a nagyipar szomszédságában ott sorakoznak a természetvédelmi területek... Tehát itt igazán nagyok a kihívások és a lehetőségek egyaránt. Az Ökológiai Intézet munkatársai projekt rendszerben dolgoznak. Rengeteg feladat lenne, aminek meg kell teremteni az anyagi alapját. Fő céljuk, hogy minél több információt gyűjtsenek a környezet állapotáról, a környezetbarát technológiákról, s ezeket az érdeklődők számára hozzáférhetővé tegyék. Vállalkoznak non-profit alapon különSzemét a határban féle ökológiai problémák felderítésére, a megoldási lehetőség kidolgozására. Már benne vannak a nemzetközi vérkeringésben is, és segítséget nyújtanak az itteni külföldi vizsgálatok lebonyolításához. Tavaly ilyen közös munka volt az US AID LAMP projekt, amely városok, települések hulladékgazdálkodását vizsgálta, illetve Sajószentpéter környékén környezetvédelmi vizsgálatokat végzett. Most az US AID WASH projekt folyik, amely a vizek, szennyvizek problémáival foglalkozik. Projektjeik között szerepel többek között az Élőhely rekonstrukció a tokaji Nagykopasz-hegyen, A bio- diverzitás megőrzése Közép-kelet Európában, az Erdőtelepítés és erdőszerkezet átalakítás B.-A.-Z. megyében, A környezeti ismeretek és a globális szemlélet elteijesztése.- Változik azért lassacskán az ökológiai szemlélet? - kérdezem a fiatal kutatókat, miközben hatalmas sártengerben csúszkálva „csodáljuk” a sajóecsegi mellékút mindkét oldalán végighúzódó illegális települési hulladéklerakót.- Csak az változhat, ami már van - válaszolja Nagy Dezső.- Akkor viszont ez eléggé felesleges „kirándulásnak” tűnik...- Lehet. A történéseket, tendenciákat tekintve én is pesszimista vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy nem próbálok tenni a jobbításért! A japán projektet”, melyben jelenleg is nyakig benne vagyunk, a Regionális Környezetvédelmi Központ, ezen belül a Japanese Special Found Iroda támogatja. Hármas célja van: egyrészt technológia-történeti tanulmányt készíteni a jelentősebb üzemekről, (korábban milyen anyagokat használtak föl, ezeknek milyen környezeti hatása lehet). Ez azért fontos, mert az üzemek nemcsak most működnek, hanem régebben is szennyezték a környezetet. Másrészt mintákat vesznek az üzemek környékén, hiszen ott nagyobb koncentrációban találhatóak olyan anyagok, amelyek kijutottak a környezetbe. Ez is az oknyomozást szolgálja. Harmadrészt pedig a régióban támogatták a szemétlerakóhelyek feltérképezését, majd tüzetesebb megvizsgálását a veszélyesség szempontjából, ami az első lépése lehet a felszámolásnak. Ehhez a mimikához katonai légi térképeket vásároltak meg, melyeken kijelölték a gyanús helyeket. A terepbejárás egy hónapja kezdődött.- Ez hatalmas eredmény - mondja a biológus - hiszen ilyesmire Magyarországon nincs pénz. Már ez is egy hosszú harc eredménye, hogy felmérhetjük az állapotokat. De minden itt kezdődik... Helyreállítják az amerikai prérit Észak-Amerika (MTI) - Nemsokára visszatérhet a csupán indián- regényekből ismert bölények és pré- ritüzek korszaka Észak-Ameriká- ban: a farmerek, vasúttársaságok és bölényvadászok jóvoltából” kipusztult eredeti növényzet „helyreállítására” már 300 bölényt szállítottak az észak-oklahomai Pawhuska természetvédelmi területre. 1500 további állat később érkezik a kétezer hektáros rezervátumba, s ezzel elkezdődik az Egyesült Államok eddigi legnagyobb arányú kísérlete, amelynek célja, hogy az amerikai préri ismét az legyen, ami volt a múlt században. Bob Hamilton, a program igazgatója szerint vissza kell állítani a természetes körülményeket: a prérit, annak növény- és állatvilágát például lehetetlen fenntartani a nagy préritüzek nélkül. A bölényeket az ízes fű vonzza és ha lelegelték, nem találnak táplálékot, a tüzek nyomán viszont a leégett tarlón gyorsabban saijad a friss fű. A forró szárazföldi éghajlat és a préritüzek tízezer év alatt olyan flórát képeztek ezen a területen, amelyben a sűrű bivalyfüvet réti virágok díszítették: ebben a környezetben nem volt helye fáknak. A természetes állapot visszaállításához éppen ezért két évig nem gondozták a bölények számára kijelölt területet, csupán időnként - ellenőrzés alatt - felégették. Mielőtt a fehér telepesek birtokba vették az észak-amerikai prérit, a mai Kanada, Texas és Nebraska állam, valamint a Nagy-Tavak vidékén még összesen 60 millió bölény élt. Ezeknek a területeknek ma csupán tíz százaléka - egy Franciaor- szágnyi terület - bivalyfűvel benőtt préri. Ennek elsődleges oka, hogy a fehér vadászok 1870 és 1885 között úgy öldösték a bölényeket mint a rovarokat: a századfordulón az Egyesült Államok területén már csupán ezer állat élt. Ma, védettségüknek köszönhetően, számuk ismét 130-150 ezer. A TEVI és az IQ 125 éves a Természet Világa (ÉM - DK) - „Mi népszerűsíteni, terjeszteni akarjuk a természettudományokat; a magyar közönséggel lassanként és észrevétlenül megkedvelteim ezen szép ismereteket. E magasztos czél elérésére azonban nemcsak a közérthető modor, hanem, mi még fontosabb, a tényeknek hú és igaz előterjesztése, ismertetése a legelső feltétel.” - 1869-ben írta ezeket a mondatokat Wartha Vince, mikor is megjelent a Természettudományi Közlöny első száma. S 1991-ben Beck Mihály így ír a lapról: „Úgy vélem, a természettudományi Közlönynek a legjobb európaiakkal vetélkedő magyar középiskolák mellett oroszlánrésze volt a századforduló hatalmas és hatásában máig érezhető természettudományos fellendülésben.”.. A 125. évfolyamába lépett tehát a Természet Világa című folyóirat. Ebből az alkalomból érdekes mellékletet találtak ki a lap szerkesztői, Múltidézés címmel szeretnének időnként megjelentetni egy pótfüzetet. Az eltelt időszak alatt hosszú azoknak a cikkeknek, gondolatoknak a sora, melyeknek a közlöny teret adott. Ezek a pótfüzetek olyan írásokat elevenítenek fel a folyóirat történetéből, melyek mai sajátos nézőpontból időszerűek, vitaindítók. így nem csak egyszerű utánközlésre vállalkoztak a szerkesztők, hanem a régi írásokat párba szeretnék állítani mai kutatók, tudósok tapasztalataival, s ebből vita is kerekedhet. A Múltidézést Szily Kálmánnak Apáczai Csere János Magyar Énciklopédiájáról írt tanulmányával kezdik, Gábos Zoltán mai gondolataival „szembesül” az egykori szerző. Egyébként a januári számban Szentá- gothai János vall életéről és kutatásairól, olvashatunk többek között a Fermentációs ipar és antibiotikum kutatásról, szemsebészetről, Lábos Elemér jóvoltából pedig a biomassza intelligenciájáról. Az írás mottójaként a szerző Binet mondását választotta, mégpedig azt, hogy „a hülyeség nem egy életre szóló ajándék”. A továbbiakban arról elmélkedik, hogy létezik-e, mérhetó-e az intelligenciahányados (IQ), jók-e az IQ-tesztek. Ennek történeti visszatekintését is adja. Idézi Malraux nézetét, miszerint még a kisebbségekben is a hülyék vannak többségben. Jól ismert jelenség az, amikor a tömeg méretével arányosan ostoba és manipulálható horda lesz. Végül azonban oda jut a szerző, hogy „az emberek nem műveltségük magas foka miatt vagy speciális tudásuk miatt intelligensek. Pusztán éppen alkalmasak valamire”. Hírek a Természet Világából Minden szem a Jupiteren, amelybe a feltevések szerint ez év júliusában csapódnak be a tavaly márciusban felfedezett és darabokra szakadt Shoemaker-Levy 9 üstökös maradványai. A kutatók egyelőre a töredékek méreteit találgalják. Becslések szerint a legnagyobb átmérője is legföljebb 4,5 km. Az érdeklődés arra irányul, megfigyelhető lesz-e egyáltalán a becsapódás. Milyen hatással lesz a bolygóra, hogyan viselkedik annak sűrű légkörében? Földi távcsövekkel aligha lesz ez megfigyelhető, viszont a NASA tervezi, hogy a Hubble űrteleszkópot a Jupiter felé irányílják. * Mélyhűtött szalamandra. Az igen alacsony hőmérsékleten való túlélés legnagyobb művésze a Hynobias keyserlingii szibériai szalamandra. A maximum 13 cm-es kétéltű akár évekig képes méteres mélységben feküdni a fagyott földben. Nyáron viszont, mikor a talaj fölmelegszik, fürgén mászik a tundrán. Ez a szalamandra — 50 C-fokos hőmérsékletig képes életben maradni. Hogy a sejtjeiben keletkező jégkristályok szét ne roncsolják, glukózból és glikolvegyületekből álló fagyvédőszert termel, amely nagy hideg esetén a vérben és a sejtekben helyettesíti a vizet. Ám a fagyvédelemnek ez a kiépülése eltart néhány napig: a hirtelen hidegbetörés végzetes számukra * Szupertiszta víz. A franciaországi Auvers lakói újabban nanoszűrőkkel tisztított vizet isznak. Ennél az eljárásnál a víz ultrafinom pó- rusú membránokon áramlik keresztül, amelyek minden szennyeződést visszatartanak. Az így derített víz lágy és olyan tiszta, hogy klórral való kezelésétől el lehetett tekinteni. Előnye még, hogy ilyen alacsony keménységnél a szennyvizet terhelő mosószerekből sokkal kevesebbet kell felhasználni. * Újjáéled a Szellem-tó, amelyből a St. Helens vulkán szomszédságában, az 1981-es emlékezetes kitörés után az élet mindenféle formája (a halaktól a planktonig) kipusztult. A tó tükrét félig elborították a környező dombokról letarolt fenyőtörzsek, s több ezer tonna vulkáni törmelék hullott bele. Az ökológusok számára egyedülálló lehetőség kínálkozik annak megfigyelésére, hogyan tér vissza az élet.
