Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-14 / 11. szám

ÉM-portré Ma már táncot is koreografálok a Gar- mond-X modell stúdióban. No ez nem klasszikus balett amit tanultam, de na* gyón közel áll hozzám. (5. oldal) A békepartnerségről Ebben a történelmi helyzetben az Ameri­kai Egyesült Államok ezt a megoldást tud­ta elfogadni-jelentette ki Csóti György. (3. oldal) BORSOD ARADI - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAP]A Heti rádió és tv-mel léklet Ára: 15,40 Ft 3 L. évfolyam, 11. szám 1994. január 14., péntek % Lemondott Szekeres Szabolcs Budapest (MTI) - Szekeres Sza­bolcs, az Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársaság elnök-vezérigazgatója január 16-ai hatállyal írásban le­mondott az ÁV Rt. igazgatósági tag­ságáról és elnöki tisztségéről - je­lentette be Juhász Judit csütörtöki tájékoztatóján. A kormányszóvivő elmondta: az el­nök-vezérigazgató levelében kére­lemmel fordult a miniszterelnök­höz, jelezve, hogy vezérigazgatói megbízatásának megszűnése ese­tén egy, ÁV Rt.-hez tartozó társa­sággal kíván munkaviszonyt létesí­teni; erre viszont csak a törvényi ti­lalom alóli miniszterelnöki felmen­téssel van mód. Boross Péter a le­mondást tudomásul vette és a fel­mentést megadta - fűzte hozzá a szóvivő. Juhász Judit azt is bejelen­tette, hogy a kormány február 3-án tárgyal és dönt a médiatörvény ter­vezetéről és a dokumentumot febru­ár 7-én átadja az Országgyűlésnek. Marton Éva kitüntetése Chicago (MTI) - A chicagói opera magas elismerésében részesült Marton Éva magyar operaénekes­nő, aki jelenleg Brünhilda szerepét alakítja Wagner Walkür című mű­vében az amerikai társulatnál. A John W. Skabury emlékdíj - ame­lyet a chicagói operaház jeles támo­gatójának tiszteletére alapítottak néhány évvel ezelőtt - Marton Évá­nak történő odaítélését Ardis Krai- nik, az operaház főigazgatója jelen­tette be, elismeréssel adózva a ma­gyar díva alakításának egyebek kö­zött a Lohengrinben, a Fidelióban, a Toscában és más operákban, továb­bá méltatva nemzetközi szereplé­sét, sikereit Milánóban, Bayreuth- ban, Salzburgban, Münchenben, Buenos Airesben, New Yorkban és természetesen Budapesten is. A John W. Skabury emlékdijat a ko­rábbi években Plácido Domingo, Sa­muel Ramey és Catherine Malfita- no kapta. Az elhurcolt műkincseinkről Budapest (MIT) - Kiadvány ké­szül a Magyarországról elhurcolt műkincsekről. A várhatóan háromkötetes anyag első része februárban jelenik meg, pontosan 4927 tételt, azaz 7 ezer műkincset sorol fel. A katalógus tartalmazza a műtárgyak fotóit, közli a rájuk vonatkozó adatokat és az azokról készített tudományos igényű leírást - tájékoztatta az MTI-t Mihály Mária, a Kulturális Javak Visszaszolgáltatása Bizottsá­gának titkára csütörtökön. A mú- tárgykatalógust 3 ezer példányban adják ki és eljuttatják valamennyi nemzetközi intézményhez és szer­vezethez, közölte a bizottság titká­ra. Terveik szerint a nyáron elhagy­ja majd a nyomdát a kiadvány má­sodik kötete is. Jaguárok” Magyarországon Budapest (MTI) - A luxusautók­nak is van piaca Magyarországon. Legalábbis ebben reménykedik a Jaguar Hungary Kft. A cég az MTI- hez eljuttatott tájékoztatása sze­rint, a Jaguar kizárólagos magyar- országi forgalmazójaként tavaly 18, idén viszont már azt tervezik, hogy 25 darabot értékesítenek, ebből a neves brit márkájú kocsiból. Csúcstalálkozó Moszkvában Megérkezésekor az amerikai elnököt sóval és kenyérrel köszöntötték Fotó: AP Moszkva (MTI) - Bili Clinton amerikai, Borisz Jelcin orosz és Leonyid Krav- csuk ukrán elnök kész az ukrajnai atomfegyverek leszereléséről szóló megállapodás pénteki aláírására. Ezt Clinton jelentette be, miután másfél órán át tárgyalt Kravcsukkal a kijevi ülőtéren. A tárgyalások befejezté- tartott sajtótájékoztatón Clinton hangsúlyozta, hogy a megállapodás „megnyitja az új típusú gazdasági és politikai együttműködés útját a két or­szág között". Az Egyesült Államok az aláírás után növelni fogja segélyeit Ukrajna gondokkal küszködő gazda­ságának megreformálására - mondta az amerikai elnök. A sajtóértekezle­ten a két elnök az Egyesült Államok és Ukrajna közötti új korszak kezdetéről beszelt. Csütörtökön reggel, moszkvai idő szerint kilenc óra után néhány perc­cel, a nagy Kreml-palota Szent György termében megkezdődött Bili Clinton amerikai és Borisz Jel­cin orosz elnök találkozója. A két ország himnuszának elhang­zása után Jelcin és Clinton rövid üdvözlóbeszédet mondott. Borisz Jelcin vendégét üdvözölve emlékez­tetett rá, hogy kettőjük tavaly ápri­lisi vancouveri találkozóján vetet­ték meg az orosz-amerikai partneri együttműködés alapjait, s az ezen a találkozón kialakult személyes ba­rátság alapot szolgáltat arra, hogy a mostani tárgyalások még tartalma­sabbak legyenek, gyakorlatias és átfogó jelleget öltsenek. Bili Clinton válaszában elmondta, hogy történelmi pillanatban tesz látogatást Moszkvában, amikor Oroszországnak és az Egyesült Ál­lamoknak együtt kell működnie a jövő Európája és az új európai biz­tonsági rendszer létrehozásán. * A tárgyalások témáit érintve Clin­ton elmondta, hogy konkréten meg­vitatják majd a reformok ügyét. A Partnerség a békéért programról szólva Clinton azt hangsúlyozta, hogy azt a kölcsönös biztonság, illet­ve olyan európai struktúrák megte­remtésére akarják felhasználni, amelyek nem elválasztják, hanem egyesítik az európai országokat. A tárgyalóküldöttségek kölcsönös be­mutatása után a nagy Kreml palota Zöld termében négyszemközti tár­gyalást kezdett a két elnök, amely­nek szünetében Borisz Jelcin elnök megmutatja vendégének a Kreml történelmi épületegyüttesét. * Borisz Jelcin és Bili Clinton tárgya­lásain a NATO bővítésével kapcso­latban egyetértés mutatkozott ab­ban, hogy Európában nem jelenhet­nek meg elválasztó vonalak. Egye­bek közt erről beszélt Vjacseszlav Kosztyikov, az orosz elnök szóvivője a két elnök négyszemközti megbe­széléseit követő sajtóértekezletén. A washingtoni orosz nagykövet ér­tékelése szerint a találkozó tárgy­szerű légkörben zajlik, lényegében nem merültek fel vitás kérdések. Borisz Jelcin és Bili Clinton csütör­tök délelőtti, négyszemközti megbe­szélésem Kosztyikov szerint megvi­tatták a választások utáni orosz belpolitikai helyzetet, az amerikai elnök tájékoztatta vendéglátóját a brüsszeli NATO-csúcs eredményé­ről és áttekintették a hét legfejlet­tebb ipari ország nyári tokiói érte­kezletén elfogadott, az orosz refor­mok előmozdítását célzó megállapo­dások megvalósulását is. A szóvivő kiemelte, hogy a két elnök eszme­cseréje igazi partnerekhez illően zajlik. Tulajdonosváltás a papírgyárban A gyárigazgató szerint a 40 százalékos vételi ár reális Miskolc (ÉM - I.S.) - A tarlós állami tu* lajdonban lévő Pénzjegynyomda adta az egyetlen ajánlatot a diósgyőri pa­pírgyárra, az Állami Vagyonügynök­ség igazgató Tanácsa elfogadta a pá­lyázatot, $ így a biztonsági papírokat, bankjegy- es értékpapírokat készítő, több mint kétszáz éves múltra vissza­tekintő társaság privatizációja sikeres­nek mondható. í:: Az persze más kérdés, hogy a 179 millió forint jegyzett tőkéjű cég va­lamennyi részvényére mindössze 40 százalékos ajánlatot tett a Pénz­jegynyomda, s még Csépi Lajos, az ÁVU ügyvezető igazgatója is csodál­kozásának adott hangot: lényege­sen nagyobb érdeklődésre számítot­tak - mondotta a döntést követően —, ugyanis a cég jelentős állami megrendelésekre gyárt termékeket, és ezért szinte érthetetlen, hogy sem külföldi, sem más belföldi be­fektető nem jelentkezett a vásárlás­ra. A Pénzjegynyomda különben kárpótlási jeggyel fizet a diósgyőri társaságért.A cég igazgatója, Tímár Vilmos a tulajdonosváltást bejelen­tő hírt kommentálva lapunknak el­mondotta: több szakmai befektető is érdeklődött a,gyár iránt, ám olyan rövid - mindössze hat hét—idő volt a pályázatok benyújtására, hogy megalapozott döntést nem tudott hozni egyikük sem. Azt már Nagy Sándor, a Magyar Neriizeti Bank alelnöke mondotta el tegnapi miskolci látogatását követő sajtótájékoztatóján,, hogy a tárgya­lások tovább folynak a külföldi be­fektetőkkel, ugyanis a bank célja - az MNB egyébként a Pénzjegy- nyomda leendő többségi tulajdono­sa -, hogy szakmai partnereket, bank-papír gyártókat vonjon a diós­győri gyár tulajdonosai közé. A Pénzjegynyomda minimálisan 51 százalékos tulajdoni hányadra tart igényt.Tímár szerint a 40 százalé­kos vétéli ár reálisnak mondható, ugyanis a ma' még 220 embert fog­lalkoztató papírgyárnak - amely az elmúlt évet szerény nyereséggel zárta - sok, rövid lejáratú tartozása van, s jelentékeny összegű beruhá­zást kell végrehajtani ahhoz, hogy gépparkja alkalmas legyen az 1996­ban megkezdődő bankjegy-cserére. Nagy Sándor ezzel kapcsolatban ki­fejtette: a gyár rekonstrukcióját az MNB fedezi, részben azáltal, hogy tőkeemelést hajt végre a Pénzjegy- nyomdában azt követően, hogy megszerzi a többségi tulajdont, mi­nimálisan 51, maximálisan 75 szá­zalékban. A fennmaradó 25 százalék tartósan állami tulajdonban, az Állami Va­gyonkezelő Rt. kezelésében marad. Kölönben a beruházás költsége elér­heti az egymiüiárd forintot A mun­kát még ebben az évben meg kell kezdeni - ezt már Verzár Péter, az MNB emissziós főosztályvezetője mondotta el mert ahhoz, hogy 1996-ban az új tízezer forintos ban- ; kó megjelenésével megkezdődhes­sen a papírpénz-csere, s az új címle­tű (a tízezres mellett megjelenik a 200 és a 2000 forintos is) pénzje­gyek piacra hozatala, 1995-ben el kell kezdeni a papírgyártását. Ezek a bankjegy-papírok a legkorszerűbb eljárás szerint készülnek majd, s megfelelnek a legszigorúbb bizton­sági előírásoknak is.-------KOMMENTÁR-------­J apán Vélemény Gyöngyösi Gábor Állítólag a dolgok szemügyre vételezése nem egyformán történik az európaiaknál és az ázsiaiaknál. A japánok például azért olyan jók a miniatürizálásban, apró szer­kezetek kreálásában, mert közelebb ha­jolnak a tárgyhoz, alaposan szemügyre veszik azt., s csak aztán mondanák, tesz­nek valamit. Magunkról, akik állítólag szintén ázsiai­ak lennénk, sokak szerint a japánokkal szegről-végről - de egyesek szerint vérről is - rokon, ugyanez nem mondható el, sőt en­nek inkább az ellenkezője igaz. Amivel nem azt akarom mondani, hogy miután mi eu­rópaiak lettünk, vagy annak tartjuk ma­gunkat, idegenkednénk a dolgok szemrevé­telezésétől, vagy valami hasonló, hanem azt, hogy elfelejtettünk ferde (mongol) szemmel-tehát legalább némi gyanakvás­sal - szemlélni valamit. Például a térképe­ket. Pedig ez nagyon fontos. Régóta mon­dom, hogy ha annak idején a német ifjú­ság, a német ember látott volna szovjet tér­képet, hozzá se kezd a Szovjetunió megszál­lásához, mert tudta volna, hogy reményte­len. Mint ahogy a szovjet ifjúság sem látott csak szovjet térképet, amelyen Európa kis gennyes vakbélként fityeg, ami nyilván egy napig sem állhatna ellen a Szovjetunió erő­fölényének, ha az elfoglalni akarná. Nos, mondják most a japánok, ez a szem­lélet - immár a Szovjetunió felbomlása után is-megmaradt. Európában, de Ame­rikában sőt a NATO-ban sem néznek újab­ban a térképre, s nem látják, hogy az a ha­talmas, fóldrésznyi, sőt Föld ötödrésznyi ország, amellyel, s amelynek szövetségével (Varsói Szerződés) annak idején a NATO szemben állt, nincs sehol. De még közös ha­tára sincs az úgynevezett Európának azzal a hatalmas és önmagában is erős „med­vével”, amely nyilván fenyegethetné to­vábbra is. Az a keskeny kis fóldsáv, ott Ka- linyingrádnál, amely a hajdan ugyancsak rettegett Poroszország része volt, igazán nem számít semmit. Ahhoz, hogy Európa s a visegrádi országok akármelyiké ellen cammogjon a medve, most a balti országo­kat, Belorussziát, Ukrajnát kellene előbb eltaposnia, ami ma már mégsem megy olyan könnyen. A térképre nem nézők viszont - köztük bi­zonyára mi is -, állítják a japánok, ott lát­ják ma is a vasfüggönyt, ahol volt, ahol lel­ki szemeik előtt lebeg. Most a vasfüggöny, a berlini fal, a szögesdrót kerítések helyett felhúzzák a NATO-békepartnerség falát, amely szerencsére nem látszik, és átjárha- tónak tűnik, de mégiscsak válaszfal, sőt „igen” helyett „nemnek” számít. A japánok szerint. Lehet, hogy ők közelebb hajolnak a térképhez? Zemplén biztató kilátásai Sátoraljaújhely (ÉM - U. J.) - A városháza dísztermében tegnap Rajkai Zsolt, a KHVM politikai államtitkára, országgyűlési képvise­lő folytatott párbeszédet Zemplén polgármes­tereivel, gazdasági vezetőivel. A találkozón el­hangzottakra később érdemes lesz visszatérn­ünk. Most feltétlenül idekívánkozik, hogy a korábban elhanyagolt, és kisvasútjától meg­fosztott terület biztató fejlődés előtt áll. Mint az államtitkár tájékoztatójában elmondotta jó esély van új utak építésére, nagy tempóban haladhat előre a telefonhálózat bővítése, az ivóvíz és a szennyvízvezetékek építése. Az ön- kormányzatok a lakosság igényeinek eleget téve pályázatok utján juthatnak állami forrá­sokhoz. A cigándi híd átadását követően meg­szűnik a térség zártsága, s a fejlesztések nyo­mán Zemplén a Kárpátok-Eurorégió egyik központi területe lehet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom