Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-12 / 9. szám
4 ESZAK-Magyarország Megyei Körkép 1994» Tanuár 12., Szerda-------------JEGYZET------------J anuári fenyőbúcsúztató Gyárfás Katalin e Jócskán januárt írunk már, de még mindig illatos a karácsonyfa. A levele sem pereg, csak ha körbejárjuk a szobában, hozzáérünk gallyaihoz, akkor hull alá alig hallható nesszel pár tűlevél. Maradhatna még, hiszen esténként olyan jó nézni, amint a lámpa fénye megcsillan a színes üveggömbökön. Vízkereszt ünnepe is elmúlt, amikora tradíciókra emlékezve a ház asszonya - nagy sóhajtozások közepette - mégis csak hozzálátott, hogy megfossza fényes éheitől a fácskát. A hétvégi magány órái pontosan erre valók. És jönnek le sorban az ágakról a karácsonyfadíszek. Ahány törékeny kis üvegfigura, annyi történet, emlék az elmúlt évtizedekből. A legbecsesebb mégis talán az a fény es, zöld papírral bevont dobozka, amelyet még a fiú készített kisiskolás korában. Mintázata a hófehér gyertya, amelynek sárga a lángja. Nagy munka lehetett, s milyen féltve dugta el a gyerek a fiókjában, hogy azután karácsonykor büszkén felakaszthassa a fára. Mikor is volt az, istenem? A fiú idén már a huszonhatodik évét tölti be... Az 6 keze nyo- mát viseli ez a színes papírlánc is. Legalább tizenöt éve úgy fűződnek egymásba a vékony karikák, hogy szinte eltéphetetlen- nek látszanak. Itt egy hatalmas, ezüstszínű gömb, rajta hópelyhek csillagrajzolata. Már csak ez árválkodik abból a féltucatból, amit a szülők féltve hoztak egy nagy dobozban egykoron Kassáról. A többi eltört, szétrepedt. Egyszer, midőn a hatalmas fa eldőlt, máskor meg a szomszédék kislánya roppantott össze nagy örömmel egyet csöppnyi markával. A betlehemi csillag - régi, családi örökség - még mindig ép és fénylik. A kis fémcsengő is ki tudja, hány karácsony estéjén hívta vígan csilingelve a fához a családot. Ahogy múlnak az évek, mindig kevesebben várják megszólalását a szomszéd szobában. A gyertyák. Igen, nincsen lámpafüzér, a rózsaszínű, a halványkék és a hófehérgyer- tyácskák fényében kezdi el a család énekelni a Mennyből az angyal-t. Ez év végére is maradt a gyertyákból, pedig már vagy két éve vásárolta a mama az utcai árusnál. Ott áll a zöld fenyő - ékes ruházata, a díszek nélkül, mint pár héttel ezelőtt. Küldetése, földi léte befejeződött. Előtte évekig élt, a földből szívta a nedveket, - most rrvegko- pasztva mehet a ház elé, a kuka mellé. Még jól jár, ha valakinek megtetszik, s a tűzre rakja, hogy ropogó lángjánál megmelegedhessen. Újabban elterjedt a rapsicko dás Miskolc (ÉM - KL) - Eddig már mintegy két és félezren váltották ki az idén érvényes vadászjegyeket, s még mintegy ezer kiadására számítunk - mondta Kismartoni Károly, megyei vadászati főfelügyelő. Mert a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei részeken 86 vadgazdálkodással foglalkozó intézmény tagjainak kell ezt kiváltam. Azt is javasolja, hogy az érdekeltek lehetőleg január hónapban tegyenek ennek eleget. Nehogy a késedelem miatt esetleg a vadászfegyverek bevonására kerüljön sor. A vadászjegyért ötszáz forintot kell fizetni, s szükséges az érvényes fegyvertartási engedély bemutatása is. Emellett természetesen csak az élhet ezzel a jogával, akit nem súlyt az engedélyt visszavonó határozat. A kötelező felelősségbiztosítás szabadon köthető meg, de ehhez is segítséget adnak. Arról is tájékoztatott Kismartoni Károly, hogy a vadászjegynek elengedhetetlen része az úgynevezett egyéni lőjegyzék. Ezt minden vadász köteles vezetni, mégpedig naprakészen. Ezen fel kel tüntetni a lőtt nagyvadat csak úgy, mint az elejtett apróvadat - továbbá azt is, hogy ha csak megsebesítette a vadat, de nem „ejtette el”. Ennek a lőjegyzéknek vezetését ellenőrizni fogják. Sajnálatos módon megyénkben is elterjedt a rapsickodás az engedély nélküli vadászat. Olyanok részéről is, akik fegyvertartási engedéllyel rendelkeznek, de vadászatra nincs jogcímük. Addig is, míg az új vadászati törvény meg nem jelenik, igyekeznek elejét venni a nemesvadállomány sokszor érthetetlen és megengedhetetlen pusztításnak. Kazincbarcika sikeres éve Negyvenegy rendelet a település és a lakosság érdekében Kazincbarcika (ÉM - U J.) - Bár a település önkormányzatát a piac hasznosítása körül kirobbant vita véglegesen megosztotta, a negyvenesztendős város mégis sikeres esztendőt zárt. Lapunknak ezúttal Ivánfi Jenő alpolgármester nyilatkozott, aki az anyaggyűjtés időpontjában helyettesítette a szabadságon levő Ladányi Attila polgármestert. □ Milyen folyamatok, tendenciák jellemezték az elmúlt esztendőben Kazincbarcika életét ? • Véleményem szerint kedvező, hogy 1993-ban jelentősen bővültek külföldi kapcsolataink. A keleti régióban lengyel, szlovák, ukrán és erdélyi, míg nyugaton az osztrák, német, francia és angol partnereinkkel fűztük szorosabbra együttműködésünket. Mind a hozzánk érkező vendégek, mind pedig a tőlünk kiutazó turisták száma többszörösére növekedett. Városunkba ellátogatott dr. Habsburg Ottó, aki nagy érdeklődés mellett tartotta meg a Páneurópai Fórumot. A társadalmi aktivitás növekedését mutalja, hogy megalakult a Páneurópa Unió Magyarországi Egyesületének Kazincbarcikai Regionális Szervezete és a Magyar-Német Kulturális Baráti Társaság. □ A nehezedő életfeltételek között a helybéliek tapasztalataim szerint örömmel fogadták, hogy az önkormányzat segítségével megtakaríthattak a lakásrezsiből. • Valóban így volt, az anyag- és energiatakarékosságot a képviselő- testület 1993-ban is sikerrel támogatta. A hideg-melegvíz mérőórák felszerelési költségeit darabonként 500 forint vissza nem térítendő hozzájárulással támogattuk, és 10 millió forintos kamatmentes hitel felvételét biztosítottuk a lakosságnak. Ma már a barcikai lakások körübe- lfll 90 százalékában a fogyasztott vizet mérés alapján számlázzák. Csak érdekességként jegyzem meg: a megyében a távfűtés és a meleg víz dija nálunk a legolcsóbb, és a Kazinc Távhő Kft. veszteségét sikerült megszüntetni. Ellenben nálunk is nagy gondot okoz a nagymértékű kintlévőség behajtása. □ Az önkormányzatok anyagi helyzetére mindenképpen jellemző az egyre nagyobb hitelek felvétele. Kazincbarcikán mennyiben szorultak rá erre a pénzügyi forrásra ? • Csakis az eredmények között tarthatjuk számon, hogy működési kölcsön felvételére nem kényszerültünk, pedig kifejezetten nagy terheket rótt ránk a vagyonátadásból keletkezett kötelezettségek finanszíAz elmúlt évben átadott diszkontáruház Fotók: Laczó József rozása, mint például a távhő, vagy a víziközművek átvételéből adódó tartozások kiegyenlítése. Ugyanakkor fűtéskorszerűsítésre 50 milliós hitelt vettünk fel, de ez az összeg a megtakarítások révén megtérül és hasznosul. Ivánfi Jenő alpolgármester □ Mit könyvelhettek el a „város- fejlesztés” rovatában? • Az elmúlt esztendőben két nagyobb épületet emeltek a kivitelezők Kazincbarcikán. 1993 januáijá- ban adtuk át a Mátra-diszkont raktáráruházát, októberben pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Munkaügyi Központ kazincbarcikai Kirendeltségét. □ Milyen reményeik vannak 1994- ben? • Anyagi forrásaink sajnos csökkennek, ugyanakkor az igények óriásiak. Elképzeléseink 1994-ben is a város polgárait szolgálják. A barci- kaiak jó értelemben vett lokálpatriotizmusára továbbra is számítunk. Igyekszünk kifeszíteni a szociális hálót, s azt céljának megfelelően működtetni. Ebben az évben kulturális pályázatot írunk ki a város németül tanuló fiataljainak. Részletes műszaki és pénzügyi tervet dolgoztunk ki a szolgáltatott távhő mérésére és szabályozására mind a közületeknél, mind pedig a város kisfogyasztói, a lakosság körében. A Borsodi Erőmű egy 150 MW-s blokk telepítését tervezi. A Kübler Konfekció Kft. a város központi parkjában megszünteti telephelyét és új komplex üzemet épít. Az Észak-Magyarországi Regionális Vízmű Rt.-vel közösen megpróbálunk egy programot kidolgozni az olcsóbb és biztonságosabb vízszolgáltatásra. Folytatjuk a város gázhálózatának bővítését a Berente városrészben. Felsőbardka területén pedig kiépítjük a szennyvízcsatorna-hálózatot. Ugyancsak folytatjuk a városi főút sétálóutcává alakítását, a tervezéssel és újabb üzletek kialakításával. Kompromisszum a „Kilián-ügyben” Miskolc (ÉM - Nyl) - Talán egyetlen, a rendszerváltást követő új utca-, lakótelep-elnevezés sem váltott ki akkora vihart Miskolcon, mint a „Kiliáné”. Kezdődött azzal, hogy a KEMSZ egykori titkáráról, a KMP fontos személyiségéről, a Kárpátokban ejtőernyős partizánként meghalt, a valamikori Kilián-próba ifjúsági sportmozgalomnak is nevet adó Kilián Györgyről elnevezett diósgyőri utcát az ezzel foglalkozó szakértői bizottság javaslatára a miskolci közgyűlés 1992 szeptemberében Serház utcára változtatta. Nem tiltakozott ellene senki. Ezt követte a testület 1993 májusi ülése, ahol kimondatott: ha az utcanév változott, változzon a lakótelep neve is. Mégpedig: a Kilián-Dél kapja vissza a történelmi-fóldrcgzi Ken- derfóld elnevezését (az újságíró annak idején, gyerekkorában még e Kenderfóldön kapálta szülei földjén a kukoricát, babot...), az Észak-Kili- án pedig a fölötte lévő domb, szőlőhegy, az Előhegy nevét. Ez már nem tetszett többeknek. Tavaly júliusban 12 állampolgár észrevételt tett, beadványukban azt hangsúlyozva, hogy az ötvenes években épült lakótelepen élők megszokták a „Kilián” nevet. Nem az érdekli őket, ki volt Kilián György, hanem a több évtizeden át használt elnevezés hozzájuk-növé- se, beléjiik-rögződése. Állították: egy rögtönzött közvélemény-kutatás azt mutatná, hogy szinte mindenki ragaszkodna a régi Kilián- Dél és lülián-Észak lakótelepi nevekhez. Kilátásba helyezték: ha nem születik számukra kedvező döntés, élnek jogukkal, s 500 aláírást tartalmazó kérelemmel helyi népszavazást kezdeményeznek. A lakókat ebben az ügyben, mint az értesítendő címzettje, dr. Karuczka Zoltán, Gagarin utcai lakos képviselte. A neki küldött hivatalos válasz kiküldésével egyidőben megérkezett a polgármesteri hivatalba dr. Emódi Gyula önkormányzati képviselő 535 aláírást tartalmazó tiltakozójegyzéke a „Kilián”-név eltörlése miatt. Akkor az önkormányzat úgy határozott, hogy a megyeszékhely közgyűlése decemberi ülésén tárgyalja újra az egész Kilián-ügyet. Ezen, az elmúlt év végén lezajlott ülésen a közgyűlés elé tót altematí- vÓ8 határozati javaslatot terjesztettek. Az első elutasította a Kilián- Dél, illetve Kilián-Észak lakótelepi nevek visszaadása iránt beterjesztett követeléseket, a második pedig a visszaadásra vonatkozó kezdeményezés mellett ágált. A képviselőkön múlott tehát az „igen”, vagy a „nem” kimondása. Az ülésen azonban mindkét alternatívát elutasító döntést hoztak a városatyák. A Kenderfoldi-, illetve Előhegyi lakótelep elnevezést visszavonták, viszont nem fogadták el a régi, Kilián Györgyre emlékeztető lakótelepi elnevezés megmaradására vonatkozót sem. A kompromisszum szerint így decembertől nincs hivatalos neve a Miskolc-Eger út két oldalán elterülő lakótelepeknek, mindenki úgy nevezi azokat, ahogyan neki tetszik. Ezzel azonban még nincs vége a miskolci „Kilián”-8ztorinak. Hiszen a lakótelep északi részén működik a Kilián György Gimnázium is. Ennek neve - a diákokkal, szülőkkel, tanárokkal történt egyeztetés alapján - annak idején, vagyis a vita kezdetekor is a régi maradt. A tanintézmény igazgatója beszélgetésünkkor elmondotta: felvetődött az elődgimnáziumnak nevet adó Hunfalvi János nevének ismételt felvétele, ám róla csak nagyon kevesek tudják, hogy ki volt. Elhangzott olyan javaslat, hogy legyen a Kiliánból új elnevezéssel egyszerűen Diósgyőri Gimnázium, de ez is csak az elképzelés, az ötlet színijén mozog ma még. Az igazgató a napokban kapott viszont egy érdeklődő levelet Ruszkabányai Andrástól, a terület önkormányzati képviselőjétől, így elképzelhető, hogy a gimnázium elnevezése hamarosan ismét téma lesz, s talán végérvényesen le is zárul majd. S maradtak még, a kívülállók számára lényegtelen, de az ott lakó lokálpatriótáknak minden bizonnyal fontos olyan kötődő témák, hogy akkor például milyen nevük lesz a villamos- és a buszmegállóknak? Ma ugyanis a villamosmegállókban, a villamosokon és buszokon e terület megállóhelye így szerepel: Kilián- városrész. Ezek átfestése, átírása minden bizonnyal pénzbe kerül majd, ám kérdés, hogy a Miskolci Közlekedési Vállalat megteszi-e ezt, s az is, hogy mit ír ki megállókként? Várjuk tehát a vita következő, talán már megnyugtató állomását, a végállomást. Miskolci városháza Miskolc (ÉM) - A polgármesteri hivatal munkatársai a nemzetközi kapcsolatok főtanácsosa, dr. Csep- regi Csaba vezetésével készítik az 1996-os Expo miskolci kísérő rendezvényeinek pályázatait. A város által benyújtott pályázatok első fordulóját tavaly januárban fogadta el a Világkiállítási Tanács bíráló bizottsága. Ennek lényege, hogy jóváhagyták: Miskolc múltjának és jellegének megfelelő programokat rendezhet a világkiállítás ideje alatt. Az elképzelések szerint a rendezvények központja az akkorra teljesen megújított Miskolci Nemzeti Színház és létesítményei lesznek. Ez alkalommal rendezik meg a XVI. Miskolci Nemzetközi Kiállítás és Vásárt, az I. Magyar Sokszorosító Grafika Gyűjteményes Kiállítását, a H. Miskolci Nemzetközi Kamarakórus Fesztivált, az V. Nemzetközi Oratórium és Karmester Kurzust. A Miskolci Ecetem a helyszíni a Nemzetközi Ásványkiállításnak és Tudományos Konferenciának, melynek része az úranyag technológiai kiállítás. Szintén az egyetem ad otthont a MicroCAD-System kiállításnak. Az említett rendezvények természetesen pénzbe kerülnek, azért véglegesítésük következő lépcsője a szükséges üzleti terv elkészítése. Jelenleg ezen dolgoznak a polgármesteri hivatal munkatársai, hiszen a beadási határidő szeptember. A tervek rövidesen a város közgyűlése elé kerülnek, sorsukról a képviselők döntenek. Közgyűlésre készülnek A város önkormányzati képviselőtestülete január 27-28-án tartja soros közgyűlését. Várhatóan ez alkalommal választják meg két általános iskola igazgatóját, határoznak a polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítésének megváltoztatásáról. Ennek lényege, hogy a hivatalon belül nem működhet (Adó)hiva- tal, ezért ezt három osztályra bontják. Várhatóan rendeletet alkot a közgyűlés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (üzletek) bérleti díjáról és a lakások elidegenítéséről, vagyis: megalkotja a tavaly nyáron elfogadott lakástörvény helyi rendeletét. A napirendi pontok között szerepel a Miskolci Közlekedési Vállalat új működési formába való átalakítása; a tervek szerint az MKV közhasznú társaságként működne tovább. Ismét napirendre kerül bölcsődék kihasználatlanság miatti bezárása, valamint alapítás, a Bala- tonfenyvesi Ifjúsági Tábor Alapítvány létrehozása. Szintén a közgyűlés hatásköre dönteni arról, hogy Miskolc tagja legyen-e a Magyar Fürdővárosok Szövetségének. A kétnapos közgyűlés — mint megszokhattuk - a szociális ügyek tárgyalását kivéve nyilvános, így a város dolgai iránt érdeklődő polgárok is részt vehetnek rajta. Az ülés a polgármesteri hivatal dísztermében kezdődik mindkét reggel 9-kor. Vagyonjegy-hasznosítás Miskolc folyamatosan értékesíti a már korábban eladásra kijelölt önkormányzati lakásokat a MIK IN- KÖZ irodán keresztül. A városnak sokan nem készpénzzel, hanem kárpótlási jeggyel fizetnek az ingatlanokért. Tavaly ebből több mint 90 millió forint bevételre tett szert az önkormányzat. Éppen ezért mind sürgetőbb annak eldöntése, mi legyen az egyre gyűlő a kárpótlási jegyekkel. A kérdéssel a polgármesteri hivatal vagyonkezelő és vállalkozási osztálya foglalkozik behatóbban. Az osztály vezetője, Szabó István már tárgyal ez ügyben az Állami Vagyonügynökséggel, különböző befektető cégekkel. A megbeszélések eredményeként készült el az az előteijesz- tés, amelyet a január végi közgyűlés tárgyal. Á javaslatról egyelőre csak annyit tudni, egyaránt tartalmazza a kárpótlási jegyek rövid és hosszú távú hasznosítását.
