Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-03 / 1. szám

1994. Január 3., Hétfő ........... Hírek - Tudósítások E SZAK-magwország: ötvenedik évfolyam jogosítvány” apás szüléshez Tatabánya (MTI) - A Komárom- Esztergom megyei kórházban az or­szágos babaprogramhoz csatlakoz­va lehetővé tették, hogy az erre igényt tartó apák is végigasszisz­tálhassák gyermekük világra jöve­telének felejthetetlen pillanatait. A részvételhez azonban előzetesen meg kell szerezni a .jogosítványt”. Ez azt jelenti, hogy kismamáknak és párjuknak a tatabányai Módszerta­ni Bölcsődében előadást tartanak a szakemberek. A jelöltek videofil­mek, demonstratív gyakorlatok se­gítségével készülnek a nagy pilla­natra. E kurzus végén az apák iga­zolólapot kapnak, ami egyúttal belé­pőül szolgál a kórházi szülőszobába. A tatabányai orvosok a tapasztala­tok alapján úgy ítélik, hogy az apa jelenléte erőt ad az anyának a vajú­dás legnehezebb perceiben, s a ké­sőbbiekben is erősíti a harmonikus párkapcsolatot. Emelkedett a Velencei-tó vize Velence (MTI) - Három hónap alatt 43 centimétert emelkedett a Velen- cei-tó vízszintje, s elérte a 114 centi­métert. A szintemelkedés egyrészt a nyár elején megkezdett mesterséges vízpótlás, másrészt a lehullott bősé­ges csapadék eredménye. Szabó Má­tyás, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI érdek­lődésére elmondta, hogy eddig 3,5 millió köbméternyi Rák-hegyi karsztvizet engedtek a tóba. Ez a mennyiség mintegy 14 centiméter­rel növelte meg a vízszintet, a továb­bi emelkedést az őszi, téli csapadék eredményezte. A mesterséges víz­pótlást jövőre sem hagyják abba. Várhatóan 5 millió köbméternyi karsztvizet emelnek át a tóba, s ez további 20 centiméterrel emelheti a vízszintet. Ha az időjárás továbbra is csapadékosabb lesz a korábbi években megszokottnál, remény van rá, hogy május-júniusra a tó vízszintje eléri a szabályozási mini­mumot, a 135-140 centimétert. A mesterséges vízpótlásra az utóbbi esztendőben 48 millió forintot, 1994- ben pedig a terv szerint 100 millió fo­rintot költenek. A pénz egyötödét a tóparti önkormányzatok, gazdálko­dó szervezetek adták, illetve adják össze, a fennmaradó részt az állami költségvetés adja. Környezetkímélő buszok Szolnok (MTI) - Környezetkímélő autóbuszokkal gyarapodott a szol­noki székhelyű Jászkun Volán Rt. járműparkja, s a három újonnan vá­sárolt Ikarus 244-es az újévtől Szol­nok és Jászberény, illetve Kisújszál­lás között szállítja az utasokat. Sza­bó István vezérigazgató az MTI tu­dósítójának elmondta: a mostani vé­tel kezdete annak az 1994-ben indu­ló környezetvédelmi programnak, amelynek során gépjárműveikbe korszerű motorokat szerelnek. A D-10 típusú erőforrást a győri Rába gyár kísérletezte ki a holland DAF és a német MAN cégek támogatásá­val. A műszaki változtatások révén a leglényegesebb újdonságok: a ko­rábbi motorokhoz képest felére csök­ken a károsanyag-kibocsátás és ala­csonyabb az üzemanyagfogyasztás. A közlekedési vállalat 1995 végéig negyven darab személyszállító jár­művét szereli fel a környezetkímélő motorral. Az 1995 utáni európai kör­nyezetvédelmi követelményeknek megfelelő motorok vásárlása és be­szerelése 36 millió forintba kerül. Két helyi rádió Szekszárdon Szekszárd (MTI) - A szekszárdi rá­dióhallgatók a bőség zavarával küszködnek napok óta, ugyanis két helyi adó működik a városban, mindkettő magánvállalkozásként. Részletes programjukat mindennap közli a Tolnai Népújság, mégpedig egymás mellett, s mivel az URH-sá- von is nagyon közel vannak egymás­hoz, a rádrózók könnyen átkapcsol­hatnak egyikről a másikra, eldönt­hetik, melyik a jobb, melyik lesz hosszú távon is életképes. Mindene­setre Szilveszter napjára az Alisca Rádió is, meg a Szekszárdi Rádió is egész napos műsort szervezett. Hajdú Imre A napilapok, így az Eszak-Magyaror- szág „személyi igazolványában" - az úgynevezett fejlécben - található információk közül a lapot azonosító elnevezés mellett legfel|ebb az újság „pártállását" dokumentáló állítás, a lap ára, valamint a frissességet, mi- koriságot igazoló dátum az, ami ér­dekli, érdekelheti az olvasót. Nem így a római számokkal feltün­tetett évfolyamszám! Annak ellené­re, hogy ez „a legelső információ” a lapban, bizton merem állítani, sem december 31-én, sem ma 1994. janu­ár 3-án nem ennek az ellenőrzésével, olvasásával kezdte, kezdi lapunk böngészését a kedves Olvasó. Érthe­tő. Számára sokkal fontosabb meg­tudni, mi történt az évváltás idején itthon és a nagyvilágban, milyen a színes képek minősége, (az ez évi naptárunkról nem is beszélve!) kik haltak meg az elmúlt napokban, vagy például mit „nyilatkoznak a napi életről” éppen ők, az Olvasók a Szólástérben. Most én mégis arra kérem Önöket, hogy vegyék kezükbe egy másod­percre a szilveszteri és a mai lapszá­munkat, és vessenek egy pillantást a soha nem figyelt évfolyamszámok­ra. A szilveszteri újság élén még egy hosszú római szám olvasható: XLEX. A mai lapon viszont egy rövid: L. Ám ez esetben a rövid a több, a nagyobb. Méghozzá ,jubileumian” több és na­gyobb! Mert azt jelenti: ötvenedik évfolyamába lépett e mai számával Borsod-Abaúj-Zemplén megye leg­régibb és legnagyobb példányszámú lapja, az Észak-Magyarország! 1944. december elején, a háborút kö­vető béke első napjaiban megjelenő jogelőd, a Szabad Magyarország - mai szemmel nézve - még csak „nagyméretű röpcédula” volt, de az­tán ahogy múltak a napok, a hetek, úgy terebélyesedett fontos, hírközlő orgánummá, vált a térség nélkülöz­hetetlen napilapjává -1948. április közepétől mái- Észak-Magyarország néven - ez az újság. Vallom, a kor önmagában nem ér­dem. Állapot. Persze, egy újság ese­tében azért ez nem sommázható ilyen egyszerűen. A magyar sajtó- történetet tanulmányozva, nem ta­lálunk százszámra ilyen, vagy ettől nagyobb évfolyamszámot megélt la­pokat. S ez már önmagában is jelent, állít valamit. A kor ugyanis itt minő­sít is, kifejez életképességet, értékál­lóságot, maradandóságot. S ez még akkor is igaz, ha tudjuk, volt idő­szak, amikor a sajtótermékek pia­cán korán sem volt ekkora és ennyi­re éles küzdelem és megmérettetés, mint éppen napjainkban. Persze a Budapest (MTI) - Amennyiben nem vezetnek be világszerte a szén­dioxid kibocsátását csökkentő intéz­kedéseket, és elmarad a széndioxi­dot elnyelő erdők védelme, akkor az ebből adódó felmelegedés, tenger- szint-emelkedés komoly gondot okozhat. Ezért is fontos, hogy az Or­szággyűlés a közelmúltban törvény­erőre emelte az éghajlatváltozásról szóló ENSZ keretegyezményt. Mint a Környezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumban az MTI ér­deklődésére elmondták: az egyez­mény fő célkitűzése az üvegház-gá- zok kibocsátásának csökkentése, a felmelegedés mérséklése. Minde­nekelőtt a szén- és szénhidrogének elégetéséből származó széndioxid­kibocsátást kellene csökkenteni, il­letve e gázt elnyelő erdőterületeket védeni, növelni. Az üvegház-gázok - leginkább a széndioxid - a felszín hosszú hullá­mú kisugárzását elnyelik, s ez jelen­tős energiatöbblettel jár a légkör al­só részében. A modellszámítások mérleg másik serpenyőjébe belete- endő az a tény, hogy korábbi évtize­dekben a sajtóinformáció iránt soha nem volt ekkora igény, mint manap­ság. Úgy vélem, hogy „előny és hát­rány” kiegyenlítik egymást. Vagyis, a maradandóság, az eddigi 49 évfo­lyam összességében mégiscsak ered­ményes produkció terméke. Manapság minden újság - ki szeré­nyebb formában, ki egészen tolako- dóan - él az önreklám lehetőségével. Van, aki konzervativizmusával ho­zakodik elő, más azzal, hogy ó a leg­népszerűbb. Az Észak-Magyaror­szág most már egy jó ideje a Rade- mis kereskedelmi rádió napi lap­szemléjében újra és újra azt hirdeti a sajtóról és önmagáról: ,A hír fon­tos. S ez a hír pontos.” Valljuk ezt még akkor is, ha a pontosságot ille­tően olykor-olykor tévedünk. Mégis valljuk. Részben, mert a szlogen ele­je abszolút mértékben igaz. Hír, in­formáció nélkül manapság nem tud, képtelen létezni az ember. A pontos, a friss, a hiteles hír nélkül! Ugyanakkor mint minden, magára valamit is adó lap az országban, a vi­lágban, így az Észak-Magyarország is erre, a pontosságra törekszik, nap mint nap, s merem remélni, erre tö­rekedett korábban is. Ez utóbbit azért fogalmazom ilyen mértéktar­tóan, mert lapunk mai szerzőgárdá­jának legrégebbi tagjai is ennek az ötven évnek csupán a második felé­ben, az utóbbi negyedszázadban let­tek munkatársai, szerkesztői az Észak-Magyarországnak. Magya­rán, igazából csak a magunk nevé­ben beszélhetek. Deák Ferenc vallotta egykor: „ha tő­lem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.” Egyszóval: igazmondás! Hajdanán épp úgy, mint ma, ezt vár­ja a kedves Olvasó minden kezébe vett újságtól. Ezt - az igazmondást -kériszámon.j oggal! Persze az igaz­ság - amely Deák mondását hallva olyan egyszerűnek és egyértelmű­nek tűnik - napjainkban különös­képpen - nagyon bonyolult. Mert az igazság most és mindörök­ké „érdekmotivált!”. A világ soha­sem csak „a hó fehér és kétszer ket­tő négy” igazságokból áll. Nézik, hallgatják, olvassák éppen a televí­zió, a rádió, a lapok segítségével or­szágok vitáit, olykor bizony harcait is az általuk deklarált igazságokért. Hazánkon belül pártok, szerveze­tek, régiók „összecsapását”, de mondhatom a Péter és Pál szomszé­dok mindennapos fülemüle-pereit is! Ezért nehéz dolog, a „deáki sajtó- törvény” napi gyakorlata. Ezért ne­héz, talán lehetetlen is elismertetni minden olvasóval egy-egy lap, média igazmondását. szerint 2030-ra akár egy Celsius- fokkal emelkedhet az átlaghőmér­séklet és 20 centiméterrel a tenge­rek szintje. A jövő század végére egyes szakemberek öt Celsius-fokos átlaghőmérséklet és 40-100 centi- méteres tengerszint-emelkedést fel­tételeznek. A korábbi évszázad iparosítása mi­att már jelenleg is egynegyedével több a széndioxid-koncentráció a légkörben, mint az ipari forradalmat megelőzően. Intézkedések nélkül 2030-ra akár e korábbi szint kétsze­resét is elérheti a koncentráció. Mi­vel a széndioxid molekulák mintegy 200 év alatt tűnnek el a magas lég­körből, így a korábbi időszakok szén­dioxid-kibocsátása évszázadokig ha­tással van az éghajlatra. A már Magyarország által is tör­vényerőre emelt keretegyezmény szerint a fejlett és az úgynevezett átalakuló országok (ide tartozik az egykori szocialista országokkal együtt hazánk is) vállalják a gazda­sági tevékenységből származó üveg­Egy újság - különösen amelyik éle­te ötvenedik esztendejébe lépett - részben történelem is. Nemcsak azért, mert a múltba visszatekint­ve, kutatva, pótolhatatlan doku­mentumnak számít, hanem azért is, mert jellemző tükre az adott kor tár­sadalmának, politikai berendezke­désének. A sajtó soha nem volt és so­ha nem lesz egy társadalom fölött ál­ló, ott lebegő valami, valami abszo­lút igazság, még kevésbé igazságosz­tó. Törekszik - törekednie kell! - a „deá­ki elv” maradéktalan megvalósítá­sára, miközben nap mint nap meg kell kötnie az életben maradás nél­külözhetetlen kompromisszumait. Egy ötvenéves újság, erényeivel (re­méljük mindig ebből volt, van, s lesz több) és hibáival együtt sok család­ban itt Borsodban, Ábaújban, Zemp­lénben, Gömörben és Tornában csa­ládtagnak számít. Mint ahogy sok „újságkészítónek” ennél a lapnál nem egyszerűen csak munkahelyet és fizetést jelent a redakció. Sokkal több annál! Életforma! Gyönyörű, ám mindennap megverejtékezett, kikínlódott, erőt fogyasztó próba, ki­hívás. De félre a nyavalygással, az önsajnálattal! Egy amerikai újságí­ró, Don Murray írta le: „Még a ma­gam nyöszörgéséből is elegem van. De az a helyzet, hogy az írás gyakor­lattal sem lesz könnyebb, mert az ember annál többet követel magától, minél többet tud arról, hányfélekép­pen mondhatja el ugyanazt a dol­got... Azt tudom, az ember soha nem mondhatja el, hogy megtanult írni. Örökké tanuljuk az írást, s örökre sebezhetők is maradunk. Bármikor azt mondhatják, hogy megbuktunk, s visszaküldenek az osztályterem utolsó padsorába.” Mindez számomra elsősorban azt az üzenetet tartalmazza: vívd meg a magad harcát önmagaddal, de a vi­lágítótorony, a cél az a szlogen le­gyen, amelyet egy Németország nyugati részében megjelenő lap egyik hirdetésében olvastam: Der Kunde ist der König. Vagyis: a vevő a király! Esetünkben a kedves Olva­só! A sokigényú - az olykor-olykor talán még irreális követelményeket is támasztó - olvasó, aki mindeneke­lőtt friss és pontos ismereteket akar, vár, kíván. Őket szolgálták az „év­fordulónk” kapcsán felidézett múlt­ban elődeink is, s Őket kívánjuk szolgálni a még jobban reményével, és elhatározásával mi is a következő ötven évben. Erőt, egészséget, türel­met, kitartást kívánunk ehhez az együttműködéshez Önöknek is, ma­gunknak is. S a pontos, friss infor­mációk között minél több jó hírt. Mert ami azt illeti, mindannyiunk­ra ráférne. ház-gáz kibocsátás mérséklését, az erdők védelmét. A fejlett országok pénzügyi-múszaki-tudományos se­gítséget adnak a fejlődő országok­nak az előírt feladatok teljesítésé­hez. Ez a segítségnyújtás az egyez­mény szerint az átalakuló országok részéről nem kötelező. Több európai ország már korábban vállalta, hogy 2000-re az 1990-es szintre korlátozza, illetve ezen a szinten befagyasztja a széndioxid­kibocsátást. Mivel az 1990-es szint vállalásában nem volt egyetértés az egyezmény megkötése előtt, a doku­mentumban már csak azt rögzítet­ték, hogy a „történelmi” szintre kor­látozzák az aláíró országok a széndi­oxid-kibocsátást. Az átalakuló országok lehetőséget kapnak a korlátozások rugalmas be­vezetésére. Ennek részleteit később határozzák meg. Az egyes országok­nak a korlátozásokról, a széndioxi­dot elnyelő erdők védelméről, bővíté­séről részletes nemzeti elemzést, fel­adattervet kell kidolgozni. Ilyen volt a fejlécünk 1956-ban Fotó: ÉM-archív Egyezmény az éghajlatváltozásról Célkitűzése az üvegház-gázok kibocsátásának csökkentése ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Demonstrációra készülő nagymarosiak Nagymaros (MTI) - Demonstrációt szervez­nek Nagymaros polgárai tiltakozásul a Pest megyei önkormányzat tervbe vett döntése el­len, amely szerint a Duna-parti üresen álló la­kótelepen gyermekotthont szándékoznak elhe­lyezni. Az épületeket eredetileg a nagymarosi vízierőmű-beruházás részeként emelték az építkezésen dolgozók számára, de miután a be­ruházás abbamaradt, a házak máig is üresen állnak. A kormány nemrég úgy döntött, hogy a szobi gyermekneveló intézet épületét visszaad­ja a lazarénus rendnek, s ennek fejében a nagy­marosi lakótelep tulajdonjogát átruházza Pest megyére. A megyei tervek szerint az épületek kihasználására itt helyeznék el a szobi és a vác- dukai nevelőintézet lakóit, valamint a pomázi Teleki-kastélyban működő gyermek- és ifjúság- nevelő intézetet. Ezzel a nagymarosiak nem ér­tenek egyet, s kifogásolják, hogy a döntés a há­tuk mögött, megkérdezésük nélkül született. Úgy vélekednek: a Dunakanyar legszebb ré­szén álló épületeket inkább idegenforgalmi cé­lokra kellene hasznosítani, ebből több gazdasá­gi előnye származna a nagyközségnek és a me­gyének. Ezért az első januári megyei közgyűlé­sen a nagymarosiak transzparensekkel jelen­nek majd meg, hogy tiltakozásuknak hangot adjanak. „Félreértés ne essék, nem vagyunk gyermekellenesek” - mondta el az MTI Pest megyei tudósítójának Gyaraki F. Ferenc alpol­gármester, hozzátéve: még csak nem is a lakos­ság, az üdülők nyugalmát, avagy a természeti értékeket féltik a gyerekektől, de meggyőződé­sük szerint nevelőotthont a megye más vidékén is be lehet rendezni, szép környezetben és jó kö­rülmények között, nem föltétlenül szükséges az ország kiemelt idegenforgalmi övezetében lét­rehozni. Erdélyi László, Pest megye főjegyzője a készü­lő demonstrációval kapcsolatban az MTI-nek elmondta: véleménye szerint indokolatlan a nagymarosiak tiltakozása. Egyrészt a tervekről tájékoztatták a helyi önkormányzat vezetőit, másrészt a jogszabály adta feltételeknek meg­felelően a megye saját tulajdonának hasznosí­tásáról maga rendelkezik. A lakótelepet hol­land mintára a legkorszerűbb gyermekintézet­té kívánják berendezni, ami vonzó célpont lehet a szakmai turizmusnak is. Egyébként az épü­letek hasznosításáról a közgyűlés még nem döntött, s a témát tárgyaló ülésre szándékaik szerint meghívják Nagymaros vezetőit, s váiják a javaslatokat az esetleges más hasznosítási megoldások felvetésére. Újra műtrágyagyártás Peremarton (MTI) - Nyereséggel gyártott és értékesített műtrágyát 1993-ban, a felszámolás alatt lévő Peremartoni Vegyipari Vállalat egyik üzemének új tulajdonosa, a Transzcenter Kft. Mielőtt az egy esztendőn át „alvó” gépeket, be­rendezéseket felélesztették, milliókat költöttek a felújításra, karbantartásra, és a módosították a korábbi gyártmányt is. Áz újraindítás óta olyan összetett műtrágyát állítanak elő, amely­nek mindhárom komponense - a foszfor, a ká­lium és a nitrogén - szükség szerinti arányban változtatható. Megkezdték az egyes növények speciális talajtáplálékának előállítását is, a ba- latonfelridéki szőlőknek például magas káli­umtartalmú, a bakonyi burgonyatermesztók- nek pedig magas nitrogéntartalmú műtrágyát kínálnak. Egy év alatt összesen hetvenezer ton­nányi gyártmány hagyta el az üzemet, ebből 20 ezer tonnát az igényes osztrák és német piacra szállítottak. A peremartoni műtrágyagyárban a nyolcvanas években 260 ezer tonna termék készült, ám ez a gyártásteljesítmény kezdettől túlméretezett volt. Annak idején az üzemben mintegy 500 fő­nyi gárda dolgozott, ma az éri hetven tonnás műtrágyagyártást és az -értékesítést összesen tíz mérnök és közgazdász irányítja, a könyve­lést hatan látják el - akik saját feladataik mel­lett még bérmunkát is vállalnak -, a termelés­ben százhatvanan dolgoznak, de ebben a lét­számban benne vannak az iparvasút üzemelte­tői is. Az újjáéledő műtrágyagyár kilátásai igen jók, a kft. elnyerve az OMFB pályázatát, kedvezmé­nyes, 30 milliós hitelhez jutott, így 1994-ben megkezdik a speciális cukorrépa műtrágya elő­állítását is. Ez a talajtáplálék melaszt és algi- nitet is tartalmaz majd. Zajacz István ügyveze­tő igazgató szerint a termelésük néhány év alatt felfuthat éri 150 ezer tonnáig, és ezzel ará­nyosan növelik a foglalkoztatottak számát is. Tito autója nem kelt el Belgrád(MTI) - Második nekifutásra sem kelt el Joszip Broz Tito néhai jugoszláv államelnök államfői kocsija; annak ellenére, hogy az 1960- ban gyártott, 7,5 méter hosszú, különleges kivi­telű Rolls-Royce árából sokat engedtek. A lu­xuskocsit az első eladási kísérletnél - egy idén júliusban Belgrádban megrendezett árverésen -1,4 millió márkáért kínálták, újabban viszont már 600 ezerért is meg lehetett volna venni, de ennyiért sem kellett senkinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom