Észak-Magyarország, 1994. január (50. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-03 / 1. szám
1994. Január 3., Hétfő ........... Hírek - Tudósítások E SZAK-magwország: ötvenedik évfolyam jogosítvány” apás szüléshez Tatabánya (MTI) - A Komárom- Esztergom megyei kórházban az országos babaprogramhoz csatlakozva lehetővé tették, hogy az erre igényt tartó apák is végigasszisztálhassák gyermekük világra jövetelének felejthetetlen pillanatait. A részvételhez azonban előzetesen meg kell szerezni a .jogosítványt”. Ez azt jelenti, hogy kismamáknak és párjuknak a tatabányai Módszertani Bölcsődében előadást tartanak a szakemberek. A jelöltek videofilmek, demonstratív gyakorlatok segítségével készülnek a nagy pillanatra. E kurzus végén az apák igazolólapot kapnak, ami egyúttal belépőül szolgál a kórházi szülőszobába. A tatabányai orvosok a tapasztalatok alapján úgy ítélik, hogy az apa jelenléte erőt ad az anyának a vajúdás legnehezebb perceiben, s a későbbiekben is erősíti a harmonikus párkapcsolatot. Emelkedett a Velencei-tó vize Velence (MTI) - Három hónap alatt 43 centimétert emelkedett a Velen- cei-tó vízszintje, s elérte a 114 centimétert. A szintemelkedés egyrészt a nyár elején megkezdett mesterséges vízpótlás, másrészt a lehullott bőséges csapadék eredménye. Szabó Mátyás, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy eddig 3,5 millió köbméternyi Rák-hegyi karsztvizet engedtek a tóba. Ez a mennyiség mintegy 14 centiméterrel növelte meg a vízszintet, a további emelkedést az őszi, téli csapadék eredményezte. A mesterséges vízpótlást jövőre sem hagyják abba. Várhatóan 5 millió köbméternyi karsztvizet emelnek át a tóba, s ez további 20 centiméterrel emelheti a vízszintet. Ha az időjárás továbbra is csapadékosabb lesz a korábbi években megszokottnál, remény van rá, hogy május-júniusra a tó vízszintje eléri a szabályozási minimumot, a 135-140 centimétert. A mesterséges vízpótlásra az utóbbi esztendőben 48 millió forintot, 1994- ben pedig a terv szerint 100 millió forintot költenek. A pénz egyötödét a tóparti önkormányzatok, gazdálkodó szervezetek adták, illetve adják össze, a fennmaradó részt az állami költségvetés adja. Környezetkímélő buszok Szolnok (MTI) - Környezetkímélő autóbuszokkal gyarapodott a szolnoki székhelyű Jászkun Volán Rt. járműparkja, s a három újonnan vásárolt Ikarus 244-es az újévtől Szolnok és Jászberény, illetve Kisújszállás között szállítja az utasokat. Szabó István vezérigazgató az MTI tudósítójának elmondta: a mostani vétel kezdete annak az 1994-ben induló környezetvédelmi programnak, amelynek során gépjárműveikbe korszerű motorokat szerelnek. A D-10 típusú erőforrást a győri Rába gyár kísérletezte ki a holland DAF és a német MAN cégek támogatásával. A műszaki változtatások révén a leglényegesebb újdonságok: a korábbi motorokhoz képest felére csökken a károsanyag-kibocsátás és alacsonyabb az üzemanyagfogyasztás. A közlekedési vállalat 1995 végéig negyven darab személyszállító járművét szereli fel a környezetkímélő motorral. Az 1995 utáni európai környezetvédelmi követelményeknek megfelelő motorok vásárlása és beszerelése 36 millió forintba kerül. Két helyi rádió Szekszárdon Szekszárd (MTI) - A szekszárdi rádióhallgatók a bőség zavarával küszködnek napok óta, ugyanis két helyi adó működik a városban, mindkettő magánvállalkozásként. Részletes programjukat mindennap közli a Tolnai Népújság, mégpedig egymás mellett, s mivel az URH-sá- von is nagyon közel vannak egymáshoz, a rádrózók könnyen átkapcsolhatnak egyikről a másikra, eldönthetik, melyik a jobb, melyik lesz hosszú távon is életképes. Mindenesetre Szilveszter napjára az Alisca Rádió is, meg a Szekszárdi Rádió is egész napos műsort szervezett. Hajdú Imre A napilapok, így az Eszak-Magyaror- szág „személyi igazolványában" - az úgynevezett fejlécben - található információk közül a lapot azonosító elnevezés mellett legfel|ebb az újság „pártállását" dokumentáló állítás, a lap ára, valamint a frissességet, mi- koriságot igazoló dátum az, ami érdekli, érdekelheti az olvasót. Nem így a római számokkal feltüntetett évfolyamszám! Annak ellenére, hogy ez „a legelső információ” a lapban, bizton merem állítani, sem december 31-én, sem ma 1994. január 3-án nem ennek az ellenőrzésével, olvasásával kezdte, kezdi lapunk böngészését a kedves Olvasó. Érthető. Számára sokkal fontosabb megtudni, mi történt az évváltás idején itthon és a nagyvilágban, milyen a színes képek minősége, (az ez évi naptárunkról nem is beszélve!) kik haltak meg az elmúlt napokban, vagy például mit „nyilatkoznak a napi életről” éppen ők, az Olvasók a Szólástérben. Most én mégis arra kérem Önöket, hogy vegyék kezükbe egy másodpercre a szilveszteri és a mai lapszámunkat, és vessenek egy pillantást a soha nem figyelt évfolyamszámokra. A szilveszteri újság élén még egy hosszú római szám olvasható: XLEX. A mai lapon viszont egy rövid: L. Ám ez esetben a rövid a több, a nagyobb. Méghozzá ,jubileumian” több és nagyobb! Mert azt jelenti: ötvenedik évfolyamába lépett e mai számával Borsod-Abaúj-Zemplén megye legrégibb és legnagyobb példányszámú lapja, az Észak-Magyarország! 1944. december elején, a háborút követő béke első napjaiban megjelenő jogelőd, a Szabad Magyarország - mai szemmel nézve - még csak „nagyméretű röpcédula” volt, de aztán ahogy múltak a napok, a hetek, úgy terebélyesedett fontos, hírközlő orgánummá, vált a térség nélkülözhetetlen napilapjává -1948. április közepétől mái- Észak-Magyarország néven - ez az újság. Vallom, a kor önmagában nem érdem. Állapot. Persze, egy újság esetében azért ez nem sommázható ilyen egyszerűen. A magyar sajtó- történetet tanulmányozva, nem találunk százszámra ilyen, vagy ettől nagyobb évfolyamszámot megélt lapokat. S ez már önmagában is jelent, állít valamit. A kor ugyanis itt minősít is, kifejez életképességet, értékállóságot, maradandóságot. S ez még akkor is igaz, ha tudjuk, volt időszak, amikor a sajtótermékek piacán korán sem volt ekkora és ennyire éles küzdelem és megmérettetés, mint éppen napjainkban. Persze a Budapest (MTI) - Amennyiben nem vezetnek be világszerte a széndioxid kibocsátását csökkentő intézkedéseket, és elmarad a széndioxidot elnyelő erdők védelme, akkor az ebből adódó felmelegedés, tenger- szint-emelkedés komoly gondot okozhat. Ezért is fontos, hogy az Országgyűlés a közelmúltban törvényerőre emelte az éghajlatváltozásról szóló ENSZ keretegyezményt. Mint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban az MTI érdeklődésére elmondták: az egyezmény fő célkitűzése az üvegház-gá- zok kibocsátásának csökkentése, a felmelegedés mérséklése. Mindenekelőtt a szén- és szénhidrogének elégetéséből származó széndioxidkibocsátást kellene csökkenteni, illetve e gázt elnyelő erdőterületeket védeni, növelni. Az üvegház-gázok - leginkább a széndioxid - a felszín hosszú hullámú kisugárzását elnyelik, s ez jelentős energiatöbblettel jár a légkör alsó részében. A modellszámítások mérleg másik serpenyőjébe belete- endő az a tény, hogy korábbi évtizedekben a sajtóinformáció iránt soha nem volt ekkora igény, mint manapság. Úgy vélem, hogy „előny és hátrány” kiegyenlítik egymást. Vagyis, a maradandóság, az eddigi 49 évfolyam összességében mégiscsak eredményes produkció terméke. Manapság minden újság - ki szerényebb formában, ki egészen tolako- dóan - él az önreklám lehetőségével. Van, aki konzervativizmusával hozakodik elő, más azzal, hogy ó a legnépszerűbb. Az Észak-Magyarország most már egy jó ideje a Rade- mis kereskedelmi rádió napi lapszemléjében újra és újra azt hirdeti a sajtóról és önmagáról: ,A hír fontos. S ez a hír pontos.” Valljuk ezt még akkor is, ha a pontosságot illetően olykor-olykor tévedünk. Mégis valljuk. Részben, mert a szlogen eleje abszolút mértékben igaz. Hír, információ nélkül manapság nem tud, képtelen létezni az ember. A pontos, a friss, a hiteles hír nélkül! Ugyanakkor mint minden, magára valamit is adó lap az országban, a világban, így az Észak-Magyarország is erre, a pontosságra törekszik, nap mint nap, s merem remélni, erre törekedett korábban is. Ez utóbbit azért fogalmazom ilyen mértéktartóan, mert lapunk mai szerzőgárdájának legrégebbi tagjai is ennek az ötven évnek csupán a második felében, az utóbbi negyedszázadban lettek munkatársai, szerkesztői az Észak-Magyarországnak. Magyarán, igazából csak a magunk nevében beszélhetek. Deák Ferenc vallotta egykor: „ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.” Egyszóval: igazmondás! Hajdanán épp úgy, mint ma, ezt várja a kedves Olvasó minden kezébe vett újságtól. Ezt - az igazmondást -kériszámon.j oggal! Persze az igazság - amely Deák mondását hallva olyan egyszerűnek és egyértelműnek tűnik - napjainkban különösképpen - nagyon bonyolult. Mert az igazság most és mindörökké „érdekmotivált!”. A világ sohasem csak „a hó fehér és kétszer kettő négy” igazságokból áll. Nézik, hallgatják, olvassák éppen a televízió, a rádió, a lapok segítségével országok vitáit, olykor bizony harcait is az általuk deklarált igazságokért. Hazánkon belül pártok, szervezetek, régiók „összecsapását”, de mondhatom a Péter és Pál szomszédok mindennapos fülemüle-pereit is! Ezért nehéz dolog, a „deáki sajtó- törvény” napi gyakorlata. Ezért nehéz, talán lehetetlen is elismertetni minden olvasóval egy-egy lap, média igazmondását. szerint 2030-ra akár egy Celsius- fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet és 20 centiméterrel a tengerek szintje. A jövő század végére egyes szakemberek öt Celsius-fokos átlaghőmérséklet és 40-100 centi- méteres tengerszint-emelkedést feltételeznek. A korábbi évszázad iparosítása miatt már jelenleg is egynegyedével több a széndioxid-koncentráció a légkörben, mint az ipari forradalmat megelőzően. Intézkedések nélkül 2030-ra akár e korábbi szint kétszeresét is elérheti a koncentráció. Mivel a széndioxid molekulák mintegy 200 év alatt tűnnek el a magas légkörből, így a korábbi időszakok széndioxid-kibocsátása évszázadokig hatással van az éghajlatra. A már Magyarország által is törvényerőre emelt keretegyezmény szerint a fejlett és az úgynevezett átalakuló országok (ide tartozik az egykori szocialista országokkal együtt hazánk is) vállalják a gazdasági tevékenységből származó üvegEgy újság - különösen amelyik élete ötvenedik esztendejébe lépett - részben történelem is. Nemcsak azért, mert a múltba visszatekintve, kutatva, pótolhatatlan dokumentumnak számít, hanem azért is, mert jellemző tükre az adott kor társadalmának, politikai berendezkedésének. A sajtó soha nem volt és soha nem lesz egy társadalom fölött álló, ott lebegő valami, valami abszolút igazság, még kevésbé igazságosztó. Törekszik - törekednie kell! - a „deáki elv” maradéktalan megvalósítására, miközben nap mint nap meg kell kötnie az életben maradás nélkülözhetetlen kompromisszumait. Egy ötvenéves újság, erényeivel (reméljük mindig ebből volt, van, s lesz több) és hibáival együtt sok családban itt Borsodban, Ábaújban, Zemplénben, Gömörben és Tornában családtagnak számít. Mint ahogy sok „újságkészítónek” ennél a lapnál nem egyszerűen csak munkahelyet és fizetést jelent a redakció. Sokkal több annál! Életforma! Gyönyörű, ám mindennap megverejtékezett, kikínlódott, erőt fogyasztó próba, kihívás. De félre a nyavalygással, az önsajnálattal! Egy amerikai újságíró, Don Murray írta le: „Még a magam nyöszörgéséből is elegem van. De az a helyzet, hogy az írás gyakorlattal sem lesz könnyebb, mert az ember annál többet követel magától, minél többet tud arról, hányféleképpen mondhatja el ugyanazt a dolgot... Azt tudom, az ember soha nem mondhatja el, hogy megtanult írni. Örökké tanuljuk az írást, s örökre sebezhetők is maradunk. Bármikor azt mondhatják, hogy megbuktunk, s visszaküldenek az osztályterem utolsó padsorába.” Mindez számomra elsősorban azt az üzenetet tartalmazza: vívd meg a magad harcát önmagaddal, de a világítótorony, a cél az a szlogen legyen, amelyet egy Németország nyugati részében megjelenő lap egyik hirdetésében olvastam: Der Kunde ist der König. Vagyis: a vevő a király! Esetünkben a kedves Olvasó! A sokigényú - az olykor-olykor talán még irreális követelményeket is támasztó - olvasó, aki mindenekelőtt friss és pontos ismereteket akar, vár, kíván. Őket szolgálták az „évfordulónk” kapcsán felidézett múltban elődeink is, s Őket kívánjuk szolgálni a még jobban reményével, és elhatározásával mi is a következő ötven évben. Erőt, egészséget, türelmet, kitartást kívánunk ehhez az együttműködéshez Önöknek is, magunknak is. S a pontos, friss információk között minél több jó hírt. Mert ami azt illeti, mindannyiunkra ráférne. ház-gáz kibocsátás mérséklését, az erdők védelmét. A fejlett országok pénzügyi-múszaki-tudományos segítséget adnak a fejlődő országoknak az előírt feladatok teljesítéséhez. Ez a segítségnyújtás az egyezmény szerint az átalakuló országok részéről nem kötelező. Több európai ország már korábban vállalta, hogy 2000-re az 1990-es szintre korlátozza, illetve ezen a szinten befagyasztja a széndioxidkibocsátást. Mivel az 1990-es szint vállalásában nem volt egyetértés az egyezmény megkötése előtt, a dokumentumban már csak azt rögzítették, hogy a „történelmi” szintre korlátozzák az aláíró országok a széndioxid-kibocsátást. Az átalakuló országok lehetőséget kapnak a korlátozások rugalmas bevezetésére. Ennek részleteit később határozzák meg. Az egyes országoknak a korlátozásokról, a széndioxidot elnyelő erdők védelméről, bővítéséről részletes nemzeti elemzést, feladattervet kell kidolgozni. Ilyen volt a fejlécünk 1956-ban Fotó: ÉM-archív Egyezmény az éghajlatváltozásról Célkitűzése az üvegház-gázok kibocsátásának csökkentése ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Demonstrációra készülő nagymarosiak Nagymaros (MTI) - Demonstrációt szerveznek Nagymaros polgárai tiltakozásul a Pest megyei önkormányzat tervbe vett döntése ellen, amely szerint a Duna-parti üresen álló lakótelepen gyermekotthont szándékoznak elhelyezni. Az épületeket eredetileg a nagymarosi vízierőmű-beruházás részeként emelték az építkezésen dolgozók számára, de miután a beruházás abbamaradt, a házak máig is üresen állnak. A kormány nemrég úgy döntött, hogy a szobi gyermekneveló intézet épületét visszaadja a lazarénus rendnek, s ennek fejében a nagymarosi lakótelep tulajdonjogát átruházza Pest megyére. A megyei tervek szerint az épületek kihasználására itt helyeznék el a szobi és a vác- dukai nevelőintézet lakóit, valamint a pomázi Teleki-kastélyban működő gyermek- és ifjúság- nevelő intézetet. Ezzel a nagymarosiak nem értenek egyet, s kifogásolják, hogy a döntés a hátuk mögött, megkérdezésük nélkül született. Úgy vélekednek: a Dunakanyar legszebb részén álló épületeket inkább idegenforgalmi célokra kellene hasznosítani, ebből több gazdasági előnye származna a nagyközségnek és a megyének. Ezért az első januári megyei közgyűlésen a nagymarosiak transzparensekkel jelennek majd meg, hogy tiltakozásuknak hangot adjanak. „Félreértés ne essék, nem vagyunk gyermekellenesek” - mondta el az MTI Pest megyei tudósítójának Gyaraki F. Ferenc alpolgármester, hozzátéve: még csak nem is a lakosság, az üdülők nyugalmát, avagy a természeti értékeket féltik a gyerekektől, de meggyőződésük szerint nevelőotthont a megye más vidékén is be lehet rendezni, szép környezetben és jó körülmények között, nem föltétlenül szükséges az ország kiemelt idegenforgalmi övezetében létrehozni. Erdélyi László, Pest megye főjegyzője a készülő demonstrációval kapcsolatban az MTI-nek elmondta: véleménye szerint indokolatlan a nagymarosiak tiltakozása. Egyrészt a tervekről tájékoztatták a helyi önkormányzat vezetőit, másrészt a jogszabály adta feltételeknek megfelelően a megye saját tulajdonának hasznosításáról maga rendelkezik. A lakótelepet holland mintára a legkorszerűbb gyermekintézetté kívánják berendezni, ami vonzó célpont lehet a szakmai turizmusnak is. Egyébként az épületek hasznosításáról a közgyűlés még nem döntött, s a témát tárgyaló ülésre szándékaik szerint meghívják Nagymaros vezetőit, s váiják a javaslatokat az esetleges más hasznosítási megoldások felvetésére. Újra műtrágyagyártás Peremarton (MTI) - Nyereséggel gyártott és értékesített műtrágyát 1993-ban, a felszámolás alatt lévő Peremartoni Vegyipari Vállalat egyik üzemének új tulajdonosa, a Transzcenter Kft. Mielőtt az egy esztendőn át „alvó” gépeket, berendezéseket felélesztették, milliókat költöttek a felújításra, karbantartásra, és a módosították a korábbi gyártmányt is. Áz újraindítás óta olyan összetett műtrágyát állítanak elő, amelynek mindhárom komponense - a foszfor, a kálium és a nitrogén - szükség szerinti arányban változtatható. Megkezdték az egyes növények speciális talajtáplálékának előállítását is, a ba- latonfelridéki szőlőknek például magas káliumtartalmú, a bakonyi burgonyatermesztók- nek pedig magas nitrogéntartalmú műtrágyát kínálnak. Egy év alatt összesen hetvenezer tonnányi gyártmány hagyta el az üzemet, ebből 20 ezer tonnát az igényes osztrák és német piacra szállítottak. A peremartoni műtrágyagyárban a nyolcvanas években 260 ezer tonna termék készült, ám ez a gyártásteljesítmény kezdettől túlméretezett volt. Annak idején az üzemben mintegy 500 főnyi gárda dolgozott, ma az éri hetven tonnás műtrágyagyártást és az -értékesítést összesen tíz mérnök és közgazdász irányítja, a könyvelést hatan látják el - akik saját feladataik mellett még bérmunkát is vállalnak -, a termelésben százhatvanan dolgoznak, de ebben a létszámban benne vannak az iparvasút üzemeltetői is. Az újjáéledő műtrágyagyár kilátásai igen jók, a kft. elnyerve az OMFB pályázatát, kedvezményes, 30 milliós hitelhez jutott, így 1994-ben megkezdik a speciális cukorrépa műtrágya előállítását is. Ez a talajtáplálék melaszt és algi- nitet is tartalmaz majd. Zajacz István ügyvezető igazgató szerint a termelésük néhány év alatt felfuthat éri 150 ezer tonnáig, és ezzel arányosan növelik a foglalkoztatottak számát is. Tito autója nem kelt el Belgrád(MTI) - Második nekifutásra sem kelt el Joszip Broz Tito néhai jugoszláv államelnök államfői kocsija; annak ellenére, hogy az 1960- ban gyártott, 7,5 méter hosszú, különleges kivitelű Rolls-Royce árából sokat engedtek. A luxuskocsit az első eladási kísérletnél - egy idén júliusban Belgrádban megrendezett árverésen -1,4 millió márkáért kínálták, újabban viszont már 600 ezerért is meg lehetett volna venni, de ennyiért sem kellett senkinek.