Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-04 / 284. szám
6 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993- December 4., Szombat-----------APROPÓ-----------M ikulások (k) Filip Gabriella Mikor jön már a Hójember? - kérdezi sokadszor a kisfiú. A mama pedig sokadszor- ra is kijavítja: nem Hóember, hanem Télapó, pontosabban Mikulás és Miklós-napon jön. De ezt már nem is hallja a saját hangjától a gyermek: - Télapó jitt van hója subája...-harsogja teli tüdőből, és mit sem törődik azzal az alapvetően világnézeti kérdéssel, hogy most akkor Hójember vagy Télapó vagy Mikulás. És azzal sem nagyon foglalkozik, hogy mit mutat a naptár. Hetek óta rajzanak a Mikulások. Ott vannak a kirakatokban, a polcokon piros meg lila sztaniolba csomagolva. A boltok előtt álruhás férfiak csalogatják a vevőket. Az újságban Mikulás-képpel hirdeti magát az egyik olaj- és gázipari részvénytársaság. Velencébe az amerikai Santa Goodwill szervezet tagjai Mikulás-ruhában gondo- lázták be a várost, Bautzenben megtartották a szászországi Mikulások első konferenciáját, a hírek szerint elfogadták a Vörös Palást paktumot. Ma délelőtt Budapesten elindul a McDonald's Mikulás-futás. Holnap Mikulás-túra lesz a budai hegyekben, Miskolcon Mikulás-karate. A Csodamalom Bábszínházban bemutatják a Mikulás szerencséjét. (Tavaly ilyenkora Télapó furfangját adták.) Szenzációsnak ígérkezik - vasárnap délelőtt 11 -kor - a miskolci repülőtéren landoló Lions-Mikulás. Ezenkívül jönnek még a Mikulások megrendelésre, önálló vállalkozóként, alkalmi és társadalmi munkában. Az iskolai, munkahelyi, üzleti, karitatív és az úgynevezett egyéb (idesoroljuk az előző kategóriákból kimaradókat), léteznek még választási Mikulások is. Ez utóbbiaknak az elnevezés ellenére semmi közük nincs sem a választási malachoz, sem pedig a Mikuláshoz, és bizonyos esetekben a vörös palást is megtévesztő, a fehér szakáll pedig gyenge hamisítvány. De mindez kegyes csalás. És olyan szépen szól a Hull a pelyhes fehér hó..., meg a Szívünk rég ide vár.... Biztos tetszik a Télapónak. Szent Miklós püspök meg csak mosolyog az egészen. MOZI Aladdin és társai Aladdin és Dzsini (ÉM - CsM) - Ó, a kedves, agyafúrt Aladdin! Történetével ugyan ki ne találkozott volna már, mikor még Benedek Elek is a Piros mesekönyvben (a világ legszebb meséi!) a legelső helyre tette a csodalámpás ifjút. Azért Aladdin még mindig tartogat számunkra meglepetéseket. Vagy ha nem ő, akkor alkotói, az új, színes animációs film rajzolói és ötletgazdái. Most persze lehet irigyelni a gyerekeket, hogy nemrég megérkezett az Úton hazafelé Disney- produkció, most meg itt van nekik Al, csupa újdonság az életük, lehet moziba járni. Az Aladdin azonban nemcsak gyerekfilm, irigyelni lehet azokat a felnőtteket is, akik már látták. Ez a rajzos mozi ugyanis sziporkázik. Fantasztikusan kitalált figurái azon túl, hogy a megszokott módon kedvesre vagy éppen gonoszra, szépségesre és ravaszra rajzoltattak, tudják viselni jellembeli fogyatékosságaikat. Hivatalosan szólva: nyelvi és vizuális poénáradat lepi el kellemes hullámokban a nézőteret; kevésbé hivatalosan: dőlni lehet a röhögéstől. Észre sem vesszük és vége. Szívünkbe zártuk a rakoncátlan majmocskát, a hűséges tigrist, a főhős szerelmeseket: a kis tolvajt és a hercegnőt, és természetesen a legfőbb mókamestert, Dzsi- nit, a lámpalakót. És már miénk a tanulság is. Amit hangoztatnak: légy önmagad! És amiről ez az egész másfél óra szól: nincsenek régi történetek, csak fantáziátlan emberek. Dérynéről és a színészetről Miskolc (ÉM) - Schenbach Rozáliának, a későbbi Déryné Széppataki Rózának bizony még ugyancsak győzködnie kellett édesanyját a pálya tisztességéről. Akkoriban igazán nem volt könnyű egy színésznő élete. Nemcsak a munkára gondolva, de a társadalmi helyzetre is. Déryné 1810-ben lépett fel először, Pesten. 1815-ben került egy társulattal Miskolcra, s az alkalmi játszóhelyeken több sikeres előadást tartottak. Déryné azonban 1820-ban elhagyta a társulatot. Aztán 1823-ban elkészült az ország első kőszínháza, amelyhez a művésznő mindig visz- sza-visszatért. 1872. szeptember 29- én Miskolcon halt meg... Ma délelőtt tíz órától a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában Déryné-emléknapot rendeznek. Az emlékülés vezetője Székely György, az MTA Színháztudományi Bizottságának elnöke, s a következő előadásokat hallgathatják az érdeklődők: Szigethy Gábor: A magyar színház Déryné korában; Hőgye István: Adatok a színjátszás zempléni történetéből; Herényi Ferenc: A primadonna mint társadalmi jelenség a reformkorban; N. Böhm Edit: A biedermeier Déryné-napló; Fried István: Primadonna - színmű a primadonnáról (Herczeg Ferenc Dérynéről szóló darabja); Hegyi Árpád Jutocsa: A Miskolci Nemzeti Színház törekvései. Az emlékülés résztvevői az előadás után koszorút helyeznek el Déryné Széppataki Róza sírján a Szent An- A Déryné-emléknap alkalmából a Herman Ottó Múzeum előcsar na temetőben. nokóban kamarakiállítás látható Fotó: Dobos Klára Komolyzene ifjonti hévvel Miskolc (ÉM - BG) - A történet tizenhárom évvel ezelőtt úgy kezdődött, hogy a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tizenkét diákja elballagott Gál Károly tanár úrhoz azzal a kéréssel, hogy kamarazenekart szeretnének alakítani, mert egyrészt túl sok a szabadidejük, másrészt nem lehet elég korán hozzáfogni a zenekari mesterség elsajátításához. A tanár úr igent mondott, és ezzel meg is alakult a Reményi Éde Kamarazenekar. A majdnem teljesen amatőr társulat egy darabig kiöregedéses rendszerben működött, azonban a kamará- zásba is bele lehet szerelmesedni, ezért néhány éve megváltoztatták a szabályokat. Ma már stabil törzsgárdával rendelkezik az együttes, és megtiszteltetés a szakközepes újoncoknak, ha beülhetnék a „nagyok” közé. Régi aranyszabály, hogy a szólista azért is az, ami, mert nem igazán tűri el a zenekari puha diktatúrát, a zenekari tag viszont eltűri az irányítást, többek között azért, mert a zenélés öröme ennyit megér. A kamarazenész valahol a kettő között helyezkedik el, kicsit magamutogató, kicsit a többiek közé húzódó. A Reményi Kamarazenekar tagjai életkoruknál fogva még rendelkeznek azzal a jó tulajdonsággal, hogy nem tökéletes profik. Még van merszük ahhoz, hogy elengedjék magukat és ne csak arra figyeljenek, mivel lehet megfogni a közönséget, hogy meije- nek (uram bocsáj pusztán hevülettől hajtva néha kiforratlanok, kama- szosan lelkesek lenni. Bár a zenekar már tizenhárom éve létezik, és tétlenségre sem panaszkodhatnak, azért még nem igazán közismertek. Hogy ebben az ismertségben végre némi változás történjen, arra itt a legjobb alkalom, mert a Reményi Ede Kamarazenekar december 6-án a miskolci Bartók-te- remben lép fel este fél nyolctól a Miskolci Fesztiváliroda rendkívüli hangversenysorozatának második koncertjén. Akinek tehát még nincs más programja hétfő estére, az ne sokat töprengjen, mert meghallgathatja Britten Simple Symphonyáját, J.S. Bach É-dúr hegedűversenyét Selmeczi János közreműködésével, J.S. Bach d-moll zongoraversenyét Selmeczi György tolmácsolásában és Rakov Szimfoniettáját. Egy elfelejtett polihisztor Háromszázharminc éve született Köleséri Sámuel Demjén István „Mint súlyos adósságot hordtam magamban mulasztásunkat, hogy születésének háromszázadik évfordulója alkalmából sem elevenítettük fel nevét, s nem áldoztunk méltó sorokat emlékének...” - írta Kölesérivel kapcsolatban Faller Jenő. Én magam már több éve foglalkozom életével, munkásságával kapcsolatos írások, dokumentumok gyűjtésével azért is, hogy szülőhelyén méltó keretek között megjelöljük majd érdeme szerinti helyét azon nagy magyar tudósok sorában, akik kiemelkedő munkásságukkal, s a tudomány eszközeivel oly sokat tettek az emberekért, a fejlődésért. Mert erre most nem kerülhetett sor, tisztelegjünk ezzel az írással a nagy tudós emléke előtt. A megpróbáltatásokkal teli életű Köleséri Sámuel 1663. november 18-án született a Bódva-völgyben lévő Szendrőn. Akkor Szendrő végvár volt, ahol a Bebek-család, név szerint Bebek György segítségével korán, már 1600 körül megjelent a reformáció. Elősegítették az akkori városban az új hit erősödését Zoltay István, Rákóczi Zsigmond, Széchy Tamás várkapitányok és az ott élő sok nemesember is olyannyira, hogy a 16. század második felében már alig akadt katolikus vallású a városban. Érthető, hogy a kálvinista nemes családok az akkoriban nagy hí-, rű Köleséri Sámuel „váradi profesz- szort” hívták meg egyházközösségük élér'e. Feljegyzések szerint nyolc évig lelkészkedett Szendrőben a kitűnő lelkész és hitszónok, egyházi író és példás családapa. Fia, az ifjú Köleséri Sámuel abban a családi környezetben gondos nevelést kapott. Középfokú tanulmányait, amit 1674-ben kezdett meg, a debreceni kollégiumban végezte. Nagyra hivatott képességei korai gyermekkorában megnyilatkoztak. írásokból tudjuk, hogy 11 éves korában nagy sikerrel védett meg egy, az evangéliumról szóló vitairatot a kollégiumban. 15 évesen nagy gyülekezet előtt figyelmet keltő gyászbeszédet mondott héber nyelven. Egyébként - ami természetes és érthető - papnak készült, így 1679-ben Teleki Mihálynak, Apafi erdélyi fejedelem kancellárjának anyagi támogatásával Belgiumba, illetve Hollandiába ment, hogy az ottani egyetemeken pappá képezze magát. Mint a leyde- ni egyetem bölcsészhallgatója, 1681. március 12-én megszerezte a bölcsészdoktori fokozatot. Ezt követően Hollandia legrégibb egyetemére, a frízfóldi, franekeri egyetemre iratkozott be, ahol elvégezte a teológiát és a hittudományok doktorává avatták. Egyetemi tanulmányainak befejezése után, 1683-ban - amikor édesapja 49 éves korában meghalt - két doktori minősítéssel visszatér Debrecenbe, hogy megkezdje lelké- szi működését. Bemutatkozása nem volt szerencsés, ezért otthagyta állását és pályát változtatott. Teleki további anyagi segítségével visszament Leydenbe és orvostanhallgatónak iratkozott be az ottani egyetemen. Az oklevél megszerzése után Erdélyben, Nagyszebenben telepedett le, ahol városi, majd tartományi főorvossá nevezték ki. Miközben megtisztelő orvosi állását élete végéig nagy-nagy odaadással töltötte be, élénken foglalkoztatták Erdély ásványkincsei. A bányászat felé fordult, és kitartó önképzéssel rövidesen országosan ismert szakemberré vált. Lipót császár is ily szavakkal küldte megbízottját Kölesérihez Erdélybe: ....mert ő az erdélyi bányák le gjelesebb ismerője, aki hosszú évek fáradságos munkájával kitűnő szakemberré képezte ki magát, s aki készségesen fog rendelkezésére állni...”. 1700. december 6-án Lipót kinevezi Kölesérit az erdélyi bányák teljhatalmú felügyelőjévé. Fizetését 1500 forintban állapították meg. A rendkívüli olvasott, művelt (könyvtára 3561 kötetes volt), tudományosan is magasan képzett, nagy gyakorlati ismeretekkel rendelkező Köleskéri Sámuel 34 műben adta közre tapasztalatait. Élete során sok kitüntetésben részesült. Több külföldi tudóstársaságnak is tagja volt. Köleséri Sámuel élete meglehetősen zaklatott volt. Házassága és családi élete nem volt szerencsés. Háromszor nősült. Irigyei, rosszakarói vádaskodásaival 1732-ben bigámia vádjával börtönbe került, és agyvérzés következtében ott is halt meg 1732. december 24-én. Köleséri Sámuel a 18. század eleji Erdély tudományos és közéletének kiemelkedő alakja volt. Idézzünk itt Bőd Péternek Kölesérit méltató írásából: „Erdélybe jővén tsak hamar el-híresedett, mint-hogy mindenféle tudományokban nagy böltsessége volt: az Orvoslás mesterségében pedig nagy földön mássa nem volt, a ki olly fundamentomosan orvosolhatta volna. Nem tartottak az ő idejében a két hazában hozzá hasonló tudós- embert.” n. világháború a memoárirodalomban Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének Irodalmi délutánok című sorozatának következő összejövetelét december 6-án, hétfőn - meghívóval ellentétben - nem délután 3-tól, hanem 4 órától tartják. A rendezvényen dr. Ferenczi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének fómunka- társa II. világháború a memoárirodalomban címmel tart előadást. Csendes éj Miskolc (ÉM) - Csendes éj címmel a Miskolci Bölcsész Egyesület Ár; nyaskerti diákszínpada adventi hangversenyt rendez híres zeneszerzők müveiből, nagy költők verseivel december 6-án, hétfőn délután 4 órától a Mindszent tér 1. sz- alatti oktatási szinten az 517-es teremben. Felkészítő tanárok: Herédy Éva, Kónya Erzsébet és Várhegyi Márta. A hangversenyre a Miskolci Bölcsész Egyesület elnöksége szeretettel várja a bölcsészet barátait. Mozart-est Miskolc (ÉM) - Kivételesen kedden, december 7-én lesz a Mesterbérlet 2. előadása a Miskolci Nemzeti Színházban este fél 8-tól. A Magyar Állami, Hangversenyzenekar és a Magyar Állami Énekkar Mozart halálának 202. évfordulójára emlékezve a nagy szerző műveit szólal- tatjameg. A hangversenyen hallhatjuk az Amerikában élő Franki Péter zongoraművész előadásában a c- moll zongoraversenyt, míg a hang; verseny második részében világhírű énekesek tolmácsolásában - Vere- bics Ibolya, Lukin Márta, Gulyás Dénes, Kováts Kolos - Mozart Re- quiemje csendül fel. Az est karmestere Lukács Ervin. Műsoros Mikulás Megyaszó (ÉM) - A Megyaszói Cigányok Kisebbségi Demokratikus Szervezete december 6-án, hétfőn a művelődési házban cigány gyermekek számára műsoros estet rendez, ahol Mikulás-csomagot is osztanak a jelenlévőknek. Az esten fellépnek a Roma-pop, a Fekete Gyöngy hagyományőrző csoport és a Tini-sztár együttesek. Könyvbemutató Miskolc (ÉM) - A Felsőmagyaror; szág Kiadó karácsonyra jelenteti meg Ács Bállá László, Benkő Zoltán, Fazekas István, Fecske Csaba, Fin- ta Éva és Kabdebó Lóránt új könyvét, valamint a Kovács Ferencné által szerkesztett Dayka Gábor-köte- tet. Ebből az alkalomból a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban december 7-én, kedden délután öt órától találkozhatnak az érdeklődők a szerzőkkel, akikkel Jakab Mária újságíró beszélget. Tükör-kör Miskolc (ÉM) - A Tükör-kör Iíjúsá- gi Kulturális és Szabadidős Egyesület október elején alakult meg. Egyik fő céljuk, hogy amatőr filmeket készítsenek videotechnikával, és ezeket klubokban, kábeltelevíziókban levetítsék. A kivitelezéshez túl sok pénzük még nincs, ezért mindenfajta segítséget szívesen elfogadnak. Székhelyükön, a Corvin u. 9. alatt szerdán és vasárnap este hét órától videoklubot tartanak, ahová minden érdeklődőt szívesen várnak, s a „szívesség” mellett még egy-egy csésze tea is jut. December 9-én a JFK, 12-én a Berlin fölött az ég, 15-én az Indul a bak- terház, 19-én pedig a Szerelem es halál című filmet vetítik. Ásványbörze Miskolc (ÉM) - A Kilián Gimnáziumban december 5-én, vasárnap délelőtt kilenc órától délután négy óráig Mikulás-napi ásványbazárt rendeznek, melyet a ’96 Studio reklámcég szponzorál, s a bevétel egy része a gimnázium alapítványának kaszszájába kerül. Eddig három országból negyven kiállító jelezte részvételi, kiállítási, árusítási szándékát.
