Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-09 / 288. szám
1993» December 9», Csütörtök : ______zzzz Hírek - Tudósítások A z államfő fogadta Bernhard Voge.lt Budapest (MTI) - „Bizonyos vagyok abban, hogy a jövő évi választások után sem változnak Magyar- ország külpolitikai és külgazdasági prioritásai. Elsődlegességet élvez az európai integrációs szervezetekhez való csatlakozásunk. E folyamatban számítunk Németország további támogatására” - mondotta Göncz Árpád szerdán, amikor fogadta Bern- hard Vogelt, Türingia miniszterelnökét. Faragó András elnöki szóvivő tájékoztatása szerint a köztársasági elnök fontosnak tartotta, hogy Magyarország kapcsolatai a német tartományokkal bővülnek. Kiemelte, hogy a délnémet tartományok mellett egyre sokoldalúbb együttműködés bontakozik ki Németország északi területeivel is. Göncz Árpád üdvözölte Magyarország és Türingia között most aláírt megállapodásokat, amelyek jó kereteket biztosíthatnak a különböző kezdeményezéseknek. Bemhard Vogel kijelentette, hogy egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Magyarországnak integrálódnia kell az Európai Közösségbe és ehhez minden segítséget meg kell adni. Utalt arra, hogy Magyarországot és Türingiát a jövőben még inkább összeköti a hasonló feladatok - például a gazdaság átalakítása - megoldásának kényszere. Németh Zsolt a bizottsági elnök Budapest (MTI) - Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága szerdai ülésén megválasztotta a testület elnökévé Németh Zsoltot. A fiataldemokrata képviselő a Fodor Gábor lemondásával megüresedett bizottsá- gi elnöki posztot tölti be. _________ F elmérés a Matáv Rt.-ről Budapest (MTI) - A Magyar Gallup Intézet a Matáv Rt. megbízásából közvélemény-kutatást folytatott annak megismerésére, mennyire ismert a cég tevékenysége a lakosság előtt. Az általános ismereteken túlmenően kíváncsiak voltak arra is, mennyire ítéli stabilnak és perspektivikusnak a Magyar Távközlési Részvénytársaságot a közönség, és vajon mi a véleményük a Matáv Rt. várható privatizációjáról. Az 1000 megkérdezettből 281-en rendelkeztek telefonnal. Érdekesség, hogy a telefonnal nem rendelkezők mintegy harmada nem is kíván telefonhoz jutni. Az igénylők 28 százaléka úgy véli, hogy egy éven belül hozzájuthat a készülékhez, s csupán 17 százalékuk számít arra, hogy 3 évnél is többet kell majd várakoznia. A tényleges privatizáció várható hatásait tekintve a lakosság véleménye igen optimista. Mind a mennyiségi, mind a minőségi fejlődés tekintetében sokat várnak. Óvakodni kell az eladósodástól Az MNB alelnöke a jövő évi gazdasági kilátásokról Budapest (MTI) - A jegybank úgy véli, hogy a költségvetés hiányát a következő évben is zömében a belföldi megtakarításokból kell finanszírozni. Az MNB szerint ugyanis nem indulhat el egy újabb jelentős külföldi eladósodási hullám. Mindennek az is a feltétele, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya jövőre ne legyen nagyobb 1,5-2 milliárd dollárnál. Mindezt Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyozta azon a szerdai konferencián, amelyet „Gazdasági iránytű ’94” címmel tartottak a Kempinski Szállóban. A jegybanki alelnök szerint az MNB jövőre olyan kamatpolitikát fog érvényesíteni, amely egyrészt ösztönzi a megtakarításokat, másrészt pedig megpróbálja szinten tartani, vagy valamelyest csökkenteni a belföldi fogyasztást. Cziiják Sándor szerint ugyanis nem engedhető meg az, hogy miközben a hazai export dinamikája csökkent, jelentősen bővüljön a belföldi fogyasztás. Az alelnök kifejtette: ha az export a jövőben is a jelenlegi szinten marad, valószínűleg alacsonyabb mértékű import mellett kell a hazai gazdálkodóknak tevékenykedniük. Az MNB ezért olyan árfolyampolitikát folytat majd, mely reálértéken a forint árfolyamának szinten tartását képviseli. Kamatpolitikájában pedig a jegybank arra helyezi a hangsúlyt, hogy az állampolgárok betéteik után pozitív reálkamatot kapjanak, ezzel is ösztönözve a további megtakarításokat. Cziiják Sándor szerint jövőre az infláció 16-22 százalék között várható. Amennyiben ez 18-19 százalék körül alakulna, az alelnök szerint 23 százalékos betéti kamat- szinttel lehet számolni. Felsőoktatási tervek Ózdon Ózd (ÉM) - Lehet-e felsőoktatási intézmény Ózdon? A kérdésre még nincs biztos válasz, de az ózdi térség társadalmi és gazdasági válságkezelésének egyik alapvető kérdése a feladatokat vállaló helyi értelmiség megerősítése. A Miskolci Egyetem munkatársai a közelmúltban - ózdi kezdeményezésre - összeállítottak egy tanulmányt, amely a (volt) kohászvárosban egy humánpolitikai intézet, illetve később egy önálló egyetemi kar létrehozását javasolja. A tanulmányban leírtak gyakorlati megvalósításának lehetőségeit tegnap Ózdon egy szakmai konferencián vitatták meg a megye és a művelődési tárca képviselői. A tanulmány a (leendő) felsőfokú tanintézet számára - többek között - a környezetvédelem, az üzleti, vállalkozói, pénzügyi ismeretek képzését javasolja, de ajánlatot tesz kelet- és észak-európai nyelvek oktatására és államigazgatási képzésre is. Az oktatást a Miskolci Egyetem szervezeti keretei között, post-secondary (másoddiploma) formában képzelik el. Az intézmény a felszámolás alatt álló Ózdi Kohászati Üzemek egyik épületében kaphatna otthont, a kollégium pedig a már megszűnt far- kaslyuki bányaüzem irodaházából alakítható ki. Oktatókat a Miskolci Egyetem és az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola biztosíthat, s természetesen számolnak a helyi kvalifikált szakemberekkel is. A helyzetfelmérő tanulmányt Ózd önkormányzatának művelődési, oktatási és sportbizottsága megtárgyalta, és alkalmasnak ítélte a program indítását. A tegnapi konferencián Gyulai Gábor címzetes államtitkár, az észak-magyarországi régió köztársasági megbízottja kijelentette: mindenféleképpen meg kell teremteni a lehetőségét egy ilyen intézménynek. Mivel helyi erőből ez nem valósítható meg, kormányzati támogatás szükségeltetik. Ahhoz, hogy a képzés 1994 őszén megkezdődhessen, legalább kétszázmillió forintot kell beruházni. Kedden, a 120 tonnás Clark Adam úszódaruval beemelték a Lágymányosi Duna-híd pesti oldalánál az első két - összesen 160 tonnás - hídelemet. Schneller István főpolgármester-helyettes az Miinek elmondta, hogy a terveknek megfelelő ütemben zajló építkezés során a Ganz-Móvag által készített 10 méter hosszúságú vasszerkezeti elemeket a jövő évben folyamatosan a helyükre emelik, így várható, hoqy 1995 elejére már teljesen elkészül a híd vasszerkezete. A hídelemek beemelésével párhuzamosan épülnek a vízben álló hídpillérek is. Fotó: Nagy Gábor^lSB) Épül az új Duna-híd 1994 a család nemzetközi éve New York (MTI) - Az ENSZ 1994- et nemzetközi család-évnek nyilvánította, s ez alkalomból Butrosz Gáli főtitkár a Közgyűlésben hangsúlyozta: „A családot ünnepeljük, annak valamennyi kulturális és társadalmi formájában. Nincs egyetlen meghatározása a családnak, nincs egyetlen modell”. A család a stabilitás forrása, és az ígéret e változó és zavarodott világban - mutatott rá a főtitkár. Gáli szerint „a családokra mindenütt nyomás nehezedik, a válások száma riadóra ad okot”. Ipari stratégiák alááshatják a családokat, még az intézményesített jóléti szolgáltatások és az adóztatás is néha arra ösztönzi az embereket, hogy különválva éljenek - vélekedett Gáli. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a család fontosságának nem szabad csorbítania az egyéni jogokra helyezett prioritást. - A gyermekeknek joguk van arra, hogy táplálják és megvédjék őket, az asszonyoknak joguk van a családon belüli tiszteletre, s arra, hogy hozzájáruljanak a társadalomhoz. Donna Shalala amerikai egészségügyi és szociális miniszter úgy fogalmazott, hogy „a család - bármilyen formájában is - világközösségünk sarokköve”. A politika toplistája Budapest (MTI) - Az Egyesült Államokon kívül 44 ország újságírói, rádiós és tévés szakemberei választották ki az 1993. év tíz, általuk legjelentősebbnek ítélt eseményét. Az eseményekre egytől tízig lehetett szavazni oly módon, hogy az első helyezett kapott 10 pontot, a 10. pedig egyet. A sorrend: 1. Közel-keleti békeszerződés; 2. Oroszországi puccskísérlet; 3. Jugoszláviai események; 4. Dél-afrikai átmenet; 5. A Maast- richti Szerződés; 6. Szomáliái események; 7. Olaszországi botrányok; 8. Pokolgépes merénylet az amerikai Világkereskedelmi Központban; 9. GATT-tárgyalások; 10. Clinton elnökségének első éve. Pesti segítség Ljubljanának Budapest (MTI) - Gyógyszerekből, ruhaneműkből és élelmiszerekből álló 20 tonnányi segélyszállítmányt indított útnak szerdán kora reggel Ljubljanába a Fővárosi Önkormányzat. Az egy kamionnyi karácsonyi ajándékot Demszky Gábor főpolgármester felhívására gyűjtötték össze a városlakók és a fővárosi intézmények. A főpolgármester személyes megbízottjaként Kard Aladár fővárosi képviselő adja majd át Budapest ajándékát a ljubljanai városvezetésnek. Az államtitkár szerint ragalom G. Nagyné Maczó Ágnes interpellációja az alapszerződésekről Budapest (ISB - D.Á.) - G. Nagyné Maczó Ágnes, Encs térségének parlamenti képviselője interpellációt terjesztett elő, melynek eredeti címe: „Készül-e űjabb hazaárulásra a kormány?” Szabad György házelnök olyan szöveggel továbbította az Országgyűlés elé, hogy az interpellációban a képviselőnő „a magyar kormánynak a haza iránti hűségét kérdőjelezte meg”. G. Nagyné Maczó Ágnes már korábban többször is tiltakozott azért, hogy milyen jogon változtatják meg interpellációja címét. Az Országgyűlés elnöke erre az interpellációt követően válaszolt, s arra a nemzetközi jogelvre hivatkozott, miszerint „az, aki rágalmat sokszorosítva teijeszt, noha nem köteles rá, osztozik magában a rágalomban”. Az interpelláció kedden délután hangzott el. G. Nagyné Maczó Agnes elmondta, hogy a magyar-ukrán alapszerződés parlamenti vitája során lelepleződött az áldemokrácia, amikor a miniszterelnök azt a kijelentést tette, hogy több ilyen szerződésre más környező országgal nem kerül sor. Azóta azonban folyamatosanjelentek meg a külügyi tárca részéről olyan nyilatkozatok, amelyekben újra a határok váltak a diplomáciai tárgyalások középpontjává. Teljesen érthetetlen és téves az a külügyi diplomácia - hangoztatta G. Nagyné Maczó Ágnes -, amely a határok nélküli Európáról beszél, ugyanakkor a határok válnak mégis a kisebbségi jogok garantálásának zálogává. A képviselőnő arra kérte a külügyi tárca vezetőjét, hogy fejtse ki elképzeléseit a készülendő szerződésekkel kapcsolatban. A miniszter távollétében Kelemen András államtitkár elmondta, hogy a kérdés lényegileg egy rágalom, amely a kormány mellett az alap- szerződést megszavazó parlamentre is vonatkozik. Á. továbbiakban megkötendő szerződésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a határok kérdése érvényes nemzetközi szerződések, békeokmányok keretei között régen szabályozott, de a magyar kisebbségek helyzete egyes szomszédos országokban megoldásra vár. Ha a határokat mint elsődleges problémát vetik fel egyesek, az soha sem a mi oldalunkról merül fel. A tárgyalások során a fő szempont a magyar kisebbség helyzetének javítása. A magyar kormány a jövőben is a parlamenti eljárásmódok előírásaihoz híven kívánja folytatni a nemzeti térségi és európai célkitűzéseinket, soha nem veszítve szem elől a határon tűli magyarság érdekeit. Meggyőződésem - mondta Kelemen András -, hogy akkor követnénk el hazaárulást, ha nem így cselekednénk. G. Nagyné Maczó Ágnes előre megírt viszontválaszában kifejtette, hogy a nagy igazságtalanságokat csak az igazság megőrzésével lehet megszüntetni, csak oly módon oldódhat fel a trianoni tragédia, ha a szlovák, román és más népek igazsága mellett a magyar igazságok is hasonló módon kaphatnak helyet egy kerekasztal körül. Az ukrán szerződés legnagyobb hibája, hogy végleg befejezettnek kívánja tekinteni a magyar történelmi időt. A közép-európai népek kultúrájának gyökeréig kellene visszanyúlni a pillanatnyi megoldások keresése helyett. Bor- sod-Abaúj-Zemplén független kisgazda-képviselője a következő mondattal fejezte be felszólalását: ,Á határok középpontba állítása csak a békétlenség, a provokációk, a zsarolás eszközei lehetnek, így válaszát elfogadni nem tudom.” Ugyanakkor az Országgyűlés 216 szavazattal 12 ellenében, 11 tartózkodás mellett az államtitkári választ elfogadta. ÉSZAK-Magyarország 3 Megkezdődött a bányászsztrájk Kijev (MTI) - A Független Bányászszakszervezet kérése ellenére a donyecki bányavidék több fejtésében sztrájkba léptek szerdán a dolgozók. A bányászok a hétfői nagyarányú áremelések visszavonását és fizetéseik jelentős emelését követelik az ukrán kormánytól. Alugansz- ki bányászok sztrájkbizottsága csütörtökig adott haladékot a kormánynak, ha addig nem vonja vissza intézkedéseit, akkor ott is leáll a termelés. A Független Bányászszakszervezet előzőleg azt javasolta, hogy váiják meg, amíg visszaérkezik Kijevből a donyeckiek küldöttsége, s a tárgyalások eredményétől tegyék függővé a munkabeszüntetést. A tárgyalásokra legkorábban szerdán délután kerülhet sor, amennyiben Leonyid Kravcsuk elnök vagy a kormány megbízottja hajlandó fogadni a bányászok képviselőit. A kelet-ukrajnai Luganszk gyárigazgatói és az ottani szakszervezetek vezetői szerdán rendkívüli gazdasági állapot bevezetését követelték a kormánytól. A Kijevbe eljuttatott táviratban katasztrofálisnak nevezték a kialakult helyzetet, ami szerintük rövid időn belül tömeges elégedetlenséggel, társadalmi robbanással fenyeget. Követelték, hogy függesszék fel a hétfőn életbe léptetett áremeléseket, egyidejűleg pedig emeljék a nyugdijakat és a szociális juttatásokat. Roman Spek gazdasági miniszter kijevi sajtóértekezletén arra kérte a szakszervizeteket, hogy ne dramatizálják a helyzetet. - Nincs abban semmi rendkívüli, hogy fel kellett emelni az árakat. Az ország egyharmada már hetek óta nem dolgozik, mást nem lehetett várni, csak ilyen lépéseket - utalt az átlagosan ötszörös áremelésre. A miniszter szerint főleg külső tényezők, elsősorban az Oroszországból kapott energia órának drámai emelkedésével magyarázható a mostani válság. Közölte: Moszkva januártól várhatóan további 20 százalékkal emeli árait, így azok teljesen elérik a világpiaci értékeket. Pető Iván Angliába utazott Budapest (MTI) -Elutazott szerdán a dél-angliai Torquayba, az Európai Liberális Pártszövetség, az ELDR Federation éves kongresszusára Pető Iván, az SZDSZ elnöke és Tóth András, a párt külügyi titkára. A kongresszus fő napirendi pontja az európai liberálisok választási programjának megvitatása az 1994-es Európa Parlament-i választásokra. A kongresszuson Pető Iván.több kétoldalú találkozót is lebonyolít a liberális partnerpártok vezetőivel. Az SZDSZ-küldöttség december 8-ától december 12-éig tartózkodik Angliában - tájékoztatta az MTI-t az SZDSZ sajtóirodája. Margaret Thatcher a bizottság előtt London (MTI) - Nagy-Britanniában először fordult elő, hogy egy hivatalban lévő, vagy volt kormányfőnek hivatalos vizsgálóbizottság előtt kellett tanúskodnia a vezetése idején történt üzelmekről: Margaret Thatcher volt brit kormányfőt is elővette a kormánya iraki fegyverszállítási botrányát vizsgáló bizottság. Az ügy hordereje miatt a bizottság nem kímélte Thatcher asszony tekintélyét, és meglehet, még John Major miniszterelnököt is beidézik, hiszen 1990 novemberig, Margaret Thatcher lemonda- tásáig különböző miniszteri tisztségeket töltött be. Az ügy alapja az, hogy a brit vámhatóság leleplezte: egy Matrix Churchill nevű angol cég a nyolcvanas évek végén, egészen az Irak 1990 augusztusi invázióját megelőző pillanatokig nehézfegyverek gyártására alkalmas anyagokat és gépeket adott el Iraknak, megsértvén a kormány idevágó tilalmát. Az ügyből per lett, ám az tavaly látványosan összeomlott. A cég három vád alá vont vezetőjét felmentették, mert kiderült, hogy a kormány 1988-ban, az maki-iráni tűzszünet után, a busás iraki újjáépítési üzletbe való bekapcsolódás reményében elvtelenül újraértelmezte tulajdon korábbi tilalmát, ám az új, engedékeny irányelveket eltitkolta mind a parlament, mind a nyilvánosság elől. Az ügy további kínos rétege az volt, hogy napvilágra került: a Matrix Churchill vezetői az Intelligence Service szolgálatában tevékenykedtek, de a kormányzati illetékesek ennek dacára sem álltak ki mellettük, sőt, felső utasításra, a kétszínű kormánypolitikát mentendő, el akarták titkolni a bíróság elől a vádlottakat mentő körülményeket. Szerdai tanúskodása közben Margaret Thatcher azt felelte a kormánya kétszínűségét, az agresszív iraki vezetés titkos támogatását firtató kérdésekre, hogy ő csak az általános politikáért volt felelős, a katonai célra is használható cikkek iraki exportjával kapcsolatos irányelvek kidolgozása és eseti érvényesítése az illetékes miniszterek és hivatalnokok dolga volt.