Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-09 / 288. szám

1993» December 9», Csütörtök : ______zzzz Hírek - Tudósítások A z államfő fogadta Bernhard Voge.lt Budapest (MTI) - „Bizonyos va­gyok abban, hogy a jövő évi válasz­tások után sem változnak Magyar- ország külpolitikai és külgazdasági prioritásai. Elsődlegességet élvez az európai integrációs szervezetekhez való csatlakozásunk. E folyamatban számítunk Németország további tá­mogatására” - mondotta Göncz Ár­pád szerdán, amikor fogadta Bern- hard Vogelt, Türingia miniszterel­nökét. Faragó András elnöki szóvivő tájé­koztatása szerint a köztársasági el­nök fontosnak tartotta, hogy Ma­gyarország kapcsolatai a német tar­tományokkal bővülnek. Kiemelte, hogy a délnémet tartományok mel­lett egyre sokoldalúbb együttműkö­dés bontakozik ki Németország északi területeivel is. Göncz Árpád üdvözölte Magyarország és Türin­gia között most aláírt megállapodá­sokat, amelyek jó kereteket biztosít­hatnak a különböző kezdeményezé­seknek. Bemhard Vogel kijelentette, hogy egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Magyarországnak integrálódnia kell az Európai Közös­ségbe és ehhez minden segítséget meg kell adni. Utalt arra, hogy Ma­gyarországot és Türingiát a jövőben még inkább összeköti a hasonló fel­adatok - például a gazdaság átala­kítása - megoldásának kényszere. Németh Zsolt a bizottsági elnök Budapest (MTI) - Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága szerdai ülé­sén megválasztotta a testület elnö­kévé Németh Zsoltot. A fiatalde­mokrata képviselő a Fodor Gábor le­mondásával megüresedett bizottsá- gi elnöki posztot tölti be. _________ F elmérés a Matáv Rt.-ről Budapest (MTI) - A Magyar Gallup Intézet a Matáv Rt. megbízásából közvélemény-kutatást folytatott an­nak megismerésére, mennyire is­mert a cég tevékenysége a lakosság előtt. Az általános ismereteken túl­menően kíváncsiak voltak arra is, mennyire ítéli stabilnak és perspek­tivikusnak a Magyar Távközlési Részvénytársaságot a közönség, és vajon mi a véleményük a Matáv Rt. várható privatizációjáról. Az 1000 megkérdezettből 281-en rendelkez­tek telefonnal. Érdekesség, hogy a telefonnal nem rendelkezők mint­egy harmada nem is kíván telefon­hoz jutni. Az igénylők 28 százaléka úgy véli, hogy egy éven belül hozzá­juthat a készülékhez, s csupán 17 százalékuk számít arra, hogy 3 év­nél is többet kell majd várakoznia. A tényleges privatizáció várható ha­tásait tekintve a lakosság vélemé­nye igen optimista. Mind a mennyi­ségi, mind a minőségi fejlődés tekin­tetében sokat várnak. Óvakodni kell az eladósodástól Az MNB alelnöke a jövő évi gazdasági kilátásokról Budapest (MTI) - A jegybank úgy véli, hogy a költségvetés hiányát a következő évben is zömében a belföl­di megtakarításokból kell finanszí­rozni. Az MNB szerint ugyanis nem indulhat el egy újabb jelentős külföl­di eladósodási hullám. Mindennek az is a feltétele, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya jövőre ne legyen na­gyobb 1,5-2 milliárd dollárnál. Mindezt Czirják Sándor, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hangsúlyoz­ta azon a szerdai konferencián, ame­lyet „Gazdasági iránytű ’94” címmel tartottak a Kempinski Szállóban. A jegybanki alelnök szerint az MNB jövőre olyan kamatpolitikát fog ér­vényesíteni, amely egyrészt ösztön­zi a megtakarításokat, másrészt pe­dig megpróbálja szinten tartani, vagy valamelyest csökkenteni a bel­földi fogyasztást. Cziiják Sándor szerint ugyanis nem engedhető meg az, hogy miközben a hazai export di­namikája csökkent, jelentősen bő­vüljön a belföldi fogyasztás. Az alel­nök kifejtette: ha az export a jövőben is a jelenlegi szinten marad, valószí­nűleg alacsonyabb mértékű import mellett kell a hazai gazdálkodóknak tevékenykedniük. Az MNB ezért olyan árfolyampolitikát folytat majd, mely reálértéken a forint árfo­lyamának szinten tartását képvise­li. Kamatpolitikájában pedig a jegy­bank arra helyezi a hangsúlyt, hogy az állampolgárok betéteik után po­zitív reálkamatot kapjanak, ezzel is ösztönözve a további megtakarításo­kat. Cziiják Sándor szerint jövőre az infláció 16-22 százalék között vár­ható. Amennyiben ez 18-19 száza­lék körül alakulna, az alelnök sze­rint 23 százalékos betéti kamat- szinttel lehet számolni. Felsőoktatási tervek Ózdon Ózd (ÉM) - Lehet-e felsőoktatási in­tézmény Ózdon? A kérdésre még nincs biztos válasz, de az ózdi térség társadalmi és gazdasági válságkeze­lésének egyik alapvető kérdése a fel­adatokat vállaló helyi értelmiség megerősítése. A Miskolci Egyetem munkatársai a közelmúltban - ózdi kezdeményezésre - összeállítottak egy tanulmányt, amely a (volt) ko­hászvárosban egy humánpolitikai intézet, illetve később egy önálló egyetemi kar létrehozását javasolja. A tanulmányban leírtak gyakorlati megvalósításának lehetőségeit teg­nap Ózdon egy szakmai konferenci­án vitatták meg a megye és a műve­lődési tárca képviselői. A tanulmány a (leendő) felsőfokú tanintézet számára - többek között - a környezetvédelem, az üzleti, vál­lalkozói, pénzügyi ismeretek képzé­sét javasolja, de ajánlatot tesz kelet- és észak-európai nyelvek oktatásá­ra és államigazgatási képzésre is. Az oktatást a Miskolci Egyetem szerve­zeti keretei között, post-secondary (másoddiploma) formában képzelik el. Az intézmény a felszámolás alatt álló Ózdi Kohászati Üzemek egyik épületében kaphatna otthont, a kol­légium pedig a már megszűnt far- kaslyuki bányaüzem irodaházából alakítható ki. Oktatókat a Miskolci Egyetem és az egri Eszterházy Ká­roly Tanárképző Főiskola biztosít­hat, s természetesen számolnak a helyi kvalifikált szakemberekkel is. A helyzetfelmérő tanulmányt Ózd önkormányzatának művelődési, ok­tatási és sportbizottsága megtár­gyalta, és alkalmasnak ítélte a prog­ram indítását. A tegnapi konferenci­án Gyulai Gábor címzetes államtit­kár, az észak-magyarországi régió köztársasági megbízottja kijelentet­te: mindenféleképpen meg kell te­remteni a lehetőségét egy ilyen in­tézménynek. Mivel helyi erőből ez nem valósítható meg, kormányzati támogatás szükségeltetik. Ahhoz, hogy a képzés 1994 őszén megkez­dődhessen, legalább kétszázmillió forintot kell beruházni. Kedden, a 120 tonnás Clark Adam úszódaruval beemelték a Lágy­mányosi Duna-híd pesti oldalánál az első két - összesen 160 ton­nás - hídelemet. Schneller István főpolgármester-helyettes az Mii­nek elmondta, hogy a terveknek megfelelő ütemben zajló építke­zés során a Ganz-Móvag által készített 10 méter hosszúságú vasszerkezeti elemeket a jövő évben folyamatosan a helyükre eme­lik, így várható, hoqy 1995 elejére már teljesen elkészül a híd vasszerkezete. A hídelemek beemelésével párhuzamosan épülnek a vízben álló hídpillérek is. Fotó: Nagy Gábor^lSB) Épül az új Duna-híd 1994 a család nemzetközi éve New York (MTI) - Az ENSZ 1994- et nemzetközi család-évnek nyilvá­nította, s ez alkalomból Butrosz Gá­li főtitkár a Közgyűlésben hangsú­lyozta: „A családot ünnepeljük, an­nak valamennyi kulturális és társa­dalmi formájában. Nincs egyetlen meghatározása a családnak, nincs egyetlen modell”. A család a stabili­tás forrása, és az ígéret e változó és zavarodott világban - mutatott rá a főtitkár. Gáli szerint „a családokra mindenütt nyomás nehezedik, a vá­lások száma riadóra ad okot”. Ipari stratégiák alááshatják a családokat, még az intézményesített jóléti szol­gáltatások és az adóztatás is néha arra ösztönzi az embereket, hogy kü­lönválva éljenek - vélekedett Gáli. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a család fontosságának nem szabad csorbítania az egyéni jogokra helye­zett prioritást. - A gyermekeknek jo­guk van arra, hogy táplálják és meg­védjék őket, az asszonyoknak joguk van a családon belüli tiszteletre, s arra, hogy hozzájáruljanak a társa­dalomhoz. Donna Shalala amerikai egészségügyi és szociális miniszter úgy fogalmazott, hogy „a család - bármilyen formájában is - világkö­zösségünk sarokköve”. A politika toplistája Budapest (MTI) - Az Egyesült Ál­lamokon kívül 44 ország újságírói, rádiós és tévés szakemberei válasz­tották ki az 1993. év tíz, általuk leg­jelentősebbnek ítélt eseményét. Az eseményekre egytől tízig lehetett szavazni oly módon, hogy az első he­lyezett kapott 10 pontot, a 10. pedig egyet. A sorrend: 1. Közel-keleti bé­keszerződés; 2. Oroszországi puccs­kísérlet; 3. Jugoszláviai események; 4. Dél-afrikai átmenet; 5. A Maast- richti Szerződés; 6. Szomáliái ese­mények; 7. Olaszországi botrányok; 8. Pokolgépes merénylet az ameri­kai Világkereskedelmi Központban; 9. GATT-tárgyalások; 10. Clinton el­nökségének első éve. Pesti segítség Ljubljanának Budapest (MTI) - Gyógyszerekből, ruhaneműkből és élelmiszerekből álló 20 tonnányi segélyszállítmányt indított útnak szerdán kora reggel Ljubljanába a Fővárosi Önkor­mányzat. Az egy kamionnyi kará­csonyi ajándékot Demszky Gábor fő­polgármester felhívására gyűjtötték össze a városlakók és a fővárosi in­tézmények. A főpolgármester sze­mélyes megbízottjaként Kard Ala­dár fővárosi képviselő adja majd át Budapest ajándékát a ljubljanai vá­rosvezetésnek. Az államtitkár szerint ragalom G. Nagyné Maczó Ágnes interpellációja az alapszerződésekről Budapest (ISB - D.Á.) - G. Nagyné Maczó Ágnes, Encs térségének par­lamenti képviselője interpellációt terjesztett elő, melynek eredeti cí­me: „Készül-e űjabb hazaárulásra a kormány?” Szabad György házelnök olyan szöveggel továbbította az Or­szággyűlés elé, hogy az interpelláci­óban a képviselőnő „a magyar kor­mánynak a haza iránti hűségét kér­dőjelezte meg”. G. Nagyné Maczó Ágnes már korábban többször is til­takozott azért, hogy milyen jogon változtatják meg interpellációja cí­mét. Az Országgyűlés elnöke erre az interpellációt követően válaszolt, s arra a nemzetközi jogelvre hivatko­zott, miszerint „az, aki rágalmat sokszorosítva teijeszt, noha nem kö­teles rá, osztozik magában a rága­lomban”. Az interpelláció kedden délután hangzott el. G. Nagyné Maczó Agnes elmondta, hogy a magyar-ukrán alapszerződés parlamenti vitája so­rán lelepleződött az áldemokrácia, amikor a miniszterelnök azt a kije­lentést tette, hogy több ilyen szerző­désre más környező országgal nem kerül sor. Azóta azonban folyamato­sanjelentek meg a külügyi tárca ré­széről olyan nyilatkozatok, ame­lyekben újra a határok váltak a dip­lomáciai tárgyalások középpontjá­vá. Teljesen érthetetlen és téves az a külügyi diplomácia - hangoztatta G. Nagyné Maczó Ágnes -, amely a határok nélküli Európáról beszél, ugyanakkor a határok válnak mégis a kisebbségi jogok garantálásának zálogává. A képviselőnő arra kérte a külügyi tárca vezetőjét, hogy fejtse ki elképzeléseit a készülendő szerző­désekkel kapcsolatban. A miniszter távollétében Kelemen András államtitkár elmondta, hogy a kérdés lényegileg egy rágalom, amely a kormány mellett az alap- szerződést megszavazó parlamentre is vonatkozik. Á. továbbiakban meg­kötendő szerződésekkel kapcsolat­ban kifejtette, hogy a határok kérdé­se érvényes nemzetközi szerződé­sek, békeokmányok keretei között régen szabályozott, de a magyar ki­sebbségek helyzete egyes szomszé­dos országokban megoldásra vár. Ha a határokat mint elsődleges problémát vetik fel egyesek, az soha sem a mi oldalunkról merül fel. A tárgyalások során a fő szempont a magyar kisebbség helyzetének javí­tása. A magyar kormány a jövőben is a parlamenti eljárásmódok előírá­saihoz híven kívánja folytatni a nemzeti térségi és európai célkitűzé­seinket, soha nem veszítve szem elől a határon tűli magyarság érdekeit. Meggyőződésem - mondta Kelemen András -, hogy akkor követnénk el hazaárulást, ha nem így cseleked­nénk. G. Nagyné Maczó Ágnes előre meg­írt viszontválaszában kifejtette, hogy a nagy igazságtalanságokat csak az igazság megőrzésével lehet megszüntetni, csak oly módon ol­dódhat fel a trianoni tragédia, ha a szlovák, román és más népek igazsá­ga mellett a magyar igazságok is ha­sonló módon kaphatnak helyet egy kerekasztal körül. Az ukrán szerző­dés legnagyobb hibája, hogy végleg befejezettnek kívánja tekinteni a magyar történelmi időt. A közép-eu­rópai népek kultúrájának gyökeréig kellene visszanyúlni a pillanatnyi megoldások keresése helyett. Bor- sod-Abaúj-Zemplén független kis­gazda-képviselője a következő mon­dattal fejezte be felszólalását: ,Á ha­tárok középpontba állítása csak a békétlenség, a provokációk, a zsaro­lás eszközei lehetnek, így válaszát elfogadni nem tudom.” Ugyanakkor az Országgyűlés 216 szavazattal 12 ellenében, 11 tartóz­kodás mellett az államtitkári vá­laszt elfogadta. ÉSZAK-Magyarország 3 Megkezdődött a bányászsztrájk Kijev (MTI) - A Független Bányászszakszer­vezet kérése ellenére a donyecki bányavidék több fejtésében sztrájkba léptek szerdán a dol­gozók. A bányászok a hétfői nagyarányú áreme­lések visszavonását és fizetéseik jelentős eme­lését követelik az ukrán kormánytól. Alugansz- ki bányászok sztrájkbizottsága csütörtökig adott haladékot a kormánynak, ha addig nem vonja vissza intézkedéseit, akkor ott is leáll a termelés. A Független Bányászszakszervezet előzőleg azt javasolta, hogy váiják meg, amíg visszaérkezik Kijevből a donyeckiek küldöttsége, s a tárgya­lások eredményétől tegyék függővé a munkabe­szüntetést. A tárgyalásokra legkorábban szer­dán délután kerülhet sor, amennyiben Leonyid Kravcsuk elnök vagy a kormány megbízottja hajlandó fogadni a bányászok képviselőit. A kelet-ukrajnai Luganszk gyárigazgatói és az ottani szakszervezetek vezetői szerdán rendkí­vüli gazdasági állapot bevezetését követelték a kormánytól. A Kijevbe eljuttatott táviratban katasztrofálisnak nevezték a kialakult helyze­tet, ami szerintük rövid időn belül tömeges elé­gedetlenséggel, társadalmi robbanással fenye­get. Követelték, hogy függesszék fel a hétfőn életbe léptetett áremeléseket, egyidejűleg pedig emeljék a nyugdijakat és a szociális juttatáso­kat. Roman Spek gazdasági miniszter kijevi sajtó­értekezletén arra kérte a szakszervizeteket, hogy ne dramatizálják a helyzetet. - Nincs ab­ban semmi rendkívüli, hogy fel kellett emelni az árakat. Az ország egyharmada már hetek óta nem dolgozik, mást nem lehetett várni, csak ilyen lépéseket - utalt az átlagosan ötszörös áremelésre. A miniszter szerint főleg külső tényezők, első­sorban az Oroszországból kapott energia órá­nak drámai emelkedésével magyarázható a mostani válság. Közölte: Moszkva januártól várhatóan további 20 százalékkal emeli árait, így azok teljesen elérik a világpiaci értékeket. Pető Iván Angliába utazott Budapest (MTI) -Elutazott szerdán a dél-ang­liai Torquayba, az Európai Liberális Pártszö­vetség, az ELDR Federation éves kongresszu­sára Pető Iván, az SZDSZ elnöke és Tóth And­rás, a párt külügyi titkára. A kongresszus fő na­pirendi pontja az európai liberálisok választási programjának megvitatása az 1994-es Európa Parlament-i választásokra. A kongresszuson Pető Iván.több kétoldalú találkozót is lebonyo­lít a liberális partnerpártok vezetőivel. Az SZDSZ-küldöttség december 8-ától decem­ber 12-éig tartózkodik Angliában - tájékoztat­ta az MTI-t az SZDSZ sajtóirodája. Margaret Thatcher a bizottság előtt London (MTI) - Nagy-Britanniában először fordult elő, hogy egy hivatalban lévő, vagy volt kormányfőnek hivatalos vizsgálóbizottság előtt kellett tanúskodnia a vezetése idején történt üzelmekről: Margaret Thatcher volt brit kor­mányfőt is elővette a kormánya iraki fegyver­szállítási botrányát vizsgáló bizottság. Az ügy hordereje miatt a bizottság nem kímélte That­cher asszony tekintélyét, és meglehet, még John Major miniszterelnököt is beidézik, hiszen 1990 novemberig, Margaret Thatcher lemonda- tásáig különböző miniszteri tisztségeket töltött be. Az ügy alapja az, hogy a brit vámhatóság lelep­lezte: egy Matrix Churchill nevű angol cég a nyolcvanas évek végén, egészen az Irak 1990 augusztusi invázióját megelőző pillanatokig ne­hézfegyverek gyártására alkalmas anyagokat és gépeket adott el Iraknak, megsértvén a kor­mány idevágó tilalmát. Az ügyből per lett, ám az tavaly látványosan összeomlott. A cég három vád alá vont vezetőjét felmentették, mert kide­rült, hogy a kormány 1988-ban, az maki-iráni tűzszünet után, a busás iraki újjáépítési üzlet­be való bekapcsolódás reményében elvtelenül újraértelmezte tulajdon korábbi tilalmát, ám az új, engedékeny irányelveket eltitkolta mind a parlament, mind a nyilvánosság elől. Az ügy további kínos rétege az volt, hogy nap­világra került: a Matrix Churchill vezetői az In­telligence Service szolgálatában tevékenyked­tek, de a kormányzati illetékesek ennek dacá­ra sem álltak ki mellettük, sőt, felső utasításra, a kétszínű kormánypolitikát mentendő, el akarták titkolni a bíróság elől a vádlottakat mentő körülményeket. Szerdai tanúskodása közben Margaret That­cher azt felelte a kormánya kétszínűségét, az agresszív iraki vezetés titkos támogatását fir­tató kérdésekre, hogy ő csak az általános poli­tikáért volt felelős, a katonai célra is használ­ható cikkek iraki exportjával kapcsolatos irány­elvek kidolgozása és eseti érvényesítése az ille­tékes miniszterek és hivatalnokok dolga volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom