Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-15 / 293. szám
10 ÉLETMÓD ......... Zöld oldal 19 93» December 15«, Szerda Termékdíj hűtőkre Budapest (MTI) - Az újonnan vásárolt hűtő- szekrények, ületve ipari és kereskedelmi hűtőgépek esetében úgynevezett újrahasznosítási- termékdíj bevezetésére készített előterjesztést az ipari- és a környezetvédelmi tárca-jelentette be Hajdú Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselője. Emlékeztetett arra, hogy az ózonkárosító anyagok korlátozásáról szóló montreali egyezmény, majd ennek szigorított londoni, és koppenhágai változata értelmében 1996-tól tilalom alá kerül a hűtőközegként eddig használt freonvegyületek gyártása és forgalmazása. Újabb ilyen vegyületet előállítani vagy forgalmazni tehát nem lehet és csak a hűtőgépekben jelenleg is keringő freonok állnak majd rendelkezésre. Mivel Magyarországon a készülékek döntő többsége ózonkárosító freonvegyülettel hűt, célszerűnek tűnik más országok gyakorlatához hasonlóan egy, a tönkrement és a javíthatatlan készülékekből kivont freonra alapozott freonbank létrehozása. Ehhez meg kell oldani azonban a használhatatlan gépek begyűjtését és meg kell teremteni a szakszerű bontás feltételeit. A bontó létesítése során vélhetően nem lehet központi állami pénzekre számítani. Ezért gondoltak az előterjesztők arra, hogy a szükséges tőkét az úgynevezett újrahasznosítási-termékdíj bevezetésével teremtsék elő, a „szennyező fizet” elv alapján. Lényegében arról van szó, hogy a nem környezetbarát hűtőfolyadékkal működő frizsiderek fogyasztói árát az űrtartalmat alapul véve, literenként 10 forinttal, a már környezetbarát úgynevezett zöld frizsiderekét pedig 7 forinttal emelik meg. A tervezet szerint azonban ha a vásárló leadja régi hűtőszekrényét, akkor az űrtartalomnak megfelelően literenként 5 forintot visszakap. így a korszerű gépek cseréje esetén az újrahasznosítási termékdíj valójában csak 2 forint literenként. Szigorodik egyidejűleg az eddigi liberális hűtőszekrény-behozatal, hiszen a használt és régi hűtőfolyadékokat tartalmazó frizsiderek minden litere után 15 forint díjat vetnek ki. A javaslatot a környezetvédelmi és ipari tárca már jóváhagyta, bevezetéséről végül a Parlament dönt. Izraeli tilalom karácsonyfára Jeruzsálem (AP) - Izrael megakadályozta, hogy Norvégiából hatalmas karácsonyfát küldjenek Jeruzsálembe, Jézus szülővárosába, mert attól tart, hogy a fa esetleg valamilyen betegségben szenvedhet - közölték izraeli hivatalos személyiségek. „Elég, ha egy enyhe fertőzés bejut (az országba), máris elpusztulhat a környék egész faállománya” - mondotta Róni Hászid, az izraeli mezőgazdasági minisztérium szóvivője. Hozzátette, hogy az intézkedés nem irányul sem Norvégia, sem a palesztinok ellen. Emlékeztetett rá, hogy Izrael soha sehonnan nem engedélyezte fák importját. Az ünnepre szánt nor- ,vég fenyőfának az adott volna külön aktualitást, hogy a skandináv ország segített létrehozni a békemegállapodást Izrael és a Palesztinái Felszabadítási Szervezet között az egyezményt előkészítő, Norvégiában tartott titkos tárgyalássorozattal. Bereg őshonos világáért Vásárosnamény (MTI) - A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, a Magyar Hidrológiai Társaság és az Országos Erdészeti Egyesület szakemberei ajánlást dolgoztak ki az elmúlt tíz év aszályos időjárása miatt veszélybe került Beregi-síkság ritka, jégkorszak-végi fafajtáinak, valamint Védett lápjai őshonos növény- és állatvilágának megmentésére. Fazekas László, a Magyar Hidrológiai Társaság Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Szervezetének vezetője szerdán bejelentette: az elfogadott ajánlás szerint a táj vízrendezés-fejlesztési terveinél prioritást kap a környezetvédelem. Tervezik, hogy valamennyi érintett szakterületet felölelő helyzetfeltáráson és tudományos igényű prognózison alapuló érdekegyeztetést végeznek, s a vízügyi szolgálat számára megfogalmazzák a konkrét feladatokat. Megvizsgálják a háromméteres talajvízszint-csökkenés miatt apadó holtágak, lápok vízfeltöltésének lehetőségeit. Kezdeményezik a kapcsolatot az ukrán vízügyi szervekkel annak érdekében, hogy a szükséges vízmennyiséget esetleg a folyók határon túli öb- lözetéből pótolhassák. Kidolgozzák az árhullámok vizének biztonságos átemelési és tárolási módjait is. A csapadékelvezető rendszert - műtárgyak, tározók építésével - szintén alkalmassá teszik a vízmegtartásra. Az ajánlásnak megfelelően a Beregi-síkságon fokozottan érvényesítik a tájvédelmi elveket, elkészítik a vizes élőhelyek pontos kataszterét, hogy a változásokat előre jelezhessék, és a rendkívül érzékeny élővilág számára megfelelő védőzónákat tervezhessenek. A konkrét feladatot tartalmazó tanulmányterv elkészítése után a megvalósítást ázonnal megkezdik. Mint kakas a szemétdombon... Gyermekrajzok egy tiszta világért Fotó: Fojtán László Brackó István Tetszik nekem az az ötlet, amellyel egy fővárosi áruház rukkolt ki. Egységesen ötszáz forintért adja a fenyőfát, s ünnep után visszaveszi. Ötszáz forintos vásárlási utalványt ad a vásárlónak, s gondoskodik a levélhullató fák elszállításáról és megsemmisítéséről. Bizonyosra vehető, hogy a pesti kukák környékén tízezer fával kevesebb lesz a szemét... Üzleti indíttatású az akció, de a környezetvédelmet is szolgálja. Bár így lenne ez mindig és mindenütt. Tudom, baj van az ökológiai morállal, de az iparosítás, az urbanizáció, a kemizálás, s a fogyasztói társadalom sarkantyúja huUadókszóró vágtára ingerli az embert. Minden hasznosult Nem sírom vissza a múltat, de a régi, paraszti világban minden hasznosult, még az is, ami a szemétre került. A konyhai maradékot megette a baromfi, a disznó, a kiolvasott újság megtette fidibusznak, az üres üvegbe paradicsomlé került, az agyonhasznált edény csirkeitató lett, az agyonnyűtt ruhából szőnyeget szőttek. A mai összkomfortos lakás, az urbánus élet nem tud mit kezdeni a hulladékkal. A mosószeres szennyvíz sokszor és sok helyen tisztítatlanul kerül a folyókba. Az üres üvegek egyrészét nem váltják vissza, a városi háziasszony nem bíbelődik befőzéssel. Az újság, a papír újrahasznosítása megoldatlan, miközben nőnek a városi szeméthegyek, s fogynak az erdők. A műanyag-mánia - mostanra kiderült - inkább átok, mint áldás. A késői korok régészei bizonyára el- szömyednek majd, ásatás közben, ha rábukkannak az irdatlan mennyiségű, s elpusztíthatatlanul időtálló flakonra, nejlonzacskóra. A papír, a fa környezetbarát, akár eszköz, akár bútor, akár csomagolóanyag, de az undorító tejeszacskó életképessége csak a piramisokéhoz mérhető. A szemétégető valamit javítana a helyzeten, de ez rettenetesen drága. Túl sok költséget és energiát igényel, s az energiatermelés költséges, s - a szélmalmokat leszámítva - környezetkárosító. Tágul az ózonlyuk Csernobil óta az atomerőművektől retteg az emberiség. A vízienergia- termelés is lehet konfliktusos. Példa erre Bős, vagy az a kapitális felsülés, amely a Szovjetunióban visszafor- díttatta a folyókat. A fogyasztót pedig arra ösztönzi a fejlődő világ, hogy mind több energi- átigényeljen. Közvetlenül is, közvetve is. A háztartás gépesített, s egyre veszettebbül pörög a villanyóra. A nagyobb anyagi jólét, a reklám, az új termékek igénye, s több vállalkozói haszon a termelőket még busásabb profit elérésére ösztönzi; gyártani, kereskedni, fogyasztani kell. Ez az ördögi kör emészti az energiát, s növeli a hulladékhegyeket. A gyerek colát iszik, apuka dobozból vedeli a sört, a könnyen megunt játék műanyagból való... A mai életvitelnek nagyon sok a salakja. A természet öntisztító képessége ezt már nem győzi. Folyók fertőződnek, virágos rétek tűnnek el, növények és állatok halnak ki, s mi sem leszünk egészségesebbek. Hiába replikáznak a zöldek... Városi gyerekekben A városi gyermekek szervezetében az ólomtartalom sokszorosa a kívánatosnak. Urbánus ember csak akkor szív jó” levegőt, ha becsukja az ablakot. Lakását és önmagát természetesen illatosítja, olyan freon-haj- tógázas spray-vel, mely az oly sokat emlegetett ózonlyukat tágítja. Már a kakas sem érezheti magát jól ezen a ^fóldnyi szemétdombon. Csak a guberálók örülhetnek, mert nekik a hulladék: aranybánya. Olyan dolgok is szemétre kerülnek, amelyek úgy lennének hasznosíthatók, hogy értéket mentenek és környezetet, embert kímélnek. Keserű kilátások A XX. század egyik új tudományága a szemétszociológia. Mutasd meg kukádat, megmondom ki vagy! A te- hetősség, a pazarlás fokmérője, hogy ki, mit és mennyit szemetel. Nem az utcán eldobott cigarettavégre, parkban hagyott üres sörösüvegre, az útmenti árokba hajított autógumira és döglött akkumulátorra gondolok. A szemétszociológusok megállapították a fogyasztói társadalom mintaképének számító USA hulladéknövekedési trendjét. Ha egy egységnek vesszük az egy háztartásban, 1920-ban keletkezett hulladékot, akkor ez a szám 1970-re megduplázódott, 1980-ra ötszörösére nőtt. Ha ehhez hozzáadjuk az ipari hulladékot, akkor a szorzó huszonötszörös. A „Csak egyetlen Föld van” című ENSZ-kiadvány a témával kapcsolatban keserűen jegyzi meg: „A modem gazdálkodás bírálói tehát szörnyű vádat emelnek: ha figyelembe vesszük Földünk egyre növekvő népesedését, még arra is gondolnunk kell, hogy az arató ember hagyományos képe nem alakul-e át a szemünk előtt a kaszájával suhintó Halál ősi szimbólumává.” Kimeríthetetlen sugárforrás New York (MTI) - A Princeton mélő és kimeríthetetlen energiafor- a Naphoz hasonló elven állította elő egyetem tudósainak sikerült létre- rást, a hidrogénatomok fúzióját. Az a hőt, a tudósok mérései szerint 3 hozni a világ eddigi leghosszabb és amerikai egyetem kísérleti atomre- miihó wattos teljesítményt produ- lagnagyobb energiát felszabadító aktorában hét másodpercen át sike- kált. A reaktor pülanatnyüag mint- atommag-füzióját, s ezzel megerősí- rült fenntartani és ellenőrzés alatt egy kétszer annyi energiát fogyaszt, tették a reményt, hogy előbb vagy tartani a magfúziót, azaz a hidro- mint amennyit előállít, azonban ez utóbb sikerül az emberiség szolgála- génatomok héliummá alakulását. A az arány hatalmas előrelépésnek tába állítani az olcsó, kömyezetkí- Princeton egyetem reaktora, amely számít. Kaposváron a Deseda-tó védelméért Elvetették Bajnán Bajna (MTI) - A Komárom-Eszter- gom megyei Bajna község ellene van, hogy hulladéktárolót alakítsanak ki a falu határában lévő bányagödörben. A vasárnapi helyi népszavazáson ugyanis, ahol erről a kérdésről kellett dönteni, a több mint kétezer lakosú település 1560 szavazásra jogosult felnőtt lakosa közül 1130 élt alkotmányos jogával, s közülük 966-an, azaz 72,5 százalékban elvetették e tervet, nemmel szavaztak. így nem épülhet meg a hulladéktároló. A beruházók egyébként évi 70 millió forintnyi bevételt garantáltak a községnek illetve lakosainak. Az előzetes terveket több szakhatóság jóváhagyta. A szenet kitermelő Dorogi Szénbányák Részvénytársaságnak kellett volna a bányagödröt rekultiválnia, azaz eredeti állapotába helyreállítani. Főtéri csemeték Szeged (MTI) - A környezetvédelmi tárca megbízásából az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 500 ezer forintot bocsát a szegedi önkormányzat rendelkezésére azzal a céllal, hogy a város főterén pótolják a nyári nagy vihar által elpusztított faállományt. A Széchenyi tér csaknem 100 éves platánjainak jelentős részét kidöntötte a júniusi hatalmas vihar. Sok famatuzsálem könnyedén elroppant, hiszen üregesre korhadt törzsét korábban betonnal kellett megerősíteni. Tavasz- szal, amint az idő engedi, megkezdődhet a facsemeték ültetése. Lélegzetelállító Nápoly (Reuter) - Közlekedési tilalom volt érvényben vasárnap Nápolyban, hogy a hatóság eldönthesse: vajon az autók vagy a vegyiüzemek a felelősek a titokzatos légszennyeződésért. Az utóbbi napokban légzési zavarokkal 44 személyt kellett kórházba szállítani az olasz városban. Az orvosok még mindig nem tudják pontosan, hogy mi okozza a megbetegedéseket, többségük szerint nem csupán a gépkocsik kipufogógáza miatt áll el a lélegzete több nápolyinak a normálisnál hosszabb időre. A „légibetegek” felét egyébként már hazaengedték a kórházakból, csak két személy szorul intenzív ápolásra. Energiapolitikáról Budapest (MTI) - Az éghajlati világnap alkalmából a Megújuló Energia Klub pénteken Budapesten ismertette álláspontját a kormány energiapolitikájáról. A klub szerint helytelen az energiaellátás fejlesztését lignit- vagy szénerőműre alapozni. Ez tovább növeli a légkör széndioxid-terhelését, ez pedig a globális felmelegedést erősíti. A klub sürgeti, hogy részben a Szigetköz vízellátásának megoldása, másrészt a hazai energiagondok mérséklése miatt Magyarország mielőbb egyezzen meg Szlovákiával a bősi erőműről. Szerintük megoldás lehetne az, ha Pozsonytól egy új csatornaszakasz építésével vezetnének vizet a szlovákok az üzemvíz-csatomához, Rajka térségében pedig az elterelésnél visszavezetnék a víz nagy részét az eredeti Duna-mederbe. A Pozsonytól elvezetett vízzel a természetes földrajzi szintkülönbséget lehetne kihasználni energiatermelésre, így nem lenne szükség duzzasztásra, s elkerülhetnék az ebből adódó kiülepedés következményeit is. Kaposvár (MTI) - A Kaposvár melletti Deseda-tó védettségéről hozott helyi rendeletet a város önkormányzata. Bejelentették: a döntés érvényesítéséhez a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium segítségét kérik, mivel elfogadhatatlannak tartják, hogy a part menti 50-100 méteres sávot is bevonták a kárpótlásra kijelölt földalapokba. A helyzetet bonyolítja, hogy ezek egy részét már el is árverezték. Az ön- kormányzat kétségbe vonta hogy a kárpótlási hivatal, a földhivatal és a földrendező bizottság jogszerűen járt el az ügyben, ezért a megyei főügyészséghez fordultak felülvizsgálati kérelemmel. Azt remélik, hogy egy második eljárással megváltoztatható, vagyis visszaállítható az eredeti állapot, s érvényteleníteni lehet a jelenlegi - szerintük áldatlan - helyzetet, ugyanis az árveréssel 150-en jutottak földterülethez a De- seda nyugati partján. Arra a kérdésre, hogy az önkormányzat miért csak most, a földek kiosztása után tett lépéseket a védetté nyilvánításra, miért most tiltakozik, Rigó István, a műszaki igazgatóság irodavezetője elmondta: már a múlt év végén kérték az országos védettséget a minisztériumtól, ám ezt akkor elutasították. Helyi védettségre viszont későn, a földek kijelölése után nyújtottak be kérelmet, bár - amint erről a Dél-dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság vezetője a megyei lapban nyilatkozott - ez még nem ok arra, hogy ne kaphassanak földet magánszemélyek a tó közvetlen közelében, azzal a kikötéssel, hogy a környezetvédelmi előírásokat betartják. Az önkormányzat képviselői elismerték: korábban kellett volna megtenniük a helyi védetté nyilvánításhoz szükséges lépéseket. Ha létre akarnak hozni egy védett és közcélokat szolgáló parti sávot, most már nagy valószínűséggel csak arra lesz lehetőségük, hogy a város megvásárolja az új tulajdonosoktól a part menti földeket, mintegy 180 hektáros területet. Matusik Valter, a Somogy Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője elmondta, hogy teljesen jogszerűen jártak el. „Nekünk az a feladatunk, hogy az írott jogot betartsuk” - jelentette ki, hozzátéve: ahhoz, hogy az önkormányzat igénybe vegyen 50-100 méteres mélységben parti sávot közterület céljára, az kell, hogy arra tulajdont szerezzen. Márpedig jelenleg az önkormányzat ott nem rendelkezik földtulajdonnal. A hivatal vezetője elmondta még, hogy amennyiben ezekhez a földeket nem kárpótlással jutottak volna az új tulajdonosok, akkor azok vagy részaránytulajdonba, vagy 20-30 aranykoronás földalapba kerülnek, tehát a most elárverezett földterületek mindenképpen magánkézbe jutottak volna. „Zöld” buszok Zalaegerszeg (MTI) - Környezetkímélő típusokra cseréli ki, illetve alakítja át 1995 végéig autóbuszparkjának jelentős részét a Zala Volán. Első lépésként már forgalomba állítottak az említett helységekben egy-egy D 10-es „zöld” motorú új. ü' letve korszerű Bosch dízeladagolóval felszerelt régi Ikarus kocsit. Még az idén 11 „zöld” buszt vásárolnak, közülük hatot távolsági járatokra. A környezetvédő programot a meglévő motorok Euro 1 emissziós normáknak megfelelő átalakításával és az ilyen szempontból már jól vizsgázott D 10-es motorok beépítésével teljesítik. Az új, vagy átalakított buszok - az előzetes számítások szerint - nagyobb teljesítmény és 15 százalékkal kevesebb üzemanyag-fogyasztás mellett, csupán Zalaegerszegen évi 20 tonnával kevesebb kormot bocsátanak ki.
