Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-01 / 281. szám

1993, December 1., Szerda Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Megvették a felét Balatonfűzfő (MTI) - Megvásárol­ta a Fűzfői Papír Rt. részvényeinek 51 százalékát a cég Munkavállalói Résztulajdonosi Program szerveze­téből, valamint a Papír Joker Kik­ből álló korzorcium. Az erre vonat­kozó dokumentumokat az elmúlt hé­ten Balatonfüzfőn írta alá az állami tulajdonos képviseletében Szabó Ta­más, a privatizációért felelős minisz­ter, a vásárlók nevében pedig Boza Imre, a Fűzfői Papír Rt. vezérigaz­gatója. A részvények felét pályázat alapján nyerte el az ott dolgozókból létrehozott két gazdasági szervezet, összesen 110 millió forintért. A to­vábbi részre is elővásárlási joguk van a helyieknek. Az aláírást követően Szabó Tamás kijelentette: az utóbbi egy esztendő azt bizonyítja, hogy sikeres magáno- sítási módszer a Munkavállalói Résztulajdonosi Program. Ma már 65 olyan MRP-szervezetet tartanak nyilván, amely saját cégét, illetve annak egy részét megvásárolta. Ily módon 11 ezer munkavállaló vált együttesen csaknem 20 milliárdos érték tulajdonosává. Arra vonatko­zóan, hogy a Fűzfői Papír Rt. priva­tizációja miként érinti a hazai papír­ipar egészét, Szabó Tamás úgy nyi­latkozott: erősíti a versenyhelyzetet és mintegy serkenti a papíripari szerkezet további átalakulását. Ab­ban, hogy ez a folyamat elkezdődött, része van a fűzfői kezdeményezés­nek, önállósodási törekvésnek is. A WV vesztesége Bonn (MTI) - A Volkswagen-cso- port valószínűleg az elórejelzettnél is rosszabb mérleget zár az idén: a veszteség várhatóan eléri az 1,2 mil­liárd dollárt. A cég elnöke, Ferdinand Piech a vál­lalat felügyelőbizottságának őszi közgyűlésén, pénteken kijelentette, hogy a vállalati szintű veszteség hozzávetőleg a spanyol VW-leány- vállalat, a Seat várható idei deficit­jével lesz azonos összegű. Piech sze­rint egyelőre nem is látszanak a je­lei a komoly jövedelmezőségi gon­dokkal küszködő Seat közeli gyógyu­lásának, az anyavállalat, a Volks­wagen ÁG berkeiből azonban vala­mivel jobb hírek érkeztek: a cég vár­hatóan valamelyes többlettel zár­hatja az idei évet. A legnagyobb európai autógyár ve­zetője szerint a jövőre bevezetendő négynapos munkahét, amelyről csü­törtökön született megállapodás a vállalat és az ágazati szakszervezet között, hamar meghozza eredmé­nyét. ' EU-tagság 2000-re Brüsszel (MTI) - Az utóbbi napok­ban az Európai Unión belül felme­rültek bizonyos technikai jellegű ki­fogások az egyik kelet-európai or­szággal kötött társulási szerződés végrehajtási utasítását illetően, melynek tisztázása közvetve késlel­tetheti a mi szerződésünk eredetileg tervezett időpontban történő életbe léptetését is. Ez azonban legfeljebb csak néhány hetes halasztást jelent­het majd - nyilatkozta Kádár Béla brüsszeli tárgyalások tanulságait összegezve. A nemzetközi gazdasági kapcsola­tok minisztere elmondta: Sir Leon Brittan külgazdasági kérdésekben illetékes EK bizottsági alelnök kilá­tásba helyezte, hogy a Tizenkettek külügyminiszteri tanácsának csü­törtöki rendkívüli ülésén „minden rábeszélőkészségét latba veti majd” a magyar szerződés ügyének az imént említett vitás kérdéstől való leválasztása és végső elfogadtatása érdekében. A magyar miniszter úgy vélte, hogy ez esetben még mindig esély lehet a január 1-jei életbe lé­pésre. Magyar szempontból a küszöbönál­ló időszak legfontosabb - EU-vonat- kozású - kérdése annak eldöntése lesz majd, hogy pontosan mikor ter­jesszük be hivatalosan is teljes jogú tagságra vonatkozó kérelmünket. A miniszter szerint az EU 1996-os kor­mányközi értekezlete alkalmat ad­hat a magyar gazdasági és politikai helyzet „tagsági kérelemre érettsé­gének” elbírálására, és ha ez kedve­ző döntéssel jár, akkor 1997-ben megkezdődhetnek a felvételi tárgya­lások. »Kétéves tárgyalási ciklussal szá­molva elérhetőnek tűnik, hogy az ez­redfordulón országunk csatlakozzék a fejlett európai országok családjá­hoz” - fejtette ki a magyar minisz­ter. Öncsőd után kénvszerátalakulás Lépéshátrányban a téglagyártók Mályiban Kapacitásuk ötven százalékán dolgoznak a téglagyárak Mályi (ÉM - I.S.) - Az Eszak-ma- gyarországi Tégla és Cserépipari Vállalatnál két dolog teljesen biztos. 1. a cégnek legkésőbb december vé­géig át kell alakulnia. 2. az átalaku­lásig Garbóczi János az igazgató. És persze azt sem szabad felejteni: az Állami Vagyonügynökség kényszer­átalakulást rendelt el a cégnél. □ Kezdjük talán beszélgetésünket az­zal: miért nem? 0 Azt hiszem, nemcsak mi vagyunk ebben hibásak, bár az ÁVÜ a me­nedzsmentet felelőségét is hangoz­tatta ebben az ügyben - mondja az igazgató. - Volt egy öncsődünk 1992- ben, emiatt csak a csődegyezség után lehetett elkezdeni az átalaku­lást. Különben először a tröszti for­mulát kellett lebontani, ez meglehe­tősen nehezen ment. Mindent összevetve csak ez év január elsejé­től tudtuk beadni részvénytársaság­gá történő átalakulási programun­kat a vagyonügynökséghez. Megis­mételtük március 31. dátummal, majd kiegészítések, módosítások után június 30. időponttal. Minden attól függött, az ÁVÜ mikor hagyja ezt jóvá. □ De a vagyonügynökség nem bólin­tott erre a programra. • Nem, de hogy miért nem hagyta jó­vá, sejtelmem sincs. Állítom alapo­san kidolgozott átalakulási program volt, a részvénytársaságunkban he­lyet kaptak volna az önkormányza­tok, s hitelezőink is. Mivel törvény mondja ki, hogy minden vállalatnak 1993 végéig át kell alakulnia, s ná­lunk ez nem történt meg - még egy­szer mondom, mi mindent megtet­Garbóczi János, a vállalat igaz­gatója tünk ennek érdekében -, ezért ren­delték el a kényszerátalakulást. Egészen pontosan: különleges eljá­rási szabályok szerint alakulhatunk csak át. □ Ez mit jelent? 0 Gyakorlatilag azt, hogy a decem­ber 31. mérleg adataival kell átala­kulni a különleges eljárásra vonat­kozó szabályokkal. Fotók: Farkas Maya □ Nevük van már? • Észak Tégla Rt. A részvénytársa­ságba különben a mályi, a putnoki és a fehérgyarmati téglagyárak ke­rülnének, a másik három gyárun­kat, a szécsényit, az egrit és a mát- raderecskeit el szeretnénk adni. Olyannyira, hogy vevő is van rájuk, most már csak az ÁVÜ-tól függ, mi­kor bonyolódhat le gyorsan az adás­vétel. □ Egyébként fel sem merült koráb­ban a gyárak önállósodása? m Nem, ugyanis olyan adósságteher van a vállalaton, hogy ezzel az eset­legesen önállósuló gyárak nem tud­nának megbirkózni. □ Említette, hogy sikeresen túléltek egy öncsődöt. De miképp élik meg a gazdaság krízisét ? 0 Kétszeresen is nehezen. A kevés beruházás miatt alaposan vissza­esett a piac. Gyáraink két éve kapa­citásuk ötven százalékán termel­nek. A veszteséges üzemeket bezár­tuk, egy-egy kemencét működte­tünk, a korábbi három műszak he­lyett csak egy dolgozik. Embereket bocsátottunk el, a központ létszámát drasztikusan csökkentettük. Mára mindössze 450-en maradtunk. Volt olyan év, amikor ezerkétszázan dolgoztak a vállalat 18 téglagyárá­ban. Ma, 100 millió kisméretű, egy­ségtégla a termelésünk. Az öncsőd után idén mindezek hatására az idén szerény nyereségünk lesz. A lemezgyár a felszámolás finisében Az elektrokemence most is működik Fotó: Dobosy László Kocsik László Borsodnádasd (ÉM) - Az Ózdi Ko­hászati Üzemekhez hasonlóan, le­hangoló látványt nyújt belülről a Borsodnádasdi Lemezgyár (BNL) is. A nehéziparban végigsöprő válság a gyárat is letaglózta olyannyira, hogy 1991. december 10-én megkezdődött a felszámolás. A felszámolást a bu­dapesti központú Reorg Gazdasági és Pénzügyi Részvénytársaság vég­zi, amelynek helyi megbízottjával, Papp Bélával és a műszaki-kereske­delmi helyettessel, Kormos Emillel beszélgettünk. Elmondták, hogy a felszámolást az akkori vállalatvezetés kérésére kezdték el, mert a tartozás nem egé­szen két esztendővel ezelőtt már elérte a 900 millió forintot. A felszá­molást két év alatt kell befejezniük, tehát mindössze néhány hetük van hátra. Mint megtudtuk, szinte min­dent sikerült értékesíteniük. Ap­róbb vitáik vannak még a polgár- mesteri hivatallal, ugyanis a BNL kezelésében lévő közterületeket (járdákat, utakat) a hivatal csak fel­újítva akarja átvenni, viszont a fel­számolást végző cég a hitelezők ter­hére már- nem akar költekezni. Per­sze ez csak csepp a tengerben, a gyár nagyobb üzemrészei már gazdára találtak. Tavaly „elkelt” a járműke- rékgyár (azóta Boker Rt.), a lemez­feldolgozó lapátüzeme, az asztalos üzem és az acélműi öntöde. Idén si­került értékesíteniük a vállalat energiarendszerét és a lemezfeldol­gozó üzemet, amelyet sok más egy­séggel együtt a budapesti székhelyű Kovács Részvénytársaság vásárolt meg. A BNL 1 milliárd 300 millió forintra értékelt vagyona már vállalkozók, magánszemélyek kezében van, még a gyáron kívül két raktárterület, s néhány vállalati tulajdonú lakás, garázs vár eladásra. A lemezgyárban a felszámolás kez­detekor 908-an dolgoztak. A felszá­molás kezdete előtt már leszámol­tattak 900 munkást, pontosabban a „természetes fogyást” nem töltötték fel újakkal. Most a felszámolás alatt lévő BNL-ben mindössze 15-en dol­goznak. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy mindössze ennyien „lézen­genek” az óriási gyár területén, hi­szen a magánkézbe került üzemek foglalkoztatnak embereket, körül­belül az eredeti létszám egyharma- dát. A legjelentősebb létszámot (250, illetve 110 főt) a két legnagyobb cég, a Bőkért Rt. és a Kovács Rt. tartot­ta meg. Azok az emberek - tudtuk meg végezetül Papp Bélától és Kor­mos Emiltől -, akiket leszámoltat­tak a lemezgyárból, minden jogos juttatásukat, tehát a felmondási idő­re járó pénzt és a végkielégítést is megkapták. Kérdés, hogy mit kezde­nek vele...-----------JEGYZET----------­R endelkezésre... Fecske Csaba / En mindig azt hittem, hogy a számla a leg­egyszerűbb, legracionálisabb dolgok egyi­ke, matematika, amit hűvös fejjel, józan megfontolással állítanak ki az emberek, és nem valamiféle isteni szubsztancia meg­nyilvánulása. Nem az égi hatalmak szám­kódos üzenete a hívságos földi világ számá­ra. Már amekkorát tévedtem! Itt van például a kezemben egy régebbi számla, pünkösd havának távhőszolgálta­tási számlája: pótfűtési díj 3 nap 66,90 forint /légköbméter/ nap összesen 201 fo­rint. Bagatell összeg, még az én pénztárcám szerint is szerény summa, ennek ellenére a számla végösszege 1472 forintra rúg. Eb­ben talán benne van a Szent Péter-féle fű­tés tiszteletdíja is? Komolyra fogva, nézzük miből is adódik ez a jelentékeny növekedés? íme: rendelkezésreállási díj fűtésre 30 nap 43,90 forint I légköbméter]nap, rendelke­zésreállási díj HMV-re (használati meleg vízre) 30 nap 13,92 forint I légköbmé­ter! nap. Három nap fűtés, huszonnyolc nap sima rendelkezésreállás. Nem rossz! Elképzelem, milyen lehet a valóságban az a rendelkezésreállás, olyat még nem pipál­tam, eleddig harangozni se hallottam róla. Lócán ücsörögve csöndesen kvaterkáznak tán, esetleg a rozoga priccsen elnyújtózva szunyókálnak a „rendelkezésreállási ” szak­emberek? Elereszti az ember a fantáziáját, jobbnál jobb écák jutnak eszébe, de csak azért, mert halvány lila gőze nincs róla, m i­lyen lehet az a leszámlázott tevékenység. Mit csinálhat a. fűtő, amikor nem fűt, de amiért mégis fizetni kell? Kíváncsi volnék, a fűtési rendelkezésreállás vajon miért ke­rül sokkal többe, mint a HMV-s? Ezt csak úgy kérdezem. Persze, ne gondoljon senki semmi rosszra, a számla hátoldalán található Tájékoztató eligazítja a tisztelt fogyasztót, milyen mi­niszteri rendelet írja elő a rendelkezésreál­lási díj felszámolását. Nincs itt semmi svindli, csak egy új kifejezés: rendelkezésre­állás. Határozott, komoly szó. Régen áre­melésnek hívták az ilyesmit. De hát ki törő­dött akkor a nyelvvel?!-----ÁRFOLYAMOK-------­B udapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 113 üzletben össze­sen 111,622260 millió forint forgalmat bo­nyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde ár­folyamértéken a tegnapi napon. A részvé­nyek forgalma (49 kötés) névértéken 34,6000 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 57,432250 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy í.v scr*<. s* ^ $$»»» Tőzsde SHMSMHMHnHHnissang Index (ideiglenes) nov. 30-án: 1184,14 -4,41 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. november 30. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 147,43 150,23 148,36 149.06 Ausztrál dollár 65,29 66.53 65,75 68,05 Belga frank* 273,70 278,36 275,37 276,53 Dán korona 14,63 14,89 14,72 14,78 Finn márka 16,93 17,33 17,07 17,17 Francia frank 16,79 17,07 16,87 16,95 Holland forint 51,70 52,56 51,98 52,20 ív font 139,70 142,30 140,61 141,25 Japán yen* 91,10 92,30 91.36 91,66 Kanadai dollár 74.16 75,56 74,54 74.8S Kuvaiti dinár 331,96 337,46 334,06 335,44 Német márka 58.00 58,96 58.32 68,56 Norvég korona 13.34 13,58 13,41 13.47 Olasz líra** 58,31 59,59 58,62 58,94 Osztrák schill.* 824.79 838,39 829,29 832,69 Portugál escudo' 1 56.31 57.41 56,95 57,23 Spanyol peseta* 70,67 72,19 71,04 71,42 Svájci frank 66.48 67,56 66,88 67,16 Svéd korona 11,70 11,96 11,76 11,82 USA-dollar 99,13 100.69 99,79 100,19 ECU (KP) 111,43 113,39 112,04 112,54 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Oldalképek
Tartalom