Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-28 / 303. szám
10 A SZELLEM VILÁG A Katedra 1993. A tankerület hírei A Tankerület Oktatásügyi Központok Igazgatótanácsa művelődéstörténeti vetélkedőt hirdet EMESE ÁLMA címmel, mely felöleli a magyarság történetét és kultúráját a kezdetektől 1038-ig, Szent István király haláláig. A vetélkedő fővédnöke dr. Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter. A vetélkedőn részt vehetnek: 1./ a 10-14 évesek, 2.1 a 15-18 évesek, 3./ a felnőttek (18 éven felüliek). Az első korcsoportba az általános iskola 8., a hatosztályos gimnázium 1., 2., illetve a nyolc- osztályos gimnázium 1-4. osztályába járó tanulók nevezhetnek. Az ennél magasabb osztályokba járó tanulók a második korcsoportban indulhatnak. Az 1. és 2. korcsoportban 3+1 fős csapatok nevezésére van lehetőség. Egy-egy fordulóban három tanuló fog versenyezni. A fordulók során változhat a továbbjutó csapat összetétel- e. A 3. korcsoportban a 18. életévüket betöltött felnőttek indulhatnak, kivéve azokat, akik magyar, történelem vagy művészettörténet szakon felsőfokú képzettséget szereztek, illetve jelenleg folytatnak tanulmányokat a jelzett szakok valamelyikén. Ebben a korcsoportban egyéni versenyzők jelentkezését várjuk. A nevezés határideje az iskolák számára: 1994. február 15. Egy-egy iskolából korcsoportonként csak egy csapat nevezhető. Az iskolai csapat névsorának beküldési határideje: 1994. március 15. Ugyanez a határidő vonatkozik a felnőttek nevezésére is. A nevezéseket a területileg illetékes Tankerületi Oktatásügyi Központokhoz kell beküldeni, kivéve a felnőtteket és a határon túli településekről jelentkezőket. Az ő pályázatukat a Közép-Magyarországi Oktatásügyi Központ fogadja (1052 Budapest, V., Városház u. 7.) A verseny 4 fordulóból áll, ezek időpontja: 1./ 1994. április 24., 2./1994. október 30., 3./1995. február 5., 4./1995. április 23. A 4. forduló- egyben az országos döntő - színhelye a tervek szerint Ópusztaszer lesz. A felkészüléshez korcsoportonként és fordulónként adjuk meg a szükséges irodalmat. A felkészítő padagógusoknak egy jóval bővebb tájékoztató irodalomjegyzéket is küldünk. A felnőtt korcsoportban az 1. és 2. forduló egy-egy - levélben kiadott - kérdéssor helyes megválaszolásával teljesíthető. A továbbjutók vesznék részt a tankerületi versenyen, majd a legjobbak az országos döntőn. Az 1. és 2. fordulóban a csapatok költségeit a benevező iskoláknak kell viselni. A 3. és 4. fordulóban viszont a 3+1 tanuló és a kísérő tanár minden költségét a szervezők fedezik. Fordulónként és korcsoportonként értékes díjakkal jutalmazzák a nyerteseket és a felkészítő peda- . gógusokat. A fődíj: külföldi utazás. Az Oxford University Press és a Tankerületi Oktatásügyi Központok versenyt hirdetnek 1-5. osztályba járó, angol nyelvet tanuló általános iskolások számára. A verseny témája: az állatok. Lehet pályázni angol nyelvű verssel, mondókával, dallal, történettel vagy leírással. Emellett lehetnek a pályázatban rajzok, festmények, fényképek vagy magazinból kivágott képek is. Egyéni vagy kiscsoportos nevezéseket fogadunk el. Ez utóbbi esetben a létszám a 4 főt nem haladhatja meg. Egy tanuló csak egyszer nevezhet: Valamennyi pályázat hátoldalán szerepeljenek az alábbi adatok, természetesen magyar nyelven:- a tanuló(k) teljes neve(i)- a tanár neve- az iskola megnevezése és címe- az iskola telefonszáma. A pályázatokat Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye iskoláiból az Észak-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központhoz kell küldeni (3525 Miskolc, Városház tér 1.) Határidő: 1994. március 30. A legjobb pályamunkákat a területileg illetékes Tankerületi Oktatásügyi Központok állítják ki 1994 április végén, illetve az országosan kiemelkedő alkotások kiállítására Budapesten, 1994 május közepén kerül sor. A területi versenyen az első száz helyezett nyer egy OUP Start with English olvasókönyvet és kazettát. Az országos döntő első tíz helyezettje ajándék- csomagot kap az OUP ÉLT könyvekből és anyagokból összeállított válogatásból. Szeretnénk felhasználni ezt az alkalmat arra, hogy sikerekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánjunk a közoktatási intézmények vezetőinek, a pedagógus kollégáknak, az önkormányzatok irányítóinak és mindazoknak, akik az iskolák fenntartásában közreműködnek. Észak-Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ Amit az iskolaszékről tudni kell Méhészképzés Gödöllő (MTI) — Az elméleti ismereteket távoktatás keretében, a gyakorlati tudnivalókat tangazdasági stúdiumokon sajátíthatják el a méhészet iránt érdeklődők a Gödöllői Agrártudományi Egyetem által érettségizettek számára szervezett szaktanfolyamon. A jövő év márciusától kezdődő képzésen 8-10 hónap alatt szerezhetők meg azok a szakmai alapismeretek, amelyek feltétlenül szükségesek egy saját méhészet alapításához. Az Oktatási Törvény 1993. szeptember 1-jén életbe lépett. (Megjelent: MK 107 (93. VIII. 3.) és Műv.Köz- löny 21 (VHL27). Számos feladatot határozott meg, melyek közül az egyik az iskolaszék létrehozása. Valamennyi általános és középiskolában e fontos testületet kötelezően meg kell alakítani. Az egyéb közoktatási intézményekben (például kollégium és óvoda) csak akkor kell létrehozni, ha a törvényben felsoroltak közül valaki kezdeményezi. Erről a törvény a következőképpen intézkedik: „Az óvodaszéket, illetve a kollégiumi széket létre kell hozni, ha a/ a nevelőtestület, b/ az intézmény fenntartója, d az óvodai, illetve kollégiumi ellátásban részesülő gyerekek szüleinek legalább 20 %-a, d/ a kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi.” (61.paragraíüs 121) Joggal felvetődik a kérdés, miért szükséges létrehozni az iskolaszéket (óvodaszéket, kollégiumi széket). Legjobb megoldásnak tűnik, ha a fogalom meghatározását tisztázzuk. Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézmény- fenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakul. (59.121) Az iskolaszék tagjai és feladatai A törvény világosan megfogalmazza a célt és a résztvevők körét. A demokratizálódási folyamat fontos lépcsőfoka lehet e létrejövő szervezet. Közös gondolkodást, felelősség- vállalást jelent a benne résztvevő képviselők számára. A törvény értelmében az iskolaszék alappillérei:- a szülők választott képviselői,- a nevelőtestület választott képviselői- az intézményfenntartó megbízott képviselői. A három fő csoport nem jelent kizárólagosságot, mert részt vehet az iskolaszékmunkájában, és szerencsés is, ha részt vesz egy-egy delegált képviselővel értelemszerűen az érintett:- iskolai diákönkormányzat,- kollégiumi diákönkormányzat,- nevelőotthon, gyermek és ifjúságvédő intézet,- nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet,- a munkáltatói érdekvédelmi szervezet. A szakképző intézményekben delegált képviselők mellett javasoljuk az iskolaszéket állandó meghívottakkal kiegészíteni, akik lehetnek:- a gazdálkodó szervezetek képviselői,- a kamarák képviselői,- a lakossági szerveződések képviselői, stb. A századforduló előtt és után működő iskolaszékekben is mindig ott voltak a közvetlen környezet képviselői. Sokan teszik fel azt a kérdést, miért nem jó az eddigműködő szülői munkaközösségekkel tovább dolgozni. Röviden erre az a válasz adható, hogy ezek a munkaközösségek továbbra is működnek az iskolákban, óvodákban, kollégiumokban, de a szülői érdekképviseleti szerveződések jogai lényegesen kevesebbek, mint az iskolaszéké, mivel a szülői munkaközösségnek nem tagja a fenntartó, de nem tagja a nevelőtestület képviselője sem. így az érdekegyeztetés nem valósulhat meg, a kapcsolat csak áttételes, ugyanakkor az iskolaszékben helyet foglal teljes döntési jogosultsággal a nevelőtestület képviselete és a fenntartó képviselete is, így lesz iskolai érdekegyeztető fórum az iskolaszék. Mivel az iskola költségvetését és az ehhez kapcsolódó pedagógiai programot a fenntartó fogadja el, ezért az iskolaszéknek kell lennie annak a fórumnak, ahol az egyeztetések megtörténnek. E fórumon lehet helye a vitáknak, hiszen az iskolaszék ülésén annak teljes jogú tagjaként részt vesz: a szülő, az iskolafenntartó, a nevelőtestület küldötte is. E közvetlen kapcsolat nem helyettesíthető mással, hiszen e három oldal tagjainak szavazati joga van. A résztvevők köre ugyan ennél bővebb lehet, hiszen előzőekben már felső» roltuk, kik delegálhatnak képviselőket. Fontos megjegyzés kívánkozik azonban ide: például a diákönkormányzat képviselőjét csak a tanulói jogviszony kérdésében illeti meg Az iskolaszéknek oda kell figyelni arra, hogy a fenntartó csupán anyagi megfontolásból ne utasíthasson el a gyermekek számára hasznos programot Fotó: Farkas Maya szavazati jog.’ (Például diákönkormányzat, diáksportkör, órarend, szakkörök, idegennyelv oktatás kérdései, stb.) Az iskolaszéknek döntési joga van a következőkben: „(l)...az iskolaszék működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. (Például az iskola pedagógiai programjának elfogadása, a tankönyvellátással, szociális problémákkal kapcsolatos kérdések). (2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.” (60. paragrafus 1.2.) /például fegyelmei kérdések/. Egyetértési joggal rendelkezik Az iskolaszék fontosságát emeli az is, hogy egyetértési joggal rendelkezik: „a/ jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor, b/ a házirend elfogadásakor, d a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor és a bevétel felhasználási jogcímének megállapításakor.” (60. paragrafüs/3.) Az iskolaszék egyetértési jogán túl véleményt nyilváníthat a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ugyanakkor a törvény kötelezi a vélemény kikérését a törvény 81. paragrafus /1/d pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése előtt. Ez a következő: JV Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve állami szerv tartja fenn: d, a fenntartó meghatározott feladat elvégzését a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzattól - írásbeli megállapodással - elvállalhatja (a továbbiakban: közoktatási megállapodás). A megállapodás keretében a nevelés és oktatás a gyermek, a tanuló számára ingyenessé válik.” Az iskolaszék javaslattevő joga az alábbiakra terjed ki:- a nevelési-oktatási intézmény irányítására,- a vezető személyére,- az intézmény egészét érintő kérdésekre,- a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekre. Ehhez a joghoz kapcsolódik, hogy a kerettanterveket az iskolák szabadon választják meg, ebből alkotják meg, vagy választják ki a saját helyi tanterveiket, és az iskola pedagógiai programját. E kérdéskörnél fontos, hogy az iskolaszék tudja, a tantervek között óriási különbségek lehetnek:- módszerekben,- tanulói leterheltségben,- költségekben,- az igényelt tankönyvekben. A közoktatási intézmények helyi pedagógiai programok szerint működnek. A helyi pedagógiai programok alapját az Országos Óvodai Nevelési Program, illetve Nemzeti Alaptanterv állapítja meg. A Nemzeti Alaptanterv tantervi alapelvekből és a követelményrendszerből áll. A Nemzeti Álaptanterv figyelembevételével kerettantervek, illetve egyedi tan tervek készülnek. Az iskolák helyi tanterveiket a kerettan- terv alapján készítik el, vagy az egyedi tantervek közül választják ki. Az iskolaszék mérlegelése a helyi anyagi körülmények ismerete miatt nagyon fontos. Nem mindig a legdrágább program a legjobb. Ezért fontos, hogy a pedagógiai program elfogadásakor figyelembe vegyék a szülők és a fenntartó teherbíró képességét. E gondolathoz azonban az is hozzátartozik, hogy az iskolaszéknek oda kell figyelni arra, hogy a fenntartó csupán anyagi megfontolásból ne utasíthasson el a gyermekek számára hasznos programot. Sokan nem tudják, hogy a pedagógiai program része a tanórán kívüli foglalkozás is. Ezek a következők lehetnek többek között: — felzárkóztatás- tehetséggondozás — hitoktatás- fakultáció- korrepetálás — szakkör stb. A fentiekből egyértelműen következik, hogy igen fontos és elengedhetetlen, hogy az iskolaszékbe a szülői közösség aktív képviselői kerüljenek, mert tudnia kell az iskolaszék szülői tagjainak azt, hogy beszámolási kötelezettségük van. Igen fontos az a tény is, hogy a fenntartónak kötelessége kikérni a pedagógiai program végrehajtásának értékelésekor az iskolaszék véleményét is. Fontos azonban felhívni a figyelmet a következőkre: Az iskolaszék nem jogosult arra, hogy közvetlenül ellenőrizze az iskolában folyó munkát. Erről csak szakértők alkothatnak: véleményt. „(4) a) az e törvényben meghatározott ellenőrzés szabályai szerint a tankerületi oktatásügyi központ útján felkért szakértő által készített szakértői vélemény...alapján értékelheti.” (KM.paragrafűs.) „(1) A nevelési-oktatási intézmény szakmai ellenőrzésében az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.” (107. paragrafus.) „(9) A közoktatási intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek és a tankerületi oktatásügyi központnak, illetve a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.” (107.paragrafus.) Azonban az iskolaszék általános javaslattételi joga feltételezi, hogy az iskolaszéki tagok megkaphassák az iskola működéséről a különböző információkat (kivéve a személyiségi jogkörbe tartozókat). Tehát nem titkosak az iskola működésének anyagi, szervezeti és egyéb adatai az iskolaszéki tagok előtt! Azaz a közvetlen szakmai ellenőrzésen túl igenis ellenőrzik az iskola működését, beszámoltathatják az iskolát, vezetőjét, fenntartóját. Más kérdés, hogy ennek leginkább erkölcsi súlya van, illetve ennek ismeretében tehetnek reális javaslatot a szülői képviselők a következő időszak fenntartói, igazgatói, tantestületi stb. döntéseihez. Mindezek előrebocsátása után ki kell emelni, hogy az iskolaszék csak akkor működik hasznosan és nem formálisan, ha az abban résztvevők jól ismerik jogaikat és kötelezettségeiket. Még a választások előtt ezeket pontosan és körültekintően el kell magyarázni minden leendő résztvevőnek. El kell érni, hogy az iskolaszék aktívan dolgozzon, mert ez az iskola, a nevelőtestület, a fenntartó, a szülők érdeke. December 28., Kedd Nyelvjárvány Juhász József Mindennapi beszédünk, nyelvezetünk már annyira elfertőződött, eltorzult, hogy azok legfelelősebb képviselőit, az írókat is elérte, mint az influenza. A rádió egyik Vasárnapi Újság adásában Páskándy Géza Kossuth-díjas írónk, a vele készített beszélgetésben így fejezte ki magát: a költő és a politikus ember „nem elválasztható” egymástól. Az igekötők használata szinte országos méretekben jelentkezőén hibás, helytelen. Különösen a melléknévi igenév előfordulása esetén . Tagadáskor ugyanis a „nem" tagadó szócskát az igenév mögé kell sorolni vagy az ige (igenév) és az igekötő közé. Például: nem választható el, el nem választható. De van még harmadik helyes változat is, amiről már teljesen elfelejtkeztünk. A „tálán”, „télén" fosztóképző, vagyis példánk szerint: elválaszthatatlan. A három helyes kifejezés közül egyikkel sem igen találkozunk, hanem valaki fölfedezett egy nyomorult szóképet, amelyben a „nem” hangsúlya az igekötőre esik és nem az igére vagy igenévre. Más eset az, ha az igekötőt kell tagadni. Például: Nem kiment, hanem be! Itt igen, ez a jó sorrend. Minden ellenkező esetben a három változat valamelyikét használjuk és semmiképpen a járványként elterjedt fenti kifogásolt formát. Vallásoktatás Nagy-Britanniában London (MTI) - A brit oktatási kormányzat új útmutatót dolgozott ki a vallásoktatásra Nagy-Britannia 24 ezer, felekezeten kívüli elemi és középiskolája számára, vagyis azok számára, amelyek a helyi oktatási hatóságok felügyelete alatt állnak. Az útmutatót 1994 elején hozzák részletesen nyilvánosságra, és lényege az, hogy a gyermekek - öttől 14 éves korig- a kereszténységen kívül ismerkedjenek meg még öt másik világvallás fő értékeivel, tanításaival is. Ezek: az iszlám, a zsidó vallás, a szikh, a hindu vallás, és a buddhizmus. Az útmutató szerint például a hétéves gyermekeknek már ismerniük kell a kereszténység két legfontosabb tanítását - szeresd Istent és szeresd felebarátodat -, valamint Jézus rövid élettörténetiét. Az iszlámból tudniuk kell, hogy Allah neve az egyetlen igaz istent jelenti, és ismerniük kell a napi ötszöri imádság, a megtisztulás és a fő ünnepek jelentőségét. A zsidó vallásból ismerniük kell Mózes öt könyvének központi szerepét, a szombati pihenőnap fontosságát, és a Hanuka ünnep jelentőségét a szabadságeszmény szempontjából. A buddhizmusból meg kell ismerkedniük Buddha személyével és azokkal a történetekkel, amelyek Buddha erkölcsi tanításairól és tökéletesedéséről szólnak. A rugalmasan kezelendő kormányzati útmutató szerint helyes lenne, ha a gyerekek évente legalább 40 órában foglalkoznának a vallásokkal, úgy, hogy a tanmenet legalább fele a kereszténységről szólna, a többi pedig váltakozva más és más vallásokról. Az útmutató szerint a helyi oktatási hatóságok szabadon igazíthatják az irányelveket a helyi szükségletekhez. Szünidőben A napok vidáman telnek, de sajnos gyorsan Fotó: Laczó József
