Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-28 / 303. szám

1993. December 28., Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 A legnagyobb foglalkoztató Miskolc (ÉM) - Változatlanul az ipar a legnagyobb munkaadó me­gyénkben, jóllehet 1993. első félévé­ben 15 százalékkal kevesebb dolgo­zónak - 67.865 fő — adott munkát, mint az előző év hasonló időszaká­ban. A csökkenés a bányászatban és a gépiparban volt a legnagyobb mér­tékű - 22, illetve 29 százalékos - en­nek ellenére a foglalkoztatottak 60 százaléka ebben az ágazatban talál elhelyezkedési lehetőséget. Egy év­vel korábban ez az arány 65 száza­lék volt. A mezőgazdaságban foglal­koztatottak száma közel egyhar- maddal kevesebb a tavalyinál, s ma az összes foglalkoztatottak egytize- de kerül ki ebből az ágazatból. Az idei esztendő első félévében összes­ségében 16 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak aránya az anyagi ágazatokban, az 50 főt maghaladó szervezetekben. Ingadozó létszám Miskolc (ÉM) - Az előző két évhez képest mérséklődött megyénk mun­kaerőpiaci helyzetének romlása. 1991-ben a nyilvántartott munka- nélküliek száma megnégyszerező­dött, 1992-ben az év eleji létszám 135 százalékra emelkedett, ami ez év novemberéig „csak” 2000 fővel nö­vekedett. Az év során a létszámok ingadoztak: januárban februárban emelkedést, a tavaszi hónapokban átmeneti stagnálást, majd kismér­tékű visszaesést, júliustól viszont is­mét jelentős emelkedést regisztrált a munkaügyi szervezet. Mátrafüszért­privatizáció Miskolc (ÉM) - Az ÁVÜ IT decem­ber 20-i ülésén a következő irányvo­nalakat jelölte ki a Mátrafüszért pri­vatizációjára. Rövid időn belül a cég részvényeinek 50 százalék+1 szava­zatát magában foglaló értékpapírt hirdetrek meg. A többi értékpapírt a későbbiekben majd a helyi önkor­mányzatok vásárolhatják meg, illet­ve esetleg a helyi regionális fejlesz­tési társaság vagy a társadalombiz­tosítás kaphatja meg. Az 1951-ben alapított vállalat telep­helye Miskolcon van, vegyi áruk és élelmiszerek kis- és nagykereske­delmével foglalkozik. Jegyzett tőké­je 924.750 eFt, a foglalkoztatottak száma 1400 fő, valamint nyereséges gazdálkodás és pénzügyi stabilitás jellemzi. Termékforgalmazók szakmai szervezete Budapest (ÉM) - A napokban a fő­városban rendezett MLM Ankét ’93 című rendezvény résztvevői találko­zót szerveztek, az IPOSZ Wesselé­nyi utcai székházában. A 71 résztve­vő közül 67-en szándéknyilatkoza­tot írtak alá a Magyar Multi Level Szövetség megalapításáról. A Ma­gyarországon jelenleg különböző termékek illetve szolgáltatások Multi Level Marketing-szisztémá­ban történő értékesítésével foglalko­zó közel 100 cégtöbb mint egynegye­dének tulajdonosai illetőleg képvise­lői csatlakoztak a szakmai szervezet megalapítását támogató termékfor­galmazókhoz. Az érdekvédelmi szervezet létrejöt­te különösen azért fontos, mert eb­ben az üzletágban becslések szerint már hozzávetőleg 200 ezer ember dolgozik és a résztvevők száma fo­lyamatosan nő. Ez a tevékenység sok ember számára biztos megélhe­tést jelent. A közvéleményt azonban erősen befolyásolják azok a munka nélkül történő gyors meggazdago­dást ígérő megtévesztő ajánlatok, amelyeket sokan - megfelelő tájé­koztatás hiányában — összetévesz­tenek az MLM tiszta formájával. A kellő szakmai háttér hiányában jogi szabályozás és a hatóságok állás­pontja is hiányos, illetőleg bizonyta­lan ezen a területen. Az MLM-üzletág most kezdődő „céhesedése” éppen azt a célt szol­gálja, hogy - megfelelő szakmai tá­jékoztatással, ismeretteijesztéssel, alap- és továbbképzések szervezésé­vel, továbbá a jogalkotói munka szakmai támogatásával - segítse a tisztességes tevékenységet folytató hazai MLM-hálózatok fejlődését és ezen keresztül többszázezer ember anyagi helyzetének javulását. Munkaerőpiaci prognózis: 1994 Miskolc (ÉM) - Az év végéhez közeled­ve a munkaügyi központ szakemberei prognózist készítettek a megye munka­erőpiaci helyzetének várható alakulá­sáról. A térségenkénti bontásban összeállított előrejelzés a jelen helyzet elemzéséből indul ki. Eszerint Miskolc körzetében, a vizs­gálatba bevont ipari cégek hónapról hónapra élnek. Az általános gazda­sági recesszió — a kohászat és a bá­nyászat mellett - nem kíméli a vegyipart sem. Az építőipart meg­fojtja az alacsony megrendelési szint, s az a tény, hogy tőkehiány mi­att nem tudnak új termékkel piacra lépni. Az élelmiszeripar—ez idő sze­rint még - állami cégei közül öt pri­vatizáció előtt áll, ami várhatóan je­lentős létszámcsökkenést eredmé­nyez. A kereskedelmet és a vendég­látást érzékenyen érinti a fogyasz­tás visszaesése. Ebben a térségben már eltűntek a talpon maradásra képtelen mezőgazdasági egységek, a megmaradtak várakozásai bizony­talanok, kivéve a Nagymiskolci Ál­lami Gazdaságot, amely forgalom- növekedést vár. A felkeresett nyolcvan cég előrejel­zéseit egybevetve a megyeszékhely körzetében az optimális várakozá­sok szerint ’94 első félévében mint­egy 21.000-re tehető majd a regiszt­rált munkanélküliek száma. Ózdon és vonzáskörzetében har­minc munkaadót kérdeztek meg a munkaügyi központ munkatársai. A mezőgazdasági szövetkezetek a fel­számolás különböző fázisaiban van­nak, egy kivételével, de tulajdonvi­szonyok rendeződése előtt a kilátá­sokról nehéz lenne véleményt alkot­ni. A bányászatban a Borsodi Szén- bányászati Tröszttől levált Putnok Bánya Kft. működése biztató, itt lét­számnövelést is terveznek. A kohá­szattal foglalkozó vállalatok tovább­ra is válságban vannak a tervezett leépítések jelentősek. A textil- és konfekcióipar, az élelmiszeripar és a fémfeldolgozó ipar - részben a kül­földi tőke érdeklődésének köszönhe­tően - feltehetően stabilizálódik. Az iparon belül az igazi húzóágazatok még most sem alakultak ki, a térség fizetőképes kereslete nem kedvez a kereskedelem fejlődésének sem. Ózd környékén a munkanélküliség növekedése - az országos tendenci­ákkal ellentétben - folytatódik és a jövő év első felében akár 12.500-15.000-re is emelkedhet. Nem mutatkoznak a kilábalás jelei a Kazincbarcikán és térségében vizsgált huszonnyolc gazdasági egy­ségnél sem. A belföldi piac hiánya, a tartós kintlévőségek, a szervezeti átalakulások és a tőkehiány miatt nem várható teljesítményjavulás az ipar egyetlen ágazatában sem. A mezőgazdaság privatizációjának foglalkoztatási hatásai ma még fel- mérhetetlenek. Összességében a foglalkoztatási helyzet további rom­lása várható. A regisztrált munka- nélküliek száma a jelenlegi közel 7000-ről fél év alatt 7500-ra növe­kedhet. A mezőgazdaság privatizációjával járó bizonytalanságok nyomják rá bélyegüket Encs, Edelény és Szikszó térségére. A kárpótlás rendezetlen­sége, az aszálykár, a nyomott piaci árak, az állami támogatások csökke­nése miatt pozitív fordulat jövőre sem várható. Az új típusú szövetke­zetté alakult egységek gazdálkodási gondjai is megoldatlanok. Az ipar alacsony hatásfokkal „vegetál”, ka­pacitásnövelő beruházást sehol nem terveznek. A vállalkozásokra - töb­bek között ebben a térségben is - az egzisztenciális kényszer - és nem a megalapozott marketing munka — készteti az embereket. A regisztrált munkanélküliek számának növeke­désével, a kikerülők nagy létszáma miatt nem kalkulálnak a szakembe­rek, inkább csökkenés várható, mi­közben a tényleges állásnélküli lét­szám emelkedik. Zemplén és Tokaj-Hegyalj a is a me­zőgazdaság privatizációja és a kár­pótlás okozta körülmények hálójá­ban vergődik. A történelmi borvidé­ken a külföldi tőkével megalakult új társaságok a termésnek csak a töre­dékét tudják felvásárolni és a tőke­kapacitások felfutása továbbra sem várható. Folytatódnak a létszámleé­pítések minden ágazatban, egyedül a Szerencs környéki bányaüzemek­nél mutatkoznak a kitörés lehetősé­gei. A jelentős élelmiszeripali egysé­geknél a külföldi érdekeltség pozitív gazdasági hatásai még nem érzékel­hetőek. Mindezek eredményekép­pen a valós munkanélküliség növe­kedése mellett a regisztráltak szá­mának csökkenése várható. A vegyipari vállalatok szinten mara­dása határozza meg a munkaerőpi­aci tendenciákat Tiszaújváros von­záskörzetében, míg Mezőkövesden a mezőgazdaság ismert rendezetlen viszonyai a befolyásoló tényezők. Falugazda hálózat — támogatással A kormányzat egymiltiárd forinttal járul hozzá a falugazda háló­zat kialakításához Fotók: Laczó József Putnok (ÉM - B.Sz.L.) - Azt mond­ják, mindig akadtak, akadnak em­berek a falvakban, akikről azt tart­ják, hogy amolyan tótumfaktumok. Régen az ilyen mindentudókhoz for­dultak jó tanácsért. S ők, a többnyi­re hosszú évtizedes gazdálkodás után szerzett, mások által is haszno­sítható tapasztalatokat igyekeztek is átadni. Úgy tűnik, ma reneszánszukat élik a falusi tudorok, persze magasabb szinten és kizárólag tudományos alapon. Januártól ugyanis beindul a falugazda hálózat. Szükség van rá, hiszen az állandóan szaporodó vál­lalkozások egyrésze csak azért hal el, mert nincs egy olyan - ha úgy tet­szik — egyszemélyes „intézmény”, amely segítene eligazodni a helyi út­vesztőkben. A falugazda a jövőben szaktanácsot ad a piaci viszonyok­ról, a falusi vállalkozó hitel lehetősé­geiről, az érdekképviseletről, a me­zőgazdasági termelés sajátosságai­ról, a növényvédelemről, az értéke­sítési, beszerzési lehetőségekről. Néhány nap tehát és beindul az or­szág falugazda-hálózatának (200-300 központ) szervezése, s jó hír, hogy a kormány ehhez egymilli- árd forint támogatást ad az állami tartalékkeretből. Mint azt Demkó Sándortól, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Föld­művelésügyi Hivatal vezetőjétől megtudtuk, megyénkben már de­cember utolsó napjaiban beindul a falugazda hálózat szervezése: infor­málódnak a helyi önkormányzatok­tól, a falugazda posztra alkalmas személyekről, a technikai feltételek biztosításáról és lehetőségeiről. Az országban egyébként eddig 341 pályázó közül 220 felet meg a ta­nácsadói feltételelmek, s egy részük már szolgáltatási szerződést kötött agrárgazdasági szervezetekkel és gazdálkodókkal. A Phare-támogatással és külföldi modell alapján elindított szakta­nácsadói rendszert természetesen a sajátságos magyar viszonyokhoz kell igazítani. A szaktanácsadói há­lózat működése, s vele az átalakító innováció elképzelhetetlen a szak­egyetemek bevonása nélkül (példá­ul gazdaképzés és az ehhez szüksé­ges mintatelepek kialakítása, mely­re megyénkben a Putnokon kialakí­tott mintafarm is jó példa). Vegyes vállalatot alapított a Dunaferr Dunaújváros (MTI) — Dunaferr- Manger Wittman Acélszerkezeti Kft. elnevezéssel vegyes vállalatot alapított a Dunaferr Rt. és az 1927- ben alapított németországi Manger und Wittman GmbH. A többségi Dunaferr tulajdonban le­vő cég alapítószerződését a napok­ban írta alá Dunaújvárosban Hor­váth István a Dunaferr Rt. elnök-ve­zérigazgatója és Horst Wittman a németországi vállalkozás tulajdo­nos ügyvezető igazgatója. A megál­lapodás értelmében a német cég 3,7 millió német márka nagyságú tőke- befektetést hajt végre, s ezzel olyan technika és technológia birtokába juttatja az Acélszerkezeti Kft.-t, amely európai szinten is a legkorsze­rűbbek között van. Alkalmazásával az acélszerkezetek főelemeinél az eddigi mintegy 40-45 óra/tonna faj­lagos munkaidő ráfordítás tonnán­ként 8-12 órára tudják majd csök­kenteni. A vegyes vállalat alapításá­val növekszik a hazai acélszerkeze­tek értékesítési piaca is. A Mánger és Wittman cég németországi telep­helyén beszünteti a gyártást, s ál­landó vevői, akiknek eddig évente 4-5 ezer tonna acélszerkezetet adott el, ezentúl a kft.-től vásárolják a ter­méket. Az új vegyesvállalat alapítását nagymértékben elősegítették az Acélszerkezeti Kft. idei piaci sikerei. Orosz-ukrán megállapodás Asgabat (MTI) — Oroszország ésUkrajna elő­zetes megállapodásra jutott az 1994-es évre szóló kőolaj- és földgázszállításokról - jelentet­te a Reuter. Ukrán kormánytisztségviselők be­számolója alapján Oroszország beleegyezett ab­ba, hogy Ukrajna 25 millió tonna olajat és 60 milliárd köbméter földgázt kapjon tőle. A föld­gázt ezer köbméterenként 50 amerikai dollár­ért kapná Ukrajna, 30 dollárral olcsóbban a je­lenlegi világpiaci árnál. Az olaj árát nem rögzí­tették az előzetes megállapodásban, s az sem tisztázott, hogy az említett mennyiségek az év egészére vonatkoznak-e. Ukrajnának a 25 mil­lióval szemben évente 40 millió tonna kőolajra lenne szüksége. Az idén januártól novemberig csak 22,6 millió tonnányi olajat kapott Oroszor­szágtól és 69 milliárd köbméter földgázt, és kró­nikus energiahiánnyal küszködik. Korlátozottabb az állam szerepe Moszkva (MTI)-Korlátozottabb lesz a jövőben az állam szerepe az orosz gabonapiacon - erről adott ki rendeletet Borisz Jelcin orosz államfő a hétvégén. A Reuter jelentése alapján Jelcin egyúttal értésére adta a félig-meddig függetle­nedett köztársaságoknak, hogy a jövőben saját maguknak kell gondoskodniuk gabonaellátá­sukról. A rendelet értelmében Oroszországban a föderatív hatóságok 1994-ben stratégiai gabo­natartalékot fognak felhalmozni, ám a parasz­toknak nem lesz kötelező eladniuk a termést az államnak. A központi és a helyi hatóságoknak egyaránt piaci áron kell majd beszerezniük a gabonát a tartalékok képzésére. A szövetségi tartalék mennyiségét nem írja elő a rendelet, de kimondja, hogy azt még az idén meg kell hatá­rozni. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTD -Bár a Glóbust héfőn vezet­ték be a Budapesti Értéktőzsdén, de a sztár ma is a csütörtökön debütált Prímagáz volt. A teg­napi tőzsdenapon megkötött 191 üzletből 64-et a Prímagázban kötöttek meg. Árfolyamértéken a Prímagáz részvényekben a forgalom 85.928 millió Ft-ot tett ki. Összesen 44740 Prímagáz részvény kelt el. A nyitóár ma 1810 forint volt és a zárásig felkúszott 1930 forintra, ami 90 fo- rittal több az előző, a csütörtöki záróámál. Az átlagár 1921 forint volt ma. A mai napon beve­zetett Globus, aminek kibocsátási ára 1150 fo­rint volt, 1290 forinton nyitott és a második üz­letet már 1500 forinton kötötték meg. A har­minc százalékos árfolyamemelkedést a hato­dik, 1800 forinton megkötött üzletben lépte túl a Globus és a szabályoknak megfelelően tíz percre föl is függesztették a papírban a keres­kedést. Kárpótlási jegyi Tőzsde Index (ideiglenes) dec. 27-én: 1210,53 +27,06 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. december 27. Pénznem Angol font Deviza Vétel Eladás 149,34 150,04 281,46 282,62 17,41 17,51 52,15 52,37 1>_ 39 148j03 89I56 89Í86 Valuta Vétel Eladás 148,24,151,04 ■ , I 66.96 68Í Belg.a frank* 279,30 283,96 Dán korona 14,89 15.15 Finn márka 17,37 17,77 Francia frank 17.09 176? Holland forint 51,95 52,81 Irfont - 141,29 143,89 Japán yen* 88,89 90.09 Kanada, dollár.: 74,27 75,67 Kuvaiti dinál- 330,92 336,42 Német, márka**1 '58,20 59,16 Norvég korona 13,41 13,65 Osztrákschill* 827,75 841,35 Portugál escudo* 56.86 57,96 Spanyol peseta* 70.89. 72.41 Svájci frank:68.74 "69,82" Svéd korona ___»12,00 12,26 U SA-dollár : 98,82 100.38 ECU (.KP) 112,49 114,45 113,04 113,54 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom