Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-27 / 302. szám

1993, December 27., Hétfő Háttér ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 13 A Választási Etikai Kódex Budapest (MTI) - Ünnepélyes keretek között számos párt, illetve a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda képviselőjének jelenlétében december 15-én aláírták a Független Jogász Fó­rum által koordinált választási Etikai Kódexet. Az aláírók: KDNP, MSZP, MDF, Fidesz, Republica Rt. Kiadó, Demokrata Koalí­ció, Konzervatív Párt, Nyugdíjasok Pártja, Nyitott Világ Alapítvány, Ma­gyar Néppárt Nemzeti Paraszt Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Demokrata Szövetség, Egyesült Történelmi Kisgazda Párt, FKGP, Munkáspárt, Magyar Távirati Iroda, és szándéknyilatkozatban csat­lakozott a kódexhez a Magyar Televí­zió. A Független Jogász Fórum nevé­ben Mészáros Vilmos hangsúlyozta: a kódex normáihoz később bárki kap­csolódhat. Az alábbiakban közöljük a Választási Etikai Kódex teljes szövegét.- Alulírottak (vagyis a jelen okirat záradéka után felsoroltak)- az 1994. évi országgyűlési kép­viselőválasztások tisztasága és a kampány etikus lebonyolítása érde­kében,- a választásokon induló politikai pártok és jelöltek hitelességének to­vábbi kiteljesítéséért,- de különösen a választópolgárok pontos és valósághű tájékoztatása, illetőleg a demokratikus intézmé­nyekbe vetett bizalmának erősítése céljából a Független Jogász Fórum szervezési és érdemi közreműködé­sével megalkották az alábbi Válasz­tási Etikai Kódex-et. 1./ Jelen okirat aláírói alapköve­telménynek tartják, hogy az 1994. évi országgyűlési választások során a felek a hivatalos választási e(j árás- ban és azon kívül is betartsák a Ma­gyar Köztársaság törvényeit. Az aláírók mindent megtesznek annak érdekében, hogy a választó- polgárokat a választásokon való részvételre ösztönözzék. 2 7 Ezen Kódex etikai normái a vá­lasztások mindazon résztvevőire nézve hatályosak, akik azt megalko­tásakor aláírták, valamint azokra, akik ahhoz a későbbiekben csatla­koztak. 3./Jelen Kódex etikai normái a ré­szes felekre aláírásuk, illetve csatla­kozó nyilatkozatuk megtételének napjától a választás végleges ered­ményének közzétételéig hatályosak. 4 7 A nyilatkozatban részes felek közösen kijelentik: a választási kampány céljának azt tekintik, hogy ennek során a pártok és ajelöltek be­mutassák magukat és céljaikat, va­lamint, hogy ismertessék, értelmez­zék és ütköztessék politikai prog­ramjaikat. A felek ezért tartózkod­nak egymás pártjának és jelöltjének a lejáratásától. 5./ A felek az ajánlási szelvények gyűjtése kizárólagos cédának a tör­vényes jelöltállítást tekintik, ezért tartózkodnak a kitöltetlen szelvé­nyek gyűjtésétől. 6./Az ajánlási szelvények gyűjté­se során a felek tartózkodnak min­den olyan tevékenységtől, amely a választópolgárok és családjuk ren­des életvitelének és magánéletének megzavarásával j ár. 77 A felek az egész választási el­járás során etikátlannak tekintik a politikai és személyes hitelrontást, s kötelezik magukat arra, hogy ettől tartózkodnak. A hitelrontás körébe tartozik kü­lönösen a jelöltnek bűncselekmény elkövetésével történő igaztalan megvádolása, mentesítése, (rehabi­litációja) esetén korábbi elítélésére való utalás, jó hírnevének kétségbe­vonása, illetve magánéleti viszonya­inak a személyiségi jogokat sértő ki­teregetése, és az ezekkel való lejára­tás. Nem tartozik a hitelrontás körébe ajelöltek korábbi politikai tevékeny­ségének ismertetése. 8. / A nyilatkozatban részes felek szükségesnek tartj ák, hogy a fugged len jelöltek legyenek kötelesek a va­lóságnak megfelelően és minden rendelkezésükre álló eszközzel tájé­koztatni a választópolgárokat arról, ha valamely párt nézeteivel rokon­szenveznek, illetve ha annak bármi­lyen támogatását élvezik. 9. / Kötelezik magukat a felek ar­ra, hogy egymás választási gyűlése­it és egyéb rendezvényeit nem za­varják meg, s nem törekszenek sem­miféle módon azokat céljuktól eltérí­teni, vagy azokat saját céljaikra fel­használni. 10. / A nemzeti szimbólumokat a választási eljárás résztvevői azonos feltételek mellett szabadon használ­hatják, azonban tilos azok bármi­lyen kisajátítása. Egymás szimbólumait, vagy azok megtévesztő hasonmásait a felek egyáltalán nem használhatják. 117 A választási propaganda­anyagaikat a felek kötelesek jól fel­ismerhető és mással össze nem té­veszthető módon sajátjukként jelez­ni. 12. /A választási eljárásban részt­vevő felek kötelezik magukat arra, hogy egymás választási hirdetéseit, plakátjait és egyéb propaganda­anyagait nem távolítják el helyük­ről, azokat átragasztással vagy egyéb módon nem teszik felismerhe- tetienné, továbbá, hogy tartózkod­nak a hirdetési felületek kisajátítá­sától. 13. /Választással kapcsolatos hir­detményt magántulajdonban álló építményre csak a tulajdonos (hasz­náló) engedélyével szabad elhelyez­ni. E tilalom megszegői nem kifogá­solhatják hirdetményeiknek (pla­kátjaiknak) a tulajdonos általi eltá­volítását 14./ A felek a választási eljárás va­lamennyi résztvevőjének ajánlják, hogy a szavazóhelyiségek 100 méte­res körzetében a választási eljárás egész tartama alatt tartózkodjanak választási hirdetmények elhelyezé­sétől. 15./ A nyilatkozatban részes fe­lek a választási kampánnyal kap­csolatban általában kívánatosnak tartják a takarékosságot, illetve a természeti környezet védelmét. 16./ Felek kívánatosnak tartják a törvény által meghatározott válasz­tási szervekbe olyan személyek de­legálását, akiket e feladat ellátásá­ra és a jelen Kódex normáinak betar­tásának ellenőrzésére előzetesen felkészítettek. 17./ Jelen nyilatkozat részesei szükségesnek tartják, hogy a tömeg­tájékoztatási médiumok igyekezze­nek előmozdítani a választások eredményességét, és a kampány tör­vény szerint, valamint jelen Kódex normáinak is megfelelő lebonyolítá­sát, illetve, hogy ne hozzanak nyil­vánosságra az e Kódex normáit sér­tő cikkeket, közleményeket és hirde­téseket. 18./ Ezen nyilatkozatban részes felek a választási eljárás egész tar­tama alatt ajánlják a tömegtájékoz­tatási médiumoknak, hogy:- a különböző pártoknak és jelöl­teknek progranjaik bemutatására biztosítsanak azonos esélyeket, — a választás eseményekről és programokról valóságnak megfele­lő, korrekt és tárgyszerű módon tá­jékoztassanak úgy, hogy a hír és a kommentár világosan megkülön­böztethető legyen,- törekedjenek a jelöltek szemé­lyének korrekt és személyiségi jogo­kat nem sértő módon való bemuta­tására,- híradásaikban kerüljék mind a negatív, mind a pozitív diszkriminá­ciót, valamint a politikai és szemé­lyes hitelrontást (lásd még a 7. pon­tot)- a fizetett választási hirdetéseket külön, erre utaló felirattal minden­kivel szemben azonos feltételekkel egyenlő áron és az üzletpolitikailag adható legnagyobb kedvezménnyel közöljék,- azon közleményekben és műso­rokban, amelyek nem a választások­kal kapcsolatosak, kerüljék a bujta­tott választási propagandát, és tar­tózkodjanak minden olyan megnyil­vánulástól, amely a kampány eldur­vulását válthatná ki.- a közvéleménykutatási adatokat a kutatást végző és a kutatás meg­rendelője nevének, az adatgyűjtés módjának és idejének, valamint a le­hetséges hibaszázaléknak a megje­lölésével, továbbá a betekintés lehe­tőségének a biztosításával, s minden esetben a kutatást végző felelősségé­re közöljék,- vállaljanak kötelezettséget az etikai normák megszegőinek és a megállapított tényállás közlésére. 19. / A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Magyar Távirati Iroda ré­szére a felek ajánlják, hogy:- a jelöltállítás napjáig minden pártnak az adott médiummal kötött, külön megállapodás szerinti megje­lenést biztosítanak,- a jelöltállítás határnapjától a je­lölések arányában mutassák be a te­rületi és országos listát állított pár­tokat és jelöltjeiket, valamint a füg­getlen jelölteket, 20. /A nyilatkozatban részes felek a 19. pontban írottakon túl kívána­tosnak tartják, hogy mindazon tö­megtájékoztatási médiumok, ame­lyek közszolgálatinak nem tekinthe­tők, (helyi, önkormányzati és keres­kedelmi médiumok), teijesztési kör­zetükben az ott induló valamennyi jelöltnek és listát áhított pártnak egyenlő mértékű teret biztosítsa­nak. 21. / A felek kötelezettséget vállal­nak arra, hogy az érdekkörükben megvalósított és a jelen Kódexben megfogalmazott normákat sértő magatartásokat kivizsgálják, az el­követőt a választási eljárásban való további részvételtől eltiltják, illető­leg a neki adott megbízást vissza­vonják, és a tett intézkedésekről a sérelmet szenvedett felet tájékoztat­ják. 22 7 A sérelmet szenvedett félnek — az elvárhatóság határáig terjedő tolerancián túl, és különösen súlyos etikai normasértés esetén - joga van a nyilvánossághoz fordulni és a vele szemben elkövetett cselekmény köz­zétételét kérni. A felek kívánatosnak tartják, hogy az etikai normasértések bármilyen közzétételére csak a sértett hozzájá­rulásával kerüljön sor. 237 A nyilatkozatban részes felek etikai normasértések megállapítá­sára kívánatosnak tartják, hogy a választókerületekben az ott jelöltet állított pártok ad hoc bizottságot alakítsanak. Záradék Ezen Választási Etikai Kódex aláírói, illetve az ahhoz csatla­kozott felek kijelentik: elisme­rik magukra nézve kötelezőnek a Kódexben megfogalmazott eti­kai normákat; felelősséget vál­lalnak azért, hogy e normákat maguk, illetve az érdekükben el­járó megbízottaik és támogatóik is betartják. Aláírásra javasolják e Kódexet, mindazon polgári és egyéb szer­vezeteknek, amelyek a választá­si kampányban bárki mellett részt vesznek. Felek tudomásul veszik, hogy ha bármelyikük is megsérti a Kódex normáit, ez senkit sem jo­gosít fel hasonló magatartásra. Idő kell a nyugati csatlakozáshoz Kopátsy Sándor Budapest (MTI) - Jó fél évszázada vá­dolnak azzal, hogy mániákusan a Ä I tekintem követendő példá­it» nem is lehet azon vitatkoz­ni, hogy volna-e más ígéretes megol­dás is. Ennek ellenére zavar, hogy a politikában túlzott szerepet játszik a közeli csatlakozáshoz fűzött remény keltése, és a csatlakozás meggyorsítá­sára irányuló törekvések mellett a bel­ső problémákkal érdemben kevésbé foglalkoznak. Mindent vagy semmit! A hivatalos befogadás idő kérdése. A legjobb esetben sem várható ebben a században. Semmi értelme annak, hogy egy ilyen távlati remény kösse le azt az energiát és figyelmet, amit az égető napi gondok megoldása kö­vetelne. Ebben a tekintetben is érvényesül a politikusok azon igyekezete, hogy a nehéz, reális feladatok megoldása helyett a még nem aktuális távlati célokat mutassák fel az emberek­nek. A befogadás vagy szinte minden eu­rópai volt szocialista országot érint, vagy egyet sem. A Nyugat nem fog­ja a többséget megsérteni, elidegení­teni azzal, hogy a kicsit jobbakat ki­mazsolázza. Neki vagy az egész Ke- let-Európa kell, vagy semmi. Döntő jelentősége számukra annak van, hogy ne keltsék fel az oroszok és az ukránok féltékenységét. Minél job­ban igyekszünk velük elhitetni, hogy mi különbek vagyunk a többi­eknél, annál jobban fognak félni a befogadásunktól. Előbb fel kell nőnünk a nyugati szintre, aztán jöhet a befogadás. Ép­pen a mediterrán országok déli ré­szeinek tapasztalatai tanították meg a nyugat-európaiakat arra, hogy csatlakozásuk sem a befogadó fejlettek, sem az elmaradottak szá­mára nem jár igazi előnnyel. Olasz­ország, Spanyolország és Portugália déli része a csatlakozás óta jobban lemarad az ország északi feléhez ké­pest mint előtte. Ugyanakkor na­gyon nehéz volna kimutatni, hogy milyen hátrányokkal járt Ausztria, Svédország és Finnország számára a kívülmaradás. Olaszország, Spa­nyolország és Portugália déli része a csatlakozás óta jobban lemarad az ország északi feléhez képest mint előtte. Az integráció az eddigi ta­pasztalatok szerint csak az egyenlők között hoz eredményeket. Azt a sportolók már régen tudják, hogy súlycsoportokra van szükség. Az öt- venkilós ökölvívó minden politológi­ai előtanulmány nélkül tudja, hogy nem jó, ha egy ringbe száll a százki­lósokkal. Ez igaz a társadalmakra is. A különböző fejlettségű szinten lévők integrálása még egy nemzeti államon belül sem garantálja a fel­zárkózást. A közös állami és gazda­sági szervezet, a közös nyelv még nem jelenti az integrálhatóságot. Miért? Az egység hátrányai A jelenkorban nem szükséges az in­tegráció a munkamegosztás szem­pontjából sem. Az elmúlt évtizedek leggyorsabban fejlődő országai egyúttal a külkereskedelmüket is gyorsabban növelték mint az integ­ráltak, pedig őket nem fogadta be senki. A távol-keleti gazdasági csodákat nem előzte meg semmiféle politikai és szervezeti integráció. Kína külön­böző területei, tartományai között nem nőtt úgy az áruforgalom, mint az ország délnyugati tartományai­nak a kínaiak lakta önálló államok­kal való kereskedelme, noha közöt­tük még ráadásul nem is zavartalan a barátság és a bizalom. Ráadásul a fenti tendenciák annál erősebben jelentkeznek, minél töké­letesebb az integráció. A Maastrichti Szerződés már a kö­zös jegybankról és a közös pénzről beszél. Ennek megvalósulása eseté­ben még tovább fognak nőni a kü­lönbségek. A különböző fejlettségű államok kö­zös pénze még soha sehol nem vált be. Minél szabadabb a pénz, a tőke mozgása, annál jobban vándorol a kevésbé fejlettektől a fejlettek felé. Jó volna tehát tompítani a csatlako­zás érdekében folyó dobverést és töb­bet foglalkozni a belső problémák megoldásával. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy nem vagyok a csatlakozás híve. Talán ezer éve nem volt j óbb al­kalom arra, hogy végre európaiak le­gyünk. De hiba volna, ha a szerveze­ti csatlakozást fontosabbnak tarta­nánk, mint a tényleges európaisá­gunkat. Az osztrák példát kövessük, ne a dél­olaszt! Ók már évtizedek óta vitat­hatatlanul európaiak, ezért aztán nem is gond a csatlakozásuk. Ná­lunk már sokszor büszkélkedett a hatalmi elit az európaiságával, de az ország belső viszonyaira nem min­dig lehet ezt elmondani. Itt vannak tennivalóink. A főépítész beszél az expo-álmairól Budapest (MTI) - Éppen tíz hónapja vállalta el Szeg- ner László az 1996-os világlckSliífas főépítészi meg­bízatását. A hivatali szobájában találkozunk, ahol az expo különböző nagyságú térképei, pályamun­kák fotói néznek le a falakról. A neves és gazdag tapasztalatokkal rendelkező építész önmagáról nem szívesen beszél, azt tartja, a tettek a fontosak, az amit jelenleg cselekszik. Tudjuk rpla, két nagy tervezőintézeten dolgozott: a BUVATI-nál és az UVATERV-nél, tervező építészként és jelentős szá­mú lakás, illetve ipari nagyberuházás tervezésében vett részt úgy, hogy az utóbbi munkahelyén igaz­gatóhelyettes volt. □ Mi a jelenlegi feladata az expo főépítészének ? • Mindenekelőtt a szervezés irányítása. Erre nézve a korábbi munkahelyemen szereztem ta­pasztalatokat. Ezen túl, az expo létrehozásával kapcsolatos építészeti tevékenység összehan­golása, a kivitelezés ellenőrzése. Voltaképpen ezen a poszton is, mint régebben, nagyberuhá­zás vezető tervezőjeként dolgozom, mert a világ- kiállítás is egy nagyberuházás. De minden ed­digi munkámnál bonyolultabb és hozzáteszem, egy építész számára ez nagyon szép, izgalmas feladat, ilyen lehetőséget az élet csak egyszer ad — állítja Szegner László. A siker biztosítékának tartom, hogy az expo lét­rehozásában a legkiválóbb építészkollégák, mint Finta József, Makovecz Imre és rajtuk kí­vül még sokan mások hozzáértésére, elkötele­zettségére és segítségére számíthatok. Ez nagy biztonságot jelent, nemcsak a váll alt kötelezett­ségem teljesítéséhez, hanem ahhoz is, amit el­képzeltünk. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy elérkezik a nagy pillanat, amikor kinyílnak a vi­lágkiállítás kapui, hírnevet, elismerést hozva e kis országnak. Ez valamennyiünknek feledhe­tetlen és megismételhetetlen esemény lesz. □ Minden világméretű rendezvénynél töreksze­nek a látványosságra, arra, hogy a látogatók maradandó emlékképet őrizzenek az esemény­ről. Marad-e ilyen sajátos emlékkép a mi ex­pónkról is? • Meggyőződésem, hogy igen. A minden ízében magyar alkotás - Ferencz István gondolata - egy jelképes napkarika lesz, amely 40 méteres magasságban, 45 fokos szögben lebeg majd a ki­állítás felett. Ez a 180 méter átmérőjű lézer­fénykor a város minden pontjáról jól látható irányjelzője is lesz a világkiállításnak. Különö­sen alkonyaitól lesz lenyűgöző látvány a ragyo­gó, bíborvörös tűzkarika, amint a hegyek és a Duna fölött szólja fényeit. □ Tudott-e közvetlen tapasztalatokat szerezni ehhez a munkához? • Több világkiállítást, illetve nagy, nemzetkö­zi rendezvényt láttam. Spanyolországban, az ausztráloknál és Dél-Koreában pedig világkiál­lítást néztem meg. Közvetetten megismertem, tanulmányoztam szinte minden fontos és világ­méretű rendezvényt. Az ismeretszerzés mind­két útja fontos, egyik sem helyettesítheti a má­sikat. Éppen ezek alapján mondhatom, hogy a mi expónk lényegesen bonyolultabb lesz, mint az előzőek, mégpedig az utóhasznosítási prog­ramja és a városrendezési szempontok miatt. Nálunk, a megépülő létesítmények jelentős ré­sze ugyanis az expo után az egyetemi oktatás, a város és a kerület lakóinak sportolási, műve­lődési céljait szolgáljál?, msgd, sok-sok évtizeden át. □ Milyen meghatározó elemek befolyásolják az 1996-os expo arculatának kialakítását? • Mindenekelőtt az, hogy ez szakkiállítás lesz, amelynek a jelszava, „Kommunikáció egy jobb világért”. A Duna két partja szintén fontos sze­repet játszik az expo látványában, és mivel a vi­lágörökség közelében fekszik, meghatározza, hogy milyen keretek között mozoghat a tervező építészek fantáziája. A szakkiállítás további sa­játossága, hogy a külföldi kiállítók csarnokait is mi tervezzük, építjük fel, csupán a berendezés lesz a vendégek gondja. Ez a megoldás az építé­szeti egység megőrzését hivatott szolgálni. Egyedül az osztrákok építenek majd önálló pa­vilont, a parlamentjük már megszavazott a részvételükre 400 millió schillinget. □ Magyarország és a vidék miként mutatkozik be? • Az egész expónak, de mindenekelőtt a ma­gyar pavilonnak tükröznie kell azt az eszmeisé­get, amelyet népünk történelme, alkotó tehet­sége, fennmaradásának tanulságai sugallnak a látogatóknak. Az expo főterének külső ívén fel­épülő hét ház, valamint a Petőfi híd közelében létesülő skanzen az ország hét régiójának, sajá­tos arculatú vidékeinek a bemutatására szol­gál. Pályázat dönti el, hogy mely tájegységekről mi kerül ezekbe az épületekbe. Megjegyzem, az már eldöntött tény, hogy az itt kiállítóknak nem kell bérleti dijat fizetni. □Az expo építészeti előkészítése hol tart, a prog­ram végrehajtásának milyen szakában vannak ? • A föld feletti, látványos építkezés csak ezután következik, gyorsul fel. Az összes, ezt előkészí­tő munka tervszemen halad. Ezt erősítette meg az expo mellett működő, amerikai tanácsadó cég igazgatóhelyettesének friss tapasztalata is. Közben és hamarosan az is eldől, lesz-e gyalo­gos és ideiglenes hídja az expónak. Ez kizárólag a pénzen múlik. Ha sikerül a megfelelő összeget előteremteni az év végére, akkor lesz híd is. A döntéstől függet­lenül, a Dunának fontos szerepet szánunk a közlekedésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom