Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-22 / 299. szám

8 ÉSZAIOMagyarország Kultúra 1993» December 22», Szerda--------------APROPÓ-------------­V etélkedők Bánhegyi Gábor A televíziós szellemi vetélkedő valamikor eredendően arra találtatott ki, hogy ver­senyző felek összevessék elméleti tudásu­kat. Keményen egymásnak is feszültek a szürkeállományok azzal a szívet melengető tudattal, hogy nemes versengésben még utolsónak lenni sem szégyen, így volt ez sokáig, egészen addig, amíg a te- , levízió rá nem kényszerült a szponzorok bő­kezűségére. Azonban támogatóból soha nincs elég. Ha viszont sokan vannak, akkor egyre kevesebb idő jut rájuk. De ha kevesebb idő jut egy-egy támogatóra, akkor szinte pillanatok alatt kell meggyőződni a ver­senyző felkészültségéről. Ezért is találták ki - valószínűleg - a telefonos vetélkedőket. Három kérdés, három válasz és már lehet is tapsolni, ujjongani. Meg szomorkodni otthon a képernyő előtt az elképzelhetetle­nül alacsony, szinte a debilitás határát sú­roló „nívó” miatt. A minap egy hölgy azzal érdemelte ki a kéthetes üdülést a Kanári- szigetekre, hogy csak öt Celsius fokot téve­dett, amikor azt tudakolták, mennyi a de­cember eleji átlaghőmérséklet a madárne­vet viselő szigetvilágban. Áldottjó Hofi Géza paródiája jutott eszem­be, amikor a zsűri azt fejtegette: „Valóban, a válasz nem volt helyes, de mi elfogadtuk Ady Endrét helyesnek, mert Ady-évforduló van és most Ady Endrét mindenki elfogad­ja. Egyébként a versenyző nagyon jó helyen keresgélt, illetve lapozgatott. Igen. A verses­kötetben nézte. Mert ha mondjuk a telefon­könyvben nézte volna, hiába lett volna a vá­lasz nem helyes, akkor sem fogadtuk volna el!” Persze számomra is van megoldás: nem nézek tévét, csak Hofi-lemezeket hallgatok. Azon legalább lehet nevetni.----------------TÉKA---------------­S zög az almában Alsószuha (ÉM - BI) - Hogy „a népgyógyászat olyan ősi, mint maga az ember”, azt eddig is sej­tettük. De, hogy a források, egy kicsiny faluból, ennyi mélységből törnek fel, azt Lenkey István tanulmányából tudjuk. (A miskolci Herman Ot­tó Múzeum közlemémyei, 28. kötet.) A szerző tíz éven át gyűjtögette az anyagot, s kérdezett ma is élő idős embereket Alsószuhán a népi gyó­gyítás módszereiről és eszközeiről. A gömöri öregek elmondták. Betűrendbe szedve sincs mit hozzátenni a receptekhez. Alkohol: általában kisüsti szilvapálinka... Nát­ha, gyomorfájás, menstruációs görcsök ellen fo­gyasztották. A másnaposság ellen „kalapkúrát” ajánlottak. Anyatej: a véres, gyulladásban lévő szem kene- getésére használták. Kisgyermekek esetében a csipás szembe belefejték, és jónak tartották a fájós fülre is. Béka: Szent György napja (április 24) előtt fo­gott békával nyomkodták meg a daganatot, hogy az eloszoljon. Élesztő: Pattanásos arcú és hátú egyénelmek ajánlották, hogy naponta fogyasszon egy-két dekát. Tisztítja a vért és elmúlnak a pattaná­sai. Hordós káposzta: Erős fagyásnál a káposzta le­velét kötötték a beteg részre, hogy megelőzzék a fájdalmas viszketést. Kenyér: Meleg kenyeret kendőbe csavartak és a sárgaságos beteget ezzel izzasztották. Sózott kenyérbéllel szívatták meg a szálka, a tövis okozta gyulladást. Kutyaszőr: A gyógyítás analógiás elve szerint a betegséget a kiváltó okával, vagy azzal kapcso­latban lévő gyógyszerrel, jelképes cselekvések­kel kell orvosolni. A kutyaharapást gyógyítot­ták vele. Egyszerűen a sebre tették vagy eléget­ték és hamuját szórták a sebre. Füstjével a ku­tyától megijedt gyermeket füstölték meg. Lóganaj: A friss lóganaj „kifacsart” levét tüdő- gyulladáskor és asztma gyógyításaként itták. Nyúfháj: A feltört lábat vagy a szerszámnyéltől összetört kezet kenegették vele. Pióca: A régi regula úgy szólt, hogy addig orvos­hoz sem megy, amíg piócával nem próbálko­zik... Használták fejfájáskor tarkóra ragasztva, magas vérnyomásnál a nyak erére, fogfájásnál a fogínyre, hogy kiszívja a betegséget. Seprű: Általánosságban a boszorkányok ellen felfordítva, az ajtó udvar felőli részén állították fel, s ezzel s házba való bemenetelét akadályoz­ták meg, s egyben megakadályozták azt is, hogy a csecsemőt megrontsa. Szög: A vérszegény gyermeknek, esetenként felnőttnek is, savanyú almát kellett ennie, mi­után néhány napig fémszög volt beleszúrva. Tejfel: A mezei munkák során, ha valakit „megkapott a nap” (azaz leégett) akkor tejföllel kenték be, mert ez hűsítette is, és nem hólyago- sodott fel nagyon. Újra táncolnak a hópelyhek A hópelyhek tánca Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Ha karácsony, ak­kor Diótörő. A Miskolci Nemzeti Színházban először egy évvel ezelőtt mutatták be Csajkovszkij csodaszép karácsonyi mesebalettjét. S az idén újra megelevenedik előttünk a Stal- baum család ünnepe. Táncra perdülnek a hópelyhek, az égerek, jön Pirlipát hercegnő, Dros- selmayer keresztapa, Marika, Lujzi, Frici és többi gyerek, no meg Diótö­rő. A felújított előadás szereplői: Ka­kukk Ferenc, Farkas Szilvia, Ander- kó Olga, Markó Éva, Guzi Emese, Homonai István, Matóczay István, Komarov Alexander, Tóth Zsuzsa, Bóka Beáta, Gábor Barbara, Báli Barbara, Kozma Attila és a Szeme­re Bertalan Gimnázium tánctagoza­tos növendékei. A koreográfiát ter­vezte és az előadást rendezte Majo­ros István. A Diótörőt ma, szerdán délután 5 órától láthatja a közönség, legközelebb pedig december 25-én, szombaton délután 5 órátói, 26-án délelőtt 11 órától, majd 28-án, ked­den este 7 órától és december 30-án, csütörtökön délután 5 órától csendül fel a színházban Csajkovszkij mu­zsikája. Sobor Antal: Párizsban szép a nyár Horpácsi Sándor Miskolc (ÉM) - A minap hallottam egy anekdotát. A csattanóját mon­dom el. Bejött egy ember - jelentik a háziasszonynak. Az nem ember, ha­nem tanító - helyesbít az úriasz- szony. Rendszerek változhatnak, bi­rodalmak összedőlhetnek a szomorú poén érvényessége csak nem akar megszűnni. Ma sem, amikor min­denki vállalkozik, ki így, ki úgy ügyeskedik. Sobor Antal novellái­nak hősei nem buták, nem ügyefo- gyottak, csak éppen nem ügyesek. Pedagógusok. A címadó novella francia tanára, több okos tanulmány szerzője még soha nem látta álmai városát: Párizst. Fiatalon (ötvenes évek) nem gondolhatott rá, mert el­zárta a vasfüggöny. Később az '56-os szereplését nem bocsátják meg neki, nem is álmodhat útlevélről. Most, nyugdíj előtt kínálkozna egy olcsó társasút, de kiderül, hogy most meg nem telik rá, mert segíteniük kell a pedagógus gyerekeiket. Az ifjú ké­mia-biológia tanár (két gyerek apjá) örömmel vállalja el, hogy behordja a fát a villatulajdonosnak, a másik­nak befesti a víkendházát, mert az iskolában nem keres ennyit. Nesze neked tudományos munka, önmű­velés, kikapcsolódás - értelmiségi lét. De ezt nem Sobor mondja, s plá­ne nem ilyen indulattal, iróniával. Történetei „egyszerűek”, a szó ha­gyományos értelmében hétköznapi­ak, hősei kisemberek. Nagyon ke­véssel beérik, beérnék, de a Sors vagy elspórolja, vagy csak későn ad­ja meg, amikor már nem telik örö­mük benne. Sobor prózája a legha­gyományosabb, Tömörkény, Móra, Kosztolányi, Móricz nyomdokain halad, mintha mi sem történt volna Franz Kafka és Örkény óta. Ez nem feltétlenül negatívum, elmaraszta­lás, hisz a járt, kitaposott úton is na­gyon jól lehet még járni. Módszere az, hogy a történetet leheletnyivel megemeli, s ez a lebegés líraivá te­szi. Az éjjel hazamennek a katonák című történetben a fiatal hadnagy haza­engedi eltávozásra az embereit a Vo- röhyezs melletti lövészárokból azzal a paranccsal, hogy reggelre jöjjenek vissza. S a katonák nekivágnak a nagy orosz hómezőnek, reggel pedig jön a nagy támadás... A főhadnagy nem tartja képtelenebbnek a paran­csát, mint mi a háború képtelensé­gét, a kegyetlen valóságot, hogy a magyar bakák ott fagytak meg a lö­vészárokban, s csak a gondolataik, vágyaik szánhattak haza, szerette­ikhez. így is lehet írni a háborúról, hősi pátosz nélkül. Mert van-e fonto­sabb a hazának, mint megölelni az asszonyt, megsimogatni a gyerekek fejét, megkapálni a kertet, vecser- nyére meghúzni a harangot? Sobor novelláinak életképein az a varázslatos, hogy akár mi is elmond­hatnánk, mert velünk is megtörtén­nek ezek az esetek. Valaki elhagyja a kalapját (A kalap), s mire megta­lálják a gazdáját, aki nem híres pro­fesszor, mint hiszik, hanem nyugdí­jas virágárus, az csendben meghal. Sokszor azt se tudjuk, hogy milyen nap is van (Egy nő az ablakban), mint ahogyan semmit se tudunk (jól) a mellettünk élőkről. (Aurél), mert sokszor éppen nem az a nyerő, akiről azt hisszük (Signor Carpatti). Kiszíneződik, felértékelődik a múlt az idő előrehaladtával, eljelentékte- lenedik, egybemosódik a jelen (Nagyapa vonatra vár, Nagyapa az unokájával strandra indul). Ä kis re­pülők fiatal óvónője katonásan sor­ba állítja a kicsiket, játsszanak ré- pülősdit, de azok nem akarnak kato­nás rendben játszani. Ők még tud­ják, hogy fantázia nélkül nem megy a dolog, kötelékben megbéklyózva nem lehet felszállni. Advent a katolikus gimnáziumban Miskolc (ÉM - DK) - Hogy a gim­náziumokban. általában mennyire tartják számon az adventi idősza­kot, azt nem tudom. Ahány ház, any- nyi szokás. De az biztos, hogy az egy­házi iskolákban fontos, ünnepi ez a négy hét. A miskolci Katolikus Gim­náziumban is egymást érték a kü­lönféle rendezvények, melyek mind az elmélyülést szolgálták, azt, hogy a diákok és tanáraik minél tisztább lélekkel, minél nagyobb békesség­ben „érkezzenek” a karácsonyesté­hez. Ezért is mutatták be a mind­szenti templomban az iskola alsós gimnazistái A boldog herceg című darabot. Van ugyan saját kápolná­juk, ahol az ünnepi rendezvényeiket tartják, ott volt most az adventi gyertyagyújtás is, ám az kicsi ahhoz, hogy a szülők, vendégek is elféije- nek. Az előadás azonban más célt is szol­gált. Mint Mariscsák István igazga­tó elmondta, a gyerekeknek minden évben tantárgyi vizsgáik lesznek. Am az elsősöknek (ötödikeseknek) ez még nem olyan komoly, tulajdon­képpen egy ilyen szereplés a vizsga. Hisz’ ők még szeretnek szerepelni, azért is választották tanáraik ezt a . darabot, mert sokan részt vehetnek benne. S persze mert igazán szívhez szól. Rendeztek nemrégiben szavalóver­„A boldogság nem csupán álom, nem ismer sem fagyot, sem zúzmarát..- éneklik a diákok senyt is, melyre a plébániák küldtek egyik hétvégén lelkigyakorlatot tar­versenyzőket. Ennek hagyományt tottak külön a kicsiknek és a na­szeretnének teremteni, s talán majd gyoknak, melyen a részvétel ugyan Sík Sándorról nevezik el. Hogy tel- nem volt kötelező, de a gyerekek jes legyen a lelki felkészülés, az többsége mégis ott volt. Continental Singers Miskolc (ÉM) - Rendkívüli téli tur­néra indult december 17-én a Ma­gyar Continental Singers együttes. A zárókoncertet Miskolcon rendezik meg december 23-án, csütörtökön este 7 órától a Rónai Sándor Műve­lődési Központban. Karácsonyi táncház Miskolc (ÉM) - December 22-én, szerdán este hét órától karácsonyi táncházat rendeznek tele csupa-csu- pa meglepetéssel a miskolci Vian Clubban (a Tokaj vendéglátóház szomszédságában). _____________ R ádiós trió Budapest (MTI) - A Bridge, a Calypso és a Danubius rádió műso­ra december 24-én 15.05-től összek- kapcsolódik, mindhárom adón ugyanaz az ötvenöt perces ünnepi programot adják - jelentették be a rádiók képviselői kedden sajtótájé­koztatón. A műsor szponzora a Wes- tel cég, amelynek 1 millió forintját az Országos Mentőszolgálat kórházá­nak ajánlják fel egy lélegeztetőké­szülék megvásárlására. Déryné-díjas Piaf Horváth Zsuzsa Miskolc (ÉM) - Az elmúlt nyáron a miskolci Montmartre, az Avas Piai­jaként ünnepeltünk Horváth Zsu­zsát, a Miskolci Nemzeti Színház művésznőjét, aki a nyári játékok ke­retében vasárnapról vasárnapra Edith Piaf dalaiból összeállított mű­sorával kápráztatta el az avasi pin­cék közönségét. S tegnap este újra őt ünnepelhettük. A művésznő a Há­romlevelű lóhere című előadás után vette át a Film-Színház Alapítvány Déryné-díját. Brenner-díj Budapest (MTI) - Lehoczki Károly karikaturista, grafikus kapta a Nép- szabadság és a Hócipő által alapított Brenner György-díjat. A pályázatra hetvenegy pályamun­ka — aktuális társadalmi-politikai karikatúra - érkezett be határidőre. A legjobb művekből kiállítás nyílt a Marczibányi téri Művelődési Köz­pontban. Metál karácsony Miskolc (ÉM) - December 26-án, vasárnap este hat órától rendezik meg a miskolci Ady Művelődési Ház­ban az I. miskolci rock- és metál ka­rácsony elnevezésű rockzenei nép­ünnepélyt, amelyen a tervek szerint legalább öt, a kemény fémzenét mí­vesen megszólaltató csapat lép majd fel. De hogy a nagyérdemű se ma­radjon szórakozás nélkül, a jelen lé­vő ifjú hölgyek szépvégversenyen is részt vehetnek. Privát nihil Kazincbarcika (ÉM) - A Privát ni­hil együttes öt évvel ezelőtt alakult, barcikai és miskolci fiatalemberek­ből. Underground zenét játszanak, több sikeres koncertet adtak Né­metországban, s készült ott egy kis­lemezük is. De a budapesti zenés klubokban is sokszor fellépnek. Az együttes tagjai: Jesse Gábor (gitár, ének), Kerekes Sándor (szintetizá­tor), Zsignár István (trombita), Vida Attila (dob), Bállá István (gitár) és Sevő István (basszusgitár). Ä Privát nihil legközelebb december 29-én, szerdán lép fel este fél nyolctól a ka­zincbarcikai Egressy Béni Művelő­dési Házban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom