Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-21 / 298. szám
A SZELLEM VILAGA Az EszaK'Magyarország keddi melléklete • 1993. december 21. Tudomány Elektronikus újság Kínában Peking (MTI) - Kínában a közelmúltban megjelent az ország első „elektronikus újságja”: egy vidéki lap, a Hangcsou Zsipao számítógépes olvasására lehet előfizetni. Az előfizető telefonon összeköttetést létesíthet saját számítógépe és a lap- szerkesztőség központi komputere között, majd lehívhatja belőle az aznapi lapszámot. Megjeleníthet a képernyőn egész újságoldalakat egyben vagy tartalomjegyzékből kiválasztott cikkeket külön-külön. Térinformatika Budapest (MTI) - A Földmérési és Távérzékelési Intézetben az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság, illetve a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával megkezdődött a nemzeti kataszteri program megvalósítása - tájékoztatta az MTI-t a FÖMI igazgatója, Apagyi Géza. Az informatikának egyre nagyobb jelentősége van a világon. A gazdasági életben, a társadalmi változásokban a térinformatikai infrastrukturális háttér nélkülözhetetlen. A FÖMI igazgatója hangsúlyozta a földhivatali térképi szolgáltatás jelentőségét, ami Magyarországon még nem korszerű szolgáltatás. Ezért fontos feladat a magyar földügy és térképészet átfogó korszerűsítése, beleértve a katasztert és az ingatlan-nyilvántartást is. A térinformatikai szemléletű digitális térképészeti alapok és szabványok magyarországi megteremtését szolgáló fejlesztési projektről tartottak tájékoztató bemutatót a FÖMI-ben a múlt héten. A bemutatón Szabó János földművelésügyi miniszter, Pungor Ernő tárca nélküli miniszter, továbbá a Miniszterelnöki Hivatal, az OMFB, a Földművelésügyi, a Honvédelmi, a Belügy- és a Külügyminisztérium, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia döntéshozó képviselői vettek részt. Kihasználatlan számítógépek Hága (MTI) - A néhány éve csodaszerként elterjesztett iskolai számítógépekről kiderült, hogy alig használják őket - legyen szó az Egyesült Államok, Németország, Lettország vagy éppen India iskoláiról. Erre az eredményre jutott egy összehasonlító tanulmány, amelyet egy, a tanítás javításáért küzdő nemzetközi társaság megbízásából végeztek. A felmérésben tíz ország 2500 iskolájának 69 ezer tanulója vett részt-írja a dpa. Bár az elmúlt négy évben a vizsgált országokban mind több intézményt szereltek fel számítógéppel, a drága oktatási eszköz legtöbbször kihasználatlanul áll az osztály- termekben. A diákok közül a „komputer-őrültek” leginkább otthon hódolnak szenvedélyüknek, a többieket pedig továbbra sem izgatja, hogy rendelkezésre áll-e vagy sem az őket amúgy sem érdeklő számítógép. Különösen így van ez az iparilag fejlettebb országokban. A felmérésből az is kiderült, hogy a fiúk körében „népszerűbb” a komputer, csupán az amerikai lányok nem hagyták ma- gukat e tekintetben lekörözni. Japán csúcstechnika Eszak-Koreának Tokió (MTI) - Japánnak meg kell tiltania, hogy a szigetországban élő koreai állampolgárok csúcstechnológiát juttassanak el a KNDK-ba, dollármilliókkal támogassák Phen- jant - ezt követelte Szato Kacumi a tokiói koreai intézet vezetője. Az intézet szerint az észak-koreai szimpatizánsok Japánban működő szervezete rendszeresen küld alkatrészeket a KNDK-ba, és ezeket az ottani hadsereg használja fel. Az intézet kihallgathatta a KNDK néphadseregének nemrégiben dezertált tisztjét és az ő közlésére alapozva állítja, hogy a Japánból szállított csúcstechnika 75 százalékban a RNDK hadseregénél köt ki. Ez veszélyt jelent, hiszen a KNDK Japánt is elérő rakétákkal rendelkezik. „A diákok ne gumicsontot rágjanak” Beszélgetés a miskolci logisztikai intézet vezetőjével Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - A kormány az elmúlt év végén hozta létre a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítványt a magyar- országi alkalmazott kutatás új rendszerű támogatására és korszerű, működőképes oázisának megteremtésére. Az alapítvány idén szeptemberben nyitotta meg az első. biotechnikai intézetét Szegeden. Néhány napja azonban már megkezdte hivatalos működését a Miskolci Egyetemen a második intézet is, a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet, amelynek igazgatója dr. Cser László. □ Professzor úr! Az Ön által vezetett intézmény munkájából kik profitálnak többet: a megrendelő cégek vagy a kutatásokat végzők? • Reményeim szerint mindkét fél megtalálja a maga számítását. A Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetről készült egy ismertető kiadvány, abban benne foglaltatik, hogy a Bay Zoltán alapítvány többek között azzal a céllal jött létre, hogy segítse megőrizni, a valóságos gazdasági célok szolgálatába állítani a meglévő szellemi potenciált és segítsen megteremteni az egyetemi kutatóhelyeket és rugalmas, az ország mindenkori igényeinek megfelelő összetételű és kapacitású kutatási bázist alakítson ki. Az intézetünk nyíltan vállalja, hogy ezt a tevékenységét a Miskolci Egyetemmel szorosan együttműködve kívánja végezni, elsősorban a szervezett dokto- randusz-képzésben résztvevő fiatal szakemberek munkájára támaszkodva. Természetesen a megrendelők azt szeretnék, hogy a náluk felmerülő problémákat a lehető legrövidebb időn belül a lehető legegyszerűbb módszerekkel oldjuk meg. Részükről érthető, hogy nem nagyon szeretik, há a kutatások „belevágnak” az alaptudományokba. A tisztán ipari jellegű megoldások, az egyetemen megtanult rutinfeladatok azonban nem nevezhetők kutatásnak. A mi célunk az, hogy a diákok, doktoranduszok ne gumicsontot rágjanak, hanem újszerű megoldásokat keressenek és dolgozzanak ki. Alapvető feltétel, hogy akik nálunk dolgoznak, azok elóbb-utóbb az általuk végzett munkára támaszkodva disszertációt is készítsenek. A mi feladatunk az, hogy ezeket a kissé eltérő igényeket összebékítsük, közös nevezőre hozzuk úgy, hogy közben a kutatás eredményes legyen, hozzon valami igát és hasznos is legyen. □ Az anyagiak nem játszanak szerepet? • Ha egy kutatás végeredménye merőben új megoldás és hasznos is, akkor feltétlenül anyagi bevételt is jelent. Az alapítvány alapszabálya azonban kimondja, hogy belátható időn belül önfenntartóvá kell válnunk, ami azt jelenti, hogy a mi intézményünk egy non-profit szervezet. Tehát ami pénzt megkeresünk, azt csakis kizárólag a kutatásba forgatjuk vissza. Lehet, hogy ma Magyarországon ez még kicsit furcsán hangzik, de a Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetnek csak egy állandó alkalmazottja van: a gépírónő. A többieknek, köztük nekem is csak meghatározott időre szóló szerződésünk van. Ha lenne háromszáz dolgozónk, akkor a lelkünket ki kellene tennünk, hogy ellássuk őket munkával és fizetéssel. így viszont ha egy téma kifut, akkor az alkalmi csapat a béke és barátság jegyében feloszlik, annál is inkább, mert mindenkinek van egy biztos megélhetést nyújtó főállása. □ A kutatási témákat Önök ajánlják, vagy a megrendelőkre várnak ? • Az utóbbi a jellemzőbb. Jelenleg három témában is tárgyalásban állunk az Elektrolux-szal, a Magyar Postával. A Magyar Kórházszövetség megbízásából hármas kooperációban végzünk kutatásokat a dort- mundi Fraunhofer Társasággal közösen. Most, az induláskor nekünk nem gazdagságra van szükségünk, Bizonyos típusú problémák modellezésére szolgáló, számítógéppel vezérelt szállitósor a laboratóriumban hanem a tudomány területén kell nevet szereznünk. □Az intézet bevallottan a német Fraunhofer Társaság szervezeti felépítését, működését tekinti mintának. Mennyire fordítható le ez a minta Magyarországra? • A kórház példájánál maradva: a németországi kórházak valahogy úgy néznek ki, hogy egy adott területen van sok kis földszintes épület, ahol a rendelőket és a műtőket helyezik el és van egy hatalmas, sokemeletes úgynevezett hotel, ahol a betegek kórtermeit rendezték be. Ezek az épületegyüttesek kifejezetten kórházaknak épültek. így meg tudták azt is oldani, hogy a Ruhr-vidéfHpi A számítógépteremből közvetlen kapcsolatot teremthetnek távoli intézetekkel, kutatóhelyekkel Fotók: Fojtán László ken öt kórháznak csak egy közös raktára van, mégis minden gyógyászati segédeszköz, műszer időbért a megfelelő helyre jut. Ezzel szemben Magyarországon vannak száz évvel ezelőtt felállított épületek, amelyeket később berendeztek kórháznak. A László Kórház például harminckilenc különálló épületből áll, mindenhol vannak rendelők és betegek. A nú feladatunk az, hogy ebben a néha átláthatatlan káoszban rendet, szervezettséget teremtsünk, meg tudjuk oldani az anyagáramlás összehangolt, számítógépes irányítását, amelyet azután más kórházak is adaptálhatnak. Annak idején Moldova György írta, hogyha Magyarországon háború leime, akkor biztos, hogy az ágyú, a tüzér és a lőszer soha nem lenne egy időben egy helyen. Egy időben egy német egyetemen voltom professzor. Amikor a munkahelyemre mentem, útba esett egy szűk, egyirányú utca. Egyszer ezen az utcán egy épületet bontottak. Rendelet írta elő, hogy a törmelékszállító autók csak tizenöt másodpercig akadályozhatják a forgalmat. Megérkezett a teherautó, ott álltak előkészített kupacban a törmelékek, néhány ember pillanatok alatt feldobta a platóra. A tizenöt másodpercet soha nem lépték túl, akár egy rendőr is állhatott volna ott stopperrel. Másik alkalommal Budapesten az Ipari Minisztérium környékén, szintén egy szűk utcában megállt előttem egy homokszállító teherautó. Megjelent a platón egy ember és szépen, kényelmesen kezdett lapátolni. Tőle akár egy órát is vesztegelhettem volna mögötte, nem zavartatta volna magát. Valahogy ezt a különbséget kellénémeg- szüntetni és lefordítani a magyar gazdaság legtöbb területére. □ Bár még igen „fiatal” az intéz- mény, ennek ellenére mérhető, hogy milyen igényei vannak a megrendelőknek:’ • A magyar gazdaság helyzetéből adódóan jelenleg a technológiai kutatások iránt nincs nagy érdeklődés. Annál nagyobb az igény azonban az anyagáramlási és logisztikai rendszerek, valamint a recycling, az elhasznált termékek összegyűjtésének logisztikája, szétszerelésének technológiája és újrahasznosítása iránt. Tudomásul kell venni, hogy a piacgazdaság törvényei szerint ma már az csak minimum, ha valamit világszínvonalon gyártanak. Németországban az autógyárak kötelesek visszavásárolni a használt autókat, gondoskodni az elhasznált termékekről. Ma már csak úgy lehet megjelenni Nyugaton, ha vállaljuk a használt termékek visszavételét is. Eddig csak olyan gyáraink voltok, amelyek összeszereltek. Létesíteni kell olyan gyárakat, is, amelyek nemeseik összeraknak, de szét is szerelnek. Ennek is ki kell dolgozni a technológiáját egy rendezett anyag- áramlási rendszer keretében, azt is betervezve a folyamatba, hogy ezekkel az anyagokkal a továbbiakban mi fog történni, mit lehet belőlük újra felhasználni, a veszélyes anyagokat robotokkal mozgatni és kezelni. Ezeken a területeken is érezhetjük majd igazán a Miskolci Egyetem fontosságát, hiszen itt szinte bármilyen témához pillanatokon belül ösz- sze lehet állítani egy All Stars Big Bandet. Az intézet tudományos tanácsában is azok a tanszékvezetők ülnek, akikkel valamilyen kapcsolatban vagyunk, vágy a közeljövőben várhatóan leszünk. □ Az intézet tehát nem véletlenül került Miskolcra. • Amellett, hogy a Miskolci Egyetemen nagyon erős anyagmozgatási tanszék van, egyrészt ha bevalljuk, ha nem, jelenleg Miskolcon található az ország legdinamikusabban fejlődő egyeteme, másrészt ez az oktatási intézmény kedvező földrajzi helyzete révén képes és tud is terjeszkedni, harmadrészt pedig rendkívüli szakmaközi kapcsolatokat lehet itt az egyetemen belül teremteni. Ki lehet és ki kell használni a Miskolci Egyetem universitas jellegét. Be kell látni, hogy Miskolc soha nem lesz már a vas és acél fővárosa, egyetemi várossá kell alakulnia. Idei Nobel-díjasok Budapest (MTI) - Hagyományosan december 10-én, Alfréd Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban a Nobel-békedíjat és Stockholmban a szakmai Nobel-díjakat. Egy nappal az ünnepség előtt a svéd parlament épületében egy másik, „alternatív” Nobel-díjat is kiosztanak. Az utóbbi, angolul Right Livelihood Award elnevezésű (magyarul talán „Helyes Életvitel Díja”) kitüntetést egy német származású svéd orvos, Jakob von Uexküll alapította 1980-ban Nagy-Britanniában. A díjat évente ítélik oda azoloiak a személyeknek vagy szervezeteknek, amelyeket erre a svéd parlament, a Greenpeace természetvédő szervezet, és az ENSZ leszerelési bizottságának tagjaiból álló 10 tagú nemzetközi zsűri érdemesnek talál. A díjazottak valami kimagaslót tettek az emberiség legsürgetőbb problémáinak megoldásáért, a legtágabban értelmezett emberi jogok (ide tartozik például a környezetvédelem), a mindennapi élet megkönnyítése, minőségének javítása terén. A díjjal együtt járó pénzösszeg egymillió svéd korona (200 ezer dollár), amelyet a kitüntetettek között egyenlően osztanak szét. Idén nők által vezetett, az izraeli megszállás alatti nyugati parton, Zimbabwében, Indiában és az amerikai sosón etnikum körében tevékenykedő négy mozgalom részesült a kitüntetésben. Az igazi Nobel-díj, az Alfred Nobel svéd vegyész által 1895-ben alapított és először 1901-ben kiosztott kitüntetés túlzás nélkül a világ legismertebb és legrangosabb díja. Az alapító akarata szerint a díjban azok részesülnek, „akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották”. A Nobel-díjat eredetileg a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom és a béketeremtés terén kiemelkedő tudósok, írók, közéleti személyiségek kapták. 1969 óta az eredeti Nobel-díj- jal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított „Alfréd Nobel-emlék- díjat” osztanak a közgazdaságtudomány legjelesebbjeinek. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, és nemzetközi szervezetek is megkaphatják. A fizikai és a kémiai díjat a Svéd Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia, a békedíjat a Storting, a norvég parlament tagjaiból alakult bizottság ítéli oda. Az idén a kémiai Nobel-díjat a 48 éves amerikai Kary Mullis és a 61 éves kanadai Michael Smith megosztva kapta; Mullis a polimeráz- láncreakciók felfedezéséért, Smith a tojásfehérjékkel kapcsolatos biokémiai kutatásaiért. Mindkét tudós a DNS-molekulák tanulmányozásában nyitott új utat: az örökléstannal kapcsolatos alapvető biokémiai kutatásokban, ve- gyületek gyógyszerészeti és biotechnológiai fel- használásában. A fizikai Nobel-díjat forradalmi csillagászati felfedezéséért két amerikai fizikus, a 42 esztendős Russell A. Hulse és az 52 éves Joseph H. Taylor kapta, őket. a pulzárok egy újabb típusának felfedezéséért tüntették ki. (A pulzárok olyan kicsi, de nagyon nehéz neutroncsillagok, amelyek néhány millimásodperc időtartamú, lüktetésszerű rádiósugárzást bocsátanak ki.) Két amerikai tudós, Robert Fogéi és Douglas North részesült idén a közgazdasági Nobel-díj- ban a gazdaságtörténeti kutatások terén alkalmazott újfajta megközelítési módszerért. Fogéi és North gazdaságelméleti és kvantitatív módszerekkel magyarázta a gazdasági és intézményi változásokat. Az orvosi Nobel-díjj al megosztva tüntették ki az amerikai Phillip Sharpot és Richard Robertset azért a felfedezésért, hogy az emberi sejtek alapvető információit hordozó gének elválasztható részekből állnak, nem pedig folyamatos láncot alkotnak: vagyis vannak olyan szegmensek, amelyek nem rendelkeznek fehérjeüzenetekkel, inkább csak összekötó-egybetartó szerepet töltenek be. Felfedezésük nagy távlatokat nyithat különböző betegségek — például a rák — gyógyításában. Az irodalmi Nobel-díj ez évi kitüntetettje az amerikai színes ború írónő, Toni Morrison. Az indoklás szerint a fekete írónő az amerikai négerek életének kifejező ábrázolásáért kapta az elismerést: regényeiben a gazdag képzelőerő és a költői megjelenítés az amerikai valóság egyik lényegi vonatkozását kelti életre. Az 1993. évi Nobel-békedíjat Frederik Willem de Klerk dél-afrikai államfő és Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke kapta. Az indoklás rámutat: mindkét politikus sokat tett a dél-afrikai fajüldöző rendszer felszámolásáért, konstruktív megbékélési politikájuk utat mutat a hasonló problémák megoldásához az egész világon. Érdekesség, hogy idén nyolc amerikai részesült az elismerésben: már negyedik éve nyeri egyfolytában a chicagói egyetem tanára a közgazdasági Nobel-díjat, míg a Princeton Egyetem ebben az évben három Nobel-díjat „gyűjtött”.
