Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-20 / 297. szám

1993» December 20», Hétfő Gazdaság ÉSZAIGMagyarqrszág 7 Új tőzsdeteremben Budapest (MTI) - A Budapesti Árutőzsde a napokban tartotta az el­ső hivatalos kereskedési napot az új tőzsdeteremben. A 100 millió forintos költséggel kia­lakított új terem megnyitása alkal­mából tartott sajtótájékoztatón Ke­resztesi Szergej, az Árutőzsde Kft. ügyvezető igazgatója, elmondta: a fejlesztést „a Budapesti Árutőzsde az ezredfordulón” című tanulmány alapján valósították meg. Ezt a chicagói hústőzsde (CME) és a chicagói gabonatőzsde (CBOT) szak­emberei készítették el. Az új tőzsdeteremben három nyolc­szögletű „pit”-et azaz gödröt alakí­tottak ki. A három különálló keres­kedési hely szolgál majd a deviza, a hús és a gabona határidős kereske­dés színhelyéül. A tőzsdeteremben három elkülöní­tett elektronikus táblázaton lehet nyomon követni a határidős keres­kedést. Az érdeklődő nagyközönség számá­ra külön látogatói teret biztosítot­tak; Az ügyletmenetek gyorsítása érde­kében a tőzsdeteremben 50 egyedi brókerfülkét alakítottak ki. A kereskedés nyílt kikiáltásos rend­szerben történik majd. Az árutőzsde ez évi teljes forgalma várhatóan megközelíti a 15 milliárd forintot. A termelői árak Budapest (MTI) - Az ipari termelői árak októberben 2,2 százalékkal emelkedtek. Belföldön a drágulás 1,2 százalékot tett ki, a forintban számolt exportá­rak növekedése pedig elérte az 1,9 százalékot. Minderről a Központi Statisztikai Hivatal adott ki tájékoz­tatót. Az előző év azonos hónapjához viszo­nyítva az ipari termelői áraknál a drágulás 9,8 százalékot tesz ki. Ke­vésbé emelkedett a belföldi értékesí­tés árszínvonala, a drágulás 8 száza­lék volt, míg a forintban mért ex­portárak 14,5 százalékkal emelked­tek a 12 hónap során. Az év eddigi időszakát figyelembe véve a termelői árak október végén 9,5 százalékkal haladták meg a múlt év decemberi szintet. A belföldi értékesítés árai jóval ki­sebb mértékben, 6,9 százalékkal, az exportárak forintban számolva 12,4 százalékkal nőttek. Ebben szerepet játszott a forint többszöri leértékelése, ami nélkül a devizában mért árak nem emelked­tek, hanem 2-3 százalékkal csök­kentek. Kell a támogatás Budapest (MTI) - A jövő év febru­árjában tartják meg az Országos Ga­bona Termék Tanács soron követke­ző közgyűlését - erről döntött az ér­dekképviseleti szervezet elnökségi ülése a napokban Budapesten. A közgyűlés összehívását azért kez­deményezte a testület, mivel szeret­né megszerezni a szervezet a hivata­los miniszteri elismerést. Ehhez pedig szükséges több - a jó­váhagyáshoz nélkülözhetetlen-jogi lépés megtétele is. Emellett a terméktanács elnöksége állást foglalt a kukorica garantált ái'ának kérdésében. A vezető testület kinyilvánította azt a véleményét, hogy a kukorica ga­rantált árának tonnánként 9000 fo­rint alatti meghirdetése értelmed len, mivel a piaci folyamatokra csak ennél magasabb összegnek ván tényleges hatása. A vezető testület szorgalmazta to­vábbá a gabona exporttámogatásá­nak megteremtését is, mivel a ma­gyar termék csak így hozhat nyere­séget a külpiacon. ^Röviden a ... É v eleje óta, a járadékfolyósítási idő lejárta miatt a regisztrált állástala­nok közül, a munkanélküli járadék­ban, segélyben részesülők aránya 80 százalékról (57 6Ö0-ról), 51 száza­lékra (38 200-ra) csökkent Borsod- Abaúj-Zemplén megyében. Eközben a jövedelempótló szociális támogatást igénybe vevőké 9 száza­lékról (6200) 24 százalékra (18 000) nőtt. Az ellátásban nem részesülő, re­gisztrált munkanélküliek száma is jelentős, november végén meghalad­ta a 18 ezer főt. * A sorban a harmadik erőmű Az új technológia megoldhatja a privatizációt Fekete Béla Tiszaújváros (ÉM) - A magyar gazdaság átalakulásában döntő fon­tossággal bír a villamos-, és a hőe­nergia termelő szektor. Ellentétben az eddigi gyakorlattal, az iparág he­lyi vezetői óvatosabbak a privatizá­cióval, külföldi befektetőkkel szem­ben. Elsősorban technológiai, tech­nikai megírjulást várnak, legalább is ez derült ki Schwardy Miklóssal, a Tiszai Erőmű Rt. vezérigazgatójával történt beszélgetés alkalmával. □ A Magyar Villamos Müvek Rt.-n belül hol helyezkedik el a Tiszai Erő­mű Rt. ? • A Tiszai Erőmű Rt. közel 1330 MW teljesítményével az ország har­madik erőműve. Erőműveink 1992- ben az ország villamosenergia-ter- melésének közel 14 százalékát ad­ták, miközben kihasználtságuk 50 százalék körül volt, a hőszolgálta­tásban pedig 11,2 százalék. Az rt. több különálló telephelyből, erőműből áll, közülük a legnagyobb, a 860 MW-os Tisza II. Hőerőmű, a Tiszapalkonyai Erőmű teljesítmé­nye pedig 250 MW. 1993. december 1-től a 171 MW-os Borsodi Erőmű­vünket Lyukóbányával és a Beren- tei Szénosztályozóval együtt a füg­getlen Borsodi Energetikai Kft.-ben működtetjük, amiből közel 70 száza­léknyi tulajdonosi hányaddal ren­delkezünk. De hozzánk tartozik az ország három legnagyobb vízerőmű­ve is: a tiszalöki, a kiskörei és a kesz- nyéteni. Ezek összteljesítménye 44,4 MW. □ Hol tart a privatizáció és milyenek kilátások? • Az átalakulás alkalmassá teszi a Tiszai Erőművet is a privatizációra. A jelenlegi hazai villamosenergia­árak a meglévő erőműveket közvet­len privatizáció szempontjából nem teszik vonzóvá, ezért elsősorban új fejlesztésekkel képzelhető el. Ennek lényege, hogy a privatizációban részt vevő cég részben, vagy teljesen új technológiát hozna, s ezáltal rész- tulajdonossá válna. A vezérigazgató: változatok a bővítésre Fotó: Fekete Béla □ Bővítésére, korszerűsítésére mi­lyen lehetőség kínálkozik? • A bővítésre minden erőművünk­ben megvannak az elképzelések, esetenként több változatban is. Va­lószínű - és időben az első helyen szerepel - a Borsodi Erőműben egy 150 MW-os korszerű, környezetkí­mélő cirko-fluid tüzelésű blokk épí­tése, de ugyanilyen blokk létesíthe­tő a Tiszapalkonyai Erőműben is. Lehetőség kínálkozik a Tisza II. Erő­mű bővítésére az ezredfordulóig, s a legvalószínűbb variáns egy 900 MW-os bővítés a Bükkábrányi lig­nitre alapozva. De kedvező térségi koncepció esetén elképzelhető egy 600 MW-os olajtüzelésű bővítés is. Vízerőműveink iránt szintén nagy az érdeklődés. □ Milyen külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek? • Társaságunk több területen tart fenn kapcsolatot külföldi partnerek­kel. Mivel erőműveink nagy részben importból származó berendezések működnek, együttműködünk a tech­nológiákat szállító külföldi cégekkel. Az erőmű jövőképével kapcsolato­san kialakultak külföldi partneri kapcsolataink, ezek közül pillanat­nyilag a legjelentősebb a Német RWE, a vízerőművek esetében a Norvég Statkraft. Beruházásaink fi­nanszírozásában pedig a Japán JI- CA csoport. Kapcsolataink kiterjed­nek a partner erőművekre is. Az utolsó két évben nagyon jó együtt­működést alakítottunk ki a Szlová­kiai Vojany erőművel és felvettük a kapcsolatot a nagyváradi erőmüvei. Mindkét esetben a menedzseri kap­csolatokon túl együttműködünk hu­mánpolitikában, a természettudo­mányi szervezetek munkájában, a szakszervezetek és a fiatal szakem­berek továbbképzésében. □ Milyen szerepet vállalnak a térség iparának, településeinek működésé­ben? • Az egymásra utaltság elsősorban technológiai jellegű: az erőmű szol­gáltatja a hőt és a biztonságos villa- mosenergia-ellátást a városnak, és a környező nagyvállalatoknak. Emel­lett rendkívül szoros a kapcsolat számos műszaki és gazdasági prob­léma megoldásában. Elképzelésein­ket rendszeresen egyeztetjük a kör­nyező nagyvállalatokkal, □ A jelenlegi gazdasági környezet­ben hogyan tudja segíteni a TE Rt. a hozzáfordulókat? •A Tiszai Erőmű Rt. gazdasági helyzete egyrészt a nyomott villa­mosenergia termelői árak, másrészt a politikai okok miatt ránk kénysze- rített jelentős mennyiségű, rendkí­vül drága szén fogadása miatt na­gyon nehéz. Ezért támogatásaink összegét csökkenteni kellett. Társa­ságunk elsősorban saját infrastruk­túrájának felajánlásával és egyéb költségkímélő megoldásokkal igyek­szik segíteni. Természetesen indo­kolt esetben pénzbeni támogatáso­kat is adunk, igazgatóságunk külön engedélyével. □ Hogyan és milyen formában kép­zeli el a társégi együttműködés kor­szerűbb formáit? • A térségi elképzelések nagymér­tékben befolyásolják a mi jövőké­pünket is. A változatokból előnyhöz juthat az olajtüzelés, amennyiben időben kialakul egy korrekt térségi kooperáció, tulajdonosi, vagy hosszú távú szerződési alapon. Ellenkező esetben Olajos bővítése helyett a széntüzelés valósul meg. A politikamentes selyemhernyó Miskolc (EM - BSZL) - „Sződd a selymet, elvtárs!” - helyett valami más. Hajdanában igen dívott ha­zánkban a selyemhernyó-tenyész­tés. Az ötvenes évek főideológusa el­határozta, hogy a selymet szőni kell és szőtték a selymet. Bármibe ke­rült. Ehhez a selyemhez viszont her­nyó kellett, amely hernyó nem té­vesztendő össze másfajta csúszó­mászókkal, de kétségtelen, hogy minden igyekezetével ez az igazi se­lyemhernyó megpróbálta beváltani a hozzáfűzött reményeket. De hát más a politika és más a biológia. Ez utóbbit ugyanis nemigen lehet olyan produkcióra serkenteni, mely kifeje­zetten egyes üzemek dicsőségtáblá­jára való. Tehát - Pióker Ignáccal el­lentétben a selyemhernyó nem tu­dott ezerhétszáz százalékot termel­ni, csakis annyi volt a gubó, amit az évmilliók óta örökölt e jobb sorsa ér­demes Iáivá. Persze, hogy katasztró­fára, bukásra volt ítélve. így aztán hiába telepítették milliószám ré­szükre az eperfákat, a selyemher­nyó-tenyésztés kudarc lett hazánk­ban. Nem is próbálkoztak vele évti­zedeken át. Ezért volt kissé hihetet­len az a felhívás, mely szerint a most divatos munkanélküliségben talán meg lehetne próbálni a selyemher­nyó-tenyésztést - ezzel is csökkent­ve a feszültséget. Nem csoda, ha nagy volt az érdeklő­dés a nemrég azon a tanácskozáson, melyen a Hódmezővásárhelyi Főis­kola főigazgatója dr. Mucsi Imre el­mondta, hogy a selyemhernyó-te­nyésztés legfontpsabb feltétele a pi­ac. Persze napjainkban - legalábbis itt hazánkban, a piac hiányzik, ám­bár vannak már ezirányú érdeklő­dők is (igaz külhonból), akik hajlan­dóak lennének tőkét is befektetni a selyemhernyó-tenyésztésbe. Bár a keleti (indiai, japán, kínai) ter­mékekkel nehéz versenyezni, hiszen azokban az országokban az előállí­tott mennyiség évenként összesen ötszázhetvenkétezer tonna, más ál­lamokban csak egy-két ezer. Az előadáson megtudhattuk, hogy a nagy selyemgyártók olcsó munkae­rővel, technológiával, ám fejlett se­lyemipari üzemekben készítik a ter­mékeiket. Még Románia is termel külföldre hernyóselymet, selyem- szövetet. Hogyan léphetne akkor be hazánk a selyemhernyó-tenyésztés­be? Mint minden más külpiaci áru vo­natkozásában, a selyemhernyónál is érvényes az, hogy csak a különleges, a nyugati igények ismeretében gyár­tott kiváló minőségű termékek érté­kesítésére lenne esélyünk. A vásárhelyi tanácskozáson olyan szakemberek mondták el vélemé­nyüket. akik már több éve kutatják, segítik a selyemgubó-termelés lehe­tőségeit, ismerik jövedelemtermelő lehetőségét, ismerik a tenyésztés le­hetőségeit, a hernyók takarmányo­zási feltételeit, igényeit. Ha egyszer nálunk valóban beindulhatna a se­lyemhernyó-tenyésztés (megyénk­ben még sok helyen ma is élnek a te­lepített eperfasorok) egy újabb nagy problémával kell szembenézni: egy szövőgyár átállása a hemyóselyem- technológiára - óriási tőkét igényel­ne. De hogy mennyire nem lehetet­len a selyemhernyó-tenyésztés rene­szánsza az is bizonyítja, hogy már akadt is egy angol befektető, akit ér­dekel ez a téma. Itt kell nagyot al­kotni üzletembereinknek, hogy reá­lisan felmérjék a piac igényeit. A szűkkeblű protekcionizmus Keleti áruk és szolgáltatások a nyugati piacokon Budapest (ÉM) - Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) a kelet- és közép-európai országok elleni nyugat-európai protekcionizmust különösen kicsinyesnek és szűkkeb­lűnek tartja ahhoz képest, hogy a Nyugat sokkal többet nyert a kelet­nyugati kereskedelem liberalizálá­sán, mint a keleti országok - állapít­ja meg az EGB legfrissebb jelentése amely szerint 1989 és 1992 között az OECD-országokba irányuló keleti export 43 százalékkal nőtt, miköz­ben az OECD-országok 67 százalék­kal növelték keleti kivitelük értékét. Azelőtt az OECD-országoknak cse­kély deficitjük volt a keleti kereske­delemben, ám ez eltűnt és helyette nagy nyugati többlet jelent meg. Az idén az első félévben, a tavalyi el­ső félévhez képest, a keleti export 14 százalékkal visszaesett a nyugati or­szágokba, ám a keleti import, főleg az OECD-országokból, még mindig 11 százalékkal nőtt. Az EGB szerint a GATT sikere nagyon fontos a kele­ti országoknak, mert erősebb védel­met kapnának általa a nyugati pro­tekcionizmussal szemben, és elő­nyökhöz jutnának főként a mező­gazdasági és a textiiszektor liberali­zálásából. A nem vámjellegű korlá­tozásokat, például az úgynevezett önkéntes export-önkorlátozást és a dömpingellenes eljárásokat mind nagyobb mértékben alkalmazzák a reformországok kárára, és ezek le­rontják még az EU-val kötött társu­lási szerződésekben ígért előnyöket is - ez az EGB véleménye, és a szak­értő bizottság szerint a GATT ku­darca esetén a keleti országok az ön­kényes és megkülönböztető intézke­dések első számú áldozatai lehet­nek. Az EGB rövid távra egyébként borús képet fest Kelet- és Közép-Eu- rópáról. Csak néhány országnak - Lengyelországnak, Magyarország­nak, Csehországnak és Szlovéniá­nak - van eszerint esélye a gazdasá­gi növekedésre jövőre, feltéve, hogy erőteljesen növelik kivitelüketÁz EGB felhívta a nyugati kormányo­kat, hogy növeljék a segélyeket, és tegyék szabaddá és biztonságossá a keleti áruk és szolgáltatások bejutá­sát a nyugati piacokra.-----------JEGYZET----------­T elefonálását Illésy Sándor Egészen egyszerűen elképesztő módon in­dokolt a távközlési társaság illetékese a te­lefontarifák tervezett, mi több, már el is döntött jövő évi átlagosan majd tizenkét százalékos emeléséről. Azúr a televízióban határozottan kijelentette: bár a telefonszol­gáltatás nyereséges cégének, de a további fejlesztéseket csak úgy tudják megvalósíta­ni, ha drágítanak... Logikus. Nem? A nye­reség még véletlenül se forgatódjék vissza a termelésbe - itt és most a szolgáltatás fej­lesztésébe -, az a tulajdonosok között osz­tódjék szét. Igaz, itt a többségi tulajdonos az állam, az állam büdzséje meg tudvalé­vőén olyan, amilyet a múlt héten jóváha­gyott a parlament. Deficittől lyukas. Szóval, szálljon be a fejlesztésbe az, aki már egyszer beszállt azzal, hogy telefonért jelentkezett, s megkapta. Most fizesse meg más telefonját is. Részben, mert persze az a tnásik is leszurkolja a maga amúgy is ma­gas beugróját, de ez már valószínűleg elke­rülte a Matáv-os nyilatkozó figyelmét. Ta­lán okosabb lett volna a régi, de tulajdon­képpen nagyon is igaz indokkal előhoza­kodni: az inflációs rátának megfelelően emelkednek a telefonálási költségek. Ezt mindenki elfogadja, tudomásul veszi-nyo­mós érv. Ráadásul a jövő évre beharango­zott infláció magasabb is, mint ez az átlag 12 százalék. Ennek tudatában a telefontu­lajdonos még vélhetően elismerően is szólt volna a Matávról: lám, csak szerény mér­tékben drágít, nem követi áraival az inflá­ciós hatást. így azonban más a leányzó fekvése. Igaz, most sem lehet mit csinálni: tudomásul vesszük az emelést. És lehet, kevesebbszer emeljük fel a kagylót, vagy rövidebb ideig tartjuk fülünkön. Ezzel esetleg kivédhetjük az emelés hatását. Csak hát akkor miből futja fejlesztésre? ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A pénteki tőzsdenapon mindössze 42 üzletet kötöttek a Pick Szegedben és az árfolyam is csökkent. Miután a papír 3540 forinton nyitott a kereskedés félidejére rélkú- szott 3595 forintra, de végül a záróár 3590 fo­rint lett, ami a csütörtökihez képest 10 forintos esést jelent. A pénteken gazdát cserélt 2790 da­rab Pick Szeged 3589 forintos átlagáron kelt el. Fotexben nyolc üzlet volt, ebből két darab 5000 darabos kötés volt 398 forinton történt meg. A Fotex 397 forinton nyitott és 399 forinton zárt, az átlagár pedig 398 forint volt. Kilenc üzletben 1320 papft lelt új gazdára 2331 forintos átlagá­ron Kárpótlási jegy « Tőzsde Index (ideiglenes) dec. 17-én: 1157,47-0,29 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. december 17. Pénznem Angol font 147,18 Ausztrál dollár 66,80 Belga frank* Dón korona Finn márka Francia frank Holland forint ír font Japán yen* Kanadai dollár Kuvaiti dinar Német márka Norvég korona Olasz líra** Osztrák schill * Portugál escudo* 56.48 Spanyol peseta* 70,41 Svájci frank 67,93 Svéd korona 11.79 ÜSA-dollár 99.11 KCUtKPi 111,94 Valuta Vétel Eladás 149,98 68.04 282,57 14,98 17,46 17,27 52,73 143.07 91,52 .75,56 337.39 59.00 13,59 59,91 839,06 57.58 71.93 69.01 12.05 100.67 113.90 Deviza Vétel Eladás 277.91 14,72 17.06 16,99 51,87 140.47 90,32 74,16 331,89 58.04 13,35 58,63 825.46 148.39 67.06 279.76 14.90 17,17 :: 17,07 52.12 141,32 90.92 74,75 333,89 58,37 13,44 58.90 830,06 57.12 70,86 68,34 11.85 99.74 112,59 149.09 67.36 280,92 14,96 17,27 17.15 52,34 141,96 91.22 75,09 335,27 58.61 13,50 59.22 833,46 57,40 71,24 68.62 11,91 100.14 113.09 ott számok 1 egységre értendők, forint­rVRÁO- 1000

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom