Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-16 / 294. szám
SZABADIDŐ Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1993. DECEMBER 16. Kertbarát ’éldául egy ilyen kertre mondja az ember, hogy szép Híres borvidékek Commandaria Ciprusi desszertbor. A kék héjú Mavron vagy a fehér Xynisteri szőlőfajtákból készítik a Troodos-hegy- ség déli lejtőin, Limassol közelében. A túlérett, töppedt szőlőt a szüret után még napon aszalják. A must több hónapig eijed. Az illatos és zamatos bor több-kevesebb cukor mellett 13-23 százalék alkoholt tartalmaz. A hagyomány szerint a keresztes vitézek parancsára készítették először ezt a bort. Ez volt a,JMagy Parancs = Grand Commandaria”. Innen a név eredete. Cote d’Or Nevezetes bortermőtáj Burgundia szívében, amely joggal viseli az „aranypart” nevet. Két tájegységre osztják: a déli rész Beaune, az északi rész Nuits St.-Georges városok környéke (Cote de Beaune és Cote du Nuits). A szőlődűlők értékrendjét a tájegységeken belül is részletesen meghatározzák. Az északi részen kizárólag vörösbort, a déli részen kisebb mennyiségben fehérborokat is készítenek. Szőlőfajták a Pinot noir és a Chardonnay. Dao Portugália legnagyobb vörösbor-ter- mőtája az ország északi felének közepén. Központja Viseu, nevezetes borváros. Sok cserzőanyagot tartalmazó, kemény borai sötétvörösek, majdnem feketék. 11-13 százalék alkoholt, 4,5-7,0 ezrelék titrálható savat tartalmaznak. Szőlőfajták: Tourigo, Tinta pinheire, Tinta car- valha, Baga de louro, Alvarelhao és Bastardo. Fehérborokat is termelnek, de azok kevésbé nevezetesek. Dole A svájci Valais (németül Wallis) kantonban termett kiváló vörösbor. Általában a Pinot noir és a Gamay noir szőlőfajtákból készült testes, tüzes vörösbor. Douro Borvidék Portugáliában a Douro folyó és felső völgyében. Egészen valószínűtlen helyeken is szőlőt termesztenek, 60 fokos lejtőkön, a szinte talaj nélküli gránitdombokon kiképzett teraszokon, 40 Celsius-fokos nyári hőségben. Sokféle szőlőt termelnek, főleg vörösborfajtákat: Alvarelhao, Bastardo, Mourisco-tinto, Sousao, Tinto cao, Tourigo, fehér fajták a Malvasia fina, Moscatel bran- co, Rabigato. A borok nagy részét Portóba szállítják, és ott készül belőlük a híres portói bor. Eger Főleg a híres Egri bikavérről nevezetes magyar borvidék az Északi-középhegységben. A Nagy-Eged-hegy a borvidék központja, körülötte félkör alakban húzódnak az enyhe lejtésű, szőlővel borított domboldalak. Az Égri bikavér valamikor főleg a Kadarka, ma inkább a Kékfrankos szőlőfajtából, valamint Oportóból és Cabemet-ből készül. A régi ültetvényekben a vörösborszőlő-fajták között 5-10 százalékban mindig volt Ottonel muskotály is. Az egri fehérborok is jó minőségűek. Különösen a Leányka és az Olasz rizling fajták bora közkedvelt. Est! Est!! Est!!! A hagyomány szerint, a jó borokért talán túlságosan is rajongó Johannes Fugger német prelátus még a középkorban Rómában utazott, és előreküldte szolgáját a jó borok földerítésére. A szolga - ha jó bort talált - a vendégfogadó ajtajára krétával fölírta: Est! (Van! Mármint jó bor.) Montefiascone-ba érve a bort olyan kitűnőnek találta, hogy elragadtatásában háromszor is fölírta: Est! Est!! Est!!! A prelátus hasonlóan vélekedhetett a bor minőségéről, és halálra itta magát. Ott temették el a városka dómjában. Emlékét őrzi a bor neve. A Bolsena-tó partján, Montefiasco- ne-ban csak fehérborokat termelnek, amelyeknek alkoholtartalma legalább 11 százalék. Fő fajták a Toscanai trebbiano és a fehér Toscanai malvasia. Sokan vannak, akik házikeríjükben vagy hétvégi telkükön a gyümölcs- termesztésre vagy zöldségtermesztésre szánt rész mellett kisebb-na- gyobb díszkertet is szeretnének. Különösen a hétvégi pihenőtelkeken tapasztalható erős törekvés a szép díszkertek kialakítására. Az „amatőr” kertészkedéshez is szükségesek azonban bizonyos alapismeretek. Enélkül a kertben végzett fáradságos munkának nem lesz kellő eredménye. Minden fáradozást feledtet azonban a szépen fejlődő, kellemes látványt nyújtó díszkert. A díszkertek tervezésében és kialakításában szinte korlátlanok a lehetőségek. Egy csepp egyéni elgondolás már egészen különleges egyedi képet ad a kertnek. Tág lehetőségek nyílnak a mértéktartással, kellő esztétikai érzékkel párosult egyéni elképzelések valóraváltására. Az életben sok mindent a hasznossága, gazdaságossága oldaláról mérlegelünk. A díszkertet csupán szépségéért is kedvelhetjük. E szépet teremtő munkához szeretnénk néhány hasznos tanácsot adni. Elsősorban azok számára, akik most szánták rá magukat e nemes időtöltésre, s kertészeti tapasztalatokkal még nem rendelkeznek. Szeretnénk ezzel segítséget adni az egyszerűbb díszkertek tervezéséhez, építéséhez, a megfelelő fák, cserjék és virágok kiválasztásához. Meggyőződésünk, hogy aki egyszer elkezdte a „díszkertészkedést”, annak hasznos szenvedélyévé válik ez a szép foglalatosság. A díszkert tervezésekor mindenekelőtt figyelembe kell vennünk, hogy a fákat, a cseijéket és az évelő virágokat több évre telepítjük. A kert rendszerében ezért, a konyhakerttel ellentétben, rövid időn belül alapvető változtatásokat nem, vagy csak igen sok munkával és költséggel hajthatunk végre. A tervezést ezért alapos átgondolás előzze meg. A kert, illetőleg a telek területének és pontos méreteinek ismerete szükséges. A telepítést biztonságossá teszi, ha még a tervezés előtt talajvizsgálatot végeztetünk. Ha a telken ház van vagy meghatározott időn belül építeni akarunk, akkor a kert megtervezésekor ezt fő szempontnak kell tekintenünk. Hiszen a kert központja a ház, legyen az állandó lakóépület vagy hétvégi pihenőház. A telepítendő növények kiválasztásakor tehát egyrészt abból induljunk ki, hogy milyen környezettel akarjuk a házat körülvenni, másrészt az adott domborzati és talajviszonyok milyen növényfajok és -fajták számára kedvezőek. Az említett három kerttípus közül a gyümölcsös- és a díszkert közel áll egymáshoz, hiszen gyakran ugyanolyan eredményt érhetünk el, ha a díszfák helyett gyümölcsfákat telepítünk. Sőt, ez utóbbi esetben még kellemes csemegéhez is juthat a család. Tapasztalataink szerint, elsősorban a hétvégi telkeken a díszkert aránya a telek nagyságától függ. Általában 700 négyzetméternél (kb 200 négyszögöl) kisebb telkeken (ha nem zöldséges- vagy gyümölcsöskertet alakítanak ki) a lakóépület által szabadon hagyott teljes területen díszkeret létesítenek. Az ennél nagyobb, de különösen az 1400 négyzetméternél (kb 400 négyszögöl) nagyobb telken már általában több kertrészt képeznek ki. Gyakran éppen a nagyobb telkeken, illetőleg a családi házak körül található kisebb, csak 180-360 négyzetmétere (50-100 négyszögöl) díszkert. Az üdülőtelkek területe az esetek többségében kb. 700 négyzetméteres (200 négyszögöl). A tapasztalatok alapján ezért célszerűnek látszik, hogy a 700 négyzetméteres üdülőtelken létesítendő díszkerthez adjunk néhány tervezési és építési tanácsot. Általánosan kedvelt megoldás az, hogy a kerítés mentén a telek két vagy három oldalát sövénnyel szegélyezik. A hétvégi pihenő-, üdülőtelkek legfontosabb rendeltetése, hogy kellemes, szemet gyönyörködtető környezetet adjanak. Gondolni kell azonban a család fiatalabb tagjaira is, akik nagyobb szabad területet igényelnek játékra, mozgásra. A tűző napról viszont gyakran jólesik az árnyékba húzódni. Az árnyékos és napos kertrészek harmonikusan illeszkedjenek. Néhány, árnyékot adó fára szükség van, de nem helyes, ha a telket fákkal zsúfolják. Jó megoldás, ha az épület közelében egy vagy két fa van, amelyek árnyékában a gyepre elhelyezhető egy étkezőgarnitúra, s így kellemes környezetben étkezhet a család. A homokozó megfelelő oldalára telepített fa a dél körüli órákban ad kellemes árnyékot a játszó gyerekeknek. A kert egy távolabbi részén szintén egy-két fával hozhatunk létre nyugalmas, árnyékos olvasó-pihenő sarkot. Homokozót és esetleg gyerekeknek egy kis pancsolómedencét a kert oldala mentén építsünk. Mint ahogyan fákkal, úgy virágokkal sem tanácsos zsúfolni a kertet. Az ágyásokkal összeszabdalt kert arasznyi útjain lábujjhegyen tipegni fárasztó feladat, és nem is lebilincselő látvány. A néhány virágágyás elsősorban az épület körül, a kerítés mentén, egyáltalán a mozgást kevésbé akadályozó helyekre kerüljön. Ha kisebb sziklakertet építünk, azt szintén célszerűbb oldalt elhelyezni úgy, hogy annak növényborítása az épületből, teraszról kitekintve adja a legkedvezőbb képet. Sokan talán túlzásnak tartják, hogy elsősorban gyepet ajánlunk. Természetesen gondosan és a célnak megfelelően összeválogatott fufajtákból, jól telepített, ápolt gyepet. A gyep egységes üde zöld színe sokkal jobb hatással van a városi ember zajoktól fáradt idegeire, mint a virágoktól zsúfolt kert izgató, tarka színpompája. Mozgás, játék is csak szabad gyepes területen lehetséges, mert nem valamiféle érinthetetlen, tiltó táblákkal körülvett díszgyepre gondolunk. Ide olyan fuösszetételú gyep kell, amelyre rálépni, rugalmas szőnyegére leheveredni igenis szabad. A talajviszonyok figyelembevételével minden kerthez kiválaszthatjuk azokat a pázsitfűfajokat, amelyek - ha gondosan is telepítjük - minden károsodás nélkül, jól bírják a taposást. Hogy ez mennyire így van, azt bizonyítják a nagy sportpályák valóban állandó igénybevételének kitett, mégis mindenütt üde, rugalmas gyepszőnyegei. A kertben elhelyezett pihenőpadhoz, medencéhez vagy homokozóhoz gyakran vezet a felnőttek, gyermekek úfja. Itt fennállhat annak a veszélye, hogy egy adott sávon kitapossuk a gyepet. Ezekhez a helyekhez ezért célszerű „tipegóutakat” kiképezni. Lépésenként terméskő- vagy cementlapokat kell a földbe süllyeszteni. A lapok számára mélyítsünk méretükkel megegyező gödröket, s a homokkal kiképezett alapba úgy rakjuk bele, hogy felületük egy szintben legyen a környező talajjal. így a későbbiekben nem akadályozzák a gyep nyírását vagy kaszálását. Annak előrebocsátásával, hogy lehetőség szerint minél nagyobb gyepfelület kialakítását javasoljuk, kellemes látványt nyújt a füves térség egy-két pontján elhelyezett díszcserje, díszfa. Ezek helyének kijelöléséhez is azt tanácsoljuk, hogy inkább kissé oldalt vagy a sarkok irányába telepítsük, hogy a gyepterületet ne törje meg, a mozgást ne akadályozza. A görömbölyi „pincekápoltia” Hajdú Imre Furcsa, de úgy is mondhatnám, vészes mulasztás volt részemről, hogy bár már 1952 óta Miskolcon élek, ez év őszéig nem hogy nem láttam, de meg hírét sem hallottam a görömbölyi pincesornak. Most ősszel viszont Farkas Attila barátom jóvoltából - aki időközben ízig-vérig görömbölyi lokálpatriótává vált - részt vehettem a Görömbölyi Ősz számomra lélekemelő, nagyszerű rendezvénysorozatán, abból is az görömbölyi bortermelők borversenyén, majd az azt követő, a német városok fesztiváljával - legalábbis hangulatában - vetélkedő népi mulatságban. Nos akkor és itt meglepődve, ugyanakkor örömmel konstatáltam, lám mily gyönyörű hellyel rendelkezik a megyeszékhely, s a helyieken kívül milyen kevesen ismerik azt. Márpedig a görömbölyi pincesor - a több száz, egymás fölött három szintben elhelyezkedő bortemplomaival- építészetileg is magával ragadó élmény. Az alsó pincesor előtt elterülő síkság és szemben a domboldal pedig nyáron, télen nagyszerű kirándulóhely. Főleg télen nagyszerű szánkó- és síterep, ahova könnyen a 4-es busszal, majdnem „házhoz szállítva” ki tud jutni az ember. E találkozás alkalmával ismerkedtem meg a görömbölyi pincesoron Dulai Józseffel, akit egyrészt mint fafaragó mesterként mutattak be a helybéliek, másrészt viszont mint olyan embert, aki egy különleges pincével rendelkezik. Egy pincekápolnával. Ez utóbbinak érdekes története van.- Az idén nyáron ahogy itt sétáltam a harmadik soron, az úgynevezett Ópincesoron, láttam, hogy az egyik pince ajtaja be van dűlve - mesélte Dulai József. — A környezetről látszott, hogy nemigen használja a gazdája. Benéztem, s nagy meglepetéssel tapasztaltam, hogy a pince falai tele vannak faragásokkal. Annyira megtetszett, hogy elmentem a földhivatalba. Ott megtudtam, hogy ki a tulajdonosa, s mivel ő nem használta már 10 éve, szívesen el is adta, én pedig megvettem. Egy „pincekápolnát” szeretnék itt kialakítani, elé egy haranglábszerű pinceházat építve, ahol részben a néprajzi gyűjteményemet és faragásaimat mutatnám be. Ami a pincében talált faragásokat illeti, azokról kiderült, hogy Marsalkó Mihály, egykori görömbölyi kerülő készítette. Övé volt eredetileg a pince, Marsalkó az első világháborúban fogságba került, s állítólag szabadulása emlékére faragta a tufafalakba dombormúveit. Máriát kis Jézussal, a szentháromságot, a magyar címert, a kokárdás Üdvözlégy Máriát. Az érdekes pince természetesen most is megtekinthető. Dulai József Görömbölyön lakik a Ba- csinszki u. 77. szám alatt, s bárkinek, akit érdekel, megmutatja a pincét. Miként a néprajzi gyűjteményét és faragásait is. Sőt - mint faszobrász, szívesen vállal megbízatásokat. A régi bútorok felújításától egyedi faragásokig, egyedi tervezés, népi motívumokkal díszített bútorokig. Sőt, minap azzal az érdekes ötlettel keresett meg bennünket a szerkesztőségben, hogy a kiállításokon dolgozó hímzőasszonyokhoz hasonlóan bármelyik főutcai boltban munka közben bemutatja tevékenységét. Ha akad olyan boltvezető, aki ebben felismeri a reklámlehetőséget, nyilván keresni fogja majd Dulai Józsefet. Mi viszont amit olvasóink figyelmébe ajánlunk, az a görömbölyi pincesor, s Dulai József pincekápolnája. Érdemesek a megtekintésre! Részlet a pincekápolnából Fotók: Laczó József Az oldalt szerkeszti: Hajdú Imre
