Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-15 / 293. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1993. December 15., Szerda------------APROPÓ-----------­S ZEKteten Fecske Csaba Nem tudom, hányán hallgatták még ma­napság, hányán érzékelték közvetlenül, hogy megszűnt a Szabad Európa Rádió, közismert nevén a SZER magyar adása. A létező szocializmus idején ez a rádió volt nálunk úgymond az igazság egyedüli leté­teményese. Ok, tudniillik a létező szocializ­mus és a SZER kölcsönösen feltételezték egymást. Némi túlzással ez a média a saját felszá­molásán fáradozott. Hát ez sikerült neki, kérdés, nem siették-e el a dolgot, nem lesz- e, nem volna-e szükségünk mégis valamifé­le objektív, ha nem is érintetlen, szűz igaz­ságra, amit a SZER képviselt a jó öreg Gal- licus, Vajda Albert, Kovács Dénes, Halász Péter, és nem utolsósorban Cseke László ál­tal. Mi, diákok éppen ez utóbbi miatt teker­tük a 19-25-31-41-49 rövidhullámra a rá­diót a kollégiumban, a szigorú tilalmak el­lenére is, hiszen abban az időben - hatva­nas évek - a SZER az első számú közellen­ségnek számított, még a Vasárnapi Rande­vú, meg a Teenager Party is tilalmasnak, égbekiáltó bűnnek minősült. A vételt amúgy is igen megnehezítették a za­varóállomások, de azért az ország nagy ré­sze hallgatta a Szabad Európát az „igaz­ság” megtapasztalása végett, és mérgelő­dött, ha éppen a legizgalmasabbnak ígér­kező mondat úszott el az éter hullámain a semmibe. Szabad Európa, nosztalgikus emlékeket ébreszt bennem, fiatalságomat juttatja eszembe, a Beatlest, a Bee Geest, a Rolling Stonest. Persze később is hallgattam, de ak­kor inkább már a politika miatt. Hogy tisz­tában legyek az igazsággal, hogy egy jót rö­högjek az elvtársakon, egyáltalán, hogy tudjak valamit, amiről nem elsősorban a kormolás és a porhintés nevezetű fogalmak jutnak az ember eszébe. A létező szocializmus immár nem létezik, november elejétől a SZER nincs már, re­méljük, vele az igazság nem múlt ki.-----------TÁRLAT T áblaképek Vázlat az örvendetes olvasóhoz Miskolc (ÉM) - Dr. Balpataki Béla plébános és Bodonyi Csaba építész felkérésére Feledy Gyu­la grafikusművész tizenöt táblaképet készített az épülő sajópetri római katolikus templom szá­mára. A képek tárgya a XV. század második fe­létől kezdődően elterjedt és egyre népszerűbbé váló imádság: a rózsafüzér, mely valójában az evangélium rövid összefoglalója. „Az adott építészeti keretben képeimnek érte­lemszerűen követniük kellett az imádság hár­mas tagozódásában, az úgynevezett örvende­tes, a fájdalmas, valamint a dicsőséges rózsafii- zérben meghatározott sorrendet — számol be munkájáról amester. -Feladatomlelkesítő, ám egyszersmind nyomasztó előzménye, hogy e tárgyra vonatkozóan az európai festészet szám­talan kimagasló mesterének életművében talá­lunk közismert, remekművű alkotásokat... Túl az igyekezeten, hogy feladatomnak tartalmi szempontból eleget tegyek, legfőbb törekvésem arra irányult, hogy saját kifejezési eszközeim jelenkori hangján, dolgaim hitelesen illeszked­hessenek eddigi munkásságom világába is.” Mielőtt a táblaképek végső helyükre kerülnek, a miskolci közönség is megtekintheti Feledy Gyula alkotásait. A Megyeháza Galériájában december 16-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor nyitják meg a művész kamarakiállítását. Királyok, hercegek, grófok Miskolc (ÉM) - Pontosabban: ki­rálynő, hercegnő és grófnő. Hiszen ebben a sorrendben követték egy­mást a Miskolci Nemzeti Színház­ban a Kálmán Imre-operettek hősei. Először 1992 januárjában - Komá- romy Éva jutalomjátékaként - szín­házunk igazgatója, Hegyi Árpád Ju- tocsa, akkor még vendégművész­ként rendezte meg a népszerű Csár­dáskirálynőt. Az elmúlt évadban Bor József a Cirkuszhercegnőt állí­totta színpadra, és most megérke­zett Marica grófilő. A nagyoperett rendezője Schlanger András. A díszleteket és jelmezeket Zeke Edit tervezte. A színház zenekarát és énekkarát Tóth Ar­mand és Regős Zsolt vezényli. A főbb szerepekben Nagy Ibolyát, Seres Ildikót, Pirisi Editet, Leblanc Győzőt, Laczó Andrást, Várkonyi Szilviát, Tilless Évát, Orosz Annát, Túróczi Évát, Quintus Konrádot, Kuna Károlyt, Földi Lászlót, Dézsy Szabó Gábort láthatjuk. A ma esti nyilvános főpróba után a bemutató előadás - bérletszünetben - holnap este hét órakor kezdődik, pénteken este pedig a Bemutató-bérlet tulaj­donosait váiják a színházba. |H IM A Marica grófnő próbáján Egyedül a sorrend változott A Miskolci Szimfonikus Zenekar évzáró hangversenyén Miskolc (ÉM - BG) - Koncertláto­gató közönség arra készült hétfőn este, hogy a Miskolci Nemzeti Szín­házban a műsor első felében Weber A bűvös vadász című operájának a nyitányát fogja hallani, majd Cho­pin f-moll zongoraversenyét, a má­sodik részben pedig Charpentier Te Deum című opuszát. A közönség azonban azt láthatta, hogy a színpa­don valahol hátul árválkodik a zon­gora, a székek száma is inkább egy nagyobb létszámú kamarazenekar­ról árulkodott, a brácsások és a gor­donkások szólama között pedig fel­bukkant egy elektromos orgona. Egyértelmű volt, hogy a program ki­csit fejtetőre áll, ez szóban meg is erósíttetett, miszerint minden mű- sorszám megszólal majd, csak az eredetileg hirdetett sorrenddel el­lentétesen. Charpentier azok közé a barokk mesterek közé tartozott, akik mai szóhasználattal élve nem igazán tudták menedzselni önmagukat, olyannyira, hogy a lexikonok sem je­lölik pontosan a születése dátumát. Csak ötvenéves korában tudott kar­nagyként bekerülni XIV. Lajos ud­varába és halála után az utókor a fe­ledés homályába taszította kerek 250 esztendőre. A D-dúr Te Deum a Mester monu­mentális művei közé tartozik, négy­szólamú kórust, öt énekes szofistát és az akkori idők gyakorlatához ké­pest nagy létszámú zenekart alkal­maz. A bevezető prelude világosan csengő trombitaszólama még hagy­hat némi kétséget az egyházi zenét kevésbé ismerőkben, de a basszus- szólista Te Deumja és az utána fel­csendülő angyalok kórusa már egyértelművé teszi, ez a hatalmas ívű, lendületes zene egyes-egyedül Isten dicsőítésére szolgál. Charpen­tier a szünet nélkül egymáshoz kap­csolódó részekben mesterien hasz­nálja ki a hangulati ellentétpárokat, amelyek az alkalomhoz illően a lírai, drámai részletekben is megtartják a barokk optimizmusát. A Miskolci Forrás Kórus remekül alkalmazko­dott a színház akusztikájához, bár az ötödik sorban ülve a férfi szóla­mok kicsit halványnak hatottak. A szólisták közül - Szécsi Edit, Fülöp Zsuzsa, Megyesi Schwartz Lucia, Szabó István, Pálfi László - Char­pentier leginkább a szoprán és a basszus szólamot részesítette előny­ben. Még azt is megkockáztatva, hogy a francia mester kicsit elfogult volt az utóbbival: a basszus-szólam méltóságteljes erőt sugárzó optimiz­musa hálás szerepet jelentett az énekművésznek Chopin f-moll zongoraversenye ki­csit csalókán kezdődik. A zenekar lendületesen, szinte túláradóan in­dít, a szólamok csillognak-villognak, majd a zongora belépése után az idő múlásával egyre nyilvánvalóbbá vá­lik, a lengyel származású romanti­kus zeneszerző bizony részrehajló. A mű kezd hasonlítani egy f-moll szó­lókoncert hangszeres kísérettel cí­met viselő darabra. A zenészek majdhogynem teljes passzivitásra kényszerülnek, mintha Chopin szükséges rossznak tartaná a zene­kart, akik csak azért vannak, hogy a szólóhangszert kiszolgálják. Néha már sajnálni lehetne a zenekart, hi­szen ha valamelyik hangszernek jut egy picike kis dallamív, arra szinte abban a pillanatban „lecsap” a zon­gora és elorozza a dicsőséget. Talán a nagy tempó vagy az ismeretlen zongora okozta, de az első tétel kö­zéprészében néhány _ futamban a szólista, Katona Ágnes kicsit „maszatol”, néhány hang elkenve, kibicsaklottan szólal meg (ugyanez volt néhol érezhető a ráadásként elő­adott cisz-moll keringő futamaiban). Ez a bizonytalanság azonban a té­tel végére tökéletesen a feledés ho­mályába merül. A második tétel egy­szerűen bepréseli a székbe a hallga­tót. Chopin pillanatok alatt szerel­mes hangulatba ringat még akkor is, ha a lágyan ívelő, bársonyos ta­pintású többször visszatérő főtéma közé gyakran sző briliáns, virtuóz futamokat. A harmadik tételben Chopin visszatér a tiszta forráshoz. Hamisítatlan bővérű szláv muzsika kavarog a teremben. A Mester min­dent „bedob”, a ritmikai bukfencek­ben ott lapul a szl'ávos kivagyiság. Chopin a mű végén eljut odáig, hogy egy eufórikus pillanatában nemes gesztussal elégtételt ad a zenekar­nak a hosszú mellőzésért, a finálé ki­zárólag a hangszereké. Weber A bűvös vadász nyitányával azon zeneszerzők közé emelkedett, akik az operanyitányt azért alkal­mazták, hogy még a teljes mű meg­szólalása előtt tájékoztassák a nagy­érdeműt, tulajdonképpen miről is fog szólni az előadás. Ä lassú beve­zetés két remekívű crescendója majd a kürtszóló pillanatok alatt egy komor, sötét erdőbe varázsol, ahol ott settenkedik az ármány. Sorra „megjelennek” az opera fóalakjai és helyszínei, a gonosz Samiel, a fiatal vadász, Max, a bájos Agatha és a bal­jóslatú Farkasszakadék. Hála a megváltozott műsorszerkezetnek és a zongoraversenyben „elszenvedett” háttérbe szorítóttságnak, a zenekar kitombolhatja magát. Weber meg is ad erre minden lehetőséget, elké­nyezteti a zenészeket, igazi roman­tikushoz méltóan legyőzeti és ki is fi­gurázza a gonoszt és igenfi a derűt, a táncot, a nevetést. A karmester, Oberfrank Géza pedig amennyire diszkréten dirigálta Charpentier-t, annyira lendületes a Weber-mű ve­zénylése közben. Hatalmas, széles mozdulatokkal irányít, szinte eltán­colja a nyitányt. A zenetörténészek szerint ez volt az az opera, amely vé­gül megtörte az olasz opera egyedu­ralmát. Könnyű volt Webemek, mert azon felül, hogy remekül tudott „zenekarul”, még saját zenekara lé­vén arra is volt lehetősége, hogy minden egyes hangot addig igazít­son, amíg az a neki igazán szánt helyre kerül. Ünnepi Continental-turné Miskolc (ÉM - BG) - A Continental Singers 1967-ben alakult az észak­amerikai Denverben azzal a hármas céllal, hogy egyrészt kitűnő minősé­gű zenei programon keresztül egyér­telműen bemutassák Jézus Krisztus evangéliumát a világnak, másrészt bátorítsák a hívőket, hogy még mé­lyebben szánják életüket Krisztus­nak és végül, de nem utolsó sorban segítsék, gyarapítsák az együttes tagjainak személyes életét, fej­lesszék lelki és zenei ismereteiket. A Continental Singers alapításának pillanatától kezdve felekezetiül füg­getlen együttes. Tulajdonképpen a tagok csak egy három hónapos nyá­ri turné erejéig voltak tagjai a társu­latnak, amely minden évben új tag­toborzót hirdetett meg, hogy minél többen részesei lehessenek az együtt zenélés, az evangéliumhirdetés örö­mének. Az együttes sokáig csak Amerikában működött, majd 1982- ben megalakultak az első nemzetkö­zi Continental csoportok Angliában és Szingapúrban. Jelenleg a világon 37 ilyen együttes létezik, közülük Európában - Hollandián, Németor­szágon és Franciaországon kívül - egyedül Magyarországon. A Magyar Continental Singers 1989-ben alakult meg Miskolcon, a Rónai Művelődési Központ bábásko­dásával. A csoport az eltelt négy év alatt közel kétszáz koncertet adott nyári turnéi során. Idén december 17-től 23-ig egy különleges turnéra indul a társulat. Minden nap az or­szág egy-egy nagyvárosában lépnek fel: Kiskőrösön, Pécsett, Debrecen­ben, Nyíregyházán, Békéscsabán, Budapesten és a záró, karácsonyi koncertet Miskolcon rendezik de­cember 23-án. A rendkívüli koncertsorozat sajátos­sága, hogy most először szól majd a zenei alap play-backről, de maga az ének élőben hangzik majd. Karácsonyi Kaláka Miskolc (ÉM) - A Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorát mu­tatja be a Kaláka együttes a Rónai Sándor Művelődési Házban ma, szerdán délután fél öttől. A gyerme­keknek délután három órától játszó­ház lesz a Miskolci Családsegítő Szolgálat rendezésében, melyre minden érdeklődőt szeretettel vár­nak. Aj ándékműsor Miskolc (ÉM) - Karácsonyi aján­dékműsorral kedveskednek a mis­kolci Móra Ferenc Általános Iskola diákjai a csanyiki légzőszervi és pszichoterápiás osztály betegeinek. Az ünnepi műsor december 15-én, délután 2 órakor kezdődik. Megyaszói cigányok Szerencs (ÉM) - A szerencsi Rákó- czi-vár színháztermében december 11-én a megyaszói cigány kisebbsé­gi és demokratikus szervezetek fenntartása alatt működő együtte­sek adtak műsort. Fellépett a Tini­sztár, a Fekete gyöngy és a Vándor cigány hagyományőrző együttes, va­lamint Vadászi Mónika és Balogh Anita diszkótáncosok, Balogh Er­zsébet verset mondott, Balogh János pedig orgonán játszott. A rendez­vény sikerét bizonyítja, hogy több fellépő meghívást kapott egy sátor­aljaújhelyi vendégszereplésre. Kórusok napján Budapest (MTI) - A Magyar Kóru­sok és Zenekarok Szövetsége és a Magyar Zenei Kamara a Magyar kó­rusok napja alkalmából december 16-án, Kodály Zoltán 111. születés­napja tiszteletére hangversenyt ren­dez a Zeneakadémián. A fellépő együttesek - a Honvéd Együttes Férfikara, a Szegedi Pedagógus Nő­ikar, a J anus Pannonius Tudomány- egyetem Énekegyüttese, a Baár- Madas Református Gimnázium Énekkara, a Budapesti Kórus és a Váci Ifjúsági Kórus - Kodály Zoltán művei mellett Bartók, Kocsár, Brahms és Bizet műveit is előadják. Hímzőasszonyok Mezőkövesd (ÉM)—Magyar Műve­lődési Intézet, Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megye Önkormányzat Hivatala, Megyei Pedagógiai és Módszertani Intézet, Borsod Megyei Múzeumok Igazgatósága, Mezőkövesd Város Polgármesteri Hivatala és a Mező­kövesdi Közösségi Ház az idén is meghirdeti a XX. országos Kis Jan­kó Bori hímzéspályázatot. A pályázat célja a magyar népi hím­zések és viseletek hagyományainak megőrzése és tovább fejlesztése, a régebbi és kevésbé ismert stílusok felkutatása és földolgozása, továbbá olyan népi iparművészeti hímzések készítése, amelyek mind művészeti, mind használati érték szempontjá­ból megfelelnek a mai kor követel­ményeinek. A pályázaton bárki részt vehet. Csak olyan önállóan tervezett alko­tásokat lehet beküldeni, amelyek or­szágos pályázaton, kiállításon a NIT Bíráló Bizottsága előtt nem szere­peltek és kereskedelmi forgalomba se kerültek. Pályázni csak új alkotásokkal, ma­ximum 5 önálló darabbal lehet. Az összetartozó tárgyegyüttes vagy garnitúra önálló pályamunkának számít. A tervezést önálló pálya­munkának tekintjük, mely a darab­szám része. Kivitelező önállóan nem vehet részt a pályázaton. A pályázat jeligés. A pályamunkákhoz zárt bo­rítékban a következő adatokat kell mellékelni: a tervező és kivitelező nevét és címét (a pályadíj fele a ter­vezőt, fele a kivitelezőt illeti), a pá­lyamunka értékét, tulajdonosának a nevét, az alkotás megnevezését, a minta származási helyét (tájegység vagy helység), az alapanyagot, a színt és a méretet. A pályamunkák beküldési határide­je: 1994. július 1. A pályázati tárgya­kat a Városi Közösségi Ház (3400 Mezőkövesd, Szent László tér 24.) cí­mére kell eljuttatni. Pályázati kategóriák: I. Öltözködés (A különböző tájegységek viseletéi­nek és a rajtuk szereplő hímzések felhasználásával készült öltözékek.) II. Lakástextíliák (A népi hímzésha­gyományokat feldolgozó lakástextí­liák, együttesek.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom