Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-15 / 293. szám
8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1993. December 15., Szerda------------APROPÓ-----------S ZEKteten Fecske Csaba Nem tudom, hányán hallgatták még manapság, hányán érzékelték közvetlenül, hogy megszűnt a Szabad Európa Rádió, közismert nevén a SZER magyar adása. A létező szocializmus idején ez a rádió volt nálunk úgymond az igazság egyedüli letéteményese. Ok, tudniillik a létező szocializmus és a SZER kölcsönösen feltételezték egymást. Némi túlzással ez a média a saját felszámolásán fáradozott. Hát ez sikerült neki, kérdés, nem siették-e el a dolgot, nem lesz- e, nem volna-e szükségünk mégis valamiféle objektív, ha nem is érintetlen, szűz igazságra, amit a SZER képviselt a jó öreg Gal- licus, Vajda Albert, Kovács Dénes, Halász Péter, és nem utolsósorban Cseke László által. Mi, diákok éppen ez utóbbi miatt tekertük a 19-25-31-41-49 rövidhullámra a rádiót a kollégiumban, a szigorú tilalmak ellenére is, hiszen abban az időben - hatvanas évek - a SZER az első számú közellenségnek számított, még a Vasárnapi Randevú, meg a Teenager Party is tilalmasnak, égbekiáltó bűnnek minősült. A vételt amúgy is igen megnehezítették a zavaróállomások, de azért az ország nagy része hallgatta a Szabad Európát az „igazság” megtapasztalása végett, és mérgelődött, ha éppen a legizgalmasabbnak ígérkező mondat úszott el az éter hullámain a semmibe. Szabad Európa, nosztalgikus emlékeket ébreszt bennem, fiatalságomat juttatja eszembe, a Beatlest, a Bee Geest, a Rolling Stonest. Persze később is hallgattam, de akkor inkább már a politika miatt. Hogy tisztában legyek az igazsággal, hogy egy jót röhögjek az elvtársakon, egyáltalán, hogy tudjak valamit, amiről nem elsősorban a kormolás és a porhintés nevezetű fogalmak jutnak az ember eszébe. A létező szocializmus immár nem létezik, november elejétől a SZER nincs már, reméljük, vele az igazság nem múlt ki.-----------TÁRLAT T áblaképek Vázlat az örvendetes olvasóhoz Miskolc (ÉM) - Dr. Balpataki Béla plébános és Bodonyi Csaba építész felkérésére Feledy Gyula grafikusművész tizenöt táblaképet készített az épülő sajópetri római katolikus templom számára. A képek tárgya a XV. század második felétől kezdődően elterjedt és egyre népszerűbbé váló imádság: a rózsafüzér, mely valójában az evangélium rövid összefoglalója. „Az adott építészeti keretben képeimnek értelemszerűen követniük kellett az imádság hármas tagozódásában, az úgynevezett örvendetes, a fájdalmas, valamint a dicsőséges rózsafii- zérben meghatározott sorrendet — számol be munkájáról amester. -Feladatomlelkesítő, ám egyszersmind nyomasztó előzménye, hogy e tárgyra vonatkozóan az európai festészet számtalan kimagasló mesterének életművében találunk közismert, remekművű alkotásokat... Túl az igyekezeten, hogy feladatomnak tartalmi szempontból eleget tegyek, legfőbb törekvésem arra irányult, hogy saját kifejezési eszközeim jelenkori hangján, dolgaim hitelesen illeszkedhessenek eddigi munkásságom világába is.” Mielőtt a táblaképek végső helyükre kerülnek, a miskolci közönség is megtekintheti Feledy Gyula alkotásait. A Megyeháza Galériájában december 16-án, csütörtökön délelőtt 9 órakor nyitják meg a művész kamarakiállítását. Királyok, hercegek, grófok Miskolc (ÉM) - Pontosabban: királynő, hercegnő és grófnő. Hiszen ebben a sorrendben követték egymást a Miskolci Nemzeti Színházban a Kálmán Imre-operettek hősei. Először 1992 januárjában - Komá- romy Éva jutalomjátékaként - színházunk igazgatója, Hegyi Árpád Ju- tocsa, akkor még vendégművészként rendezte meg a népszerű Csárdáskirálynőt. Az elmúlt évadban Bor József a Cirkuszhercegnőt állította színpadra, és most megérkezett Marica grófilő. A nagyoperett rendezője Schlanger András. A díszleteket és jelmezeket Zeke Edit tervezte. A színház zenekarát és énekkarát Tóth Armand és Regős Zsolt vezényli. A főbb szerepekben Nagy Ibolyát, Seres Ildikót, Pirisi Editet, Leblanc Győzőt, Laczó Andrást, Várkonyi Szilviát, Tilless Évát, Orosz Annát, Túróczi Évát, Quintus Konrádot, Kuna Károlyt, Földi Lászlót, Dézsy Szabó Gábort láthatjuk. A ma esti nyilvános főpróba után a bemutató előadás - bérletszünetben - holnap este hét órakor kezdődik, pénteken este pedig a Bemutató-bérlet tulajdonosait váiják a színházba. |H IM A Marica grófnő próbáján Egyedül a sorrend változott A Miskolci Szimfonikus Zenekar évzáró hangversenyén Miskolc (ÉM - BG) - Koncertlátogató közönség arra készült hétfőn este, hogy a Miskolci Nemzeti Színházban a műsor első felében Weber A bűvös vadász című operájának a nyitányát fogja hallani, majd Chopin f-moll zongoraversenyét, a második részben pedig Charpentier Te Deum című opuszát. A közönség azonban azt láthatta, hogy a színpadon valahol hátul árválkodik a zongora, a székek száma is inkább egy nagyobb létszámú kamarazenekarról árulkodott, a brácsások és a gordonkások szólama között pedig felbukkant egy elektromos orgona. Egyértelmű volt, hogy a program kicsit fejtetőre áll, ez szóban meg is erósíttetett, miszerint minden mű- sorszám megszólal majd, csak az eredetileg hirdetett sorrenddel ellentétesen. Charpentier azok közé a barokk mesterek közé tartozott, akik mai szóhasználattal élve nem igazán tudták menedzselni önmagukat, olyannyira, hogy a lexikonok sem jelölik pontosan a születése dátumát. Csak ötvenéves korában tudott karnagyként bekerülni XIV. Lajos udvarába és halála után az utókor a feledés homályába taszította kerek 250 esztendőre. A D-dúr Te Deum a Mester monumentális művei közé tartozik, négyszólamú kórust, öt énekes szofistát és az akkori idők gyakorlatához képest nagy létszámú zenekart alkalmaz. A bevezető prelude világosan csengő trombitaszólama még hagyhat némi kétséget az egyházi zenét kevésbé ismerőkben, de a basszus- szólista Te Deumja és az utána felcsendülő angyalok kórusa már egyértelművé teszi, ez a hatalmas ívű, lendületes zene egyes-egyedül Isten dicsőítésére szolgál. Charpentier a szünet nélkül egymáshoz kapcsolódó részekben mesterien használja ki a hangulati ellentétpárokat, amelyek az alkalomhoz illően a lírai, drámai részletekben is megtartják a barokk optimizmusát. A Miskolci Forrás Kórus remekül alkalmazkodott a színház akusztikájához, bár az ötödik sorban ülve a férfi szólamok kicsit halványnak hatottak. A szólisták közül - Szécsi Edit, Fülöp Zsuzsa, Megyesi Schwartz Lucia, Szabó István, Pálfi László - Charpentier leginkább a szoprán és a basszus szólamot részesítette előnyben. Még azt is megkockáztatva, hogy a francia mester kicsit elfogult volt az utóbbival: a basszus-szólam méltóságteljes erőt sugárzó optimizmusa hálás szerepet jelentett az énekművésznek Chopin f-moll zongoraversenye kicsit csalókán kezdődik. A zenekar lendületesen, szinte túláradóan indít, a szólamok csillognak-villognak, majd a zongora belépése után az idő múlásával egyre nyilvánvalóbbá válik, a lengyel származású romantikus zeneszerző bizony részrehajló. A mű kezd hasonlítani egy f-moll szólókoncert hangszeres kísérettel címet viselő darabra. A zenészek majdhogynem teljes passzivitásra kényszerülnek, mintha Chopin szükséges rossznak tartaná a zenekart, akik csak azért vannak, hogy a szólóhangszert kiszolgálják. Néha már sajnálni lehetne a zenekart, hiszen ha valamelyik hangszernek jut egy picike kis dallamív, arra szinte abban a pillanatban „lecsap” a zongora és elorozza a dicsőséget. Talán a nagy tempó vagy az ismeretlen zongora okozta, de az első tétel középrészében néhány _ futamban a szólista, Katona Ágnes kicsit „maszatol”, néhány hang elkenve, kibicsaklottan szólal meg (ugyanez volt néhol érezhető a ráadásként előadott cisz-moll keringő futamaiban). Ez a bizonytalanság azonban a tétel végére tökéletesen a feledés homályába merül. A második tétel egyszerűen bepréseli a székbe a hallgatót. Chopin pillanatok alatt szerelmes hangulatba ringat még akkor is, ha a lágyan ívelő, bársonyos tapintású többször visszatérő főtéma közé gyakran sző briliáns, virtuóz futamokat. A harmadik tételben Chopin visszatér a tiszta forráshoz. Hamisítatlan bővérű szláv muzsika kavarog a teremben. A Mester mindent „bedob”, a ritmikai bukfencekben ott lapul a szl'ávos kivagyiság. Chopin a mű végén eljut odáig, hogy egy eufórikus pillanatában nemes gesztussal elégtételt ad a zenekarnak a hosszú mellőzésért, a finálé kizárólag a hangszereké. Weber A bűvös vadász nyitányával azon zeneszerzők közé emelkedett, akik az operanyitányt azért alkalmazták, hogy még a teljes mű megszólalása előtt tájékoztassák a nagyérdeműt, tulajdonképpen miről is fog szólni az előadás. Ä lassú bevezetés két remekívű crescendója majd a kürtszóló pillanatok alatt egy komor, sötét erdőbe varázsol, ahol ott settenkedik az ármány. Sorra „megjelennek” az opera fóalakjai és helyszínei, a gonosz Samiel, a fiatal vadász, Max, a bájos Agatha és a baljóslatú Farkasszakadék. Hála a megváltozott műsorszerkezetnek és a zongoraversenyben „elszenvedett” háttérbe szorítóttságnak, a zenekar kitombolhatja magát. Weber meg is ad erre minden lehetőséget, elkényezteti a zenészeket, igazi romantikushoz méltóan legyőzeti és ki is figurázza a gonoszt és igenfi a derűt, a táncot, a nevetést. A karmester, Oberfrank Géza pedig amennyire diszkréten dirigálta Charpentier-t, annyira lendületes a Weber-mű vezénylése közben. Hatalmas, széles mozdulatokkal irányít, szinte eltáncolja a nyitányt. A zenetörténészek szerint ez volt az az opera, amely végül megtörte az olasz opera egyeduralmát. Könnyű volt Webemek, mert azon felül, hogy remekül tudott „zenekarul”, még saját zenekara lévén arra is volt lehetősége, hogy minden egyes hangot addig igazítson, amíg az a neki igazán szánt helyre kerül. Ünnepi Continental-turné Miskolc (ÉM - BG) - A Continental Singers 1967-ben alakult az északamerikai Denverben azzal a hármas céllal, hogy egyrészt kitűnő minőségű zenei programon keresztül egyértelműen bemutassák Jézus Krisztus evangéliumát a világnak, másrészt bátorítsák a hívőket, hogy még mélyebben szánják életüket Krisztusnak és végül, de nem utolsó sorban segítsék, gyarapítsák az együttes tagjainak személyes életét, fejlesszék lelki és zenei ismereteiket. A Continental Singers alapításának pillanatától kezdve felekezetiül független együttes. Tulajdonképpen a tagok csak egy három hónapos nyári turné erejéig voltak tagjai a társulatnak, amely minden évben új tagtoborzót hirdetett meg, hogy minél többen részesei lehessenek az együtt zenélés, az evangéliumhirdetés örömének. Az együttes sokáig csak Amerikában működött, majd 1982- ben megalakultak az első nemzetközi Continental csoportok Angliában és Szingapúrban. Jelenleg a világon 37 ilyen együttes létezik, közülük Európában - Hollandián, Németországon és Franciaországon kívül - egyedül Magyarországon. A Magyar Continental Singers 1989-ben alakult meg Miskolcon, a Rónai Művelődési Központ bábáskodásával. A csoport az eltelt négy év alatt közel kétszáz koncertet adott nyári turnéi során. Idén december 17-től 23-ig egy különleges turnéra indul a társulat. Minden nap az ország egy-egy nagyvárosában lépnek fel: Kiskőrösön, Pécsett, Debrecenben, Nyíregyházán, Békéscsabán, Budapesten és a záró, karácsonyi koncertet Miskolcon rendezik december 23-án. A rendkívüli koncertsorozat sajátossága, hogy most először szól majd a zenei alap play-backről, de maga az ének élőben hangzik majd. Karácsonyi Kaláka Miskolc (ÉM) - A Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorát mutatja be a Kaláka együttes a Rónai Sándor Művelődési Házban ma, szerdán délután fél öttől. A gyermekeknek délután három órától játszóház lesz a Miskolci Családsegítő Szolgálat rendezésében, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak. Aj ándékműsor Miskolc (ÉM) - Karácsonyi ajándékműsorral kedveskednek a miskolci Móra Ferenc Általános Iskola diákjai a csanyiki légzőszervi és pszichoterápiás osztály betegeinek. Az ünnepi műsor december 15-én, délután 2 órakor kezdődik. Megyaszói cigányok Szerencs (ÉM) - A szerencsi Rákó- czi-vár színháztermében december 11-én a megyaszói cigány kisebbségi és demokratikus szervezetek fenntartása alatt működő együttesek adtak műsort. Fellépett a Tinisztár, a Fekete gyöngy és a Vándor cigány hagyományőrző együttes, valamint Vadászi Mónika és Balogh Anita diszkótáncosok, Balogh Erzsébet verset mondott, Balogh János pedig orgonán játszott. A rendezvény sikerét bizonyítja, hogy több fellépő meghívást kapott egy sátoraljaújhelyi vendégszereplésre. Kórusok napján Budapest (MTI) - A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége és a Magyar Zenei Kamara a Magyar kórusok napja alkalmából december 16-án, Kodály Zoltán 111. születésnapja tiszteletére hangversenyt rendez a Zeneakadémián. A fellépő együttesek - a Honvéd Együttes Férfikara, a Szegedi Pedagógus Nőikar, a J anus Pannonius Tudomány- egyetem Énekegyüttese, a Baár- Madas Református Gimnázium Énekkara, a Budapesti Kórus és a Váci Ifjúsági Kórus - Kodály Zoltán művei mellett Bartók, Kocsár, Brahms és Bizet műveit is előadják. Hímzőasszonyok Mezőkövesd (ÉM)—Magyar Művelődési Intézet, Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megye Önkormányzat Hivatala, Megyei Pedagógiai és Módszertani Intézet, Borsod Megyei Múzeumok Igazgatósága, Mezőkövesd Város Polgármesteri Hivatala és a Mezőkövesdi Közösségi Ház az idén is meghirdeti a XX. országos Kis Jankó Bori hímzéspályázatot. A pályázat célja a magyar népi hímzések és viseletek hagyományainak megőrzése és tovább fejlesztése, a régebbi és kevésbé ismert stílusok felkutatása és földolgozása, továbbá olyan népi iparművészeti hímzések készítése, amelyek mind művészeti, mind használati érték szempontjából megfelelnek a mai kor követelményeinek. A pályázaton bárki részt vehet. Csak olyan önállóan tervezett alkotásokat lehet beküldeni, amelyek országos pályázaton, kiállításon a NIT Bíráló Bizottsága előtt nem szerepeltek és kereskedelmi forgalomba se kerültek. Pályázni csak új alkotásokkal, maximum 5 önálló darabbal lehet. Az összetartozó tárgyegyüttes vagy garnitúra önálló pályamunkának számít. A tervezést önálló pályamunkának tekintjük, mely a darabszám része. Kivitelező önállóan nem vehet részt a pályázaton. A pályázat jeligés. A pályamunkákhoz zárt borítékban a következő adatokat kell mellékelni: a tervező és kivitelező nevét és címét (a pályadíj fele a tervezőt, fele a kivitelezőt illeti), a pályamunka értékét, tulajdonosának a nevét, az alkotás megnevezését, a minta származási helyét (tájegység vagy helység), az alapanyagot, a színt és a méretet. A pályamunkák beküldési határideje: 1994. július 1. A pályázati tárgyakat a Városi Közösségi Ház (3400 Mezőkövesd, Szent László tér 24.) címére kell eljuttatni. Pályázati kategóriák: I. Öltözködés (A különböző tájegységek viseletéinek és a rajtuk szereplő hímzések felhasználásával készült öltözékek.) II. Lakástextíliák (A népi hímzéshagyományokat feldolgozó lakástextíliák, együttesek.)