Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-14 / 292. szám
1993. December 14., Kedd Itt-Hon B 5 Fejezetek Matyóföld történetéből II. Mátyás király kegyeibe fogadta a városlakókat Szepesi Sándor A XV. század elejétől kezdve bőségesebben állnak rendelkezésre térségünket érintő forrásanyagok (oklevelek, feljegyzések). Ezek alapján, és Sárközi Zoltán gyűjtő, rendszerező munkájának köszönhetően viszonylagos hűséggel követhetők nyomon a várost érintő események, történések. Békealkudozás Mezőkövesden A korabeli település társadalmának felmérését elsősorban a huszita háborúk után ide eljutó hullámai teszik lehetővé. Borsod és Zemplén megyék nemesei már 1430-ban megismerkedtek a husziták elleni harc nehézségeivel, hiszen kötelesek voltak velük szemben 300 lovast kiállítani. 1449 őszén maga Hunyadi János indította meg a hadait Giskra huszita vezér ellen - miután az 1442- ben átmenetileg elfoglalta Eger városát -, de fegyvereit nem kísérte szerencse. Kénytelen volt békealkudozásba bocsátkozni. Ezek színhelyéül a szemben álló felek 1450 tavaszán éppen Mezőkövesdet választották. A település „falai” aligha láttak addig olyan előkelő személyeket, mint amilyenek ezúttal itt összegyűltek. Hunyadin és Giskrán kívül itt volt csaknem a teljes országos tanács, a főbb huszita kapitányok (Twort- how, Wlassynyey Jankovszky, Bassóczi Wencesláv), több megye, valamint Kassa, Lőcse, Bártfa, Eperjes, Körmöc-, Sel- mec- és Besztercebánya követsége is. Helytörténeti szempontból azért érdekes ez az esemény, mert rávilágít arra, hogy Mezőkövesd lakói az ország legelőkelőbb nagyurait, a szolgaszemélyzettel együtt megfelelően el tudták szállásolni, továbbá az egy hétig tartó tárgyalások ideje alatt étellel, itallal és egyéb szükségesekkel rangjukhoz méltóan ellátni. Vagyis a helység nagyobb épületekkel, és komoly anyagi erőkkel rendelkezett. Súlyos összegekkel megváltott nyugalom A mezőkövesdi béke - amelyet 1450. március 28-án kötöttek meg - tiszavirág-életűnek bizo- j nyúlt. A kiújult harcokból egyre több baj származott magá- í ra Kövesdre nézve is. 1455-ben Mátyás király szobra a mezőkövesdi Városi Galéria előtt Fotó: a szerző felvétele pl. Hunyadi János meghagyta Czobor Mihály diósgyőri várnagynak, hogy Mezőkövesdre gyűlést hívjon össze, mégpedig a helységtől követelt hat ökör, egy kocsi és egyéb dolgok ügyében. Az anyagi áldozatok fokozódását jelentette az a körülmény, hogy a hadi szerencse változásai következtében egy ízben Kövesd kénytelen volt súlyos pénzösszeget is fizetni a huszitáknak, hogy nyugalmát tőlük megvásárolja. Ez azonban még mindig kevésnek bizonyult, és 1457 komi a háború nagyarányú pusztítása városunkat is elérté. Ez az alapos megtépázás szolgáltatta a közvetlen okot az 1464-ben elnyert mezővárosi szabadalomlevél kiállításához. 1458-ban ugyanis Hunyadi Mátyás személyében új királyt választott magánalt az ország. A fiatal uralkodó első nagyobb szabású hadi vállalkozását éppen a husziták ellen vezette. Talafuz János huszita vezér már 1457-ben visszaszorult megyénkben Osgyáni Bakos Pál tokaji kapitány hadai elől, most pedig 1458-ban elfoglalták és lerombolták Borsod vármegye egész területén a husziták által birtokolt várakat és erődítményeket. 1459-ben Mátyás király véget vetett a husziták felvidéki uralmának. Tulajdonképpen kiegyezett velük, és jórészüket zsoldjába fogadta. A hosszan tartó háborúskodás után megindult az újjáépítés munkája, amihez a király megfelelő kedvezményeket biztosított. 1475-ben pl. Mezőkeresztesen az új jövevények és új házat építők 12 évig mentesültek a cenzus, a taksa, és egyéb adók fizetése alól. Mezőkövesd 1464. július 12-én kelt mezővárosi szabadalomlevelében pedig a következők olvashatók: „...azt akarván, hogy a mi Borsod megyében levő Mezőkövesd nevű mezővárosunkat kiemeljük abból a romlásból, amelybe az elmúlt háboiús időkben jutott, és azt is akarván, hogy polgárai és népei éppen úgy, mint ahogyan hűségükben, számukban is gyarapodjanak, nemkülönben királyi hatalmunk teljességéből és különleges kegyünktől indíttatva szabad várossá emeljük, úgy akarván és el is határozván azt, hogy mostantól fogva az elkövetkezendő időkben ugyanezen város és következésképp polgárai, vendégjogú lakosai - azaz mindenkori közössége - élhessenek mindazokkal a szabadságjogokkal, szokásjogokkal, kegyeinkkel és kiváltságainkkal, és örvendezhessenek is ezek felett...” A kedvezmények mellé címert kapott a város A továbbiakban az oklevél mentességet ad minden adóbeli szolgáltatás alól, ideértve a kilencedet is. A pünkösd ünnepe táján a diósgyőri várnagynak fizetendő kettőszáz aranyforinton kívül, a város semmiféle más taksával nem tartozott. Ezzel szemben a diósgyőri várnagy köteles volt a város lakóit jogaikban és birtokaikban mindenkor „megtartani, megoltalmazni és megvédelmezni”. Az első kiváltságlevelet még ugyanebben az évben követte a második, amelyben az uralkodó „tisztes pecsétet”, illetőleg címert adományozott a városnak. 1472. június 27-én Mátyás király személyesen is meglátogatta Mezőkövesdet. Ez alkalommal újabb kiváltságlevélben bővítette a helység jogait. Valóság lett a virágkora felé haladó mezőváros, felruházva mindazokkal a jogokkal, melyeket az 1441-től 1480-ig terjedő években Magyarországon körülbelül 40 helység kapott meg. Ezáltal Mezőkövesd igen kedvező helyzetbe került. Rövid idő múlva az anyagi jólét és bőség olyan jeleit mutatta, amelyhez hasonlókat történelme sem azelőtt, sem pedig utána - jó ideig nem ismert. Utazni pedig muszáj (ÉM- Szí)- A közelmúltban a Miskolci Rádió vendége volt Sárközi György, a Borsod Volán Személyszállítási Részvénytársaság vezérigazgatója. Az alábbiakban röviden ismertetjük az elhangzottakat. □ Elterjedt a hír, hogy megszűnik a szabadjegy. • Nem szűnik meg és remélem örülnek ennek nyugdíjasaink. Jövőre minden kedvezmény megmarad, mégpedig úgy, hogy a személyi jövedelemadó szempontjából sem kerülnek hátrányos helyzetbe a kedvezményezettek. □ Milyen kedvezményre számíthatnak az utasok? • Elsősorban vásárok, kiállítások kapcsán van mód - üzletpolitikai elvek figyelembe vételével - utazási kedvezményeket adni. Gondoljunk csak a Miskolci Ipari Kiállításra és Vásárra. Ha a megyehatáron túli rendezvényről van szó, akkor a társgazdasági vállalatokkal történő egyeztetés után van lehetőség a kedvezményes utazásra. Fotó: Laczó József □ Van-e lehetőség nyugdíjasbérletek kiadására? • Sajnos a tarifamegállapítási jogkörök kapcsán ez nem lehetséges, a helyközi személyszállításban nyugdíjas bérlet kiadására nincs mód. Csak az 50 százalékos kedvezmény vehető igénybe, egy meghatározott mennyiségig. □ A menetrenddel kapcsolatban gyakran érkeznek kifogások. így például az, hogy az összeállításnál miért nem egyezteti a tiszaújvárosi és a miskolci részleg az autóbuszok menetidejét Me- zőcsáton? • A részvénytársaságnak valóban szolgálati helye a miskolci és a tiszaújvárosi Volán, de a menetrendet központilag egyeztetjük. Ebből adódóan előfordulhatnak olyan menetrendi csatlakozások, amelyek nem találkoznak az utazók igényeivel. Éppen ezért a panaszok bejelentésére és a módosítás megtételére ügyeleti telefonszámot működtetünk Miskolcon. Mert nekünk is érdekünk, hogy az utasok elégedetten szálljanak le a buszokról. Ezért észrevételeiket a 343-410 számon fogadják a menetrend készítői, hogy a javaslatokat mielőbb mindenki megelégedésére hasznosíthassák. Egyébként a nagyobb forgalmú pályaudvarokon mindenütt kapható a kisméretű menetrendünk.
