Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-14 / 292. szám
2 B Itt-Hon 1993. December 14., Kedd [— NÁLUNK TÖRTÉNT Nyakig sárosán, de fejlődünk „Lehet, hogy ezekben az években, amiben élünk, úgy kerül be a visszaemlékezések történéseibe, mint a „gázos kor”, legalábbis ami Dél-Borsod, tucatnyi települését illeti. Azt hiszem nem kell különösebb okfejtés, hogy az itt élőknek ez a program mit jelent, családonként külön-külön, vagy az egész község számára. Egyszóval a gáz léte kulturáltabb környezetet, könnyebb és praktikusabb életvitelt biztosit. Tulajdonképpen nem is (nem is lehet) gondom a gáz, mint inkább megvalósulásának menete. Ahol száraz időben nyáron vagy kora ősszel törték fel az utakat, senkinek nem okozott különösebb gondot, hacsak az nem, hogy kerülgetni kellett a felhalmozott fóldkupacokat, óvatosan megvárni, míg a szembejövőt kikerüljük, vagy alkalmi hidakat barkácsoltak össze, hogy bejussanak saját vagy szomszédaik portájára. De volt olyan szomszédom is, aki azon sopánkodott, hogy neki drágább lett ez a kései kényelem, lévén autótulajdonos, s új bejárót kellett csináltatnia, mert az eddigi erősen megrongálódott. Munkámból eredően az egyik Tisza-vonalá- ban lévő községben volt dolgom alig három hete. Beültem az autómba és elindultam. Rosszra fordult az idő, szemerkélt a köd, s ahogy közeledtem célom felé, egyre gyakrabban csúszkáltam a vegyes minőségű aszfalton, kőburkolaton. S lám nem voltam egyedül. Két helyen is lassítottam, sőt megállni kényszerültem, mert az útmenti árokban fél oldalra dőlt pótkocsis traktorral, teherautóval találtam szemben magam, nagy csődülettel, ideges, szitkozódó emberekkel körülvéve. Volt, aki a helyi vezetőket, s volt aki a gázvezeték-fektető munkásokat szidta, s bevallom nem ok nélkül. Nagy nehezen visszaállt a forgalom, de a bosszúság folytatódott abban a házban, ahová igyekeztem. A helyi pedagógus nem győzte elmarasztalni az úgymond lelkiismeretlen építőket azért a sártengerért, amelyet immár két hónapja dagasztanak a diákok iskolába jövet és nem győzi hallgatni a takarítónők mindennapi panaszait a többletmunka végzéséért és a rendetlen tanulóseregért. Én is úgy érzem, nem lehet egy ilyen állapot velejárója fejlődésünknek.” Dr. B. I. Mályi Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Fekete Béla. A borsodi melléklet címe: 3580 Tiszaújváros, Bartók Béla út 7. - Telefon: 49/343-316 Honi hírek O Honi hírek # Honi hírek • Honi hírek • Honi hírek t Harmincéves a városi könyvtár Az épület megkopott, de a „kiszolgálás” töretlen maradt Edelény (ÉM) - December 22- én 9 órakor a városi könyvtár munkatársai ünnepi munkaértekezleten emlékeznek az eltelt három évtizedre, arra a munkára, amelyet falai között végeztek a köz javára. Néhány számadat jól érzékelteti az intézmény fontosságát, emberarculatú közelségét. A 30 év alatt 641 555 látogató fordult meg helyiségeiben és több, mint 1 millió kötetet kölcsönöztek. A könyv és dokumentum állományra 1 166 000 forintot fordítottak, s mindez 82 ember - az igazgatótól a fűtőig - lelki- ismeretes munkájának eredménye, akik közül már nyolcán nem élhették meg a jubileumot. Az ő emléküknek és az intézmény jelenlegi munkatársainak egy újságcikkel tiszteleg az Itt-Hon, amely az Észak-Ma- gyarország 1964. január 17-i számában jelent meg Priska Tibortól. Úgy jönnek, mint haza Örülünk bizony, nagyon örülünk ennek a könyvtárnak. Valami jóleső érzés fog el mindig, amikor belépek. Sok könyv, szép bútor, szőnyeg, csend, az embert szinte húzza magához. Én már majdnem tíz éve vagyok tagja a könyvtárnak, sokat olvastam, de nem lehet ezzel betelni soha. Most különösen a munkámmal kapcsolatos műveket keresem. A bányászattal kapcsolatos műveket, mert vájár vagyok. A gépesítésről, a robbantásról, a különböző motorokról szeretnék olvasni, mert jönnek az új gépek és meg kell ismernünk azokat is. És nagyon szeretem a horgászásról szóló könyveket is, mert A falu idős Nagycsécs (ÉM) - December 7-én délután ünnepségen emlékeztek meg a település idős állampolgárairól a helyi kultúr- házban. Óvodások, a szomszéa horgászat a legkedvesebb időtöltésem. Tudom, hogy sokan kinevetik az órákig egyhelyben ülő embereket, de higgye el, a bánya után nagyon jólesik mozdulatlanul, csendben ülni a szabadban, a jó levegőn. No, de ez már nem tartozik ide, csak azt akartam tulajdonképpen mondani, hogy valahogy ez a könyvtár is olyan. Olyan megnyugtató, jó érzéssel eltöltő... Amit Soltész László vájár mondott az edelényi új, járási könyvtár „húzó” hatásáról, azt mindenki elismeri. Ez a véleménye Törzsök Vilmos rendőr őrmesternek, az újonnan beiratkozott olvasóknak, és bizonyára a csend, a nyugalom, az ízléses környezet hozta ide azt a két embert is, akik az olvasóterem sarkában foglalatoskodnak. A fiatalember - pincér — nagy igyekezettel figyeli az idősebb magyarázatát, kiejtését: német nyelvet tanul. És a gyerekek? A gyerekeknek külön birodalmat építettek itt fel, játékokkal, könyvekkel, olvasórészleggel, modem vázákkal, akváriummal. Filmeket is vetítenek majd nekik, a kicsiknek mesedélutánt tartanak. A nagyobbaknak külön polcokon helyezik el a kötelező irodalmat. Szóval gondoskodnak, törődnek velük. Jól is érzi magát itt minden gyerek. Olyan otthonosan mozognak az alig néhány napja megnyílt könyvtárban, mintha csak nekik épült volna minden. Igazuk is van. A könyvtár jelentős része saját birodalmuk. Bizonyos, hogy ha majd felnőnek, a másik részét sem érzik majd idegennek. Igaz, most már egyre több azoknak a felnőtteknek a dós Sajószöged általános iskolai tanulói és a Miskolci Nemzeti Színház társulatának művészei köszöntötték a meghívott 114 nagycsécsi nyugdíjast, száma is, akik mindinkább otthonosanjönnek ide. A szép környezet vonzó hatásának iskolapéldájaként idézhetjük ezt a könyvtárat: a kölcsönzés első néhány napjában mintegy 400 új olvasó iratkozott be! Négyszáz ember! Valóságos ostrom. A könyvtár minden dolgozója a beiratkozókkal foglalkozott. Most már csillapult a „roham”, de még mindig nem szűnt meg. Akik már jártak itt, elmondják a többieknek: érdemes megnézni. És ha eljön valaki egyszer, az más alkalommal is jön. Lehet, hogy először csali azért, hogy megnézze az új könyvtárat, de másodszor már be is iratkozik. És nem pusztán könyvcserélgetésért jönnek már az emberek. Az olvasók és a könyvtár között meghittebb légkör megteremtése is alakulóban van, aminek az a célja, hogy ez a gyönyörű hely ne váljék szimpla hivatallá, hanem olyan valamivé legyen, ahova a szép új berendezésen kívül a megfelelő légkör is vonz. A könyvtár hetente három alkalommal klubfoglalkozást tart. Ezen a három estén nincs kölcsönzés. Aliik ilyenkor felkeresik a könyvtárat, azok újságot, folyóiratot olvasnak - hatvanféle folyóirat között válogathatnak! -, vagy televíziót néznek. A klubhelyiségben igen kellemesen múlik így az este. Igen, az edelényiek gyorsan birtokukba vették új létesítményüket. Bányászok, tanítók, parasztok, diákok járnak ide könyvekért, újságokért, televíziónézésért vagy csak a beszélgetés, az együttlét öröméért. És úgy jönnek, mint haza... akiknek ez alkalommal Kacz- vinszky Lajos, a község polgár- mestere 1000-1000 forintot nyújtott át az önkormányzat nevében. embereit köszöntötték Jó lehetőség a földtulajdonosoknak Mezőkövesd (ÉM) - Három helyi köztisztségviselő új lehetőséget kínál a földtulajdonosoknak ahhoz, hogy korszerűbb gazdálkodást folytassanak. Felhívásukban, amelyet már több alkalommal megjelentettek a városi újságban, arra ösztökélik a földművelőket, hogy vegyenek részt a téli gazdaképző tanfolyamon, amelyet e hónaptól kezdődően indítanak és február végéig tart. Ezen elismert agrár szakemberek alapvető felkészítést biztosítanak számukra a korszerű szántóföldi növénytermesztésről, a kertészetről és az állattenyésztésről. Az érdeklődők jelentkezési lapot kérhetnek a város közösségi házában és a polgár- mesteri hivatal ügyfélszolgálatánál. A tanfolyam sikeres befejeztével oklevelet kapnak.
