Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)

1993-12-10 / 289. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993» December 10,» Péntek------------JEGYZET-----------­T atpatádató Rátkai László Mutatja a párom a mamája tízéves csiz­máját, hogy az majd jó lesz a téli kirándu­lásokhoz. A csizmát négyszer-ötször vette fel a mama, olyan meleg, hogy nem bírta hordani a városban. Így aztán meg sem ko­pott. Mindig őszinte csodálkozással nézem a mostani női lábbeliket. Annyira vékony a talpuk, hogy amúgy is nagy árukba bele kell számolni háromszori jelentős orvosi hálapénzt. No és a bélés vékony bennük, hogy kellően kecses legyen a lábfej. Reumát kap a térdem, amikor belegondolok, hogy milyen érzés lehet ezekben a támadó hideg flaszteron toporogni. Az említett tízéves csizma talpa viszont legalább ujjnyi vastag az elejénél is. Ez a lelke, ahogy minden ren­des hideg ellen védő cipőnek, bakancsnak. Továbbá belül prémes és tágas. Ha szoro­san fogja a lábat, akkor megette a fene, hisz a vérkeringést nem gátolhatja feleslegesen, de helyet kell adnia némi légrétegnek, mert a láb által felmelegített levegő maga a hő­szigetelő csomagolás, ezt tartja a prém is. Szerencsére a vékony talpak mellett biztató jel, hogy a nyári és az átmeneti lábbelik kö­zé már visszatértek a vastag talpúak. Lel­kesedéssel tapasztalta a párom, mert ő is ilyet vett, hogy a fagyba hajló időben sem hűl át a lába. Most ő döntheti el, hogy ép­pen hogyan kíván fázni, talpról-e vagy bo­káról, vagyis csizmát húz-e vagy cipőt. Csizmája amúgy - külsőre - nekem is tet­szik, együtt választottuk. Egészségesen la­pos a sarka, ez benne a jó. Viszont gyorsan átázik. Azért, hogy enyhébb időben se lehes­sen mindig használni? Ki lehet benne bírni a munkába menést, aztán a nyolc órát, vé­gül a hazautat. Se hideg, se meleg, erre ta­lán használható. De a tavalyi karácsonyi bevásárlótúrák idején is előbb fagyott le szegénynek a lába, mint ahogy bezártak volna a boltok. Van ugyan a hótaposó nevű könnyű és meleg alkalmatosság, de az eny­hén hernyótalpas jelleget ad a viselőjének. Igazából a helyzet nem reménytelen, mert úgyis lesz időnként egészséges és jól hasz­nálható (magyarul: praktikus) csizmadi­vat. Hátha pont akkor kell majd új csizmát vennünk! Addig is hálás vagyok párom új és divatos télikabátjának. Egy számmal nagyobbat vettünk, akár a dzsekijét is alá veheti; sú­lya alig van, és állandó kellemes tavasz uralkodik benne. Amúgy olcsó, de vidám vatelines vászonkabát. Eggyel könnyebben fogja benne átvészelni a megfázásokat, amiket a csizmája okoz. Szorongásainkról Miskolc (ÉM) - Az ANTSZ megyei intézete és a megyei kórház tudományos bizottsága decem­ber 11-én 11 órai, kezdettel tudományos tanács­kozást tart az ANTSZ miskolci székházában (Meggyesalja utca 12.). A rendezvényt dr. Sedlák Mária megyei tiszti főorvos nyitja meg. A különböző szorongásos za­varokról és kezelésükről neves szakemberek tartanak előadásokat: dr. Bitter István egyete­mi docens (SOTE), dr. Tury Ferenc osztályve­zető főorvos (megyei kórház), dr. Mebon József főorvos (megyei kórház), dr. Degrell István egyetemi docens (DOTE) és dr. Mérei György tudományos főmunkatárs (Upjohn cég). Szerencs, az „egészséges város” A címet nem elég megszerezni, meg is kell őrizni. Ezt szolgálja a szép új rendelő. Fotó: Fojtán László Szerencs (EM - KJ) - Lehet egy egész város egészséges? - fogalmazódhat meg joggal a kérdés az olvasóban a címjáttan. Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) felfogása és elképzelései szerint igen. Ennek kipróbálásara kez­deményezte 1986-ban az Egészséges Városok Mozgalmat. Tizenegy várost választottak ki akkor annak demonst­rálására, hogy az „egészséget min­denkinek" elvei, új módszerei megva­lósíthatók a népegészségügy minden­napi gyakorlatában. A mozgalom azó­ta világméretűvé terebélyesedett, Euró­pában jelenleg mintegy 150, Magyar- országon pedig 13 város a tagja. Ez év­től kezdve Szerencs is belepett az „egészséges város"-ok sorába, ami nem csak rangot, de nagy felelősséget is jelent. Milyen egy egészséges város? A WHO programja szerint az egészsé­ges város folyamatot jelent, nem csupán eredményt. Az egészséges város nem feltétlenül az, amelyik már elért egy bizonyos egészségi ál­lapotot, hanem az, amelyik tudato­san foglalkozik az egészséggel mint városi problémával, és arra törek­szik, hogy állandóan tegyen érte. Bármelyik város egészséges város lehet, ha vezetői, csoportjai, lakossá­gi társulásai, egészségügyi dolgozói stb. elkötelezik magukat az egész­ség mellett, és kialakítanak egy olyan szervezetet, munkafolyama­tot, amely javíthat a meglévő hely­zeten. Nos, Szerencsen mindezen feltételek adottak, másképpen nem is választotta volna tagjai közé a mozgalom. A városban ugyanis már 1988 óta zajlik (ebben az évben zá­rult) egy komplex alapellátási és ápolási, egy egészségfejlesztő, egész­ségnevelő modell-program a WHO ellenőrzése alatt. Ennek célja a la­kosság egészségi szükségleteinek felmérése és ezek hatékony kielégí­tése volt. A felmérés során vizsgál­ták Szerencs összlakosságának (mintegy 11 ezer ember) demográfi­ai, epidemiológiai, társadalmi, szoci­ális, gazdasági, életmód és életvitel­beli helyzetét és igényét. Ezt külön­böző programok követték. Három éven át például kiemelt gondozás­ban részesítettek véletlenszerűen kiválasztott családokat (a csecse­mőktől a nagymamákig), több éve tartanak rövid és hosszú lejáratú egészségnevelési, felvilágosító jelle­gű kampányokat, célirányosan át­szervezték az egészségügyet. A program azonban csak részben volt eredményes - tájékoztatott dr. Bu- daházy Emil, városi tisztifőorvos. A megbetegedési mutatók (morbidi­tás, incidencia, prevalencia) ugyan­is romlottak - annak ellenére, hogy céltudatosan foglalkoztak az embe­rekkel. (A szakemberek szerint ezek hosszabb távon alakulnak majd ked­vezően.) A halálozási adatok azon­ban kis mértékben javultak, jelentős javulás mutatkozott viszont az élet­mód és életvitel területén. Az eredmények közé sorolható, hogy a város nyert egy „profi” egészség- ügyi szakembergárdát. Az elnyert „egészséges város” cím — elvitathatatlan rangja mellett — ga­rancia arra is, hogy a szerencsiek to­vább folytatják a megkezdett egész­ségfejlesztő munkát. Erkölcsi kötelességüknek is érzik ezt minél magasabb színvonalon va­lósítsák meg. Már csak azért is, mert mozgalmi tagságuk is csak addig él, amíg méltónak bizonyulnak erre. A feladat nem csupán az egészségügy asztala, az egész város egyetértésé­re és együttműködésére szükség van az eredményes munkához. Terveik szerint a jövő esztendőben az ifjú­sággal szeretnépek kiemelten fog­lalkozni, illetve a munkahelyi kör­nyezet állapotán javítani. Egy szemészeti eset inter mezzó ja Kazincbarcika (ÉM - LGY) - Cu­korbetegsége miatt gyakori szemé­szeti vizsgálatra kényszerülő, put- noki olvasónk panaszolta, hogy az idén háromszor jelent meg a Kazinc­barcikai Városi Kórház szemészeti ambulanciáján, de csak egyszer si­került orvos elé kerülnie. Már reg­gel, a rendelőintézet nyitásakor nem kapott sorszámot, s amikor rekla­mált azt a választ kapta, hogy az or­vosnak aznap már nem jut ideje rá. Ellenben, panaszolja, ki van írva a rendelő ajtajára, hogy mikor van magánrendelés és mennyibe kerül­nek a vizsgálatok, a kezelések. Pa­naszával először a Társadalombizto­sítási Igazgatóság megyei betegellá­tási osztályát kereste föl, onnan a felülvizsgáló főorvosokhoz küldték. A felülvizsgálok is csak meghallgat­ták az esetet, de nem intézkedtek. Utána az ÁNTSZ következett. Ott azt tanácsolták neki, írja le a pana­szát és azt is, hogy hányszor térítet­ték meg az utazási költségét az el­maradt kezelések idején. Olvasónk erre nem volt hajlandó, mondván, alig lát, még csukva is ég, szúr a sze­me, nem írni akar, hanem orvosi el­látást szeretne. Dr. Trencsényi Erzsébet, a Kazinc­barcikai Városi Kórház orvosigazga­tója jól ismeri olvasónk panaszát, októberben személyesen próbálta (volna) tisztázni vele a dolgot. A sze­mészet hat orvosa közül ketten szakvizsgájukra készülnek, tovább­képzésen vannak. Ketten rendsze­rint a műtőben vannak délelőttön­ként, egy orvos az osztályt látja el, a szakrendelésre mindössze egy orvos marad. Sajnos az igaz, hogy sokan letépik a sorszámokat és csak napok múltán, vagy egyáltalán nem jelen­nek meg, ily módon betegtársaik elől elveszik a lehetőséget. Am az átme­netileg beszűkült rendelői .kapa­citás” idején sem fordul elő, hogy sürgős eseteket ne láttak volna el. Olvasónk ellátása, szemüvegének felírása és szűrővizsgálata nem tar­tozott a sürgősen ellátandók kategó­riájába. Az is igaz, úja az orvosigazgató, hogy magánrendelések vannak a rendelőintézetben. Minden kórház rákényszerül, hogy bérbe adjon kar­diológiai, nőgyógyászati, fül-orr-gé­gészeti és szemészeti rendelőket. És az is igaz, hogy a szemorvos kiírta a táblájára, hogy melyik vizsgálat mennyibe kerül. A beteget informál­ni kell, hogy dönteni tudjon. Egyébiránt Putnok nem a kazinc­barcikai kórház ellátási területéhez tartozik, a putnokiaknak az ózdi rendelőintézet szemészetét kell fel­keresniük. Ennek ellenére örülünk, ha minket tisztelnek meg bizalmuk­kal a putnoki betegek-íjra dr. Tren­csényi Erzsébet-, hiszen az új finan­szírozási rendszerben érdekünk, hogy minél többen válasszanak ben­nünket. Mit lehet mindehhez hozzáfűzni? A betegnek igaza van, hiszen nem vizsgálták meg, nem gyógyították a szemét abban a kórházban, amely­hez bizalma van. A kórház sem hi­báztatható, amiért időnként kevés a szemorvos. A rendelőt bérlő doktor­nak is igaza van, amikor informálja a betegeket a rendelési időről, a ho­noráriumokról. Úgy tűnhet, hogy is­mét csak a pénzhiány okolható, ami­ért kevés az orvos a kórházakban, de az efféle magyarázattokból minden­kinek elege van már. Ha valahol tü­relmesen meghallgatják ezt a bete­get és elmagyarázzák neki persoro­zatának okát, esetleg tanácsot ad­nak neki, elkerülhető lett volna ez a szemészeti közjáték. Persze ehhez meg fül kell, hiszen a kórház igazga­tónője októberben megpróbálta, de állítólag a betegnek akkor nagyobb volt a szája, mint a füle. De ez már nem a szemészet ügye. Tovább kúszik felfelé a tojás ára Miskolc (ÉM) - A miskolci Búza téri piac jól tükrözi a telet: mint ilyenkor megszokhattuk, tovább drágul a zöldség és a gyümölcs, va­lamint a tojás. A burgonyából már a legolcsóbbat sem adják 20 forint alatt, a petrezselyem kilója 40-60, a sárgarépáé 35-50 forint. Még min­dig nem drága a kelkáposzta, kilón­ként 30-50 forintért kínálják. A fe­jes káposztát még olcsóbban, 15-20 forintért adják. A zeller kilója 50-80 forint. A friss zöldségek kedvelői kedvükre válogathatnak, hisZen nemcsak paradicsomot (80-120), hanem paprikát (5-26 forint darab­ja, illetve 120-220 forint kilója), ha­nem uborkát (180-220) és retket is vehetnek - az utóbbit csomónként 25-35 forintért. A gyümölcspiacon az alma a sztár, kilóját 15-50 forintért adják, a ba­nánt 75-90, a narancsot 50-80 fo­rintért. Nagyon drága (lesz még drá­gább is!) a tojás: darabja 8,30, illet­ve 9,50. Tessék, itt a jó csípős paprika! Fotó: Farkas Maya Hídlezárás Miskolc (ÉM) - A Miskolci Közúti Igazgatóság közlése szerint decem­ber 10-11-12-én (péntek, szombat, vasárnap) 8.00-17.00 óra között a 35. sz. főúton lévő polgári Tisza hí­don a Polgár-Nyékládháza irányú forgalmi sávot műszeres mérések miatt részlegesen lezárják. A közlekedők számára egy forgalmi sáv áll rendelkezésre, melyen jelző­őrök irányítják a kétirányú forgal­mat. Kérik a forgalomban résztve­vők fokozott figyelmét a Tisza-híd térségében. ____________________ L akossági fórum Ózd (ÉM) - December 11-én, szom­baton 17 óra 30 perckor az ózdi IPOSZ Székházban (Bartók Béla út 8.) dr. Veér András professzor, a Köztársaság Párt ügyvezető alelnö- ke lakossági fórumot tart. Fiatal orvosok Lillafüreden Miskolc (ÉM) - Fiatal anesztezioló­gusok és intenzivisták találkoznak a hét végén Lillafüreden. Első tudo­mányos ülésüket pénteken délután nyitják meg, majd szombaton foly­tatják. Az ország minden városából várják az altatóorvosokat és az in­tenzív osztályok orvosait. A két szakma aktuális kérdéseit és a cél­kitűzéseket beszélik meg. A rendez­vényt a miskolci Semmelweis Kór­ház szervezte. Növényvédelmi tanfolyam Miskolc (ÉM) - A kistermelők me­gyei szövetségének támogatásával növényvédelmi tanfolyam indul de­cember 10-én pénteken a miskolci növényegészségügyi állomáson. A nyolcvanórás képzésre ötvenen je­lentkeztek. A vizsga jogosítványt ad arra, hogy a résztvevők a II. kategó­riába tartozó növényvédő szereket is megvásárolhassák és alkalmazhas­sák. Miskolciak a fesztiválon Miskolc (ÉM)—Verpelétre, a nyug­díjasok fesztiváljára utazik szomba­ton a miskolci Avas Nyugdíjas Klub. Ötvenfős kulturális együttesük tánccal, énekszámokkal és vers­mondással szerepel. Mindenki karácsonyfáj a Miskolc (ÉM) - December 19-én az Ady Művelődési Házban a Miskolci Független Cigány Szervezet „Min­denki karácsonyfája” címmel műso­ros ajándékátadó ünnepséget szer­vez 600 hátrányos helyzetű gyermek számára. A Szocialista Párt miskol­ci szervezete szimpatizánsai köré­ben szervezett gyűjtéssel ezt az ün­nepséget támogatja, s a kapott ado­mányokat átadja a Miskolci Függet­len Cigány Szervezetnek, a rendez­vény szervezőjének. A máltaiak vendégei Miskolc (ÉM) - Az Észak-Rajna Westfáliai Tartomány Kölni Régiója elnökének képviseletében december 10-én érkeznek azok a német bará­tok, akik három éve - évente 3-4 al­kalommaljönnek, tárgyi adományo­kat szoktak hozni, és jelenleg is hoz­nak (egészségügyi gépek, felszerelé­sek, egyéb, szegény embereknek ad­ható tárgyi adományok) a Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportjának. Itt-tartózkodásuk alatt megtekintik az általuk adott pénzből elindított Máltai Betegott­hon építkezését, a leendő Csontvelő­transzplantációs Központról folytat­nak tárgyalásokat. Gázpénz Martintelepnek Miskolc (ÉM) - A Martintelep dél­nyugati városrészének gázberuhá­zásában érintett lakosai a gázépíté­si önkormányzati támogatást de­cember 11-én, szombaton 8-tól 14 óráig vehetik át a Forgács út 18. szám alatti Dolgozók Általános Is­kolájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom