Észak-Magyarország, 1993. december (49. évfolyam, 281-306. szám)
1993-12-09 / 288. szám
8 ÉSZAKtMagyarország Kultúra 1993. December 9., Csütörtök r———APROPÓ----------Nagymesterek Filip Gabriella ___Szegény Kazinczy mester! Mennyit fáradozott anyanyelvűnkért. Újabb és újabb szavakat talált ki az idegen kifejezések helyett, toldalékokkal szöszmötölt, hogy minél szebben, árnyaltabban fejezhessük ki gondolatainkat. Mert azt természetesen feltételezte: mielőtt megszólalunk, előbb gondolkodunk. D e ki foglalkozik ma már az idegen szavak . használatával! Csak mondjuk, hogy fixál, transzformál, redukál, sőt még fokozzuk is, amúgy magyarosan, hogy lefixál, áttranszformál, leredukál. Persze erre anyanyelven is képesek vagyunk. Lecsökkentünk, mintha csökkenteni fel is lehetne, és az egyszerűség kedvéért ilyeneket mondunk, hogy tök jó, vagy ennek ellentéteként tök sz.., de ezt nem merem leírni - esetleg finomítva: ciki. Ciki például az is, hogy folyton változik a szavak jelentésé!“Küszködünk a megszólításokkal, súlyos nyelvbotlás, ha áz úr helyett elvtársat mondunk, vagy tanácsot az önkormányzatra. Viszont a frakció megszépült, pedig néhány éve még üldözendő volt. Úgy tanultuk, hogy a kommunista pártban nincs helye a frakciónak. Most pedig tisztelettel köszöntjük a frakcióvezető urakat. Csak nehogy azt higgyék, hogy gúnyolódom: komolyan gondolom a tiszteletet, az urak helyett meg ugyan mit írhatnék?! Viszont Kazinczy Ferenc neve után mégiscsak furcsán hatna az úr. Nyelvművelő munkájával mindenképpen kiérdemelte a mester titulust. Mester, de nem nagymester. Nem azért mert erről mindjárt arra gondolnánk, hogy aki nagymester az nem mindig járhat egyenes úton, siker reményében hajlandó kicsit ügyeskedni, ravaszkodni is. A nagymester igenis kitüntető cím. A mesterek, almesterek és nagymesterek a Johan- nita Lovagrend magyarországi tagozatában keresendők. Pontosabban mindez még csak javaslat. Azt szeretnék a rendtagok, ha megfelelő magyar szavakat találnának a német titulusok -Herrenmeister, Kommendeleiter , Subkommendeleiter - helyett, ezért felhívásban kérték a szakembereket: segítsenek. Ha sikerül a magyarosítás, a lovagok lesznek az első nagymesterek - nyelvünkben is.-------------TÉKA-------------K azinczy Pannonhalmán Miskolc (ÉM - HS) - Z. Szabó László emléke előtt tiszteleg a győri Kazinczy Gimnázium a Busa Margit szerkesztette karcsú kis könyvvel, amelyben Kazinczy pannonhalmi utazásáról írott útinaplóját, s az e körül támadt irodalmi perpatvart, levelezést adják közre. A maga nemében tanulságos, s a mai olvasónak kicsit meghökkentő írás. Ma, amikor a legtávolabbi földrész is megjárható (repülővel) egy napon belül nem tudjuk mosolygás nélkül olvasni, hogy másfélszáz éve (1830) a hajóút Pesttől Gönyűig másfél napig tartott, valóságos kaland volt a füstöt, gőzt okádó gőzhajón. De nem mosolygunk magán Kazinczyn, aki minden útjáról irodalmi episztolákban számolt be. Ezeket a leveleket kiadták, sőt recenzálták, jóbarátok és kritikusok hevesen megvitattak mint irodalmi eseményt. Ma, amikor az irodalom ázsiója és presztízse csökken, amikor az írók sem olvassák egymást, elmerenghetünk, nosztalgiázhatunk ezen az archaikus állapoton. Mit adott a tévé, a szobánkba betüremkedett (mozgó) képi világ a maga friss szenzációival, izgalmaival a komótos mozgású gőzhajókhoz, lóvontatott szekérhez képest. Szenzáció-e egy távolról (Széphalom akkor még távol volt Pannonhalmától) érkezett barát, tudunk-e úgy lelkesedni, rajongani, mint Guzmics Izidor és a derék fráterek, hónapokig levelezési témát adva az irodalmi életnek? A kérdés (ál)naiv, s benne a felelet is. Azóta minden devalválódott, megkopott, s nem csupán a technika miatt. De, aki állt már Kazinczy széphalmi sírja előtt, nézett föl Pannonhalma fenséges épületkolosszusára, azaz ráérzett a betemetődött múlt értékeire, az megérti a filológus Busa Margitot, aki féltő szeretettel búvárkodik levéltárakban, bibliotékákban. Nyelvünk, kultúránk, nemzeti identitásunk egyik sarokköve Kazinczy, Németh László megfogalmazásában az irodalom telefonközpontja, aki leveleivel a folyóiratok, a napi sajtó, kulturális infrastruktúra nélkül teremtett irodalmi életet. Mindenre figyelt, mint ahogyan őt is figyelték a kortársak. Lelkesen, s olykor féltékenyen, kicsinyeskedve is, ahogy ebből a kiskönyvből is kiderül. Jézus a fekete színházban Miskolc (ÉM - DK) - Bábszínházi Betlehemet láthatott először négy évvel ezelőtt a közönség a „Csodamalomban”. Tavaly is műsoron volt még a darab, de Korzsényi Tibor, a bábszínház vezetője úgy gondolta idén karácsonyra már csak kellene egy ilyen jellegű új bemú- tató. • Régi vágyam volt egy bibliai téma feldolgozása - meséli. - Ismerve a Bibliát és annak szövevényességét, kézenfekvő volt Jézus történetét választani. Igazán á feldolgozás lehetőségére figyelve, 'mintegy. fél éve kezdtem olvasni az Újszövetséget. Féltem, és kicsit még most is féléje tőle, mert végtelenül kényes téma. □ És ráadásül, ha egy teljes 'evangéliumot rhegpróbál visszaadni, még hosszú'js.:. - fy >, • Igep. áz angyali üdvözlettől a feltámadásig; tényleg nagyon hosszú, és.ráadásul nagyon sok szereplője van. (Rengeteget gondolkodtam, hogy mit lehet elhagyni, és mi az a lényeg, aíninek feltétlenül benne kell leniue. De egyáltalán nem biztos, hogy jól válásztottaipl, hiszen minden embernek más és más a fontos belőle. Igyekeztem - már amennyire lehet- a vallási dolgokat lehántátó róla, úgymond ökumenikussá tépni, és csak Jézusra illetve a történetre koncentrálni; Végül is egy 45 pefc^sinü született, pedig három napon át is bent lehetne ülni» Remélem, - hogy szeretni fogják a sgjerokek.de megkockáztatjuk eljuthatni a felnőttekhez, idősebb emberekhez js.) ■ 13 A bábok nem éppen szokványosak, A rengeteg lehetőség közül miért választott egy szinte egészen újat? .< .... / .... , ....... . ■ .... B ábjézus és Bábmária - illetve a bábszínész Fotók: Dobos Klára • Az már a legelején teljesen biztos volt, hogy fekete színházat csiná» ' lünk, így lesz a tér időtlen és helyszíntelen, s így lesznek hihetóek a csodák. Alig lesz díszlet, csak a jászol, a betlehemi csillag, háttérvetítéssel az angyal árnyéka, majd a kereszt sziluettje. Bamáné Juhász Ildikó báb- és látványtervezővel sokat beszélgettünk, s így lassan elkészültek a bábtervek, kitaláltuk, hogy síkfigurákat öltöztetünk anyagba. Ilyen talán még nem riagyon volt. A történé1' tekpt narrátor meséli el, de olykor a szereplők is megszólalnak. S az egészet hangulati élemként Bach zené- i je festi alá, műveinek szimfonikus nagyzenekari átirata. Mondhatnám, hogy a zene a díszlet. Ez már nem is bábjáték, hanem inkább ember nélküli totális színház. Ú Arról nem gondolkodott, hogy jobb lenne esetleg egy húsvéti bemutató? • De igen, sok vitám is volt ezzel kapcsolatban. Szememre vetették, hogy a karácsony mégiscsak a szeretet ünnepe, és ajánlották, hogy inkább a születésből csináljak egy szép előadást. De én ezt repertoár-darabnak szántam, nem pedig aktualitásnak. És sokkal nagyobb hangsúlyt fektettem a tanításokra, arra áz örömre, hogy megszületett, hogy itt van. j (A Jézus, az ember fia című előadás bemutatója december 11-én, szombaton délután négy órától lesz a Csodamalom Bábszínházban - Kossuth u. 11.) Mozart zenéjéhez nem kell ok Miskolc (ÉM - BG) - Ha illik megemlékezni, ha nem, valahogy olyan furcsa, ha valakire a halálának évfordulóján emlékeznek, sokkal jobb érzéssel tölt el, ha születésnapot ünnepelünk, még akkor is, ha tudjuk, áz ünnepelt már több mint két évszázada nincs az élők sorában. Mozart egyébként sem az a zeneszerző, akihez okot kell találni, hogy művei megjelennek a koncertpódiumokon. A televízió már vasárnap este lerótta kegyeletét a salzburgi csodagyerek előtt a Rántó Dezső által előadott c-moll fantáziával és c-moll zongoraszonátával. December 7-én a Miskolci Nemzeti Színházban a Mesterbérlet sorozat Mozart-estje szintén a c-moll jegyében indult. A műsor első részébeh a Magyar Állami Hangversenyzenekar Lukács Ervin vezénylésével és Franki Péter zongoraművész közreműködésével a c-moll zongoraversenyt (K.V.491.) adta elő. Mozart az első tétel bevezető részében tökéletesen alkalmazkodik a hangnem alaphangulatához, baljós félhomály uralkodik, de mielőtt ez az érzés nyomasztóvá válna, megszólal a zongora. Innentől kezdve fokozatosan felenged a feszültség, Franki Péter játéka közli velünk, a mester száműzte a mélabút. Az örök fiatalokra jellemző harsogással száll harcba a zenekarral. Az ősz hqjü zongoraművész a szemünk láttára fiatalodik percek alatt legalább harminc évet, szinte elénk varázsolja a bohém Mozartot, cinkosan kimosolyog a közönségre, nincs itt semmi baj, a tisztelt publikum nyugodtan engedje el magát, dőljön hátra. A megnyugtatás folytatódik a második lassú tételben. Mozart is híve volt annak az örök igazságnak, miszerint az igazi művész nem azon méretik le, hogy adott idő alatt hány hangot képes megszólaltatni, hanem hogy képes-e arra a varázsra, hogy a hangok között rejlő történetet tolmácsolja a hallgatóinak. Franki Péter eléri azt, hogy már nem figyelünk a hangokra, engedjük, hogy a dallam minden kontroll nélkül szótáradon bennünk,, a hangszerek, a zenészek maguk is szinte anyagtalanokká, hangokká változnak. A befejező tétel ismét a szertelen Mozarté, aki a kissé szokatlan variációs formát választotta a mű befejezésének Előbújik az örök kamasz, aki szemtelenül felesel a zenekarral, nem tűri, hogy másé legyen az utolsó szó, de ez a vita soha nem megy túl a sértegetés határán, A Requiem egészen másfajta élményt kínál ä befogadónak. Ä bevezető, szinte altató rész után hátborzongató sikollyal töri szét a ránk terülő üvegharangot a Dies irae. Csak ekkor tudatosul igazán, hogy a zenészóriás utolsó művét hallgatjuk, aki közelgő elmúlásának tudatában komponálta utolsó darabját, versenyt futva az idővel. A versenyfutást azonban elvesztette, a befejezés már csak a hátrahagyott utasításai nyomán készült el. Innentől kezdve ez a hangulat vonul végig a Requie- men, a zenekar, a Magyar Állami Énekkar és az énekművészek - Ve- rebics Ibolya, Lukin Márta, Gulyás Dénes, Kováts Kolos - gyászolókká válnak. Mozart ebben a műben is alárendelte magát a művészetnek, a Dies irae segélykérésén kívül nem enged az önsajnálat szentimentalizmusba hajló túlzásainak, néha fogait összeszorítva de fegyelmezetten búcsúzik el az élettől. Éneklők és mítoszteremtők Miskolc (ÉM - DK) - „Vigyázzunk, hogy tó ne haljanak az éneklő népek, a mítoszalkotó népek, a képíró asszonyok és a faragó emberek...” Ezt a Juhász Ferenc-idézetet véste fába egy „faragó ember”, s a tábla látható az Élő népművészet című kiállításon. A tárlatot ma délután három órakor a Herman Ottó Múzeum papszeri épületében Fügedi Márta néprajz- kutató nyitja meg. Mint a kiállítás rendezésekor elmondta, a cím, a kicsit ellentétes jelzős szerkezet arra utal, hogy a kézműveshagyományok vagy a paraszti világ díszített tárgyai továbbélnek, alkalmazhatók a mai életben. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Népművészeti Egyesület által készített tárgyak támaszkodnak a hagyományos, az autentikus népire, de mégiscsak ma készültek, és ma használható tárgyak. Ennek bizonyításán túl a másik cél az volt, hogy a Szabadművelődési Alapítvány és a Mecénás Alaptól kapott támogatással létrehozzanak egy olyan kollekciót, amellyel így, egy az egyben szerepelhetnek kiállításokon, s az ilyen lehetőségek előtt nem kell hirtelen az alkotóktól összeszedni a munkákat. Ez az Rönkbútorok között anyag egyben marad. Textileket, fafaragásokat, csipkét, háncsmunkákat, vesszőfonást, hangszereket láthatnak az érdeklődők a tárlaton, illetve elhozták ide is azt a rönkbútort, amelynek már nagy sikere volt a BNV-n, az ipari vásáron is. A kiállításhoz kapcsolódva, jövő héten kedden és szerdán délelőtt 10 órától délután négy óráig mesterségbemutatók lesznek, ahová elsősorban a gyerekeket, csoportokat váiják. Építészetről Miskolc (ÉM) - Makovecz Imre tart előadást Organikus építészet, organikus gondolkodás címmel december 10-én, pénteken délután öt órától a Tudomány és Technika Házában. A rendezvényt a Mandorla Köz- művelődési Égyesület szervezi, az Északker Rt. Üzletház támogatja. Muzsikusok fóruma Miskolc (ÉM) - A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézete Szimfonikus Zenekarának hangversenye lesz december 12-én, vasárnap este hét órától a Bartók-teremben. A műsorban Mozart A-dúr zongoraversenye, D- dúr hegedűversenye és D-dúr (Prágai) szimfóniája szerepel. Közreműködik Erdélyi László zongoraművész és Tóth Tamás hegedűművész. Vezényel: Kovács László Liszt-díjas művész. A hangverseny a Magyar Zenei Előadóművészek Társasága és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Intézete rendezésében, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium támogatásával jön létre. A belépés díjtalan. Kórusok napja Miskolc (ÉM) - A B.-A.-Z. Megyei Öntevékeny Zenei Egyesület illetve a megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet december 10-én délután két órától a Magyar Kórusok Napja tiszteletére a Minorita templomban (Hősök tere) hangversenyt rendez. A műsor résztvevői: Herman Ottó Általános Iskola kórusa, Miskolc (orgonán közreműködik Murvainé Bodnár Ildikó, vezényel Sevemyák- né Csicsovsztó Ilona); Ádám Jenő Általános Iskola kórusa, Kazincbarcika (vezényel Selényi Gyuláné); Szemere Bertalan Középiskola kórusa, Miskolc (Orgonán közreműködik Kelemen Imre, vezényel Bisz- terszky Andrásné); Edelényi Férfikórus (vezényel Vaszilkó Ferenc); Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház leánykara, Ózd (vezényel Frits Sándomé); Avasi Gimnázium leánykara, Miskolc (orgonán közreműködik Tomcsik Katalin, vezényel Szu- hánsztó Tamás); Mindszenty Ének- együttes, Miskolc (vezényel Gergely Péter Pál); Diósgyőri Vasas Vegyeskar, Miskolc (vezényel Pogonyi Lászlóné, Juhász Tibor); Tokaj Városi Vegyeskar (vezényel Pásztor Istvánná); A Művelődés Háza kamarakórus, Sárospatak (orgonán közreműködik Péceli István, vezényel Csehi Ferenc; Szent Ferenc kórus, Miskolc (vezényel Weither Teréz); Kossuth Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola kórusa, Miskolc (vezényel Kormány Attila). Köszöntőt mond Kovács Istvánné, a megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet munkatársa, közreműködik Quintus Konrád színművész. Egyházzene Miskolc (ÉM) - Szent Cecília tiszteletére és emlékére az elmúlt vasárnap rendezték meg hagyományos egyházzenei áhítatukat a miskolci templomok kórusai a Minorita templomban. Az összejövetelen a Szent Anna-templom Credo énekkara, a Mindszenti templom, a martintelepi Jézus Szíve-templom, a selyemréti Szent István-templom és a Minorita templom Szent Ferenc kórusa mutatta be színvonalas műsorát. Az egyházzenei áhítatot követő szentmisén az énekkarok közöse0 énekelték a liturgiát. A szentbeszéd keretében Tóth Alajos minorita rendfőnök megemlékezett a miskolci egyházzenei élet felvirágoztatásában oly nagy érdemeket szerző papokról: P. Szendrey Bonaventűrá- ról, Moldován Jánosról és Simon Sándorról. Nyílt nap Miskolc (ÉM) - A Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szak- középiskola (Rácz Ádám u. 54—56.) december 13-án, hétfőn tartja nyílt napját, amelyre várják az érdeklődő szülőket, pedagógusokat és a nyolcadikosokat. Részletes tájékoztatást adnak az iskola szakjairól, képzési rendszeréről, felvételi rendszeréről, a követelményekről, az iskola életéről. Bemutatják a számítógéptermeket, tanműhelyeket, szaktantemeket, a szimulációs alapú számítógépes vasúti oktató rendszerüket. A nyílt nap délelőtt 9 órakor kezdődik és délig tart.
