Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-04 / 258. szám

8 ESZAK-Magyarország Kultúra 1993. November 4-, Csütörtök-----------APROPÓ-----------­B oríték Dobos Klára Persze először gyanús volt, mikor meglát­tam a borítékot. Mert mostanában inkább azt szoktuk meg, hogy mindenféle bóvlit reklámozó prospektusok érkeznek, azzal a nyitó mondattal, hogy Ón nyert. Ön min­denképpen nyert, ha... Mindenki ismeri a továbbiakat. De remélhetőleg már egyre ke­vesebben hiszik el. A mostani borítékban néhány gyönyörűen kidolgozott, megfestett karácsonyi üdvözlő­lap volt. Külön látva őket, eszébe nem, jut­na senki emberfiának, hogy azokat szájjal vagy lábbal festették. Mert elképzelhetetlen­nek tűnik, hogy ilyen aprólékosan ki lehes­sen dolgozni a képeket úgy, hogy az ember nem az alkotásoknál Jól bevált” kezével irányítja az ecsetet. Ok tehát nem prospektust küldtek, hanem a végterméket. A gyönyörű karácsonyi lapo­kat. Szám szerint ötöt. S mindegyikhez egy- egy szép fehér borítékot is. Vállalva a koc­kázatát annak, hogy - még ha, csak feledé- kenységből is-de a címzett elküldi majd a lapokat ismerőseinek, s nem küldi el az árát. Amely igazán csekély. S amely ráadá­sul még különlegesen jó célt is szolgál, egy mozgássérült csoport életét segíti. Ezért írom le a címüket: Szájjal és lábbal festő művészek kiadója Bt. Budapest 1325 Újpest 1. S ezért merem állítani: Ön, aki ka­pott ilyen borítékot, nyert... Bonchida és Marseille Kobzos Kis Tamás a „kobzával" és Écsi Gyöngyi Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Miután Zorán miskolci koncertjén rengeteg ember volt, attól féltem, hogy itt kevesebben lesznek. Mert ugyebár - sajnos - Miskolcnak egy estére olykor egy prog­ram is sok. Még ha más is a műfajok közönsé­ge. De a kivétel - szerencsére - olykor erősíti a szabályt. Mondhatni (egy kis jóindulattal) meg­telt a Kossuth utcai színházterem, ahol a Kele­ti szél együttes francia és magyar népzenét ját­szott. Ráadásul nem külön-külön, hanem úgy együtt. Úgy értem, egy hosszabb zenei gondola­ton belül megjelentek magyar és francia népze­nei motívumok egyaránt. Az együttes tagjai nem kisebb népzenészek, mint Ökrös Csaba, Kobzos Kis Tamás, Écsi Gyöngyi, és a zenét szerző, szöveget író, a muzsikához a hangokat egymáshoz szelídítő Michel Montanaro. Aki rá­adásul a legkülönfélébb hangszereken játszik, s amíg egyik kezével egy ritmushangszert szó­laltat meg, a másikkal képes furulyázni.-A zene tulajdonképpen azért van, hogy az em­berek a földön együtt énekeljenek - biztatta az együttes vezetője közös éneklésre a teremben lévőket. S minden szám előtt elmondta azt is, hogy miről szól a dal. Az utolsónak például az volt a története, hogy egyszer egy temetőben lé­vő feszület előtt háborúsdit játszottak a gyere­kek. Jézust a kereszten nagyon szomorúnak látta, ám belegondolt abba, milyen jó is lenne, ha tényleg csak gyerekjáték lenne a háború. Ezt egy magyaros csujjogatóval is megerősítette: „Játék lesz a háború, nem lesz senki szomorú, addigra már nem leszünk, a föld alatt pihe­nünk.” Hujujujujujj! Ami persze már nem hang­zott el, csak hozzágondoltatott. De természete­sen volt ráadásszám is, ez a szerelemfűről szólt. Ez, mint a magyar fű, mindig kizöldül. Persze nem is tudja igazán, milyen a magyar fű, de mégis „belekeveredett” a dalba. A fontos az, hogy a refrént énekeljük közösen... Fórum a Kiliánban Miskolc (ÉM) — Amolyan talkshow-szerű fó­rum lesz a Kilián Gimnáziumban november 5- én, pénteken délután háromnegyed háromtól. Fekete Zsombor, az iskola tanulója meghívott beszélgetni egy táncost, a Hasfájás együttest (ők az iskola volt tanulói), Szép Agnes táncpe­dagógust és Szervét Tibort, a Miskolci Nemze­ti Színház művészét. Egyesület és/vagy egyetem Bölcsészettudományi Intézet kontra Bölcsészegyesület Miskolc (ÉM - FG) - Dr. Kabdebó Ló­ránt, a Miskolci Egyetem Bölcsészettu­dományi Intézetének igazgatója meg­beszélésre hívta a Miskolci Bölcsész- egyesület hallgatóit. Bár a diákok között csak szájról szájra terjedt a hír, tegnap délelőtt 10 órára mégis zsúfo­lásig megtelt az intézet nagyterme.- Hosszas vívódás után határoztam úgy, hogy meghívom önöket erre a beszélgetésre — mondta tájékoztató­ja elején Kabdebó professzor. - Eti­kai problémát jelentett számomra ez a döntés. Harminc éve ismerem dr. Gyárfás Ágnest, az egyesület el­nökét jó barátként szeretem, és tisz­telem munkásságáért, drukkoltam neki, hogy sikerüljön a terve. Vi­szont az önökért való aggódás miatt, meg kell tennem ezt a lépést. Külön hangsúlyozta azt is, hogy nem kíván beavatkozni az egyesület bel- ügyeibe, de mielőtt dr. Gyárfás Ág­nessel beszélne a minisztériummal egyeztetett tervről, szerette volna a diákok véleményét hallani. Azt pe­digsajnálja, hogy a meghívás ellené­re erre a megbeszélésre nem jött el az egyesület vezetőjé. Javaslatának lényege a következőkben foglalható össze. Mivel a Miskolci Bölcsész­egyesület a képzés végén nem tud olyan diplomát adni a hallgatóknak, mellyel közalkalmazottként helyez­kedhetnének el, ezért felajánlják: 1993. szeptember 1-vel, visszame­nőleg átveszik a diákokat, akik fel­vételi nélkül lehetnek elsőéves egye­temi hallgatók, és egyedi tarnend szerint kezdhetik meg tanulmánya­ikat. Természetesen átveszik a ta­nárokat, akiket a tudományos foko­zatuknak megfelelő státusban al­kalmaznak. Dr. Gyárfás Ágnes szá­mára vezetői és oktatói állást bizto­sítanak. Mint mondta, két évvel eze­lőtt- egyedi engedély alapján - meg­hirdették az átjelentkezési lehetősé­get, így nagyon sok egyesületi hall­gató lett egyetemi polgár. Az akkori egyezség ellenére az egyesület újabb évfolyamokat indított, tovább növel­te a hallgatói létszámot. Amikor ezen a nyáron Kabdebó professzor átvette az intézet vezetését, akkor tapasztalta, hogy több egyesületi hallgató is szeretett volna átjelent­kezni az egyetemre. Erre jelenleg törvényes lehetőség nincs. Viszont Kubovics Imre helyettes államtitkár véleménye szerint elképzelhető egy olyan megoldás, hogy az egyesület felszámolja önmagát, illetve fuzio­nál, és így élve az újabb egyedi és egyszeri lehetőséggel, állami egye­tem hallgatói lehetnek az egyesüle­ti diákok. Ez természetesen még Pere (ÉM - DK) - Az épület 1926- ban készült el, az egyházközség és a hívek sokezer pengőjéből. Azért épí­tették, hogy méltó módon tanulhas­son a gyereksereg, a felnövekvő nemzedék. Igen, gyereksereg. Az ak­kori két egyházi iskolába (római és görög katolikus) majd,, kétszáz gyer­mek járt. Az egyházi, később állami iskola az 1983/84-es tanévig nyolc- osztályos iskolaként működött. Később körzetesítéssel a felsőtago­zatos gyerekek Ináncsra kerültek. Az épület gazdátlanná vált, a közsé­gi közös tanácsnak nemigen volt fon­tos, hogy lassan teljesen tönkreteszi az idő... Tegnap ebben az épületben ünnep volt. Az iskolások - még a két utolsó évesek nélkül ugyan - tornaszoba­ként vehették birtokukba, a felújítás költségeit az egyházközség és az ön- kormányzat állta, míg a felszerelést a Máltai Szeretetszolgálat biztosí­totta. Ezért vett részt az avatáson Csiba Gábor a máltaiak miskolci képviselője, s ezért áldotta meg az épületet Zachár Géza kanonok, aki szintén kötődik a szeretetszolgálat- • hoz.-1990, a rendszerváltás éve lehető­séget biztosított a kistelepülések önállóságára. Önkormányzatunk élt ezzel a lehetőséggel - mondta megnyitóbeszédében Gazsi Barna­bás polgármester. - A kidolgozás alatt lévő közoktatási törvény is se­gítette azt az elképzelésünket, hogy önálló iskolát hozzunk létre. Ébben a tanévben a hat osztályban 39 gyer­mek tanul, 4 nevelő segítségével. Azt csak terv. Nagyon sok függ attól, hogy hajlandó-e erre a kompro­misszumra az egyesület vezetősége. Arra is kitért Dr. Kabdebó Lóránt, hogy nem igaz az a feltételezés, hogy így akarnak hallgatókat toborozni az egyetemre. Mint mondta, nagyon sok jelentkezőjük volt. Annak elle­nére, hogy több diákot vettek fel, mint amennyi férőhelyet meghirdet­tek, mégis kénytelenek voltak eluta­sítani olyanokat is, akik 100 - 102 pontot gyűjtöttek össze. Az egyesület hallgatói közül többen felvetették, hogy mi lesz azokkal, akik jelenleg olyan szakon tanul­nak, amilyen nincs az egyetemen, il­letve más egyetemen sem létező szak. Erre az volt a válasz, hogy egy­részt választhatnak a jelenlegi kép­zési lehetőségek közül, másrészt a későbbiek során átjelentkezhetnek másik állami egyetemre, illetve má­sodik szakot vehetnek fel bármely másik felsőoktatási intézményben. A megbeszélésen is elmondták az egyesületi hallgatók, hogy megol­datlan az érdekképviseltük, ezért sürgősen meg kell szervezni a hall­gatói önkormányzatot. A tervek sze­rint a jövő héten kedden keresik fel a Miskolci Egyetem munkatársai az Miskolci Bölcsészegyesület vezetőit, és ezen a megbeszélésen már ott kel­lene lenniük, a hallgatók szószólói­nak is. Az egyetemi megbeszélés után felke­restük dr. Gyárfás Ágnest, a Miskol­ci Bölcsészegyesület elnökét, aki nem tudott a délelőtti egyetemi ren­dezvényről.- Ma reggel 10 órakor a Trió Televí­ziótól hívtak fel, kérdezték, milyen megbeszélésünk van, csak azt tud­tam válaszolni, hogy itt nincs semmi- mondta az elnökasszony. - Azt hal­lottam tegnap a hallgatóktól, hogy van egy javaslata a Miskolci Egye­temnek, miszerint november 16-ig lehet hozzájuk jelentkezni. Én ezt tudomásul vettem. Bár nem esett jól hallani. Nem esett jól évközben hal­lani. Nekem nem volt kifogásom a 92-es mozzanatuk ellen sem, éppen az Észak-Magyarországban írtam meg azt a gondolatot, minél több böl­csész él Miskolcon, minél több he­lyen történik az oktatás, annál biz­tosabb, hogy Miskolcból kultúrvá- ros, értelmiségieket „termelő” és megtartó város lesz. Nekem nincs kifogásom az átjelentkezések ellen. Csak azt nem tudom a szívembe fo­gadni, hogy a félév vége felé, a zárt­helyi dolgozatok írása kellős köze­pén zavarják meg lelkileg a hallga-' tóinkat. Arról sem hallott még az egyesület szeretnénk elérni, hogy a mi isko­lánk is azonos színvonalú tudással engedje útjára végzős tanulóit, hogy ne legyen gyengébben felszerelt a fa­lusi iskola a városi iskolánál. S az esélyegyenlőséghez tartozik az is, hogy ne kelljen a gyerekeknek ide­jük jó részét a körzeti iskolákba va­ló utazással tölteni. E törekvéseket egyházközségünk lelkészei is támo­gatják, a tornaszoba berendezését például Varga Gábor római katoli­kus tisztelendő úr közbenjárására elnöke, hogy a pedagógusok számá­ra állást ajánlanának fel az egyete­men.- Arról is csak az újságban olvastam, hogy nekem vezetői állást javasol­nak. Én nyugdíjas vagyok, örülök a nyugdíjas állapotomnak, boldogan csinálom azt, amit szeretek, és nem vagyok rászorulva arra, hogy megint beálljak a nyolcórás munka­rendbe. Tisztességgel teljesítettem a munkámat, és emelt fővel jöttem el a munkahelyemről. Nincs szüksé­gem vezetői állásra. Az egyesület el­nökeként boldog vagyok és szabad, ezt a szabadságot szeretném a hall­gatókkal is megéreztetni. És nem baj, ha nem nyolcszáznegyvenen lesznek. Aki erre vágyik, az itt tanul, aki másra, az másfelé. Azt viszont tudni kell, hogy nagy az érdeklődés a nálunk végzett hallgatók iránt. Nyelvtudásuknak, szakmai felké­szültségüknek köszönhetően sokfe­lé hívják őket dolgozni. A diósgyőri református templomban megtartott tanévnyitó ünnepségünkön, ami egyben a mi közgyűlésünk is, felol­vastam Mádl Ferenc miniszter úr hozzánk küldött levelét. Idézem a lé­nyegét: „Fontosnak tartjuk, hogy az egyesület átgondolva fejlesztési ter­veit, a lehetőségek reális mérlegelé­sével, a hatályos jogszabályok betar­tásával mielőbb tegyen kezdemé­nyező lépéseket az egyesületi kere­tek között folyó oktatás megnyugta­tó rendezésére.” A miniszter úr a fő­iskolai rangot ajánlotta meg ne­künk. A közgyűlés, valamint az el­nökséggel folytatott megbeszélés alapján - figyelembe véve a szülők véleményét is - arra a megállapítás­ra jutottunk, hogy elfogadjuk a főis­kolai megajánlást, de nem hagyunk fel azzal a gondolattal, hogy a később egyetemmé váljon a főiskola. A számlakezelő bankunktól részletes kimutatást kértünk eddigi pénzfor­galmunkról, hogy ezzel dokumen­táljuk az egyesület működésének anyagi megalapozottságát. Elké­szítettük az egyesületi főiskola szakmai tervezetét, beadtuk a mi­nisztériumba, és várjuk a kedvező véleményüket. Biztos vagyok benne, hogy igaz a miniszter úr ígérete, és megadja nekünk a főiskolai rangot. Sajnálnám, ha elmennének innen hallgatók, különösen, ha azért men­nek el, mert félrevezetik őket. * A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumtól kapott tájékoztatás szerint a minisztérium támogatja a Miskolci Egyetem Bölcsészettudo­mányi Intézetének tervét. kaptuk a Magyar Máltai Szeretet­szolgálattól. Ä következő évben a helyi tanterv keresztény szellemű lesz. Ökumenikus iskolába járhat­nak majd a gyerekek. Ehhez azonban szükség volna még egy épületre. Ezért a polgármester és az iskola igazgatója alapítványt is létrehozott, Pro Schola Pere elneve­zéssel. S azt remélik, ha ez is meg­valósul, akkor lesznek igazán ép tes­tű, ép lelkű gyerekek a kis abaúji fa­lucskában. Osztályok nélkül Budapest (MTI) - Novembertől négy szervezeti egységre - nevezete­sen: Általános Felsőoktatási-, Peda­gógus- és Művészképzési-, Nemzet­közi Oktatási és Együttműködési, valamint Tudományos Ügyek Fű osztályára osztódott a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Felső­oktatási és Kutatási Főosz­tálya. Ugyancsak főosztállyá szerve­ződött a Felsőoktatási Koordinációs Iroda. Takács József, a négy főosz­tályt összefogó Felsőoktatási Koor­dinációs Iroda vezetője ezzel kapcso­latban elmondta: a változtatást egy­részt az indokolta, hogy megszüle­tett a felsőoktatási törvény, amely előírja a felsőoktatási intézmények egységes ágazati iránjutását. Fontos volt az átalakítás azért is, mert a Felsőoktatási és Kutatási Főosztály a maga csaknem hatvan fős létszá­mával, a többi, átlagosan 15 sze­méllyel dolgozó főosztályhoz képest, túlméretezett szervezeti egységnek számított. Az egész felsőoktatási te­rület élére Kubovics Imre személyé­ben - helyettes államtitkár került. Az átszervezés érdekessége, hogy az egyes főosztályokon belül nem mű­ködnek osztályok: az adott felada­tokra felelősöket jelölnek ki a főosz­tályvezetők. Ezzel az a cél - muta­tott rá Takács József -, hogy ne le­gyenek megmerevedett struktúrák. A művelődési minisztérium 15 új ál­láshellyel gazdálkodhat a korábban a népjóléti tárcához, illetve az agrár­ágazathoz tartozott felsőoktatási feladatok ellátására - mondta Ta­kács József. Elmondta még, hogy a felsőoktatási törvény betűjének megfelélően már folyamatban van a Felsőoktatási és Tudományos Ta­nács, valamint az Országos Akkre- ditációs Bizottság szervezése. E két célra 25-25 millió forintot különítet­tek el az államkasszából. Nagy reményekkel Miskolc (ÉM - GYG) - A Magyar Képzőművészeti Főiskola harmadé­ves grafikus növendékei elsők között vették birtokukba a nyáron a mis­kolci Művésztelep felújított épüle­tét. A fiatalok szívesen és főként eredményesen töltötték itt az idejü­ket, ihletődve is talán némiképpen a helytől, amelynek felbecsülhetetlen szerepe volt a magyar sokszorosító grafika fellendítésében, s abban, hogy az éppen itt folyó munka, és a rendszeresen megrendezett Grafi­kai Bierinálé kisugárzása következ­tében a várost, Miskolcot a magyar sokszorosító grafika fellegváraként emlegetik már jóideje. A fiatalok, jöttek, dolgoztak és Szalayra, Kon­dorra, Lenkeyre, Feledyre gondolva, talán győzni is szeretnének. Erre utal legalábbis az a szándékuk, hogy itt készített munkáikkal most kö­zönség elé is szeretnének lépni a Miskolci Galéria ugyancsak új, Hu- ‘ nyadi utcai kiállítási helyiségeiben. A kiállítás november 5-én, pénteken fél 12-kor nyílik, s ezzel elkezdődik tizenegy fiatal grafikus pályája a nagy nyilvánosság előtt is, nagy re­ményekkel, hittel és elkötelezettség- ■ gél abba az irányba, amelyet válasz­tott műfajuk jövős útjának képzel­nek, vagy meggyőződéssel vallanak. Bencze Lászlónak, Csordás Zoltán­nak, Darvas Péternek, Farkas Csa­bának, Honffy Rékának, Kovács Máriának, Lelkes A. Gergelynek, Madácsi Istvánnak, Péli Mandulá­nak, Sipos Leventének, Szarvas Il­dikónak sok sikert és reményeik be­teljesülését kívánjuk. Ördög vagy angyal Szerencs (ÉM) - A Dance együttes Ördög vagy angyal című albumának lemezbemutató koncertjét rendezik meg a Rákóczi-várban.november 5- én, pénteken este 7 órától. Duett-est Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nyári Színház nyilvános hangfelvétellel egybekötött rendkívüli hangver­senyt rendez november 5-én, pénte­ken este fél nyolckor Miskolcon, a Bartók teremben. A koncerten fellép Kertesi Ingrid (szoprán, az Opera­ház tagja), Csordás Klára (mezzo­szoprán, Párizs), közreműködik Sel- meczi György. Á műsoron Mozart, Schubert, Brahms, Rossini és Ri­chard Strauss duettjei szerepelnek. A hangverseny szünetében Máger Ágnes festőművész bocsátja árve­résre műhelyrajzait. Egyházi iskolából egyházi iskola Felavatták a régi-új perei általános iskola tornaszobáját Az igazgatónő átveszi az új tornaterem kulcsát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom