Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-03 / 257. szám

1993« November 3 Mélyponton az alumíniumárak London (MTI) - Nyolc éve nem ta­pasztalt mélypontra zuhant az alu­mínium szabadpiaci ára a jelentős túlkínálat miatt - jelentette hétfőn a Reuter a londoni fémtőzsdéről. A tonnánkénti 1050 dollár felé ha­nyatló árszint gyengeségét az Orosz­országból érkező alumíniumáradat­tal magyarázzák a kereskedők: az orosz dömping miatt hatástalannak bizonyult a nyugati gyártók koráb­ban végrehajtott termeléscsökken­tése is. Orosz autóipar: jelentős áremelések Moszkva (MTI) - Az előzetes beje-' leütésnek megfelelően Oroszország­ban hétfőtől 50 százalékkal emelke­dett a Lada személyautók fogyasztói ára. A Kommerszant című üzleti napilap értesülései szerint a hozzáadott-ér- ték adó bevezetése esetén a fogyasz­tói árak újabb 28 százalékos emelke­désére lehet számítani. A Kommerszant szerint egyébként a VÁZ döntése a másfélszeres áreme­lésről annak az elterjedt hímek tud­ható be, miszerint a pénzügyminisz­térium és a vámhatóságok egyetér­tése alapján a nyugatról behozott i autók vámtételeit háromszorosára emelik. A Volgákat gyártó - Nyizsnij Novgo- rodban található - GAZ autóipari komplexum a kereslet meredek visszaesése következtében ezzel egyidőben kénytelen volt leállítani teherautó-összeszerelő szalagjait. A VÁZ és a GAZ komplexumok ered­ménytelenül kérelmezik a - fenn­maradásukhoz nélkülözhetetlen - rendkívüli áthidaló hiteleket, mivel a kormány éppen az állami szubven­ciók lefaragásával próbál gátat vet­ni a vágtató inflációnak. —Röviden Hatmillió forint egy hektár földért! No nem a kárpótlásra jogosultak li­citjén és nem Magyarországon kelt el ilyen drágán a föld, hanem Hol­landiában. Ugyanis Plewo tarto­mányban egy - üvegházi termesz­tésre - előkészített drónezett földet ennyiért vásárolhatnak meg a ker­tészek. Hogy nem irreális az áraján­lat, azt az is bizonyítja, hogy a meg­hirdetés után máris elkelt belőle ti­zenöt hektár. Egy hét múlva kezdődik az a Nem­zetközi Ló-szaporodásbiológiai Ta­lálkozó és Továbbképző, melyet az Állatorvostudományi Egyetem, il­letve a Magyar Lovas Szövetség - a Szaporodásbiológus valamint a Kli­nikus Állatorvosok Társaságának és a Gyógyszerterápiai Társaságnak a támogatásával szervez. A találkozó négynapos lesz, mélyen a szakma legjobb hazai előadóin kí­vül gyakorlati állatorvosok, angol és osztrák szakértők vesznek részt. A rendezők számítanak a környező or­szágok részvételére is. A rendez­vénynek az Állatorvostudományi Egyetem - és intézményei adnak otthont. Még mindig vannak olyan megyék, ahol tovább csökken a sertés anya­koca-állomány. A fiaztatás-válasz- tás befejeztével az anyakocákat fo­kozatosan vágják ki több megyében is - így például Bács-Kiskunban és Baranyában. Más régiókban, ahol szilárd az in­tegrációs szerveződés - például Csongrád megyében - a magas ta­karmányárak ellenére is van igény a kocakihelyezésre. Kedvező jelen­ségnek mondható, hogy a garantált árak bevezetésének hírére az ország északi területén már több üzemben jelentős számú anyakocát, illetve kocasüldőt szeretnének ismét te­nyésztésbe fogni. Nincs hiány takarmányban, nyi­latkozott a Gabonaszövetség főtit­kára. Kétségtelen, hogy a kalászos gabona és a kukorica aránya az utóbbi javára tolódott el, de a 400 ezer tonna kalászos gabona import­jával szemben ugyanennyi kukorica exportjára kerülhet sor, így a kuko­ricával rendelkező termelők és ke­reskedők szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a tonnánkénti 10 ezer forint feletti ár a külpiacon már nem reális. Itthon 1 kilogramm élősertés árából már csak 3 kilogrammal kevesebb kukorica vásárolható, mint a múlt évben. , Szerda Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Miniszterek az agrárexportról Változatlanul meghatározó lesz a hústermelés Miskolc (ÉM) - Szűkülő mezőgaz­dasági piacunkkal kapcsolatban gyakran éri a vád a kormányt, hogy az exportot tönkre tette. Ez a megál­lapítás általában a termelők részé­ről hangzik el, melyre Kádár Béla miniszter is reagált a Koping-Da- torg Rt. által Kecskeméten rende­zett tanácskozáson. A nemzetközi gazdasági kapcsola­tok minisztere elismerte, hogy a ha­zai agrárgazdaság, s ezen belül az élelmiszeripar súlyos gondokkal küszködik, cáfolta azonban azokat a - véleménye szerint - felelőtlen állí­tásokat, amelyek szerint az okok a külkereskedelmi politikában, az Eu­rópai Közösséghez való csatlakozás feltételeként kötött előnytelen szer­ződésekben keresendők. Nemrég, amikor Miskolcon találko­zott a termelőkkel, a mezőgazdasá­gi szövetkezetek - és érdekképvise­letek képviselőivel Szabó János FM- miniszter, akkor szintén felvetették ezt a témát, s akkor a miniszter pél­dák egész sorát hozta fel érvként, hogy a kedvezőtlen export tendenci­ák kiküszöbölésére a két tárca mennyi intézkedést hozott. Kádár Béla is elismerte, hogy a ma­gyar külkereskedelem majd’ har­mincszázalékos exportvisszaesése ezer és ezer okkal magyarázható. Mégis, a mezőgazdaságot ő is straté­giai ágazatnák tekinti. Hiszen 1989-ben az agrárexport ér­téke százhuszonöt milliárd forint volt, tavaly 2,7 milliárd dollár. Igaz az is, hogy ezzel szemben emel­kedett az agrárimport (különösen ez év első felében), de nem olyan mér­tékben, mint azt a tudatos félreveze­tés híreszteli. Hogy mit lehet tenni, arról a minisz­ternek is az a véleménye, hogy a fej­lődés útja hosszú távon nem lehet a tömegáruk, a gabona, a hús előállí­tása, váltani kell a színvonalasabb, az egészségesebb táplálkozást szol­gáló termékek irányába, mint példá­ul a ma is széles piacra számítható baromfifélék, vagy a kukoricape­hely, kukorica olaj. A kormány szeptember közepén el­fogadott exportélénkítési csomag­terve - ezek sorában például a forint leértékelés, a vállalatok pénzügyi helyzetének gyorsított rendezése, az adóztatási hátrányok csökkentése - valószínűleg csak jövőre éreztetik hatásukat az export élénkítésében. A kecskeméti tanácskozáson az FM helyettes államtitkára szerint a ter­mészeti, földrajzi éghajlati adottsá­gaink, termelési hagyományaink folytán változatlanul meghatározó­nak kell lennie hazánkban a hús.- és gabonatermelésnek, ezen belül vi­szont a piac igényeihez igazodó mi­nőségi váltásokkal, a termékek na­gyobb feldolgozottságával kell vála­szolnunk a kihívásokra. Ezzel kap­csolatban érdemes megyénkben is számba venni e lehetőségeket. Gon­doljunk csak area, hogy némely ter- mótájunkon olyan speciális növé­nyek díszlenek - teremnek, melyek­hez hasonló nincs egész Európában. Elég, ha csak a páratlan értékű aszúra, a vadon termő gyógynövé­nyekre gondolunk, melynek piaci le­hetőségeit még korántsem használ­tuk ki. És akkor még nem beszéltünk a ki­váló mmóséget adó sörárpáról, a Sa- jó-völgyi burgonyáról a gönci kajszi­ról, a szomolyai cseresznyéről, a csipke, a som, a bodza, a kamilla ter­mészet-adta kincseiről, melyek ki­vétel nélkül keresett áruk a nemzet­közi piacokon... A környezet és a cementgyártás Miskolc (ÉM - I.S.) - A magyar gaz­daság jelenlegi helyzetét ismerve, meglepő dolgot állított Koltai Imre, a Magyar Cementipari Szövetség el­nöke azon a tegnapi sajtótájékozta­tón, amelyet Miskolcot tartottak: ha kis mértékben is, de a gazdaság túl­jutott a mélyponton. Ezt arra ala­pozta a legfőbb cementes, hogy eb­ben az évben nőtt a cementfelhasz­nálás, ez pedig jószerivel egyet jelent azzal: élénkül a beruházási kedv. A cementipar indikátor szerepet is be­tölt, egyetlen építkezés sincs cement nélkül... A tájékoztatónak különben az adta az apropót, hogy a gyáripari cement­termelés 125 évvel ezelőtt kezdődött meg az országban, s pontosan öt éve annak, hogy a Hejőcsabai Cement- és Mészművek részvénytársasággá alakult. Elhangzott: a cementgyár­tás régen nem az, mint volt koráb­ban, s éppen ezért hamis az a kép, amely még mindig a legkörnyezet- szennyezőbb iparágnak állítja be. Bizonyságképp egy szám: míg a het­venes évek elején egy tonna cement gyártásakor annak 6-7 százaléka por formájában a levegőbejutott, ad­dig mostanra ez az érték 0,05-0,06 százalék. Jobb, mint Ausztriában. És még egy adat: 1988-ban a lábat- lani gyár 50 millió forint környezet­védelmi bírságot fizetett, tavaly vi­szont az ország összes cementgyárá­ra még 3 millió forint bírságot sem vetettek ki. Persze minden számtól érzékletesebb: a hejőcsabai gyár környékén lévő házak cserépfedele ma már nem fehérük a portól. A privatizációról szólva: az öt hazai gyár közül a beremendi és a lábatla- ni már külföldi tulajdonban van, a váci magánosításáról még nem ho­zott döntést az Állami Vagyonügy­nökség Igazgató Tanácsa, a bélapát­falvi és a hejőcsabai gyár többségi tulajdonosa pedig az ÄVÜ, ezek ér­tékesítése tehát még várat magára. Bár Koltai Imre megjegyezte, nem örülnek különösképpen annak, hogy a külföldi befektetők kizárólagos tu­lajdonjogot szereztek a gyárakban, az azonban jó, hogy hozzáértők a ve­vők. Visszatérve a cementfelhasználás­ra: tavaly a gyárak kapacitásuk 40 százalékán termeltek, s egymilliárd forintos összveszteséget produkál­tak. Idén a trend ha nem is fordult meg, de egy szerény nyereséget már el­könyvelhetnek, a kapacitáskihasz­náltság pedig 50 százalék körül ala­kul. Összességében 2,5 miihó tonna cementet állítanak elő. Az iparágról persze tudni kell: az egyik leg ener­gia igényesebb. Egymillió tonna ce­ment gyártásához 100 ezer tonna fű­tőolaj, vagy 100 millió kilowattóra villamosenergia szükséges. A hejőcsabai gyár vezérigazgatója Nagy István arról beszélt, hogy két veszteséges év után a HCM idén már eredményesen gazdálkodik. Ehhez persze az is kellett, hogy a lét­szám kevesebb, mint felére apadjon - jelenleg 550-en dolgoznak itt -, s leállítsanak egy gyártósort. A másfél millió tonna cementet elő­állító gyár ma mindössze 500 ezer tonnát termel - igaz, nem vesztesé­gesen. Színes technika az irodákban Speciális felhasználású gépeket is láthattak az érdeklődők Fotók: Fojtán László Miskolc (ÉM) - Magyarországon 1968-ban jelent meg először ez a márkanév, Miskolcon 1975-ben jött létre a márkaszerviz, három évvel ezelőtt pedig a Volán Elektronika Trade lift. kezdte forgalmazni a cég termékeit. A Xerox a köztudatban még ma is egyet jelent a fénymásológépekkel, holott a kínálat mára már jóval szé­lesebb, az irodában használandó szinte valamennyi technikai esz­közt, berendezést gyártják, és az ilyen jellegű hazai piac - hozzávető­legesen -10-12 százalékát birtokol­ják. Tegnap a nemzetközi érdekeltségű cég legújabb termékeiből tartottak bemutatót a megyeszékhelyen a Tu­domány és Technika Házában. A meghívott vendégek között a Bor­sod és Heves térségében működő nagyfelhasználók - több ezer főt fog­lalkoztató vállalatok - képviselői, valamint a technika iránt érdeklődő kisebb társaságok munkatársai je­lentek meg. A szervezők elmondták több felhasználóra, leendő vásárlóra számítottak, a gazdasági recesszió azonban ezen a piacon is érezteti ha­tását. Az induló, vagy néhány éve működő kft.-k közül egyelőre keve­sen engedhetik meg maguknak a korszerű irodai technikát. A legrégibb mezei műhely Miskolc (ÉM) - Pár napja ünnepeltük a Pan­non Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaró­vári Mezógazdaságtudományi Karán az intéz­mény fennállásának 175. évfordulóját. Az egyetemet 1818-ban alapította Albert Káz- mér szásztescheni herceg abból a célból, hogy birtokain szakemberek irányításával történjen a kor színvonalán hasznot hozó mezőgazdasági termelés. A jogelőd neve Gazdasági Magán Tanintézet volt és nemcsak az alapító céljait szolgálta, ha­nem részt vettek a képzésben olyan hallgatók (!) is, akik megszerzett ismereteiket többnyire a monarchia keretein belül kamatoztatták. Az intézmény működése az 1848-as magyar sza­badságharc ideje alatt szünetelt, mert a taná­rok és a hallgatók részt vettek a függetlenségi mozgalomban. 1850-ben a tanintézet Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetté szervezték ót. Ettől számítva működése 1949- ig folyamatos volt, majd az újraindulás 1954- ben valósult meg, és azóta folyamatos az okta­tás. Az oktatás és a kutatási feladatvállalás itt ala­kította ki azt a nemzetközi szinten is elismert szakembergárdát, amelyet világszerte „Nagy Tanári Kar”-ként tiszteltek. Áz intézmény nagyjai között olyan tudósok szerepelnek, akik­nek nevét a közvélemény is jól ismeri. Elég, ha csak Linhart Györgyöt említjük, (a róla elneve­zett kosaras csárázást), vagy Újhelyi Imréét, (akiről díjat is neveztek el). 1970-től egészen 1987-ig a magyaróvári intézmény és a keszthe­lyi - egy universitas keretében végezték mun­kájukat, hozzájuk csatlakozott 1987-ben a ka­posvári főiskola Állattenyésztési Karként. Et­től számítva együtt Pannon Agrártudományi Egyetem néven működnek. Érdekességként je­gyezzük meg, hogy Mosonmagyaróvárt tartják a világ egyik legrégibb mezőgazdasági felsőfo­kú intézményének. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI)—A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 126 üzletben összesen 149,419910 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. A részvények forgalma (82 promt és egy opciós kötés) névértéken 23,1400 milüó forintot, árfo­lyamértéken számolva pedig 50,351450 millió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 17,661250 millió forint volt, az államkötvénye­ké 58,2670 millió, a diszkont kincstárjegyeké pedig 21,1400 millió forint. A Dunaholdingra három üzletet kötöttek, mindegyiket 19 000 fo­rinton. A FOTEX részvénye hét üzletben kelt el. Nyitó ára 373 forint, átlagára 378 forint, záró ára 379 forint. A Pick Szeged papája nyolc üzletben forgott. Nyitó és egyben záró ára 3400 forint, átlagára 3408 forint. Ezenkívül egy véteü opciót is kötöt­tek a Pickre. Kárpótlási jegy ■iiimi nmirifflwmB«u — tőzsdei etadásiátlagár-görbe ■ nem volt kötés * minimális vételárajánlat a brókercégektől * a brókercégek maximális eladásiár-ajánlata Ili i III1111 j l-fTín iTII-í.t4l hl f t i i I m I it 1111 h i H­« SS 5 5** 1 7 Jj 11 S = 2 » Tőzsde Index (ideiglenes) nov. 2-án: 1160,35 +4,53 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. november 2. Pénznem Valuta Vétel Eladás 145,93 148,73 r 66,32 67,56 268,58 273,24 14,47 .14,73 16.89 17,29 ; 16,65 ltí.93 51.85 52,71 Deviza Vétel Eladás 270.86 14,60 17,10 ,40 91,33 *75,19 Kuvaiti dinar 329,88 Német márka ' 58,23 N orveg korona 13.34 Osztrák scki^^ 827,97 52,12 91,87 Svéd korona ti 140.00 92,53 76.59 75,82 335,38 332.16 59,19 13.58 13,46 t)0,82'ü 841.57 832,14 56,83 74.15 73,26 66 80 g| 12,26 12,13 100.27 99.39 113,32 112,24 272,02 14,66 I 17,20 10.84 152.34 ,43 57,53 72,63 65,72 12,00 _ JR ECU (KP) 111,36 A megadott számok 1 egységre értendők, ban *: 100 egység, **: 1000 egység 92,17 76,16 333,54 —~ É 13.52 83554 57.11 73,64 12.19 $ 99.79 112,74 forint-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom