Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-25 / 276. szám

1993. Nobember 25., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarorszag 7 Százezres tagság Budapest (ÉM) - A Mezőgazdasági Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgo­zók Szakszervezete százezres tagsá­gának képviseletében tartotta meg 28.: kongresszusát a közelmúltban Budapesten. Czirmay Tibor a MEDOSZ Szövetség főtitkára az utóbbi négy évről szólva kiemelte: a szakszervezetek által képviselt ága­zatok nehéz helyzetben vannak. A mezőgazdaságban súlyos a helyzet, mivel az átlagbér több mint hatezer forinttal kevesebb mint más ágaza­tokban. A foglalkoztatottak száma néhány év alatt a felére csökkent; je­lenleg 200 ezer fő, s akik a falvakban elveszítik munkahelyüket, azok ne­hezen találnak más munkát. (A mi­nimálbér még ma is csak 7000 fo­rint.) Elgöndolkodtató az is, hogy sok. kistelepülésen egyszerűen már nincs áld jövedelemadót fizessen. A kongresszuson megfogalmazó­dott: meg kell, újítani a szakszerve­zeti munkát. Ám hogy az mennyire lesz hatékony, az elsősorban ágaza­tokban dolgozó szakszervezeten mú­lik ínajd. OECD-szakvélemény a Hortobágyról Miskolc (ÉM) - A Hortobágyra lá­togatott és az Alföld kutatási prog­ramról tájékozódott a párizsi szék­helyű Gazdasági Együttműködési és Területfejlesztési Világszervezet (OECD) hazánkban tartózkodó regi­onális fejlesztéspolitikai munkabi­zottsága. A gazdasági és aZ ökológia ai átalakulás konfliktusairól szólva Megállapították: a Hortobágyon Mindig a hagyományos földhaszná­lat alakította, fejlesztette a tájat. A Pusztán együtt tanulmányozhatók a gazdasági, a természeti,és tájvédel­mi problémák. A Hortobágy ideális hely az e területen tapasztalható konfliktusok vizsgálatára. A tapasz­talatoka,hösszegezve az OEGD szak- Mnberei elsősorban szakmai segítsé­ge ajánlanak annak érdekében, hogy ír egőrizzük a Kárpát-medenCé. Megmaradt természeti tájait, köz­tük aZ Alföld értékeit. Adóskonszolidáció Budapest (MTI - ÉM) - Várhatóan Ma,'Csütörtökön véglegessé válikaz ez évi bank- és adóskonszolidációs Program. Mindezt Szabó Iván pénz­ügyminiszter hétfőn este jelén tette he- Elmondta, hogy a- vasárnapi Megbeszéléseken olyan részletkér­désekről volt szó, hogy pontosan mit tartalmazzanak a bankkonszólidá- eióbán résztvevő bankokkal köten­dő szerződések. A kormány arra tö­rekszik: olyan rendszer kezdhesse Meg működését, amelyben ilyen nagy,Számbán nem termeípdriek'űj: ra ákétes követelések a pénzintéze­teknél. E tekintetben a legnagyobb rita a garanciális elemek kialakítá­st kíséri. Megvették az NDK-t Berlin (MTI) - Kevés híján gyakor- Mtilag befejeződött az egykori NDK Miami vállalatainak kiárusítása - közölte a német privatizációs hiva­tó (Treuhand). jhrgit Breuel, a szervezet elnöke saj­tóértekezletén kijelentette: eddig az Miami vagyon 97 százaléka került óMgánkézbe. Breuel szerint a 13200 Vállalatból, amelyet a Treuhand vett S az előző rendszer hagyatékaként, ^ÜO-nál js kevesebb az olyan, amely­ek bizonytalan a jövője, 1994 végé­re pedig kevesebb mint 100 marad a Mvatal kezelésében. Eleket kijelölt ezetői csoportok próbálják majd .J^zővá tenni a befektetők számára. 'U •-! •. A Marad a Fabulon Budapest (MTI) - A kiíró szem­pontjait tekintve eredménytelennek Minősítették á Fabulon Kft. privati- Siójára meghirdetett pályázatot -r Mondotta Bogsh Erik, a Richter Ge- Ae?0 Rt, igazgatója. Július' elsején 156 millió forintos «tetőkével létrehozott és 100 szá- . Mekosan a Richter tulajdonában lép0 höhbségi, illetve 10Ö száza­dos tulajdonjogának megyásárlá- t^r.a,szöÍt :a páíyázat. A beadási ha­ji1'u- hóember 15-én járt le. A bí- *o bizottság ezt követően értékelte (JVérkezett pályázatokat. Úgy dön- nv'K ’ hogy rnegfeleló ajánlat hiá- 1 yaPnn a, pályázatot eredményte- nyilvánítják, és nem is kí- ^«k megismételni. j' Igazi csemege ez a házasság Miskolc (ÉM -LS.)-^ Azt persze túl­zás lenné állítani, hogy ez egy felhőt­len házasság, de az biztos, hogy az Állami Vagyonügynökségben még mindig példaértékűnek állítják be a ; Csemege Kereskedelmi Vállalat pri­vatizációját, amely már több, mint két éve, hogy megtörtént. Elsősor­ban azért, mert a cég többségi tulaj­donosává lett osztrák Julius Meinl a vételár kifizetésén felül vállalta a boltok, áruházak korszerűsítését, s azt is, hogy három évig nem viszi ki a nyereséget az országból, vissza­forgatja azt a hálózatba. Summázva: ilyen tehát egy sikeres privatizáció. Ámi pedig azt a bizonyos felhőt ille­ti: a kereskedők szerint munkájukat jobban is megfizethetnék, ámbátor, ki elégedett ma bérével Magyaror­szágon. A Csemege-Meinl Rt.-nek három üz­lete található Miskolcon, arra vol­tunk kíváncsiak, hogy ezt a frigyet, privatizációt miképp élték, élik meg a vidéki áruházak. A két legnagyQbh alapterületű áru­ház - a Vörösmarty úti és a Tokaj Vendéglatóbáz melletti - igazgatója Cziáky Károly és Boros István egya­ránt azt állította: a Meinl nélkül ma nem tartanának ott, ahol. Igaz, ko­rábban úgy vélték szerencsésebb lett volna egy dolgozói, menedzs­menti: privatizáció, de igen hamar belátták: az MRP keretében nem jött volna össze a tőke, amely a nagy alapterületű, komoly árukészlettel, berendézésekkel ellátott boltok üze­meltetéséhez elegendő lett volna, rá­adásul a vállalat műszaki állapota mindenféleképpen megkívánt egy nagyobb tőkeinjekciót. Igaz, az fel sem merült, hogy az egységeket egyenként a helyiek kezére adják, az áruházi lánc egészének privatizáci­ójáról Zajlottak a tárgyalások. A dol­gozók a névérték tíz' százalékáért kedvezményes részvényt kaptak ke­resetük és a vállalatnál eltöltött évek alapján. A Csemegések filozófiáját alapjai­ban változtatta meg a Meinl üzlet­politikája* amelynek fő célja á minőéi ségi vonások erősítése, s áz; hogy olyan .árukínálattal álljon az egész HIRDETÉS--“- ' ' : ■ ........ ' g yre inkább a vevő kedvében Országban a vásáriók rendelkezésé­re, amely árban és összetételben egyaránt megfelel a difieréiiciált ke­resletnek. - Ez az igazi kereskede­lem - állítják az áruházak igazgatói. - Negyven évig mást csináltunk, elosztás volt, a nagyker diktált, azt kaptuk anút hoztak- Most mi mondjuk még miből, meny­nyit kérünk. Ehhez az.-, is kellett, hogy bővült az áruválaszték, a kíná­lat, nőtt az áruszállítók köre. A bő két év során odajutottunk, hogy jószerivel nincs már különbség egy osztrák és egy magyar Meinl bolt kö­zött, sem az áruválaszték, sem a ki­szolgálás terén. Ma már jut idő a ve­vőre, mi több, egyre inkább meg kell becsülni a vevőt. Ez persze annál is inkább igaz, mert tea a fizetőképes kereslet erősen csökkent, s az sem mellékes, hogy a kereskedelmi egységek száma az utóbbi fél évtizedben majd' megdup­lázódott. : Egyébiránt a város és á megye gaz­ídákági válsága erőseh érződik az élelmiszer-kereskedelemben is, az itteni Meinl-boltok forgalma elma­ke!l járni... Fotó: Laczó József radt a tervezettől. — Rossz helyen élünk - mondják a kereskedők. - A részvénytársaságnak a déli, a kele­ti, a nyugati országrészben lévő áru­házai lényegesen nagyobb forgalmat bonyolítanak le, az úgynevezett be­• vásárlóturizmus különösen ezeken a területeken dominál. : A lengyel, a szlovák nemigen jön Miskolcra élelmiszert vásárokii, a jugoszláv, az ukrán, az osztrák és ro­mán viszont ezreket hagy a határa- ' ihoz közeli városok boltjaiban. Ami még a vevőorientált szemlélet­hez tartozik. Amióta Meinl a tulaj, . havonkénti árukatalógust jelentet meg a cég, egységéssé váltak az árak, ugyanannyiba kerül példának okáért a sonka Kaposvárott mint Miskolcon. ; És még valami: a két miskolci áru- - ház igazgatója fontosnak tartja, hogy egy tévhitet eloszlasson. Nem tudni honnan ered, de - állítják - egyszerűen nem igaz, hogy a Cseme- ! ge-Meinl boltok a legdrágábbak. Na- -' gyón sok cikk náluk alegolcsóbb.bár_ • természetesen akad, amiért többet ‘ kell fjzetiii.' . • ST B E F E KTETESI TÉGY A tények önma „...Tanulságos megnézni a tavaly indult három kötvényalap eddigi működését. A kezdeti 3.-3,5 százalékos különbség a nettó eszközértékben mám 6,7-7 száza­lékra növekedett... nőttek a különbségek, VI. VII. Vili.. IX. szeptember közepére kirajzolódott, hogy.,. a Budapest előnyét egyikük sem veszélyezteti... Az év végére valószínűleg még nagyobbak lesznek a különbségek. ” (Napi Gazdaság) Befektetőink már több, mint 2 milliárd forint értékben vásároltak Budapest Befektetési Jegyet. Jól döntöttek, mert a Budapest Befektetési Jegy biztonságos, magas hozamot hitelre is jegyezhető, garantál, csökkenti adóját, kárpótlási jegyért is kapható. Újra Kapható a Budapest Bank és a Polgári Bank Fiókjaiban'93 December 15-ig.-----------JEGYZET-----------­K i elten, ha senki elten Bekecsi Szabó László Szerencsen alakították meg három megye (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg valam int Borsod) cukorrépa termelői és fel­dolgozói térségi szövetségét. Ugyancsak ha­sonló hírt kaptunk Oyőr-Moson-Sopron Veszprém Vas és Zala megye termelőiről, feldolgozóiról. Hazai termelésben szokatlan, hogy a terme­lő és a termeltető azonos szervezeten belül védje különböző érdekeit. Mert naivság len­ne azt hinni, hogy a három-négy megyében monopolhelyzetben lévő termeltető hasonló érdekekkel irányítja koordinálja a répa ter­meltetését, hiszen - éppen a Szerencsi Cu­korgyár Rt. vonzáskörzetében megalakult szövetség első ülésén hallottuk: a répavetés legkisebb részleteiben is van vita, például még a folyóméterenként vetendő mag- mennyiség tekintetében is. S akkor még nem beszéltünk az őszi beszállítás idején mindennapos-cukortartalom, beszállított súly, a szennyezettség miatt levont százalé­kok körüli huzavonáról... Hogyan lehet hát egy érdekvédelmi szervezetben a két „ellen­fél’’? Amikor ezt megkérdeztük, a Cukorgyár egyik szakembere elmondta: van nak olyan érdekek, amelyek mindkét fél számára fon­tosak. Ezért a szövetségen belül az a céljuk, hogy hosszú távon szervezhessék a kiszá­mítható és jövedelmező répatermesztést, összehangolják a termelést és a fogyasztást, védjék a hazai cukorpiacot. Amikor a ter­melők - immár a szövetségesek - arról fag­gatták a frissen megválasztott tisztségvise­lőket, hogy milyen tagdíj, költség vonzata van a tagságnak, a gyár megbízottai el­mondták: az országos szövetség megalaku­lása után országos pénzalapot hoznak lét­re, mely tőkének kétharmad részét a feldol­gozók (a cukorgyárak), egyharmadát pedig a termelők adják össze. A befolyt pénz lehe­tőséget nyújt a termelőknek esetleges terme­lési veszteség elviselésére, és az export tárna- gatására. A laikus azt mondja, ehhez miért kell kü­lön szövetség, miért nem elég a termelési szerződés? ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 151 üzletben összesen 192,63060 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. Kárpótlási jegy i .13 70 ■ (ofrti irtl ÍSB.Cojl«Wt. tné Un» YoA Brofcsr. P»WI OfQfc«'I HUiiiiliiilllíliAfílji f Itífl*1*1 *1!Hj#iT »- tőzsdei eladásiótlagár-görbe ■ nőm volt kötés v minimális vóteiárajánlat a brókercégektől a brókercégek maximális eladásiár-ajánlata Pénznem Valuta Vétel Eladás Angol font 147,05 149,85 Ausztrál dollár 65.52 66,76 Belga frank* 271,11 278,77 Dán korona . , 1.4,62 14^86 Finn márka 16.99 17,39 Francia frank 16,76 17J4 Holland forint 5Í,78 52.64 ír tont : " , 139,22 141B2 Japán yen* 91,69 92,89 Kanadai döfi# 74,53 75,93 Kuvaiti dinár 330.82 336,32 Német márka 68,13 59,09 Norvég korona 13,36 13,60 Olasz líra** 58,45 59,73 Osztrák schili.* 826,67 840,27 Portugál escudo* 56.73 57,83 Spanyol peseta* 71,28 72,80 Svájci frank 66,32 67,40 Svéd korona 11,79 12,05 USA-dollár 98,39 100,45 ECU (KP) 111,50 113,46 52,10 140.55 91,98 74,84 333.16 58,47 13,45 ■58,89 66.70 11,88 99,52 112,28 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Tőzsde Index (ideiglenes) nov. 24-én: 1215,01 -5,15 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. november 24. Deviza Vétel Eladás 148,13 148,83 66.04 66,34 276,19 277,35 14,74 14,80 17,12 17,22 .16,87 16,95 52,32 141,19 92,28 75,18 334,54 58,71 13,51 59,21 831,42 834,82 57,24 57,52 71,93 72,31 66.98 11,94 99,92 112,78

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom