Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-24 / 275. szám
14 ÉSZAK-Magyarország Magyar Múlt ~ 1993, November 24», Szerda Romániai kisebbségi törvénytervezetek Bukarest (MTI) - A román kormánypalotában a minap megkezdődött a nemzeti kisebbségek tanácsának ülése, amelynek napirendjén a nemzeti kisebbségi törvényről a Német Demokrata Fórum által kidolgozott tervezet, illetve az ahhoz javasolt módosítások ismertetése szerepelt. A tavasszal létrehozott tanácsból a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szeptemberben visszavonta képviselőit, ezzel is tiltakozva az ellen, hogy még a testület által elfogadott pozitív ajánlásokat sem valósította meg-például a kétnyelvű helységnévtáblák vonatkozásában - a kormány. Maga az RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozásán vitatta meg saját törvényjavaslat-tervezetét ebben a kérdésben. Erre vonatkozólag elkészült egy szövegváltozat, ám ahhoz számos módosítási javaslat érkezett és a MISZSZ - a romániai magyar ifjúsági szervezetek szövetsége - is kidolgozott egy változatot. Amint Markó Béla elmondta, a Német Demokrata Fórum tervezetének számos pozitív eleme van, elsősorban a nemzeti kisebbségi nyelvek használatának és oktatásának biztosítását illetően, hiányzanak viszont belőle az RMDSZ által igen fontosnak tartott elemek az autonómia különböző formáira vonatkozólag. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa elé kerülő tervezet az Adevarul című bukaresti lap közlése szerint úgy határozza meg a nemzeti kisebbségeket, mint „román állampolgároknak a többségi lakosságnál kisebb létszámú bármely csoportját, amely attól nyelve, etnikai eredete, földrajzi eredete tekintetében különbözik és hosszabb ideje állandóan Románia területén él, s meg akarja őrizni önazonosságát”. A 3. cikk leszögezi a más etnikumú állampolgárok kötelezettségét az ország iránti hűségre és az állam- polgári kötelességek teljesítésére vonatkozólag. Az állampolgárok szabadon, minden kényszer nélkül kinyilváníthatják nemzetiségüket, megválaszthatják nyelvüket és állampolgárságukat (ez nyilván a kitelepülőkre, elsősorban németekre utal - a tud. megjegyzése). A nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kutatás tilos. A tervezet kötelességnek minősíti a román nyelv tanulását, ugyanakkor széles körű biztosítékokat tartalmaz az anyanyelvnek az igazságszolgáltatásban, a hatóságokkal való kapcsolat minden formájában, a közoktatásban való használatára vonatkozólag, és szabálynak tekinti önálló oktatási intézmények létrehozását. Fontos része az NDF tervezetének a kommunista rendszer által államosított olyan tulajdonok visszaszolgáltatása, amelyek Valaha a kisebbségi szervezetek tulajdonában voltak Gálakoncert a főkonzulátuson Washington (MTI) - Gálakoncertet rendeztek a New York-i magyar fókonzulátuson abból az alkalomból, hogy széles körű adakozás eredményeként új, Bösendorfer hangversenyzongora került az intézmény nagytermébe, amely számos kulturális eseménynek ad otthont. A koncerten Kincses Veronika, a Magyar Állami Operaház magánénekese magyar népdalokat és olasz operaáriákat, az Egyesült Államokban élő Vázsonyi Bálint zongoraművész^ pedig Liszt-, Bartók-, Dohnányi- és Chopin-műveket adott elő. A főkonzulátus és az ENSZ-misszió közös épülete egyébként a közelmúltban elnyerte New York város építészeti intézetének a szépségdíját. Szoboravatás Budapest (MTI) - Neumann János, a számítógép atyja, idén lenne 90 esztendős. Ebből az alkalomból hétfőn felavatták szobrát a Budapesti Műszaki Egyetem emlékkertjében. A kiváló magyar feltaláló, tudós, bronzból készült mellszobrát a Németországban élő magyar származású Barth Hona alkotását Teller Ede Nobel-díjas fizikus leplezte le. Prokes a magyar nemzetiség jogairól Pozsony (MTI) - A szlovákiai magyarok nemzetiségi jogait „európai értékűnek” tekintő ismert szlovák vélemények után Jozef Prokes, a szlovák kormány alelnöke hétfőn „csúcsjogoknak” minősítette azokat. A pozsonyi kabinet frissen kinevezett alelnöke a TA SR szlovák hírügynökségnek azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződés kérdését az érintett országokban élő magyar nemzetiségjo- gainak biztosításához kötötte. A kurucvilág Magyarországon Benedek Elek Ország-világ előtt nyilvánvalóvá lett a megalázó vasvári béke után, hogy a bécsi kormánynak a törökök kiűzésénél sokkal fontosabb és sürgősebb dolga van: Magyarországnak osztrák tartománnyá alacsonyítása, s ezzel a magyar nemzet elnémete- sítése. Wesselényi Ferenc, a nádor nyíltan is tiltakozott a vasvári béke szentesítése ellen, de az udvar nem hallgatott rá. Közben, alig pár hónappal a vasvári békekötés után meghalt Zrínyi Miklós is, kit vadászatközben vadkan ölt meg. Az a férfiú, kitől leginkább tartottak Bécs- ben. A katolikusok a Habsburg-ház- zal ellenséges francia királynál, a protestánsok a török szultánnal keresnek segítséget, de nem kaptak. Bécsben nyomára jöttek az összeesküvésnek, s mielőtt a fölkelés általánossá lehetett volna a német uralom ellen, a bécsi udvar elfogatta Zrínyi Pétert, Frangepánt és Ná- dasdyt. Rákóczy Ferencet, aki nemrég vette feleségül Zrínyi Péter leányát, Ilonát, az anyja, Báthory Zsófia, a vakbuzgó katolikus asszony mentette meg. Négyszázezer forint váltságdíjat fizetett a fia életéért. Halálos csend követte az összeesküvés főembereinek elfogatását. Fej- és jószágvesztésre ítélték Zrínyit, Frangepánt és Nádasdyt, s mindhármat lefejezték, százával hurcolták a gyanús magyarokat idegen földre: ott vetették nehéz fogságra. Ezrével menekültek az anyaországból Erdélybe és a török hódoltság területére. Mind nagyobb és nagyobb tömegekbe verődtek össze a „bujdosók”, akiket Apafíy Mihály, Erdély fejedelme támogatott. Teleki Mihálynak, Apafíy bizalmas emberének a vezetésével 1672-ben betörnek Felső-Magyarországba, a német uralom főfészkébe. A németek készen várják a bújdosókat (elárulta készülődésüket Bánffy Dénes, a fejedelem sógora), s Teleki Mihály seregét megverik. Visszament ugyan Teleki Erdélybe a vereség után, de a bújdosók élére állott Szuhay Mátyás és Szenessy Pál. Zászlajuk alá, melynek ez a felírása: „Istenért s a szabadságért”, tömegesen tódul a nép, meg is verik Spankau tábornokot. Terjed a felkelés a Felvidéken. Fellázad az evangélikus tót nép is, de a megrémült udvar nagyobb hadat küld ellenük, leveri őket. A tót lázadás vezérét, Pikát karóba húzták, több falusi bírót felakasztottak Árvaváralján: a tót parasztlázadásnak vége. E fölkelések elnyomása után a bécsi kormány Ampringen Gáspárt, a német lovagrend nagymesterét teljes hatalmú kormányzónak nevezi ki. Mellette négy magyar és négy német tanácsos működik, akik mindenütt összeesküvést keresnek és - találnak is, hogy ezáltal érdemeket szerezzenek. Teljes erővel indul meg a protestánsok üldözése. Egyszerre négyszáz protestáns papot és tanítót ítélnek gályarabságra: spanyol gályákon küldik a szerencsétleneket Nápolyba. Egyszerre csak két párt támad az országban: kuruc és labanc párt. Elkeseredett harc indul országszerte kurucok és labancok között. Hét évig ette a bújdosók keserű kenyerét Thököly Imre. Testben és lélekben erős, nagy cselekedetekre termett ifjú, aki résztvett a bújdosók keserves életében, látja nemzetének züllését, pusztulását, sok nagy szenvedéseit, s szent elhatározással áll a bújdosók élére: visszaszerzi a hontalanok házát, földjét, nemzetének szabadságát. A nagyeszű, bátor szívű s szép műveltségű ifjú vezér 20 000 főnyi sereget toboroz öszsze, s indul 1678-ban Erdélyből, egyenest Árva várának tart, melyet haldokló atyjától a német zsoldosok elvettek volt. Visszafoglalja atyja birtokait, több csatában megveri a német zsoldosokat, elfoglalja a Felvidéket, megszállja a Dunán inneni vármegyéket, betör Morvába és Sziléziába, s a megszeppent udvar kénytelen fegyverszünetre alázkod- ni a kuruc vezérrel. Országgyűlést hívat össze a király Sopronba, 1681tavaszán,hogymeg- koronáztassa harmadik feleségét. Egyebet nem akart. Két ember vezette az országgyűlést: Kollonics püspök és Eszterházy Pál, a király nádoijelöltje, Thökölynek a sógora. Kollonics hallani sem akart arról, hogy a vallásszabadság megújuljon, Eszterházy meg azon dolgozott, hogy a király ne béküljön lei Thö- kölyvel: az ő kezén voltaic a Thököly- uradalmak, s ha megkötik a békét, vissza kell adnia Thökölynek a rengeteg uradalmakat. Annak a hírére, hogy a franciák háborúval fenyegetik, Lipót engedett ugyan a vallásszabadság dolgában, de mind a törvény, amit ezen az országgyűlésen hoztak: papíron maradt. Marad minden a régiben, a kurucok pedig folytatják a küzdelmet. Thököly időközben feleségül veszi az elhunyt Rákóczy Ferenc özvegyét, Zrínyi Ilonát, a nálánál tizennégy évvel idősebb, de gyönyörű szép asszonyt, rajtaütéssel elfoglalja Kassát, majd Füleket, ahol Ibrahim basa ünnepélyesen nyújtotta át a szultán levelét, melyben Thökölyt Magyarország királyának nevezi ki. Thököly nem fogadta el a királyi címet. Megelégedett a fejedelmi címmel s Felső-Ma- gyarországgal, melyet hat vár kivételével ideiglenesen átengedni kényszerül Lipót király. A bújdosók a keserves hontalanság után újra visszatérhetnek házaikba, a templomok visszakerülnek a protestánsok birtokába, s egy pillanatra úgy tetszik, mintha újra felderülne a magyar ég. A kuruc fegyverek diadalára vérszemet kapott a török is. Lejáróban volt a vasvári béke, s a porta elérkezettnek látta az időt, hogy hatalmába kerítse még azt a néhány vármegyét, mely a magyar király kezén volt. Lipót közömbösen szemlélte a török hadikészülődéseit: tétlenül várta be az órát, melyben Kara Musztafa nagyvezér óriási haddal betört Magyarországba, mégpedig azzal az elhatározással, hogy Bécset vívja meg. Sem Lipót nagy vagyona, sem nagy méltósága meg nem óvják Bécset a török hódítástól, ha XI. Ince pápa nem egyesíti a keresztény világot egy nagy elhatározásban: felszabadítani Magyarországot a török uralom alól, s ami ezzel egyértelmű: egyszersmindenkorra megtörni a török birodalom hódító erejét. A török haderő 1683. július 14-én ér Becs alá, s szeptember 12-én a szó teljes értelmében tönkreverik. Ezzel egyelőre a hadjárat befejeződött. Közben Károly herceg s a lengyel király mindent elkövettek titokban, hogy a császárt kibékítsék Thökölyvel, de ez hallani sem akart Thökölyről. Feltétlen megadást követelt a felkelőktől: ennek fejében megígéri a bűnbocsánatot és vallásszabadságot.Több felvidéki megye és város meg is hódol a császárnak, magát Thökölyt pedig, miután a császári seregek kiűzik Felső-Magyarországból, a vára- di basa vasra verette s úgy küldötte Jenő várába. A császár kívánságára cselekedte meg ezt a basa. Megrendült a magyar föld a török szultán lába alatt, békekunyorálásra kellett alázkod- nia, s a békének egyik ára volt: Thököly tönkretevése. Nem soikáig volt ugyan Thököly fogságban, de híveit szörnyen megrendítette a török barátság megbízhatatlansága. Tömegesen pártolnak el a kuruc vezértől hívei, hódolnak meg a császárnak: Thököly fényes csillaga elhalványodott. Sorban nyúltak meg a felsőmagyarországi várak a császári hadak előtt, csak egy nem nyitotta meg a kapuit: Munkács vára. Ezt a hőslelkű Zrínyi Ilona védte, Thököly hűséges élettársa. Császári és kuruc hadak együtt harcoltak a török ellen s Lipót császár most már elég erősnek érzi magát arra, hogy visszautasítsa a szultán békeajánlatait. A kézi vontatást jó ideje felváltotta már motorosrepülő-vontatás Fotók: archív Duvalovszky Zoltán 1937 április havában Észak-nyugatról megjöttek a böjti szelek. Ez a viharos szél a legalkalmasabb a lejtők feletti vitorlázórepüléshez. Napsütötte vasárnap volt és izgalom a repülők között. Kökény Béla tisztelt és szeretett oktatójuk élete első 5 óra feletti teljesítményrepülésre készült. Az ifjú repülők mintegy 40 perc alatt kézben cipelik fel a Grü- nau Beby-t, a nagyon meredek, mintegy 160 méter magas „C” domb csúcsára. A csúcson a vitorlázógépet rögzítik. Kökény Béla akkurátusán elfoglalja helyét a pilótafülkében. A növendékek lélegzetvisszafojtva figyelnek. Elhangzik a jelszó! „Kihúzni, - futni - el.” A repülőgép orrába akasztott gumikötél megfeszül. A rögzítő kioldót meghúzzák, a vitorlázó repülőgép mintegy 100-120 km óra sebességgel elindul a légtérbe. A start nagyszerűen sikerült. A dombok felett a vitorlázó repülőgép a szél segítségével gyorsan emelkedik. A kora tavaszi felhajtó szél bele segít az emelkedésbe. 600-800-1100-1500 méter. Béla „bá” magasabban repül, mint a Kékes 1015 méteres csúcsa. Az oktató gépével szorgalmasan rója a sa- jókápolnai dombok felett a vízszintes nyolcasokat. A növendékek az órájukat nézik. Oktatójuk 1500 méter magasságban az elemekkel és az idővel folytatja kemény harcát. 5 óra 30 perc eltelte után Kökény Béla oktató sikeresen landol a hangár közelében. Fáradtan, de győzelemitta- san, mosolygó arccal száll ki a vitorlázó repülőgépből. A növendékek uj- jonganak. Megszületett az első 5 órán feletti teljesítmény. Kökény Béla példáját hamarosan követik a fiatalok is. Egymásután születnek meg á szép teljesítmények, melyeket Jurinyi Béla, Sipos Vilmos, Gubert János, Studzeni József, Simonyik János, Soltész Bertalan, Gajdos László, Demkó Kálmán, Béza Elemér, Lipóvszki Gyula, Da- ubner József, Bucska Tibor, Bogda- novics Kálmán és Ducsai Endre értek el. A kiváló teljesítmények után következett a lengyelországi meghívás: 1938-ban. A Lengyel Repülő Szövetség elnökétől, kinek felesége magyar nő volt, a hagyományos lengyel-magyar barátság jegyében meghívás érkezett a Repülőklubhoz 4 fő részére, - repülőtáborozásra. Köztudott volt, hogy a vitorlázórepülés Lengyelországban világviszonylatban az élmezőnyhöz tartozott. Azért volt nagy az izgalom az ifjú repülők között, hogy ki lesz az a 4 fő, aki Lengyelországba utazik. Nem kis fejtörést jelentett a kijelölés Fábián Sándor fóoktatónak és Kökény Béla oktatónak. A választás végül is Daubner Istvánra, Jurinyi Bélára, Soltész Bertalanra és Studzeni Józsefre esett. A 4 kijelölt fiatal boldogsága leírhatatlan volt. Tudatában voltak annak, hogy a négyheti táborozás komoly anyagi teherrel is jár. A110 pengős részvételi díj előteremtése túlmunkában végzett pengőikből, valamint a Diósgyőri Gyárak anyagi hozzájárulásából jött össze. Minden fáradozást, minden munkát megért az a repülőélmény, amelyben a fiatal repülők részesültek. A táborozás alatt valóságban meggyőződtek a lengyel és magyar nép igazi barátságáról. A táborozás minKökény Béla oktató, 1937. április 21-én, „Jószerencsét" névre keresztelt vitorlázójával öt és fél órát maradt a levegőben den órájában érezték, hogy repülő- barátok között vannak. A lengyel re- piilőoktatók nagyon alaposak és körültekintőek voltak a kiképzés alkalmával, amit legjobban bizonyít, hogy biztonsági okokból meg kellett ismételni az egyszer már megszerzett ,A” és „B” vizsgákat is. Az ifjak két repülőiskolán voltak továbbképzésen. Fejenként körülbelül 3 órát repültek Lengyelországban- Ezt a repült időt itthon két év megfeszített munkájával lehetett csak elérni. A repülőtáborozás után az ifjú repülők útja Katowicébe vezetett A lengyelek Katowicében egy 50 méter magas ejtőernyős ugrótomyot építettek. A 4 fiatal itt ismerkedett meg az ejtőernyős toronyugrással Három nap alatt - amit Katowicében töltöttek - fejenként 6 ugrást hajtottak végre. A repülóbarátok jóvoltából bőven jutott idő városnézésre is. A kintlétük a bekövetkezett nemzetközi feszültség miatt négy hét helyett nyolc hétre kerekedett. Csehszlovákia és Magyarország között 1938 augusztus végére feszültté vált a katonai helyzet. Ezért fiataljaink nem utazhattak Csehszlovákián keresztül haza. Végül is kerülő úton, Németországon és Ausztrián keresztül érkeztek vissza Miskolcra. A fiataloknak Lengyelországból való hazatérése után sikerült átadni repülőtudásukat a többi fiatal repülőnek. Ennek eredményeként 1938 őszén nagyon sok „C” vizsga született. De igen nagy számban megnőtt a teljesítményrepülések és a teljesítményrepülők száma, melyeket elősegített, hogy további 1 darab „Hol- czi” típusú vitorlázógéppel növekedett a klub vitorlázó repülőgép állománya. Az 1938-as évi eseményekhez tartozik, hogy Fábián Sándor főoktatót, ki tartalékos repülő-főhadnagy volt, a Légierőkhöz tartalékos szolgálatra hívták be. Helyette Gadnai János tartalékos karpaszományos őrmestert bízták meg az oktatói teendők ellátásával. A gyakorlati repülóki- képzés Kökény Béla oktató, Studzeni József és Soltész Bertalan segédoktatók irányításával folytatódott. (folytatjuk) Sólymok Miskolc egén (III.)
