Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-24 / 275. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1993» November 24», Szerda APROPÓ Új undokok Brackó István A véletlen vagy talán a nagy tréfamester, a sors hozta úgy, hogy néhány nap eltéréssel hallhattam két hazai humorista vallomá­sát. Mindketten kitüntetést, jobban mond­va anyagiakkal járó erkölcsi elismerést kaptak. Máshol és mástól. A két ember nem egyforma, hála az égnek, s fogalmam sincs, hogy milyen viszonyban vannak egymás­sal. De egy hajóban ülnek, mindegyik teszi a dolgát, nevük ismert, s népszerű emberek. Az egyik Farkasházy Tivadar, a másik Sas József. Mindketten a „randa pályán” tevé­kenykednek, s számomra rímtelenül is összecsengett mondandójuk. Áz első azt mondta, hogy az embereknek fo­gyóban van a humorérzéke, s a humor most remény udvariatlansága... Ő nem politizál, csak a stigma van rajta. 0 nem akar köz- szereplést vállalni, de szól a száj, s minden­féle kezek a „szónoki” emelvényre lökdösik. 0 tud (megtanult?) evezni előre is, hátra is. A második humorista a szolgálatról mesélt. Nem kiszolgál, de egyetlen hasznosítható képességét gyakorolja úgy, hogy használjon és szórakoztasson. Fölemlegette „mikrosz­kópos” eleit és mestereit: Romlást, Martont, Hofit... Csodálattal beszélt róluk, de azt is beismerte, hogy ő miért más, hogy ő miért nem kopírozhat. Más képességekkel áldot­ta meg a sors, s más a kor is. Farkasházy ezt úgy magyarította, hogy a humor és a de­mokrácia egy tőről fakad... Lehet, hogy rosszul emlékszem? S a mondat feltételes módban hangzott el? Mindegy. Rosszked­vűnk megédesítői mindenesetre megegyez­tek abban, bár nem beszéltek össze, hogy most ők az új undokok... Sajnáljam, irigyel­jem őket? Vitriolos produkcióik nélkül sze­gényebb lenne a kép. És igaztalanabb. Sas azt állította: akit mindenki szeret, azt nem szeretik igazán. Karikatúrák \Q, c=3P Sajóbábony (ÉM) — Az ismert karikaturista, Lehoczki István rajzait mutatja be a sajóbábo- nyi Déryné Művelődési Ház a Kiállítóteremben november 25. és december 2. között. A tárlatot csütörtökön délután 4 órakor nyitják meg. Fiatal Magyar Fotó Miskolc (ÉM) - Bán András és Dobrik István művészettörténészek valamint Halmai László fotóművész a következő pályázati felhívást juttatta el szerkesztőségünkbe. „Kiállításra híyjuk a fiatal fotográfusokat. Tíz éve annak, hogy Miskolcon meghirdettük a Fi­atal Fotó 1980 után című fotókiállítást,amely áttekintést adott a fiatal fotósok egy évtizeddel ezelőtti helyzetéről és törekvéséről. A képeket több helyszínen bemutattuk, s megalapítottuk a miskolci Herman Ottó Múzeum kortárs fotó­gyűjteményét, mely az elmúlt évtized során te­kintélyes kollekcióvá alakult. Most - azonos fel­tételekkel - újra meghirdetjük az FmF90 kiál­lítást. Várjuk tehát a fiatal (1957 után szüle­tett) magyar fotográfusok 1990 után készült műveit. Teljes körképre törekszünk: minden irányzatra, mindenféle elképzelésre nyitottak vagyunk. Sem méretbeli, sem mennyiségbeli korlátozással nem élünk. A kiállításra kivá­lasztott művek a fotógyűjteménybe kerülnek. Díjakat ajánlott fel a kiállítók számára: a Mű­velődési Minisztérium Képzőművészeti Főosz­tálya, a B.-A.-Z. megyei és a miskolci önkor­mányzatok és több szakmai cég. Az FmF90 pá­lyaműveiből rendezett tárlat 1994. június 13. és augusztus 21. között várja majd az érdeklődő­ket a Miskolci Galériába. A beküldésre szánt fotókat 1994. február 28-ig kell eljuttatni postán a Miskolci Galéria Igazgatóság címére 3525 Miskolc, Hunyadi u. 12.,vagy személyesen átadni a Miskolci Galériában, a Budapest Ga­léria Kiállítóházában (III. kér. Lajos u. 158.), il­letve a szegedi Móra Ferenc Múzeumban (Roo­sevelt tér 1-3.) - mindegyik helyszínen február 28-án délelőtt 10 és délután 4 óra között. Három grófnő egy színházban Az olvasópróbán Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - FG) - A grófnők egyelőre rangrejtve, egyszerű utcai ruhában járnak, de már naponta ta­lálkozhatunk velük a Miskolci Nem­zeti Színházban - megkezdődtek ugyanis a Marica grófnő című Kál­mán Imre-operett próbái. A népszerű nagyoperett primadon­naszerepét hármas szereposztásban Nagy Ibolya, Seres Ildikó és Pirisi Edit játssza. Bonvivánból kettő lesz: a lassan már miskolcinak számító Léblanc Győző és az ugyancsak ven­dégként szeréplő Laczó András. Tö­rök Liza - úgyis mint szubrett - sze­repében Várkonyi Szilviát és Tilles Évát láthatjuk. Az előadás további szereplői: Orosz Anna, Túróczi Éva, Földi László, Quintus Konrád, Kuna Károly, Dézsy Szabó Gábor, Máhr Ági, Varga Gyula, Somló István, Szegedi Dezső és Honti György. Az operettbarátok most sem fognak csalódni, garancia erre a szereplők neve, és várhatóan pazar külsősé­gek között elevenedik meg a törté­net, hiszen a Bál a Savoyban és a Csárdáskirálynő után most a Mari­ca grófnő díszleteit és a jelmezeit is Zeke Edit tervezi. Az előadás rende­zője Schlanger András, aki az elmúlt évadban Miskolcon a Pletykák című Neil Simon-darabot állította szín­padra. Ahogyan az operett bonvi- vánja, Török Péter ígéri, nagy mu­latságnak lehetünk majd a részesei. „Magyar mulatságot akarnak, hát rendezzünk nekik magyar mulatsá­got. Még a tehenek is azt fogják bőg­ni, hogy ihaj, csuhaj, sose halunk meg.” Meglátjuk december 17-én a premieren. A műteremtől a hangversenyig Nyáridéző beszélgetés Máger Ágnes festőművésszel Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nyári Színház legutóbbi koncertje nem­csak azért volt rendkívüli, mert no­vemberben tartották, de azzá tette többek között a szünetben megren­dezett árverés is, ahol Máger Agnes festőművész ajánlotta fel néhány al­kotását a rendezvénysorozat támo­gatására. Lesznek-e árverések a következő koncerteken is? — ezzel a kérdéssel kerestük meg a művésznőt, s ennek kapcsán beszélgettünk a nyári szín­házhoz való kötődéséről. • Úgy érezzük, olyan jól sikerült az árverés, hogy a következő hangver­senyeken is meg kell ismételni - be­vonva másokat is, stúdiósoktól kezd­ve pályakezdőkön át egészen a neves kortárs művészekig. Bebizonyoso­dott, hogy a zeneértő közönség érti a képzőművészetet, érdemes folytat­Ugyanezeken a helyszíneken a kiállításra nem keriilő művek március 28-án átvehetők.” □ Ön részt vett a nyolcvanas évek ele­jén a nyári színház megteremtésénél. Hogyan talál el egy festőművész a ze­nés színház világához? 9 Engem a zene vezetett oda. Min- digis szerettem a zenét-fiatalon lel­kes kórista voltam, állandóan kon­certekre jártam. De vonzott a szín­ház, az irodalom is, mivel eredetileg irodalmi pályára készültem. Na­gyon sok jelmeztervet, rengeteg mű­sorfüzetet készítettem akkor. Na­gyon izgalmas, forradalmi tett volt, amit csináltunk. Minden munkán­kat meghatározta az ifjúságnak az a lángolása, hogy amit alkotunk, az nagyon fontos és nagyon jó, ezért na­gyon komolyan is véttük egymást és a dolgunkat is. Rendkívül erősen fel­töltődtem ott, hiszen egy-egy előa­dáshoz komoly előtanulmányokat végeztünk, a Mozarttal kapcsolatos összes tanulmányt elolvastuk és ala­posan megbeszéltük. Mindaz, ami akkor történt, meghatározó volt az életemben, s úgy érzem, hogy a töb- biekébenis.. □ Mitől voltak különlegesek azok a nyári előadások? 9 Attól, hogy nem volt olyan aka­dály, amit ne tudtunk volna leküz­deni. Szenzációs volt például az, hogy a Don Gioyanni egyik pontján meg kell egy harangnak szólalnia, s mi megszerveztük, hogy minden elő­adáson abban az adott pillanatban megkonduljon a szomszédos temp­lom harangja. Ennél a produkciónál a Kossuth Művelődési Ház előudva- rában kiállítást szerveztünk: az ope­ra szereplőiről készített portréimat állítottuk ki, s a szünetben itt még külön is Mozart-zenét hallgathatott a közönség, akit eközben meg is ven­dégeltünk. Q Egy festőművész számára meny­nyiben nehezebb, különlegesebb fela­dat a jelmeztervezés? 9 Nekem egyszerűbb feladat. A kompozíciós elvek ugyanazok, csak amit egy táblaképen két dimenzió­ban kell megfesteni, azt itt megcsi­nálhatom a valóságban, három di­menzióban is. A festésnél nagyon fontos mozzanat, amikor már tu­dom, hogy mit is akarok, hogy indul el a kép, ami aztán már viszi magát. A színház konstruktívabb, mert több ember dolgozik együtt, és egy közös akaratnak, a darabnak kell jó­nak lenni, úgy hogy közben a szemé­lyiségét is mindenki kibonthassa. □ Meglepő az az alaposság, ami a terveit jellemzi: a figurák mellett nem csak a legapróbb technikai tud­nivalók sorjáznak, de nagyon ko­moly szerepértelmezések, jellemzések is olvashatók. 9 Szeretek elmélyülni abban, ami­vel foglalkozom, mindig körbejárom az adott témát. Érdekes lehet a l’art pour l’art-féle művészet is, de én azt szeretem, ha szólnak valamiről a munkáim, ha tartalom van az alko­tás mögött. □ Azok az egykori fiatal művészek, akik létrehozták a nyári színházat, mára meghatározó művészei a vá­rosnak. A két kezdeményező pedig „felváltva” igazgatja a színházi éle­tet, hiszen Hegyi Árpád Jutocsa a Nemzeti Színház igazgatója, míg Selmeczi György a nyári színházat vezeti. 9 Nekem az a véleményem, hogy „egy kis késéssel” következett be, aminek akkor kellett volna megtör­ténnie. Mindez akkor lett volna szenzációs, ha Jutocsa akkor lehet vezető, vagy ha Selmeczi Gyurit se „bántották volna” annyit. Nekünk bosszantóan kis pénzből kellett dol­goznunk, s rengetegen támadtak bennünket. De még mindig nincse­nek meg az anyagi feltételek egy nyári fesztivál működéséhez, ez a pénz nagyon kevés. Ennyiből lehe- . tétlenség a Nabuccohoz hasonló monstre produkciókat létrehozni. □ Máshol egy produkcióra jut annyi, mint itt az egész nyárra. S egy feszti­válnak épp a Nabuccohoz hasonló vállalkozások adhatnak rangot. Saj­nos Miskolcra jellemző, hogy a kü­lönleges kezdeményezéseknek hamar vége szakad a közömbösség, pénzhi­ány vagy a rosszindulat miatt. • Mi is csak 3-4 évig tudtunk akkor együtt dolgozni, mert aztán más irányba kezdték vinni a színházat, Pestről kezdtek művészeket hívni, mi pedig szép lassan visszavonul­tunk, s most is bebizonyították, hogy „senki sem pótolhatatlan”. □ Azóta sem készített színpadi terve­ket. Nem hiányzik a tervezés? 9 Nagyon hiányzik. De ma már min­den rendezőnek megvan a maga stábja, s a színház költségvetése nem engedheti meg a sok vendég- művészt. Azért bízom, hogy lesz még lehetőségem a tervezésre. □ Thália temploma után mostaná­ban „igazi” templomok számára fest­het. 9 Nemrégiben egy svájci templom­ban dolgoztam, most az avasi temp­lom számára készítek oltárt. Mindig is foglalkoztatott a bibliai témák, alakok megfestése. Angyalosnak is hívnak, mert nagyon szeretem az angyalokat, mivel a szárnyaik kivá­ló térkitöltő elemek, egy festő sok mindenre tudja őket felhasználni. Ä szárnyas oltárokhoz pedig úgy jutot­tam el, hogy azon gondolkodtam, ho­gyan lehet a festményt a fal síkjából kiemelni. Egy közülük ma már a Va­tikánban van... □ Ön nem az az otthon csendben fes- tegető művésztípus... 9 Valóban, sosem voltam az a festő­típus, aki a műteremben a festőáll­vány mellett megváltja a világot, az­tán várja, hogy jöjjön a párt, a válla­lat és megvegye a képet, meg adjon egy díjat. Az a világ már lejárt... A Miskolci Nemzeti Színház társalgójában Máger Ágnesnek a Kurázsi mama című előadáshoz készített alkotásait állították ki Churchill-archívum London (MTI) - A brit kormány né­hány héten belül nyilvánosságra hozza Churchill titkos kémszolgála­ti archívumát, és történészek máris úgy vélik, hogy az iratok új fényt vet­hetnek a második világháború sok eseményére. Churchill, a világhábo­rús brit miniszterelnök naponta megkapta a titkosszolgálatok jelen­téseit a világ minden részéből. Történészek elsősorban arra várnak választ az újonnan tanulmányozha­tó iratokból, hogy vajon tudott-e Churchill előre a háború egyik sors­döntő fordulatáról, az amerikai Pe­arl Harbor elleni japán légitámadás­ról. A brit kutatók többsége hagyo­mányosan úgy véli, hogy nem tu­dott. Ám egy kisebbség régóta gya; nítja, hogy Szingapúrban dolgozó brit kódfejtők, megfejtett japán ten­gerészeti üzenetekből, idejekorán megsejtették a támadás tervét. Az információ eljutott Churchillhez, de ő ezt nem osztotta meg az amerika­iakkal, mert úgy gondolta, hogy csak egy nagy vereség indíthatja Roose­velt kormányát a háborúba való be­lépésre - állítják ennek az elmélet­nek a hívei. A Churchill-archívumból választ várnak a hidegháború eredetére is. Mind több brit történész vélekedik úgy, hogy a hidegháború eszméje nem 1945 utáni termék, hanem g6; nezise egészen 1941-ig vezethető vissza, amikor a brit kormányfő ada­tokat kezdett kapni a kelet-európai szovjet előretörés terveiről. Váci-versek Encs (ÉM) - Ez a hét a vendégeké az encsi Váci Mihály Gimnázium- ban. A hétfői nyílt napon több mint 100 általános iskolás ismerkedett a gimnáziumi élettel, a reggeli tájé­koztatás után a kisdiákok megte­kintették az iskola történetét bemu­tató videofilmét, majd bemutató órá­kon vettek részt, és persze játszhat­tak egy kicsit a számítógépes szak- tanteremben. November 27-én, szombaton pedig megrendezik a gimnáziumban a kö­zépiskolások Váci Mihály-szavaló- versenyét. Az intézmény fennállásá­nak 30. évfordulója tiszteletére meß" hirdetett versenyre a megye 17 isko­lájából 38 diák nevezett be. Tűzzománcok Miskolc (ÉM) - Sárközi Ágno® 1984-ben megkapta a Népművész# ifjú mestere címet szövés kategóriá­ban. Tűzzománccal négy éve foglaj" kozik, egy éve szakkört is vezet a s®' getszentmiklósi gyerekeknek. Mos1 Miskolcon, a József Attila Könyvtár­ban nyílik kiállítása, melyet novem­ber 26-án, pénteken délután öt óra­kor Goda Gertrud művészettörté­nész nyit meg. Miki manó Encs (ÉM) - Miki manó című gy#' mekmúsorát mutatja be ma délutál1 3 órától az encsi Városi Sportcsar­nokban 100 Folk Celsius együttes- A rendezvényen ott lesznek az abauJ" kéri, ináncsi, krasznokvajdai, kés­márki, novajidrányi, halmaji, hidas­németi, vizsolyi és természetesen 32 encsi gyerekek. Regös nap Tállya (ÉM) - A miskolci 19. Szári Bükk Cserkészcsapat és a táljr cserkészek az elmúlt hétvégén köri regös-napot tartottak. A délelo dal- és játéktanulással telt, de jutó idő a tállyai ásványmúzeum me# kintésére is. A délutáni tánctanuri után az őrsök rövid műsort adtak Katalin-bál Miskolc (ÉM) - Katalin-napi b# rendeznek a Vasas Művelődési K° pontban november 26-án, pénteké este hét órától. A műsorban köri működik a Ködmön Formáé)® Táncegyüttes, valamint Ábrám?.. István, Komáromy Éva, Lévai o és Péva Ibolya színművészek. Pophajó Miskolc (ÉM) - Pophajó elnevezés­sel új diszkó indul Miskolcon a B tók Béla Művelődési Házban, y cember 3-án, pénteken este tíz ói­tól lesz az ingyenes nyitóbuli, an klubigazolványok is ingyenese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom