Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-24 / 275. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Egy színes, változatos életút fontos állomásai Nyékládháza (ÉM - NZ) - Paksy László fiatal korában nem gondolta, hogy ilyen szí­nesre, változa­tosra sikerül az élete.Talán túl­ságosan is „szí­nesen” alakult. — Születtem 1926-ban Nyékládházán. Egy korábbi monográfiában visszamenőleg 600 évig követ­hetők nyomon a Paksyak Ládházán. Az elemi iskola elvégzése után kifutó gyerekként kezdtem dolgozni Miskolcon, utána fűszeres-ta­nulónak szerződtem, ’43-ban szabadultam ke­reskedősegédként. Leventeként 1944 októberében elhurcolták. Nagykanizsa mellett esett bolgár hadifogságba. Onnan Csurgóra kísérték, 3000 magyar és né­met fogoly szorongott ott egy magtárban. Egy bolgár katona fogta el, akitől a miskolci piacon korábban többször vásárolt. Bolgár kertészként élt addig Magyarországon. Itt ellenségként ta­lálkozott a két ember.- Amikor már tudtam levelet írni haza, szegény édesanyám - milyen a szülő! - eljött megláto­gatni. Egy hétig utazott, jobbára a vonatok te­tején. Csurgón egy idős házaspárnál szállt meg. 1 Volt egy 11 éves kislányuk, Margitka. Ezt kö­I vetően ő hozott nekem mindennap ebédet. E nélkül bizony nehezen éltem volna túl e hóna­pokat. Jóanyám halála után nem tudtam nyu­godni addig, amíg meg nem kerestem az egyko­ri kislányt. Feleségemmel meg is látogattuk, akkor már két gyermekével és négy unokájával élt együtt. Később ők is viszonozták a látoga­tást. Azóta is minden karácsony előtt megy a húsz kilónyi csomag hálám jeléül. Hazakerülése után, ’45-ben nem volt a faluban fuszerbolt. Nagykorúsította magát. Semmi nél­kül kezdett a bolt összehozásához. Sikerült. Ka­pott hiteleket, kereskedősegédként becsülete volt a miskolci nagykereskedőknél. Már jól ment volna a bolt, de ’51-ben be kellett zárnia. Mályiba került népbolt vezetőnek, később Nyé­ken folytatta ugyanezt. ’53-ban Nagy Imre mi­niszterelnök szorgalmazta a magánkiskereske­delem visszaállítását. Megint belevágott, de egy-két év múltán olyan adóval sújtották, hogy nem bírta tovább.- Váltottam szeszfőzdére. A szövetkezet főzdé- jében voltam segédmunkás, majd vezető. Együtt csináltuk a"családdal, amíg meg nem be­tegedtem. A fiam vette át tőlem. Tíz éve most már a mi tulajdonunkban van. Minden pénzt ebbe fektettünk, sokat dolgoztunk. Hiába volt itt a munkahelyem, a mai napig nem ittam egy . korty pálinkát sem. Tizenkét éves koromtól dolgozom. Ma sem tu­dok otthon maradni. Most a lányomnak segí­tek,nyugdíjasként egy zöldségboltot nyitottam, mivel ó munka nélkül maradt. Paksy Lászlót Nyékládházán és a környéken mindenki úgy ismeri, mint akinek egész életé­ben a munka volt a legfőbb szenvedélye. Mel­lesleg van azért egy hobbija, negyven éve va­dász. Mint a mókus fenn a fán...- Hidd el, jobb lesz itt nekünk, az állato­kat több törvény védi Rajz: MTI Megyei körkép ­1993. November 24-, Szerda A drog jelenléte és a politika Megyénk a nagyon is kétes értékű második helyen Budapest (ISB - P.Z.) - Az 1990-es évek első felében Európában fokozó­dott az illegális drogfogyasztás. A kelet-európai országok határainak nyitottsága, a drogmaffiák Európa- centrikus tevékenysége nagy mér­tékben hozzájárult ahhoz, hogy a ká­bítószer új típusú társadalmi problé­maként jelent meg hazánkban is. Ez a gondolat a Drog és politika cí­mű, háromnapos nemzetközi konfe­rencián hangzott el, amit az Egész­séges ifjúságért Alapítvány szerve­zett Budapesten. Gerevich József, a Magyar Narkológiai Társaság elnö­ke az előbbiek mellett kifejtette: az eddigi magyarországi kutatások ar­ra engednek következtetni, hogy ha­zánkban az úgynevezett szegény tí­pusú drogozás mellett a „gazdag” (magas árakon árulható, illegális) kábítószerek fogyasztása is emelke­dő tendenciájú. Ez tükröződik a drogambulanciák betegforgalmi adataiból és az egyre szaporodó bíró­sági esetekből. Műit kifejtette, a kör­zeti orvosok beszámolói szerint 1992-ben mintegy 65 ezer rendsze­res fogyasztót tartottak nyilván. A szakember úgy véli, az egész vilá­gon - és így Magyarországon is - nagy átrendeződésnek lehetünk ta­núi, fokozatosan megváltoznak a drogfogyasztási szokások. A rend­szerváltás előtt és idején a Nyugat- Európában és Amerikában megta­lálható drogok „begyűrűztek” Ma­gyarországra és drogkereskedő há­lózat alakult ki. Hazánkban azon­ban sajátos, tradicionális kelet-euró­pai szokások is fellelhetők, amelyek szorosabb kapcsolatban vannak a kábítószer előállításával és a mák­termeléssel. Ennek egyik példája Lengyelország, amely ilyen értelem­ben Nyugat-Európa ellenpólusa. Lilion Bryckman, az Európai Közös­ség drogbizottságának főmunkatár­sa elmondta: programot dolgoztak ki a tagországokon kívüli térségek szá­mara is, hazánk Bulgária, Románia, Csehország, Szlovákia és Albánia társaságában helyezkedik el az f®* cselekvési rendszerben. Mint kifejtette, fokozott aggodalomra ad- hat okot, hogy a Független Államok Közössegének országaiban új kábí- toszertermelő helyek és drogszállító útvonalak alakulhatnak ki. Svéd László, a Magyar Honvédség egeszsegügyi szolgálatának vezetője adatokat említett: évente 50 ezer fi­atal tölti sorkatonai szolgálatát a honvédségben, 140 ezer sorkötelest pedig sorozásnak, egészségügyi szű­rővizsgálatnak vetnek alá. Ezért - mint mondta - a honvédségnek na­gyon fontos szerepe lehet egy drogel­lenes program kidolgozásában, hi­szen pontos adatokkal rendelkeznek a 18-20 év körüli korosztályról. Svéd László elmondta: 1980 óta fi­gyelik a drogfogyasztás alakulását a Magyar Honvédségnél. Egy évtize­dig növekvő tendenciákat lehetett tapasztalni, a rendszerváltás éve után kicsit csökkent a kábítószere­zők száma, míg 1992-ben visszaállt a két évvel korábbi szint. Az egész ségügyi szolgálat főnöke szerint a Magyar Honvédségben évente 50-60 sorkatona fogyaszt kábító­szert. * * * Nyilvánvaló tehát, hogy - ha egyelő­re még nem is „világszínvonalon” - a kábítószermaffiák számításaiban már nem csupán mint tranzit ország szerepelünk. Sőt, a közelmúltban megyénkben is fordultak elő droggal kapcsolatos bűncselekmények. Mint azt dr. Lévai Miklós „Kábítószerek és bűnözés” című, tavaly kiadott ta­nulmányában leírta, 1992-ben or­szágos szinten Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye Budapest után az „előkelő” második helyet foglalta el a kábítószer hatása alatt cselekvő bűnözők számát (55 fő) tekintve. Mi­után azonban az általa vizsgált utóbbi néhány esztendő, és az azt kö­vetően nyilvánosságra hozott sta­tisztikai adatok emelkedő tendenci­át mutatnak, el kell hinnünk: nem babra megy a játék. Az utóbbi időben ol/ sokat propagált D.A.D.A. (drog-, alkohol-, dohány­zás-, illetve AIDS-ellenes) program tehát igenis valós problémákra hív­ja föl a figyelmet, s mint ilyen, főleg a megelőző tevékenység minden tisztességes állampolgár rokonszen- vét bírja. Már csupán azért is, mivel a leginkább veszélyeztetett réteg, a gyermek- és fiatalkorúak, mind­annyiunk legdrágább kincsei... Családok és famíliák — vetélkedő : • ■ ■ ‘1 rr.*.Vv' ’’'■r Gondolatok a régi magyar sportorvoslásról — jelenidőben szólva Nem kell különösebben bizonygatni, hogy az orvostudományok között a sportorvoslás az elsők között van egészségünk megőrzésében, stabili­zálásában és fizikai képességeink, edzettségünkjavításában. Ezen pre­ventív gondozói ellátás a sportegész­ségügy, sportorvoslás feladatköre. Részletezve: teljesítőképesség, izom­erő, hajlékonyság, koordinációs ké­pesség megőrzése és fejlesztése opti­mális szintre, az aktivitás formájá­nak, intenzitásának, gyakoriságá­nak megválasztása, ezek elérését se­gítő élettani tényezők alkalmazása, folyamatos és időszakos egészségi állapot ellenőrzés. Hazánk e tudomány területén is út­törő szerepet vállalt.Már az 1910-es években felismerték a prevenció szükségességét. Az elérhető és ke­zelhető populációnál (iskolások) már 1930-tól végzik fakultatív for­mában. A tevékenységi területet 1948-tól miniszteri rendelet is sza­bályozza. Megyénkben is ekkor kezdődött a rendszeres sportorvoslás. A sportor­vosi munka profilja sokat formáló­dott. A munkaterület két fő ágra osz­lott. Egyik a prevenció, mely gyakor­lat orientált orvosok tevékenységét igényli, másik a versenysport lehe­tőségeit és határait kutatja. A sportmozgások tudományos elem­zői először érthetően a klinikusok, főleg belgyógyászok, s közülük is a kardiológusok voltak. Azt kutatták, hogy a pácienseknél milyen pozitív, vagy negatív hatásokat alakít ki a szív és érrendszerre az intenzívebb terhelés. A sportorvosi munka ezen része ma is az első. A tudomány fej­lődése kapcsán eddig kevéssé ismert területek is ég megvilágításba kerül­nek. Ilyenek például a szezonális ár­talmak, mint az alapozáskor jelent­kező alsóvégtag problémákkal kap­csolatos (mind eredményesebb) bio­mechanikai kutatások. Kimutatták, hogy a láb átmentése a verseny idő­szakra, csak optimális sportcipők használatával lehetséges, melyek a talp nyomáspontjainak és az auto­matikus korrekció szükségességé­nek megfelelnek. Ilyenek a légpár­nás és folyadéktorziós cipők. Szólnunk kell az ifjúság és az aktív lakosság prevenciójáról. Ide kapcso­lódik az óvodások gondozása is, ahol elsősorban az orthopédiai problé­mák okozta mozgáshibák korrigál­hatok a korai felismeréssel. A tanu­lók nagyobb ellenőrzés alatt állnak, de itt is gyakran előfordul olyan bel­gyógyászati vagy mozgásszervi el­változás, ami már nehezen, vagy egyáltalán nem befolyásolható. Sportorvosi szemlélet hiánya miatt kerülhet olyan helyzetbe a tanuló, ami esetleg a sportkarrier törése mellett lelld törést is okozhat. Ilyen a küzdősportoknál a szem, súlyeme­lésnél a gerinc problémája, ami a kontroll nélküli sportágválasztás következménye. Probléma a sport- tagozatos iskolákban a megfelelő tantárgyi kooperálás hiánya, mely­nek következtében sok gyerek küzd a stresszel a sportbeli eredményte­lensége miatt. A nálunk alig létező lakossági sport­ról kevés jót lehet mondani, pedig a legnagyobb tömeget érinthetné. Az eddigi szervezett tömegmegmozdu­lások és egyéni kezdeményezések egy behatárolt, szinte változatlan populációt érintenek. A korábban jól funkcionáló munkahelyi testnevelés is elsorvadt, pedig a kifejezetten sztereotip munkát végző dolgozók körében kimutatható volt a fáradé­konyság csökkenése a termelékeny­ség növekedése. Csökkent a balese­tek száma. A visszafejlődést a romló gazdasági helyzet, és az emberek deprimált hangulata is siettette. A szabadidő sportban a kis időráfor­dítással, viszonylag alacsony anyagi beruházással minden életkorban megtalálható az a kondíciójavulást elősegítő mozgásforma, melynek be­vezetése ajánlott az inaktív életmó­dot folytatóknál. Rekreációs jelleggel végzett sport­mozgások pozitívumai: csökkenő vérnyomás, növekvő szív perctérfogat, javul az egész szerve­zet vérellátása, a légzésfunkciós pa­raméterek nőnek, növekszik a HDL - ellenkoleszterin - szint, elősegíti a testsúly csökkenését, javítja a cu­korháztartást, kedvezően befolyá­solja a mentális állapotot, mert a szorongást, depressziót csökkenti, az akaraterőt növeli. Hogy mennyire vagyunk itt lema­radva, csak a finn példát említem: minden településen 1-2 finn márka befizetése mellett igénybe vehető többféle sportág gyakorlásához al­kalmas szabadidő központ, megfele­lő kiegészítő létesítményekkel: für­dő, szauna, öltöző, klub a nap bár­mely időszakában. Nálunk egy portás bérén múlik, hogy hétvégeken bezárva tartanak a tornatermek. Kevéske pénzünket is lehetetlen sportlétesítmények építé­sére fordították, például sporttelep az Avas tetején! Reméljük, hogy nálunk is változik már valami és sport helyett nem­csak a betegségek - depresszió, alko­holizmus, kábítószer - gyógyítására fognak lényegesen nagyobb összeget fordítani. Ehhez a sportorvosi mun­ka intenzíven képes kapcsolódni. (Szerzőnk a megye sportfőorvosa.) „Transzvesz-cica” Miskolc (ÉM - FJ) - Egy július vé­gi hajnalon a miskolci úriember ta­polcai mulatozástól megfáradtán tartott hazafelé áramvonaldús sportkocsijával. Az otthon meghitt melege, a pihe-puha ágy, mint meg­annyi csalogató gyönyör sürgette hazatértét. Ám mint ol/ sokszor, az ábrándozás ez alkalommal is „kan­osaiul, festett egekbe néz”-ett... Hir­telen ugyanis - vallotta később a rendőrségen - egy őrült bombanó tűnt föl az útszélén. Kell monda­nunk?: felsikított a fék, elhangzott a gáláns ajánlat, a miniszoknyás, gyö­nyörűen dús üstökű szépség pedig hálás köszönetét rebegve szállt be az autóba. Hogy miről folyhatott útköz­ben az eszmecsere? Ma már megosz­lanak az érintettek véleményei. Ami viszont bizonyos: a „hosszú combú bombázó” állítólagos lakása előtt le­parkolva a férfi elszömyűlködve vet­te észre - hiányzik degeszre tömött pénztárcája. Elkapta hát a háládat- lan nő karját, aki azonban ijedtében (vagy ahelyett?) jó adag gázspray-t fújt lovagja arcába, majd iszkiri - ju­tásnak eredt. Az éjszakai lovag szemüvegének köszönhetően egy másodpercre sem vesztette el látá­sát, s nyomban utána vetette magát. A körömcipőben tipegő amazonnak nem sok esélye volt a menekülésre, felvette inkább a harcot áldozatával, aki dulakodás közben rémülten konstatálta, meglehetősen jó fiziku­mú, erős teremtéssel hozta össze balsorsa. Rossz sejtelmei beigazo­lódtak, s hamarosan törött karral, kezében kirablója 42-es topánkájá- val zuhant a betonra. Mi mást tehe­tett volna, panaszával a rendőrség­hez fordult, akiknek nem mindenna­pi sejtelmük támadt. Eszerint a bősz fehércseléd nem lehet más, mint az egyes körökben (elsősorban homo­szexuális hajlamairól) nagyon is jól ismert H. Attila. Gyanúnk a fényképről való felismer­tetés során hamar beigazolódott - mesélte Prókai Zoltán őrnagy, a Miskolci Rendőrkapitányság tisztje —, ám hiába kerestük két bejelentett lakásán is, nem jártunk sikerrel. Vé­gül aztán egy két héttel ezelőtti raz­zián sikerült nyakon csípni a női ru­hákat, illetve férfiakat módfólött kedvelő „úriembert”. Mint kiderült, a detektívek koráb­ban azért nem találták általuk is­mert helyein, mert röviddel a rablás után egy kedves ismerőséhez tette át székhelyét. Ez utóbbinak egyéby ként ugyancsak szomorú emlékei maradtak róla: egy októberi napon köszönés nélkül, de 42 ezer forintnyi értéktárggyal felpakolva távozott tőle... Drága fényképek Miskolc (ÉM) — November 24-én, szerdán reggel hattól délután kettő­ig a 26-os úton Kazincbarcikánál és Tiszaúj városnál mér a traffipax, míg 14-től 22 óráig Mezőkövesd, illetve Edelény térségében futhatnak egy méregdrága villanásba a száguldo­zok. A csecsemők táplálásáról Miskolc (ÉM) - A megye gyermek- gyógyászai és védőnői - országos szakértők bevonásával - a csecse­mő-táplálás jelenlegi irányelveit be­szélték meg a múlt héten Miskolcon a megyei kórházban. A Gyermeke­gészségügyi Központ és az ANTSZ által szervezett tudományos ülésen leszögezték, hogy az egészséges, a koraszülött és különösen az atópiás, allergiás anamnézisú családok cse­csemői számára a 4-6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás javasolt. Megbeszélték továbbá azt is, hogy anya/női tej hiányában, illetve a le­választás során 12 hónapos korig a rendelkezésre álló, jó minőségű táp­szereket kell választani, minden esetben figyelembe véve a gyermek- orvos és a védőnő tanácsait. A védőnők felhívták a figyelmet ar­ra, hogy jelenleg hiányoznak a he­lyes táplálási elveket tartalmazó ki­adványok. MSZP-s képviselő a centrumban Miskolc (ÉM) - Tompa Sándor, az MSZP országgyűlési képviselője tart fogadóórát november 26-án 14—16 óra között Miskolcon, a párt Corvin utca 9. sz. alatti politikai centrumá­ban. Miskolc (ÉM) - A Magyarországi Gyermekbarát Mozgalom és a Józan Élet Egészséges és Családvédők Or­szágos Szövetsége „Családfamília” címmel egészségvédelmi vetélkedőt rendez. A versenyre 6-10 fős csalá­dok jelentkezhetnek (gyerekek, szü­lők, nagyszülők, unokatestvérek stb.) a következő címre: Magyaror­szági Gyermekbarát Mozgalom, 1701 Budapest, Pf.: 244. A jelentke­zéshez mellékelni kell egy családi önéletrajzot és három, a családra jel­lemző fotót. A jelentkezés határideje: december 20. A jelentkezés elfogadásáról és a vetélkedővel kapcsolatos tudniva­lókról levélben értesítik a versenyző­jelölteket. A regionális (Heves, Nógrád, Bor­sod) döntő időpontja: 1994. február 19., 14 óra. Helye: 11. sz. Vörös­marty Általános Iskola tanterme, Miskolc, Krausz u. 2. sz.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom