Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-02 / 256. szám

6 B Itt-Hon 1993. November 2., Kedd PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Sáta Község Önkormányzati Képviselő-testülete PÁLYÁZATOT HIRDET a Sáta, Széchenyi út 88. szám alatti ÉLELMISZER - VEGYES ÜZLETHELYISÉG bérleti jogának elnyerésére. Licitálási alapdíj: l.lOO.-Ft/négyzetméter A pályázat benyújtásának határideje: 1993. november 15. A pályázat benyújtásának helye: Polgármesteri Hivatal Sáta, Széchenyi u. 19.3659 .3708OTH. Szerencsen a jelenleg is üzemelő^ IFOITONA W. üzletközpontban Bonod ÄBiiJT ET. az elkövetkezendő napokban IBLíbVZj^iS Szaküzletet nyit. Mezőgazdasági és műszaki ismeretekkel rendelkező boltvezető és helyettes munkatársakat keresünk. Növényvédőszer-méregkezelői szakvizsgával rendelkező munkatársak jelentkezését várjuk. Jelentkezés: A ÍH3«i ZÖIDÍJíT IX Igazgatóhelyettesi | Titkárságán a 347-008, vagy a 348-100-as telefonszámon. TISZTELT OLVASÓINK, LEENDŐ PARTNEREINK! Ismerőseiknek, szeretteiknek, barátaiknak úgy is kedveskedhetnek, hogy az ő fényképüket maximum 25 szavas köszöntővel együtt elküldik szerkesztőségünknek, s a beérkezés utáni héten, a kedden megjelenő ITT-HON hasábjain a fényképes gratulációt már olvashatja is a címzett. (Ne feledje el meg­jelölni, hol él a címzett, hogy a gratulációt az ott megjelenő mellékletben közölhessük!) E köszöntési forma, ami lehet, hogy több örömet okoz, mint egy ajándék, önnek 200 forintjába kerül. Az összeget rózsaszín postai utalványon juttathatja el címünkre. Az igazolószelvényt csatolja a feladott fénykép és szöveg mellé, mert csak így tudjuk közölni jókívánságát. HIRDESSEN AZ ÉSZAK- MAGYARORSZÁG BORSODI REGIONÁLIS MELLÉKLETÉBEN. TISZAÚJVÁROS BARTÓK BÉLA U. 7. SZ. (3. EMELET) ALATTI IRODÁNKBAN VÁRJUK KEDVES ÜGYFELEINKET! TELEFON: (49)343-316 A REGIONÁLIS MELLÉKLET HIRDETÉSI ÁRAI: 2/1 oldal 8I.700.-Ft + ÁFA 2/2 oldal 40.800.-Ft + ÁFA 1/1 oldal 40.250,-Ft + ÁFA 1/2 oldal 20.100.-Ft + ÁFA 1/4 oldal 10.200.-Ft + ÁFA 1/8 oldal 5.100.-Ft + ÁFA Ingyenesen közöljük a névadók, ill. keresztelők híreit, a tördelési sémában megadott méretben. Továbbá felvesszük az Eszak-Magyarországban megjelentetni kívánt lakossági és közületi hirdetéseiket is! Címünk: ITT-HON (Észak-Magyarország szerkesztősége) 3501 Miskolc, Postafíók 178. •27678/10H• 1993. November 2., Kedd Itt-Hon B 3 Szomszédaink energiatermelőinél Mindenki fogyasztja, de másképp csinálja A simmeringi erőmű kicsinyített mása Erchard Franz igaz­gatóval Fotók: Fekete Béla Fekete Béla A beharangozott villamosener- gia-áremelését megelőzően a Magyar Villamosművek Rt. több mint húsz hazai újságírót, PR irodavazetőt és szakembert invitált egy szlovák-ausztriai körútra, lehetőséget adva szomszédaink villamosenergia- és hőtermelése elosztásának és szolgáltatásaink megismerésé­re. A pozsonyi, a bécsi és a lin­zi tapasztalatok birtokában el­mondható: tennivalónk akad bőven - különösen a lakossági fogyasztás térítési díjainak megállapításában, a tarifaeme­lések végrehajtásában. Az MVM Rt. statisztikai adatait böngészve szembetűnő, hogy az elmúlt évben a hazai primere­nergia felhasználásából 36,8, a rendelkezésre álló villamos­energiából 88,2 és távhőből 65,3 százalékban részesedett az MVM Rt. A szlovák rendszer átalakulóban Jóllehet vidám derűvel és nap­sütésben érkeztünk Pozsonyba, a szlovák villamos művek (SEP) központjába, de a tájé­koztató színhelyén a teremben már kevésbé vált idillikussá a küldöttség - elsősorban az új­ságírók közérzete. Ján Klincok ismertetését követően „kényes” kérdéseket feszegettek kollégá­im. Ezek lényege az energiater­melés költségeire, az elosztás módozataira, a tarifarendszer megállapításának összetevőire, az állami támogatás mértéké­re szorítkozott. Sajnos a vála­szok döntő többsége általános­ságot tükrözött, elmaradtak a valós tényszámok, aminek in­dokaként vendéglátónk az áta­lakulásra, a privatizációra és az üzleti titoktartás szabályai­ra hivatkozott. Amit a kérdés feleletből ki lehetett hámozni az volt, hogy szomszédaink négy állami vállalata eltérő rendszerben működik, három országrésznyi területen. A meg­termelt villamos- és hőenergia 80 százalékát a SEP biztosítja és szálh'tja 400 és 200 kilovol­tos távvezetékeken. Az átszer­vezés, a privatizáció időszakát élik, de remélhető, hogy a jö­vőben egyes erőművek leány- vállalatként fognak működni. Az új felállás a jövő év áprili­sáig befejeződik. Sajnos vajmi keveset tudtunk meg a szénre, olajra, vízre és nukleáris anya­gokra alapozott egységnyi kilo­wattórára vetített energia-árá­ról. Ami viszont meglepő volt, hogy sem vendéglátóink, sem a vendégek részéről nem hango­zott el egyetlen utalás Bősre. Mindössze néhány színes szlo­vák nyelvű tájékoztató forgott közkézen, ami tudósított a so­kat vitatott vízi erőműről. Az ismeretszerzés következő ál­lomása a simmeringi gázturbi­nás erőmű volt. Itteni házigaz­dánk Erchard Franz igazgató volt, aki néhány üdvözlő szó után felkísért az erőmű tájé­koztató termébe. Nos itt volt látni, tapasztalni való. Korszerű technológia, osztrák precizitás A simmeringi gázturbinás erő­mű kicsinyített és működő má­sa, a technológiai folyamatokat jól érzékeltette, majd követke­zett a panorámás térbeh színes videovetítés, aminek alapján közérthetővé vált - még német nyelvtudás híján is - hogy az itt termelt energia hogyan ké­szül, milyen úton jut el a fo­gyasztókig, a lakásokba, közte­rületekre. Az 1980-ba üzembe helyezett létesítmény évről év­re nagyobb mértékben járul Bécs távfűtési hőigényeinek ki­elégítéséhez. Az üzemeket jár­va szembetűnő volt a rend, a tisztaság, a csúcstechnika al­kalmazása. Ennek következté­ben szinte alig volt látható ke­zelő személyzet. Az okos folya­matirányító rendszerek szinte emberi kéz érintése nélkül vég­zik feladataikat. S amit itt a Wiener Stadtwerkében meg­tudtunk: az osztrák villamose- nergia-előálh'tás mintegy 60 százaléka a szövetségi kor­mány többségi tulajdonában lé­vő Werbundkonzem feladata, szervezés szempontjából felső szinten az Osztrák Villamos- művek alsószintjén a hozzá tar­tozó 19 részvénytársaság (erő­művek, áramszolgáltató) áll. 51 százalékban állami, 49 száza­lékban magántulajdont képez­nek. A lakosságért, a lakossággal Linzben a Felső-ausztriai Áramszolgáltató Rt. (OKA AG.) vendégei voltunk. Házigazdá­ink jóvoltából alapos ismerete­ket szereztünk tevékenységük­ről. Megtudhattuk, hogy az OKA 330 ezer fogyasztót lát el közvetlenül villamosenergiával, ennek mintegy felét 25 saját ví­zi erőművében és két barna­szén erőművében állítják elő. A térbeli videovetítés Linz hu- szonnégyórányi villamos- és bő­fogyasztását kísérte végig nap­keltétől napnyugtáig. Képileg jelezve azokat az időszakokat, amikor csúcsteljesítményen dolgoznak az erőművek. S ta­lán itt volt számunkra a legna­gyobb tanulság: hogyan kell be­vezetni egy-egy tarifaemelést időben és módszerben. Hosszú hónapokat vesz igénybe ez a népszerűtlen intézkedés, s a több tucatnyi, szinte Ausztriát teljesen behálózó tanácsadó szolgálat tevékenysége még ar­ra is kiterjed, hogy a háztartá­sokban milyen elektromos esz­közöket kívánatos használni, milyen elgondolásokkal csök­kenthető egy-egy lakás vil­lamos- és hóenergiafogyasz­tása. Hosszasan lehetne sorolni a lá­tottakat, a tapasztaltakat, amit az újságíró hasznosítani tud (na) hazai környezetben. Egy azonban mindenképpen fontos­sá válhat mind a termelő, mind a fogyasztó számára: az ener­giaellátáshoz, korszerűsítéshez pénz, nagyon sok pénz szüksé- i geltetik... l_-----HETI JEGYZET — P aprikás bálok Priska Tibor Mondja a miskolci fegyverárus, hogy ma már a sprayk közül nem a könny­gázosakat és főként nem azokat kere­sik, amelyek a bivalyt is letaglóznák, hanem inkább a chilliőrleményt szóró­kat. Ezek mégsem okoznak oly nagy bajt. Ámbár épp eleget. Hiszen a szép nevű chilliőrlemény nem más, mint csí­pős, de még mennyire csípős, erős pap­rika! Ha ezt fújják valakinek az arcá­ba, netán a szeme közé, ahová céloz­zák, hát megnézheti magát. Annak bi­zony már nincs kedve tovább semmi randalírozáshoz. Mármint, ha eddig egyáltalán randalírozott. Ha nem ép­pen elmerengve a világ folyásán ban­dukolt az utcán hazafelé, barátjához, akárhová, és úgy kapta szemközt az ál­dást, hogy amíg jajgat, törölközik, ad­dig kiszedjenek a zsebeiből mindent, le­vegyék az óráját, a dzsekijét stb. Ez a bizonyos paprikaőrlemény, mint fegyver bizony régen is dívott. Főként így szüret tájékán a szüreti mulatsá­gokon, meg farsang idején is a kisebb- nagyobb falvakban. Némely faluban nem igen múlhatott el valamire való bál kiadós csihi-puhi nélkül. A legé­nyek könnyen összeakaszkodtak akár egy rossz nézés miatt is, hát még ha valaki az ő általa kiszemelt lányt mer­te fölkérni! Itt léptek előtérbe az ama­zonok a paprikával. Igaz akkortájt nem ismerték a sprayt, a csípős, darált pi­rospaprikát ellenben nagyon is jól is­merték. Bizony, hogy a sok szoknya va­lamely ráncából előkapták a papírba, vagy kis vászonzacskóba csomagolt paprikát és a szeme közé vágták a ran­dalírozónak, védve a maguk párját. Itt van most is az ősz, a szüret, de ta­lán már inkább a murciérés ideje, a la­kodalmaké is, meg persze a diszkóké. Mert ez inkább divat már. Meg a ren­geteg fegyver is divat, melyek úgyany- nyira elszaporodtak, hogy már rende­letet is kellett hozni viselésükről. Mert, há valamely, így „útra kelő” embert fej­jel lefele fordítanának, megráznának, hát csodálnivalóan sok minden hulla­na ki a zsebéből. Boxer, spray, gázpisz­toly, tőr, sziréna, gumibot, de akadna brojovka, vagy TT pisztoly is. Amúgy pedig azt a bizonyos erős pap­rikát a lányok az ántivilágban is csak ritkán használták. Mondják, hogy va­laha előfordultak olyan bálok is, hogy a népek kitáncolták magukat, majd csendben, barátságban hazamentek. Mondják, hogy volt idő, amikor Mis­kolcon is bátran betérhetett bárki a vendéglőbe, mulatóba még éjjel is, és bántatlanul ki is jöhetett onnan. Sőt! Még az utcán is végig baktathatott, nem csapták le, nem sprayzték, nem lőtték, nem rabolták őt. Hát igen, mon­dani sok mindent lehet, főként a ki tud­ja mikori időkből, de hát ugye hiszi a piszi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom