Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-23 / 274. szám

1993» November 23., Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZ AK-Magyaror szag 3 Az ORFK a lakáspanamáról Budapest (MTI) - Az Országos Rendőr-főkapitányság megbízott szóvivője cáfolta azokat a lapértesü­léseket, miszerint a rendőrség meg­tagadta volna a nyomozást az úgy­nevezett lakáspanama-ügyben, amellyel kapcsolatban Jeszenszky Géza külügyminiszter és Szabó Ta­más tárca nélküli miniszter tett fel­jelentést. Garamvölgyi László hét­főn az MTI-nek hangsúlyozta: az ORFK feljelentés-kiegészítést foly­tat, hogy a meglévő adatokat kiegé­szítve a nyomozás elrendeléséhez az alapos gyanút megalapozza, vagy pedig ennek hiányában a nyomozást megtagadja. A feljelentés-kiegészí­tés első határideje e hét végén jár le, de az még további 15 nappal meg­hosszabbítható. MDF-küldöttség Észtországban Budapest (MTI) - Észtország a volt szovjet térség legdinamikusabban fejlődő államaként, élénk érdeklő­déssel tekint a magyar vállalkozók­kal való együttműködésre. Tallinn arra törekszik, hogy a Hanza-hagyo- mányokat felelevenítve „szabad- kikötő” legyen Kelet és Nyugat kö­zött. Egyebek mellett erről beszélt Csóti György, az Országgyűlés Kül­ügyi Bizottságának alelnöke, aki az MDF küldöttségének élén részt vett a kormányzó Pro Patria párt kong­resszusán. A politikus hétfőn Budapesten a rá­dió és az MTI tudósítójának össze­gezte a látogatás tapasztalatait. Észtország gazdasági helyzetét vá­zolva Csóti György meglepő prospe­ritásról számolt be. A csaknem más­fél milliós lakosságú, fél magyaror- szágnyi balti állam tökéletesen nyi­tott gazdaságpolitikájával a Balti­kumba áramló külföldi tőkének csaknem a felét vonzza. A korábban három számjegyű inflációt mára si­került 20-30 százalékosra leszoríta­ni. Az észt korona teljes konvertibi­litást élvező valuta; 1:8 arányban váltják a német márkához viszonyít­va. Miközben az ipar termelékeny­sége nő, a munkanélküliség egy szá- zálék körül álakul. Stagnálnak a devizaszámlák Budapest (MTI) - Az elmúlt hónap­ban csak minimális mértékben, 400 millió forinttal emelkedett a lakos­sági devizaszámlák forintértéke. Az MTI érdeklődésére a Magyar Nem­zeti Bankban hétfőn elmondták, hogy október végén 198,1 milliárd forint - mintegy 2 milliárd dollár - értékben vezettek lakossági deviza- számlákat. Az elmúlt hónapban a befizetés 35,4 milliárd forintot, a kifizetés pedig 35 milliárdot tett ki a konverziókkal együtt. A 400 milliós növekedés csak az időarányos kamatok jóváírásá­nak köszönhető. Az idén január 1. és október 31. kö­zött mintegy 46 milliárd forinttal nö­vekedett a lakossági devizaszámlák forintértéke, az emelkedés fele azon­ban a forintleértékelésekből szár­mazik. Angol-magyar műszaki képzés Győr (MTI) - Kettős diplomát adó képzés kezdődött angol nyelven a győri Széchenyi István Főiskolán; a hároméves integrált szak a gépész- és a villamosüzemmémöki képzést egyesíti. Indítására úgy kerülhetett sor, hogy az intézmény TEMPUS- pályázatot nyerve kapcsolatba lé­pett az angliai Nottingham Trent University-vel. A 15 első éves hallgató a brit egye­tem tantervei szerint tanul, s a má­sodik év során többségük fél évet az angol társegyetemen tölt el a TEM- PUS-program keretében. Afőiskolá- sok írásbeli vizsgáinak kérdései Győrbe is Angliából érkeznek, a dol­gozatokat a magyar oktatók javít­ják, s ők is minősítik. A végzett hallgatók a brit egyetem és a győri főiskola oklevelével vélhe­tően sikeresen tudnak majd elhe­lyezkedni olyan üzemekben, ahol a gépek és az elektromos vezérlés szo­ros egysége szükségessé teszi, hogy a termelésirányító mind a villamos, mind a gépész szakterülethez ért­sen. „...le kell számolni velük” Nyilvánosságra hozzák az 1956-ról szóló történészjelentést Dombrovszky Adám Budapest (ISB) - Németh Károly ma­gas rangú egykori MSZMP-funkcio- nárius, sőt 1987-88-ban az Elnöki Tanács elnöke 1956 után azért kapott kormánykitüntetést, mert a szegedi MSZMP javaslata szerint „ahol szük­ség volt, ott tűzparancsot adott ki." Miután a kitüntetett ezt nem kérte ki magának, ennél megalapozottabb bizonyítékot aligha kell keresni az 56-os sortüzek elrendelői tárgyában. Az Igazságügyi Minisztériumban hétfőn tartott sajtótájékoztatón Bal- sai István miniszter és munkatársai tájékoztatták az újságírókat a tény­feltáró bizottság első részjelentésé­ről az 1956-ban alkalmazott terror- sortüzek ügyében. Balsai elmondta, hogy 1956. október 23. és december vége között több mint 50 sortüzet is elrendeltek, s itt csak a civilek elle­ni szervezett sortüzekről van szó. Az áldozatok száma ezer felett van. A bizottságnak volna mit vizsgálni: a statáriumokat, a népbíróságok munkáját, az internálásokat, a rendőrségi felügyelet alá vonásokat, az állásukból elbocsátottakat... A megfélemlítések, törvénytelenségek sokaságából azonban a tényfeltáró bizottság csak a legkirívóbbakkal foglalkozik. Az igazságügy-minisz­ter határozottan kijelentette: a sor- tüzekre parancsot adók személye enynyi év elteltével is azonosítható. Balsai szerint a sortüzekre parancsot adók személye ennyi év után is azonosítható Fotó; Nagy Gábor (ISB) A bizottság a jelentést napokon be­lül átadja Györgyi Kálmán legfőbb ügyésznek, s ezt követően a büntető- eljárási folyamat felgyorsulhat. A nevek többsége már megvan, csak a címeket kell azonosítani. A tényfeltáró bizottság azokat a ha­lálos áldozatokat követelő lövetése- ket, amelyeket a szovjet fegyveres erő a forradalom leverésére és az or­szág katonai megszállására indított hadműveletek során adott le, ellen­állást nem tanúsító katonákra, nemzetőrökre (például Záhonyban és Debrecenben) - mint a hadműve­let részét -, nem tartotta a sortúz fo­galma alá esőnek. így ezek vizsgála­ta külön kutatási témát képezhet. Vizsgálták viszont a Kádár-rend­szer karhatalmi alakulatainak - önállóan, vagy szovjet segítséggel végrehajtott - sortüzeit. Vidéken a karhatalom a (megyei) pártbizottsá­gokon szerveződött. 1956. november 21-én az MSZMP Intéző Bizottsága politikai szinten döntött a legfonto­sabb kérdésekben. Ennek tagjai Ká­dár János, Kiss Károly, Münnich Fe­renc, Kállai Gyula, Marosán Györ­gy, Biszku Béla, Apró Antal, Fehér Lajos, Földes László és Czinege La­jos voltak. December 4-én a Katonai Tanács ülésén Úszta Gyula adta ki a parancsot: „Gyorsan és kegyetle­nül le kell számolni velük”. A kiter­velt tömeggyilkosságokban fontos szerepet játszott Gyurkó Lajos, aki a vidéki karhatalmi alakulatokkal rendelkezett. A tényfeltáró bizottság jelentését rö­videsen nyilvánosságra kívánják hozni, hiszen - mint Balsai István leszögezte - nem peranyagról, ha­nem történészi munkáról van szó. Teller szerint túlzott a félelem Biztonságtudományi világkongresszus kezdődött Budapesten Budapest (MTI) - Eltúlzott az a fé­lelem, amely ma az emberekben a radioaktivitással és az atomerőmű­vekkel szemben él - mondta Teller Ede a magyar származású Nobel-dí- jas atomtudós Budapesten az Ipái- a Környezetért Alapítvány szervezé­sében hétfőn megkezdődött II. Biz­tonságtudományi Világkongresszus nyitó előadásán. Véleménye szerint ez az általános bizalmatlanság akadályozza újabb atomerőművek telepítését, és az ol­csóbb energiatermelés térhódítását. Elmondta, hogy a ma működő erő­művek biztonságosak, és a volt Szovjetunió területén kívül már csak korszerű típusokat üzemeltet­nek. A paksi erőművet orosz techno­lógia alapján építették, de már a kor­szerűbb típust képviseli. A paksi mérnökök szakmai tudását kiváló­nak minősítette, és ugyanígy véleke­dett a paksi biztonsági berendezé­sekről. A világhírű tudós mindezek mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy tö­kéletes biztonság nem létezik. Mindaddig, amíg az ember beavat­kozik az ilyen folyamatokba, létez­het felületességből vagy szándékos­ságból eredő hiba is. Elmondta, hogy az új atomerőműveket kisebb ener­giasűrűségre tervezik, hogy azok szabályozása, illetve leállítása ru­galmasabban, kevesebb veszéllyel járjon. A jövő reaktoránál minimá­lisra csökkentik az emberi beavat­kozást, és a szinte önmagukat vezér­lő atomerőműveket a föld alá telepí­tik. Teller Ede úgy vélte, hogy az embe­riségnek mindenképpen szüksége lesz az atomenergiára, hiszen a ha­gyományos energiaforrások kimerü­lőben vannak. Véleménye szerint sokkal inkább a kéndioxidtól és a nitrogénoxidoktól, mint a sugárzás­tól kell a környezetet félteni. Beszéde végén kifejtette: vigyázni kell, hogy az a félelem, amelyet az emberek a technikai haladással szemben éreznek, nehogy a fejlődés akadályozójává, vagy kerékkötőjévé váljon, mint mondta: az óvatosság és a haladás között mindenkor egyen­súlyt kell teremteni. Novemberben el kell fogadni A pénzügyminiszter szerint jövőre is lesz pótköltségvetés Ráthy Sándor Budapest (ISB) - Különös költségve­tést tárgyal napjainkban a t. Ház. A képviselők javaslatai nyomán a hi­ány nagysága 50-100 milliárdos kü­lönbségekkel változik, s egyelőre azt sem tudni, mekkora íesz a jövő évi büdzsé kiadási főösszege. A kormány eredeti javaslata szerint a következőképpen alakultak volna a központi költségvetés számai: a pénzügyminiszter parlamenti expo­zéjában a kiadási főösszeget 1507 milliárd forintban, a bevételi fő­összeget 1257 milliárd forintban, eb­ből következően a hiányt 250 milli­árd forintban határozta meg. Nem­sokkal később azonban kiderült: a jegybank kamatemelése, valamint a társadalombiztosítás profiltisztítá­sa miatt újabb 100 milliárddal kell növelni a kiadásokat, s ennyivel emelkedik a deficit is. A pénzügymi­niszter váratlan bejelentését szokat­lan cselekedetek követték: a kor­mány nem vonta vissza előterjeszté­sét, inkább a pénzügyi tárca politi­kai államtitkárára, az MDF-frakció- ba tartozó Becker Pálra, s a párt egyik volt miniszterére, Siklós Csa­bára bízta a szükséges módosító in­dítványok megtételét. A két képvise­lő javaslatában - a vázolt okok mi­att - előbb 100 milliárddal megnö­velte a hiányt, majd Siklós Csaba újabb indítványa mintegy 30 milli­árddal csökkentette az immár 360 milliárdra duzzadt deficitet. A történtek más frakciókat és képvi­selőket is elgondolkodtattak: Békési László (MSZP-frakció) elképzelése szerint a hiány összege nem változ­na, ám a miniszterelnökségi vala­mint az országos hatáskörű szervek dologi, bér- és társadalombiztosítá­si-járulék kiadásait csökkentve, a közalkalmazottak bérét 16,5 milli­árd forinttal, míg a mezőgazdasági támogatás összegét 9 milliárd fo­rinttal javasolja megemelni. Rótt Nándor (KDNP-frakció) javaslata 50 milliárd forinttal növeli a bevéte­leket. A képviselő szerint a plusz pénzt elsősorban környezetvéde­lemre és az önkormányzatok támo­gatásának növelésére kellene fordí­tani. A Szabad Demokraták Szövet­sége szerint többek között a közpon­ti költségvetési intézmények és a miniszterelnökség dologi kiadásait kellene lefaragni, s az ebből adódó mintegy 90 milliárddal a büdzsé im­már 320-350 milliárdosra tervezett hiányát kell mérsékelni. A kormány és a pénzügyi tárca hely­zetét jellemzi, hogy a gazdasági bi­zottság múltheti ülésén a miniszte­riális emberek bejelentették: mivel a gazdasági szakértők szerint is csak 300 milliárd körüli hiány finanszí­rozható biztonsággal, a kormány minden deficit-csökkentő javaslatot kész mérlegre tenni. A várakozáson túl természetesen a kabinet is több hiánycsökkentő illetve bevételnöve­lő javaslaton töri a fejét: szinte már bizonyosra vehető, hogy a hiány fi­nanszírozhatóságának megteremté­se érdekében - serkentve ezzel a la­kossági megtakarításokat -, a fo­rintbetétek forrásadóját 20-ról 10 százalékra csökkentik, de eközben nulláról 10 százalékra emelik a de­vizabetétek forrásadóját. A képvise­lők által benyújtott számos módosí­tó indítvány között szerepel az is, amely több mint duplájára, 200 szá­zalékra javasolja emelni a cigaretta­félék fogyasztási adóját. A cigaretta­félék után jelenleg ezer darabonként 920 forintot kell befizetni a költség- vetés kasszájába, s ezen túlmenően 50 százalékos fogyasztási adó terhe­li az e körbe tartozó termékeket. Egyelőre nincs viszont megállapo­dás arról, hogy mennyivel emeljék a családi pótlék összegét, s ezenkívül további ötven - jelentős összegre vo­natkozó - módosító indítvány tár­gyalását is el kellett halasztania a vasárnap is ülésező költségvetési bi­zottságnak. Ennek oka az, hogy a kormány illetve a pénzügyi tárca még nem tisztázott minden, fogyasz­tási és társasági adóval kapcsolatos kérdést. Ugyanakkor az idő sürget, hiszen az államháztartási törvény értelmében a parlamentnek novem­ber végéig el kell fogadnia a költség- vetés sarokszámait, s így a fejezeti főösszegeket is. Nehezíti azonban a helyzetet, hogy egyelőre nem vilá­gos, mekkora lesz a büdzsé kiadási főösszege, s ennek tükrében azt sem tudni, hány milliárdra rúg majd az általános tartalék. Legyen azonban bárhogyan is, a pénzügyminiszter már ma bizonyos abban, hogy a választások utáni kor­mánynak a pótköltségvetés készíté­sével kell kezdenie működését. Nem azért, mintha a jövő évi költségve­tést rosszul készítették volna elő, hanem azért, mert egy fél év múlva már bizonyosan más lesz a külgaz­dasági helyzet és a belföldi gazdaság viszonyai is átrendeződnek. A kér­dés csupán az: miképpen - jóllehet a mai állapotokat nézve, aligha lehet­nek bárkinek is illúziói. Amerika és Kína Párizs (MTI) - Clinton amerikai elnök és Csi- ang Cö-min kínai államfő múlt heti találkozója a nemzetközi porondra való kínai visszatérést jelenti - úja hétfői vezércikkében a Le Figaro című francia napilap. Az újság emlékeztet rá, hogy a Nemzetközi Va­lutaalap és a Világbank idén tavasszal felül­vizsgálta a kínai gazdaság teljesítményére vo­natkozó korábbi adatokat, s egy új, a vásárlóe­rőn alapuló számítási módszerrel a korábbi szá­moknál négyszer, illetve hétszer nagyobb ered­ményt mutatott ki. Ez azt jelentené - írja a lap -, hogy Kína már most is a világ második vagy harmadik legnagyobb gazdasági hatalma, s ha az elmúlt értized növekedését a következő har­minc évben is fenn tudja tartani, utoléri az Egyesült Államokat. A második világháború végén Németország és szövetségeseinek összeomlása az akkori két nagyhatalmat a világ felosztására ösztönözte. Most viszont a hidegháború megszűnte és a Szovjetunió felbomlása mind Pekinget, mind Washingtont abba az irányba tolja, hogy egy­mást lássák az egyedül számító politikai part­nernek. - Azaz lassan-lassan engednek Jalta kísértésének - úja a szerző. Ez még nem tör­tént meg, de az Egyesült Államokban immár megjósolták: Kína arra hivatott, hogy a jövő év­században a világ első számú hatalmává váljon. Márpedig a jelenlegi, valamint a jövőbeni szu­perhatalomnak, bármibe kerüljön is, egyetér­tésre kell jutnia. Végezetül a cikk a GATT-tárgyalásokra és a Tajvanba küldött francia fegyverszállítmá­nyokra utalva leszögezi: Franciaország vesze­delmes álláspontot képvisel, amikor úgy gon­dolja, hogy mindkét nagyhatalmat egyszerre fordíthatja saját maga ellen. Orvvadászok ellen Budapest (MTI) - Visszaszorítják az egyre in­kább terjedő orvvadászatot hazánkban. Erről kötött együttműködési megállapodást hétfőn az Országos Rendőr-főkapitányság Közbizton­sági Főigazgatósága, és az Országos Magyar Vadászati Védegylet. A megállapodást Túrós András vezér őrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója, valamint Bánfly György, a Véd­egylet elnöke írta alá. Nem lesz Kis-Antant - mondja Moravcík Pozsony (MTI) — A szlovák külpolitika nem a szláv nemzetközösség elméletére épül és a Kis- Antantról szóló történelmi reminiszcenciák sem jöhetnek számításba - mondta a Zmena cí­mű szlovák hetilap exkluzív interjújában Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter, aki több magyar vonatkozású kérdésre is válaszolt. Az interjú — nemzeti jelleget és a szlovák nem­zeti érdekeket hangsúlyozó - kérdéseke a dip­lomata kiegyensúlyozó válaszokat adott. Arra a kérdésre, vajon megengedhető-e, hogy a tisztá­zatlan és feszült magyar-szlovák viszony lég­körében a magyar légierő ejtóemyós-deszantja szlovák területeken gyakorlatozhasson, Morav­cík azt válaszolta: „Úgy vélem, az ilyen együttműködés a szlovák külpolitika bizalomerősítő törekvéseivel össz­hangban javíthat a Magyarországhoz fűződő kapcsolatokon”. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy ó nem látja annyira feszültnek a magyar-szlovák kap­csolatokat, hiszen „stratégiánk alapvetően azo­nos irányt, nevezetesen a meglévő határok ál­landóságának elvét követi. A magyar fél hajlan­dó erről a kérdésről tárgyalni. Ha a határok ügyében megegyezünk, akkor a kisebbségvéde­lem egyfajta európai mércéjében is meg tudunk majd állapodni, ami Szlovákiának jó lesz” - mondta Moravcík. Megítélése szerint a bősi kérdés rövidesen prob­lémamentessé válik, Jelezte: ezt az Európai Unió szakértőinek közreműködésétől, közvetí­tői szerepétől váija. Ha a bősi vita lezárul, a két ország kapcsolatában Moravcík szerint alapve­tő tisztázásra már csak a nemzetiségi jogok és a határok állandóságának kérdése szorul. „Mi az egységes európai véleményre és az európai mércékre akarunk támaszkodni.” Moravcíktól a lap megkérdezte: „Magyarország egyáltalán nem félti a saját határait?” A válasz: »Ezt a kérdést természetesen a magyaroknak kell megoldaniok. Mi minden tétovázás nélkül hajlandók vagyunk garantálni a határokat. Eu­rópa biztonságpolitikájának és az új Európa tervezetének egyik alapeleme a határok állan­dóságának elve. Ilyen szempontból a helyzet egyértelmű és én hiszem, hogy a magyar politi­kában a realizmus fog győzni. Ez kétoldali ér­dek, hiszen Európában senki sem venne komo­lyan egy olyan országot, amelyik megkérdőjele­zi az államhatárokat.” A szlovák külügyminiszter némi restelkedéssel ismerte el, hogy országának máig nincs állan­dó nagykövete Magyarországon. Reményét fe­jezte ki, hogy ezt a gondot az év végéig sikerül megoldani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom