Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-02 / 256. szám

8 B Itt-Hon 1993. November 2., Kedd r— BORSODI PORTRÉ — A grafikusművész Sajószöged (ÉM - GyK) - Képzőművész­nek titulálják, önmagát grafi­kusnak tartja. Alkotásaival évek óta szere­pel a nyilvá­nosság előtt, legalább száz Fotó: Fojtón László alkalommal mutatkozott be önálló és csoportos ki­állításokon. Itthon már szinte minden nagyobb városban láthatták a művé­szet barátai, pártolói, kedvelői Koscsó László munkáit.- Talán nem tűnik szerénytelenség­nek, de hadd mondjam el: bemutatkoz­hattam már külhonban is. Európa több országában, s idén tavasszal Ja­pánban állítottak ki grafikáimból. S hogy honnan ered az indíttatás? Amint a 37 esztendős alkotó visszai­dézi munkássága kezdetét, rádöbben: már kisiskolás korában legszívesebben a színes ceruzákkal álmodott... Raj­zait nemcsak a szűkebb környezeté­ben mutatták be, hanem szerepelt rajzversenyeken, s díjakat is nyert. A szülőföld, Szikszó és a környékbeli táj adta az első impulzusokat. Pedagógia és rajzszakon végezte el a főiskolát, s utána 13 esztendeig tanított - a leg­hosszabb ideig Tiszaújvárosban. Aztán 1986-ban abbahagyta a pedagógusi munkát - még ha fájó szívvel is, hi­szen több tehetséges tanítványa vá­lasztotta az ipar- vagy a képzőművé­szeti hivatást. A „hűtlenség” oka na­gyon is prózai: a havi fizetésből nem lehetett megélni. Felesége - akivel a szerelem már az általános iskolában elkezdődött - a matematika-műszaki számítástechnika szakon végzett dip­lomás.- Sajószögedi műtermes lakásunkat úgy építhettük fel, hogy nagyon sokat dolgoztunk érte. A csomagolás-terve­zés, a divatos szóved mondva design, az ezzel párhuzamos művészeti mun­ka jól megfér egymással. Saját grafi­kai műhelyem van, lézer-printerrel, szitaműhellyel, valamennyi szükséges felszereléssel. Sikereket értem el a for­matervezésben, s ezzel megteremthet­tem a grafikusi munkámhoz is a meg­felelő egzisztenciát. Koscsó László, a grafikus minden nyá­ron elzarándokol Tokajba. A Diósgyő­ri Képzőművészeti Stúdión kívül sem­milyen más művészeti csoportosulás­hoz nem tartozik. Az alkotómunkának nincs meghatározott és tervezett ide­je. A műteremben erre - légyen bár nappal, vagy éjszaka - mindig van rá módja.- Most teljes erővel a legutóbbi meg­bízásunkon dolgozunk Bráda Tibor festőművész társammal. A tiszaújvá- rosi római katolikus templom ólomü­veg ablakait készítjük el. Elgondolkoztató alkotások A tárgyak már első percekben derűt varázsolnak a láto­gatók arcára Tiszaújváros (ÉM) - A huszo­negy éves művész miskolci be­mutatkozása után 20 munká­ját állította ki a tiszaújvárosi művelődési központban, és az elmúlt hét eleji megnyitón a zsúfolásig megtelt teremben Vass Tibor költő méltatta File Tamás eddigi alkotói pályáját. Kifejezésimódjához csakúgy fel­használja a vásznat, az ecsetet, mint az apró papír-fecniket, pa­pírt, fát és műanyagot vagy gyufásdobozokat. A játékos tár­gyak sugározzák életkorát, fel­fogását, gondolatvilágát, ame­lyet önvallomásában mindössze így definiál: nagyon mélyről jö­vő ősgejzír kutak, az anyafóld szívéből törnek rám... Húsz kü­lönböző téma, húsz gondolko­zásra késztető mű, collagék, objektek rendezetlen harmóni­ában. Tiszaújváros (ÉM) - A Tiszai Vegyi Kombinát Rt. nehezebb pénzügyi helyzetének ellenére is igyekszik támogatni a helyi tömegsport-mozgalmakat. En­nek egyik nemes példája, hogy a részvénytársaság tömegsport­bizottsága adtai meghirdetett Streetball (kosárlabda) és pool- biliárd versenyhez anyagilag is hozzájárult. Demjén Sándor a tömegsport­bizottság egyik tag a közölte: kezdeményezésüket a vállalat Az ábrázolásmód nem nélkü­lözi a derűt, fiatalos pajkosság- ra ösztökéli a szemlélőt, s ez olyan érzeti, érzelmi folyama­felkarolta, s a helyi Joker bár­ral közösen rendezhetik meg a versenyt. Figyelembe vették az évszakhoz és a két sportághoz igazodó lehetőségeket, nemkü­lönben az üzemek munkaválla­lóinak, a város polgárainak ér­deklődését a Streetball és a po- ol-biliárd iránt. De talán ami a legfontosabb: nagyszámú résztvevőknek biztosítják a jó körülményeket szabadidejük kulturált eltöltéséhez. A verse­nyekre eddig hat üzemi csapat tot indít az emberekben, ame­lyek mai gyorsan változó vilá­gunkban egyre inkább nélkülö­zünk. jelentkezett. Október 23-a és november 6-a között három for­dulót és egy döntőt játszanak a versenyzők. A tömegsportbizottság erre az alkalomra vándorserleget ala­pított, ami a legjobb teljesít­ményt nyújtó csapat birtokába kerül egy évre, illetve három egymás utáni évben győzelem esetén végleg tulajdonukat ké­pezi. A szép trófeán kívül az el­ső hat helyezett díjazásban ré­szesül. A gazdasági gondok ellenére Gyerekek honi rajzasztala Az úton és a levegőben Murák Tibor 5 és fél éves. Kazincbarcika Rogyadozó házak „elhaló" települések szomorú relikviái a vidék Magyarországon. Az egykoron erőltetett közigazgatási koncentráció, majd az egyre nehezedő megélhe­tés, munkahelyhiány következtében egyre több ember, csalod hagyta el faluját. S akik maradtak mára megöregedtek vagy elhaltak, és az egykori családi otthonok el­csendesedtek, beleroskaatak a hosszú magányba. Az elszármazottak pedig más tája­kon, városokban eresztettek gyökeret. A távolság és a pénz hiánya sűrű bozótkent jelent meg az elhagyott portákon. Felvételünk Tiszatarjánban készült. Csak az összefogás vezethet sikerre a veszteség mérséklése A legfontosabb cél: Tiszaújváros (ÉM - LL) - A sűrűsödő gazdasági, pénzügyi gondok arra késztették a TVK Rt. vezetését, hogy törekedjen a munkavállalók közössége ál­tal felvetett kérdések megvála­szolására, s ilyen módon is köz­vetlen kontaktus alakuljon ki a végrehajtók és a kombinát menedzsmentje között. Ezt szolgálta a társaságnál szerve­zett munkásgyűlés is, ahol Va- nyó Pál vezérigazgató tájékoz­tatta a résztvevőket a TVK Rt. gazdálkodásáról.- A nagy kérdés most az, hogy a TVK menedzsmentje képes- e biztosítani a társaság műkö­dőképességét - mondta beveze­tőjében Vanyó Pál. - A túlélés­re megvan a reális esély - hangzott a válasz. Igaz, a ko­rábbi vezetés 3,9 milliárd forint veszteséget tervezett 1993 vé­gére, mi viszont megkíséreljük, hogy ezt 3 milliárdra mérsékel­jük. A termelési vonatkozású kér­dések közül az előadó kiemel­kedő fontosságúnak ítélte az olefingyár zavartalan működé­sét, ami az egész kombinát mű­szaki-termelési biztonságát szolgálja. Megengedhetetlen, húzta alá, hogy a jövőben olyan üzemzavarok hátráltassák a vállalati célok valóra váltását, mint az idén bekövetkezett ter­meléskiesések, amelyek az elő­relátás hiányára, a karbantar­tás alacsony színvonalára ve­zethetők vissza. A vezérigazgatóhoz eljuttatott kérdésekben, de a felszólalók felvetéseiben is egyaránt szere­pelt: lesz-e lehetőség béreme­lésre? A vezérigazgató elmond­ta: a TVK pénzügyi helyzete ebben az évben nem teszi le­hetővé a béremelést. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a tár­saság nem követ el mindent annak érdekében, hogy 1994- ben emeljék a béreket. Ehhez viszont jelentős előrelépésre van szükség a gazdálkodás minden területén. így például eredményesebbé kell tenni a piaci munkát, rugalmasab­ban kell reagálni a piaci válto­zásokra. A vezérigazgató többször alá­húzta: csak közös erőfeszítés­sel, egységes cselekvéssel tud­nak úrrá lenni a gazdálkodás­ban meglévő gondokon. Szomszédaink energiatermelőinél Mindenki fogyasztja, de másképp csinálja (3. oldal)- A TARTALOMBÓL ­Tornatermet avattak a községben Az elmúlt hét végén nagyszámú meg­hívott jelenlétében tornatermet avat­tak Hangonyban. Legjobban talán a helyi kisiskolások örültek az új léte­sítménynek, akik szinte naponta, az iskolától a kultúrházig - az ideiglenes tanteremig - mintegy 500 métert gya­logoltak egy járdanélküli, keskeny út­szakaszon. A polgármester, a falubéli szülők jóleső megkönnyebbüléssel nyugtázták e nem mindennapos ese­ményt. Örömüket tovább fokozza, hogy épül a legkorszerűbb távközlési tech­nikának helyet adó telefonközpont, s bővítik a község vezetékes ivóvízháló­zatát. (2. oldal) Gazdátlanul a bemutatóház „Volt egyszer...” Kezdődik a jól ismert mese, de a folytatás sajnos igaz és nem mese. Tiszaújváros „főkapujában” ma is - ha megroggyanva, összetörve - áll az egykoron szemet gyönyörködtető jurta alakú házikó, amit természet- védelmi bemutatóháznak hívtak. Egy helyi pedagógus megálmodta, s szor­gos kezek nyomán felépült sok helyi diáknak, erre tévedő idegennek örö­mére. Mai állapotában inkább csúfít­ja a városképet, korhad, porlik gazdát­lanul. Milyen volt hajdan, s mi lesz ve­le? Ezt firtatja a cikk szerzője. (5. oldal) Mai idők női focistái Tiszaújvárosban 1982-ben alakult női labdarúgócsapat, s a több mint egy év­tized alatt szép sikereket ért el, igaz, ez idő alatt többször cserélődött a já­tékosállomány, de akik maradtak - kö­zöttük már kétgyermekes családanyák - örömmel veszik pártfogásukba a fi­atalabb generációt, az általános isko­lás lányokat, akik nem szívesen vál­lalnak „alárendelt” szerepet. A jó kö­zösségi szellemet az egyik sporthíres­ség, Rakusz Éva is megerősíti, a be­szélgetésből azonban kiderül, nincse­nek elkényeztetve. Saját pénzükön, saját örömükre fociznak. Nemzetkö­zi tornára készülnek, de nem biz­tos, hogy eljutnak a mérkőzésig az ál­taluk havonta összeadott 100-200 fo­rintból. (7. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom