Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-20 / 272. szám

6 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1993. November 20., Szombat------------APROPÓ-----------­V asutasok Gyöngyösi Gábor Nem létező összefüggéseket keresni megle­hetősen hálátlan feladat. Különösen az, ha a művészet, meg az élet között keressük. Az élet, amúgy is nagy művészet, - vannak is, akik művészien csinálják, mint egynémely vasutasok, akik ennek a kis kulturális él­ménynek a pillanatában éppen befejezték. Nem a művészieskedést, hanem a sztrájkot, amelyet egyelőre két órásra szabtak, sokkal hosszabbal is, meg általánosabbal is fenye­getőzve, mit sem törődve azzal, hogy ki mit szól ehhez. Az én vasutasaim viszont, akik a művészi élményt okozták, nem sztrájkoltak, hanem festettek és kiállítottak. Bizonyára nem azért, mert jól, vagy legjobban fizetett moz­donyvezetők, hanem mert a művészetet sze­retik, nem a sztrájkot. Aztán meg nem is mindnyájan vasutasok, csak kapcsolatban vannak valami módon a vasúttal. Akár úgy is, hogy a mamutvállalat különböző foglal­kozású tisztviselői, vagy azok hozzátarto­zói. Kiállításukat pedig megnyitották azon a napon, amely mint hajdan a taxis-, ezu­tán a vasutassztrájkról lesz nevezetes, - ha lesz, mert amint a debreceni vasutas képző­művészek Tokajban kiállító tagjai mond­ják sűrűfejcsóválások közepette, nekik nem sok közük van a sztrájkhoz, ha csak az nem, hogy az ő nevükben (is) tartják. Mindettől függetlenül sikerük volt, még azok előtt is, akiket reggel ácsorgásra kény­szerítettek távoli állomásokon, mellékvágá­nyokon. Tanulság, hogy amíg a vasút áll, a művészet halad! Pro Cultura Hungarica Róma (MTI) - Pro Cultura Hungarica kitünte­tést nyújtott át Giacomo Gambetti olasz film- kritikusnak, televíziós szakembernek csütörtö­kön este a Római Magyar Akadémián Szörényi László római magyar nagykövet. Giacomo Gambetti, az olasz állami televízió, a RAI munkatársa, aki egyebek közt a Filmkul­túra című magyar folyóirat olaszországi tudósí­tója, több mint két évtizede kiemelkedő szere­pet játszik a magyar filmművészet olaszorszá­gi megismertetésében, magyar filmrendezők olaszországi pályájának egyengetésében. Gambettinek is része volt abban, hogy a RAI a közelmúltban műsorára tűzött egy nyolcrészes, a közhelyekkel szakító és Magyarországról re­ális képet nyújtó dokumentumfilm-sorozatot, melyben a magyar rendezők legjelesebbjei kap­tak bemutatkozási lehetőséget.--------------MOZI--------------­S liver (ÉM - CsM) - Az Országh-féle angol-magyar középszótár szerint a sliver először is forgácsot, szilánkot, szeletet, azon túl fátyolszalagot, nyújtott szalagot is jelent, és még vannak igei formái is. Az új amerikai filmben, a Sliver-ben viszont egy háznak a neve. A ház pedig már az újságok szerint is elátkozott. Ugyanis valószí­nűleg nem a fokozott gravitáció az oka, hogy so­rozatban hullanak az erkélyről az emberek, ha­nem egy más, titokzatos valami vagy valaki. A moziközönségnek azonban hamar rá kell döb­benni, hogy nem is ezek az furcsa elhalálozások a legizgalmasabbak a Sliverben. Ugyanis a filmvásznon megjelenik Sharon Stone, és ahol ő megjelenik, ott hamarosan nemcsak izzani kezd a levegő, hanem forró szeretkezéseknek is tanúja lehet az ártatlan szemű néző. Azért a krimi része is izgalmas. Akik főleg erre kíváncsiak, azoknak ajánljuk, vegyék meg a már magyarul is megjelent regényt, amelyből a film készült. A többieknek eláruljuk, Stone mű­vésznő mellett William Baldvin és Tom Beren- ger férfivonzerejében gyönyörködhetünk, és ta­lálgathatjuk: ugyan melyikük az őrült, melyi­kük a gyilkos? Vajon melyik férfi a gyilkos? Irodalom a papírkosárból Kovács Sándor Iván verebekről és feledett költőkről Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Szenei Molnár Albert­ról beszél. Zsoltárfordításairól, me­lyek „emberszabásúak, és mégis Is­tent dicsőítő áhítattal töltöttek". A 29. zsoltárnál hosszasan időz („Uram, ments meg minket a meghiúsult törek­vések szégyenétől"), megragadta, hogy a fordító képes volt szerelmi csalódását belerejteni egy szent szö­vegbe... Kovács Sándor Iván az ELTE egyetemi tanára „Három veréb hat szemmel" avagy irodalmunk ismeretlen értékei címmel előadássorozatot tart a Mis­kolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetében. □ Ön az egyik „veréb”... • így is mondhatjuk. A Három veréb hat szemmel című antológia Weöres Sándor összeállításában először 1977-ben jelent meg, majd bővített második kiadásban 1982-ben, altkor már két kötetben. Régi kedves terve volt, fiatal költőként elgondolta már, hogy érdemes lenne egy szabályta­lan antológiát csinálni a magyar köl­tészet századairól, ami nem a híres költők ismert verseit „nyúzná” újból, hanem olyan művek szerepelnének benne, amelyek más oldalról érde­kes színeket megmutatva reprezen­tálják a nagyokat, elfelejtett alkotá­saikat. Ahogy ó mondta, nem az író­asztalukról válogatná a kéziratokat, hanem a papírkosarukból. Amikor én elkezdtem az elég hosszúra nyúlt szerkesztői pályafutásomat a Kor- társnál '71-ben, akkor ért meg ben­ne igazán az elhatározás, akkor kez­dett hozzá. így találkoztunk össze, bennem talán a filológus szakértőt és segédmunkást kereste, és remé­lem, meg is találta. A könyvszállító­ja voltam, a szakirodalomra hívtam fel a figyelmét, az antológiának a fi­lológiai jegyzeteit állítottam össze, szembesítettem a szakirodalommal az ő megállapításait, és egy hosz- szabb bevezető tanulmányt is írtam a válogatáshoz. Nem egyedül segí­tettem Sándornak, eleinte sokan voltunk, csak aztán mikor a munka nehezebbé, lett, megfogyatkoztunk. Bata Imrével, aki az utószót írója, ketten maradtunk. Az antológia el­ső fejezetei a Kortársban jelentek mega '70-es évek elején... Itt Miskol­con az új Bölcsészettudományi Inté­zetben szervezett előadássorozatok­ban a szakmánk kiváló személyisé­gei szerepelnek, hogy csak Németh G. Béla nevét említsem. S a témát pedig, hogy én Weöres Sándor anto­lógiájáról és az abban foglalt régi magyar írókról beszéljek, Kabdebó professzor < úr, az intézet vezetője ajánlotta. így együtt szólhatok egy 20. századi klasszikusról és az iro­dalmunk hagyományairól. □ Lett volna más, amit szívesebben adna itt elő? • Az ember annyi mindennel foglal­kozik. 33 éve tanítok egyetemen, van miből válogatni. A kutatási te­rületem elsősorban Zrínyi, meg a 17. századi magyar barokk költészet Zrínyi utáni félszázada, illetve újab­ban a 18., 19. század szintén a vizs­gálódásaimnak és stúdiumaimnak a középpontjában áll. Egy egyetemi szemináriummal Arany János köte­tet jelentettünk meg, amely a kötet­be még nem gyűjtött kritikai írása­it, glosszáit tartalmazza. Saját folyó­iratában, a Koszorúban közölte eze­ket a glosszákat. Éppen Németh G. Béla írt a kötethez előszót. És szíve­sen beszéltem volna, vagy beszélek egy másik alkalommal, a 18. száza­di magyar költészet nagy költőegyé­niségéről, Faludy Ferencről, aki a bőbeszédűségre hajló magyar költé­szetnek egy különös csodája. Negy- venegynéhány verset írt, a magyar rokokónak Csokonai előtti legna­gyobb költője. Weöres a régi költé­szet és az új költészet határpontjá­nak tekinti Faludy Ferencet, és azt mondja, hogy senki nem nélkülözhe­ti azt az energiát, ami benne össze­sűrűsödött. Mindenkire - József At­tilát is beleértve - hatott az a mozar­ti derű és könnyedség, ami a nehéz­kes, méltóságteljes magyar költé­szet után Faludyban megszólalt. Vagy tíz évvel ezelőtt Vargha Balázs csinált műveiből egy kiadást, de na­gyon elkelne egy új Faludy-kötet. Talán lesz is rá lehetőség. □ Biztosan van a „tarsolyában” né­hány helyi kötődésű szerző is... • Igen, beszélhetnénk itt ennek a tájnak egy írónevezetességéről, Ungvámémeti Tóth Lászlóról is, akinek az anyakönyvi kivonatát ta­nulmányozni Weöres Sándor és a felesége, Károlyi Amy a '60-as évek elején le is utaztak Kistokajba. Ung­vámémeti Tóth László a görög nyelvnek és irodalomnak is kiváló specialistája, zseniális műfordító és költő volt... De említhetném Kalmár György nevét is, aki a 18. század vé­gén több ezer soros hexameteres eposznak a szerzője. Őt is Weöres fe­dezte fel. Azóta már disszertáció is készült róla. Most talán majd ez az eposz is megjelenik, ami semmiféle­képpen nem egy hagyományos eposz, a mindenségről, a hétközna­pokról és csodákról szól, de nem sza­bályos invokációval, hanem inkább a hétköznapi környezetben és fraze­ológiájával, tökéletes hexameterek­ben. □ Ön fedezett fel valakit ? • Az élő irodalomból szerencsére ke­veset. Én inkább azt fedeztem föl, hogy a nagy írókat hogy lehet moz­gósítani nagy feladatok megoldásá­ra. Azt szoktam mondani, hogy nem irodalmat akartam csinálni, hanem folyóiratot. De fölfedeztem például Zrínyit mint lírai költőt. □ A 29. zsoltár egy kicsit az Ön zsol­tárja is? • Azáltal az enyém, hogy engem szó­lított meg azzal a felismeréssel, hogy erről van egy nagyon érdekes nyilat­kozata Szenei Molnár Albertnek. Mindig az a miénk, amiről úgy gon­doljuk. Azt mondta Weöres Sándor, úgy határozta meg a boldogságot, a boldogság az, hogy valamihez az em­ber a legjobban ért a világon.... (A sorozat következő előadása no­vember 25-én, majd december 9-én délután három órakor kezdődik a Bölcsészettudományi Intézetben.) Turóczi Mózestől Bartók Béláig Negyedik alkalommal rendezik meg az „Ifjú szívekben élek"-zarándoklatot Fotó: Dobos Klára Bukarest (MTI) - Alig két héttel azután, hogy Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter Kézdivásárhelyen - november 6-án - leleplezte Turóczi Mózes 1848-as forradalmár mell­szobrát, újabb ünnepi eseményre kerül sor: ma, szombaton Bartók Bé­la szobrát avatják fel szülővárosá­ban, Nagyszentmiklóson. Erre az al­kalomra a városba várják ifj. Bartók Bélát, Kálmán Attila művelődési ál­lamtitkárt és Rudas Ernőt, hazánk bukaresti nagykövetét. A két szoborleleplezés kiemelkedő, de nem egyedülálló ünnepe az erdé­lyi magyarságnak. Az elmúlt hetek­ben a magyarság számos kiváló sze­mélyiségéről emlékeztek meg Ro­mániában szobor emelésével, em­léktábla avatásával. Október 31-én Lúgoson Jakabffy Elemér kisebbségpolitikus írónak, a két világháború között kiadott Ma­gyar Kisebbség című folyóirat szer­kesztőjének állíttatott emléktáblát a városi tanács. November 5-én Csíkszeredán a tra­gikus sorsú kiváló szociológus pro­fesszornak, a Bolyai Egyetem 1958. évi megszüntetésekor öngyilkossá­got elkövetett Venczel Józsefnek emléktábláját avatták fel, ezt az ot­tani városi tanács készíttette. November 3-án Temesváron avat­tak emléktáblát annak az épületnek a falán, amelyben 170 évvel ezelőtt Bolyai János megírta levelét a nem- euklidészi geometria felfedezéséről: a híres mondatot - „Semmiből egy új világot teremtettem” - öt nyelven tünteti fel a tábla. November 13-án a Beszterce-Naszód megyei, alig fél­ezer lelket számláló Vice települé­sen a Julianus alapítvány állíttatta fel II. Rákóczi Ferenc mellszobrát. A puszta felsorolás - amely valószí­nűleg még erre a szűk időszakra vo­natkozólag sem teljes - mutatja, mi­lyen nagy szerepet kapott az erdélyi magyarság önazonosságának őrzé­sében a magyar történelem, tudo­mány, kultúra kiemelkedő szemé­lyiségei emlékének ápolása. A szoboravatások, emléktábla-lelep­lezések és hasonló rendezvények egyben alkalmat nyújtanak a talál­kozásra a szűkebb helyi, a tágabb er­délyi és az egyetemes magyar közös­ség képviselőinek, és - mint a kézdi- vásárhelyi Turóczi-szoboravatás mutatta - egyben a román-magyar párbeszéd, megértés fórumává is válnak megfelelő jóakarat esetén. Kézdivásárhelyen ott volt a román kormány képviseletében Marcel Di- nu államtitkár, Temesváron a Bar­tók Béla-szobor avatásán részt vesz a tervek szerint a temesvári városi tanács képviselője is. Természetesen nemcsak avatás, szoborleleplezés ad alkalmat a törté­nelmi-kulturális múlt ápolására: így például pénteken Szatmámémetin, szombaton Érmindszenten rendezi meg az RMDSZ helyi szervezete „Ifjú szívekben élek” jeligével a 4. ér­mindszenti zarándoklatot Ady End­re emlékére, amelynek keretében kárpát-medencei irodalmi vetélke­dőre és Érmindszenten-Adyfalván koszorúzásra is sor kerül. F aluház-nyitogató Bocs (ÉM) - A Dalolj velünk című, gyermekeknek szóló műsorral kez­dődik ma, szombaton délután fél 3- kor az új bocsi faluház megnyitó ün­nepsége. A délutáni néptáncbemu­tató és a BMZ trió műsora után este 6 órakor kezdődik az ünnepi műsor. Avató beszédet mond: dr. Németh Miidós. Könyvmentés Tököl (MTI) - Bizonytalan annak a hozzávetőleg 7 millió könyvnek a sorsa, amelyet a megszűnt Könyv­terjesztő Vállalattól a zúzdába kül­dés elől vett át az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság és jelenleg a tököli repülőtér hangárjaiban tá­rol. A díjmentes raktározási lehető­ség azonban december 31-én meg­szűnik. A társaság szándékai szerint a könyveket tanyai iskoláknak, falusi könyvtáraknak, erdélyi, ukrajnai, észt, litván és más országbeli ma­gyar kulturális társaságoknak ad­nák át térítésmentesen. Am ez is ki­adásokkal jár. Az Országgyűlés ugyan e célra már megajánlott 6 és félmillió forintot, s a Pest Megyei Munkaügyi Központ is segíteni kí­ván, mivel 1480 tonnányi könyv szétválogatására, csomagolására, a küldemények eljuttatásának meg­szervezésére összesen 140 ember al­kalmazására nyílik lehetőség. A munkahely-teremtés költségeinek 70 százalékát az e célra életre hívott alapból a munkaügyi központ állja, erre ad lehetőséget a jogszabály. Hi­ányzik viszont további hatmillió fo­rint, amit adományokból, közadako­zásból kívánnak előteremteni; a munkaügyi központ és a baráti tár­saság hozzálátott a könyvmentó ak­cióhoz szponzorokat toborozni. Mesenincs mese Sárospatak (ÉM) - Mesenincs ki­rályfi címmel Zalán Tibor és Pásztor Attila mesejátékát adja elő a Közép- Európa Táncszínház november 22- én, hétfőn délután két órától Sáros­patakon a Művelődés Házában. Pedagógusoknak Miskolc (ÉM) - A BME Tanárkép­ző és Pszichológiai Intézet Pedagó; gia Tanszéke a Fővárosi Pedagógiai Intézettel együttműködve az 1993/94-es tanévtől szakosító kép­zés keretében „közoktatási vezető szakot indított. Megfelelő számú je­lentkező esetén (20-40 fő) 1994 feb­ruárjától megindul a képzés a mis­kolci kihelyezett tagozaton is. A távoktatási rendszerben működő oktatási forma tervezett ideje 2 év, melynek végén a hallgatók állam­vizsgát tesznek és közoktatási veze­tő szakos oklevelet kapnak. „ A másoddiplomának számító és „F kategóriát biztosító oklevél meg­szerzésének feltétele egy pedagó­gusképző felsőoktatási intézmény­ben szerzett oklevél. Jelentkezni november 30-ig lehet a következő címen: Gergely László is­kolavezető, a kihelyezett tagozat szervezője, Matura Gimnázium 3531 Miskolc, Kiss Ernő u. 39/a. Te­lefon: napközben 46/334-868; dél­után 5 órától: 354-343. Nyílt nap Miskolc (ÉM) - A miskolci Kossuth Gimnázium és Óvónői Szakközépis­kola (Dayka G. u. 4.) pályaválasztá­si nyílt napokat szervez. November 22-én, hétfőn délután fél háromtól az érdeklődő általános is­kolai pedagógusokat, november 23- án, kedden délután két órától a vidé­ki nyolcadikos tanulókat és szülei­ket, november 24-én, szerdán délu­tán fél háromtól pedig a miskolci ál­talános iskolásokat és szüleiket várják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom