Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-18 / 270. szám

1993, November 18-, Csütörtök ...'ír Hírek - Tudósítások É SZAK^Magyarország 3 Dimag hitelezői választmány alakult Diósgyőr (ÉM - I.S.) - Bár­mennyire is hihetetlen, de a felszá­molás alatt álló Dimag Részvénytár­saság mindössze tizenöt embert fog­lalkoztat, ám - és ez is az igazsághoz tartozik - a cég bérbe adott üzemei csaknem hatezer embernek nyújta­nak munkát. A viszonylagos ellent­mondás abból adódik, hogy a Dimag egy vagyonkezelő társaság, az effek­tiv munkát viszont a szintén felszá­molás alatt álló Diósgyőri Nemesa­cél Müvek Kft. (DNM) végzi, bérleti dijat fizetve a termelőberendezése? kért. Mindez azért kívánkozott elő­re, mert tegnap megalakult, s első ülését megtartotta a Dimag hitele­zőinek választmánya. A Dimag fel­számolásáról a hivatalos tájékozta­tó az október hetedikén megjelent Csődközlönyben olvasható, s tegnap - mint ahogy a felszámolásra kijelölt Reorg Részvénytársaság helyi meg­bízottja, Haller János és Varga Sán­dor lapunknak nyilatkozva elmon­dotta - a cég csalaiem kétszáz hite­lezőjének képviseletében megala­kult a kilenc fős hitelezői választ­mány. Arra a kérdésre, hogy ponto­san mennyi a Dimag adóssága, nem kaptunk választ, azt azonban a fel­számolók nem titkolták: jelentősen meghaladja a részvénytársaság va­gyonát. Ez pedig nem jelent más: igen csekély a remény arra, hogy a hitelezők valaha is pénzükhöz jussa­nak. A Dimag legfőbb hitelezői az APEH, a társadalombiztosítás, a ke­reskedelmi bankok, és nagyon sok kisebb társaság. A hitelezői választó mány elnökéül az Állami Fejlesztési Intézet Rt.-t választották, feladata, hogy a törvényileg megszabott két éven belül befejezze a felszámolási eljárást. Értesüléseink szerint a Di- magvolt tulajdonosa, Klicsu András cége, a Nuovometall GmbH is a hi­telezők közé tartozik, ám semmiféle előnyt nem élvez. Liberális Internacionálé London (MTI) - A Liberális Inter- nacionálé jövő heti, Budapesten sor- rakerülő világkonferenciáján nyújt­ja át Mary Robinsonnak, az ír Köz­társaság elnökének a Szabadság-dí­jat Otto Lambsdorff, az Intemacio- nálé elnöke. Ezt a díjat a szervezet évente ítéli oda a szabadság és az emberi jogok előmozdításához külö­nösképpen hozzájáruló személyisé­geknek. A Liberális Internacionálé londoni központjában szerdán el­mondták, hogy a november 26-tól 28-ig tartó világkonferenciának há­rom fő témája lesz: a privatizáció, a nemzetközi egységesülési és integ­rációs folyamatok, és a kétpólusú vi­lág megszűnésének tanulságai. Ál­talában felmérik azt is, hogyan fej­lődött a liberalizmus a nemzetközi színtéren, különösen Afrikában és Ázsiában, és megvitatják, mit kell tenni a demokrácia, a türelem és az emberi jogok erősítésére világszerte. A világ 45 országának 75 liberális pártját képviselő szervezet tanács­kozása november 26-án kezdődik a budapesti kongresszusi központ­ban. Felelősségbiztosítás díjáról vitáztak Budapest (MTI) - A biztosító inté­zetek, az érdekelt kormányzati szer­vek és az érdekképviseletek részvé­telével csütörtökön összeül az a bi­zottság, amely eldönti, milyen összegű kötelező felelősségbiztosítá­si díjemelést javasol jövő év január 1-jétől az Állami Biztosításfelügye­let a pénzügyminiszternek. Az ÄBF illetékese az MTI munkatársának elmondta: a biztosítók, illetve a Ma­gyar Biztosítók Szövetsége 24,4 szá­zalékos díjemelést tartanak reális­nak. Ismeretes, hogy a MABISZ szá­mításai szerint a biztosítók múlt évi 62 milliárdos összdíjbevételének csaknem egyharmada, 20 milliárd forint származott a kötelező felelős­ségbiztosítási díjakból. A kárkifize­tés, a költség, a tartalékolás azon­ban ezt 2 milliárd forinttal megha­ladta. Ehhez járult még az az 1 mil­liárdos veszteség is, ami még 1991 júliusa - a. benzinárba épített díj megszűnte — és decembere között keletkezett. A biztosítók véleménye szerint az inflációval azonos mérté­kű díjemelés még mindig csak a szinten tartáshoz lenne elég, a 3 mil­liárdos veszteség ledolgozásához azonban nem. Képviselőink interpellációi Az encsi ruhagyár egyelőre nem lesz önálló Budapest (ISB - Ráthy Sándor) Úgy tű­nik, az encsi ruhagyár továbbra is a budapesti székhelyű Konsumex Keres­kedelmi Rt. birtokában marad, s a he­lyi dolgozók nem tudják megvásárolni qégüket. Minderre G. Nagyné Maczó Ágnes független kisgazdapárti és Pal- kovics Imre demokrata fórumos képvi­selők interpellációja nyomán derült fény. G. Nagyné Maczó Ágnes Az interpellációs kérdést feltevő Maczó Ágnes elöljáróban rövid tör­téneti áttekintést adott: az encsi gyár dolgozói már hónapokkal eze­lőtt megkeresték őt, s elmondták, a fővároshoz tartozó üzemet a Munka- vállalói Résztulajdonosi Program segítségével szeretnék megvásárol­ni. A dolgozók Maczó Ágnest és Pal- kovics Imrét megkérték arra is, hogy legyenek jelen azokon a tárgya­lásokon, amelyeket a privatizáció ügyében folytatnak. A képviselő asszonytól megtudtuk: a felkérés­nek eleget téve több, hosszú hónapo­kig eltartó egyeztetésen vettek részt. Ezek során nagyon sok prob­léma merült fel, de nem született vá­lasz arra a kérdésre, hogy megvehe- tik-e a dolgozók az encsi ruhagyá­rat? Éppen ezértezt a kérdést tették fel a képviselők a privatizációs mi­niszternek is. Szabó Tamás válaszában leszögez­te: híve az MRP-nek, de vannak ese­tek, amikor a gazdasági racionalitás nem engedi e privatizációs forma al­kalmazását. Á Konsumex Rt. eladá­sa kapcsán az Állami Vagyonügy­nökség igazgatótanácsa úgy döntött, hogy a vállalatot a társaságon belül alakult MRP-szervezetnek és a ve­zetői kivásárlást elősegítő MBO-hol- dingnak. A két szervezetből alakult konzorcium pedig azért nyerte el a vásárlás jogát, mert az igazgatóta­nács úgy látta jónak, ha a Konsu- mex-et egyben értékesítik. Szabó Tamás mindehhez hozzátette: csak a cég egyben maradása jelent garan­ciát a meglévő munkahelyek megőr­zésére, s csak ebben a formában van esélye a társaságnak arra, hogy megtartsa piacait. A miniszter el­mondta azt is, hogy a vevő konzorci­um ígéretet tett arra, hogy Encsen növeli a foglalkoztatottak számát, s két éven belül jelentősen megemeli az itteni gyár alaptőkéjét. Mivel a Konsumex-et egy MRP-szervezet és egy MBO-holding vette meg, Szabó Tamás úgy vélte, érdeksérelem sem történt. A viszontválasz lehetőségét kihasználó Maczó Ágnes nem tartot­ta elfogadhatónak a miniszter által elmondottakat. Leszögezte: az encsi dolgozók több szakértői véleményt is készítettek arról, hogy gazdasági szempontból miért lenne racionális az általuk alakított MRP-szervezet­nek eladni a gyárat. Hangsúlyozta, szemben a Konsumex egészével, az encsi gyár mindig is nyereségesen termelt, ezért minden kétséget kizá­róan önállóan is megállta volna a he­lyét. A képviselő asszony felvetette: a miniszter által vázolt megoldás azért is elfogadhatatlan, mert nem engedik önállósulni az életképes vi­déki gyárat. A parlament Maczó Ágnessel szem­ben 135 igen, 49 nem szavazattal, 50 tartózkodás mellett elfogadta a mi­niszter interpellációs válaszát. * Érvényesek-e idén az 1992-es va­gyonpolitikai irányelvek? Milyen kedvezményeket vehetnek igénybe a pályázatokon részt venni szándé­kozó dolgozók, ha hiányoznak erre az évre az irányelvek? - kérdezte Tompa Sándor szocialista képviselő a privatizációt felügyelő tárca nél­küli minisztertől. Szabó Tamás válaszában hangsú­lyozta: erre az évre nincsenek érvé­nyes vagyonpolitikai irányelvek, hi­szen a T. Ház most tárgyalja az idei és a jövő évre vonatkozó szabályo­kat. A munkavállalói kedvezménye­ket érvényes törvényekre támasz­kodva - az 1992-re rögzített eljárás­Tompa Sándor jogi szabályok alapján - az állam tu­lajdonosi szervezetei igazgatótaná­csi döntés alapján alkalmazzák. A miniszter megemlítette, hogy a Munkavállalói Részvényprogram révén mára már tízezren, több mint 60 vállalatnál szereztek tulajdont. Miklós Árpád Fotók: Laczó J. —Meg kívánja-e sérteni a külügymi­niszter a Szlovákiában élő magyar­ság önrendelkezési jogát is? - ezzel a címmel tett fel kérdést a Magyar Igazság és Élet Pártjának honatyá- ja, Miklós Árpád a külügyminiszter­nek. A képviselő - Jeszenszky Géza közelgő szlovákiai útja előtt-azt fir­tatta, hogy készül-e Szlovákiával is hasonló alapszerződés, mint amilyet Ukrajnával aláírt hazánk, és ame­lyet a MIÉP elvet. Ez - szerinte - már csak azért sem lemre csoda, mert - mint mondta - a külügymi­niszter jobbkezének, Bába Iván ál­lamtitkárnak a rokona a szlovákiai magyarok liberális pártjának veze­tői közé tartozik, és ez a párt szoros kapcsolatokat tart fenn az SZDSZ- szel. A miniszter távollétében válaszoló Kelemen András alaptalannak ne­vezte a címben szereplő állítást és visszautasította a MIÉP-es képvise­lő személyeskedő hangnemét, amelynek hátterében az államtitkár szerint az áll, hogy le akarnak járat­ni egy magyar diplomatát azzal, hogy családjában más politikai né­zeteket is képviselnek. Hasonló csa­ládokra Nyugat-Európában több példa van, mondta Kelemen András példaként hozva fel a német Vogel famíliát. Az államtitkár hangsú­lyozta: a magyar diplomácia az or­szágot ért rágalmakat határozottan utasítja rossza, nem kíván azonban sárdobálásba bocsátkozni. Megerő­sítette a miniszter azt is, hogy a Kü­lügyminisztérium kapcsolatot tart a kisebbségi magyarság szervezetei­vel, és tudatában van annak, hogy a kisebbségi magyarok nem a határok módosítását akarják. A holland belügyminiszter asszony magyarországi látogatása Budapest (MTI) - Tárcaközi együttműködési szerződés aláírásá­val ért véget szerdán Catharina Da­les holland belügyminiszter asszony háromnapos hivatalos magyaror­szági látogatása, amelyre Boross Pé­ter belügyminiszter meghívása alapján került sor. Szerdán a Bel­ügyminisztériumban megtartott sajtótájékoztatón Boross Péter be­lügyminiszter hangsúlyozta, hogy harmadszor találkozott a Holland Királyság belügyminiszter asszonya a magyai- belügyminiszterrel, s a már eddig kialakított jó kapcsolatot tovább erősíti az együttműködési megállapodás. A dokumentum szak­értői együttműködést és tapaszta­latcserét irányoz elő mind a rendőr­ségi, mind pedig a közigazgatási te­rületen, elsősorban a továbbképzés­ben és a nyelvoktatásban. Boross Péter hangsúlyozta, hogy a rend­szerváltás óta már eddig is jelentős segítséget kapott a Belügyminiszté­rium holland partnerétől. Erről a se­gítségnyújtásról Catharina Dales el­mondta: természetesének tartják, hogy lehetőségeikhez képest támo­gassák a magyarországi változáso­kat, s az a fontos, hogy egyenlő part­nerekként alakíthassák tovább a kapcsolatokat, annak ellenére, hogy a két ország közigazgatási és rendőr­ségi berendezkedése más. Pintér Sándorral, az Országos Rendőr-fő­kapitánnyal folytatott megbeszélé­sek fő témája a holland és a magyar rendőrségi szeivek együttműködése volt, ugyanis minden magyarorszá­gi rendőrségi egységnek partnere van Hollandiában. Deviza-bűncselekményben új eljárás Budapest (MTI) - A másodfokon el­járó Fővárosi Bíróság szerdán ítéle­tet hirdetett Klapka György bűnü­gyében: a devizagazdálkodás meg­sértése bűntettben hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság felmen­tő ítéletét, és új eljárás lefolytatásá­ra adott utasítást. Ugyanakkor helyben hagyta a csem­pészet bűntettével kapcsolatos fel­mentő ítéletet, de azt az elsőfokú bí­róságtól eltérő módon indokolta. A másodfokú ítélet kihirdetésén a vád­lott nem volt jelen; a tárgyaláson va­ló részvételre nem is kötelezték. Mint emlékezetes, a Pesti Központi Kerületi Bíróság március 16-án ki­hirdetett elsőfokú ítéletében felmen­tette Klapka Györgyöt az ellene egy- rendbeli üzletszerűen és jelentős ér­tékű vámárura elkövetett csempé­szet bűntettének, mint közvetett tettesnek, és az egyrendbeli különö­sen nagy értékre üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett deviza- gazdálkodás megsértésének vád­ja alól. A bíróság a csempészet vonatkozá­sában Klapka Györgyöt részben bűncselekmény hiányában, részben tévedés címén mentette fel, a devi­zagazdálkodást sértő bűncselek­ményt pedig nem látta bizonyítható­nak. A módosított vádirat szerint Klapka György -1989 októbere és 1991 áp­rilisa között - 293 millió forint vámértékben személygépkocsikat csempészett be az országba és érté­kesített belföldön. A devizagazdálkodást sértő cselek­ményt pedig 603 miihó forint érték­ben követte el azzal, hogy az összeg átváltása révén 14 millió márkát vitt ki az országból. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész és a vádlott védője fellebbezett, Klapka György tudomásul vette a döntést. 151 milliós adócsalás Zalaegerszeg (MTI) - Jogosulatlan fogyasztá­si adóvisszaigényléseivel összesen 151 millió fo­rinttal károsította meg az államot K.Gyula, bu­dapesti lakos. A Zala megyei rendőr-főkapi­tányságnak az ügyről szerdán sajtótájékoztatót tartott. Mint elmondták, a közgazdász végzett­ségű férfi profi módszerekkel gellénházi vállal­kozása tőkeszegénységének megszüntetése ér­dekében követte el a csalássorozatot. Saját és családtagjai nevén, s baráti kapcsola­tai révén az ország 16 megyéjében/!6 kft.-t, il­letve egy bt.-t hozott létre, s ezek székhelyeként mindig egy kisebb települést jelölt meg, ám ezek valódi üzleti tevékenységet nem folytat­tak. A létrehozott vállalkozások egymás között fiktív, valóságtartalmat nélkülöző számlákat bocsátottak ld és ezek áfa-tartalmát visszaigé­nyelték. Olyan termékeket, tevékenységeket tüntettek fel ezeken a számlákon, amelyek ér­tékének meghatározása speciális szakértelmet igényel, így az adóhatósági ellenőrzés azok fik­tív voltát nem tudta megállapítani. Jó példa az az eset, amikor K. Gyula profi forgatócsoport ál­tal készített idegenforgalmi filmet másolt át a saját külföldi videofelvételeire, s a 12 kazettát egyenként 6 millió forintos áron „adta el” vala­melyik vállalkozása nevében - több saját vállal­kozásának. Mivel a kft.-k áfa-visszaigénylé- si joga a számla beérkezésekor él, így minde­gyik vállalkozás vissza is igényelte az egy-egy alkalommal esedékes 1,25 millió forintot. Jött az újabb trükk: a „vevő” kft.-k a számlákat nul­la áfa-kulcsos szellemi tennék viszontértékesí- tésével egyenlítették ki. E szellemi termékeket szintén K. Gyula készítette. Ám mivel a kazet­tákat eladó társaságnál fogyasztási adókötele­zettség keletkezett, ennek „kivédése” céljából az eladó és a vevők szerződést kötöttek: azonos áron, átvételi elismervénnyel adják el a kazet­tákat egy - ugyancsak K. Gyula alapította - be­téti társaságnak. A bt. az eredeti eladó kft.-nek számla kíséreté­ben „visszaértékesítette” a filmeket, s így az visszaigényelhette a fogyasztási adót. Mivel a betéti társaság csak a számla kiegyenlítésekor kötelezett az áfa-befizetésére, ezért meglehető­sen tág határidőt szabtak számára a szerződés­ben. K. Gyula hasonlóan szövevényes módszerekkel jutott horribilis „áfa-bevételekhez” nagy mennyiségű, kiválogatott hulladékpapír érté­kesítéséből, mélyhűtött ételek gyártásáról szó­ló, maga készítette franchise és játékleírások eladásából. Vallomása szerint csupán az utóbbi két tevé­kenységből összesen 50-60 millió forint vissza­térítéshez jutott. A vállalkozásokhoz gyanútla­nul nevét adó 19 éves fia és 70 éves apja mind­erről semmit sem tudott. Egy „banánhéjon” bukott le: gellénházi vállal­kozása 17 millió forint áfával tartozott az adó­hatóságnak, amely akkor fogott gyanút, amikor K. Gyula nem fizette ki, ellenkezőleg: vissza­igényelte ezt az összeget. Az ÁPEH feljelentése alapján különösen nagy értékre elkövetett csalás bűntettének alapos gyanúja miatt folyik ellene eljárás. A rendőrségi törvény pártközi egyeztetése Budapest (MTI) - A rendőri intézkedések sza­bályozása volt napirenden a rendőrségi tör­vénnyel kapcsolatos hétpárti egyeztető tárgya­lássorozat szerdai fordulóján a Belügyminiszté­riumban. Wekler Ferenc, a Szabad Demokraták Szövet­ségének képviselője elmondta: e témakörben nincsenek alapvető nézetkülönbségek a koalíci­ós és az ellenzéki oldal, illetve az egyes pártok között. Az SZDSZ olyan javaslatokat teijesztett be, amelyek egyértelműen megfogalmazzák az intézkedő rendőrök jogait, illetve megvédik az állampolgárokat a felesleges zaklatásoktól. Wekler elmondta: a szabaddemokraták komp­romisszumosjavaslatot nyújtottak be a rendőr­kapitányok kinevezésévei kapcsolatban. Az el­képzelés lényege: az ORFK vezetőjét nem a mi­niszterelnök, hanem a köztársasági elnök ne­vezné ki. Az SZDSZ lemondana az önkormány­zatok vétójogáról a megyei és városi kapitányok kinevezésénél, de előírná azok évenkénti írásos beszámolóját. Amennyiben az illetékes önkor­mányzat a beszámolót két alkalommal nem fo­gadná el, úgy kötelező lenne a rendőrkapitány felmentése - mondta Wekler Ferenc. Józsa Fábián belügyi államtitkár az SZDSZ ja­vaslatáról az MTI-nek elmondta: a megyei és városi rendőrkapitányok beszámolási kötele­zettségét a törvény jelenlegi koncepciója is tar­talmazza. Az államtitkár ugyanakkor elfogadhatatlan­nak tartja, hogy a kapitányokat önkormányza­ti nyomásra kötelező legyen leváltam, mert így politikai elemekkel terhelt döntések is szület­hetnének. Józsa Fábián véleménye szerint a szabaddemokraták magukra fognak maradni az ORFK vezetőjének kinevezésével kapcsola­tos javaslatukkal. Abban ugyanis konszenzus körvonalazódik a pállok között, hogy az orszá­gos rendőr-főkapitányt a miniszterelnök nevez­ze ki, de kötelező legyen a jelölt parlamenti meghallgatása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom