Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-17 / 269. szám

1993. November 17., Szerda Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Termel az RDH kényszerszünet után Ózd (ÉM) - Több hónapos kényszer- szünet után újból termel az ózdi ko­hászat egyetlen, még megmaradt, s viszonylag korszerűnek mondható termelőegysége, a rúd- és dróthen- germú: Információnk szerint eg}'hó­nappal ezelőtt indultak meg a hen­gersorok, elsősorban a Diósgyőri Ne- mesacélmű Kft. bugáinak felhasz­nálásával, de alapanyagot vásárol­tak a szomszédos Szlovákiából is. Az RDH valamivel több, mint félezer dolgozója naponta és átlagosan 350-700 tonna terméket állít elő és szállít a piacra. Terveik szerint az év végéig cirka 40 ezer tonna hengerelt ám hagyja el a gyártósorokat, s eh­hez számítható még az év eleji mint­egy 11 ezer tonnás mennyiség. Kétségtelen, az ózdiak számára a legutolsó pillanatban jött az a meg­állapodás, amely szerint a diósgyőri­ek alapanyagát abszolút minimálá­ron vásárolhatják meg, s így tonnán­ként 20 ezer forintért juthatnak a bugához. Ezzel teremtődött meg a lehetőség a hengersorok újraindítá­sára, s úgy kalkulálnak, hogy ebben az évben biztos lesz munkájuk. A jö­vő évi tervekről még tárgyalnak. PHARE segítség pályázatot nyertek Budapest (MTI) - Azt remé^ük, hogy az a PHARE-program által fi­nanszírozott technikai segítség, amelyet az International Develop­ment Ireland Limited (IDI) nyújt az MBFB-nek hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank a Nemzetközi Befektetési Bankok integráns részévé váljon - mondta Bányai Miklós, a bank ve­zérigazgatója a program hivatalos bejelentésén. Az IDI, amelyik megnyerte a 750 ezer ECU értékű támogatás lebo­nyolítására kiírt pályázatot, az ír ICC Bank szaktanácsadó cége. Sza­kemberei 18 hónapon keresztül se­gítik majd az első magyar befekteté­si bank tevékenységét. Programo­kat dolgoznak ki működésének fej­lesztésére, a tervek közt szerepel to­vábbá a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank érdekeltségébe tarto­zó hat cég átvilágítása is. Amint azt Bányai Miklós az aláírás alkalmá­val elmondta a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank jelenleg 8,6 mil­liárd forintos alaptőkével és mintegy 20 milliárd forintos mérlegfőösz- szeggel rendelkezik, és szeretnék ha három év múlva az alaptőke 30 mil­liárd forintra emelkedhetne, ami 2-300 milliárd forintos főösszeg megvalósítását tenné lehetővé. A Magyar Nemzeti Banktól az MBFB hamarosan megkapja a azokat az engedélyeket is, amelyek révén ki­léphet a nemzetközi tőkepiacra. En­nek segítségével biztosíthatja majd közép és hosszú távú céljaihoz a for­rásokat. Ez annál is időszerűbb, mi­vel a jelenlegi alaptőkéjét már teljes egészében felhasználta kihelyezése­ihez az MBFB. Növekvő kínálat, az ÁVÜ ajánlatai Budapest (MTI) - Az Állami Va­gyonügynökség a folyamatosan nö­vekvő kárpótlási jegy kibocsátására való tekintettel fokozatosan bővíti a kárpótlási jegy ellenében megvásá­rolható vagyoni kínálatot. Az ÁVÜ sajtó és marketing igazga­tósága szerint a közeljövőben továb­bi 30 milliárd 728 millió forint érté­kű vagyont ajánl fel a vagyonügy­nökség. Ebből több mint 15 milliárd forint értékű vagyon vásárolható meg kárpótlási jegyért. Ezen felül - az elsősorban kárpótlásra jogosul­tak számára is elérhető nyilvános ajánlattételi eljárás keretében - az Állami Vagyonügynökség mintegy 2 milliárd forint névértékű értékpa­pírt hoz forgalomba. Kertbarát program Miskolc (ÉM) - A Mathiász János Kertbarát Egyesület ma tartja soros ülését 16 óra harminc perces kezdet­tel. A program ezúttal: mit kell és mit lehet metszeni? A kontultációt Kerbolt Gyula kertészmérnök veze­ti. A foglalkozást Miskolcon, a Hat- vanötösök utcájának 17-es szám alatti Nyugdíjasok klubjában tart­ják. Nem szűnt meg, csak átalakult Ami a bányászkodásból megmaradt Rudabányán Gipszbánya Felsőtelekesen Szarvas Dezsó Rudabánya (ÉM) - Ha valakit ér­dekel a magyarországi vasércbányá­szat múltja, Rudabánya határában belepillanthat, s a szó legszorosabb élteimében átélheti annak történel­mét. Nem csak a radabányai múze­umban, ahol a bányászat ezernyi tárgyi emlékét, európai hírű érc- és ásványgyűjteményét tekintheti meg, de az elhagyott külszíni fejtés óriási kráterében is, ahol a felső mű­velési szinteken még bemászhat, -kúszhat azokba az úgynevezett lili­puti fejtésekbe amelyeket az 1200- as években nyitottak, műveltek. Mindezeken túl pedig az idő múlá­sán elmélkedve sétálhat azon a föld­darabon, amelyen emberszabású előember ősünk tízmillió esztendő­vel ezelőtt átadta földi porhüvelyét az utókornak, hogy egy radabányai bányász egy lignit berakodásban megtalálja koponyájának maradvá­nyait, mely lelet aztán Rudapithe- cus névre keresztelve bevonult az emberi faj őstörténetébe. Mondják, hogy amikor a tudós őstörténész megpillantotta a leletet, elharapta pipájának csutoráját, percekig sza­ladgált izgatottan dolgozószobájá­ban. Megdőlni látszott ugyanis a tu­dománynak ama állítása, hogy az előember ősünk csakis a földgolyó déli tekéjén élt, a leletek ugyanis a Rudapithecus felleléséig csak a tá­jékról kerültek elő. S hogy előkerül­tek a csontok - s ebben nincs is vita - azt csakis és kizárólag a bányász­kodásnak köszönhető. A csontok megvannak, látható is a rekonstruált koponya másolata a radabányai múzeumban, bányászat viszont nincs. Illetve van, csakhogy a törzsökös radabányai bányászok szerint az csakis másolata, utánza­ta a réginek, arra jó, hogy emlékez­tessen a dicső múltra. Az a múlt pe­dig a radabányai mélyművelésű va- sércbányószatot jelenti, amely mint említettük, évszázados hagyomá­nyokra épült, s a hatvanas években jutott el a csúcsra, amikor is 1300 bányász évente 5-600 ezer tonna 31-32 százalékos vasérctartalmú bamavasércet hozott a felszínre, melynek feldolgozására 1960-ban felépült a radabányai ércdúsító mű. De bányásztak itt melléktermék­ként pátvasércet, kisebb mennyi­ségben rezesércet, amit aztán Recskre szállítottak dúsítani. Úgy tűnt, hogy a bánya jó megélhetést, biztos jövőt jelent még jó néhány év­tizedig. De hát nem így történt, s en­nek jelei már megmutatkoztak a nyolcvanas évek elején, amikor a bá­nya esetleges bezárásáról már kósza hírek jutottak Rudabányára a „felső szintekről”. Veres Imre: „De azért nem kell lebecsülni" Fotó: Szarvas Dezső Néhány évig tartott a vajúdás, amíg kimondatott az ítélet. Az utolsó fej­tés a 200-as szinten, az új keresztvá­gatnál 1985 elején mégmúködött, de az esztendő második felében már csak az eszközöket, gépeket, az érté­kes berendezéseket mentették a külszínre, majd 1986 elején meg­szűnt az ország egyetlen mélyműve­lésű vasércbányája. A múltról, jelen­ről beszélgettünk az „utódszervezet” a Ruda-Gipsz Kft. igazgatójával, Ve­res Imrével.- A bányászat költséges volt, gazda­ságtalanná vált, az állam megszűn­tette a korábban kapott árkiegészí­téseket - mondja. - A bezárásról 1986-ban hozott határozatott a Gaz­dasági Bizottság. A bányával együtt, magától értetődően megszűnt mű­ködni az ércdúsító is. Ezerhárom­száz bányász maradt tulajdonkép­pen munka nélkül, de akkor még könnyebb volt elhelyezkedni a kör­nyező bányaüzemekben. Sokan szénbányászok lettek, háromszáz bányászt nyugdíjaztunk, mások a perkupái üzemünkben és Sajóke- resztúrban az ércdúsító műben ta­láltak munkát. Kenyér nélkül csak kevesen maradtunk. Mindaddig, amíg a kereslet hiánya miatt be kellett zárni a perkupái bá­nyát is, ahonnan nagy mennyiség­ben talajjavításra szolgáló anhidri- tet hoztak a külszínre. A bányára tu­lajdonképpen a mezőgazdaság tette fel a lakatot, hiszen a pénztelenség okán talajjavításra a legtöbb gazda­ságban éveken át egyetlen fillért sem fordítottak. A bányát bezárták és elárasztották vízzel.- Abból nem is lesz bánya sohasem- mondja az igazgató. - Annál is in­kább nem, mert anhidrit található és bányászunk is Felsőtelekesen, a gipszbányában. Évente mintegy 30 ezer tonnát szállítunk Berementre, a cementgyárba. A felsótelekesi bá­nyát 1989-ben készítettük elő műve­lésre, s még abban az évben 80 ezer tonna gipsz alapanyagot termel­tünk. Két esztendővel később már 300 bányásznak adott munkát a gipsz- és a dolomitbánya, valamint a feldolgozóüzem. Ez a létszám a gé­pesítés, valamint a gazdaságosságot szolgáló szervezések következtében mostanra 150 főre csökkent. így vi­szont megélünk. És van is mun­kánk, nem panaszkodhatunk. Az idei terveink 200 ezer tonna nyers­gipsz termelésére szólnak, ebből 150 ezer tonna kerül a hazai cementgyá­rakba, kisebb részére a mezőgazda­ság, ezen belül is a gombatermesz­tés biztosít piacot, 25-30 ezer tonnát pedig helyben dolgozunk fel a régi ércdúsító területén kialakított gipszégetőben.- Akkor hát, ennyi maradt a rada­bányai bányászkodásból?- Ennyi. De azért ezt sem kell lebe­csülni. Mert megél belőle másfélszáz ember, és családja. Jelenleg. De ép­pen mert tavaly, és az idén is már nyereséggel működünk a jövő bizta­tó; tekintélyes pénzeket költhetünk fejlesztésekre, fejtéselőkészítésre, de tervezzük egy feldolgozóüzem építését is. Szóval, nem szűnt meg, csak átalakult a bányászkodás Ru­dabányán. Vigyázz, kész, zárjegyek) Miskolc (ÉM-I.S.)-Bárjó néhány hete annak, hogy az utcákról, közte­rületekről eltűntek az alkalmi szesz- és cigarettaárasok (akiknek igen­csak jól jövedelmezett ez a tevékeny­ség), de az úgynevezett záijeggyel el­látott termékek csak a jövő év első napjától kerülnek forgalomba. Itt és most nincs másról szó: az állam, mo­nopóliumának bevételeit a jövedéki törvény előírásainak megfelelően következetesen behajtani szándéko­zik. Magyarán: csak olyan dohány- és szeszipari cikkek gyárthatók, hozhatók forgalomba, s importálha­tok, amelyeken „adózott termék” fel­irat, zárjegy-olvasható. Még egyszerűbben: nem gyártható és nem hozható forgalomba olyan ital- és olyan dohánynemű, amely­nek gyártója nem fizette be az adót az államkasszába. Rozsnyai Géza pénzügyőr százados, a Vám és Pénzügyőrség Borsod-Aba- új-Zemplén és Heves megyei Pa­rancsnoka lapunk érdeklődésére el­mondotta: a zárjegyek kiadása de­cember elsején kezdődik Budapes­ten, a Markó utca 17. szám alatt. A jövedéki engedéllyel rendelkező ke­reskedők május 31-ig türelmi időt kapnak, addig záijegy nélkül forgal­mazhatják meglévő készleteiket, ezután viszont nincs pardon. Külön­ben a zárjegyeket meglehetősen ne­héz hamisítani, terméktől függően különböző színekben - szürkéskék, szürkésbama, okkeres-bama, ké­keszöld - kerülnek piacra. Megyénkben a Sátoraljaújhelyi Do­hánygyár, a Miskolci Likőripari Vál­lalat, több kisebb szeszfőzde, a sze­rencsi Nestlé, s egyéb cég termékei­re kerül rá a zárjegy januártól. Különben aki e nélkül hozza forga­lomba gyártmányát, az jövedéki bír­ságot fizet, mi több, a hatóság bün­tetőeljárást kezdeményez ellenük. És ami még lényeges: ha a pénz­ügyőr rajta kapja azt a vásárlót, aki zárjegy nélküli cikket vesz, azt is megbünteni. Függetlenül attól: ó csalt a pénztárcáját kívánta megkí­mélni. Kárpótlási jegyért állami tulajdon Budapest (MTI) - Már több mint 20 ezer em­ber szerzett résztulajdont kárpótlási jegye el­lenében a Pillér Ingatlanbefektetési Alapban - hangoztatta Nagy Elek, a PRD Pradent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. vezérigazgatója az alap hétfői sajtótájékoztatóján. A Pillér-jegyeket december 3-áig lehet még je­gyezni kárpótlási jegy ellenében, mégpedig úgy, hogy három darab 1000 forint címletértékű kár­pótlási jegyért négy darab 1000 forintos névér­tékű befektetési jegyhez juthatnak a kárpótlá- sijegy-tulajdonosok. A társaság vezetője szerint a jegyzési időszak végéig mintegy 3,2 milliárd forint értékű Pillér befektetési jegyet fognak ér­tékesíteni, ebből eddig 2,55 milliárd forintnyit jegyeztek le. A jegyzők többsége a kárpótolt ma­gánszemélyek közül kerül ki, de a tavaszi jegy­zési időszak tapasztalatai alapján az önkor­mányzatokat is érdekli ez a befektetési lehető­ség. Sepsey Tamás államtitkár, az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke elmond­ta: már több mint 13 milliárd forintnyi kárpót­lási jegyért vásároltak állami tulajdont. A Pil­lér jelentőségét az államtitkár abban látja, hogy ez volt az a befektetési lehetőség, amely eddig a legtöbb kárpótolt magánszemély befektetési szándékát volt képes összpontosítani. A kárpót­lás jelenlegi helyzetéről szólva az államtitkár elmondta, hogy az első kárpótlási törvény alap­ján eddig 53 milliárd forint értékű kárpótlási je­gyet és 2,8 milliárd forint értékű utalványt kap­tak a kárpótoltak, és az ügyek 99 százalékában már megszülettek a határozatok. A második kárpótlási törvény alapján 7 milliárd forint ér­tékű kárpótlási jegyet adtak ki, és előre látha­tóan az év végéig megtörténnek a határozat ho­zatalok a fennmaradó ügyekben is. Az Állami Vagyonügynökség nevében felszólaló Kovács Kálmán beszámolt arról, hogy a Pillér sikerén felbuzdulva az ÁVÜ már dolgozik a Pillér II. In­gatlanbefektetési Alap létrehozásán. Az első in­gatlanalappal szemben azonban ennek’rövi- debb, mintegy 6 éves lesz a fútamideje. Kovács Kálmán megemlítette azt is, hogy egy értékpa­pír befektetési alap létrehozásán is dolgozik az ÁVÜ, amelynek portfoliójában privatizált vál­lalatok részvényei lennének. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 130 üzletben össze­sen 87,213620 millió forint forgalmat bo­nyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvények forgalma (88 promt és három opciós kötés) névértéken 15,4200 millió fo­rintot, árfolyamértéken számolva pedig 42,904500 millió forintot tett ki. A befekte­tési jegyek árfolyamértékű forgalma 245 500 forint, a kárpótlási jegyeké 22,621600 millió forint, az államkötvényeké 18,8720 millió forint, a diszkont kincstárjegyeké 1,35840 millió forint volt. A Dunaholding egy üzletben forgott, 18 400 forintos áron. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index (ideiglenes) nov. 16-án: 1194,24 +17,81 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. november 16. Pénznem Angol font 146,75 Ausztrál dollár ' 64,98 Belga frank* 273,17 Dán korona; Finn marka 16,79 Francia frank 16,76 Holland forint 51,91 ír font 138,35 Japán yen* .92,72 Kanadai dollár 74,83 Kuvaiti dinár ^ 330,82 Német márka 58,26 Norvég korona 13.39 plasz líra** 59,17 Osztrák schill.* 828,38 portugál escudo* 57,13 Spanyol peseta* 71,46 pvájci frank 65,97 Svéd korona ____11,98 p SA-dolláf fPfÍ98,69 ECU (KP) 111,53 Valuta Vétel Eladás 149,55 66,22 277,83 14,59 17.19 17.04 52,77 140,95 93,92 76.23 336,32 59.22 13,63 60,45 841,98 58.23 72,98 67.05 12.24 100,25 113,49 Deviza Vétel Eladás 147,75 148.45 275.67 276,83 ’ jT.04 17.'ki 52.21 ' 52.43 93,12 93,42 33268 333*76 58,59 58,83 ■13,49 13,55 833.07 836.47 7261 *72.59 12,10 12,16 99.32 -mm 112,43 112,93 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Oldalképek
Tartalom