Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-02 / 256. szám

1993» November 2., Kedd Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Rába-újdonságok Győr (MTI) - A Rába ismét gyárt autóbusz alvázakat; az elővárosi, a városi, és a távolsági közlekedésben használható autóbuszhoz készülő részegység az európai emissziós és zajvédelmi előírásoknak megfe­lel - jelentették be a napokban Győrött. A Rába Rt.-nél tartott bemutatón Zalán Barnabás vezérigazgató a le­hetséges hazai vásárlópartnereket, felhasználókat tájékoztatva az új­donságokról, egyebek között kijelen­tette: a korszerű magyar haszonjár­művek kifejlesztése nélkül a hazai járműipar alkatrészgyártó vagy bér­munkás szintre süllyedhet, s akkor munkahelyek ezrei vesznének el. Ez az út járhatatlan, a kihívásra egyet­len válasz a versenyképes autóbusz, teherautó lehet, amely hazai szelle­mi tőkét és magyar munkaerőt tes­tesít meg. A vezérigazgató a továbbiakban szólt a motor és a futómű fejleszté­sekről. Beszámolt arról, hogy a kör­nyezetkímélő D10-es motorok soro­zatgyártását ez év közepén kezdték meg. Győrött, Pécsett és Budapes­ten 150 autóbuszt már a környezet­kímélő Rába motor hajtja. A prog­ram jelentőségét felismerve a kör­nyezetvédelmi tárca nemrégiben döntött arról, hogy újabb 800 autó­busz motorjának környezetkímélő­vé alakítását támogatja. A futómű­veknél a fejlesztések a súly- és a zaj- csökkentésre irányulnak. A három Rába-világszabadalmat tartalmazó futómű család - amely az idei In- dustria kiállításon nagydíjat nyert - minden téren megfelel a követelmé­nyeknek. A termékfejlesztésen kívül a mi­nőségbiztosítás élvez előnyt a Rá­ba műszaki fejlesztésében, muta­tott rá a vezérigazgató, majd hoz­zátette, hamarosan 100 milliós nagyságrendű ráfordítással a nagy- vállalat egész tevékenységét átfo­gó európai minőségbiztosítási rend­szert honosítanak meg. Az ISO 9000-es rendszer a vevők számára jelent majd garanciát. Döntés a DDFO-ról Miskolc (ÉM) - Mint arról a Diós­győri Foglalkoztatási Társasággal foglalkozó írásunkban beszámol­tunk (ÉM 1993. október 14.) az Or­szágos Foglalkoztatási Alapítvány kuratóriuma októberben dönt a DIFO jövőjéről. A kuratórium 28-án csütörtökön tárgyalt a témáról, melynek ered­ménye: a társaság a jelenlegi formá­ban — az eredeti elképzeléseknek megfelelően -1994. július 14-ig mű­ködhet. Azok a dolgozók, akiknek nem sikerül addig elhelyezkedniük, munkanélküli járadékban részesül­nek majd. A társaság ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a döntés nem zárja ki, hogy önfinanszírozó társaságként, hasonló tevékenységi körrel', az említett határidőn túl is működjön a foglalkoztatási szer­vezet. Vállalkozásbarát APEH Debrecen (MTI) - Hajdú-Bihar megyében vállalkozásbarát tevé­kenységet folytat az APEH - mond­ta Zombor Sándor, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatója. Ez pedig - mint kiderült - annyit je­lent: ellenőrzési munkájukkal nem hátráltatják a vállalkozások műkö­dését, szolgáltatásaikkal pedig kife­jezetten segítik azt. Zombor Sándor szerint Hajdú-Bihar megyében az országosnál jobb az «adózási stabilitás”: a megyében élők és gazdálkodók nagy többsége eleget tesz adózási kötelezettségé­nek. A visszaéléseket többnyire az áfa-visszaigénylések kapcsán köve­tik el a térségben; ennek ismereté­ben megszigorították az áfa-kiuta­lás előtti ellenőrzéseket, aminek »kézzel fogható” eredménye, hogy az idén eddig 284 miihó forint jogtalan áfa-visszautalást akadályoztak meg. A kötelező nyugtaadás kapcsán ked­vező változásról számolt be az APEH hajdú-bihari igazgatója: a pi­acokon és közterületen ámsítók kez­denek partnerekké válni, amire ab­ból következtetnek az ellenőrök, hogy csitulni látszik a nyugtaadási kötelezettség miatt az APEH-et hi- báztatók tábora - hangzott el az APEH debreceni sajtótájékozta­tóján. Beruházás nélkül nem megy... Szétveretett egy struktúra - az ország felélte tartalékait Agonizál a diósgyőri kohászat Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - I.S.) - Igen kemé­nyen fogalmazott a Gépipari Tudo­mányos Egyesület megyei elnöke, Joósz Gábor az egyesület legutóbbi megyei fórumán, amikor is a gazda­ság rendszerváltás utáni helyzeté­ről, alakulásáról vitatkozott a mű­szaki értelmiség. Nem kevesebbet állított, mint hogy az utóbbi három évben jószerivel hozzá nem értők kerültek vezetői posztokra, felélte az ország a tarta­lékait. A három év alatt volt olyan ipari és kereskedelmi miniszter, aki közelről még gyárat, üzemet sem lá­tott, aki egy traktort összetéveszt egy tankkal, akinek alapelvei közé tartozott a piaci törvények draszti­kus alkalmazása a hátrányos hely­zetű magyar iparnál, s aki miután szétzüllesztette az ipart, értelmes, gyakorlott vezetőket félreállított, fo­kozta a pénzügyi sorban állást - fel­felé bukott. A hozzáértőnek ígérke­ző utódot igen hamar pénzügymi­niszterré nevezték ki, az ő utódjának meg alig van támasza, így lobbizása sem érezhető. A fórumot követően Joósz Gábor la­punknak elmondotta: a gazdasági kormányzatnak azt kellene megér­tenie, hogy iparra szükség van, ipar nélkül egy ország nem érvényesül­het. Az egyszerűen elfogadhatatlan a mérnök-társadalom részéről, ame­lyet annak idején Bőd Péter Ákos ál­lított, hogy tudniillik szét kell verni a múltból örökölt nagyvállalati struktúrát. Azzal perszer egyetérte­nek, hogy a gazdaságtalan cégeket bezárják, de jól prosperálókat-csak azért mert nagy a vállalat - bún szétverni. Példaként hozta fel az Észak-magyarországi Állami Építő­ipari Vállalatot, amelyet felszámol­nak, s amelynek évi 300 millió forin­tos exportot hozó vasszerkezeti üze­mét is padlóra küldték ezáltal. Joósz szerint helytelen gazdaságpo­litikát követ a kormányzat azáltal, hogy bizonytalanságban hagyja a vállalkozókat, hogy nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az ipari tőkét megmozdítsa. Élbizony­talanodott a mérnök-társadalom, hi­szen a megyében öt év alatt jószeri­vel az egy Chinoin ampullatöltő üze­met, és a sátoraljaújhelyi öntödét le­számítva nem történt számottevő beruházás. Ha csak nem tekintjük a benzinkútépítéseket, meg a parkoló- kártya-rendszer bevezetését an­nak... Nincs karbantartás sem, s a műszaki értelmiség egyre inkább úgy érzi: nincs szükség munkájára. A gépgyár, a kohászat, a bánya, az építőipai-, a mezőgépipar agonizál. A Gépipari Tudományos Egyesület a leendő új kormánynak azt javasol­ná, hogy mindenekelőtt az iparral, a nemzetgazdasággal foglalkozzon, mentse ami még menthető, ne en­gedje a további kótyavetyéléseket, ne aszerint osztályozza a különböző társaságokat, hogy milyen piacra exportálnak. Tudomásul kell venni: számunkra a keleti piac megtartása, visszaszerzése létfontosságú. A Vagyonügynökség háza tájáról Budapest (ÉM) - Az igazgatóta­nács megtárgyalta a Számítástech­nika, Kommunikáció és Innovatika Rt. tulajdonosi struktúráját, tőke­szerkezetét. Az SZK3 két jogutódja közül az egyik feladata az érdemi te­vékenység, a másiké az ingatlanva­gyon továbbvitele. Ä döntés értelmében a kötelezettsé­geket, azaz az adósságállományt va­gyonarányosan kell szétosztani. Az igazgatótanács ezenkívül hozzájá­rul a Vízivárosi Vagyon- és Ingatlan- kezelő Kft. (az SZKI egyik jogutódja) október 30-ávaI kezdődő végelszá­molásához is. A jövő év januárjától a többségi állami tulajdonban lévő társaságok vezető tisztségviselői ré­szére fejlesztési programok, trénin­gek szervezéséről és beindításáról hozott határozatot az igazgatóta­nács, amelyhez a szükséges pénz­ügyi fedezetet pedig a PHÁRE Iroda biztosítja. Értékelték a Híradástechnikai Anyagok Gyára Rt. ÁVÜ tulajdon­ban lévő részvényeinek eladására kiírt pályázatot is. A 210 millió forin­tot kitevő részvénycsomag az állami tulajdon 50,1 százaléka. A pályázat­ra egy vételi ajánlat érkezett a Smart-Elektronik Kft.-ből és a Transcoop Kft.-ből álló konzorcium­tól. Az ajánlatot elfogadják, ha a be­fektető csoport a vételárat készpénz­ben, egyösszegben kifizeti. Az 1990-ben átalakult Volán Tefu Rt. Jegyzett tőkéje 1,5 milliárd fo­rint. A privatizáció koncepciója sze­rint elsődleges cél a decentralizálás, ám az erre kiírt pályázat eredmény­telenül zárult. Az igazgatótanács ko­rábbi döntése értelmében a vagyon 51 százalékra ismételt pályázatot kell kiírni. Ezen felül 20 százalék tu­lajdoni hányadot a dolgozók részére kell elkülöníteni. A pályázatra beér­kezett két jelentkező közül a rész­vénycsomagot egy magánszemé­lyekből és egy cégből álló konzorci­um nyerte el. Értékelték a Papíripari Vállalat Piszkei Papír Rt.-ben lévő tulajdon- részének eladására vonatkozó két­fordulós pályázat első fordulóját. Az öt ajánlattevő közül a másodük for­dulóra három pályázót hívtak meg. A tenderben meghirdetett 51 száza­lékos részvénycsomagon kívül az igazgatótanács döntése értelmében 20 százalékot a munkavállalók szá­mára kell elkülöníteni. Részvénytársasággá alakítják a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek Válla­latot. A vállalat új neve Salgótarjá­ni Acélárugyár Rt. Az igazgatóta­nács döntése értelmében kezdemé­nyezik, hogy a gazdasági társasággá történő alakulás után a cég hitelál­lományát az ÁVÜ megvásárolja. A garanciavállaláshoz a PM egyetér­tése szükséges. A javaslatot a jövő héten terjesztik a gazdasági kabinet elé. A Lábatlani Cementipari Kft. priva­tizálása során a társaság svájci tu­lajdonba kerül. A bányatörvény ér­telmében a mészkő állami tulajdon­ban van, s a kitermelés után kerül a vállalkozóhoz, aki ezért bányajára­dékkal fizet. A400 millió forintos vé­telárból a vevő 200 milliót fizet azon­nal, a fennmaradó részt pedig akkor, ha jogerőre emelkedik a veszélyes hulladékok égetésére vonatkozó en­gedély. Jogutód nélkül szűnik meg a Buda­pesti Harisnyagyár. A cég jelenleg 38 főt foglalkoztat, tipikusan kiürült vállalat. A gyár négy részvénytársa­ságot illetve egy kft.-t hozott létre, s az igazgatótanács döntése értelmé­ben az adósságokat ezek között kell felosztani, majd a gyárat végelszá­molásai meg kell szüntetni. Az igazgatótanács elfogadta, hogy a kárpótlási kínálat szélesítése céljá­ból az ÁVÜ befektetési társaságot hozzon létre. A befektetési lehetősé­gek javításával foglalkozó javaslat főként akülfóldön élő magyarok kez­deményezésére született. Olyan gazdasági társaság létrehozása te­hát a cél, amely ennek a körnek kí­ván segítséget nyújtani. Törekedni kell arra, hogy a befektetési társa­ság ÁVÜ-ÁV Rt. közös alapítással jöjjön létre. Két állás jut száz munkanélkülire Miskolc (ÉM - ME) - A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ legutóbbi összesítő jelenté­se ezúttal sem kecsegtet túl sok biz­tatóval, ami az állásnélküliek szá­mának alakulását illeti. Szeptem­ber végén 78 335 személyt tartottak nyilván munkanélküliként, durván 1000 fővel -1,4 százalékkal - többet, mint egy hónappal korábban. A munkanélküliségi ráta 20,9, ami 7-8 százalékkal haladja meg az or­szágos átlagot. A létszámnövekedést részben a pá­lyakezdők beáramlása okozta, bár a júliusi, augusztusi növekedéshez képest visszaesett az emelkedés. Szeptember folyamán 25 gazdálko­dó szervezet jelentett be előzetesen 1350 főt érintő létszámleépítést. Eb­ből 11 vállalat 800 dolgozóját decem­berben kívánja elbocsátani, döntően Ózd és Miskolc térségében. A mun­kanélkülivé váló dolgozók az építői­pari, az élelmiszergyártó, a vasko­hászati, illetve a gépipari ágazatból kerülnek ki. A leggyakoribb indok még jelenleg is a jogutód nélküli megszűnés, de nem ritka a belső ke- resletszúkülés és a szervezeti átala­kulás kikényszerítette döntés sem. A bejelentett, valamint a feltárt üres álláshelyek száma 1550 volt, azaz megyénkben továbbra is két munka­hely jut 100 emberre. Az ágazati megoszlás sem változott az iparban, a közösségi szolgáltatásban, vala­mint az építőiparban van némi esély a révbejutásra. A munkahelyek területi megoszlása egyenetlen, szakmai összetételük - különösen a nehéz helyzetben levő mikrokörzetekben - egyoldalú. így például több körzetben csak varró­nőket, textilkonfekcionálókat keres­nek. A munkanélküliség kistérségi elosz­lásában az eddig kialakult különb­ségek változatlanul fennállnak. Miskolc és Tiszaújváros körzetében- annak ellenére, hogy továbbra is itt él a regisztráltak egynegyede - a megye más területeihez képest könnyebb a helyzet. A többi részen a gazdaságilag aktív népességből leg­alább minden ötödik, de Encs, Gönc, Edelény és Szikszó vonzásában átla­gosan minden harmadik ember kényszerül várhatóan hosszabb ide­jű tétlenségre. Az év kilencedik hónapjában közel 38 ezer munkanélküli kapott mun­kanélküli járadékot vagy segélyt, ez 2100-zal kevesebb a korábbinál. A hónap folyamán 5000 főnek szűnt meg az ellátása. Közülük hozzávető­legesen kilencszázan találtak állást, 550-en valamilyen aktív munkaerő- piaci programhoz kapcsolódtak, il­letve nyugdíjasok, előnyugdíjasok lettek. Sajnos azonban háromezernél töb­ben azért kerültek ki a rendszerből, mert kimerítették az ellátási jogo­sultság időtartamát.-----------JEGYZET-----------­A tiszta „tizenkettő Bekecsi Szabó László Volt már film ennek ellenkezőjéről - a pisz­kos tizenkettőről... Készült már dokumen­tum a „piszkos tizenkettőről”-környezetvé­delmi szempontok szerint, vagyis az ország tizenkét „legpiszkosabb” városáról. Ez a tizenkettő, tiszta és makulátlan. Mert még alig „huszonnégy órásak”. Ugyanis hétfőtől egy igazán szép és európai mércé­vel mérve is nívós üzem kezdte meg műkö­dését a Borsod Volán Rt.-tiél. Átadták a sa­ját kivitelezésben készült motorfelújító üze­met, melyet az államtitkár Rajkai Zsolt avatott fel a hétvégén. Miközben a népes ér­deklődő szakmai közönség ismerkedett az üzemmel, a tiszta pedáns műhelyben tizen­két -jórészt fiatal - szakember a gyakorlat­ban mutatta be az autóbusz motorok felú­jításának „volános” technikáját. A - szinte - hermetikusan elzárt motorvizsgáló üzem­részt, ahol e fiatalok majdnem patikai tisz­taságú körülmények között dolgoznak, kü­lön számítógépes vezérlésű teremből ellen­őrzik a felújításra váró, illetve a felújított autóbusz motorának műszaki paramétere­it. Zajt alig hallani a próbapadról, kipufo­gógáz-mérést, fordulatszám-ellenőrzést egy külön kabin biztosítja, az ember azt hiszi, nem is javító-felújító üzemben jár... Bizonyára megszereti majd új munkaterü­letét a fiatal gárda, hiszen az ergonómiai szempontokat a legmesszebbmenőkig figye­lembe vették-kik is?-a tervezők, akik szin­tén itt dolgoznak. A - szinte gyermekarcú - fiatal technoló­gus Simon Zoltán, nagy büszkeséggel, és szakmai intelligenciával mutatta be az üze­met, ahol - úgy látszik már ilyen is van-a tisztaság, a környezet védelme az esztétikai igényesség nem csak szükségszerű, de ter­mészetes velejárója is lesz a termelésnek... Valuta Dónkőrt1'''*' 2ll'69 273,33 270.80 271,96 Finnmarka * 16i)3 17^33 ”*17*08'' iV'ÍR Holland forint Kuvaiti dinár Norvég korona Osztrák schilló ^29.37 S42,97 S34jjjggg| Spanyol peseta* 72’.63 74J5 73,23 73j61 66,08 67,16 Svéd korona Tőzsde Index (ideiglenes) nov. 1-jén: 1155,82 -0,25 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. november 1. Pénznem Angol font Deviza Vétel Eladás Vétel Eladás 146,06 148,86 146,96 147,66 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 90 üzletben összesen 1099,601640 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi na­pon árfolyamértéken. Á részvények forgalma (56 promt és egy opciós kötés) névértéken 4,3400 millió forintot, árfolyamértéken pedig 8,636300 millió forintot tett ki. A befektetési je­gyek árfolyamértékű forgalma 149 500 forint volt. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 24,3240 millió forintra rúgott. Kárpótlási jegyi S 65 t 60 H 55 £50- tőzsdei e'adásiátfagár-görbe ■ nemvoltkőlés * minimális vételárajánlat a brókercégektől a a brókercégek maximális eladásiar-ajánlata M11!1111U1 ■i II11 i’’ nini mmag-Lit Ili! 1 !ií ■“H Ö 8 SS 2 Sí '' "rí" a = = 8 Ilit O i i ^ ~ x *! X >< 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom