Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-16 / 268. szám

1993. November 16-, Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarorszáo 3 Magyarországi médiapolitika Bécs (MTI) - A legfrissebb magya­rországi megnyilvánulásokból a Die Presse azt a következtetést vonja le, hogy Magyarországon folytatódik a harc a televízió és a rádió feletti be­folyás megszerzéséért. A tudósítás abból az alkalomból ka­potthelyet az osztrák lap médiákkal foglalkozó oldalán, hogy várható a fontos belpolitikai döntés a média- törvény parlamenti napirendre tű­zéséről. Ez - írja a lap - a jelek sze­rint valamennyi pártnak érdeke. A cikk részletesen beszámol arról, hogy Nahlik Gábor a sztrájkbizott­ság követeléseit inkább szociális mint politikai jellegűnek minősíti. Antall József és Göncz Árpád legú­jabb állásfoglalása éppúgy szerepel a cikkben, mint a pártok olyan meg­nyilvánulásai, amelyekből követ­keztetés vonható le a médiatörvény napirendre tűzésével, a szándék ko­molyságával kapcsolatban. Joó Rudolf Madridba utazott Budapest (MTI) - Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium közigaz­gatási államtitkára Julian Arivalo Arias, a spanyol Védelmi Miniszté­rium közigazgatási államtitkára meghívására - katonai küldöttség álén-hivatalos látogatásra Madrid­ba utazott - tájékoztatta az MTI-t a HM Sajtóosztálya hétfőn. A delegá­ló részt vesz a magyar-spanyol ka­tonai vegyes bizottság második ülé­sén. Ezen többek között áttekintik a ma­gyar-spanyol katonai együttműkö­dés jelenlegi helyzetét is. Siemens-értekezlet Budapesten Budapest (MTI) - A Siemens AG alközponti telefonrendszerek üzle­tágának képviselői ez évi munkaér­tekezletüket a budapesti Hilton Szállodában tartják. A hétfőn meg­kezdődött rendezvényre a világ 80 országából 410 Siemens-vezető ér­kezett hazánkba. A világméretű találkozó kapcsán a német cég és magyar leányvállalatá­nak vezetői sajtótájékoztatót tartot­tak a Siemens jövőbeni magyaror­szági stratégiájáról. Háklár László, a Siemens Kft. Budapest vezérigaz­gatója bejelentette: az anyavállalat ngy döntött, hogy magyarországi te­vékenységének erősítése érdekében fokozatosan összevonja a jelenleg ónálló jogi személyként működő vál­lalkozásainak egy részét, és megala­kítja a Siemens Rt. Magyarországot, nmly a Siemens egységes arculatá­nak kialakítását kívánja szolgálni. A német cég ez idáig mintegy 150 núllió márkát fektetett be Magya­rországon, s jelenleg már 15 vállala­ta van hazánkban. T2 Aj részvénytársaság 1994. janu­ár elsején alakul meg, ami azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi vállalat azonnal integrálódik az rt.- oe. Ez többéves folyamat lesz. Honatyáink Venezuelában Caracas (MTI) - Mind Mexikóban, ®nnd pedig Venezuelában példa ér­tékűnek tartj ák a magyarországi de­mokratikus átalakulás békés meg- ralósítását, s a közép-európai tér- hegben élenjárónak a modernizáció terén eddig elért eredményeinket - •hangoztatta az Országgyűlés két la- 'n-amerikai országban járt küldött­ségének tapasztalatait összefoglal- a Dombach Alajos alelnök, a dele­gáció vezetője. A magyar törvényhozók hétfőn haj­nalban Caracasból indultak vissza Budapestre. A küldöttség a venezuelai kong- esszus vezetőivel, a köztársasági el­nökkel és a külügyminiszterrel foly­atott megbeszélések mellett felke­lte Guayana tartományt, az or- Szág nehézipari központját, ahol a második legnagyobb vízi erő­müvét is megtekintette, s találko- °tt a mintegy hatezres venezuelai magyarság képviselőivel. otnénv János caracasi magyar nagykövet fogadást adott a delegá­ló tiszteletére, amelyen többek kö­pött Fernando Ochoa Antich külügy­miniszter és a politikai, gazdasági mot számos más kiemelkedő képvi- aeloje volt jelen. Két órára megálltak a vonatok Figyelmeztető sztrájk volt a tárgyalások előtt Üres az állomás... Tegnap reggel két óra hosszáig megbénult a vasúti forgalom az országban, oár a sztrájk igazán senkinek sem jó, de az utasok megértőit voltak. Fotó: Laczó József Illésy Sándor Miskolc (ÉM) - Hatvanhét sze­mély- és nyolc tehervonat vesztegelt tegnap reggel öt és hét óra között a MÁV Miskolci Üzletvezetósége terü­letén lévő állomásokon: négy vasúti szakszervezeti tömörülés dolgozói kétórás figyelmeztető sztrájkot tar­tottak. Paradox: bár a munkabe­szüntetés a MÁV Részvénytársaság vezetői szerint 46 millió forint vesz­teséget okozott az Rt.-nek, de mivel két órán keresztül nem ment a vasút, így elvileg a veszteség sem gyarapodhatott. Ám más az elmélet, és más a gyakorlat. Az öt vasúti szakszervezet közül négy - közöttük a Mozdonyvezetők Szakszervezete - hirdetett figyel­meztető sztrájkot. A legtöbb vasu­tast számláló Vasutasok Szakszer­vezete (VSZ) - mivel a múlt héten a többi érdekvédelmi szövetség meg­döbbenését és értetlenségét kiváltva külön alkut kötött a vasút vezetésé­vel - elállt a sztrájktól. Ennek kö­szönhető, hogy nyitva tartottak a jegypénztárak, a pályaudvarok és az állomások személyzete a sztrájk ide­je alatt is dolgozott, havat lapátolt. Persze mozdony nélkül nem megy, a szerelvények így álltak, a veszteglő vonatokon fűtés, világítás volt. A hi­vatalos statisztika szerint ország­szerte 1750-en vettek részt a mun­kabeszüntetésben, de mint ahogy a Mozdonyvezetők Szakszervezeté­nek és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének miskolci ügyvi­vői, képviselői hétfőn hajnalban la­punknak nyilatkozva a Tiszai Pá­lyaudvaron elmondották: csak a miskolci üzletvezetőség területén több, mint kétezren értettek egyet a sztrájkfelhívással. A VSZ tagjai kö­zül is akadtak többen, akik csatla­koztak a sztrájkolókhoz. Arra a kérdésre, hogy végezetül mit kívánnak elérni, a munkabeszünte- tők képviselői elmondották: minde­nekelőtt a munkahelyek védelme ér­dekében tiltakoznak, emelett köve­telik a bértarifarendszer módosítá­sát, valamint a kollektív szerződés újra fogalmazását. Elfogadhatatlannak ítélik meg a nagyarányú létszámleépítést, ami­kor összvasúti szinten több, mint 2 millió túlórát teljesítenek évente, s a jövő évre beígért kétszeri béremelés­sel sem értenek egyet. Főleg azért nem, mert a másodszori emelés idő­pontjának 1994 második felét jelöl­ték meg, s senki sem biztos abban, hogy az ígérvényt tevő jelenlegi kor­mány akkor még prosperálni fog. Egyébiránt a vasutas dolgozók idei átlagos nettó kereste - a szakszerve­zetek szerint - havi 16 639 forint, egy pályakezdő mozdonyvezető mű­szakpótlékokkal együtt nettó 15 847 forintot, egy gyakorlott mozdonyve­zető 23 426 forintot visz haza. Azt különben a cég vezetése is elismeri, hogy a vasutasság nincsen túlfizet­ve, jelentős eredménynek tartják azonban, hogy három év alatt több mint két és félszeresére, 25 ezer fo­rint fölé emelkedett a dolgozók át­lagkeresete, a mozdonyvezetőké pe­dig meghaladja a 37 ezer forintot. Igaz, ők bruttóban számoltak. A részvénytársaság vezérigazgatója tegnap is azt hangsúlyozta: a jövő ért béremelésről tovább folytatják a tárgyalást a szakszervezetekkel. Nem tudnak azonban eltérni legu­tolsó ajánlatuktól. Erről már a Vas­utasok Szakszervezete és Scham­schula György közlekedési minisz­ter között megállapodás jött létre. Ennek értelmében a munkáltató to­vábbra is a bérek kétszeri emelését javasolja, január 1-jétól 12,5 száza­lékkal, július 1-jétől pedig további, legalább 11 százalékkal. Ennek ha­tására - a kollektív szerződésben a további kedvezményeket is figye­lembe véve - 25,4 százalékkal emel­kedne a vasutasokbére, ami a vezér- igazgató szerint minden dolgozó szá­mára elfogadható ajánlat. A szak- szervezetek követelését, & 27-28 százalékos béremelést a MÁV álla­mi segítséggel sem tudja teljesíteni. Amennyiben a további tárgyaláso­kon sem születik megállapodás, az érdekképviseletek november 29-től egy általános vasúti sztrájk meghir­detését is elképzelhetőnek tartot­ták. Ezzel kapcsolatban Csárádi Já­nos vezérigazgató elmondta: egy ilyen általános sztrájkra nem kerül­het sor, hiszen az a megegyezést nem segítené, és naponta 1 milliárd forint veszteséget okozna a jövőre 28 milliárd forintos veszteséget prog­nosztizáló vállalatnak. A vasúti forgalom tegnap a havazás­nak is .köszönhetően”, csak délután két óra tájban állt helyre. Fogyasztói árak — létminimum Budapest (MTI) - Októberben az elmúlt hónapokénál kevésbé, 1,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Egy év alatt a növekedés így 22 százalékot tett ki. Tavaly októ­berben 2,5 százalékos volt az árnö­vekedés, a 12 havi index pedig 23,4 százalékos - tájékoztatta a Közpon­ti Statisztikai Hivatal az MTI-t. Szeptemberben a havi áremelkedés 2,9 százalék, augusztusban 1,8 szá­zalék volt. Áz élelmiszerárak októ­berben is nagyobb ütemben emel­kedtek, mint az iparcikkek árai. Az élelmiszerek - elsősorban a kenyér, tej, sertészsír és cukor - októberben 3,1 százalékkal voltak drágábban, mint szeptemberben, az egyéb fo­gyasztási cikkek árai pedig átlago­san 1,2 százalékkal emelkedtek. Eb­ben a hónapban nem voltak érdem­leges hatósági áremelések, s a fo­rintleértékelés közvetlen árnövelő hatása is csak szűk körben érvénye­sült. Az egyéves tendenciát figye­lembe véve is elsősorban az élelmi­szerek drágultak a legnagyobb - 27 százalékos - mértékben, de csak­nem ugyanilyen mértékben emelke­dett a szolgáltatások ára is. A tartós fogyasztási cikkek és a háztartási energiahordozók 12 hónap alatt 11,2, illetve 15,1 százalékkal drágul­tak. Az év első 10 hónapjában a fo­gyasztói árszínvonal átlagosan 22,8 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. így az év végéig 23 százalék körüli éves árindexszel lehet számolni. A statisztikai számítások szerint az átlagos, két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi család létminimuma októberben 46 900 fo­rintot tett ki, s az áremelkedésekkel összhangban a létminimumérték növekedése szeptemberhez képest e családtípusnál összesen 800 forint. A létminimum egy főre jutó összege legmagasabb a városi egyedülállók­nál, októberben elérte a 16 500 forin­tot. A legalacsonyabb ott, ahol két felnőtt és négy 15 éven aluli gyer­mek él községi háztartásban, nekik 55 500 forintból kell megélni. Korlátozza a tulajdonszerzést Ráthy Sándor Budapest (ISB) - A tárca új terveze­te sem ad megfelelő választ azokra a tulajdon- és birtokviszonybeli kér­désekre, amelyek napjainkban ater- mőfóld vásárlása és bérlése kapcsán felvetődtek - állítják a Mezőgazda­sági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetségének (MOSZ) szak­értői. Alapvetésük a következő: a kormánynak nincs megalapozott ag­rárpolitikai koncepciója, ebből kö­vetkezően kiérlelt földbirtokpolitika kialakítására sincs lehetőség. Nem lehet tehát csodálkozni azon sem, ha a földtörvény-tervezet két legkriti­kusabb pontjának a tulajdonra és a használatra vonatkozó paragrafuso­kat tekintik a szakemberek. A Földművelésügyi Minisztérium, valamint az Igazságügyi Minisztéri­um által október elején ismételten benyújtott tervezet hét fejezetből áll. Sorrendben: a törvény hatálya, a termőföld tulajdonjogának megszer­zése, a termőföldek használata, a birtoktagok kialakítására irányuló eljárások, a termőföld hasznosítása és védelme, a talaj védelme, s végül a hatálybalépés és az átmeneti ren­delkezésekről szóló fejezetet tartal­mazza a javaslat. A MOSZ szakér­tőinek ezzel kapcsolatos állásfogla­lása szerint a legnagyobb gondot a termőföld-tulajdonszerzés korláto­zása okozza, ami mind a belföldi ma­gánszemélyekre, mind a belföldi jo­gi személyekre kiterjed. Ók össze­sen 300 hektár, 600 aranykorona ér­tékűnél nem nagyobb területet bir­tokolhatnak. Külföldiek egyelőre egyáltalán nem vásárolhatnak ter­mőföldet. Ezzel szemben az állam tulajdonszerzési jogosultsága kor­látlan marad, s ehhez hasonlóan - tartási, öröklési és ajándékozási szerződés úiján - gát nélkül szerez­hetnek termőföldet a helyi önkor­mányzatok és a közalapítványok is. A szakértők szerint a szóban forgó tiltásnak és korlátozásnak az alábbi következményei lesznek: egyrészt az állampolgárok az „egy család egy lakás” rendelkezéshez hasonlóan ezt a szabályt is kijátsszák majd. En­nél nagyobb gond viszont az, hogy a korlátozások konzerválják az irreá­lisan alacsony földárakat. A potenci­ális vásárlói kör, a kereslet törvényi szűkítése ugyanis egyértelműen az árak emelkedése ellen hat. Ezen túl­menően pedig bizonyosan felgyor­sulnak a spekulatív célú földvásár­lások. A szakértők szerint e gondok­kal azonos problémát jelent az is, hogy a tervezet a helybenlakókat nem részesíti elővásárlási lehető­ségben, s kedvezményes vásárlási hitel és befektetési kedvezmény nyújtásával nem sarkallja őket a gazdálkodáshoz szükséges optimá­lis birtoknagyság kialakítására. Kritika fogalmazható meg a haszon- bérleti elképzelésekkel összefüg­gésben is: a tervezet belföldi és kül­földi bérlő esetében 500 hektárig en­gedélyezi a föld használatát. Kivé­telt csak a gazdasági társaságok és a szövetkezetek képeznek, amelyek 2500 hektárnyi területet vehetnek bérbe. A bérlet időbeli korlátozásá­nak oka nem világos a szakértők számára: így érthetetlen, hogy mi­ért csak 30 évre, illetve erdő eseté­ben csak egy termelési időszakra ve­heti bérbe a gazdálkodó a területet.-----------JEGYZET-----------­Jó statok és tények Fecske Csaba Jóslásokba nem bocsátkozom, politikustól ez felelőtlenség, mondja elnéző mosollyal az egyik frakcióvezető, miután habozás nélkül megjósolta pártja jövő évi választásigyőzel­mét. De az előbb jósolt, próbálkozott a riporter, mire a frakcióvezető, az nem jóslás volt, ha­nem tényközlés. Magabiztos megnyilatkozás, nem vitás, tényként kezelni egy jövőbeni dolgot. Nem tudom, a kötelező kincstári optimizmus diktálta-e, vagy valami bigott, a realitások­kal mit sem törődő megátalkodottság. Abba most nem mennék bele, hogy mit ér­tek jósláson és mit tényközlésen, de arra roppant kíváncsi volnék, mire alapozza a képviselő úr ezt a felhőtlen reményt, ami már-már több, mint optimizmus? Mi az, ami meggyőződése szerint felsora­koztatja pártja mögé a választókat? Nem ártana tudni nekünk sem, ha már rájuk szavazunk. Miért is tesszük azt? Lemondott posztjáról Kaposvár (MTI) - Szita Károly, Kaposvár al­polgármestere megvált a Fidesz Somogy me­gyei szervezetének elnöki posztjától. Ezt hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be, azt követően, hogy vasárnap a párt megyei választmányi ülé­sén a tagság elfogadta lemondását. Döntését azzal indokolta: nem akarja, hogy összeférhetetlenséggel vádolják a képviselő­testületben. Annál inkább se, mert „a város olyan nagyhorderejű döntések előtt áll, mint például a jövő ért költségvetés, és én nem aka­rom, hogy politikai csatározások vonják el a fi­gyelmet a fontos feladatoktól” - mondta. Áz ügy előzményéhez tartozik, hogy egy képvi­selő már a választást követő közgyűlésen le­mondásra szólította föl az alpolgármestert, azt állítván, hogy a két tisztség betöltése összeférh­etetlen. Szita Károly akkor is, most is azt áhí­totta, hogy a Fidesz a lehető legkörültekintőb­ben járt el új alapszabályának elfogadása előtt, s éppen az ilyen esetre vonatkozóan állásfogla­lást kértek a Belügyminisztériumtól. Ezt figye­lembe véve határozták meg, mit tekintenek párttisztségnek. A megyei választmány elnöki tiszte nem tartozik ezek közé - jelentette ki a lemondott elnök, aki úgy vélte, nem követtek el semmit, ami törvénybe ütköző lenne. Konferencia a madárvédelemről Sarród (MTI) - Nemzetközi madártani és ma­dárvédelmi konferencia kezdődött hétfőn Sar- ródon, a Fertő-tavi Nemzeti Park központjá­ban. Áz egy hétig tartó tanácskozás résztvevői a közép-kelet-európai országok madárvédelmét igyekeznek összehangolni. A szakmai és mód­szertani eszmecserén a nyugat-európai madár­védelmi szervezetek is képviseltetik magukat. A tanácskozás egyik rendezője, a Bird Life In­ternational. A cambridge-i székhelyű nemzet­közi szervezet felkarolja a nemzetközi jelentő­ségű madárélóhelyek védelmét - mondotta az MTI munkatársának érdeklődésére Waliczky Zoltán, a madárvédelmi program európai koor­dinátora. Sokoldalú támogatást ad azoknak az országoknak, ahol fejletlen a madárvédelem, szakmai segítséget nyújt és kapcsolatokat köz­vetít az e területen tevékenykedő nyugat- és ke­let-európai szervezetek között. Á hazai madár- védelmet illetően rámutatott: viszonylag elfo­gadható a helyzet, az infrastruktúra fejletlen­ségének előnyös oldala ugyanis, hogy helyen­ként még csaknem érintetlen területek is akad­nak, ahol megmaradnak az értékes madárfa­jok. Mindazonáltal e térségben is számon tar­tanak veszélyeztetett fajokat. Ilyen egyebek kö­zött a Fertő-tó környékén a nagykócsag, a nyá­ri lúd, a vörös gém, továbbá a Hanságban a tú­zok, a haris, a hamvas réti héja. Ellopott „ételhordó” Miskolc (ÉM) - Hiába volt a riasztóberendezés, a kutya, a kerítés. Az utóbbit kibontották és pén­tekié virradó éjjel ellopták a miskolci Sütő Já­nos utcai gondozási központ egyetlen jó autóját. A vegyes hasznosítású Volkswagen Transporter leírása: kávébarna színű, rendszáma CTB 903 - volt. A központ dolgozói nagy hiányát látják a járgánynak, hiszen rendesen ezzel szállították 150 miskolci idős embernek az ebédet, bonyolí­tották a bölcsődék ételszállítását, ,az anyagbe­szerzést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom