Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)

1993-11-11 / 264. szám

1993. November 11., Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK^Magyarország 3 Gabonafeldolgozók a stabil árakért Budapest (MTI) - A jelenlegi gabo­na- és takarmányárak irreálisan magasak. Alacsonyabb, de stabil árakra van szükség a termelők, a fel­dolgozók, az állattartók érdekeit fi­gyelembe véve - mondta Makay György, a Magyar Gabonafeldolgo­zók, Takarmánygyártók és -Keres­kedők Szövetségének főtitkára az MTI-nek. A szakember szerint a je­lenlegi magas gabonaár a tapasztal­ható hiánypszichózis következmé­nye. Az étkezési búza tonnájáért je­lenleg több mint 13 ezer forintot kér­nek, míg a kukorica ára átlagosan 11 ezer forint. Jövő év tavaszára azon­ban a tőzsdei határidős jegyzéseket figyelembe véve ezek az árak 14-15 ezer forint körüliek lesznek. A hazai szükségletek kielégítésére elegendő gabona termett, így hiány­ról nem lehet beszélni. A kiegyenlí­tett piaci helyzet érdekében a föld­művelésügyi miniszter engedélyez­te 400 ezer tonna takarmánygabona importját, és ugyanakkor 400 ezer tonna kukorica, valamint takar­mánykeverék kivitelét. Az árak mérséklése azért lehet fontos, mert csökkenti a további kényszervágá­sokat. A VOSZ független a politikától Budapest (MTI) - A Vállalkozók Országos Szövetsége továbbra is pártoktól és politikai erőktől függet­len munkaadói tőketulajdonosi ér­dekképviseleti szervezetként kíván működni, ez nincs ellentétben azzal a törekvéssel, hogy a VOSZ aktív kapcsolatra törekszik a politikai pártokkal. Ezt fogalmazza meg a szervezet elnökségének beszámolója a legutóbbi küldöttközgyűlés óta el­telt időszakról. A beszámolót szerdai ülésén vitatta meg a következő kül­döttgyűlésre készülő elnökség. Az elmúlt évi tevékenység értékelése­kor a szervezet vezetősége több je­lentős lépésről számolhatott be. El­készült és nyilvánosságra került a VOSZ új programja Egy vállalkozói alternatíva címmel. A szervezet tá­mogatta a társadalombiztosítási ön- kormányzatok megalakulását, sőt saját képviselőket is juttatott az egészségbiztosítási és nyugdíjbizto­sítási testületekbe. Skoda rendőröknek Budapest (MTI) - Negyvenkilenc Skoda személyautóval gazdagodott szerdán a rendőrség járműparkja. Túrós András vezérőrnagy, az Or­szágos Rendőr-főkapitányság köz- biztonsági főigazgatója adta át ün­nepélyesen 14 megye körzeti megbí­zottjainak a kék lámpákkal felsze­relt 45 Skoda Favoritot és 4 Skoda Formant. A körzeti megbízottak több falura kiterjedő munkájukhoz eddig általában saját autójukat használták. A Porsche Hungária - amely eddig Volkswageneket szállí­tott a rendőrségnek - pályázaton nyerte el a mostani üzletet. Szövetség a répatermelőknek A termelő haszna csak fele a kiskereskedőének A cukorrépa-termelők jövőre 5000 forint előleget kapnak hektá­ronként - műtrágyára, vegyszerekre Fotó: EM-archív Szerencs (ÉM - B.Sz.L.) - Három me­gye - Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat- már-Bereg és a házigazda, Borsod- Abaúj-Zemplén - cukorrépa-termelői gyűltek össze tegnap Szerencsen, nagy a répatermesztes jövőjéről, a cukorellátási gondokról, a termelői érdekképviseletről cseréljék ki gon­dolataikat, mondják el véleményü­ket. A Szerencsi Cukorgyár Rt. vonzás- körzetében termelő magángazdák, kft.-k, részvénytársaságok és szö­vetkezetek azonban nem elégedtek meg csupán az ágazat gondjainak, bajainak a felsorolásával, hanem a gazdasági kihívásokra egy érdek- képviseleti szervezet létrehozásával válaszoltak. Ugyanis a szakembe­rek egy előkészítő bizottságot alakí­tottak már korábban, amely bizott­ság a Rákóczi-vár színháztermében javaslatot tett egy szövetség mega­lakítására. így született meg a Szerencs-térségi Cukorrépatermesztők Szövetsége, mely a három megye répatermelői­nek érdekeit képviseli majd. Az ala­kuló közgyűlésen a Szerencsi Cukor­gyár Rt. is képviseltette magát, így a termelők közvetlenül is értesül­hettek a jövő évi répatermelési árak­ról. Ez évben még 2150 forint ton­nánkénti alapárat adott a társaság a répatermelőknek a répáért, jövőre ez 3000 forintra módosul, noha a cu­koripar nem egy sikeres ágazat eb­ben az évben. A termelőknek azonban nem kell el­szomorodni, mivel a termeltető jövő­re 5000 forint előleget biztosít hek­táronként. Minden termelőnek mű­trágyára, vegyszervásárlásra ad hi­telt, ugyancsak hitelben adja a vető­magot, így aki szerződést köt, mint­egy 43 ezer forint hitelhez juthat hektáronként. A termelők azonban nem a termeltetőtől félnek, sokkal inkább az ország általános gazdasá­gi helyzetétől, amelyben folyamato­san csorbulnak a termelők érdekei. (Import cukorrépa, import interme­dier cukortermékek, import cukor miatt.) A már megalakult termékta­nács sem tudja kifejtem tevékenysé­gét, hiszen annak egyik feltétele az, hogy a termelőknek legalább 35 szá­zaléka annak legyen tagja. Ekkor is­meri el a kormány is az érdekképvi­seletet. Ehhez a terméktanácshoz kívánnak csatlakozni a három megye terme­lői, akik majd' tízezer hektáron fog­lalkoznak cukorrépa-termeléssel. Ezért alakították meg szövetségü­ket, melynek elnökéül a Szerencsi Mezőgazdasági Rt. vezérigazgató­ját, dr. Osvay Györgyöt választot­ták. A 356 cukorrépa-termelő érdekét felvállaló szervezet nyitott, ahhoz egy-két hektáros gazdák is csatla­kozhatnak ajövőben. Az edelényi Coburg-kastély sorsa Hatvani Zoltán interpellációja a Parlamentben Dombrovszky Adám Budapest (ISB) - Borsod-Abaú j-Zemp- lén szabaddemokrata képviselője e héten interpellálta a környezet- és te­rületfejlesztési minisztert az edelényi Coburg-kastély ügyében. Mint el­mondta, nagyon értékes nemzeti kincsről van szó, de a felmerülő kér­déseket egyik minisztériumból a má­sikba toljak, és soha nem adnak rá választ. A kastély 1730 körül épült Edelényben, gyönyörű barokk épület és Magyarország legértékesebb mű­emlékei között tartják nyilván. 1987 óta toldozzák-foldozzák, ahogy az állami költségvetésből telik rá. Pedig a kastély iránt igen nagy a külföldi tőke érdeklődése. Svéd, hol­land, német vállalkozók tervei kö­zött az is szerepel, hogy üdiiló-kas- tély-szállót, illetve golfközpontot lé­tesítenek belőle. A város vezetőinek azonban nincs felhatalmazása az ér­demleges tárgyalásra. Miközben a térségben 40 százalékos a munka- nélküliség, s ha a bánya is bezár a jö­vő év végén, akkor a férfilakosság 90 százaléka marad munka nélkül. Természeti adottságaival e táj pedig megélhetést nyújthatna sokaknak az idegenforgalom révén. A kastély sorsa egyben a megoldás kulcsa is, az pedig a kormány kezében van. Hatvani Zoltán arra kért választ, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv akarja-e és tudja-e hasznosíta­ni a kastélyt. Mi a tulajdonos terve? Ki dönt a kastélyról? Tarján Lászlóné, a minisztérium ál­lamtitkára válaszában kifejtette, hogy a kastély az állami tulajdonban tartandó műemlékek között szere­pel. Az erre vonatkozó végleges dön­tést a műemlékvédelmi törvény elfo­gadása fogja megerősíteni. Az épület 1992-ben a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet kezébe került. 1990-ig összesen 37 milliót fordítottak az ál­lagvédelmi munkákra. 1995-ig elő van irányozva a belső nyílászárók felújítása, a tereprendezés, a hom­lokzatfelújítás, a falképrestaurálá­sok és a melléképületek rendbetéte­le. Az idegenforgalmi hasznosításnak elvben nincs akadálya. Mód van a bérleti szerződés megkötésekor a kastély állapotának, illetve a becsült helyreállítási költségnek a figyelem­be vételére. Sem kormányrendelet, sem más jogszabály nem tiltja, vagy nem akadályozza az önkormányza­tot, hogy bárkivel tárgyaljon a hasz­nosítás ügyében, vagy tájékozódjon az érdeklődők funkcionális elképze­léseiről. A cél az, hogy amíg a tele­pülés szempontjából is jó hasznosí­táshoz megfelelő partnert találnak, a mindenkori pénzügyi lehetőségek függvényében folyamatosan halad­janak az állagvédelmi munkák. Emellett keresik a - várhatóan ide­genforgalmi - rendeltetést az önkor­mányzattal egyeztetve. Az épülete­gyüttes eladását kivéve bármilyen más megoldás szóba jöhet a szüksé­ges anyagi erő bevonására. Hatvani Zoltán viszontválaszában kifejtette, hogy nem kapott feleletet a kérdéseire, s a jelek szerint min­den marad a régiben. Nem is fogad­ta el az államtitkári választ. A par­lament viszont 130 igen szavazattal 74 ellenében, 9 tartózkodás mellett ezt megtette.-----------JEGYZET----------­K eletre tartva Szarvas Dezső A folyamat már évekkel ezelőtt ismert volt, illetve megkezdődött. A német vállalatok, a német tőke mindenkit megelőzve látott fan­táziát, lehetőséget Keleten, a keleti piaco­kon. Német beruházók jelentek meg első­ként szűkebb hazánkban, Borsodban is, ők vették meg az első üzemet a Borsodi Vegyi Kombináttól, hogy aztán nem kevés pénz ráfordításával korszerűsítsék, meghonosít­sanak egy világszínvonalat képviselő tech­nológiát. Az eredmény ismert: a müncheni székhelyű Linde Gas a napokban adta át Európa legkorszerűbb, ipari gázgyártó üze­mét Kazincbarcikán. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a német, és nem csak a német tőke Magyarországon való megjelenésével egyidőbenjó néhányon állították, hogy mi a tőke számára csupán tranzit ország vagyunk, tulajdonképpen nem is minket céloztak meg, ugródeszká­nak használnak, amelyről kellő lendület vehető. Mert a cél: a kiterjedt, nagy lehető­séget kínáló szovjet, illetve azóta már orosz piac. Elhangzottak, publikálódtak másmilyen vélemények is, igaz, jobbára politikai fel­hangokkal: eladják, kiárusítják az orszá­got... Csak azért jönnek, hogy letörjék a ha­zai konkurenciát... - hallani manapság is egynémely politikusunktól. És bizonyára halljuk majd mind gyakra bban a választá­sok felé közeledve. Mondani persze lehet, szabad, ám de igencsak hasznos, örvende­tes lenne megnyilatkozásokat hallani arról, hogyan is képzelik kellő tőke nélkül korsze­rűsíteni a korszerűnek korántsem mondha­tó honi ipart, leépült gyárainkat, az elma­radott infrastruktúrát, hogyan teremthet­nénk munkahelyeket... és még folytathat­nánk. Mert pénzünk az nincs. Ettől függet­lenül persze közelíthetünk, igyekezhetünk Európába, csak nagyon göröngyös lenne az úp még az unokánk fia számára is. Am a tőke - ha meg is hallja az átkokat - nyereségelvű, csak a legritkább esetben re­agál az átkokra, nem riad vissza. Szeren­csére. Nem riadt vissza a német tőke sem. Bizonyítja ezt a német ipari és kereskedel­mi kamarák szövetségének (DIHT) egy, a napokban megjelent tanulmánya, amely szerint:„...egyre több német vállalat kíván­ja az elkövetkezendő években termelését részben vagy egészen külföldre telepíteni. Az iparvállalatok harminc százaléka fon­tolgat ilyen terveket. Új, vonzó ipari telep­helyekként egyre inkább a közép-kelet-euró- pai reformállamok jönnek számításba”. A tanulmány szerint az elkövetkezendő há­rom évben a folyamat felgyorsul, a német ipar 250 ezer munkahelyet teremt a hatá­rokon túl. Az iméntiekhez kívánkozik a kö­vetkező adat: Közép- és Kelet-Európábán tízezer vállalatnak van már német partne­re. Három -háromezernek Magyarországon és Lengyelországban, kétezernek a Cseh és hatszáznak a Szlovák Köztársaságban, Oroszországban 1300 vegyes vállalat mű­ködik német részvétellel. Hétmillió dollár szociálpolitikára A minőség napja Budapest (MTI) - Világszerte^no­vember 11-én ünnepük a minőség napját, immáron ötödik alkalom­mal. A megemlékezést az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) ja­vaslatára a nemzetközi minőségü­gyi szervezetek is támogatják. Ezen a napon nemcsak Európában, ha­nem a világ minden táján a megem­lékezéseken arra törekednek, hogy felhívják a gyártók, kereskedők, szolgáltatók és fogyasztók figyelmét a minőség fontosságára. Az elmúlt öt évben a minőség terü­letén kétségkívül jelentős fejlődés következett be: az ISO 9000 (EN 29000) szabványsorozatnak köszön­hetően a minőségbiztosítási rend­szerek fontossága a világ minden tá­ján közismertté vált nemcsak a vál­lalatok, hanem a kereskedők és a fo­gyasztók körében is. Egyre elterjed­tebb gyakorlat, hogy a minőségtanú­sításokat kölcsönösen eüsmerik az európai és a tengerentúli országok­ban egyaránt. Magyarországon a minőségügyi világnapi megemléke­zésre a Magyar Minőségi Héttel egy időben került sor. A rendezvény ke­retében Budapesten a Magyar Hon­védség Művelődési Házában a hazai vállalatok a már elért eredményei­ket, azaz működő minőségbiztosítá­si rendszereiket mutatták be. Budapest (ISB - K.Zs.) - Az Európai Kö­zössegek Bizottsága a PHARE-prog- ram keretében 6 millió ECU - körülbe­lül 7 millió dollár - értékű vissza nem térítendő támogatást adományozott Magyarországnak a szociálpolitikai reformok, célok támogatására. Az alapvető szociális ellátásokat az 1990. évi önkormányzati törvény és az 1993- ban hatályba lépett szociális törvény a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta. Ez a törvény többek között egy új elvi alapokon nyugvó és új funkció­kat ellátó szolgáltató intézményrend­szer kiépítését írja elő, a PHARE-támo- gatás enhez nyújt anyagi segítséget. Három témakörben vehető igénybe ez a 6 millió ECU - tudtuk meg a Népjóléti Minisztériumban tartott szerdai sajtótájékoztatón. Olyan re­Nyíregyháza (MTI) - Szerdán dél­előtt ismét Romániából érkező olaj­szennyeződést észleltek a Szamos határszelvényében. Ez arra utal, hogy a szomszédos ország szakem­berei nem tudnak megbirkózni a Szatmárnémetiben még október 29- én történt pakuraszennyezódés lo­kalizálásával - közölték a Felsó-Ti­gionális intézményrendszert szeret­nének létesíteni, amely szakmai ta­nácsadást nyújtana az önkormány­zatok, a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, és szerveződé­sek számára. Segítséget adna bizo­nyos szociális ügyek megoldásában, információkat gyűjtene, s egyfajta fórumot teremtve összehozná az or­szág különböző részein élő szakem­bereket. A második terület fiatalok, egészségkárosultak és időskorúak számára átmeneti otthonok, gondo­zóházak létesítése. Az átmeneti ott­hon azt jelenti, hogy felkészítene egy ellátó intézményben folyó életre, vagy könnyebbé tenné az otthonból kikerülőknek az önellátást. A PHARE-segítséggel támogatott harmadik program a nem állami szociális szervezetek szerveződését sza-vidéki Környezetvédelmi Felü­gyelőség, illetve a Vízügyi Igazgató­ság vezetői szerdai, nyíregyházi saj- tótájékoztátójukon. Balogh Árpád és Fazekas László igazgatók el­mondták: a pakura valamelyik szat­márnémeti üzemből jutott az ottani tisztítóműn át a Szamosba. A kőolgj- származék a folyó magyar szaka­kívánja segíteni. Támogatnák to­vábbá a szociálpolitikával össze­függő kutatásokat, és olyan infor­mációs rendszerek kiépítését, ame­lyek a szociális problémák áttekint­hetőségét tennék lehetővé. Az idén két pályázatot írtak ki: kí­sérletként három regionális alapon szerveződő szociálpolitikai szellemi- eróforrás-központ létrehozására, il­letve a fiatalok, idős emberek és a fo­gyatékosok és egészségkárosodot­tak célcsoportban 10 adomány me­nedzselésére. A pályázatok benyújtási határideje az első esetében 1994. január 26., a másodiknál 1994. január 5. Részle­tes információhoz, a pályázat be­nyújtásához szükséges adatlaphoz a Népjóléti Minisztérium ügyfélszol­gálati irodájában lehet jutni. szán is megjelent, s november 1-én harmadfokú vízminőségvédelmi ké­szültséget kellett elrendelni. Azóta is tart a kárelhárítás. Napi félmillió forintba kerül a pakura, valamint a róla leolvadt filmvékonyságú olpjfol- tok összegyűjtése a Szamoson és a Tiszán. Eddig 70 hordónyit, több mint 12 tonnát vittek partra. Ismét jön az olaj a Szamoson AIDS-botrány Németországban Bonn (MTI) - Újabb cégekről és intézmények­ről derül ki a németországi AIDS-botrányban, hogy nem vizsgálták meg kellő alapossággal: a birtokukba jutott vér tartalmaz-e esetleg AIDS- t okozó vírust. Mint a Vox televíziós csatorna je­lentette, a bajor Vöröskereszt 1985-ben és 1986- ban keletnémet börtönökben foglyoktól levett vért. importált, de az 1985-ös szállítmányok egy részét nem vizsgálták meg AIDS-szempontból (a szövetségi köztársaságban 1985 október el­sejétől kötelező a véradományok AIDS-kont- rollja). Franz Saller, a bajor Vöröskereszt szó­vivője megerősítette: az említett két évben 39 ezer egységnyi, donortól származó vért hoztak be az NDK-ból, azokat az Egyesült Államokba és a nyugatnémet gyógyszeriparnak adták el. A koblenzi UB Plasma cég termékei után egy alsó-szászországi vállalat, az ostorodéi Hae- moplas vérplazmáit is kivonták a forgalomból, miután kiderült: az ellenőrző labor nem vizsgált meg minden plazmát. A göttingeni államü­gyészség a gyógyszertörvény megszegése miatt vizsgálatot indított a labor ellen, az ostorodéi cég egy érig eltartható, úgynevezett friss plaz­máira kiszállítási tilalmat rendeltek el, 64 kór­házból visszavonták a plazmákat. A koblenzi ÚB Plasma ügyében tovább folyik a vizsgálat. A lefoglalt mintegy húszezer vérplazmamintá­ból kétezret vizsgáltak át, s két esetben megál­lapították: a donor HIV-pozitív volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom