Észak-Magyarország, 1993. november (49. évfolyam, 255-280. szám)
1993-11-01 / 255. szám
Túszszedés Nizzában Párizs (MTI) - Szerencsés véget ért vasárnapra virradóra az az akció, melynek során - még szombat este - Nizzában egy fegyveres férfi behatolt a helyi ideggondozó épületébe, s ott három embert túszul ejtett. Öt és félórás tárgyalás után a rendőröknek telefonon sikerült ót rábeszélni a megadásra. A három túsznak - közöttük az intézet egyik betegének - nem esett bántódása. A 32 éves Christophe Azouzi korábban maga is az ideggondozó betege volt, így nem keltett meglepetést, amikor szombat este ismét megjelent az épületben. Túszaival elbarikádozta magát, s hétszázmillió frankot, valamint a meneküléshez egy helikoptert követelt. A vele tárgyaló rendőröknek elmondta: akciója a „reménytelenség kifejezése”, ugyanis AIDS-eS, már csak két hónapja van hátra az életből, s azt szeretné jómódban befejezni. 1993. Novemberi,, Határátkelők: többórás a várakozás Budapest (MTI) - Több határátkelőhelynél is meglehetősen hosszú várakozási időre kell számítaniuk a teherautó-sofőröknek — válaszolta az MTI érdeklődésére vasárnap a Határőrség ügyeletese. A kilépő teherforgalomban Ártándnál 12, Nagylaknál 36, míg Gyulánál 50 óra alatt lehet átjutni. A kamionok emellett Záhonynál is hosszú sorokban kígyóznak, miután a belépésnél 35, a kilépésnél 20 órát kell várakozniuk. A személyautóval úton lévők főként a déli, délkeleti határátkelőknél számíthatnak hosszabb kényszerpihenőre. Tompánál és Szegednél 4, illetve 7 óra, Biharkeresztes- nél pedig 1 óra alatt lehet átlépni a határt Magyarország felé. A kilépőknek Biharkeresztesnél 1, Gyulánál 5, Nagylaknál pedig körülbelül 10 órát kell várakozniuk. Újabb vádirat Klapka György ellen Budapest (MTI) - Újabb vádirat készült Klapka György ellen. A Budapesti V., VIII., XIII. Kerületi Ügyészség a közelmúltban vádiratot nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz P. Béla és C. András, a Fővárosi Autópiac lift. ügyvezető igazgatói ellen - mint tettesek -, valamint Klapka Györggyel, a kft. tagjával szemben - mint bűnsegéd - adócsalás bűntette és magánokirathamisítás vétsége miatt. Az vádhatóság megállapítása szerint a kft. 1990. szeptemberében és októberében Budapest, a XIX. kerületi Nagykőrösi úton 30 könnyűszerkezetes pavilont, illetve konténert építtetett 13 millió 500 ezer forint értékben. Azért, hogy a beruházás teljes értékét a nyereségből még 1990-ben leírhassák - a nyereségadó alapját csökkentsék - a vádlottak megállapodtak abban, hogy a Klapka Kft. papíron megvesz 27 konténerházat a Fővárosi Autópiac Kft.-tői, majd az eladó ezeket lízingben nyomban visszaveszi. A szerződések alapján semmilyen áru és pénz nem mozgott a felek között. A vádlottak a nyereségadót 4 371000 forinttal csökkentették. Az ügyészség - a vádlottak részbeni tagadásával szemben - a bűncselekmények elkövetését szerződésekkel, feljelentéssel, az APEH okirataival és szakértői véleménnyel kívánja bizonyítani a bíróság előtt. Szlovének a magyar nyelvről Ljubljana (MTI) - A szlovéniai Lendván (Lendava) szlovének egy csoportja arra szólította fel a hatóságokat, hogy töröljék el a magyar nyelvhasználatát a hivatalos okmányokon - jelentette szombaton a Tanjug. Tiltakozó levelük szerint szlovének egyre nagyobb számban támogatják a kétnyelvűség megszüntetését, s azt akaiják, hogy csak a szlovén legyen a hivatalos nyelv - állította a belgrádi hírügynökség, mely szerint a szlovén belügyminisztérium már néhány hónappal ezelőtt megkapta a kérést, de azt csak a napokban tette közzé. A levél a magyar nemzetiségűek helytelenítését váltotta ki - közölte a Tanjug. Lendván és körzetében hivatalos nyelvként a magyart a második világháború után ismerték el, amikor Szlovénia a volt Jugoszláv Föderáció egyik köztársaságává vált - írta a hírügynökség. Hétfő HÍREK - TUDÓSÍTÁSOK ÉSZAK-Magyarország 15 A miniszterelnökség tájékoztatása az ügy súlyán túllépő hangulatkeltést A kormányzat elítéli Budapest (MTI) - Tájékoztatás a közszolgálati médiumok körül kialakult helyzetről címmel az alábbiak közzétételét kérte az MTI-től szombaton délután a Miniszterelnöki Sajtóiroda„A közszolgálati médiumok elnöki jogkörrel felruházott alelnökei az elmúlt napokban olyan munkajogi döntéseket hoztak, amelyek a tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatást szolgálják. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió köztársasági elnök által kinevezett alelnökei hivatalba lépésük óta biztosították, hogy a különböző nézetek és vélemé- . nyék helyet kapjanak a közszolgálati intézményekben. Rendkívül sajnálatos, hogy az egyik televíziós hírműsor, az Esti Egyenleg főszerkesztőjét és néhány munkatársát a manipuláció és a tudatos félrevezetés alapos gyanúja miatt beosztásából a tévé alelnöke felfüggesztette. A kormányzat értetlenül fogadta, hogy az ellenzéki pártok képviselői és a sajtó egy csoportja nem határolódott el a Főszerkesztőség vélhetően etikátlan magatartásától, ehelyett az ország határain túlmutató politikai kampányba kezdtek az alelnök jogszerű döntését támadva. A kormánynak meggyőződése, hogy a jelenlegi helyzet kialakulásában döntő szerepet játszik a médiatörvény elfogadásának az ellenzéki pártok részéről történt megakadályozása. A közszolgálati intézmények megítélését nehezíti az a tény is, hogy a köztársasági elnök az elmúlt két évben többször nem fogadta el a miniszterelnök által előterjesztett személyi javaslatokat és 1993. január 6-a óta nem foglalt állást a korábban tisztséget viselő elnökök lemondásáról. A kormány elutasítja azt a felfogást, amely a sajtószabadsága és néhány újságíró, illetve műsor léte közé egyenlőségjelet állít. A média-alelnökök csupán három kulcspozíciónál tartották szükségesnek olyan új vezetők kinevezését, akik képesek végrehajtani az elfogulatlan tájékoztatásért tett intézkedéseiket. A Magyar Rádióban senkit nem függesztettek fel állásából, csupán egyetlen új helyettes főszerkesztőt neveztek ki egy üres státusra. Mindössze egy reggeli hírműsor részletét, a lapszemle készítését szüneteltetik átmenetileg, annak tartalmi megújításáig. Elfogadhatatlan tehát a döntés elleni sajtóhadjárat. Az Esti Egyenleg 1992. janu- áijában kezdte meg adásait az értizedek óta működő Híradó mellett. Habár a párhuzamos hírműsor rendkívül költséges volt, s a mesterséges versenyhelyzet merőben eltért az európai gyakorlattól, a televízió vezetői nem akadályoztálk tevékenységét. Amikor a Magyar Televízió alelnöke — a hatályos törvények és rendelkezések betartásával - felfüggesztette állásából a manipulációval gyanúsítható műsor főszerkesztőjét és új vezetőt bízott meg a feladattal, a szerkesztőség munkatársainak egy része jogtalan munkamegtagadásával lehetetlenné tette a közszolgálati feladat ellátását. A Magyar Televízió alelnöke a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően fegyelmi vizsgálatot indított és várhatóan elbocsátja a 10 munkamegtagadó köz- alkalmazottat. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió alelnöke a hatályos jog alapján járt el, döntéseit a kormány nem jogosult felülbírálni, s jogi lehetősége sincs arra, hogy beavatkozzék a közszolgálati médiumok belső szakmai kérdéseibe. A kormánynak meggyőződése, hogy az alelnökök lépései egyáltalán nem veszélyeztetik a szólás- és sajtószabadságot, nem fenyegetik a magyar- országi demokratikus rendet és stabilitást. A munkajogi döntések súlyát indokolatlanul meghaladó politikai hangulatkeltést és az országnak erkölcsi károkat okozó kampányt a koimány határozottan visszautasítja.” Surján: örülnék, ha nem lenne igaz A televízió körül tovább zajlik a csata Fotó: Nagy Gábor (ISB) Zalaegerszeg (MTI) - A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége azt vallja, hogy amíg egy jogi folyamat nem zajlik le, addig az adott személyre nézve az ártatlanság vélelme kötelező. Ugyanakkor Surján László megítélésem szerint az Egyenleg ügyében főbenjáró vétség gyanújáról, vagy legalábbis nagy jelentőségű sajtóetikai kérdésről van szó. Ilyenkor egy fegyelmi eljárás természetes velejárója a meghatározott időre szóló felmentés a munkavégzés alól. Ezzel együtt a konkrét személyeket senkinek sincs joga csalónak tartani. Egyebek között ezt válaszolta Surján László szombati, zalaegerszegi sajtótájékoztatóján a média-ügyről érdeldődő újságíróknak. A KDNP elnöke valójában annak drukkol, hogy ne igazolódjék be az említett gyanú, mert egyik pártnak sem jó egy ilyen vihar, különösen nem a választások előtt. Csak az hozhat megnyugvást, ha a tömegtájékoztatás igazat mond és ír - hangsúlyozta Surján László, egy jó médiatörvény elfogadását nevezve a tartós megoldás feltételének. A sajtótájékoztatót megelőzően Surján László pártja megyei vezetőségének ülésén vett részt, ahol döntöttek a megyei képviselőjelöltek személyéről. A KDNP elnöke a nap folyamán Alsópáhokon hazánk, s egyben Kelet-Európa első Kolping-üdíftőte- lepének alapkövét helyezte el. Az egészséges családmodellt, és együtt- létet népszerűsítő, azt elősegítő 5,3 hektár területű, 280 személyes létesítmény 1996-ra készül el, 15 miihó márkáért. Az összeget jórészt a német kormány támogatásából, bajorországi köz- és magánadományokból, illetve a magyar kormány hozzájárulásából fedezik. Az itt üdiilte- tendő nagycsaládok egyötöde magyar, a többi külföldi Kolping-család lesz. A szentmisével egybekötött ünnepségen Szendi József, veszprémi érsek áldotta meg a különböző okmányokat befogadó alapkövet. Részt vettek az ünnepségen a Kolping-ala- pítvány, valamint az üdülőépítést támogató német világi és egyházi szervezetek képviselői is. A Demokratikus Charta nagygyűlése Budapest (MTI) - A Demokratikus Charta által - a sajtószabadság védelmében - meghirdetett nagygyűlésre több ezren gyűltek össze a budapesti Városháza dísztermében, az épület folyosóm és udvarán. Az első szónok Balassa Péter, a Charta szóvivője mindenekelőtt hangsúlyozta: a média szabadsága a választópolgárok szabadsága, és az utóbbi hónapokban ez került végveszélybe. A választások tisztaságán múlik - mondta Balassa Péter -, hogy az ország ne menjen ismét tönkre. A felszólaló azt is leszögezte: az ellenzéki politikusok, a tévések, az újságírók, egyszóval mindenki hibázott, mert nem tettek semmit, mivel azt gondolták, hogy már csak egy félévet kell kibírni, és a népakarat elsöpri a „tekintélyuralomtól itta- sult kormánykoalíciót”. Balassa Péter rámutatott: az újból kirobbantott médiaháborúval az ország valós problémájáról terelik el a figyelmet. A kormány érvelését, miszerint nem tudott a média alelnökök terveiről, álszentnek minősítette, mert a kabinet volt annak kieszelője — mondta Balassa. Szavai szerint „a miniszterelnök távollétében a fegyveres erővel is rendelkező belügyminiszter a szélsőjobb elnöke kíván lenni”. Bánó András, az Egyenleg felfüggesztett főszerkesztője saját nyilatkozatát olvasta fel, az őt nagy lelkesedéssel ünneplő közönség előtt. Nyilatkozatának lényege: mivel az utóbbi napokban csak úgy nyilatkoztak róla, mint hamisítóról, csalóról, jogi úton fog elégtételt vermi. Sárközi Erika, a Reggel című műsor egykori szerkesztője azt a konzekvenciát vonta le az eseményekből, hogy sikerült a sajtót antallistákra, csurkistákra, orbánistákra, és fodoristákra „szétrobbantani”, holott csak háromféle újságíró létezik: jó, rossz és közepes. Mészöly Miklós író felhívta a figyelmet — nem az a fontos, hogy ezen az összejövetelen ki, és mit mond, hanem az, hogy milyen sokan vesznek részt rajta. Leszögezte: a belülről korrodálódott kormánykoalíciónak mái- nincs ereje, hogy megvédje belülről önmagát az összeomlástól. Mint mondta - „Egy puccs árnyékában a Charta feladata a figyelemfelhívás”. Tüntetés a tv-nél és a Parlament előtt Budapest (MTI) - „...már régen nem műsorokról, újságírókról, Rádióról, Televízióról van szó, hanem a sajtószabadságról. Minden demokrácia legfontosabb alapelveinek és eszközeinek egyikéről, mellyel a polgárok a hatalmat kordában tarthatják...” fogalmazták meg újságírók szombaton a Kossuth téren, a Parlament előtti tüntetésükön. Az MTV székháza előtt kezdődött csendes demonstrációra a Rádiós Kamara hívta a kollégákat, a sajtó- szabadságot féltő polgárokat, hogy onnan vonuljanak a Parlament elé, a Kossuth szoborhoz: tiltakozásul a két közszolgálati intézményben, a tévében és a rádióban az elmúlt napokban történtek miatt. Nahlik Gábor és Csúcs László elnöki jogkörrel felruházott alelnökök műsorpolitikai és személyi intézkedései ellen többezren tüntettek. Petíciójukban - amelyet a Kossuth szobor kezébe helyeztek el „a tájékoztatásra szegődött magyar újságírók” aláírással - leszögezték:,A rádió meg a televízió, ismét fegyver lett a kormányzó hatalom kezében, és pontosan azok ellen irányul, akikért egyáltalán a szabad sajtót kitalálták.” Hivatalos szónoka nem volt a tüntetésnek, a szervezők a tömegben elvegyülve néhány soros kérést olvastak fel: „Önök egy csendes tüntetésen vesznek részt. Nincs többé hangszóró, nincs többé képernyő. Csak az emberi hang és az emberi arc maradt.” A TV székház ablakából kiintegető Bánó Andrást, az Egyenleg című műsor főszerkesztőjét a tömeg megtapsolta. Protestáns nagygyűlés Budapesten Budapest (MTI) - Az egy hete kezdődött Protestáns Napok ünnepségsorozat csúcspontjaként nagygyűlés volt szombaton - a reformáció ünnepét megelőző napon - Budapesten a Nemzeti Sportcsarnokban. Azért gyűltünk össze, mert a protestáns egyházaknak van mondanivalója a társadalom számára. A bibliai Jézus „programját” akarjuk újrafogalmazni és hirdetni - kezdte megnyitó beszédét Harmati Béla evangélikus püspök. Rámutatott: az egyházaknak kötelességük szociális, oktatási és kulturális feladataikat ellátniuk, de ezek mellett nem feledkezhetnek meg lelki és spirituális feladataikról sem. Magyarország felemelkedéséhez ugyanis nem elsősorban pénzre, hanem a bibliai értékekre van szükség. Az emberek figyelmét Istenre és Jézusra kell irányítani - zárta beszédét Harmati Béla. Szükség van az egyházak megújulására, mert sem Keleten, sem Nyugaton nincs minden rendben hitelességükkel. Az elvárások, az igények és a valóság gyakran eltérő - hangoztatta köszöntőjében Konrad Raiser, az Egyházak Világtanácsának főtitkára. Leszögezte: az egyházak hitelességét az evangélium szelleme és szándéka határozza meg. A főtitkár szavai nagygyűlés vendégelőadói fejtették ki a találkozó jelmondatához - Higgy tettel - tégy hittel! - kapcsolódó gondolataikat. A magyar történelem és kultúra nagyjai ennek az elvnek a nevében éltek és cselekedtek. Ezt erősítették Európa XVI. századi protestánsai is, akik elvetették a kor bűneit és gyarlóságát és cselekedeteikkel, személyes példájukkal kívántak hozzájárulni az erkölcs és a vallás újjászületéséhez - kezdte előadását Jeszenszky Géza. A külügyminiszter személyes emlékeit felidézve hangsúlyozta: egész életét végig kísérte a hit és az igyekezet, hogy a köz, a magyarság javára cselekedjen. Ez a hit adott erőt. politikai pályájának megkezdéséhez is, mert úgy gondolta: a gondviselés alkalmat adott Magyarország feltámasztására és ezt a lehetőséget meg kell ragadni. Jeszenszky Géza figyelmeztetett: sok a hamis próféta, ezért cselekedetetekkel meg kell vallanunk a nemzet jövőjébe vetett hitünket, hinnünk kell önmagunkban. A vallásháborúknak vége Európában, a keresztény felekezetek megtalálták az együttműködés útját - folytatta a magyar diplomácia vezetője. Hozzátette: a felekezetek megbékélése jó példa lehetne a háborúskodó, egymással szembenálló nemzeteknek. Ma a többség és a kisebbség békés együttélésére van szükség, ehhez pedig bátorság és türelem kell - zárta beszédét Jeszenszky Géza. A külügyminiszter után Czine Mihály irodalomtörténész és Szokolay Sándor zeneszerző tartott előadást. A nagygyűlés igehirdetéssel és áldással ért véget. Delors egy európai New Dealről Párizs (MTI) - Európának egy új New Dealre, (a Roosevelt-korszak nagyszabású közmunkákra alapozott amerikai gazdaságfejlesztési programjára) lenne szüksége, hogy még erősebb, s egyszersmind még szolidárisabb lehessen — jelentette ki a Le Journal de Dimanche című vasárnapi francia lapnak adott inteijújában Jacques Delors, az Európai Közösség Bizottságának elnöke. Az EK csúcspolitikusa elismerte, hogy' a „Ti- zenkettek” együttműködését az elmúlt két évben kudarcok is érték. Ezért részben a megfelelő politikai „előrehaladás” hiánya okolható, de a legfőbb szerepet - mint mondta - a világméretű gazdasági recesszió, a világszerte mutatkozó rendkívül gyors átalakulás, az új hatalmak felemelkedése és a technikai fejlődés meggyorsulása játszotta. Delors szerint ezért arra van szükség, hogy a technikai fejlődést egy új gazdasági növekedés szolgálatába állítsák, amely azután munkehe- lyek millióit fogja megteremteni. A politikus megemlítette, hogy' a Közösség már eddig is közel 70 milliárd ecut fordított a közlekedéssel, illetve a területfejlesztéssel foglalkozó tervek támogatására, méghozzá nem pusztán a tagországok területén, hanem Kelet-Eu- rópában is. Delors védelmébe vette a tagországok pénteki — kevés konkrét eredménye miatt szinte az egész francia sajtóban bírált - csúcsértekezletét. Mint mondta, amit vártak tőle, azt a találkozó meg is tette: végre életbe léptette az EK-t felváltó Európai Uniót, amely mind politikai, mind gazdasági és szociális téren új lehetőségeket ad majd kontinensünknek. Egyben leszögezte: amikor negyven évvel ezelőtt az akkori politikusokban felvetődött az európai építés gondolata, akkor tudatában voltak az elszigeteltség veszélyeinek, s hetven év szakadatlan háborúinak akartak véget vetni.- Az események nekik adtak igazat, hiszen Európa másik részén a barbárság uralkodik - mondta Delors, hozzátéve: az európai népek összefogásával meg lehet szilárdítani a békét és bővíteni fejlődési lehetőségeinket.
