Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-20 / 245. szám

1993« Október 20., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Kinkel-Kövér találkozó Bonn (MTI) r Természetesen az EFTA-országok élveznek elsőbbsé­get, s Magyarországnak az Európai Közösséghez való csatlakozására csali utánuk kerülhet sor. Ugyanak­kor világosak a különbségek, ame­lyek a visegrádi országokat a többi kelet-európai országtól elválasztják: külön csoportként kezelendők, de nem egy tömbként kellene őket fel­venni. Ez volt Klaus Kinkel válasza a Fi­desz Bonnban tartózkodó küldöttsé­gének arra a puhatolózására, hogy a nyugati intézményekhez való csat­lakozásnál tömbként kezelik-e a ke­let-európai országokat, Romániát és Bulgáriát is ideértve, vagy lehetőség nyílik ezeknek az országoknak a lép­csőzetes csatlakozására. Kinkel, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) elnöke, külügyminiszter és alkancellár kedden fogadta Kövér Lászlót, a Fidesz országgyűlé­si frakciójának vezetőjét. A Fidesz-küldöttség részéről az is el­hangzott, hogy Kinkel külön meg­említette és példamutatónak nevez­te a magyar kisebbségi törvényt. Az EDP elnöke megígérte, hogy igyek­szik magát szabaddá tenni és részt venni a november végi budapesti li­berális világtalálkozón. Kodolányi Gyula Washingtonban Washington (MTI) - Az évente egy­két alkalommal sorra kerülő konzul­táció megtartása végett érkezett az amerikai fővárosba Kodolányi Gyu­la címzetes államtitkár. Mint hétfőn jelezte, megbeszélésein a kétoldalú kapcsolatokon kívül szerepelni fog­nak nemzetközi témák is, többek kö­zött a balkáni konfliktus és a NATO kibővítésének ügye. A magyar kormányfő külpolitikai fő­tanácsadója közölte, hogy lehetősé­ge nyílik majd a magyar álláspont kifejtésére a Kongresszusban, a Nemzetbiztonsági Tanácsban, a vé­delmi és a külügyminisztériumban egyaránt. A napokban több magyar kormány- tisztviselő, illetve politikus is meg­fordul az Egyesült Államokban. Kül­döttség élén tárgyalásokat folytat az ^erikái illetékesekkel Med­gyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitká­ra; Herman János, a külügyminisz­térium helyettes államtitkára Was­hingtonban és New Yorkban tesz lá­togatást; a héten kezdi meg ameri­kai útját Kónya Imre, az MDF frak­cióvezetője (október 21-31.) és Kele­den András, a külügyminisztérium Politikai államtitkára (október 24-28). Jack. N. Merrit tábornoknak, az amerikai szárazföldi haderő-egye­sület elnökének a meghívására was­hingtoni programot bonyolít le Deák János altábornagy, a honvédvezér­kar főnöke is. Iskolanévadó a Martintelepen Miskolc (ÉM) - Arany János nevét veszi fel október 22-én, pénteken a martintelepi általános iskola. Az ünnepi műsor délelőtt 10 órakor kezdődik a Csele utcában, ahol ün- üepi beszédet dr. Gyulai Gábor cím- zetes államtitkár, köztársasági megbízott mond. fmlután ugyanott, 15 órától faülte­téssel folytatódik a program, majd 17 órától tartják az „öregdiákok és örökifjú” tanárok találkozóját. A rendezvényekre valamennyi jelenle- g1 es hajdani telepi diákot nagy sze­mtettel hívnák és várnak. Letiltották a konyhamalacot Budapest (MTI) - A Fogyasztóvé- , ®.'mi Főfelügyelőség azonnali ha­tályai megtiltotta az ISI Kft. által “2 országba behozott Badger 5-ös, j ó. , N 5-1-1 típusú konyhai hulla- ekorlő - közismert néven konyha- a/ttit ~ forgalmazását - közölte az A t-i V61 kedden a Főfelügyelőség. tiltás oka; az árucikk nem rendel- Rezik az élet- és vagyonbiztonságot garantáló okirattal. Az intézkedés mindaddig érvényben marad, amíg az importáló be nem mutatja a hiányzó dokumentumot. Az aszúszőlő felvásárlására 250 millió forintot fordítanak Budapest (ÉM - ISB) - Egy héttel eze­lőtt még bizonytalan volt, lesz-e pénz az idei aszúfermés felvásárlására, mára azonban tisztázódott a helyzet. Mint Hörcsik Richárd országgyűlé­si képviselő lapunknak elmondta: - Több éve görgetjük magunk előtt a szőlő felvásárlás problémáját. Idén ehhez hozzájött a rekord mennyisé- ű és minőségű aszú. A gazdák élt­etőén aggódtak a termés sorsa mi­att, ezért az elmúlt héten Gerwald Lászlóval, a Tokaj Kereskedőház igazgatójával, Kiss István tolcsvai polgármesterrel közösen tárgyaláso­kat folytattunk a Földművelésügyi Mi­nisztériumban (FM). Ez azonban nem járt sikerrel - tudtuk meg a képvise­lőtől, mivel sem az intervenciós alap, sem a Reorg hitel, sem pedig az ag­rárpiaci rendtartás nem ad lehetősé­get az aszú finanszírozására. A megbeszélések ezt követően az Ál­lami Vagyonkezelő Rt-ben folytatód­tak. Mivel az ÁV Rt. a Tokaj keres­kedőház, valamint az alakuló Toka­ji Királyi Szőlők Rt. tulajdonosa, mi­ért ne támogathatná az aszú felvá­sárlását? Három szempontból is jó üzlet ez - állapította meg Hörcsik Richárd -, hiszen amellett, hogy jó befektetés, 23 ezer ember - egy egész térség - problémáján segít és nem utolsó sorban hozzájárul a to­kaji borvidék hímevének öregbíté­séhez. Az országgyűlési képviselő és a hegyaljai érdekeltek közbenjá­rását itt siker koronázta. Az ÁV Rt. 250 millió forint készpénzt fektet be a Tokaji Királyi Szőlők Rt.-be, s eb­ből a társaságfelvásárolja a mintegy 15 ezer tonnás aszútermés döntő há­nyadát. A tranzakció részleteiről kedden tájékoztatták az újságírókat az ÁV Rt. budapesti székházában. A sajtótájékoztatón megtudtuk: az összesen 600 millió forintos alaptő­kével rendelkező Tokaji Királyi Sző­lők Rt.-t az ÁV Rt. és a vagyonkeze­lő társaságtulajdonában lévő-a To- kajhegyaljai Állami Gazdasági Bor­kombinát jogutódja -, a Tokaji Ke­Hörcsik Richárd Fotó: Nagy Gábor reskedőház Rt. alapította. A keres­kedőház jelenlegi vagyona ugyan még jelentősnek mondható, a birto­kában lévő 750 hektárnyi szőlő a te­rület 15 százalékát teszi ki, ám a kárpótlás végén már csupán 100 hektárnyi szőleje marad. Ezen túl­menően a későbbiekben is tulajdo­nát képezi majd az a technológia, amellyel az állami gazdaság is ren­delkezett. Időközben azonban a te­rületen megjelentek a külföldi ve­gyes vállalatok, megerősödtek a ma­gánvállalkozások és teret nyertek a pinceszövetkezetek is. Az átalakuló nemzetközi piac - a volt Szovjetunió gazdasági összeomlása - hátrányo­san érintette az állami gazdaság jogutódját is, s így mára a papíron 1,2 milliárd forintos vagyonnal ren­delkező cég gyakorlatilag hitelkép­telenné vált. A rendelkezésére álló kapacitások jórészt kihasználatla­nok, így az ÁV Rt. nem tehet mást, 95 százalékban megpróbálja privati­zálni a vállalatot. Ot százalékot vi­szont „aranyrészvény” formájában megtart magának, s ehhez kapcsoló­dóan különleges márkavédelmi elő­jogokkal is rendelkezik majd a va­gyonkezelő társaság. A sajtótájékoztatón kiderült: a To­kaji Királyi Szőlők Rt.-t azért is kel­lett megalapítani, mert csak ezen a társaságon keresztül lehet nemzet­közi szinten hosszú távon is fenntar­tani a tokaji bor hírnevét, s megvé­deni az egyik legkiválóbb magyar bor minőségét. A társaság a napok­ban már meg is kezdi munkáját, s felvásárolja az igen jónak mondható aszútermést. Az első osztályú sze­mek kilójáért 230, a másodosztályú­ért 200, míg harmadosztályú termé­séért 170 forintot fizetnek. A gaz­dáktól termésük 85 százalékát ve­szik meg- az ezért járó pénzt decem­ber közepéig fizetik ki -, míg a fenn­maradó 15 százaléknyi aszúszőlőt a társaság feldolgozza, érleli, majd a költségeket kitevő rész levonása után a bort visszaadják a gaz­dáknak. Kérdésünkre válaszolva Marcinké Ferenc, a Tokaji Kereskedőház Rt. termelési igazgatója elmondta: az aszúborok jól eladhatók a világpia­con, különösen keresettek Japán­ban, az Egyesült Államokban és Skandináviában. Az igazgató sze­rint az idei durván 230 ezer tonnás termés igen jó, a must felének cukor­foka meghaladja a 19 fokot. Az aszú­termés 15 ezer tonnásra tehető, amelyből a Tokaji Királyi Szőlők Rt. 11 ezer tonnát vásárol fel - a többit vegyes vállalatok veszik meg. A tár­saság lépésének jelentősége mutat­ja - hallhattuk -, hogy ezáltal meg­szűnik az értékesítési bizonytalan­ság, s most már a gazdáknak is ér­demes lesz kiválogatni a termésből az aszúszemeket. A sajtótájékoztatón megjelent a kül­gazdasági tárca kereskedelemfej­lesztési főosztályvezetője is, aki el­mondta, hogy a bor külpiaci értéke­sítését ebben az évben 160 millió fo­rinttal segítik. Tóthné Pásztor Zsuzsa szerint jövő­re ez az összeg 240 millió forintra emelkedik majd. Az Alkotmánybíróság döntése: nem alkotmányellenes a törvény Budapest (MTI) - Az Alkotmánybí­róság nemmel felelt a kedden elfoga­dott hatáfozatában arra az indít­ványban megfogalmazott kérdésre: vajon meg nem engedhető különbsé­get tesz-e a városok és a községek polgárai között az idei költségvetési törvény, amely szerint a központi költségvetés eltérő mértékben egé­szíti ki a városi, illetve a községi ön- kormányzatok személyi jövedelem- adóból származó bevételét. A határozat szerint a kifogásolt ren­delkezés azért nem alkotmányelle­nes, mert az állami hozzájárulás az arra jogosult, azaz a megállapított­nál kevesebb jövedelemadó-bevétel­lel rendelkező önkormányzatokat il­leti meg, és a vitatott rendelkezés közöttük s nem a településeken élők között tesz különbséget. A törvény szerint az önkormányza­tok feladataik ellátásához saját be­vételeik mellett állami támogatás­ban is részesülnek. De miután fela­dataik is különbözőek - a városok­ban kiteijedtebb infrastruktúra és intézményhálózat fenntartásáról kell gondoskodni, mint a falvakban -, a támogatás mértékében is termé­szetes a differenciálás. Az önkormányzatok az alkotmány alapj án csak arra tarthatnak igényt, hogy ha a törvény valamely feladat ellátását előúja számukra, akkor a törvényhozó az ehhez szükséges fel­tételekről is gondoskodjék - állapít­ja meg az Alkotmánybíróság határo­zata. A Legfőbb Ügyészség a sortüzekről Budapest (MTI) - A Legfőbb Ügyészség az 1956-ban Mosonma- gyaróvárott és a budapesti Kossuth téren történt sortúzzel kapcsolatban a következő közlemény közzétételé­re kérte az MTI-t kedden. ,Az 1956. éri forradalom és szabad­ságharc során elkövetett egyes bűn­cselekményekkel kapcsolatos eljá­rásról szóló törvény alkotmányossá­gi vizsgálatát illetően hozott alkot­mánybírósági határozat megállapí­totta: - -a törvényhozás további menetétől függetlenül is, az alkot­mánybírósági határozat kötelező erejénél fogva - a genfi egyezmé­nyek alkotmányosan alkalmazha­tók. A határozatra tekintettel a Leg­főbb Ügyészség a folyamatban lévő ténymegállapító vizsgálatok iratai­nak alapján haladéktalanul meg­kezdte annak tisztázását, hogy ezen ügyekben a büntetőeljárások megin­dításának feltételei megállapítha- tók-e. A mosonmagyaróvári sortűz ügyében a katonai főügyész a nyo­mozás megtagadásáról korábban hozott határozatokat hatályon kívül helyezte, és intézkedett a nyomozás elrendelésére. A legfőbb ügyész büntető helyettese az 1956. október 25-én Budapesten, az V., Kossuth téren történt sortúz ügyében rendelte el a nyomozást. A többi ügyben is - a ténymegállapí­tó vizsgálatok iratai alapján - rövid időn belül várható az ügyészség dön­tése a büntetőeljárások megindítá­sáról.” Valószínű, hogy lesz pótkárpótlás A sürgős tárgyalást 58 százalékban fogadta el a Parlament Budapest (ISB - D.Á) - Már tavasz óta sok szó esik arról, hogy a magyar lakosság jelentős százaléka mulasz­totta el a kárpótlási törvények által megadott határidőket. Mint hírlik, egyesek „félelemből”, mások a ko­rábbi esztendők tapasztalataiból ki­indulva jobbnak látták „csendben maradni. ............... Éppen ezért még képviselői önálló indítvány formájában is megfogal­mazódott, hogy — ha rövid idői'e is —, de szükség volna még egyszer lehe­tőséget nyújtani arra, hogy bárki be­nyújthassa jogos igényét. A pótkárpótlás törvénytervezetének napirendre tűzéséről e héten döntött a parlament, s mivel a honatyák 58 százaléka a sürgős tárgyalás mellett szavazott, ez mái- sejteti, hogy a ko­alíciós többség „igen”-t fog mondani a pótkárpótlásra. A tervezett törvény első paragfafu- sa szerint a hatályba lépését követő harminc napon belül a kárpótlás iránti kérelmét az illetékes kárren­dezési hivatalhoz minden olyan jo­gosult benyújthatja, aki eddig bár­mely okbói ezt nem tette meg, és a kárpótlási törvények alapján erre jo­gosult lett volna. A tervezett, s egyelőre még el nem fo­gadott rendelkezések szerint az a jo­gosult, aki már nyújtott be kárpótlá­si kérelmet, de azt a határidők elmu­lasztása miatt jogerősen elutasítot­ták, új kérelmet nyújthat be. A ter­vezett mostani újonnan megállapí­tott határidő viszont már műiden bi­zonnyal az utolsó lesz, ezt követően már nem lesz lehetőség semmiféle kárpótlásra. Éppen ezért az érdekeltek figyelmé­be ajánljuk, hogy gyűjtsék össze iga­zoló irataikat, s kíséijék figyelem­mel a parlament döntését. Ha elfo­gadják a törvényt, várhatóan mind­össze egy hónap áll majd a jogosul­tak rendelkezésére ahhoz, hogy a pótkárpótlás lehetőségeit kihasz­nálják. Keserű emlékezés III. Szociográfia a magyar Ruhr-vidékről Gulyás Mihály Ezt a „tudományos szakértők” által készített sokszorosított tervet - visszaadtam azzal a megjegyzéssel: a feladatot kötelességből végre­hajtom, de a magánvéleményem nem rejthetem véka alá. Ez az úgynevezett munka nem tudo­mányos, egyenesen aljas, becstelen, mert a me­gye 365 települése közül mindössze 80-at tart „fejlesztésre érdemesnek” és a szívem akar megszakadni, hogy saját szülőfalumat is az „el­haló kategóriába” sorolja. Senkinek sincs joga Árpád-kori településeket halálra ítélni! Nagy megnyugvással hagyhattam el az „illetékes” dolgozószobáját: „Sebaj öregem, úgysincs pén­zünk a kiadására”. A terv valójában 1950 folytatásaként hatott rám, sót faluellenességében felülmúlt minden korábbi tervet. Később, amikor - főleg „bizal­mas!” MTI kőnyomatosoktól - tudomásomra ju­tott, hogy a bolgárok 700, a románok több ezer, a csehszlovákok is, az NDK és persze a Szovjet­unió is faluellenes rohamra indul, szüntelenül az járt a fejemben, hogy a „proletárintema- cionalizmus” hatalmas leszámolásra készül a „maradiságot” képviselő falu ellen. Hittem, hogy volt, lehetett egy „csúcstalálkozó” Moszk­vában, azért ez a veszedelmes egyet akarás. A ’70-es évek elején mái- a „levegőben” volt, hogy az iparosítással nincs minden rendben, a ne­hézipar túlsúlya, a végtermékeiben realizálódó anyag, energia, élőmunka mérlege „olykor” veszteséges. Egy ekkoriban tartott megyei párt- értekezleten „fenyegetőcsenddel” tüntetett több száz vezető, amikor a SZOT teljhatalmú fő­nöke, a Politikai Bizottság,tehát a legfőbb ha­talmi politikai testület tagja elmondta demagóg beszédét: „A kapitalista világ hozzánk is begyű­rűző negatív hatását a magyar munkásosztály az órazsebéből ellensúlyozni tudja, ki búja fi­zetni, nem ránthatnak minket magukkal a sza­kadékba...” Semmi taps, egyetlen mukkanás, csak dermesztő, fenyegető csend. „Ez minket hülyének néz!” És meglehet, annak is nézett minket, annyira semmibe vette a jelenlévőket, hogy még az elmaradt, általa nagyon megszo­kott tapshiányt se érzékelte. Gáspár elytárs be­leköpött a pofánkba, és mi eltűrtük. O ne tud­ná, hogy az az ország, amelynek nemzeti jöve­delme 50 százalékban a nemzetközi piac „asz­taláról” kerül le, nagyon is megérzi, megszen­vedi, ha a munkásosztály termelte áru nem kell. De nézzük, mit is takar az a bizonyos távlati, 2000-ig szóló településhálózat fejlesztési terv. 1985-ben 166 ezren dolgoznak az iparban, 2000-ben 182 ezren, következésképp Borsod építőipari kapacitásának a Sajó-menti ipari koncentrációban kell tömörülnie, 80-85 száza­lékban. A termelőerők fejlődése továbbra is olyan dinamikus lesz, hogy a megye saját sza­porulatából nem tudja kielégíteni, tehát 10-20 ezer bevándorlóra van szükség. Az ipari víz- szükséglet 1985-re napi 6 millió köbméter, ami úgy biztosítható, hogy szalonna térségében megvalósul a Bódvavölgyi víztározó (több falut, így a népi barokkos házakkal bővelkedő Perku­pát elönti a víz,) az ezredfordulóra azonban már ez sem lesz elegendő, de akkorra elkészül a már korábban is tervezett Sajó-csatorna és ennek nagy jelentősége lesz Miskolc további fejlődésé­ben, mert a várost bekapcsolja a nemzetközi ví­ziúthálózatba. Miskolc lakossága 1985-re 220 ezer, kétezerre 260 ezer. (Ma 180 ezer). Fordítsuk tekintetünket a jelenleg legveszé­lyeztetettebb városra, Ózdra. Vele ugyanazt a végzetesnek tetsző (!) játékot űzte az iparpoliti­ka, mint Miskolccal. Az 1939-ben 7300 lakosú, valóban virágzó nagyközséghez hozzácsatolták az 5700 lelket számláló Sajóvárkonyt, és 1950- ben városi rangra emelték. Utána még /eletet­ték” vele Hódoscsépányt, Szentsimont. És 1970-ben már valódi nagyváros 42 ezer lakójá­val. A távlati fejlesztési terv ennyivel nem éri be: 85-re 55-60 ezer, 2000-re 65-70 ezer ember­nek kell itt laknia. Es itt is megjelennek a pa­nelházrengetegek, amelytől az idősek irtóznak, a fiatalok odahagyják szüleik módos családi há­zát, mert, a kényelem... ott nem kell folyton a pincébe járni, rakni a kazánt télen, és kert sincs, ami „lefölözi” az ember szabadidejét, mert törődni kell vele. (folytatjuk) Új Ikarus autóbuszok Székesfehérvár (MTI) - Több új autóbusztí­pust kínál az Ikarus a Volán vállalatoknak. Mint az rt. székesfehérvári gyárában kedden tartott szakmai napon elmondták: az új busz- családok kialakításánál igyekeztek figyelembe venni a tömegközlekedési vállalatok kívánsá­gait, s egyaránt kínálnak olcsóbb és igényesebb kialakítású buszokat. A szakmai napon rende­zett járműkiállítás újdonságai között látható a 400-as család midiváltozata, amely alkalmas a szűk belvárosi utcákon való közlekedésre is s belsejét úgy alakították ki, hogy kényelmesen elhelyezhető a babakocsi, illetve a tolókocsi is. A típusból várhatóan ötvenet már az idén for­galomba állíthatnak. Az Ikarus 266-os típusok felváltására kezdték meg a székesfehérvári gyárban az IK 244-es autóbuszok gyártását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom