Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-29 / 253. szám

1993. Október 29., Péntek ~ nzz Hírek - Tudósítások Üzletemberek találkozója Nyíregyháza (MTI) - A KGST megszűnésével megszakadt gazda­sági kapcsolatok újraszervezése a témája annak a kelet-európai nem­zetközi üzletember találkozónak, amelyet november 25-26-án rendez­nek Nyíregyházán. Az országos ren­dezvényt a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány, a Kárpátok-Eu- rorégió, valamint a PRIMOM Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vállal­kozásélénkítő Alapítvány jegyzi. A több mint száz résztvevő közé Orosz­ország, Ukrajna, Kazahsztán, Belo­russzia, a Balti-államok, Románia, Szlovákia és Lengyelország küldött­ségét váq ák, jelezték érkeztüket né­met, osztrák, finn és angol üzletem­berek is. A találkozón az üzleti lehetőségek ismertetésén túl kapcsolatok kiala­kítására számítanak. A börtönök *ttár európaiak Budapest (MTI) - A szabadság- vesztés büntetést töltő elítéltek jogi helyzetét meghatározó rendelkezé­sek többségében megfelelnek azok­nak az ajánlásoknak, amelyeket az Európa Tanács Miniszteri Bizottsá- 8a tett az európai börtönszabályok- ]'a- Ezt a Legfőbb Ügyészség állapí­totta meg a büntetés-végrehajtási mtézetekben a közelmúltban vég­zett törvényességi vizsgálat tapasz­talatainak összegezése alapján. A szabadságvesztés végrehajtásának ideje alatt a munkavégzés az elítél­ek számára jog és egyben kötele­zettség is. A büntetés-végrehajtási intézetek általában megkövetelik - na a feltételek biztosítottak- a mun­kavégzési kötelezettség teljesítését, ^munkanélküliség azonban a fog­házakban és börtönökben is megje- lont. Egyes intézetekben már csak ®z elítéltek 40-60 százalékát tudják mglalkoztatni. A nemzetközi elvárá­soktól helyenként eltérő gyakorlat ®8yik oka, hogy a munkavégzési kö- ojezettség teljesítésének megköve­tésére csak akkor van mód, ha van -Sjjmjlhetó munka. ______________ T akarékossági világnap ei\rfpe8t (MTI) - A Takarékossá- 81 Világnapot a világ takarékpénztá­rak 1924-ben Milánóban tartott so kongresszusán hozott határozat ifimében minden év októberének „ munkanapján tartják világ- erte. Ez a nap az idén október 29- Pni eS^' A majd hetven éve megfo- rö r?0*"! 8ondolatok ma is idősze- n eN hiszen a nehezebb körülmé- még fokozottabb takarékos­ára késztetik az embereket. A ma­gyarországi változásokkal párhuza- tarjSa.n a takarékoskodás formája és nvnüa is változott. A hagyomá- töhk hctétállomány mellett egyre ért 'un lah arékoskodn ak különböző ___J^PaiMrokban ős valutában. Charta-nagygyűlés szombaton tóvdap?St (MTI) - A sajtószabad- qú1 Védelmében a Demokratikus hóm? szóvivői úgy határoztak, Daev SZ°raton délután fél négykor ^ Syűlést tartanak a Városháza tfiC:; aiTnóhen - tájékoztatta csütör- Chart 32 ^l't Neményi Mária, a szerH 3 e®hk szóvivője a testület sen-o eS^döntéséről. Anagygyúlé- az i,len *esznek és beszélni fognak két n^fncsak szombaton délután áitaira cor tartandó rádiós kamara Vala^2e5vezett tüntetés résztvevői, gek^ neves közéleti személyisé­^eledyután ^°mbár is lemond iKg?aPest (MTI) - Feledy Péter hír- 8VarT°iUtán Hombár János, a Ma- ke^.- eleyázió Belpolitikai Főszer- hűm helyettes vezetője is bár T,^esét kéri beosztásából. Gom- ezt csütörtökön néhány betóni -t-f ^1 órakor megkezdődött ÄÄ1 ^szerkesztőségi ülés ta cifWfZO te32MTI-vei. Mintmond- Eeledv pS(;11Gk ugyanaz az oka, mint Muránk iuí.éJ,azaz6 sem ért e8yet keszta rí1 ha,V belpolitikai főszer- VárlrA .mentésével, illetve helyére nyr Balázs kinevezésével. Az ellenőrzés nem öncélú A közbiztonság állapotáról a megyei közgyűlésben Miskolc (ÉM - U.J.) - Borsod-Abaúi- Zemplénben csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, javult a fel­derítési mulató, a súlyos tragédiák el­lenére kevesebb közúti baleset történt. E szavakkal jellemezte tegnap régiónk közbiztonságának jelenlegi állapotát dr. Forgács László, rendőr ezredes, fő­kapitány, a megyei közgyűlés ülésén. A téma iránt természetesen élénk érdeklődés mutatkozott, s a közgyű­lési tagok közül számosán kifejezték elismerésüket a megyei rendőr-fő­kapitányság eredményeit taglalva. Kisebb polémia bontakozott ki azon- ban.a közúti ellenőrzések gyakorisá­gát és szigorát illetően. Szóba került, hogy egy-egy nagyobb akció, /oko­zott ellenőrzés” kapcsán a rendőrök ismételten megállásra szólítják fel ugyanazt az autóst. Az egyik képvi­selőtestületi tag, egy nagyközség polgármestere pedig szóvá tette, hogy településén megalázó tortúrá­nak vetették alá. Autóját a rendőrök követték, majd a falu központjában, csúcsforgalom idején feltűnően meg­szondáztatták. A főkapitány vála­szában többek között utalt arra, hogy a közúti ellenőrzés, legyen az bármilyen alapos, szigorú is, nem öncélú. Vissza kell szorítani ugyan­is, hogy emberek meghaljanak, sú­lyosan sérüljenek, rokkanttá válja­nak a közúti balesetekben, amikor azok jobb műszaki állapotú gépko­csikkal, és jobb közlekedési morállal mindenképpen elkerülhetők lenné­nek. Ha pedig egy rendőr az előírá­sokat megszegve, nem a szabályzat szerint intézkedik, esetleg durván viselkedik, úgy a vizsgálatot követő­en felelősségre vonják. A rendőrség és az önkormányzatok között kor­rekt együttműködés alakult ki az el­múlt időszakban. A települések épü­letekkel, gépkocsikkal, üzemanyag vásárlásával segítik a rendőrség munkáját. Emellett közreműköd­nek a korszerű információs rendsze­rek telepítésében, a számítógépesí­tésben is. A támogatás értéke összesen 44 millió forintra rúgott az elmúlt időszakban. A Világkiállítás 100 milliárdba kerül Nincs elég vállalkozói pénz, növelni kell az állami részt Ráthy Sándor Budapest (ISB) - A Viláqkiá'iítási Fórum egyetért a budapesti lőpofgá mester­rel, s támogatja az expóvalkapcsola- tos törvény felülvizsgálatát - tudtuk meg a szervezet csütörtöki sajtótájé­koztatóján. A Világkiállítási Fórum el­nöke, Kassai Róbert leszögezte: csak akkor lehet sikeresen megrendezni a '96-os Expót, ha a költségvetésből to­vábbi összegeket csoportosítanak át a szakkiállítás finanszírozására. A sajtótájékoztatón az újságírók rendelkezésére bocsátották azt a le­velet, amelyet Demszky Gábor írt Antall Józsefnek. Budapest főpol­gármestere ebben arról tájékoztatja a miniszterelnököt, hogy a világkiál- btási törvényben megszavazott 17 milliárdos költségvetési támogatás - a külföldi és a hazai magántőke el­maradása miatt-, önmagában véve kevés lesz az expó megrendezésé­hez. Az október 21-én kelt levélben Demszky Gábor leírja: a vállalkozói expóval kapcsolatos remények meg­hiúsultak, s már ma is látszik, hogy a szakkiálbtás komoly finanszírozá­si problémák elé néz. A főpolgármes­ter végül azt javasolja, hogy a kor­mány tárja fel a valóságos helyzetet, erről tájékoztassa a közvéleményt, tárgyaljon a lehetséges lépésekről, s vegye fontolóra a Világkiállításról valamint a Világkiállítási Alapról szóló törvények, illetve a vonatkozó kormányrendeletek módosítását. Az eseményen Kassai Róbert mind­ehhez hozzáfűzte: a kabinetnek sok­kal több pénzt kellene költenie az ex­póra, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Indoklásul elmondta, a kerítésen be­lüli munkák 51,6 milhárd forintba kerülnek, de ennek egyelőre nem látják a forrását. Problémát jelent az is, hogy az áruba bocsátott expó-tel­kekből eddig csak kettőt sikerült eladni, s a remélt 5,6 milliárdos be­vétel helyett csak 600 millió folyt be a kiállítás kasszájába. Kassai Róbert szerint el kellene dön­teni azt is, hogy a már megszavazott költségvetési pénzt mire költik, s tisztázni szükséges azt is, milyen be­ruházásokat kell finanszíroznia a fő­városnak. Az elnök leszögezte: a vál­lalkozók továbbra is érdeklődnek az expó iránt, de információ híján egye­lőre nem tudják, milyen ezzel kap­csolatos üzletbe fektethetnék pénzü­ket. A sajtótájékoztatón megtudtuk: a vi­dékiek közül háromszázan nyújtot­tak be pályázatot, de csak harmin­cat fogadott el a bíráló bizottság. A Világkiálhtáshoz kapcsolódó vidéki rendezvények sorsa azonban bi­zonytalan, mert nem tudni, hogy a pályázók kivel és mikor kötnek szer­ződést erről. Kérdésekre válaszolva kiderült: a szakkiálbtás megrendezhető, igaz, az ezzel összefüggő kérdésekben a fővárosnak és a kormánynak a mai­nál gyorsabb döntéseket kellene hoznia. Kiderült az is, hogy az expó folyó áron legalább 100 milliárd forintba fog kerülni, de eddig csak a költség- vetés 17 milliárd forintja mutatko­zik biztos fedezeti forrásként. Nem támogatják az integrációt Budapest (MTI) - A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége nem ért egyet a bánya-erőmű integ­rációval -jelentették be a szövetség csütörtöki sajtótájékoztatóján. El­mondták: a tapasztalatok szerint - a Mátravidéki Szénbányák, az ajkai bánya, valamint a mecseki bánya szervezeti integrációja az erőmű­vekkel nem bizonyult szerencsés­nek. A „házasságok” következtében sérült a dolgozók érdekvédelme. A szakszervezet csak a tulajdonosi in­tegrációt tartja reálisnak, így jobban mérhetők a költségek és könnyebb az ellenőrzés is. Az elképzelések sze­rint a jövőben öt bánya és‘erőmű összevonására kerül sor. A szakszer­vezet ezzel szemben azt szeretné, hogy a bányák mindenképpen tart­sák meg önállóságukat. A tájékoztatón elmondták: több mint egy éve folyamatos a szakszer­vezet érdekegyeztetése a kor­mánnyal, s az alapvető cél közös, a gazdaságtalan bányákat meg kell szüntetni. A szakszervezet állás­pontja azonban az, hogy ezt csak fo­lyamatosan lehet megvalósítani, szem előtt tartva a bányászok szoci- ábs érdekeit. Egy bányász munka­helyének megszűnése az infrastruk­turális területeken három-négy em­ber munkahelyét is veszélyezteti. A szakszervezet eredménynek köny­veli el, hogy immár egy éve teljes nyugdijat kapnak azok, akik 25 évet töltöttek el föld alatti munkahelyen, továbbá hogy a nyugdíjas szénjáran­dóságra ebben az esztendőben 1 mil­liárd forintot vehettek fel a bányá­szok. Azt szeretnék viszont, ha a szo­ciális létesítményekre fordított költ­ségek nem csökkennének. Számíta­nak ebben az ipari, a pénzügyi tár­ca, a társadalombiztosítás, valamint az Állami Üdültetési Alapítvány se­gítségére is. Heti újság címmel új hetilap indul A szerkesztők célja az „írástudás hitelének” visszaadása Alapította: Lezsák Sándor, 1993 - olvashatjuk az október 28-án először megjelenő Heti Újság fejléce felett. A 24 oldalon indulásként 70 ezer példány­ban megjelenő hetilap tizenkét főállású munkatárssal dolgozik, Bertha Bulcsu főmunkatársi fel­adatot lát el. A főszerkesztő Kiss Dénes, aki a csütörtöki buda­pesti sajtótájékoztatón elmond­ta,céljuk a nemzeti tájékoztatás, az „írástudás hitelének" vissza­adása. A csütörtökönként megjelenő lap vidéken pénteken lesz meg­vásárolható. Előfizetni a postán és az alternatív terjesztőknél le­het. Fotó: Nagy Gábor (ISB) ÉSZAK-Magyarország 3 Keserű emlékezés Vm. Szociográfia a magyar Ruhr-vidékről Gulyás Mihály Az volt itt a hatékony ösztönzőerő, hogy a ma­gasabb bérre , kiemelt juttatásokkal járó réte- getóte megvolt az átjárás esélye - bátyám ak- kortajt jutott el a magasabb szintre való belé­pés lehetőségéhez, amikor az alapszervi szemi­náriumban már munkásarisztokrácia volt a velencei 3 szobás lakásokból kétszobást csinál­beépített fiirdőszoba, WC-vel, neki - nagy utá­najárással - csak az alsó szinten jutott hely kinfi árnyékszékkel. Mégis áldotta jó sorsat mert neki jutott az udvar a kerttel, nyári konv-’ havai s a belenevelődött parasztiság teret ka- S mindig ”Guszti” névvel lUette disznaját, hiszen sosem vett kocát Miskolc-Diósgyórból mintegy 8 ezer szalámin- Kast (zömük nem semmirekellő törtető volt) tetézi18 sokat re“e.ltek kü alkalmasint eről­tetéssel a proletárdiktatúra különböző vezető posztjaira, ezzel mintegy „lefejezték” a többge- neracios, vasas szakmákban kitűnően képzett sz^unimkas-gardát. És özönültek helyükbe földjükről elűzött parasztok, lecsúszott, dek- lasszalodott szóval: vasmívességben járatlan emberek. Sokan csak azért adták fejüket a be- jaro munkassorsra, hogy a nyakukon maradt Sógorom folyton visszatérő panasza nagyon ÖT V°lt: ”Nmcs becsülete a sziktu- "7 a »mennyiség forradalma” vette kez­öltSt’tesS 3 Vegtem'ékben tömegtermékként fÍi?űVte itet 7 anagy. Szovjetuniónak ez is meg- elelttanknak, Sztálinyec-traktomak, ágyücső- peKh h0§y fif etnek'c érte>senld sem tudta). Ré­gebben a világ nagy vasútjai Diósgyőrben Óz­vonatmS^fí?^ járatták eg5Te gyorsuló vonaljaikat. Egy tudós magyar, eltévedve India dzsungeleben mar-már felhagyott minden re- pfáiíFrv anukor agy sínpárra bukkant: a sínen ez állt. Diósgyőr. Amerikától Japánig jegyezték adiosgyon, ózdi acélt, mely a szocialistamam- SSgpSí"01”1UrekeSZtódött a haladottabb A két háború között a Rimamurány-Salgótar- jan Rt. valójában mindenből önellátó volt ter- mékemek elóáUításáboz, s azokat fé&élzv£y végtermékként értékesíteni tudta. A vasércet az ország egyetlen jelentős vasércbányája, Ru- dabanya szolgáltatta, az adalékanyagokat gö- mon-tomai mészkötelepei biztosították szem vagyona minőségileg megfelelt a négy, egyen- w“‘26 m ma£as kohó működtetéséhez, a tíz fében nyersacé]t állíthattak elő, amelyet sajat hengersorain teljes egészében fel­dolgoztak felkeszterméknek, melyből a 16 km- re fekvő, sajat vasútvonallal összekötött Bor- sodnadasdi Fmomlemezgyárukban 300 ezres mazsa mmdenfelé keresett finomlemez ké­szült. Érdemes megjegyezni: avas-, acélszáUí- to vonalaikhoz mindig kapcsoltak néhány sze­mélykocsit, amelyre nem kellett jegyet váltani. Ugyanígy ingyenes volt a diósgyőr-perecesei bá- nyavonat is - pereces, bányája bezárása miatt, szinte teljesen leromlott, félrecsúszott életű lumpen emberek tanyája, holott még a 60-as evekben is virágzó településnek számított, sa­ját zenekara rangos pesti énekművészeknek operettegyütteseknek is kielégítően szolgált’ Mindez már az én szemem láttára foszlott sem­mivé. Az önellátásra való törekvés (még mangánérc- bányát is vásároltak Veszprém megyében) jól átgondolt termelési érdek volt. Az első 5 éves tervben elvették tőlük, önállósították salgótar- jám, borsodnádasdi feldolgozó gyáraikat Le­szereltették sajat üzemeltetésű villamos ért müvüket, be kellett magukat kapcsol ni L tott gyárat bányatulajdonaitól. Ruda™a is működtettek. Hiába költötte?^’ ^llt olaÜal a 300 méter magas kénS^ f t0“ zeget rülvett, csak északnak nvimtt ^f83^61 kö" nem talált kiutat a rémíSt * 0 gykatlanból leginkább a közeb möÄzItl08, ^ mely „Istenmezejére” telepedett, ^rlf virág, a gyümölcs znlrfsórr „i 17,lett műiden lakók fo& S’mlSÄi1^ *1*. A a sjzél, hogy kiszebóztefteSífeSfü* & (folytatjuk) MOSZ: nincs alku Budapest (MTI) - Amennyiben pénteken nem sikerül eredményt elérni a kormány és az ag­rár-érdekvédelmi szervezetek tárgyalásának következő fordulóján, akkor elképzelhető, hogy megszakadnak a megbeszélések. Ezt Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitká­ra jelentette ki a sajtó képviselői előtt csütörtö­kön az országos tanács ülésének szünetében, Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom