Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-03 / 231. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1993---------APROPÓ--------M ozi az égbőt Minap azt fejtegette egy költő-hegymászó, a volt Jugoszlávia területén az emberek azért nem hódolnak a veszélyes sportoknak, mert sajnos el vannak azzal foglalva, hogy saját túlélési esélyeiket próbálják növelni. A magyar ember viszont ha nincs veszély, akkor keres, ezért sziklára mászik, nehogy eltespedjen. Már amelyik, mert a magyarok többsége - kéz a szívre - szeret tespedni. Minek külföldre menni, amikor a tévében is megnézhetem a Canale Grandé-t, minek elolvasni a Kőszívű emberfiáit, amikor a legközelebbi videotékából kikölcsönözhetem az egyébként nagyszerű fűmet, és így tovább. Leszokunk a hangversenyjárásról is, mert szobánkba beköszönt a Beethoven-ciklus, nem megyünk színházba sem, mert a jelesebb produkciók ha felvételről is, de előbb vagy utóbb úgyis felbukkannak a tévé műsorában. Hovatovább már csak a mozi maradt egyedüli szórakozásnak, de mostanság már ennek is vége. Bekábelezett lakások ezreiben élvezheti a polgár, hogy Charles Bronson a Bosszúvágy ikszedik részében golyószóróz- za le a rossz embereket, Steven Segal csapkodja a gengszterek fejecskéit a falba vagy Chevy Chase szerencsétlenkedik keresztül a nagy amerikai kontinensen. Mindezt meglepően jutányos áron, így szegény mozgóképszínházak le is húzhatnák a rolót, ha nem kerülne időnként a műsorra egy-egy Jurassic park vagy Cliffhanger. Ma még nosztalgiázom a mozijárás után, ahol a sötétben remekül lehetett csörgetni a cukorkászacskót, nagyokat dühöngtünk az előttünk ülők filmet takaró kobakjai miatt, bosszankodtunk a teljesen bárgyú beszólásokon, de azért mégiscsak ez volt a mozi. A széles vásznával, sajátos levegőjével, varázslatos hangulatával Nosztalgiázom, mert még nem vagyok teljesen eltespedve. És még nincs bekábelezve a lakás...------SZÍN-JÁTÉK-----Ú j évad, új lehetőségek Szervét Tibor egyik nagysikerű szerepében Fotó: llovszky Béla Miskolc (ÉM)- A Miskolci Nemzeti Színház az idei évadban műsorra tűzi Shakespeare Hamletiét is, Nagy Viktor rendezésében, Szervét Tiborral a címszerepben. „Ki az a Hamlet, aki minden értelmezésnek ellenáll? Mi az a változhatatlan lényeg, ami a felszín alatt bújik? Az értelmiségi, a művész, a politikus? Aligha... Shakespeare darabját a létezés egyszeriségének fájdalma járja át -, ez a Hamlet, akinek gondolkodása, habitusa talán a legközelebb áll Shakespeare-éhez, ez a Hamlet talán csak azért született, hogy a szellem az ember számára elérhető legmagasabb pontról is kitapasztalhassa az elmúlást. Örökkévalóan.” - írja Forgách András, a vendég dramaturg. Az idei bemutatókhoz kapcsolódva a Miskolci Nemzeti Színház az elmúlt héten 5 fordulós játékot hirdetett. A játékban 3-3 kérdésre kell válaszolnia az olvasónak. A helyes megfejtést beküldők között fordulónként 5x2 darab színházjegyet sorsolunk ki a hirdetésekben szereplő darabokra, illetve fordulónként a színház lapjának - a Színházi Estéknek - egy évadra szóló előfizetését. A megfejtéseket levelezőlapon a Miskolci Nemzeti Színház Jegyirodájába (Miskolc, Széchenyi u. 23.) kell eljuttatni október 1-ig. (Az előző fordulóban színházjegyet nyert: dr. Novák Józsefné, Csengeri Pálné, Pásztor Ágostonná, dr. Heiner Tamás, Soós Józsefné, a Színházi Esték című lapot pedig Csanádi Ágnes kapja meg.) A harmadik forduló kérdései: 1. Legutóbb az 1972-73-as évadban játszotta a Miskolci Nemzeti Színház a Hamletet - Mar- kaly Gáborral a címszerepben. Ki játszotta akkor Opheliát? 2. Soroljan fel öt szereplőt a Hamletból! 3. A Hamlet főszerepét Szervét Tibor játssza. Soroljon fel három szerepét az elmúlt évadból. Próba a Zégé folyosóján A miskolci Zeneművészeti Szak- középiskola - közismertebb nevén Zégé - talán az egyetlen oktatási intézmény, ahol nem nagyon szólnak rá a diákokra a folyosón, hogy csendesebben vigadjanak. A kamasz művészf alánták minden talpalatnyi elyet kihasználnak a gyakorlásra. A két fiatalemberre az épület hangulata talán még előzékenyen is hat, bár inkább hihető, hogy a helyhiány kényszerítette őket a csarnokba. A Zégének azonban ez is az egyik olyan varázsa, amelyet egyetlen más intézmény sem mondhat a magáénak. Fotó: Dobos Klára Római múzeumbérlet Tokiói fesztivál Tokió (MTI) - A kínai filmek uralták a vasárnap befejeződött tokiói nemzetközi filmfesztivált, a nagydíjat és a fiatal rendezőknek kiírt díjat is elhódították. A kínai kormány engedélye nélkül bemutatott „Kék papírsárkány” című film, Tian Csu- ang-csung alkotása nyerte a fődíjat. Az ötvenes és a hatvanas évek kínai politikai megrázkódtatásairól szóló film vetítése miatt a kínai küldöttség a fesztivál megnyitásakor elhagyta a japán fővárost. A fiatal rendezőknek kiírt 200 ezer dolláros díjat Ning Jing nyerte el „Kedvtelésből” című alkotásával. A legjobb színésznőnek járó díjon a „Kék papírsárkány,, főszereplője, Lu Luping és az „Egyre fiatalabb” című német film főszereplője, Lolita Davi- dovics osztozkodott. Ä japán Motoki Maszahironak „Utolsó dal” című művében nyújtott alakításáért adták át a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat. A zsűri különdíjában részesült a „Kutatás Bobby Fischer után” című amerikai film és Taylor Hackford rendező, a legjobb forgató- könyvírónakjáró díjat pedig az orosz rendező, Petr Todorovszkíj vehette át. Róma (MTI) - A Rómába érkező külföldi turisták nagy bánata, hogy nem válthatnak a város összes múzeumába érvényes, kedvezményes bérletet, mert - úgy tudják - nincs ilyen. Némelyek tudni vélik, hogy létezik, de olyan, mint egy fantom - hiába keresik. Pedig (majdnem) van, csak senki sem ismeri, főleg nem a külföldi utazási irodák. Róma város tanácsa 7 hónapja 25 ezer bérletet osztott szét az árusítással megbízott szállodákban, könyvesboltokban és trafikokban, de a tarka műanyag kártyák azóta is ott porosodnak, kellő propaganda hiányában — és mert nem érvényesek az örök város több fontos múzeumába. A MuseidonCard nevű bérletjegy Róma 13, városi kezelésben lévő múzeumába jogosít belépésre, köztük a Capitoliumba, a Barraco-múzeum- ba (antik szobrok és plasztikák), a via Nazionalén lévő Palazzo déllé Esposizioni-ba (időszaki képzőművészeti kiállítások), az ókori emlékek gipszmásolatait bemutató Római Civilizáció Múzeumába (az EUR-ban), a Napóleon- és a Canonica-múzeumba, Traianus fórumába, Róma falainak múzumába, Massen- zio villájába az Appia Anticán, vagy Augustus ,Ara Pacis”-ába. Külön egyeztetéssel további 37 régészeti-ásatási hely kereshető fel vele. A 7-napos bérlet 48 ezer lírába, a 4- naposé 30 ezerbe, a 2-naposé pedig 23 ezer lírába kerül, míg egyedül a Capitolium múzeumába 10 ezer líra a belépőjegy ára. A bérlettel akár többször is felkereshető ugyanaz a múzeum. Sok külföldi turista ugyanakkor nem is tart igényt a bérletre, amikor megtudja, hogy az nem érvényes Róma leggazdagabb gyűjteményébe, a vatikániba, továbbá az ókori emlékek múzeumába (Museo déllé Terme), a Palazzo Veneziába vagy az etruszk múzeumba (Museo di Villa Giulia). Sajnos ezek a múzeumok nem Róma város, hanem az olasz (sót a vatikáni) állam fennhatósága alá tartoznak, így ezekbe is érvényes belépőjegyet a főváros nem bocsáthat ki. A MuseidonCard iránt egyébként a (00-39-6-) 167861248-as zöld (külföldről is ingyenes) telefonszámon lehet érdeklődni. Ottlik Géza „uj” könyve Horpácsi Sándor Az Iskola a határon utolsó képe a kamaszok körmére égő cigarettacsikk, amit egymásnak körbeadnak a hajó korlátnál. Igazi bagósok tudják, hogy ez a legnagyobb önzetlenség: odaadni az utolsó szál cigarettát, csikket. Fogolytáborokban sokak halálát okozta az, hogy a kenyéradagjukat is kicserélték füstölnivalóért. Ottlik regényében azonban ez az éjszakában parázsló cigarettavég már-már szimbólummá nő: kamaszhőseinek egy életre szóló összetartozását, sorsuk összefonódását jelképezve. Ez azonban csak a folytatásból, az idei köhyvhétre megjelent Buda-ból derül ki. A két könyv így együtt szerves egész, noha az utóbbi önállóan is maradandó esztétikai élmény, mégis arra beszélnék rá mindenkit, hogy a megjelenésük sorrendjében együtt olvassa el a két regényt. Ottlik, az iskola a határonnak hatalmas irodalma, legendáriuma van, s méltán. Századunk prózairodalma éppen vele, általa vált felnőtté. Titka, lefegyverző ereje nem csupán az esztétikuma, de az a totalitás - élmény is, amellyel Tolsztoj, Thomas Mann mellé nő. Az sikerül Ottlik- nak, ami csak nagyon keveseknek a tetten érni az időt, bemutatni századunkat, annak közép-kelet-európai szeletét, változatát. Paradoxona pedig az, hogy a partikularitásban, a részben ragadja meg, mutatja fel az Egészet. Kiskamasz hősei ott, a határszéli katonaiskolában, majd a budai reálgimnáziumban mintegy sűrítve, nagy töménységben élik meg, át mindazt a bomírtságot, öncélú kegyetlenséget, amit a felnőtt civilek háborúkban, lágerekben, a háborúvesztések nyomorúságaiban. Ez a kegyetlenség Ottlik ábrázolásában éppen azért abszurd és groteszk, mert mindenki „normálisnak” tartja, illetve nem is vesz tudomást róla. A Trianon után ájulatban heverő ország úgy működteti ezeket a katona iskolákat, küldi oda a jobb sorsra érdemes kisfiúkat, mintha valóban a katonáktól - leendő katonáktól - remélhetné a megtörténtek visszafordítását. Az a porosz szellem él a kaszárnya iskolákban tovább, amely a hangsúlyt nem a személyiség tiszteletére, annak kiteljesedésére, hanem éppen ellenkezőleg annak megtörésére teszi. A fegyelem vak, s csak az engedelmesség erény. Ottlik véleménye lesújtó erről a világról, s nem csupán az eredménytelensége miatt - két világháborút veszítettünk el! - Sőt! Még nagyobb baj lett volna, ha eredményes. Ottlik a csodát úja meg, ahogyan ezek a kis, később nagy kamaszok ellenállnak a meglehetősen primitív fizikai és lelki terrornak, azaz ahogy lelkűk mélyén megőrzik azokat a civil értékeket: az érzelmekét, a barátságot, humánumot, szeretet, amelyet otthonról hoztak. A nagyszerű nőktől az anyáktól, nagynéniktől, szerelmektől. Okos tanulmányok feldolgozták a két világháború közti tisztikarunk társadalmi hátterét. (Szakály S.) Ebből kiderült, hogy például a vezérkarunk a Trianonban elcsatolt vidékekről (Erdély, Bácska, Felvidék) ide menekült középosztály (inkább) alsó, elszegényedett rétegéből származik. Ottlik regényei újabb - igen fontos! - adalékkal járulnak hozzá ismereteinkhez. Regényeinek hősei: Bábá, Medve, Hillert Kornél, Sze- redy stb apa nélküli, azaz csonka családból jöttek, kerültek a katona iskolákba. Azaz életükben először itt találkoztak férfival, s rögtön az őrmesterrel. Tehát a nők teremtette puha fészekből a bornírtan egyoldalú, durva, primitív kaszárnyaéletbe. Ne higgyük, hogy a jelenség a probléma elmúlt, eltűnt Ottlik regényvilágával! A mai csonka családokban is apa, férfi modell nélkül nőnek fel a gyerekek, találkoznak keményebb fegyelemmel, s ez okoz sokszor tragikusan kemély lelki törést a fiatalokban. Ottlik regényeiben ez a kettősség, illetve hiány azért nem kap nagyobb hangsúlyt, mert a felnőtt visszaemlékező tudatában minden átminősül, romantikus felhangot is kap „akkor voltunk fiatalok”. De ez a hiány, a csonkaság tudata mindvégig determinálja hősei jellemét és sorsát, s hogy legendává, mítosszá nemesül a katonai drill, amelyet? Medve Gáborék, Bébéék - sajátos módon a civil kurázsival, azaz a sporttal tudnak kivédeni. Ráébrednek - döbbennek arra, hogy az életben van nagyobb érték is mint a puszta, vak engedelmesség, s ez nem más, mint a teljesítmény, a mérhető, regisztrálható. A sportban ki tudnak emelkedni, formálni tudják egyéniségüket, saját arcukat. Ez azonban nem csupán a katonai iskolára jellemző, de minden közösségre. Mert Ottlik nem az arctalan masz- szát úja meg, hanem a lázadó individuumot, egyszóval az embert, akit meg lehet ölni, de nem lehet legyőzni. (Gorkij és Hemingway után szabadon.) A Buda úgy folytatása az Iskola a határon-nak, hogy egyszersmind befejezése is. Bébé, azaz Ottlik haláláig követi hősei sorsát, s ebből kiderül, hogy az élet a katonai iskola borzalmait is alul tudja múlni kegyetlenségben, bomírtságban. Hősei egy része hivatásos katona lesz, Bébé festő, Medve Gábor író. A gyerekkori barátság végig kíséri őket életükön, viszonyítási pont, megtartó erő lesz. Olyan tartást ad, ami nem engedi összeroppanni őket. Ottlik nem politizál, nem minősíti az elmúlt negyven évet. 1956-ot olyan történelmi pillanatnak láttatja, amely minősíti hősei addigi életét, értelmet ad visszamenően is az életüknek. A regény főhőse, az elbeszélő Bébé magára maradva, testi-lelki nyavalyáktól gyötörten sem adja föl a küzdelmet a tökéletességért, az értelmezés, a megfogalmazás tisztaságáért. Az élet feladat, amit tisztességesen kell végrehajtani. Ottlik stílusa szikár, s mégis árnyalt, plasztikus. A felvillanó, felvillantott emlékképek egyre áttekinthetőbbek hőse tudatában. Kegyetlenül őszinték, mentesek minden szentimentalizmustól. Katonásan fegyelmezettek, de nem ridegek, hanem férfiasán tömörek. Egy nagy nemzedéktől, korszaktól, lehet, hogy századunktól köszön el a Buda. (Európa K. Bp. 1993.) Nyílt nap a MÉSZI-ben Miskolc (ÉM) - A miskolci Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szakmunkásképző és Szakközépiskola október 6-án, valamint október 13- án kitárja kapuit. Délelőtt 10 órára várják azokat a pályaválasztás előtt álló általános iskolai tanulókat, akik kertész és dísznövénykertész szakmák iránt érdeklődnek. A nyílt nap keretében a továbbtanulással kapcsolatos tudnivalók ismertetésén túl a résztvevők megtekintik a gyakorlóterületeket. Ott a pedagógusok és az iskola tanulói tájékoztatják őket az ott folyó munkákról, S igény szerint megízlelhetik a szakma egy-egy fogását, sőt, az ilyenkor még betakarítás előtt álló terményeket is. A szervező intézmény ezúton is kéri az általános iskolák vezetőit, hogy a fenti időpontokban tegyék lehetővé az érdeklődő tanulók megjelenését a Szentpéteri kapui gyakorlóterületükön. (Miskolc, Nógrádi S. u. 1.). Október 4-, Hétfő Gruber Béla emlékkiállítás Budapest (MTI) - Gruber Béla festőművész munkáiból nyílt kiállítás kedden a Magyar Képzőművészeti Főiskola épületében. Az október 16-ig látható tárlaton a fiatalon elhunyt művész több mint félszáz alkotása tekinthető meg. A kiállított műveket a Magyar Nemzeti Galéria mellett számos vidéki gyűjtemény, illetőleg a család kölcsönözte az eseményre. Az ünnepélyes megnyitón adták át első ízben a Gruber Béla érmet és díjat. Az elismerést a tervek szerint évente ítélik majd oda a főiskola egy-egy tehetséges festőnövendékének. A kitüntető érmet és díjat Kő Pál szobrászművész készítette. Gruber Béla 1936 februárjában született. A Képzőművészeti Főiskolán Bemáth Aurél volt a mestere. A modem magyar festészet nagy ígéreteként számon tartott művész pályafutása tragikusan rövid volt, mindössze 27 évet élt. Gruber Béla néhány művét nemrégiben a francia fővárosban állították ki a magyar kortárs figuratív festészetet reprezentáló tárlaton. Londoni professzor Miskolc (ÉM) - Czigány Lóránt professzor tart előadást október fián, szerdán délután három órától a Bölcsészettudományi Intézet harmadik emeleti könyvtár-előadójában magyar-angol irodalmi kapcsolatok címmel. A londoni professzor (aki egyébként angol nyelven megírta a magyar irodalom történetét) négyrészes előadássorozatának ez lesz az első része. Indiai est Miskolc (ÉM) - Indiai estet rendez a Vidikus Kultúráért Alapítvány Miskolcon, az Ady Endre Művelődési Házban' október 6-án, szerdán este hat órától. Néhány ajánlat a programkínálatból: diavetítéses előadás Indiáról, vegetáriánus ételkóstoló, vidikus filozófia (lélekvándorlás, meditáció), tánc, pantomim. A különböző indiai termékek, könyvek, füstölők a helyszínen megvásárolhatók. „Svejk” bemutató Székesfehérvár (MTI) - Hasek- Burian világhírű darabját, a Svejk című, szabálytalan komdédiát mutatja be önálló produkcióként a székesfehérvári Vörösmarty Színház. A „derék katona” kalandjait Jiri Da- nek, a prágai Cihonemi Klub rendezője állítja színpadra. A főszerepet Kocsis György alakítja, a többi figurát Szacsvay László, Lip- pai László, Győri Ilona, Sáfár Anikó, Vajda Károly, Farádi István, Joós László és Kőmíves Sándor személyesíti meg. A darab érdekessége lesz, hogy egy-egy művész több szerepet is játszik majd, a jelmezek és a díszletek pedig csupán jelzésszerűek lesznek. Az igazi színházi csemegének ígérkező darab premierje október 15-én lesz.