Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-21 / 246. szám

.1993. Október 21., Csütörtök Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Több mint tízezer földárverés Budapest (ÉM) - Az elmúlt héten megtartott 335 árverésen 700 ezer aranykoronát meghaladó értékű földterület került új birtokosai tulaj­donába. A földárveréseken több mint 13 ezer kárpótlásra jogosult vett részt és a 9340 volt a földtulajdonhoz jutottak száma. így egy birtokos átlagosan 77 aranykorona értékű földterületet szerzett meg. A legtöbb árverést, szám szerint 37- et, Baranya megyében tartották. Legnagyobb értékben azonban, több mint 131 ezer aranykorona - akár­csak az ezt megelőző két hétben is - Békés megyében kelt el. Az árvere­zők száma viszont, csakúgy, mint a tulajdonhoz jutottak száma, Pest megyében volt a legmagasabb, 1832 fő. Az 500 forintról induló licitárak Somogy megyében érték el a legma­gasabb mértéket, ahol egy aranyko­ronáért 50 ezer forintot ajánlottak. Legkevésbé Békés megyében verték fel az árat a licitálók, itt egy arany­koronáért csak 1600 forintot fizet­tek. A kárpótlási földárverések kezdeté­től összesen 10432 licitet tartottak az országban, melynek során több, mint 19 millió aranykorona értékű földterület talált gazdára. A 220 ez­ret is meghaladó új tulajdonos átla­gosan 80-90 aranykorona értékű te­rülethez jutott. A legtöbb árverést, 835-öt Vas me­gyében tartották, az elárverezett föl­dek értéke, több mint 3 millió arany­korona pedig Békés megyében a leg­magasabb. Ebben a térségben a leg­nagyobb, szám szerint 22 ezer 772 a földtulajdonhoz jutottak száma is. Kötelező a tagság Budapest (ÉM) - A Magyar Agrár­kamara elfogadhatónak tartja a ka­marai törvény tervezetét, melyet kedden kezdett tárgyalni a parla­ment. Körösi Imre, az érdekképviselet el­nöke értékelve a négyéves előkészí­tő munka eredményét elmondta: a törvényt már 1991-ben meg kellett volna alkotni, ebben az esetben ugyanis az agrárágazat elkerülhet­te volna a jelenlegi válságát. Az el­nök remélte, hogy az Országgyűlés még decemberben megszavazza a törvényt, és a jövő év elején már el­kezdődhet az új testület megszerve­zése. A kamara köztestületként tevé­kenykedik majd a piac működőké­pességének és tisztességének érde­kében. A mezőgazdasági termelők számára kötelező lesz a kamarai tagság, ami Magyarországon ugyan újdonságnak számít, Nyugat-Euró- Pában azonban jól bevált gyakorlat. Körösi Imre szerint a piac szerve­zettségének erősítésével és a mező- gazdaságjövedelem-pozíciójának ja­vításával az agrárágazat egy-két év alatt kitörhet a válságból és húzóá­gazattá válhat. A kamara megszervezése a közsé­gekből indul majd el, s tagságát a mezőgazdasági termelőkön kívül a feldolgozókra is ki kell terjeszteni, hiszen csak egy vertikális felépítésű agrárkamara képes hatékonyan működni. Az új köztestület az álta­lános agrárérdekek képviseletét lát­ja el, a munkáltatói érdekképviselet azonban nem tartozik a feladatai közé. ^Röviden — Több, mint két évvel ezelőtt alakult meg Zemplén három térsége -Hegy- a|ja, Hegyköz, Bodrogköz — rendkí­vül súlyos gazdasági, foglalkoztatá­si helyzetének enyhítésére a Zemp­léni Regionális Vállalkozásfejleszté­si Alapítvány. Az alapítvány tegna­pi kuratóriumi ülésén megállapítot­ták: megfelelnek létrehozásuk céljá­nak, s többek között kis- és középvál­lalkozások létrehozásával segítik a térség gazdasági struktúrájának átalakítását. Megyénkben ma több községben is tartanak földárveréseket. így Rá- sonysápberencsen, Jákfalván, La­mm, Tokajban délelőtt tíz órától, összesen mintegy 12 ezer aranyko­rona értékű területet kínálnak licit­re- Holnap pedig Tiszaladányban, Kiskininzsen, Fulókércsen, Kele- mérben kerül kalapács alá több, mint ötezer ötszáz aranykorona ér­tékű szántóföld. A borsodi bányák továbbélése Kulcsszerepet kaphat a berentei szénosztályozó Bányászkérdés: megszűnni, vagy megmaradni? Mándy András Miskolc (ÉM) - A hazai és ezen be­lül a borsodi mélyművelésű szénbá­nyászat mélypontra jutott az elmúlt 8-10 évben.Ennek okait kutatva ta­lán első helyen említhetjük a gazda­sági környezetet, s ezen belül is a hosszú ideig hatóságilag nyomott szénárak és az úgynevezett „állami támogatás”-t. Ez utóbbival kapcso­latban érdemes megjegyezni, hogy tulajdonképpen soha nem a bányá­szatot támogatták, hanem az ala­csony árat kompenzálták, ám ez a köztudatban a bányászat támogatá­saként jelent meg. A második ok a piacok liberalizálá­sa volt, melynek során olyan szenek kerültek be dömping áron a magyar piacra, melyeket külföldön állami támogatással termeltek. Itteni áru­sításukkal a külföldi munkahelye­ket tartottuk el, miközben a mi bá­nyászaink munkanélküliek lettek. A bányászat további visszaesése már a széntüzelésű erőművek hazai fűtőanyagellátását veszélyeztetné, de a nemzetgazdaságnak is hatal­mas terhet jelentene a több tízezer bányász munkanélkülivé válása. Kormányzati döntés alapján ezért a leggazdaságosabbnak tartott bá­nyákat a közelükben levő erőmű­vekkel integrálják. A Borsodi Szénbányászat visszafej­lesztésével a 2014/1993. (MT.9.) Korm. határozat külön foglalkozik. Ennek lényege, hogy a Borsodi Erő­mű és Lyukóbánya összevonásra ke­rül, a Putnoki Bányaüzem és a Fe­ketevölgyi Bányaüzem pedig vállal­kozási formában működik tovább. Edelény Bányaüzem állami bánya­ként évi 300 millió forint finanszíro­zással - egy Bányavagyon-hasznosi­tó Rt. keretében - 1995-ig üzemel­het, majd bezárásra kerül. A borsodi szénmedence szenét az 50- es években épült berentei Központi Szénosztályozómű fogadta egészen napjainkig. A kormányhatározat szerinti integ­ráció vitatott pontja az osztályozó és mosó sorsa. A problémát az jelenti, hogy jelenleg Lyukóbánya termelé­sén kívül Feketevölgy, Edelény, Put- nok, Vadna széntermelésének nagy részét is az osztályozó fogadja. Je­lenleg az osztályozó további műkö­désére a következő szervezeti és tu­lajdonosi fonnák jöhetnek szóba: a./ bekerül az erőmű-bánya integráció­ba; b./a Bányahasznosító Rt. szerve­zetébe épül be; c./ a lyukóbányai szén tulajdonilag elhatárolt vonalon jusson az erőműbe; d./ a Tiszai Erő­mű Rt. és a Bánvavagyon-hasznosí- tó Rt. közös tulajdonaként, önállóan működjék. Az alternatívák közül egyik sem ad tökéletes megoldást. Az a és b vari­ációkban a tulajdonosi érdekellenté­tek jelentenek hátrányt mert a Bá­nyahasznosító Rt. érdeke, hogy az integráción kívül maradt bányák to­vábbélését segítse, azaz szeneit mi­nél magasabb áron átvegye, és mi­nél magasabb áron adja tovább az erőműnek és a szénkereskedöknek. Ha az osztályozó az integrációba ke­rül, akkor elsősorban az erőművek gazdasági érdekeit kell szolgálni: minél olcsóbban felvásárolni a sze­net, hogy ezáltal az erőmű villamos­ára ni termelése gazdaságosabb le­gyen. Bizonyítható, hogy integráció akkor működik a leggazdaságosabban, ha a lyukói szenet a bányánál letörik és közvetlenül daraszénként kerül a berentei és a tiszapalkonyai erőmű­be. Minden más bányától megvásá­rolt szén az erőművek gazdaságos működését rontja. Az osztályozóra bekerülő durva szén mosása pedig különösen nem érdeke az erőművi integrációnak, mert teljesen függet­len az erőművek működési technoló­giájától. Ezekből következik, hogy a tulajdonosi érdek az a./ alternatíva esetében az integráción kívül rekedt bányák termelésének visszafogása, szénfelvásárlásnál pedig a minél alacsonyabb ár elérése. Mivel tudjuk, hogy az erőművek a daraszén felvásárlásánál monopol­helyzetbe kerültek, mert hazánkban csak az MVM Rt. termelhet villa­mosenergiát, az erőművek pedig a tulajdonában vannak, akkor logiku­san következik, hogy az a./ alterna­tíva Edelény, Feketevölgy, Putnok, Vadna csődjéhez vezethet, holott a kormányzat a foglalkoztatás roha­mos csökkenésének megállítására ezeket a bányákat még több éven át kívánja működtetni. További hátrány lenne, hogy a bá­nyák megszüntetése és a lyukói szén letörése kivonná a piacról a keresett borsodi tüzépi szenet. A c./ alternatíva megvalósítása csak jelentős többletköltséggel oldható meg. A AJ alternatíva - közös társaság - látszik még olyan megoldásnak, hogy a tulajdonosi érdek sérelme nélkül oldható meg a működés. A borsodi térségben az egyik legfon­tosabb kérdés a foglalkoztatás. En­nek alá kell vetnie magát az integ­rációban érdekelt minden szervezet­nek még akkor is, ha pillanatnyi gazdasági érdekeiknek ez nem felel meg, mert a foglalkoztatáson kívül a térség lakosságának a szénellátása is veszélybe kerülhet. Megkérdeztük a minisztert Kereszténydemokraták a költségvetési tövénytervezetről Miskolc (ÉM - I.S.) - Surján Lász­lótól, a Kereszténydemokrata Nép­párt (KDNP) elnökétől, legutóbbi miskolci látogatásakor kérdezte la­punk munkatársa: □ Miképp viszonyul pártja a Szabó Iván pénzügyminiszter által beter­jesztett 1994-es költségvetési törvény- tervezethez? • A költségvetés készítése sóién már megfogalmaztuk kritériumain­kat, s ennek egyik lényeges pontja az volt, hogy választási jellegű költség- vetést, az ország tényleges helyzeté­vel nem számoló és az embereket el­kábítani hivatott költségvetést nem tudunk támogatni. Nagyon súlyos­nak ítéljük az ország gazdasági hely­zetét, és ezt egy blöffel nem lehet, nem szabad széppé tenni. Meg kell azonban mondani: nem kellett e te­kintetben sokat vitatkoznunk... Megítélésünk szerint az ország hely­zetének javítása nem függhet vá­lasztási ciklusoktól. Tehát ez a költ­ségvetés éppen azért nehéz és ke­mény, mert benne van néhány olyam elem, amely a tartós javulás irányába mutat. Hadd említsem a mezőgazdaságot: ennek dotációs rendszerében a felületesen értelme­zett szabadpiac megszüntetése kell, hogy érvényesüljön. Az nagyszerű dolog, hogy egy mesterséges árrend­szert nem tartunk fenn, de Nyugat- Európa egyetlen állama sem műkö­dik úgy, hogy ne dotálná mezőgaz­daságát. Ezért nem lehet célként ki­jelenteti: a mezőgazdaság éljen meg, ahogy tud. Ez egy olyan ultraliberá­lis nézet, amelyet egy jobbközép kor­mányzat nem fogadhat el, még ha vannak olyan szakértői, akik ezt jó­nak tartják. Egy másik dolog, az inf­rastruktúra-fejlesztése és a lakás­kérdés. A költségvetésben történt előrelépés e téren, bár nem akkora, amekkorát szerettünk volna. A vá­lasztási küzdelemben éppen ezért lenne kívánatos, ha a vágyak és a le­hetőségek harmóniája megterem­tődne. Ez persze nem lesz könnyű, mert jogos igények halmazát lehet felsorolni, a kultúrán keresztül az oktatáson át, egészen az egészségü­gyig, de - hangsúlyozom - felelőtlen, megalapozatlan ígérgetésekben nem leszünk partnerek. Találhatók olyan elemek eben a költségvetés­ben, amelyek szimpatikusak szá­munkra. Ilyen például az, hogy a társadalombiztosítási járulék kike­rül az adóköteles jövedelemből. Egészséges lépésnek tartjuk azt is, hogy az adómentes sáv valamelyest megemelkedik... □ Szóval, a frakció egyemberként megszavazza a költségvetést? Egyál­talán: lesz egységes álláspontjuk? • Nálunk nmcs vasfegyelem, az alapvető képviselői jogok közé tarto­zik a lelkiismeret szerinti szavazás. A frakció persze nyilvánvalóan meg­beszéli: hogyan, s miképp szavaz. Je­len pillanatban dolgoznak azokon a módosító indítványokon, amelyek­kel még inkább elfogadhatóvá vál­hat a költségvetés. Az agrártermékek kiviteléről Kecskemét (MTI) — Ez a kormány a magyar mezőgazdasági kivitelt nem tette tönkre - je­lentette Ki Kádár Béla a napokban, Kecskemé­ten a Kopint-Datorg Részvénytársaság által rendezett országos tanácskozáson. A nemzet­közi gazdasági kapcsolatok minisztere vitaindí­tó előadásában elismerte, hogy a hazai agrár- gazdaság, s ezen belül az élelmiszeripar súlyos problémákkal küszködik, cáfolta azonban azo­kat a megítélése szerint felelőtlen állításokat, miszerint az okok külkereskedelmi politikában keresendők, az Európai Közösséghez való csat­lakozás feltételeként kötött előnytelen szerző­désekben. Kádár Béla a magyar külkereskede­lem általános helyzetét, az idei 25-26 százalé­kos exportvisszaesés külső, belső okait, vala­mint a kivitel növelését célzó kormányintézke­déseket is elemezve nyomatokkal leszögezte: a több éven át az export egynegyedét adó mező- gazdasági ágazatot stratégiai ágazatnak kell tekinteni, s annak is tekinti minden felelős po­litikai tényező, minden magyar közgazdász. Kádár Béla számszerű adatokkal alátámasz­tott érvelésében rámutatott, hogy 1989-ben az agrárexport értéke 1,6 milliárd dollárt és 990 millió transzferábilis rubelt tett ki, vagyis fo­rintban számolva együttesen 125 milliárdot, 1992-ben pedig ez utóbbi összeg 205-210 milli­árd forint volt, dollárban számítva pedig 2,7 milliárd. Az Európai Közösség országaiba 1989- ben 789 millió dollár értékű mezőgazdasági ter­méket exportáltunk, tavaly pedig több mint egymilliárd dollár tett ki az ide irányuló agrár­export. A kivitel hozzávetőleg negyven százalé­kos növekedésével szemben az agrártermékek behozatalának növekedése az előző két évben nem érte el a 3 százalékot sem. Igaz, hogy az aszály, az árualaphiány miatt az importnöve­kedés az idei év első felében a korábbiaknál ma­gasabb volt, de e téren is súlyos, tudatos félre­vezetések tapasztalhatók - mondotta a gazda­sági kapcsolatok minisztere. Az importon belül ugyanis azon áruk köre, amely hazánkban is megtermelhető, tehát a magyar agrártermékek versenytársa, mindössze 160 millió dollár érté­ket, a hazai összfogyasztás 3 százalékát teszi ki. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 134 üzletben össze­sen 196,969220 millió forint forgalmat bo­nyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvé­nyek forgalma (102 promt, egy határidős és három opciós kötés) névértéken 28,2800 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 82,633300 millió forintot tett ki. A befektetési jegyek árfolyamértékű forgal­ma 531 000 forint volt. A kárpótlási jegy ár­folyamértékű forgalma 19,799700 millió fo­rintot ért el. Az Államkötvények árfolyam- értékű forgalma 62,6150 millió forintra rú­gott. A diszkont kincstárjegyek árfolyamérté­kű forgalma 29,67020 millió forint volt. Kárpótlási jegy i 70 2 65 1 60 ■S , a 55-1 | 50 4 I 45-1 forru MTI l$8 Co N«>ui Elsó Bm»»r Lup* Brovartv*.- Ne* York Broket Pw>en | lilijülijikjllülitjhllij — tőzsdei eiadásiáttagár-gőrbe ■ nem volt kötés v minimális vételárajánlat a brókercégektől a a brókercégek maximális eladásiár-ajánlata TTítTttHntTtT ■ Tf t’f1 M I H I I I I ! 1 II I I 1 I TI ■ ! 1 Ml I I ll ■ I ;T SSSRS8" S3 R S=S S g s § ä a * a ts x X X Tőzsde Index (ideiglenes) okt. 20-án: 1148,89 -0,74 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. október 20. Pénznem Valuta Vétel Eladás 144,60 147,40 Idólláí 64.43 65,67 Belga frank* 269,69 274,35 Dán korona üt 14,58 14,84 Finn márka 17,05 17,45 Francia frank 16,74 17,02 Holland forint 52.65 53,51 ír iont ; 138,46 141,06 Japán yen* 90,40 91,60 Kanadai dollár?, 73.10 74,50 Kuvaiti dinár 325,51 331,01 Nemet márka 59.22 60,18 Norvég korona 13,50 13,74 Olasz líra** 60,58 61,86 Osztrák schill.* 841,74 855,34 Portugál escudo* 56,99 58,09 Spanyol peseta* 73,23 Svájci frank 67,18 Svéd korona 12,24 DSA-dollár 97,04 ECU (KP! 112.19 A megadott számok 1 egységre ban *: 100 egység, **: 1000 egység 74,75 68.26 12,50 98,60 114,15 Deviza Vétel Eladás 145,34 146,04 " 66,03 65.33 272,85 274.01 14.66« 14,72 17.20 17,30 16,83 16,91 52,81 53,03 139,15 139,79 91,10 91.40 73.88 74,22 328,57 329,95 59.40 59,64 13,56 13,62 61,08 61,40 844.49 847.89 ' 57,42 67,70 73.89 74.27 67.38 67,66 12.39 12,45 97,92 98.32 112,82 113,32 értendők, forint-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom