Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-20 / 245. szám
14 ESZAKrMagyarország Ez is - Az is 1993« Október 20., Szerda Százesztendős gondok B. Balsai Jolán 1893-ban már 27. évfolyamába lépett a Borsod Miskolczi Értesítő, a csütörtökönként megjelenő „társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap, Borsodmegye és a borsodmegyei gazdasági egylet hivatalos közlönye. Az év elején nyugodt magabiztossággal így biztatta az előfizetőket: „amely lap, habár szerény körben és szerény eszközökkel ennyi évet megért, annak van létalapja: bizonyos, hogy reá szükség van s méltán kérheti közönségének további pártfogását.” Az év végén az újabb felhívásban már a sajtó közállapotaira is utalnak (számunkra is ismerősen csengő szavakkal): „Ha valamely lap, amely tartalmának igazságára és komolyságára súlyt fektet, irányában a következetességet szem elől soha nem téveszti és nem igyekszik többnek látszani, mint ami, arra, amit mond, építeni lehet: az a lap a mai világban kétszeres mértékben méltó a reális emberek pártfogására. Mert mostanság, midőn annyi szélhámosság, annyi hűhó, annyi füst szédíti az embereket, megbecsülendő az a kevés számú nyilvánosságú orgánum, amely, mint a mienk is, szerény eszközökkel működik ugyan, de senkit meg nem téveszt, megvilágítja józanul a közügyeket, a társadalmat, az eszméket - de nem hamis fényt vet azokra.” Az akkori idők nagy gondja, a társadalmi bajok leglátványosabb kifejezője a kivándorlás volt: „Pusztuló lakok, fogyó népesség mutatják nyomát ama közönyös szellem barangolásának, mely tévelyegide s tova, elhiszem jószándékkal keresve az igaz utat, de amely a leghelyesebbet meglelni mégsem búja, hogy a népet a kivándorlástól visszatartsa, ami pedig oly könnyűnek látszik. Nem merné állítani senki sem, hogy ha jó dolga van itthon a népnek, vagy csak tűrhető dolga is, kivándoroljon. A kivándorlás tanújele valamely politikai tekintetben elnyomott helyzetnek, vagy túlnépességnek, vagy rossz gazdasági viszonyoknak. Nálunk a két elsőről szó sem lehet, tehát áll a harmadik.” - Manapság nem annyira az országból, mint Miskolcról és a megyéből tapasztalható a ki(el)vándorlás más megyékbe, városokba... A kölcsön, a hitel kérdése szorító voltáról egy évszázada is panaszkodtak: „...a kamat nagyon magas. Kisbirtokosnak és kisiparosnak az. Ritka ember az, aki képes kisajtolni azt a nagy kamatot abból a vállalatból, amibe fektette. Ez az oka, hogy mai napság egyértelmű a tönkreme- néssel a kisbirtokosnak vagy iparosnak kölcsönhöz való folyamodása. Ott, ahol rendezett hitelviszonyok vannak, a kezdő iparos biztonságosan veheti igénybe hitelét üzlete megalapítására, vagy a már működésben levő üzleti kiterjesztésére, anélkül, hogy bukástól kellene félnie: mert a kölcsön olcsó kamatú és nem kell visszafizetni, mielőtt a pénzt gyümölcsözőleg megforgathatta volna... a kölcsönök nagyon rövid lejáratúak. A kölcsön, különösen a kisbirtokosoknak és iparosoknak úgy ér valamit, ha a visszafizetés akkor veszi kezdetét, amidőn az már gyümölcsözött a kölcsön- vevőnek. Enélkül az nem hasznára, de kárára szolgál.” A gabonatermesztők akkoriban a nyomott árakért a tőzsdét okolták: „Sokan tettek már kérdést aziránt, mi az oka, hogy a gabonaneműek ára soha sincs arányban a termés eredményével. Vagyis bár általában rossz termés van mindenfelé, az árak mégis alacsonyak s a gazdák igényeit egyáltalán ki nem elégítők? Megmondjuk röviden: a tőzsde az oka.” (Nem létező gabonamennyiségekkel való üzérkedés ellen léptek fel). A lapban új pénzintézet alapítását is hirdetik: a Borsodmegyei Takarékpénztár Rt-ét. Alapítói között találunk földbirtokost, kereskedőt, ügyvédet, országgyűlési képviselőt, mérnököt, orvost, - többnyire miskolciakat. Közlik a vármegye 196 legtöbb adót fizetőjének névsorát is, a fizetett adó összegével együtt. Az élen gr. Szirmay Alfréd szirmabesenyői földbirtokos állt (6836 Ft), akitől jóval elmaradt a második és harmadik helyen álló. A többség 400- 1000 Ft közötti összeggel került a listára. A társadalmi élet fejlesztésének egyik módját a lap az asztaltársaságok felélesztésében látta. Ennek célja nem a gasztronómia, hanem a művelt társalgás, összekapcsolódás egyletekkel, ösztöndíjakkal biztosítani az oktatást, művelődést. Már akkor felfigyeltek arra, hogy az üdülés, s ezen belül is a fürdés, a gyógyüdülés a gazdaságnak virágzó ága lehet, miként külföldi példákra is hivatkoznak. „Legyen meggyőződve mindenki, hogy bárhány üdülőhely megtalálja a maga közönségét, ha abban a kényelemnek egy bizonyos foka és az üdülés feltételei megtalálhatók... De a kényelem! Ez a fő kérdés! Ez az, mellyel magyarországi fürdőink még nem rendelkeznek. Pedig enélkül, ha még oly áldott vízzel és pompás levegővel bír is valamely fürdő, elveszett, vagy legalábbis nagyot csökkent annak értéke.” A miskolci utcák rendezetlensége az akkoriaknak szemet szúrt. Dr. Kun Tamás kerek perec kijelentette: „Miskolc városából rendezett, a szépészeti s egészségügyi szabályoknak mindenben megfelelő város soha sem lesz, mert nem lehet.” — Tény, hogy van még teendő manapság is ezen a téren... Ki kit csapott be Hernádnémetiben? Mindenki a saját igazát és a pénzét keresi Nagy József Hernádnémeti (ÉM) - A talajba süllyesztett gázvezetékekre már régen földet terítettek, de a körülötte keletkezett nézeteltéréseket mindmáig nem sikerült tisztázni, elsimítani. Talán azért, mert mostanában a legkisebb közösségi sérelem is elég ahhoz, hogy felborítsa egy utca lakóinak nyugalmát. S most Hernádnémetiben ráadásul nem is csak egy utcában ütötte fel a fejét a békétlenség. Az emberek azt mondják becsapták őket. Évekkel ezelőtt, amikor megkezdődött a gázvezeték építése a községben, a családokra (portákra) eső költséget utcánként állapították meg. Ott kértek kevesebb beugrót, ahol a többség, majd mindenki az első szóra akarta a szolgáltatást. A megállapodásban az is elhangzott,- többen esküsznek rá, hogy írásban is látták - a később rákapcsolódok befizetéseit azok közt osztják szét, akik részt vettek a községi hálózat kiépítésében. Részint a költségek utólagos, és igazságos megosztásaként, másrészt az elvégzett jelentős kétkezi munka ellenértékeként. Amiből a most bekapcsoló- dóknak már egyáltalán nem kell kivenni a részüket. Vajner Sándor a Rákóczi utcai építkezések lakossági bizalmija volt, ő így emlékszik vissza a nemrég múltra:- Valóban úgy szólt a megállapodás, hogy a kései rácsatlakozások, az utólagos befizetések ellenértéke minket illet. Mostanában újabb családok jelentkeztek bekötésre, a társulási díjat, annak rendje - módja szerint be is fizették, ám az a községháza pénztárában maradt. Felkerestük a polgármestert, aki hajthatatlannak mutatkozott, viszont döntése megerősítésére egy törvényt idézett, fellapozta az elutasításunkat alátámasztó jogszabályokat. Úgy érzik, kétszer fizettek — Ezt az utcabeliekkel sikerült megértetni?-Nem, mert előtte már voltak ilyen visszafizetések. Ezért jogászhoz fordultunk, aki megnyugtatott bennünket mondván csak akkor tarthatná meg a kései befizetéseket az önkormányzat, ha azt annak idején a tanács előlegként fizette volna be a nehéz helyzetben lévő családok helyett.- Hol tart most a vita, merre látszik elbillenni a mérleg nyelve? — A polgármester kitart amellett, hogy nem fizet, az új bekötések díjait változatlanul megtartja. Gulyás Ferenc (Kossuth utca): - Mi még tavaly is kaptunk vissza ilyen befizetések után bizonyos összegeket. Ezt tartom igazságosnak, mert a gerincvezetéket mi hoztuk létre, a társulások eredeti tagjai. A most jelentkezők akkor az újukat sem mozdították, ki ezért, ki azért. Persze volt köztük olyan is, akinek egyszerűen nem volt pénze, míg másokat hiába hívtunk, azt mondták köszönik, nem kérnek a munkából. Mi fizettünk is, dolgoztunk is, tehát ragaszkodunk hozzá: mi kapjuk meg részarányosán a most beérkező forintokat. így vannak ezzel az emberek a többi utcákban is. Mi mentünk el annak idején az OTP-be is a még hiányzó pénzt felvenni, nem a tanács. Az egyik lépés szabálytalan Kertész István (Vörösmarty utca):- Tavasszal volt egy falugyűlés és ott már azt kaptuk a polgármestertől, hogy ő nem fizet. Ebben az évben a mi utcánkban két rákapcsolódó család jelentkezett. Megjegyzem a miénk egy egyoldalas utca, az útnak csak az egyik oldalán vannak házak emiatt jóval többet is fizettünk, családonként úgy 40 ezer forintot. Ennél fogva is jobban ragaszkodunk a minket megillető pénzhez. (Némelyik utcában 24 ezer forint is elég volt.) Most az utcabeliek engem ostromolnak, de nem tudom megnyugtatni őket. Vajner Sándor: - En már összegyűjtöttem az utcabeliek aláírását is a követelésünk nyomatékossá tétele érdekében. Keressük az igazunkat továbbra is, mert az biztos, hogy valamelyik intézkedés szabálytalan. A befizetők meg röhögnek a markukba, mert elegánsan átadják a beugrót, nekünk meg a pénzünkön kívül az erőnkkel is fizetni kellett. Kertész István: - Ma ezt már nálunk sokkal okosabban intézik a többi faluban. Ha a lakosság több mint 50 százaléka kéri a közmű kiépítését, akkor a költségek mindenkire kivethetők és utólag semmi vita sincs. Szilágyi György Hernádnémeti polgármestere jegyzőkönyvek, megállapodások katonás felsorakoztatásával fogad. Mind az ominózus ügyről szól, a sor végén a már emlegetett 1969. évi VII. törvénnyel. Kezdjük a végén, a törvénnyel, amelyik kimondja, hogy az utólagos rákötések esetén befizetendő közműfejlesztési hozzájárulás az önkormányzat fejlesztési számláját illeti meg. Ki kit csapott be? S mit mond a polgármester?- Ezt nem ismertük eddig és így történtek a jogcím nélküli, jóhiszemű visszafizetések az egyes társulásoknak, ott ahol utólagos rákötés történt. A törvény ismeretében ez a továbbiakban már nem eshet meg. Becsaptak minket annak idején, mint állampolgárt engem is. Mint helyi lakos magam is azonosulok a németiek véleményével, ám mint polgármesternek, be kell tartanom, tartatnom a törvény előírásait.- Hány családnak fizettek eddig és mennyit?- Két év alatt 280-300 ezer forintot és ez a lakosság nagyrészét érintette. De 1992 júliusától senkinek sem fizettünk vissza.- Nyilvánvaló,'jó szívvel fogadták az addig kapott forintokat a németiek, és legalább annyira nem tetszik most, hogy ez az apanázs elakadt és ha önnél, ön miatt, akkor önre is haragszanak.- Ezeket a törvényeket én nem vizsgáltam,a megválasztásom után utólag felhívták a figyelmem arra, hogy a visszafizetés jogtalan a gáztörvény és a végrehajtási rendelet értelmében. Utána néztem és leállíttattam minden ilyen kifizetést. Utólag nyilvánvaló, hogy az önkormányzat károsodott a kifizetésekkel.- Mi a sorsa ön szerint a kifizetett jelentős pénznek? Kizökkent az idő- Visszakérni, visszakapni már nem lehet, bár a törvény szerint ez az egyetlen megoldás, ám szerintem ez ma nálunk járhatatlan út. Azt hiszen ez lesz az ára többek között annak, hogy elsőként vezettük be a gázt. Mi még nem kaphattuk vissza az áfát sem. Az új országos intézkedéseket a mi példánkat is figyelembe véve hozták meg. Beszéltem az ügyünkbe bekapcsolódó jogásszal is, aki a gáztörvény értelmezése után úgy nyilatkozott: akkor sem kellene visszaadnunk a most befolyó pénzeket a társulások tagjainak, ha arról annak idején írásbeli megállapodás készült volna. A magam szerepéről pedig kicsit patetikusan annyit: kizökkent az idő, óh kárhozat... S hogy kinek kell helyrehozni ezt, arra a főhivatalokban sem sikerült mindkét fél számára elfogadható, egyértelmű választ kapni. Lehet, hogy azért, mert ilyen nincs is. Az ügy természetéből adódóan ugyanis ki-ki keresheti a maga igazát - a törvény érvényesítését követelve - polgári peres bírósági eljárás keretében. Arra viszont senki sem ad előre garanciát, hogy a végén figyelembe véve a figyelembe vehetőket, merre billen a mérleg Justitia kezében. Társasház az űrben együttműködve Washington (MTI) - Miután Clinton elnök elrendelte az évtized végére tervezett nagy, modulokból összeszerelendő Freedom (Szabadság) űrállomás 31 milliárd dolláros költségvetésének jelentős lecsökkentését, a kidolgozott három terv mellett szó esett egy, az oroszokkal közösen létesítendő űrállomásról is. A1 Gore alelnök meghívására július végén Washingtonban járt orosz delegáció résztvevőivel megvizsgálták az orosz berendezések bevonásának lehetőségét. Bár végső döntés még nem született az orosz közreműködés mértékéről a 10,5 milliárd dollárral lecsökkenteti amerikai űrállomásprogramban, a közös terveket már nyilvánosságra hozták. Eszerint amerikai részről a Freedom űrállomás Alfa-2-nek nevezett karcsúsított változata, orosz részről pedig az 1986 óta a világűrben keringő Mír űrállomást leváltó Mír-2 egybeépítéséről lenne szó, természetesen a korábbi szerződéseknek megfelelően a japán, európai és kanadai modulokkal együtt. Az űr-társasház létrehozását egyfelől az segíti, hogy mindkét fél 1997-re tervezi a maga űrállomásának megépítését, s ugyan a közös megvalósítás vet fel néhány konstrukciós problémát, de ezek egyeztetések által és kevés anyagi ráfordítással megoldhatóak. Másfelől a közös megvalósítás mind az amerikaiak, mind az oroszok számára anyagi előnyöket is hordoz, becslések szerint a nemzetközi űrállomás megépítése az orosz űrkutatás konyhájára hat-hétszáz millió,dollárt hozna, míg az Egyesült Államok számára egymilliárd dolláros megtakarítást jelentene. Nem is beszélve arról az időről, amit az űrállomás moduljainak az orosz Proton rakétával történő világűrbe szállításával nyernének, hiszen a NASA-nak erre a feladatra megfelelő hordozója nincs. Az űrrepülőgépek pedig legjobb esetben is csak tizenöt repüléssel, közel két év alatt lennének képesek az Alfa-2 valamennyi szerkezeti elemét a világűrbe szállítani. És akkor jött a gázóraolvasó autó... Washington (MTI-Panoráma) - A Washingtonban élő tudósító bizony néha átkozódik, hogy naponta ha- lomnyi hirdetést és számlát ont irodájának a küszöbére a postás. Eszébe villan, hogy újabb csekkek tucatjait kell kitöltenie, aztán postára adnia... Soha nem lesz vége - telefon- és telefaxszámlák-, telexvonal- és telexa- dásdíjak, biztosítások és újságelőfizetések, víz-, gáz- és villanyszámlák, televízió-előfizetési díjak és hitelkártya-tartozások. Persze, azért van segítség. Például a Bell Atlantic Scan-Phone szolgáltatása, amelynek révén telefonon keresztül, megfelelő kódozással számlák tucatjait lehet kifizetni. Vagy akár árukat- termékeket megrendelni, átutalásokat mozgatni... És hát a „mindig elfoglalt” tudósító hajlamos ilyenkor megfeledkezni arról, hogy még nem is látta a gázvagy a villanyóra-leolvasókat, pedig nyilvánvalóan erre jártak. De hát hogyan csinálják? lehet, hogy csak felbecsülték a fogyasztást, mert nem tudtak bejutni a házba? Vagy olyan diszkréten csinálják, hogy...? Nos, a rejtély a jövőben nem lesz rejtély. A washingtoni gáztársaság értesítette a fogyasztóit, hogy a kísérleti kipróbálás után megkezdik az órák felszerelését azokkal a rádió adóvevőkkel, amelyek nemcsak hogy pontosan mérik a fogyasztást, hanem az óra állását a kijelölt rádiófrekvencián a ház előtt elgördülő cégjelzéses autó fedélzeti számítógépébe táplálják egy szemvillanás alatt. Nincs alkalmatlankodás, nem kell odahaza várni órákon át, míg megjön a leolvasó, nincs mérgelődés és perlekedés... Az autó jön, leolvas, az adat pedig bekerül a központi komputerbe, amely majd kiállítja a számlát. Korán-miniatűr Újdelhi (ITAR-TASZSZ) - Indiában található a világ legkisebb Korán-másolata. Aziz U1 Rahim Han a indiai üzletember állítása szerint a magánkönyvtárában őrzött minden muzulmán számára szent könyvecske vastagsága nem éri el az egy centimétert, hossza pedig a 3,5 centimétert. A Korán-másolat 735 oldalas és tulajdonosa harminc évvel ezelőtt egy barátjától kapta, aki Franciaországból hozta a nem mindennapi ajándékot. Arra a kérdésre, hogy eddig miért hallgatott könyviárának különleges darabjáról, az indiai üzletember úgy nyilatkozott, hogy egy madrászi gyűjtő felháborító nyilatkozata késztette színvallásra. Honfitársa ugyanis azt híresztelte, hogy az ő birtokában van a legkisebb kézzel írt Korán-másolat a világon. A két vetélytárs ügyében most a Guinness rekordok szakértőire vár a döntés, melyikük nevét örökítsék meg a rekordok könyvében. Fizetésemelés a belga királynak Brüsszel (MTI)-Több mint 13 százalékos illetményemelést szavazott meg a belga királynak a brüsszeli. képviselőház. A királyi család más tagjaival is „kegyesen” bánt a parlament. A nacionalisták és a flamand szélsőjobboldal túlságosan bőkezűnek ítélte a döntést „egy gazdaságilag mindenkitől áldozatot követelő időszakban”. Az augusztusban trónra lépett II. Albert évi 224 millió belga frank (7 millió dollár) fizetést kap, 29 millió frankkal többet, mint amennyit elődje és bátyja, a júliusban elhunyt Baldvin. Ä törvényhozás ezenkívül Fabiola királynénak, Baldvin özvegyének 44 millió frankos évi javadalmazást és életjáradékot, a királyi pár fiának, a 33 éves Fülöp hercegnek pedig 13 millió frank összegű javadalmazást is megszavazott. Kokain-értekezlet Tokió (MTI) - Kábítószerellenes bűnüldöző szervezetek rendeztek nemzetközi konferenciát a japán fővárosban az együttműködés fokozásáról. 23 országból érkeztek szakemberek a tanácskozásra, amelyen a figyelem főként a kolumbiai maffia tevékenységére összpontosult. A kolumbiai kábítószerkartellek szállítják jelenleg az Egyesült Államokba és az európai országokba kerülő kokain 80 százalékát és újabban a dél-amerikai maffia a heroinüzletbe is bekapcsolódik. A kolumbiai kartellek Japánt, a világ következő legígéretesebb kábítószerpiacának tartják és a jelentések szerint már meg is kezdték a kapcsolatépítést a helyi bűnszövetkezetekkel, a jakuzákkal. Ez év januárja és augusztusa között a japán rendőrség 21,8 kiló kokaint foglalt le, ami 16 százalékkal több, mint a tavaly lefoglalt mennyiség. A múlt évben kokainüzletelés miatt 85 embert vettek őrizetbe, ami rekordnak számít a szigetországban. Első világítótorony Hanoi (Reuter) - Vietnam megépítette az első világítótornyot a vitatott hovatartozású Spratly-szigetek egyikén. A világítótorony, amely a Song Tu Tay nevű szigeten emelkedik, megkönnyíti a hajózást a környéken. Egyben alátámasztja Vietnam álláspontját, amellyel igényt formál a szigetcsoport fölötti felségjogra. A Dél-kínai-tengeren fekvő, mintegy 60 tagból álló Spratly-szigetek alatt állítólag gazdag kőolaj-lelőhely fekszik. A szigetcsoportra részben vagy teljes mértékben igényt tart Vietnam, Kína, Tajvan, Malajzia, Brunei és a Fülöp-szigetek. Közülük az első három csapatokat is ál- lomásoztat néhány szigeten. Legrégibb fogoly Kairó (MTI) - Az izraeli hatóságok szabadon engedték kedden a legrégibb palesztin politikai foglyot. A 44 éves Szelím Haszan ez-Zrei 23 évet töltött börtönben - közölte Ahmed Tibi, a PFSZ vezetőjéhez, Jasszer Arafathoz közelállónak ismert izraeli arab személyiség. A Fatah-akti- vistát Arafat személyes kérésére engedték el. Az autonómia-megállapodás végrehajtásáról szóló tárgyalások múlt heti megkezdése óta a palesztin foglyok kiszabadításának ügye központi kérdéssé vált Izrael és a PFSZ érintkezéseiben.
