Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-20 / 245. szám
10 ELETMOD Zöld Oldal 1993. Október 20., Szerda------------JEGYZET —--------S zíVjon karfiolt! Gyöngyösi Gábor A környezetszennyezés mellett a környezetfüstölés is eléggé vitatott téma. Utóbbit a dohányzó emberek okozzák, akik lelkiismeretlenül mérgezik magukon kívül embertársaikat is, akik pedig mindent elkövetnek az egészségesebb életformáért. Ebbéli törekvéseik gyakran vezetnek odáig, hogy étrendjükön is gyökeresen változtatnak, húst, zsírt, szénhidrátot alig, vagy semmit nem fogyasztanak, hanem áttérnek a lege- lésre, - értsd zöldségevésre -,s a hús, cukor árának emelkedése, süllyedése legfeljebb csak politikai okokból érdekli őket. Az ilyenek, boldog emberek, beérik egy kis karfiollal, néhány paradicsommal, esetleg egy kevéske padlizsánnal, egy két zacskó sültburgonyával miegyébbel, s úgy gondolják, ily módon semmi méreg nem jut szervezetükbe, hiszen a dohányfüstös helyiségeket is messze elkerülik. Mondom, az ilyenek boldog emberek... voltak eddig. Nemrégiben ugyanis bejárta a világsajtót egy nagyon kedvrontó hír, miszerint a zöldségek is tartalmaznak nikotint, méghozzá nem is elhanyagolható mennyiségben. Bizonyos amerikai kutatók, - ezeknek sincs jobb dolguk - arra jöttek rá ugyanis, hogy nemdohányzók, akik még csak passzív dohányfüstszívóknak sem nevezhetők, hiszen dohányfüstös helyiségekben sem tartózkodtak soha, (nem tudom hogyan csinálják) - szóval az ilyenek vérében is találtak nikotint. Mivel ezek jórészt zöldségeken éltek, gyanújuk ezek felé terelődött, s rájöttek, hogy bizony a karfiol, padlizsán, paradicsom, krumpli is tartalmaz nikotint, s elsősorban azok mérgezik magukat Nikot mester mérgével, akik ezeket nyersen vagy félig nyersen fogyasztják. Szóval, egy kis rakott karfiol rántott padlizsán feltéttel és paradicsomsalátával kb. annyi nikotint juttat az ember szervezetébe, mintha három órán át sűrű dohányfüstös helyiségben tartózkodott volna. Ez pedig bizony már nem kevés. A vigasztaló a dologban, hogy hő hatására ez a nikotinmennyiség valamelyest csökken, úgy hogy ha valaki - persze ezt csak mi tesszük hozzá - karfiolból készített cigarettára gyújt rá, a parázsló rudacska végéből nem sok nikotin kerül a szervezetébe. A kar- fiolevő így mérgeződik, a karfiolszívó nem. Csak tudnám most már, miből készülnék ezek a mai cigaretták ? Környezetvédelmi Lexikon Budapest (ISB - D.Á.) - „Bükki Nemzeti Park: nemzeti park Magyarország északi részén, 1976-ban alakult közel 39000 hektár területen, melynek 95 százalékát erdő borítja. Bár a nemzeti parkokkal szemben támasztott nemzetközi követelményeknek csak részben felel meg, nemzeti parkká nyilvánításával figyelembe vették a következőket: hazánk természeti értékekben viszonylagos szegénységét, a Bükk hegység értékeinek veszélyeztetettségét, valamint a terület viszonylagos háborítatlanságát...” íme egy címszó a tízezerből, és egy részlet az alatta lévő szövegből a most megjelent Környezetvédelmi Lexikonból. Ismét maradandó müvei rukkolt elő az Akadémiai Kiadó, hiszen nemzetközi tekintetben is példa nélküli vállalkozás volt a kétkötetes Környezetvédelmi Lexikon megszerkesztése. Mint a kiadó igazgatója, Zöld Ferenc sajtótájékoztatón elmondta, a kötetet bemutatták Frankfurtban, és azonnal számos érdeklődő jelentkezett a licencjog megvásárlására. Nem is akárhonnan: az Egyesült Államokból, Angliából, Németországból, Spanyolországból, Japánból... A könyv külsejéről csak felsőfokokban lehet beszélni. Zöld Ferenc hangsúlyozta is: ezért nagy-nagy köszönet jár az Alföldi Nyomdának. A kötet megálmodója, létrehozója Láng István. A Magyar Tudományos Akadémia korábbi főtitkára beszámolt arról, hogy 150 kutató és egyetemi oktató vett részt a munkában. Az ő feladata a szükebb szerkesztőbizottság összefogása volt. A lexikon a kilencvenes évek környezeti állapotát tükrözi. Várhatóan négy-öt év múlva lesz szükség újabb kiadásra. Először 20000 címszót állítottak össze, de hamar kiderült, hogy ennyi nem férne el két kötetben. Hosszas szelektálás után alakult ki a tízezres címszótár. A szerkesztési elvek szerint élő magyar személyek nem szerepelnek önálló címszóként, viszont - természetesen - egy-egy szövegben előfordulhat a nevük. A lexikon a környezetvédelem mellett a környezettudomány általános összefüggéseivel is foglalkozik. Természetvédelem és vadászat A vadászat az ökológiai egyensúly része Szendrei Mihály Miskolc (ÉM) - A vadállomány megőrzendő nemzeti kincs. E megőrzés óvást, tilalmakat, gondozást, tenyésztést, telepítést és újratelepítést jelent, valamint az ökológiai egyensúly keresését és megtartását. Az egyensúly tartás egyik része a ragadozó - áldozat kapcsolata, nagyragadozók hiányában a vadászat. A vadállomány passzív védelme kudarcra ítélt. Á vadászat elismerten fontos szerepet tölt be tehát a vadon élő állatok közötti egyensúly megteremtésében, aktív természetvédelmet valósít meg. Mindannyian a jövőért Mind a természetvédelem, mind a vadgazdálkodás és a vadászat a jövő érdekében munkálkodik, ami az érdekközösséget még szorosabbra fűzi. A természetvédelem fontossága a vadászokkal szemben nem puszta kívánalom, hanem egyben jogi kötelezettség is, mivel hazánkban a vadászatot szigorú törvények szabályozzák, összhangban a természetvédelemről szóló jogszabályokkal. B.-A.-Z. megye hazánk egyik természeti kincsekben leggazdagabb, legváltozatosabb része. Itt találha tó két nagykiteijedésű nemzeti park, melyek megyét érintő terüle te 44 ezer hektár, valamint a tájvé delmi körzetek és természetvédel mi területek mintegy 60 ezer hek tár területen, amelyek az összes vadászható területnek közel egy- hatodát jelentik. Az ország talán legszebb, flórában és faunában leggazdagabb vadász- területeit a vadásztársaságok bérlik. A kapcsolatrendszer ütköző pontjai mindezidáig leginkább a farkas, a hiúz, a medve (mint az ún. „turistavadak”) megjelenésével, az Uhu-program végrehajtásában, valamint a ragadozó madárfajok védelmében nyilvánult meg. Élőhely nélkül eltűnnek Alapelvnek kell elfogadnunk, hogy minden élőlény élőhelyhez kötött. Akkor marad fenn, ha ezen az élőhelyen létfeltételei biztosítottak. Ez esetben a szabályozott vadászat nem veszélyezteti, ennek hiányában vadászat nélkül is eltűnik. Nem vadásztuk a zergét, a siketfaj- dot, a nyírfajdot, a császármadarat, védjük a túzokot, a foglyot, mégis eltűnt vagy veszélyeztetett vadfajok közé kellett besorolni őket. Nem lehet cél az élőhelytől elszakadt, vagy terület alapfunkcióját zavaró fajok védelme. Ma még megoldhatatlan gond és probléma az intenzív fácánnevelők környékén megjelenő szárnyas - védett — nagyragadozók (héja, egerésző ölyv) távoltartása. A fácántelepek, a telített állománynépességű terü* '*t* •' v ,rVs *? 1*** ’ wi • fi-A *3# A vadállomány passzív védelme kudarcra ítélt Fotó: Fojtán László becsben tartják ezt a fajt. A vadászok, különösen az idősebbek, még ma is vadként, méghozzá trófeás nagyvadként tisztelik a túzokot. A természetvédelmi hatóság is komoly lépést tett a faj fennmaradására, illetve szaporodására vonatkozóan azzal, hogy életre hívta a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetet, amely keretet biztosít a faj élőhelyének. Megyénkben a kapcsolat a természetvédők és a vadászok között jó. Az esetenkénti feszültségforrás abban keresendő, hogy ezt a kapcsolatrendszert a nagyobb kiterjedésű és védettségi fokozatú természetvédelmi területek és értékek jobban terhelik. Szükségszerű a szemléletet mindkét félnek a közös cél érdekében formálni. Megyénkben közel 3600 fő aktív vadász járja az erdőket, mezőket várva, hogy a hivatásos természet- védők mondják meg, miben adjanak segítséget, illetve mit ne tegyenek annak érdekében, hogy természeti értékeink megmaradjanak. letek, a vadászerdők, a csenderesek mindig vonzották és vonzzák majd a ragadozókat (természetes tápláléklánc), és az apróvadállomány egyéb vámszedőit. Ebből azonban helytelen lenne a ragadozó madarak tevékenységével, életmegnyilvánulásaival és azok vadgazdálkodási hatásával kapcsolatban túlzott következtetéseket levonni. Ezért a jelenség megítélésében, a vadgazdálkodási és természetvédelmi érdekek józan mérlegelésére és bölcs előrelátásra kell törekednünk. Vadászok a túzokért A túzokvadászat megszüntetése óta mintegy 22 év telt el. Címeres madarunkat védi a természetvédelmi törvény és óvják azok a vadászok, akiknek területén még megtalálható. A dél-borsodi tájegységen még ma is fellelhető mintegy 40-50 egyedes állomány fennmaradása is elsősorban azoknak a vadászoknak, vadásztársaságoknak köszönhető, akik még ma is nagy Biodízel-feldolgozó Visnyén Visnye (MTI) - Repcéből készítenek üzemanyagot abban a visnyei feldolgozóban, amely magánvállalkozásban készült el a Somogy megyei kis faluban. Sternburg Varga Károly egy alapítványt holott létre, amelynek célja - egyéb környezetvédelmi beruházások mellett -, hogy a jelenleg használatos dízelolajjal működő autókat, csekély átalakítás után, olyan üzemanyaggal lássák el, amely hazai mezőgazda- sági alapanyagból készül, hazai gépekkel előállítható, nem szennyezi a környezetet, és nem utolsó sorban olcsóbb lesz, mint a gázolaj. A visnyei feldolgozóban osztrák-német szabadalom alapján készítik a repcéből az üzemanyagot, s ez már megfelel a legszigorúbb környezet- védelmi előírásoknak is. Minimális a kén-, a nitrogén- és az ólomtartalma, vízben pedig hat hét alatt felbomlik. A beruházás 25 millió forintba került, s a hamarosan kezdődő kísérleti gyártás és felhasználás alatt a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei vizsgálják a biodízelt, amelyet Kaposváron a városban közlekedő buszokban és több pécsi taxiban próbálnak ki. A tervek szerint a városi buszközlekedés mellett a balatoni hajózásban is kipróbálják a biodízelt, mivel az eddigi vizsgálatok szerint ezzel jelentősen hozzájárulhatnának a tó vízminőségének javításához is. A visnyei feldolgozóban a teljes kapacitást két év múlva érik el, amikor évi 2 millió liter biodízelt tudnak előállítani. Törvény a dohányzás korlátozásáról Bécs (MTI) - Az osztrák kormány szigorú törvényt fogadott el a közelmúltban a dohányzás visszaszorítására. Az új törvény, amely a parlamenti jóváhagyás után 1994. január Tjén lép életbe, a harmadik, lényegesen „szelídített” változata annak a tervezetnek, amit Michael Aussenwinkler egészségügyi miniszter eredetileg szorgalmazott. Kimaradt például az az elképzelése, hogy büntetőjogilag felelősségre vonható legyen magzata egészségének károsítása miatt a dohányzó kismama. A most elfogadott törvény így is jelentős szigorításokat tartalmaz a cigaretták reklámozása, az erős nikotintartalmú dohányáru forgalmazása terén, és korlátozza a dohányzást nyilvános helyen. Visszakozásra kényszerült a miniszter egyebek között a vendéglátóipar tiltakozása nyomán is: eredeti tervezete helyett csak ajánlott a vendéglőkben a „nem dohányzó” szakasz létesítése. Tilos azonban a dohányzás minden oktatási intézményben, a szövetségi hivatalok nyilvános helyiségeiben, a vasúti és buszpályaudvarokon, a repülőtereken - amennyiben ott nem alakítható ki elkülönített rész a dohányzóknak. 1994. december 31-től kivonják a forgalomból a 15 milligrammos sűrítményű fajtákat, majd egy évvel később a 10 milligrammos is hasonló sorsra jut. A leghosszabb a reklámtevékenység számára kötelező előírások listája. Nincs mód árukapcsolásos hirdetésre a jövőben, kötelező utalni az egészségkárosodás veszélyére; iskolák, ifjúsági központok, iskolai buszok megállói közelében 250 méteres körzetben tilos a plakát, amelynek mérete mindenütt csak korlátozott lehet. A filter nélküli és a 10 milligrammosnál nagyobb nikotinkoncentrációjú cigaretta hirdetése 1995. december 31- től tilos; ismert személyek, sportolók nem reklámozhatnak cigarettát; egy-egy újságoldalon csak egy cigarettareklám jelenhet meg. Új határidő Budapest (MTI) - Két héttel meghosszabbítják az Ipar a környezetért Alapítvány által meghirdetett környezetvédelmi pályázat határidejét, így október 15-e helyett október 30; ig lehet a pályamunkákkal nevezni -közölte Doór Attila, az Alapítvány titkára. Az Ipar a környezetért Alapítványt 1990-ben 40 vállalat hozta létre, hogy támogassa a környezetvédelmi célok megvalósulását. Az Alapítvány kuratóriuma minden évben Nívódíjat ítél oda annak a szakembernek és kollektívának, akik a legtöbbet tették az ipar területén a levegő, a víz, vagy a talaj védelme érdekében. Brazíliai aranyásók kitelepítése Amazónia (MTI) - A brazil kormány hozzákezdett az Amazonas vidéki Pico de Neblina természetvédelmi parkba települt aranyásók kitelepítéséhez - jelentette az AFP 8 FUNAI bennszülött alapítvány közlésére hivatkozva. A park 1500 méter magas vonulatain 150 garimpeiro kutat még arany után, s a hatóságok „szabad Amazónia” műveletük keretében szeptember 20-ig meg akaiják tisztítani a vidéket tőlük, a természetet pedig az arany elkülönítésére alkalmazott higanytól. A Pico de Nebliná-ból eddig már több mint ezerötszáz ara; nyásót, többségükben Yanoman* törzsbélit távolítottak el, elkoboztak tőlük 140 lélekvesztőt és száz kiló higanyt ______________________ K örnyezetvédelmi díjas Párizs (MTI) - Jan Jenik, a prágai egyetem növénytani tanszékének vezetője nyerte el az ENSZ Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) 20 ezer dolláros díját, amelyet a természet megvédésében élen járók javára ajánlottak fel. A Reuter jelentése szerint az ománi szultán finanszírozta elismerést egyetemi munkásságáért, illetve a növénytan, a környezetvédelem és a természet meg' őrzésének terén folytatott népszerűsítési tevékenységéért vehette át a 64 éves professzor. Atomszennyezés Tokió (MTI) - Japánban nehezményezik, hogy néhány nappal Borisz Jelcin látogatása után Oroszország ismét atomhulladékot kíván a tengerbe üríteni. A japán külügyminisztérium illetékese közölte, hogy Tokió rövidesen tiltakozni fog emiatt Moszkvánál- A Jelcin-Hoszokava csúcstalálkozóró1 kiadott nyilatkozatban az szerepe*' hogy a feleket aggodalommal tölti e* a radioaktív hulladék tengeri tárolása, továbbá, hogy a két ország együttműködik a probléma megoldásában. A japán televízió bemutatta a Greenpeace környezetvédelmi szervezet felvételét, ezen látható, amin*1 két hajó - egy megfigyelőhajó kíséretében - elindul Pavlovszk kiköt0" jéből. A hajók a Greenpeace szerin1 mintegy 900 tonnányi atomhullade- kot kívánnak a tengerbe ürítem? Japánhoz közeli „tárolóhelyen”, 25° kilométernyire Hokkaido szigetétől- Állítólag főként a távol-keleti orosz haditengerészet atomtengeralattjá" róiban használt, szennyezetthűtóa- nyag és tisztítószer a rakomány amit az éj leple alatt kívánnak a tengerbe önteni. Ä hajók emellett kontenérekbe° szilárd szennyezett anyagot is visznek magukkal. Oroszország aZ‘ zal érvel, hogy a folyékony szenny^ zőanyagot kénytelen a tengerbe üríteni, mivel nem rendelkezik szárazföldi tárolóval. Bányába a szeméttél Bonn (MTI) - Több százezer tonnányi mérgező hulladék helyezhető e bezárásra ítélt kelet-német kálim-11' bányákban - állapítja meg a karíS' ruhei Atomkutató Központ tanú' mányában. A Reuter ismertetés alapján legalább 60 millió köbméter nyi hasznos üreg van az elhagyd bányákban, s ebbe 1,6 millió teh® vagonnyi szemét temethető. A P? j nyák a kálium túlkínálat miatt va tak veszteségessé, a szemétbefog0 dással viszont igen hasznossá 1 hetők.
