Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)
1993-10-20 / 245. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993, Október 20., Szerda-----------JEGYZET----------A z üdeqqyűjtő Fecske Csaba Az üveggyűjtőt a házunk előtt láttam meg, épp egy sörösüveget vett fel a fűből, a juharfa alatt, ahol a kopott pádon a házbeli legények szoktak szivornyázni. Biztosan tőlük származik a göngyöleg. Az üveggyűjtő kimért, akkurátus mozdulattal helyezte szatyorjába, aztán folytatta útját a járdán. Pár lépés után jó nagyot rúgott az előtte heverő műanyag palackba. Messzire szállt a könnyű flaska, abban a rúgásban az üveggyűjtő minden gyűlölete, ellenszenve benne volt, amit az ilyen haszontalan műanyag palackok iránt érzett. Az üveggyűjtő fekete hajú férfi, olyan negyvenesforma lehet, kissé kimustrált zöld joggingban, viseltes Adidasban. Bököm nagy válltáska, jókora szatyor van nála, mindkettő erősen kidudorodik már a sok üvegtől. Úgy tűnik, a mai norma már megvan, az üvegvisszaváltó felé veszi az irányt. Kő- hajttásnyira van innét. Diszkrét köhécseléssel rezzend fól a szerelmes regénybe feledkező, ábrándos tekintetű kislányt, aki fölöttébb ingerült, ha megzavarják a romantikus élvezetben, ám a törzsvendégnek, a pénzen kívül, mosoly jár. Egyébiránt sörösüveget dobnak el legtöbben, aztán kétdecis pálinkás üveget. A há- romdecis üdítős üvegek, borosflaskák következnek a sorban. Literes kólás üveg kevés található, részint azért, mert drága, részint azért, mert egyre inkább kiszorítják őket a műanyagból készült palackok. Eldobott pezsgősüveg ritka, mint a fehér holló. Ha találni is, már össze van törve. Pezsgőt ugyanis fergeteges jókedvében iszik a magyar, s ha már fergeteges jókedve van, angyali muzsika fülének, szeráfok zenéje az üvegcsörömpölés. Készülnek az őszre Miskolc (ÉM) - Megyeszerte, a zempléni részeken csakúgy, mint a Borsodi Dombságon, valamint a Bükkben dolgoznak a talajelőkészítő gépek a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén. Készítik a talajt az őszi csemeteültetéshez. Mint arról Kelemen Zoltán osztályvezető tájékoztatott, az idén ősszel, s ahol nem kerül most arra sor, tavasszal, összesen mintegy 800 hektárnyi területen ültetnek csemetét. Mert a korábbi telepítésekben az idei aszályos időjárás jelentős károkat okozott, most elsősorban ezeken a területeken végeznek pótlásokat, a letermelt részeken pedig úgynevezett első telepítést. Szaknyelven ezeket a műveleteket nevezik felújításnak. Mint megtudtuk, elsősorban gazdasági megfontolásokból most nem ültetnek be, azaz nem erdősítenek eddig más célra használt területeket. Számba véve a letermelt, illetve aszálysújtotta részeket, jelentős területeken ültetnek csemetét többek között a Bükkben, így Bánhorváti környékén, továbbá a zempléni, hegyközi részeken. Ugyancsak jelentősebb ültetésre kerül sor a színi, továbbá a szendrői vidéken. Horgászjegyek kiadása Miskolc (ÉM) - A jövő évtől új rend lép hatályba a horgászengedélyek kiadásában. Eddig a horgászjegyeket a MOHOSZ-nál és a helyi horgászegyesületeknél lehetett kiváltani. Az új rendelkezés szerint most ezt a Megyei Földművelésügyi Hivatal, illetve megbízása alapján az Észak-magyarországi Horgász Egyesület, a Megyei Horgászegyesületek Szövetsége adja ki a horgász, illetve sporthalász engedélyeket. A hivatal ellátja engedéllyel azokat az egyénileg jelentkező állampolgárokat, akik nem tagjai horgászegyesületeknek. A 300 forintért megváltott horgászengedélyek az egész ország területére érvényesek. Ehhez azonban ki kell váltani a területi engedélyt arra a vízre, ahol horgászni akarnak. Ezek lehetnek napi, heti, éves területi engedélyek. A privatizáció kapcsán sok esetben téves jogi értelmezés következtében nem helyesen alkalmazták az érvényes rendelkezéseket. Az új tulajdonosok esetenként abba a téves felfogásba leledzettek, hogy a „vízzel” együtt megvették a halászati jogot is. Itt van a tévedés. Mert az új tulajdonosnak az állami halászatijogot igényelni kell. Ha ezt megkapta,az általa megvett vízre üzemtervet kell készíteni, s ennek alapján jogosult lesz területi engedélyt kiadni, de csak olyan állapolgár részére, aki állami horgászjeggyel rendelkezik - summázta az új rendelkezések főbb tudnivalóit Csikós József megyei halászati főfelügyelő. Hozzátette azt is, hogy a jövő évi jegyeket a hivatal már kiadta az egyesületeknek, egyéneknek egyaránt, így hát a horgászok fennakadás nélkül hódolhatnak szenvedélyüknek, a pecázásnak. A társadalom sikerágazata Udvardy József Aggtelek (ÉM) - Az elmúlt három esztendő tapasztalatai alapján a települési önkormányzatok országos hálózata a társadalom sikerágazatának tekinthető. Ezt a megállapítást dr. Józsa Fábiántól hallottuk a keleti országrész felzárkózási esélyeiről rendezett aggteleki konferencián. A Belügyminisztérium politikai államtitkára véleményét szerteágazó érvekkel támasztotta alá. Az állam része Mint a politikus megjegyezte: az ön- kormányzatok nem az állammal, vagy az Országgyűléssel szemben álló helyi, közigazgatási egységek, hanem éppen ellenkezőleg, e hatalmi szervezetekkel együttműködve munkálkodhatnak a települések javára. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy az önkormányzatok az államháztartás kiadásaiból 24, a GDP-ből pedig 17,5 százalékkal részesednek. Ettől csak Dániában, vagy Svédországban nagyobb a részesedés aránya, de az Amerikai Egyesült Államokban már csak 8-9 százalékról lehet beszélni. A magyarországihoz hasonló lélekszámú ön- kormányzati alapegységekben csak 2-3 százalékos a részesedés a nemzeti össztermékből. A magyarországi önkormányzatok 1989-ben 248,2 milliárd forint bevételre tettek szert. Az idén már 564,5 milliárd forintra számíthatnak, ami ugrásszerű, két és félszeres emelkedést jelent. A helyi önkormányzatok már megalakulásuk percétől érzékenyen reagáltak területük lakosságának igényeire. Nem véletlen, hogy az elmúlt három esztendőben sohasem látott mértékben bővült az ország gázhálózata. Erre a célra 4,5 milliárd forintnyi állami támogatás állt rendelkezésre, amelyből 9,5 milliárd forint értékű fejlesztést valósítottak meg, a saját és a lakossági erő hozzáadásával, a munka megszervezésével és lebonyolításával. Tizenöt éves pálya A lakossági, az önkormányzati és az állami érdekek azonosságára nincs jobb bizonyíték, mint az mfrastrukFelgyorsult a települések fejlődése. Képünkön: lése Tokajban. az elterelő út épíFotó: ÉM Arcní' IV túra fejlesztésére, bővítésére irányuló közös szándék. A gázzal ellátott települések száma, és a gázvezetékek hosszának emelkedése az elmúlt három évben meghaladta az ötven százalékot. Emellett 230 ezerrel nőtt a fő telefonvonalak száma, és nagyon sok helyen bővült az ivó- vízhálózat, a szennyvízcsatornázás és javult az utak minősége. Természetesen még nagyon távol vagyunk attól, hogy utolérjük a fejlett országok infrastruktúrájának színvonalát. A pártállami szocializmus településpolitikája abban követte el a legnagyobb hibát, hogy a fővárost, a megyeszékhelyeket, s a többi várost a kistelepülések rovására fejlesztették. így jöhettek létre az országtól, világtól majdhogynem tökéletesen elzárt, többszörösen hátrányos helyzetű körzetek, mikrorégiók. A lemaradásokat pár esztendő alatt lehetetlen pótolni. Ám a legsúlyosabb helyzetben lévő önkormányzatok számára kiutalt 7,2 milliárd forintnyi állami támogatás (amelyből a legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéknek jutott) jelzi, hogy gyökereiben megváltozott a településpolitika. A civilizáció vívmányaitól a legapróbb falvakat sem lehet már, de nem is akarják elzárni. A különböző pályázatokon elnyerhető támogatásokért ugyanolyan eséllyel lép küzdelembe egy százkétszáz lelkes falu, mint a többezres nagyközség. Nagy és történelmi aránytalanság helyrebillentése indult tehát meg a rendszerváltozást követő időszakban. Az önkormányzatok, különösen a kistelepüléseken, két és fél, három év alatt másfél évtized fejlődési pályáját járták be. Az atomizálódás veszélyei Amíg korábban parancsszóra, erőszakkal egyesítettek településeket, addig ma pontosan ellenkező folyamat figyelhető meg. Néhány lelkes, pár főt számláló lakóhelyek is elszakadásra, önálló közigazgatás megteremtésére törekednek. Ez egyrészt válasz a korábbi erőszakos egyesítési politikára és nyilvánvalóan vonzó az aprófalvaknak juttatott évi kétmillió forint reménye is. Ám az ön- kormányzatok belső atomizálódása nem folytatható tovább. A feneketlen zsákot még a magyarországinál jobban működő gazdaságokban sem voltak képesek hosszabb ideig pénzzel tömni. Minden bizonnyal megvan az oka annak, hogy a közelmúltban Angliában 30 ezerről 365-re csökkentették az alsófokú önkormányzati egységeket, és Svédországban, Németországban, Ausztriában is gátat vetettek az osztódás igényének. Van egy ország: Magyarország Wisla (ÉM - FL) - Lengyelország Katowice megyéjében található Wisla. Nyolcezer lakosú városka, üdülőhely. Felette ömlik egybe két kis patakocska: a Fehér- és a Fekete-Wi- selka (Visztulácska). Télen jó terepet találnak itt a sportolók. Wislá- ban találkoztunk a magyarul nagyon jól beszélő Michal Niedobával és Sajóbábonyból származó feleségével. □Kislányuk, Réka milyen állampolgár? • Réka itt született lengyelben.-Ma- gyar állampolgár. Nálunk az a szokás, ha az anyuka magyar, akkor magyar lesz a gyermek is. De én remélem, hogy lengyel is lesz belőle. Réka ért lengyelül és magyarul is. □ Gáspárics Erzsébet Sajóbábonyból került Lengyelországba. • Igen! Abból a kis Sajóbábonyból... Amikor idekerültem egyedül, amikor sehol nem volt magyar szó, amikor sehol nem voltak barátok, nagyon nehéz volt. Aztán lassan jöttek az ismerősök, a barátok, lassan kezdem tanulni a nyelvet. Még nem tudom teljesen, de már eladni nem tudnának. □ Férje jobban beszél magyarul, mint ön lengyelül? • Igen! Remélem, ennyi idő után én is jól beszélek majd lengyelül. Most még csak nyolcvan százalékban értem meg a lengyel szöveget és csak negyvenöt százalékban beszélem. □ Réka lengyelül akart beszélni sa- jóbábonyi játszótársaival ? • Igen! Mert szegényke még összekeveri. Nem tudja felfogni, hogy most Magyarországon vagyunk és magyarul kell beszélnie. Viszont itt Lengyelországban is voltunk egyszer egy óvodában és Réka magyarul beszélt a gyerekekhez. Ók meg nem értették, mit mond. Megkérdezték az óvónőtől: Réka baba miért így beszél? Nehezen lehetett nekik megmagyarázni, hogy van egy ország, Magyarország, ahol másképpen beszélnek. □ Michal Niedoba vállalkozó. Mire lehet, mire érdemes vállalkozni most Lengyelországban? • Mindenre, ami jó, ha az embernek tetszik az a munka. Nekem a legfontosabb volt itt lakni, itt élni. Elmentem az egyetemre Katowicébe. Tanulmányaim után ott laktunk, de az nagyon nehéz volt. Fél éve vagyunk itt és nagyon jól érzem magam. Zsokénak kell kicsit megszoknia az új helyet. Egyébként szállodában dolgozom. Ketten vagyunk fiatalok a „főnökségben”. Két hónapja nyitottuk. Szuperszállodát akarunk csinálni! Most keressük a vendégeket. A magyarok csak Zakopánéba szoktak járni, pedig itt sokkal jobb síelni. Ött sziklák vannak. Ha a magyarok erről értesülnek, remélem hozzánkjönnek. Megtudják, hogy én itt élek és segítek nekik. Síedző is vagyok és síoktatással is foglalkozom. □ Milyen gyakorisággal járnak Magyarországra és hová legszívesebben? • Nagyon szeretek Egerbe menni. Kicsit lemenni a pincébe. Olyankor arra gondolok, hogy bár Lengyelország messze van, mégis otthon érezzük magunkat. Nagyon gyakran járok Tapolcára. Ott él - majdnem úgy nevezhetném őket - nagybátyám és nagyanyám. Éva néni. Oda, hozzájukjártunk hetente, amikor lengyelmagyar utazási irodám volt. □ Zsókának is vannak már Lengyelországban ilyen kedvenc helyei? • Igen! Wisla a kedvencem! Kicsit hasonlít ez a táj Tapolcára meg Lillafüredhez. Kicsit otthon érzem magam... Szeretem Poznant és természetesen Krakkó is nagyon tetszik. Réka születését követően nem tudtunk sokat utazni, pedig Misi beszélt már nekem nagyon sok szép helyről. Szeretné nekem mind megmutatni. □ Végleges letelepedési helyüknek tekintik Wislát? • Hú, ez nagyon nehéz kérdés. Nekem itt nagyon szép. Nagyon tetszik, nagyon jó, de - mondtam Misinek is - én mindig haza fogok vágyni. Mindig haza szeretnék menni Magyarországra. □ Es Michal? • Mint férj, otthoni környezetet szeretnék Zsókának. Úgy, hogy egyre több magyar vendéget fogadjunk. Ilyenkor Zsóka majd jobban érzi magát - nálunk Wislában. Ilyenkor lehet itt egy kis Magyarország! Új épületegyüttes Miskolcon Miskolc (ÉM) -A Miskolci Nemzeti Színház együttese már az új évad bemutatóira készül, de készülnek az új épületegyüttesek átadására a színházépület „udvarában” a kivitelezők is. Érdeklődésünkre Farkas László, a kivitelezést végző Raszter-Ép. Kft. ügyvezetője arról tájékoztatott, hogy a tervek szerint épülő új együttes, amely egyúttal a színház új színészi főbejárata is lesz, a hónap végén már átadásra kerül, az első ütemben. Ebben a részben kap majd helyet a színház adminisztrációs részlege. Ide költöznek át a „régi épületből” az irodák. A négyszintes épületben mintegy 20 irodahelyiség áll majd az adminisztráció-igazgatás rendelkezésére. Beépítik a tetőteret is, ahol tárgyalót alakítanak ki. Nem maradnak kihasználatlanul természetesen a régi épületben felszabaduló helyiségek sem. Itt a tervek szerint színészöltözőket, valamint különböző műhelyeket, mint például fodrászat, szabóműhely, stb. alakítanak ki, illetve rendeznek be. Az épületnek most csak egyik részébe, az „irodaházba” történik meg a beköltözés. A teljes épület kivitelezésének befejezési határideje a jövő év nyara. Ekkorra készül el majd a mintegy 800 négyzetméter alapterületű díszletgyártó csarnok. Ebben a három- szintes épületben kap helyet a díszletraktár is. Itt dolgozhatnak majd a berendezett műhelyekben az asztalosok, a lakatosok, nemkülönben pedig itt lesz a festőműhely is. A pincében és a tetőtérben pedig díszletraktárát alakítanak ki. Az új épületegyüttessel nemcsak a színházépület tömbjének belseje változik meg, de összkomfortosabbá válik a játszótér, a színpad kiszolgálása is. Erdei patikából, gyógyfüvek Miskolc (ÉM) - Bár napjainkban a különféle „nyavalyák” gyógyítására zömmel a különböző vegyi úton előállított gyógyszereket használják, mindinkább előtérbe kerül, egyre jobban terjed a különböző természetes „gyógyszerek” , azaz erdőn-me- zőn található gyógyfüvek alkalmazása. Újra felfedezik az emberek azt a régi közmondást, hogy „fűben, fában orvosság van”. Bizonyítja ezt az egyre több helyen a „természetes gyógyszereket” árusító gyógynövény szak- üzletek száma. Hazánkban különben is évszázados hagyománya van a természetes szerekkel történő gyógyításnak. A hegyvidéki falvakban alig volt olyan asszony, ki ne ismerte volna az „erdei patikában” található gyógyfüveket. Tudták például, hogy a köszvény gyógyítására az enziánfü gyökere alkalmatos, a kecskerágó magvat porrá törve a giliszták elűzésére használták. De a hurutos megbetegedés, az őszi zegemyés időben egyre gyakoribb nátha ellen különböző főzeteket, így a nyáron gyűjtött hársfavirág-teát, vagy az ezeijófüből készített forrá- zatot ajánlották, amely különböző „mejjbetegségek” ellen is hasznos orvosság, borogatásként használják. Az erdő valóságos „természetes patika” tartják még napjainkban is azok a javasasszonyok”, akik ezekben az őszi hónapokban jáiják az erdőt, s nem csak a jóízű gombákat, de a különböző betegségekre használatos gyógyfüveket is gyűjtik. Nem is haszontalanul, mert hiszen családjukban, ismerőseik körében javalják medicinának. No, természetesen emellett nem árt felkeresni az orvost sem, szakvéleményt kérve az egyes herbáriák használatáról, hasznáról. Drága fényképek a gyorshajtókról Miskolc (ÉM) - Ma, szerdán reggel hattól délután kettőig a 25-ös főúton Ózdnál mér a traffipax, míg 14-től 22 óráig a 26-os út mentén, Putnok térségében futhatnak egy kékesen drága villanásba a gyorshajtók. A „műsorváltoztatás” jogát a rendőrség természetesen ez alkalommal i8 fenntartja.
