Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-19 / 244. szám

14 ÉSZAK-Magyarország i ..........: Szólástér - Hirdetés ....... ............ 1993. Október 19«, Kedd

S

zámolni kezdtem

A kétségbeesés, az országért való aggódás miatt fogtam tollat. Egy Tv- műsor adott arra alkalmat.

Én egy. ny. ált. iskolai igazgató vagyok. - Az adásban meghökkenve hallottam, hogy az Állami Vagyonügynökség 4 alkalmazottja egy pár hónapi munkája után - munkahelyét felmondva - 60 000 000.- Ft azaz HATVANMILLIÓ forintot kapott végkielégítésként.

Az agyam elborult e hír hallatára, majd számolni kezdte, hiszem matematika-kémia szakos tanár vagyok. Nyugdíjazásomig 40 év és 6 hónapot dolgoztam. Munkámat szellemi ínségmunkásként kezdtem 1935-ben évi 200.- pengő tiszteletdíjért a saúj- helyi megyeházán. 1938-tól 1944 novemberéig pedagógusként dolgoztam Visken (Máramaros vm.) 100.- P-től 300.- pengőig terjedő havi fizetésért. -1944 novemberében a Szovjetunióba deportáltak 500 magyar bajtársammal együtt, ahonnan 1947 júliusában jöttem haza. — 1947-től ismét a pedagógus pályán dolgozva 120.-Ft-ról 3500.-Ft-ra emelkedett a fizetésem 1976-ba történt nyugdíjazásomig.

Nyugdíjam 1976-tól 1993 szeptemberéig 3200.- Ft-ról 15 000.-Ft-ra emelkedett. Ebben a 15 000.-Ft-ban benne van már az elhurcoltatáso- mért járó havi 1200,-Ft kárpótlási díj is.

Számításaimnál ezt a 15 000.-Ft-ot úgy veszem, mintha a munkába állásomtól kezdve ezt az illetményt kaptam volna.

így egy évi fizetésem 12-szer 15 000.- Ft = 180 OOO.-Ft.

A 40 évi fizetésem 40-szer 180 OOO.- Ft =7 200 OOO.-Ft.

A17 évi nyugdíjam 17-szer 180 OOO.- Ft = 3 060 OOO.-Ft.

Ez összesen 57 év alatti illetm. = 10 260 000.- Ft.

azaz TÍZMILLIÓ-KETTÓSZÁZ- HATVANEZER forint.

Az én nyugdíjam egy közepes nyugdíjnak tekinthető, melynél több százezren kapnak kevesebbet. De mennyi fizetése lehetett annak, ki egy pár hónapos munkát otthagyva hatvanmillió forintot végkielégítésként kapott? Ennyi pénzt csak annak az embernek lenne szabad felvennie aki Magyarországot felvirágoztatja, nem pedig nyomorba dönti.

De ki az az ember aki a magyar állam kasszájából ki mer ennyi pénzt utalni egy pár hónapos jól, vagy inkább rosszul végzett munka után. És miből?!

Vagy a külföldi kölcsönök, melyek egyre emelkednek, az utolsó jelentés szerint már 23,5 milliárd dollár-arra jók, hogy így elherdálják, és a bennfentesek egymás között szétosszák?

Közben pedig az ország fele éhezik, a létminimum alatt tengődik. Itt vannak a pályakezdők. Nem a munkahely, hanem az utca várja őket. A szerencsésebbjei még hat hónapig részesülnek 6000.- Ft segélyben, de utána?

Az ilyen nagyvonalú osztozkodás ellen sem a minisztériumoknak, sem a honatyáknak nincs kifogásuk?

Jó lenne ezekre odafigyelni, és azokból a milliókból valamit a szegényeknek is juttatni, mert az elkeseredés nagy. Ha ez így megy tovább, az ország a forradalom felé sodródik- Jó lenne azt elkerülni és valamivel igazságosabb elosztáson gondolkodni. Nagy László

Sárospatak

Mai allatmesek

Szólott egy strucc: lehet, hogy c megjegyzésem kissé epés... de melyik strucc tud annyi nyelni, mint a magyar költség vetés Rajz: MT

Nyelvtanárok „csendes” eredményei

A szándékunkról legelőbb. Amit nem akarunk, az a felesleges híradás, amit szeretnénk, az a teljesség igényének megvalósulása, ha lehet tényekkel. Simonfalvi László úrral akkor kerültem kapcsolatba, amikor elkértem tőle annak a dolgozatának a kivonatát, amelyért maga az angol királynő is dicsérő szavakra ragadtatta magát. Az ILS Nyelviskola országos hálózattá nőtte ki magát, sőt már az országhatárokon túl is működik. Egy tekintélyes szervezet. Az Észak-Magyarország szeptember 15-i számában „Magániskola és a bürokrácia” címmel megjelent cikket olvasva már nem is tudom, hogy minek nevezzem önmagunkat. Nyelviskolának? Nyelvtanfolyamokat szervező gyülekezetnek? Elbizonytalanodtam.

A Quali-School 1992 márciusában jött létre, azért hogy megfelelő jogi és gazdasági formában folytassa azt, amit szellemi szabadfoglalkozásúként már 1987-ben elkezdtem. Az angol nyelv tanítását. Egy merész lépés után 1992 októberében elnyertük a Londoni Egyetem vizsgaközpontja címét és rangját. Közép-Európá- ban legelőször 1992 júniusában bonyolítottuk le a GRADED TEST írásbeli nyelvvizsgát. Ezt a tényt mi nem tudtuk, a vizsga tisztaságát felügyelő Anne Rickwood, a Londoni Egyetem vizsgabizottságának az elnöke hozta tudomásunkra. Akkor a személyes közbenjárásomra az Észak-Magyarország egy rövid tudósítást jelentetett meg az eseményről. Máig hálásak vagyunk érte.

Azóta is folytatjuk nyelvoktató és nemzetközi nyelvvizsgát nyújtó tevékenységünket. Csendben. Mi és a tanítványaink örülünk annak, hogy a 60 %-ot is meghaladja a sikeres vizsgázók aránya. A GRADED TEST olyan nyelvvizsga rendszer, amelyik hat tudásszinten ad ki nyelvtudást igazoló bizonyítványt. Olyan tanuló is szerezhet nálunk a Londoni Egyetem által kiadott nemzetközileg elismert bizonyítványt, aki kevesebb, mint 100 órai tanulás után szeretne hivatalos papírhoz jutni, és olyan tanuló is, aki nyugat-európai egyetemeken, főiskolákon kívánja felsőfokú tanulmányait megkezde- ni.

Az idén nyáron az Állami Nyelvvizsga Bizottság évtizedes monopóliumát megkérdőjelezve az eddigi írásbeli vizsgák mellett kísérletként szóbeli vizsgákat is rendeztünk. A Londoni Egyetemről dr. Allan Möller szaktanácsadó képezte ki tanárainkat arra, hogy hogyan kell egy a miénktől merőben más vizsgáztatást elvégezni. A dolog pikantériája csak annyi, hogy a kiképzett tanáraink között ott volt a Miskolci Egyetem Nyelvi Intézetének az egyik tanára, Bátfai István is. A regionális televízió adott híradást erről az eseményről. Tudva azt, hogy az európai országok többségében nyelvtanári diplomát szerzett kollégáink külföldön is szerencsét próbálhatnak, állást vállalhatnak, most azon fáradozunk, hogy hasonló helyzethez juttassuk a magyar kollégákat is. Az év végén már pontosan tájékoztatni tudjuk az érdeklődőket, akiknek 25 órás kurzussorozatokon kell majd részt venniük, ahhoz, hogy külföldön is taníthassanak.

Havrán Zoltán angoltanár a QUALI-SCHOOL NYELVISKOLA (?)

vezetője

Az igazság pillanata — gyakoroljuk a hatalmat!

A hosszabb ideje működő demokráciákban a polgárok négyévenként mérik meg pártjaikat. Ekkor van Hemingway szavaival az „igazság pillanata”. Minden párt (a volt kormányzó és az ellenzék is természetesen) ígér, bizonygat és keresi a választói kegyeket.

Egy nagyon fontos dolgot kell most tudatosítani, hogy hazánkban is el kell menni szavazni, minden egyes szavazó polgárnak megadatik ily módon az a lehetőség, hogy beleszóljon a történelembe és személyesen saját szavazatával meghatározza a következő négy év történéseit. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyalázkodás mellett, ami ennek a jó kis magyar kampánynak velejárója lesz, próbálják a választópolgárok kikényszeríteni a „miből” megjelölést is. Hiszen lehet nagyszerű dolgokat ígérni, és lehet egy év kormányzás után azt mondani, hogy bocsánat, az IMF „nem engedi”, a nemzetközi bankvilág „nem engedi”.

Igenis, a pártok adjanak olyan programokat, hogy ezzel és ezzel az újabb áldozatvállalással, aminek megint mi leszünk a szenvedő alanyai, 1-3-10 év után ide és ide fogunk eljutni. Tudom, szörnyű az adósságteher, lehet megint a kommunistákra mutogatni, de az elmúlt négy évben is vettünk fel hiteleket, privatizáltunk, a kormány kivonult innét-onnét, az országgyűlés nagyszerű törvényeket alkotott, a nép is él valahogy ha olykor a fekete gazdaság „áldásait” is használva.

De mi természetünknél fogva többet szeretnénk. Nem akarjuk,,hogy az emberek munka- nélküliek legyenek. Érezzék meg a népfelség lehetőségét és gyakorolják ha csak négyévenként is ilyen irányú hatalmukat, és minél többen járuljanak a szavazó urnák elé.

Újhelyiné Győrfi Ibolya Miskolc.

„Milyen nagy az Isten állatkertje?”

„Isten országa, és az emberek butasága határtalan!” - szoktuk mondani - tréfás-bosszúsán - ha olyan túlkomplikált probléma merül fel, melyet egy kis jóindulattal, toleranciával, józan ésszel, játszva meg lehetne oldani. De ha a butasághoz még rosszindulat is párosul, akkor önkéntelenül kiszalad a szánkon: „Milyen nagy az Isten állatkertje” De miért kell - ha egyáltalán kell - erről beszélni? Sajnos, kell! Elmondom, miért.

Az utóbbi 30-40 évben, a „nagy ipari fellendülés” korszakában, új városok, városrészek épültek, nőttek ki a földből. Mert az ipar munkáskezekre várt, a munkások lakásra. De honnan jöhetett ez az „utánpótlás?” csakis a környező falvaikból. Miskolc lélekszáma is pár évtized alatt, több, mint duplájára emelkedett. A mező- gazdaságból, faluról felözönlők magukkal hozták a kistelepülések, kisközségek, falvak erkölcsi, és viselkedési szabályait; és az új helyen nem mindenkinek, és nem azonnal sikerült megszokni a városi életet, szokásokat, így, szaporodtak a problémák. Ha sikerült a beolvadás, akkor is egy kis nosztalgia visszamaradt a falusi élet után, de ha nem sikerült városlakóvá válni, akkor a gyökérte- lenség, a sehová nem tartozás tette próbára-évekre, évtizedekre-a betelepültek lelkivilágát. Mondanék erre egy példát. Húsz-egynéhány évvel ezelőtt, hosszabb ideig Tiszaszederkényben dolgoztam, így sok ismerősöm él ott. Amikor a „szent ke- resztségben” az akkori „Leninváros” a Tiszaújváros nevet kapta, odautazván, néhány volt kollégára reátámadtam: imigyen. „Miért kellett ez nektek?! A Leninváros nevet nem szégyelltétek, a Tiszaszederkényt meg szégyelh'tik?! Hiszen a tatáijá- rás idején már Szederkény: falu volt! Sőt, 1268-ban már írásban is megemlítették!” - Ne így fogd fel - kért a barátom - így „városlakók” vagyunk, nem pedig valami falusi prosztók! - Hol laktál te azelőtt? - kérdeztem az egyiket. - Csincseta- nyán, válaszolta. — És te? - kérdeztem a másikat. - Én Ilonamajqrban - válaszolta. így már minden érthető.

Szomorú, de ezek a „városlakók” már lenézik a saját falujukat, a fajtájukat, nekik azok már „prosztók”, azaz: műveletlen parasztok!

„De nagy is az Isten állatkertje!” Még nagyobb a baj, ha elszakadtak ugyan a falutól, de a városban nem tudnak gyökeret ereszteni, még évtizedek múlva sem. Ilyenkor mit tehetnek? Bőrünkön tapasztalhatjuk. Mivel nincs a régi, az állandó elfoglaltság, mint a falun, ezért unatkoznak. Kora reggel kiülnek - mint a baglyok - a hűvösre, és késő estig megy az „Ámyékszéki Híradó”, azaz: a pletyka. Hogy milyen rend van a lakásukba: az gondolható. Ők rázzák ki az abroszt, a szőnyeget az

ablakon át, az alattuk lakók nagy örömére. (Főleg: ha nyitva van az ablak!), és dobálnak ki, mindenféle gusztustalan dolgot. Ám ez mégnem elég, igyekeznek - unalmukban - mindenbe belekötni.

Kedves ismerősöm, a 82 éves János bácsi a mérnök fia, és a tanárnő menye rimánkodására, faluról hozzájuk költözött. De János bácsi kikötötte: csak akkor költözik hozzájuk, ha magával viheti Vackor nevű, 4 éves puli kutyáját is. A „tanár néni” eleinte kicsit húzta az orrát, de a fürdetéssel, spray-vel, Vackor szalonképesség tétetett, hűségével, szere- tetével mindenkit meghódított úgy, hogy a mérnök úr néha így panaszkodott - persze tréfásan - ismerőseinek: Jí feleségem lassan többet foglalkozik Vackorral, mint velem!” Pár napja találkoztam az öreggel. Hogy van kedves János bátyám? - kérdeztem illedelmesen. — Hadd el édes fiam, - panaszkodott - ez a sok gyüttment, semmi ember, akiknek még mindig fakéssel kell levakarni a térgyirül a tehensz...t, agyon aka- rik ütni a Vackort! Vagy megmérgezik, aszonták! - De hát miért? - kérdem elképedve, hiszen Vackor a légynek se vét! Á gyerekeknek meg külön öröm, ha simogathatják dédelgethetik ezt a kedves kis állatot! „Aszondik _ mondja János bácsi - meg akarja őket harapni! Pedig, ez sokkal finnyásabb! Csomók Jenő Miskolc

Már az Óné.

Demi továbbra is

aondiát viseljük.

if

Sok ezer ember vásárolt már Ford autót régebben vagy a közelmúltban. Értük és autóikért jött létre és működik Magyarországon a hivatalos Ford márkakereskedők hálózata, mely napról-napra többet nyújt.

Lehet, hogy Ön személyesen még nem ismeri a Fordot. Talán használtan vagy nem hivatalos kereskedőtől, esetleg külföldön vásárolta az autóját, így még nem járt hivatalos Ford márkakereskedőnél. Mindez nekünk nem számít.

Ami fontos, hogy Ön Fordot vezet és mi szeretnénk a gondját viselni, és meghívni egy találkozóra hivatalos Ford márka- kereskedőjéhez, hogy megismerje a Ford családot és szolgáltatásainkat.

Ezért most hivatalos Ford márkakereskedőinknél ingyenes, 27 pontra kiterjedő téli műszaki átvizsgálást kínálunk.

Hiszen a tél közeleg. Jönnek az esős napok, hó, sötétség. Fontos, hogy Ön megbízhasson Ford autójában.

Az ingyenes téli műszaki átvizsgálás október 11 és 22 között tart, és érvényes minden magyarországi Ford autóra, függetlenül az autó korától és származási helyétől.

A lap alján megtalálja hivatalos Ford márkakereskedője címét és telefonszámát. Már várja az Ön jelentkezését és hozzá mindig fordulhat, ha a Ford eladási, alkatrészellátási szervizszolgáltatásaira van szüksége. Most és a jövőben.

Mert bár az autó az Öné, mi azért továbbra is gondját viseljük.

Berniünket Ön vezet.

Auto Tester ”M” Kft.

3527 Miskolc József A. u. 45. Tel.: (46) 349-259 Fax:(46) 356-520

Auto Top Kft.

3531 Miskolc Győri kapu u. 53. Tel.: (46) 353-858 Fax(46) 356-085