Észak-Magyarország, 1993. október (49. évfolyam, 229-254. szám)

1993-10-12 / 238. szám

1993» Október 12., Kedd Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Bemutatták a jelöltet Miskolc (ÉM) - Csoba Tamás halá­lával nemcsak a miskolci polgár- mesteri szék, hanem a 24-es önkor­mányzati képviselői körzet is gazda nélkül maradt. A Bükkszentlászlót, Komlóstetőt, Vasgyárat és Tatár­domb egy részét magába foglaló kör­zetben november 13-án választ kép­viselőt az ott lakó, pontosan 5050 vá­lasztásra jogosult polgár. A válasz­tási harc nyitányát jelenti az a teg­napi sajtótájékoztató, amelyen az SZDSZ jelöltjét, Srobár Sándort mu­tatták be. Srobár személye nem ismeretlen a város közgyűlése előtt, hiszen majd’ három éve ő a szlovák nemzetiség tanácskozási joggal felruházott kép­viselője a testületben. Nem tagja az SZDSZ-nek, de gyakran azonosan szavaznak, sok kérdésben egyetér­tenek, ezért jelölték öt. A fiatalem­ber bükkszentlászlói lakos, a perece- si Debreczeni Márton Gimnázium és Szakközépiskola tanára. Nős, két gyermek apja, felesége a bükkszent­lászlói művelődési ház vezetője. Ter­mészetesen - mint a városrész lakó­inak többsége - jól beszél szlovákul. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, nem könnyű feladatot vállal Srobár Sándor, hiszen át kell vegye, amit Csoba Tamás elindított a körzetben. Ez pedig nem más, mint a szenny- és csapadékvíz elvezetés megoldása, utak építése, a gázbevezetés és a te­lefonhálózat fejlesztésének segítése, menedzselése, a közbiztonság javí­tása. Az SZDSZ vezetői további há­romjelöltről tudnak. A kopogtató cé­dulákat most viszi ki a választóknak a posta, amint lehet, megkezdik a gyűjtésüket. Ebben és a jelölt vá­lasztási propagandájában jelentős szerepet vállal a párt. Járványügyi információk Miskolc (ÉM) - Az ENSZ Egészség- ügyi Világszervezetének tájékozta­tása szerint 1993 második negyedé­vében Oroszországban (főleg Moszk­vában és Szentpétervárott) 2170 dif- téria (torokgyík) megbetegedést je­lentettek. Az érintett területeken természetesen széleskörű kampány­oltásokat vezettek be. Ukrajnában a második negyedévben 644 diftéria megbetegedést diagnosztizáltak; az esetek száma másfélszerese az előző év hasonló időszakában bejelentet­teknek. Legkedvezőtlenebb a jár­ványügyi helyzet Kijevben, ahol 100 ezer lakosra 11 megbetegedés jutott idén. A kedvezőtlen járványügyi helyzet miatt szükséges az Oroszor­szágba és Ukrajnába utazók védőol­tása. A diftéria behurcolásának el­kerülése érdekében az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lat B.-A.-Z. Megyei Intézete Nemzet­közi Oltóhelyén (Miskolc, Meggyes­alja út 12.) az alábbiak szerint ter­jesztette ki a védőoltások idejét: hét­főn 9-től 12 óráig, kedden, szerdán, csütörtökön 8-tól 9 óráiig, míg pénte­ken 10 és 11 óra között lehet jelent­kezni. Oroszország, Grúzia és Tádzsikisztán területén kolerajár­ványt is észleltek, és Nyugat-Euro- pa számos országából szintén jelen­tettek behurcolt kolera-megbetege­déseket. (Dániából három, Spanyol- országból kettő, míg Németország­ból és Romániából egy-egy esetet je­lentettek). Tehát a kolera behurco- lása is lehetséges, így az említett te­rületekre utazók számára különös jelentőséggel bír az ételek italok megválasztása. A megfelelő higié­nés helyzet, a lakosság megfelelő hi­giénés magatartása, megbetegedes esetén a járványügyi intézkedések megakadályozzák a kolera esetleges meghonosodását. Legalizálják a szegénységet Az adományozók minden darabnak örülnek így tél előtt Megyénkben sokan élnek nehezen, akiknek jól jön minden segít­ség Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - M. Szabó) - A korá­nál idősebbnek látszó férfi indulni készül, kicsit még üldögél, hátha fá­jós lábai megemberelik magukat és menetképessé válnak. Frigán Györgyre (61) komoly erőfeszítések várnak, a földön fekvő jókora múa- nyagzsákot kell hazacipelnie, hogy legyen télire nagykabátja, zakója.- Gyomorfekélyem van, tbc-s va­gyok, a lábam az érelmeszesedéstől ilyen - sorolja testének kínjait. A diósgyőri férfit más szempontból sem kényeztette el a sors. Nyugdíja 7150 forint, feleségéé 7050, s van egy fia, aki szerencsére éppen katona. Különben munkanélküli lenne. Amíg velük élt, családjukban az egy főre jutó jövedelem alig haladta meg a 4700 forintot. Miközben a létmini­mum már meghaladta a 13 ezret. Persze a gyereknek így, katonaként is adni kell ezt azt...- A múlt hónapban kaptam kétezer forint segélyt az önkormányzattól, de ez csak egyszeri volt, nem segített ki a bajból. Jön a tél és még egy gramm szenet se tudtam venni. Nem is tudom, mi lesz velünk... Sokan jöttek ma ruháért a diósgyőri Nagy Lajos Írirály út 46-ba, ahol a munkanélküliek egyesülete székel, s helyet kapott a Miskolci Demokra­tikus Cigányszervezet. Ez utóbbi ve­zetője, Burai Aladár és felesége oszt­ja a ruhákat.-Az adományt a máltaiaktól kaptuk- mondja Burai, akit itt a „Főnök” ti­tulus illet meg - és látja, hogy nem csak a cigányok jönnek. Sok az ele­sett a cigányoknál és nem cigányok­nál, a szegénység összehozza az em­bereket. Vencsik Ildikó olyan vékony, töré­keny, hogy nem néznék ki belőle, maga nevel négy gyereket. Pöttöm kislányához méri az egyes darabo­kat, ami nem jó, azt visszateszi. Sok jót talált már - mondja - nem is tud­ja, mi lenne velük, mert a gyeden és a családi pótlékon kívül nincs más jövedelme. Az élettársa korábban keresett hébe-hóba, de most alkalmi munkája sincs.- Az újságból tudtam meg, hogy van ilyen lehetőség - sorolja Ildikó válo­gatós közben - egy dolgot kivéve elé­gedett vagyok. Kevés a gyerekcipő, pedig az fogy a legjobban mert, ha­mar szétnyúzzák. írja meg az újság­ban, hátha többet adnak ide! Az emberek csendben, türelmesen válogatnak. Burai unokája, a két éves Vanda jelenti a derűs, üde szín­foltot. Valahol szerzett egy magas sarkú női cipőt, abban egyensúlyoz a nézők elismerésére. Tóth Istvánon először az tűnik fel, hogy a szeme vérben van. Szobafes­tő, maszekol, ahol tud, a festék per­gett a szemébe, azért ilyen. Fest ha van mit, egyébként nyugodtan dol­gozhat, mert munkanélküli segély nem jár neki.- Átvágott a kisiparos, akinél tíz évet dolgoztam. Nem jelentett be a társadalombiztosításnak, így most se segély, se semmi. Már beszéltem itt egy jogtanácsossal, ígérte, meg­próbál segítem. Tóth egy dzsekit keresett magának, de nem talált. Elég baj az, teszi hoz­zá, hogy ilyesmiért kell kuncsorog­nia, de hát ő sem jó kedvéiből jár ide. Egyébként tisztelete és elismerése a Főnöknek, amiért itt strapálja ma­gát a szegényekért, csak nehogy ab­bahagyja! Osztunk, szorzunk. Tóth úr felesége szerencsére dolgozik, de van két gye­reke, az egyik 14, a másik 13 éves. És azt ugye nem kell magyarázni, mibe kerül az iskola. Csak a napkö­zi 1200 forint a kettőnek. Az anyjuk meg hiába dolgozik konyhán, ha nem hozhat haza semmit (nyugati cég!)... Náluk is nagyon kicsi az egy főre jutó jövedelem, szociológus le­gyen a talpán, aki képes megmonda­ni, hogy tudnak mégis megélni. Burai igazi idealista. Most hetente háromszor, kedden, szerdán és csü­törtök délelőtt osztja a ruhát (ponto­san, hiszen átvételi elismervények tanúsítják, jó helyre került a holmi), szeretné azonban a karitatív tevé­kenységet bővíteni. Novembertől ad majd a szervezet egy szendvicset, forró teát is a hozzájuk betérőknek, „hadd legyenek egy kicsit boldo­gok!”. Megegyezünk, a boldogság et­től kissé távol esik, mégis örülhet­nek, ha a szegénységtől szenvedők érzik, hogy nem teljesen számkive­tettjei a társadalomnak. A Főnök nemcsak adni szeret, segít a szociális-segélykérelmek kitölté­sében. Átfutom a lapokat. Nem rit­ka az olyan család, ahol a 6500 forin­tos családi pótlékból élnek (?) hár­man, vagy 5120-ból ketten. Hol itt a létminimum? Bizony, ehhez képest toronymagas összegnek tűnik.- Az akciót másfél hónapja kezdtük- összegez Burai - azóta 750 család kapott ruhaneműt, de nemcsk azt: kelendőek a régi bútorok, háztartá­si gépek. Jönnek nemcsak Miskolc­ról, hanem Gesztelyből, távolabbi falvakból. És jön a tél is. Kevés a láb­belink, ezért ezúton is kérek minden érző szívű polgárt, ne dobják ki! Ad­ják nekünk, akik legalizáljuk a sze­génységet. Azt is tudom, nagy áru­házaknál is akad fölösleg, maradék, ami nem kell senkinek, itt viszont jó szívvel fogadják. Befejezésül álljon itt egy telefon­szám: a 331-336-on fogadják az ado­mányozni szándékozók hívását. Több kocsi összeütközött Miskolcon Miskolc (ÉM) - Tegnap reggel sze­rencsés kimenetelű hármas kocca­násos baleset történt Miskolcon, a Dankó Pista utca és a 3-as főközle­kedési útvonal találkozásánál. Egy Wartbourgot vezető autós nem vet­te figyelembe a közlekedési lámpa piros jelzését, s emiatt ütközött egy kft.-s Toyotával, valamint a Miskol­ci Polgármesteri Hivatal VW-Pas- satjával. Ez utóbbiban ült Kobold Tamás, a megyeszékhely alpolgár­mestere. Szerencsére személyi sérü­lés nem történt, az ütközés követ­kezményeként a legnagyobb anyagi kár szemmel láthatóan a Wartbour­got érte... A forgalomban csak kisebb fennakadás következett be. A hármas ütközés színhelye Fotók: Fojtán László MEGYÉNKBŐL ihelyi fűtési dijak itoraljaújhely (ÉM) - A távhő- ilgáltatási díjakról tárgyal meg beijesztést október 14-i ülésén a ros képviselő-testülete. A napi­ad szerint ezenkívül szó lesz íg a szociális szolgáltatásokért etendő díjakról, továbbá a mnyvíztisztító telep szomszéd- gában található kiskertek tulaj- nosainak panaszáról. íherautóval ütközött iskolc (ÉM)-Súlyos, életveszé­;s sérülésekkel szállítottak tor­zba azt a fiatalembert, aki Mis- Icon, a Pesti úton pénteken este ÍY-972 rendszámú személygép­kocsijával eddig ismeretlen okból áttért az úttest menetirány szerin­ti bal oldalára, s ott frontálisán összeütközött egy pótkocsis szerel­vénnyel. Meghalt a csöppség Miskolc (ÉM - FJ) - Szombaton hajnalban a Megye. Kórház kora­szülött osztályán meghalt az az alig néhány napos Újszülött, akit tulajdon szülőanyja, a felsozso Icai V Sándomé az udvarukon talál­om latrinába dobott. A csöppség ÜÄSnil tobtet.»M* ® SrejSfXSrfett fertőzések SÄÄStunkrö. la, a 35 éves asszony továbbra is tagadja, hogy tudott volna terhes­ségéről, és - miután szabadlábon védekezhet - tegnap délelőtt már elhagyta a kórházat. Ami megdöb­bentő: állítólag a közvéleményt sokkal jobban megrázták a történ­tek, mint magát az „anyát”... Nagyszülők és unokák szabadegyeteme Miskolc (ÉM) - Szabadegyetemet szervez a következő hetekben két generáció - a nagyszülők és az unokák - számára a Myugdíjas Klubok és Idősek „Életet az évek­nek” megyei szervezete. Első alka­lommal ma, október 12-én délután 4 órára váiják az érdeklődőket lVlK51V.UlC.UiI CLÍ, XC1UOXVU1 UdJV XYUZiUÖötr* gi Házába, a Kassai utca 86. szám alá. A szabadegyetemet Sipos Jó­zsef, a szövetség országos elnöke nyitja meg. Az utána elhangzó elő­adásból alihoz kaphatnak taná­csokat a tizenévesek és a 60 éven túliak: életünk e két szakaszában mit tehetünk egészségünk megó­vásáért, hogyan alakítsuk ennek érdekében életmódunkat. Drága fényképek Miskolc (ÉM) — Ma, kedden reg­gel hattól délután kettőig a 25-ös főközlekedési úton, Ózd környé­kén mér a traffipax, míg 14-től 22 óráig a 37-es főúton, Szerencs tér­ségében.------INNEN SZÓLVA------­L ajcsi M. Szabó Zsuzsa Pár hét már eltelt, mióta hallottam, de Laj­csit nem tudom felejteni. Igen, Lagzi Lajcsiről van szó, kinek kazet­tái ott bőgnek minden magára valamit is adó falusi kocsmában, városi lakodalom­ban. A zenei közhelyeket és szöveges közhe­lyeket, giccset, dínomdánomot kedvelő kö­zönségkedvence ő, Lajcsi. No és az enyém is egy ideje. Mert Lajos rá­dióbeli riportjában (kár, hogy késő este su­gározták!) olyan okosan, olyan meggyőzően magyarázta „művészetét”, hogy csak le a kalappal! Elmondta, hogy az, amit csinál, a „széles néprétegeknek” szól, és hogy sokan ezért lenézik. Maga is tudja, hogy színvo­naltalan giccs dalainak száz százaléka, de mit tegyen, ha ez tetszik a népeknek!Az ela­dott kazetták többszörös milliomost csinál­tak belőle azért, mert felismerte, mi kell a mulatóknak, danászóknak. Szegény szülők gyereke egyébként, de mióta Lagzi Lajcsi lett, él mint hal a vízben. Dicséretére legyen mondva, nem túlzottan szereti amit csinál, próbált már új vizekre is hajózni, ám meg­bukott vele. Ha fájdalommal is, de vissza­tért a „lajcsizáshoz”, de sóvárog valami tisz­tes, művészi megélhetés után. Vagy pénz és siker, vagy színvonal és éhenhalás. Ez az, amiért megkedveltem Lajcsit: okos, rátermett, felismerte a helyzetet és ügyesen meglovagolta. Nem tudom, van-e még em­ber az országban, aki ennyire tisztán látja önmagát, helyesen értékeli a saját helyzetét. S ha a szaporodó milliomosokra gondolok, az is eszembe jut: van-e köztük valaki aki ennyire megérdemelte a millióit? Sárosi Pál Miskolc (ÉM - Nyl) - A megye kereskedelmi életének egyik közismert személyisége, a for­galmazás elismert hozzáértője. Minden túlzás nélkül mondható: életeleme az ősi foglalkozás, a kereskedés.- Harminckét évvel ezelőtt kerültem tanuló­ként az akkori Miskolci Kiskereskedelmi Vál­lalathoz. Nem, nem volt eltökélt szándékom, hogy kereskedő leszek, de valamit választani kellett az általános iskola elvégzése után. Ma már persze azt mondom: elképzelni sem tud­nám az életem másképpen. Nagyon jó tanító- mesterem volt Kormos Sanyi bácsi személyé­ben, sok mindenre megtanított, arra is, hogy a vevőt tiszteim és szolgálni kell, egyfajta alázat­tal, a szó valódi értelmében vett kereskedői ma­gatartással. Erre bőven adódott lehetőság Sá­rosi Pál életében, aki végigjárta a lépcsőfoko­kat, s eljutott a vezetői beosztásig. Dolgozott boltvezetőként Edelényben, a miskolci Irodabú­tor és Irodagép Áruházban, a régi Leninváros- ban, a Sajó Aruház igazgatójaként, majd jelen­legi helyére került, a miskolci Iparcikk Aruház igazgatójának, amelynek a kft.-vé történt áta­lakulása után egyik ügyvezető igazgatója is lett.- Mi tagadás, göröngyös volt az idáig vezető út. Hogy mást ne említsek: tíz éven át ingáztam na­ponta Miskolc és a vidéki áruházak között. De sosem panaszkodtam. Most sem, amikor rég el­múlt már az áruhiányos korszak, amikor már nem az árubeszerzés, hanem az eladás a gond. Ám ez is szép: megtalálni az olyan árut, ami mi­nőséget is jelent a kiélezett versenyhelyzetben, de piaca is van. Gyanítom, hogy a recesszió ha­tása még érződni fog két-három évig. Számunk­ra kicsit messze még a fellendülés, hiszen vál­ság sújtotta területen kereskedünk. Elmosolyo­dik, amikor kérdezem: innen megy majd nyug­díjba? - Ezt ma nehéz megjósolni. Nem tudjuk, nem tudom, mit hoz számunkra a privatizáció! Akárhogy is lesz azonban, én már csak keres­kedő maradok. S talán az egyedül nevelt két fiú közül a tizenhat éves kisebbik nyomdokomba lép majd, neki van érzéke, kedve ä kereskedés­hez. Arra mindig büszke leszek, hogy akárhol voltam is eddig, mindig emelt fővel távozhat­tam, ha tovább kellett lépnem.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom