Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

1993. Szeptember 22., Szerda zu ....... Hírek - Tudósítások É SZAK-MAGYARORSZÁG 3 EBEÉ-biztosok Szlovákiában Pozsony (MTI) - Hétfő óta Szlová­kiában vizsgálódik az EBEÉ nemze­ti kisebbségekkel foglalkozó bizott­ságának öttagú szakértői csoportja. A Max van der Stoel EBEÉ-főbiztos megbízásából tevékenykedő szakér­tők csoportja a szlovákiai magyarok helyzetévei kapcsolatos kérdéseket tanulmányozza. A csoport a hét vé­gén Magyarországon folytatja mun­káját, ahol a magyarországi szlová­kokat érintő kérdésekben vizsgáló­dik. A Marc Bossuy vezette EBEÉ- szakértők szlovákiai missziója so­rán eddig a szlovák külügyminiszté­riumban, a Csemadokban, a Matica Slovenskában tárgyaltak, és fogad­ta őket Román Kovác, a szlovák kor­mány miniszterelnök-helyettese. Ezt követően a Magyar Keresztény- * demokrata Mozgalom vezetőivel ta­lálkoztak, akik kifejtették, hogy a nemzetiségi kérdés megoldását ogyedül egy megfelelő nemzetiségi törvénytől remélik, de ennek meg­születését sok körülmény késlelteti. A szlovákiai magyar keresztényde­mokraták elmondták: Szlovákiában egyelőre nem teljesítik az ország ET- felvétele során ismertté vált ajánlá­sokat. Az EBEÉ szakértői csoportja szerdán az Együttélés Politikai Mozgalom vezetőivel is találkozik. Nincs lépfenével fertőzött trágya Tószeg (MTI) - Az Országos Állate­gészségügyi Intézet a laboratóriumi vizsgálata szerint nem találtak lép­fenével fertőzött trágyát a Jász- Nagykun-Szolnok megyei Tószegen. A vizsgálatot a helyi önkormányzat kérésére azért végezték el, hogy eloszlassák a helybeliek aggodalma­it. Az ügy előzményei: a tószegiek május közepén üttorlasszal akadá­lyozták meg, hogy az Állati-fehérje Takarmányokat Előállító Vállalat emberre veszélyes baktériumot tar­talmazó trágyát szállítson az ottani lerakó telepre. A tiltakozás hatásá­ra a szállítást beszüntették, ám a fa­lubeliek tovább nyugtalankodtak, hogy a településen addig elhullajtott anyagok is tartalmazhatnak veszé­lyes baktériumot. Az Országos Ál­lategészségügyi Intézet a községben és az ATEV telep környékén 17 min- tát gyűjtött a lakosok kérése alap­ján. A mikrobiológiai elemzés min­den esetben negatív eredménnyel zárult. Elhalasztották a tárgyalást Budapest (MTI) - Elnapolta ked­den a döntést a Gazdasági Verseny- hivatal, a Tornai és Fiilöp Kft. a Pri- magáz-Hungaria ellen benyújtott kérelmének ügyében. A kft. képviselői gazdasági erőfö­lénnyel való visszaélés gyanújára hivatkozva adta be kérelmét a ver­senyhivatalhoz. A kft. Kistelek kör­nyékén üzemanyagtöltő állomást működtet, ahol pb-gázcsere telepet is nyitni szeretne. A területen mint gázgyártónak, a Primagáz-Hunga- riának van érdekeltsége. Ez a mono­pol helyzetben lévő cég azonban el­zárkózott a kft.-vel való szerződés- kötéstől, arra hivatkozva, hogy már öt pb-gázcsere telep működik a kör­nyéken, és nem volna gazdaságos egy újabb létesítése. A versenytör­vény szerint a gazdasági erőfölény­ben lévő cég csak akkor zárkózhat el Ilyen esetben a szerződéskötéstől, ha az valóban indokolt. A versenyta­nács bírója arra kérte a Primagáz- Hungaria képviselőjét, hogy gazda­ságossági számításokkal igazolja: valóban indokolt volt-e a kft.-vel szembeni elutasító magatartása. Az ENGSO ülése Budapest (MTI) - Kétéves fennál­lásának legjelentősebb eseménye elé néz a Magyar Sportszövetség: szombattól hétfőig Budapesten tart­ja ülését az Európai Nem-Kormány­zati Sportszervezetek Szövetsége, az ENGSO. A háromnapos budapesti fórumon a Magyarokkal együtt 24 ország tár­sadalmi sportszervezeteinek, sport­szövetségeinek vezető képviselői lesznek jelen, amellett többek között képviselteti magát az AGFIS, a Nemzetközi Sportszövetségek Szö­vetsége is, amelynek Aján Tamás személyében magyar alelnöke van. Üzleti esélyeink Dél-Afrikában Budapest (MTI) - Manapság már nincs semmi különös abban, hogy magyar kiállítók a világ távoli pont­jain megrendezett ipari, kereskedel­mi seregszemléken részt vesznek. Sőt, kívánatos is a jelenlétük, hiszen a hagyományos piacok megtartása sokszor nehézségekbe ütközik, ahol pedig fizetőképes keresletet találni termékeinkre, ott érdemes is bemu­tatnunk azokat. Ilyen alkalmat kí­nál októberben Dél-Afrika, ahol a SAITEX Nemzetközi Kereskedelmi Kiállítás a legnagyobb azóta, hogy a Dél-Afrikai Köztársasággal szembe­ni korábbi, az apartheid miatt élet­be léptetett szankciók oka, s érvénye megszűnt. • Johannesburgi rendezvényünkre 450 kiállító és mintegy 30 ezer szak­mai látogató jelezte előzetesen rész­vételi szándékát - táj ékoztatott Cor­nelius van Niekerk Scholtz úr, a Dél- Afrikai Köztársaság budapesti nagykövete, akitől a kiállításon részt venni szándékozó magyar cé­gek, vállalkozók esélyeit kérdeztük. A rendezvény fontossága túlnő az or­szághatárokon, hiszen jószerével az egész térség piaci igényeiről, lehető­ségeiről kaphatnak alapos tájékoz­tatást a résztvevők, s persze így tá­gulnak az üzletkötési lehetőségek is -tette hozzá. □ Az Ön hazájában mire van legin­kább kereslet? • Az afrikaifóldrész legfejlettebb or­szága a miénk, s belső fejlődése most kapott újabb lendületet. Ez piaci szemmel nézve azt jelenti, hogy óri­ási a felvevőképessége fogyasztási cikkekből, gépekből, különféle be­rendezésekből, ipari és mezőgazda- sági termékekből egyaránt. A kiállí­táson minden jelentős dél-afrikai cég ott lesz, mellettük pedig az is­mert ázsiai és európai vállalatok széles köre is felvonultatja kínála­tát. □ Nekünk, magyaroknak vannak-e körben üzleti esélyeink ? • Biztos vagyok benne, hogy a ma­gyar jelenlét igen fontos. A megfele­lő minőséget kínáló magyar üzlet­emberek nem fognak üres kézzel ha­zatérni, habár azt előre megmond­hatom: igen nagy konkurenciával kell megvívniuk és a mérce minden téren magas lesz. Ám tudom azt, hogy sok magyar vállalat, nagy- és kis cég meg tud felelni a követelmé­nyeknek. Országaink egymás közti kereskedelmének dinamikus, évi 20 százalékos növekedése ennek a leg­jobb bizonyítéka. □ Milyen magyar áruk számíthat­nak leginkább piacra a térség orszá­gaiban? • Meggyőződésem, hogy a magyar élelmiszeripar számos termékét örömmel fogadják a dél-afrikai pia­con. Azonban szeretném a magyar kereskedők figyelmét felhívni arra, hogy céltudatos reklámtevékeny­séggel, áruházi láncokkal való kap­csolatfelvétellel megsokszorozód­hatnak esélyeik, akár magyaros spe­cialitásokat, akár például a tokaji bort szeretnék e távoli piacon beve­zetni. De vég nélkül sorolhatnám a példá­kat az üzleti lehetőségekre más ipar­ágakból is. Tudnivaló például, hogy a Dél-Afrikai Köztársaságban most nagyszabású lakásépítési program indult. Ebben az általam is ismert, kiváló minőségű magyar építőanya­gokkal éppúgy be lehet kapcsolódni, mint gépekkel, berendezésekkel, élőmunkával. Kelendőek lehetnek bizonyos járműalkatrészek is, vala­mint fogyasztási cikkek. Jó néhány kiváló magyar kozmetikai termék is eladható, ügyes piaci munkával elő­készítve, amint azt a Helia dél-afri­kai példája már mutatja is. Aztán korlátlan lehetőségek rejlenek a bá­nyaiparban: gépek, mérőműszerek iránt nagy a kereslet - állítja a nagy­követ, hozzátéve: - Csak arról nem szabad megfeledkezni, hogy Ma­gyarország messze van és gazdasá­ga nem túlzottan ismert a távoh földrészen. De az érdeklődés óriási az ország iránt, amit a közelmúlt politikai vál­tozásaival, s e változásokkal kapcso­latos vezető szerepével érdemelt ki. Ez olyan előny, amit - véleményem szerint - ki lehet és ki is kell hasz­nálni! Megyénkben szó sincs milliárdokról A megyei ügyészségnek csupán egy korrupciós ügyről van tudo­mása Fotó: Fojtán László Feczkó János Miskolc (ÉM) - Szabó Iván robban­tott. Mondhatni: nagyot robbantott. Olyannyira nagyot, hogy talán még ö magát is meglepte a detonáció ere­je. S bár sokak szerint vaktöltények­kel durrantott, vitathatatlanul nagy füsttel járt. Szó, mi szó, időnként nem jön ugyan rosszul a mindent jó­tékony homályba borító füstfelhó, csakhogy a füstnek az a rossz tulaj­donsága is megvan, hogy csíp... S hogy ez a füst momentán ki szemét fogja leginkább csípni? Egyelőre nem tudni. Nem, hiszen az explodá- lás óta elmúlt jónéhány nap dacára pénzügyminiszterünk még mindig nem szolgált konkrétumokkal. Miután azonban az országos médiák éppen megyénket emlegetik a legin­kább érintett régióként a bankbun­dákat illetően, mi is megpróbáltuk a homályos részleteket némileg felde­ríteni. Felkerestük tehát dr. Mészá­ros János, a megyei főügyész helyet­tesét, milyen konkrétumokkal tud szolgálni a korrupciósként emlege­tett ügyeket illetően? • A teljesség igénye nélkül termé­szetesen mi is számba vettük a me­gyei eseteket. Szeretném hangsú­lyozni: nem lehet tudni, ezek szere­pelnek-e az ominózus 20 milliárd- ban. Az viszont biztos, hogy a régi- ónkbeli ügyek, mint korrupciós cse­lekmények jelentek meg a közvéle­mény előtt - helytelenül. A korrup­ció ugyanis azt jelentené, hogy az egyes pénzintézetek alkalmazottai ígért vagy adott előny fejében, a kö­telezettségüket megszegve működ­tek közre abban, hogy az igénylő a hitelhez jogosulatlanul hozzájusson. Megyénkben viszont a vizsgálatok során - kivéve egy esetet - ez idáig nem merült fel adat arra, hogy a pénzintézetek alkalmazottai bűnös módon közreműködtek volna a hitel biztosításában, illetve felvételében. □ Ezek szerint csupán egy olyan eset­ről van tudomásuk, ahol az ügyinté­ző korrumpálódott. Elárulná, hol történt? • A Magyar Hitelbank Rt. Ózdi Fi­ókjánál. Itt egy helyi magánvállal­kozó, Jávorcsik István, több alka­lommal összesen egymillió hétszáze­zer forint vállalkozási hitelt vett fel úgy, hogy annak visszafizetésére fe­dezettel nem rendelkezett. Ezért a pénzintézet egyik alkalmazottja, Si­pos Miklós, a hitelek felvételét meg­előzően a vállalkozó bankszámláján fiktív fedezetet igazolt. Ebben az ügyben egyébként még 1991-ben(!) jogerős bírói ítélet született, mely alapján két-két év börtönbüntetés­sel sújtották őket. □ Ez az összeg viszont elenyészően ke­vés a pénzügyminiszter által emlege­tett milliárdokhoz képest. Nem is be­szélve az országos médiák közhírré tett értesüléseiről, miszerint me­gyénkben 14-18 alkalommal kor­rumpálódtak a különböző pénzinté­zetek. Ezek szerint nem kizárható, hogy ezek légből kapott híresztelések lennének? •Azt hiszem, félreértettük egymást. Én mindössze azt állítottam, hogy tudomásom szerint a megyében egyetlen egy alkalommal derült fény olyan esetre, melyben a banktisztvi­selő bizonyíthatóan korrumpáló­dott. Nem tartom viszont kizárható­nak azt sem, az ominózus milliár- dok nem kis részéről majd belső vizs­gálódás eredményeként derült ki, hogy törvénytelen úton jutottak hoz­zá. Van egyébként sokkal nagyobb volu­menű ügyünk is, csak ott fel sem me­rült, hogy valamely ügyintéző bűnös módon közrejátszott volna a hitelek felvételénél. A vádirati tényállás lé­nyege szerint M. János és társai 1989-tól különböző hitelintézetektől vállalkozási kölcsönöket vettek föl arra hivatkozva, hogy juhtartással kívánnak foglalkozni. A hiteleknek (több mint harminc millió forint!) azonban csupán töredékét fordítot­ták állatok vásárlására, míg a pénz nagyobb részét saját céljaikra - ér­tékes gépkocsik, családi ház vásár­lására - költötték. S bár az eljárást jelenleg a Miskolc Városi Bíróság folytatja ellenük különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt, az áltáluk megkárosított pénzintéze­teknek is csak egy része megyénkbe- li. □ Egy szó, mint száz: Borsod-Abaúj- Zemplénben tehát - legalábbis az önök tudomása szerint - távolról sincs szó se m illiárdokról, sem pedig korrupt pénzintézeti alkalmazottak­ról. Ugye jól értettem ? • Igen, jól értette. Megyénkben, a pénzintézetek sérelmére bűncselek­ményekkel okozott kár csupán töre­déke az országos átlagnak. De, hogy ilyen esetek egyáltalán elő­fordulhattak, felveti annak szüksé­gességét, hogy a jövőben a visszaélé­seket kizáró gondossággal járjanak el az egyes bankok alkalmazottai a hitelek odaítélése során. Annál is in­kább, mivel ez minden becsületes ál­lampolgárnak és a hitelintézetek­nek közös érdeke. Újabb kötvénykibocsátás külföldön Budapest (MTI) - A Magyar Nem­zeti Bank újabb kötvényt bocsátott ki külföldön. Ezúttal Ausztriában je­lent meg egymilliárd schillingnek megfelelő értékpapírral a pénzpia­con. Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kedden el­mondotta, hogy a kötvény futamide­je 7 esztendő, kamatozása 8,5 száza­lék, s a kibocsátási ár 100,25 száza­lék. A kibocsátást a Giro Credit szer­vezi. A papírt szerdán vezetik be a bécsi tőzsdére. A másodpiaci ára a várakozások szerint 230-240 bázis­ponttal haladja meg a hasonló kon­díciójú osztrák állampapírokét. Ez a kötvényakció a Magyar Nemzeti Bank idei 11. kibocsátása. Eddig összesen 3,5 milliárd dollár érték­ben jutott a nemzeti bank kötvény- kibocsátás révén hitelhez. (Mindeb­be beleértendő az a két múlt év de­cemberi kötvény is, amelyből szár­mazó bevétel januárban folyt be. Az egyik 600 millió márkás, a másik 30 milliárd jenes kötvénycsomag volt.) Az alelnök elmondotta azt is, hogy a folyó fizetési mérleg alakulásáról egyelőre május végi adatokkal ren­delkezik a Jegybank. Ezek szerint a mérleghiány 1,454 milliárd dollárt ér el. A pénzforgalmi adatok szerint azonban július óta enyhült a hiány a külkereskedelemben az export és az import érteke között. A devizatarta­lékok továbbra is magasak. Agrárszövetség: párt a modernizációért Az Agrárszövetség első embere: Nagy Tamás Fotó: Farkas Maya Budapest (ISB - R.S.) - A mezőgazdaság jöve­delemtermelő képességének növelését sürget­ték az Agrárszövetség keddi sajtótájékoztató­ján. Bálint Csaba leszögezte: a termelők továb­bi önkizsákmányolásával nem tartható fent a mezőgazdasági termelés mai szintje, ezért nö­velni kell az ágazat költségvetési támogatását, illetve a vásárlóknak fel kell készülniük továb­bi élelmiszer-áremelésekre is. A párt alelnöke sürgette a földhitelintézet mihamarabbi felállí­tását, majd megjegyezte: a mezőgazdaság fi­nanszírozási problémáinak megoldásához nem elegendő létrehozni a vidéki bankrendszert. Ezen tül szükség van hitelszövetkezetekre is, sót, az egész bankrendszert kellene alkalmassá tenni a speciális jellegű agrártermelés finanszí­rozására. A sajtótájékoztatón szó esett az Agrárszövetség helyzetét elemző Szonda Ipsos felméréséről is. Nagy Tamás elmondta: a reprezentatív minta­vétel során kiderült, az emberek döntő többsé­ge nem a téeszelnökök érdekérvényesítő szer­vének tartja a szövetséget. Olyan szervezetként határozták meg, amely a mezőgazdaság és a fal­vak lakóinak érdekeit próbálja érvényesíteni. Az Agrárszövetség elnöke ugyanakkor elismer­te: a megkérdezettek többsége nem tudta, hogy pártként működik szervezetük, sokkal inkább érdekérvényesítő fórumként határozták meg. Nagy Tamás elmondta azt is, hogy az emberek nem a régi, hanem az új rendszerhez kötik párt­juk létét, s nagy többségük szerint szükség van egy polgári típusú agrárpártra. A felmérés sze­rint a pártok közötti rokonszenv-rangsorban az 5. helyet foglalja el az Agrárpárt, s megelőzi pél­dául az MDF-et és a kisgazdákat. A párt elnö­ke választási elképzeléseik kapcsán elmondta: szövetségre sem a mostani koalíció pártjaival sem az MSZP-vel nem kívánnak lépni. Ezzel szemben természetes partnereiknek tekintik a Fidesz-t, az SZDSZ-t és a Köztársaság Pártot. Nagy Tamás az Agrárszövetséget pragmatikus, ideológiamentes, a modernizáció mellett elköte­lezett polgári pártként határozta meg, s beje­lentette: úgy vélik, '94 után a gazdasági rend­szerváltást kell végrehajtani. Megtudtuk: a párt gazdasági kérdésekben jobbközép, míg szociális kérdésekben balközép helyet foglal el. MOSZ kontra Cereol Budapest (MTI) - Újabb tanúk meghallgatá­sával folytatta a Gazdasági Versenyhivatal kedden, Kállai Maria vezette versenytanácsa, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Or­szágos Szövetsége a Cereol Rt. ellen, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt be­nyújtott kérelmének tárgyalását. 2A MOSZ ugyanis úgy véli: a Cereol kényszer­rel élt a napraforgó múlt évi átvételi árának meghatározásakor. A Cereol tavaly március­ban kötött szerződést a termelőkkel, és az átvé­teli árat 12 ezer forintban határozta meg ton­nánként, holott egy évvel korábban a felvásár­lási ár 14 ezer forint volt tonnánként. Vélemé­nyük szerint ez az ár a világpiaci árnál is ala­csonyabb. Ezért beadványukban arra kérték a versenyhivatalt, hogy vizsgálja meg: valóban monopolhelyzetével élt-e vissza a Cereol Rt. amikor az említett áron vásárolta fel a napra­forgót, 8,4 milliárd forintos kárt okozva a hazai szövetkezeteknek. A hétfői tárgyaláson tisztázódott, hogy a bead­ványban szereplő 78 szövetkezetből csupán 37 érdekeltsége állapítható meg. A többieknél vagy vitatható volt az érdekeltség, vagy nem álltak kapcsolatban a Cereol Rt.-vel, esetleg ön­ként vonták vissza az eljárásban való részvéte­lüket. Vita bontakozott ki arról is, hogy mit le­het világpiaci árnak tekinteni. A Cereol Rt. kép­viselője szerint az argentin árakat, míg a ter­meltetők képviselője az európai gyakorlatra és arakra hivatkozott. Ugyan megkérdőjelezte, hogy a Cereol Rt. joge­lőd, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vál­lalat privatizációja szerepet játszott-e az árak kialakításában. A MOSZ képviselője úgy vélte, hogy az új tulajdonosnak szerepe lehetett az ár­ban. A privatizációs pályázat győzteséről, az ÁVÜ1992. januárjában döntött, a szerződést a felek februárban írták alá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom