Észak-Magyarország, 1993. szeptember (49. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

1993. Szeptember 6., Hétfő Gazdaság ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG 7 A Dunabank a Vámudvarban Miskolc (ÉM - MYT) - Csütörtökön A Dunabank Rt. cégtáblája a miskolci, Repülőtéri utcai Vám­udvarban Befektetési alap Budapest (MTI) - Újabb befekteté­si alap jött létre Profit néven, amely hamarosan megkezdi befektetési je­gyeinek kibocsátását. Az alapot a Kereskedelmi és Hitelbank Befekte­tési Alapkezelő Kft, szervezi. Mind­ezt az alap létrehozói jelentették be a csütörtöki sajtótájékoztatón. Elhangzott, hogy a zárt végű alap fu­tamideje 1997. január 31-éig terjed, így az általa kibocsátott befektetési jegy adókedvezményre jogosít. A be­fektetési jegyekből befolyó összeget alapvetően állampapírok megvásár­lására fordítják. Az alap portfóliójá- ban minimálisan 50 százalékos mér­tékben állampapírok - államkötvé­nyek és kincstárjegyek - lesznek, emellett más, biztonságosnak ne­vezhető értékpapírokat vásárolnak. Ebbe a körbe banki garanciával el­látott megbízható vállalati kötvé­nyek tartoznak. Ajegyzés szeptember 6-án kezdődik, a Kereskedelmi Bank Rt. és az Ibusz Bank összesen 145 fiókjában. A pa­pír megvásárlása diszkont áron tör­ténik. Ez azt jelenti, hogy aki szeptember­ben jegyez befektetési jegyet, az ol­csóbban jut hozzá, mint alá ugyan­ezt novemberben vagy decemberben teszi. A szeptember 6-ai diszkont ár 10 ezer forintos névértékű papír ese­tében 9640 forint. Az alap kezelői úgy tervezik, hogy a minimális saját tőke eléri a 800 mil­lió forintot. Erre biztosíték, hogy az alap mögött meghúzódó Kereskedelmi Bank Rt. 800 millió forint erejéig garanciát vállal. így, ha az alapba mégsem jön­ne össze ennyi pénz, a hiányzó összeget a bank kipótolja, a saját tő­ke maximális nagysága 3 milliárd forint lehet, vagyis ennél több jegy­zést nem fogadnak el. Ilyen veszély azonban nem várható, hiszen - mint elhangzott a sajtótájékoztatón - je­lenleg igen nagy a konkurencia. Szá­mos uj alap kínálja befektetési je­gyeit és általában ezek várható tőké­je nem haladja meg az 1 milliárd fo­rintot. Ajegyzés megkönnyítése érdekében a Kereskedelmi Bank Rt. hitellel se­gíti a befektetőket. Rövid és hosszú lejáratú hitelt egyaránt biztosít, így 35 százalékos készpénz befizetés is elegendő a 10 ezer forintos jegyek megvásárlásához. A rövid lejáratú hitel az adókedvezmény felvételéig szól. Kamata megegyezik a mindenkori jegybanki alapkamattal, amely je­lenleg 19 százalék. A hosszú lejára­tú hitel kamata induláskor 22 szá­zalék lesz, melyet 1 százalék jutalék is kiegészít. A befektetési jegy várható hozama 30-40 százalék körül alkui. Magyar-orosz kereskedelem Moszkva (MTI) - Oroszország első ízben jelezte, hogy a Magyarország­gal szemben fennálló adóssága ter­hére szívesen vállalna részt ma­gyarországi beruházásokban - kö­zölte csütörtöki moszkvai tárgyalá­sai után Berényi Lajos, a Nemzetkö­zi Gazdasági Kapcsolatok Miniszté­riuma helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: Magyarország érde­ke az, hogy a jövő év eléjén megkez­dődjék az orosz adósság második részletének törlesztése. Az orosz külgazdasági minisztéri­umban folytatott megbeszélések mellett Berényi Lajos kereskedelmi és fizetési megállapodást írt alá a tá- dzsik és az azerbajdzsán külgazda­sági miniszterrel. Az orosz-magyar gazdasági kapcso­latokról szólva Berényi Lajos el­mondta, hogy az év első hét hónap­jában másfél milliárd dolláros kül­kereskedelmi forgalom valósult meg. Ebből a magyar export 500 mil­lió dollár, az orosz export egymilli- árd dollár volt. Oroszország Német­ország után a második helyen áll a magyar- külkereskedelmi forgalom terén. Az orosz-magyar forgalom kiegyen­súlyozatlanságának okairól szólva a helyettes államtitkár közölte: Oroszország számottevően csökken­tette importját, núközben exportja a tavalyi szinten maradt. A másik ok, hogy tavaly az első fél­évben jelentős volt a magyar gabo­naexport, ami viszont ebben az év­ben kiesett. A magyar gépexport és a fogyasztá- sicikk-export a tavalyi nem túl ma­gas szinthez képest viszont látvá­nyosan növekedett. Miskolcon, a Biliárd Manager Club­ban szerződést írt alá Horváth Ti­bor, a Dunabank Rt. vezérigazgató­ja, Földes Balázs, a Vám és Pénz­ügyőrség Borsod-Heves Megyei Pa­rancsnokságának vezetője, vala­mint Szász Sándor, az ÁTI Közrak­tározási Vállalat igazgatóságának vezérigazgatója. A szerződés alap­ján szeptember 1-től - jelentette be dr. Székely László a Dunabank Rt. Miskolci Fiókjának igazgatója - a Dunabank Rt. kirendeltséget nyi­tott az ÁTI Közraktározási Vállalat miskolci, Repülőtér út 6. szám alatti Vámudvarában. A szerződést aláírók mindhárman részletesen kifejtették a sajtótájé­koztatón, hogy a bankkirendeltség megnyitásával valamennyi cég és az ügyfelek is jól járnak. Hiszen a ki- rendeltségnél a Vámudvart igénybe vevő ügyfelek minden fizetési köte­lezettségüket teljesíthetik, ami után az importárut azonnal birtokba ve­hetik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem kell majd esetenként akár bőröndnyi pénzzel ide-oda sétálni a Vámudvar és a legközelebbi postahi­vatal között. Sőt, azoknak, akik a Dunabank olyan szolgáltatásait is igénybe veszik, mint a Dunabank Hitelkártya, vagy a számlavezetés, Budapest (ÉM) - Nem döntött az Állami Vagyonügynökség igazgató­tanácsa arról, hogy ki a nyertes a Centrum Áruházak Részvénytársa­ság privatizációjára benyújtott pá­lyázók közül. A nyílt versenyfelhí­vásra összesen három ajánlat és egy szándéklevél érkezett. Ez utóbbi a tizek konzorciumaként ismert ma­gyar nagyvállalkozóktól. Ók azt je­lezték, hogy a meghirdetett 40 szá­zaléknyi vagyonrész helyett többsé­gi tulajdont kívánnak szerezni, ám végül is ehhez a fizetési garanciát az ÁVÜ külön kérésére sem mellékel­ték. Az ajánlattevők valamennyien Egzisztencia-hitelből kívánják meg­vásárolni a céget, amelynek garan­ciájaként éppen a Centrum vagyona szolgált volna. Az ÁVÜ olyan part­nert keres, aki képes a cég fejleszté­sére, az ehhez szükséges források biztosítására. Ezt olyan vevő, aki osztalékból fizeti vissza a felvett hi­tel részleteit, nem tudja megvalósí­tani. Ezért nem született döntés an­nak ellenére sem, hogy a Centrumot az ÁVÜ immár három éve kívánja magántulajdonba adni. Két héten belül megjelennek a Fővá­rosi Közért üzleteinek megvásárlá­sára a pályázatok. A második kör­ben 80-100 üzletet kíván eladni az ÁVÜ, a korábbiaknál szigorúbb fel­Ráthy Sándor Budapest (ISB) - Jóllehet Magyar- ország Európában a negyedik legna­gyobb nyúltenyésztó országnak szá­mít, belföldön nincs kialakult piaci ára a nyúlhúsnak. Ennek oka első­sorban az, hogy a hazai lakosság gyakorlatilag nem fogyaszt nyúl- húst - az olaszok tányérjába évente átlagosan 6 kilogramm kerül -, s így a magyar tenyésztők minden négy­lábút exportálnak: évente mintegy 20 ezer tonnát. Mivel azonban az ex­portált nyúlhús ára szezonálisan változik, télen jóval drágább, mint nyáron, a tenyésztők szempontjából előnyös lenne, ha ezen ingadozáso­kat a belső fogyasztás segítségével kiegyenlíthetnék. A cél támogatásá­ban részt vállal az amerikai Ralston Purina és a Hajdúsági Agráripari Rt. által ’90-ben létrehozott Purina Hage Rt. is, amely ebbéli tevékeny­ségéről pénteki sajtótájékoztatóján számolt be. A kiváló biológiai értékű takarmá­nyok fogalmazásával, országos szaktanácsadási valamint magán- vállalkozókra épülő kereskedelmi hálózattal rendelkező cég úgy ítéli meg, hogy a hazai tenyésztők szá­mára is hasznos lenne, ha fellendül­ne országunkban a nyúlhús-fo- gyasztás. Ennek érdekében rendez­még a Vámudvarba sem kell pénzt vinniük. Ezzel kiszűrhető akár az esetleges utcai rablás, akár az eset­leges csekkhamisítás is... Hogy milyen nagy dologtól van szó, azt érzékeltetheti: némelyik Vám­udvar napi 20-30 millió forintos for­galmat is lebonyolít már naponta... Jól járnak a vámosok is, hiszen ed­digi rendszerükben „lyuk” volt a be­vételek gyors biztosítása. A kiren­deltség működése ezt is helyére té­tételek mellett. Ez egyebek között azt jelenti, hogy az új tulajdonosnak valamennyi dolgozót át kell vennie, és kötelezettséget kell vállalnia a dolgozók egy évig való foglalkoztatá­sára is. Az Arai vásárolja meg az Arai Hun­gária Kft.-tól a Fővárosi Garázsipa­ri Vállalatban lévő üzletrészét. Az Arai 250 millió forintos árajánlata a névértékhez viszonyítva 180 száza­lékos árfolyamnak számít. Amennyiben a munkavállalók meg­felelő ajánlatot tesznek, megvehetik a Tatai Cserépipari Vállalatot, amelynek átalakításáról döntött az ÁVÜ vezető testületé. Az MRP már többször jelezte, hogy tulajdont kí­ván szerezni, most erre verseny nél­kül is meg lesz a lehetőség, ha aján­latuk legalább a részvények névér­tékére vonatkozik. Az Igazgatótanács megtárgyalta a önprivatizáció eddigi tapasztalatait. A két ütemben 687 cég kapott ilyen lehetőséget. Eddig231 vállalatot ad­tak el e program keretében. A bevé­tel összesen 10 milliárd forintot tett ki. Túlnyomórészt - 84 százalékban - belföldiek szereztek tulajdont. Kárpótlási jegyért 807 millió forint értékben kelt el e vagyonból, és ma­gas az Egzisztencia-hitelt igénylők aránya is. Az első ütem várhatóan ték meg a pénteki eseményt is, ahol a nyúltenyésztésben érdekelt szak­embereket tájékoztatták program­jukról. Ä Purina Hage állítása sze­rint a megfelelő jövedelmezőségnek négy alapfeltétele van: a jó fajta, a megfelelő tartástechnológia, a jó ál­lategészségügyi helyzet és a jó ta­karmányozás. A társaság szakem­berei ezentúl tanácsokat is adnak azoknak a leendő tenyésztőknek, akik a Franciaországban és Olaszor­szágban igen kedvelt nyúlhús előál­lítására vállalkoznak. A sajtótájé­koztatón megtudtuk: éves szinten akkor térülnek meg a befektetett szí, s így az állam is hamarább jut pénzhez, hiszen mindenütt lerövi­dülnek az átfutási idők. Egyébként - hallottuk a sajtótájé­koztatón - hasonló Dunabank-ki- rendeltség már működik a főváros­ban, vidéken azonban a miskolci az első. Amennyiben a tapasztalatok kedve­zőek lesznek - ami szinte bizonyos - más megyei városokban is követik a miskolci példát. hamarosan befejeződik, csupán né­hány vállalat értékesítése maradt el. Ä második ütem, amely a na­gyobb vállalatok eladását célozza, később kezdődött. Ezért 70-80 vál­lalatnál többet nem valószínű, hogy értékesítenek. Ráadásul egyre több a problémás esetek száma, mind gyakrabban reklamálnak azok, akik nem nyer­tek a pályázaton. Az igazgatótanács éppen ezért úgy döntött, azokat a cégeket, amelyeket az év végéig a tanácsadók nem tud­nak eladni, január elsejétől ismét az ÁVÜ árulja. Három malomipari vállalat, a Vas, a Borsod és a Heves megyei Gabona és Malomipari Vállalat átalakulásáról és a pályázati kiírásról döntött a tes­tület. A nyílt pályázat során a részvények 50 százalékát plusz egy értékpapírt vehetnek meg. A mezőgazdasági ter­melőknek kárpótlási jegyért, vagy előlegutalványért 25 százaléknyi vagyonrészt különítenek el. A pályá­zatokat október végéig közzé teszik. A döntés értelmében a stabil pénzü­gyi helyzetű vasi cég privatizációs bevételemek 70 százalékát elvonja az ÁVÜ, a másik két cégnél a bevé­telt azonban maguk a társaságok használhatják fel. költségek, ha egy anya legalább 25 utódnak ad életet. A Purina Hage módszerével és takarmányozási rendszerével azonban éves szinten akár az 50-60 egyed is születhet egy anyától, s mivel 25 felett minden nyúl durván 100 forintos hasznot hoz a gazdának, elfogadható jövedel­mezőségűnek tekinthető a tapsifii- les tenyésztése. Az alacsony zsír- és koleszterintartalmú, ugyanakkor magas fehérje- és vastartalmú nyul- hús - a kutatások szerint - kiváló ét­rendi hatású, mitöbb Olaszországba szinte korlátlan mennyiségben szál­lítható. A vagyonügynökség háza tájáról Átalakulhat a Borsod megyei gabonaforgalmi vállalat Nyúltenyésztésben nagyok vagyunk Alapvető cél a belső fogyasztás mielőbbi fellendítése Mi nem esszük a nyuszikat Fotók: Farkas Maya Mentsük meg a mezőgazdaságot! A magyar mezőgazdaság, ami az ország gazda­ságának szilárd alapja és büszkesége volt, ma katasztrofális válságban, az összeomlás szélén van. A termelők - legyenek akár egyéni vállal­kozók, kistermelők vagy szövetkezeti gazdasá­gok - mindennap nyomasztó termelési, pénzü­gyi. értékesítési gondokkal küzdenek a fennma­radásért.. Az agrárágazat válsága egyben a vi­dék válsága: a falvakban megdöbbentő méretű a munkanélküliség, az elszegényedés. A terme­lők a jövőt jelentő eszközök felélésére, az önki- zsákmanyolás árán való termelésre kénysze- rüíhek. hogy továbbra is meglegyen az ország kenyere. Az agrárágazat érdekeit képviselő szervezetek éveken át hiába figyelmeztették az ország vezetőit, a kormányt, a pártokat arra, hogy miközben a mezőgazdaság jövőjének jel­szavával vívják a maguk politikai harcait, ép­pen ezt a jövőt teszik hosszü időre kilátástalan­ná. A huszonnegyedik órában sikerült csak a kormányt, a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni és a legégetőbb napi gondok enyhítéséhez, az ag­rárágazat fennmaradásához szükséges intéz­kedésekről megállapodás elérését megkísérel­ni. A kormány eddigi és a kilátásba helyezett intézkedései a mezőgazdaság megmentéséhez nem elegendőek! A nemzetgazdaság mai nehéz helyzetében ez magyarázható, de a termelők számára nem elfogadható. A parasztság viseli évek óta az ország adósságtörlesztésének, az élelmiszerárak fékentartásának terheit. Az ágazatnak nincs több tartaléka, a termelőknek nincs tovább kitartásuk. A mezőgazdaság meg­mentésére azonnali intézkedésre és anyagi ál­dozatra is szükség van. A magyar mezőgazda­ság már sokszor bizonyította a történelem fo­lyamán, hogy képes a legnehezebb körülmé­nyek között is talpra állni. Nem lehet vissza­élni a parasztság földszeretetével, kötelesség­tudatával: most a falu kér segítséget, hogy' a végromlást elkerülve majd annak sokszorosát adhassa vissza a nemzetnek! A kérés azonban most mar nem elég! Az ország élelmét megtermelók nem fogadhatják el örök­re, hogy mindig csak adniuk kelljen és soha ne követelhessenek. Egyszer végre már fel kell lépnünk érdekeink védelmében, ahogy mások is harcolnak saját ér­dekeikért. A vidék népe ebben se legyen másod­rendű állampolgár! Áhhoz, hogy a termelők si­kerrel tudják érvényesíteni követeléseiket, fél­re kell tenni az őket esetleg megosztó nézeteket. Összefogva, egységben képesek- és csak így ké­pesek - elérni azt, ami nem csak a saját érde­kük, hanem az ország érdeke is: a magyar me­zőgazdaság megmentését, talpra állítását. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A Budapesti Értéktőzsdén a részvényforgalom árfolyamértéken elérte a 123.239 millió forintot. Változatlanul a Pick Szeged határozta meg a tőzsdei kereskedést. Kárpótlási jegyi Fonto MTI. ISB Co-NEW Ur-t Na» York Broker Pjk, i " ............. > Ü rtfüHh ♦ HfrrÜri 7* É j * FMlliiliHijüiiilii^iiinjiiji li' ’ ptfizsoeieiaoA&anagár-gört* l;Y I« nfimvoHkőtás tH|i H1 +t+jtTÜiiH v minimális vételArajánlat a brókercégektől a a brókercégek maximális oiadá«iár-a|ániat* íffijmjr SoS R ?3 8 Sí 2 Sss 5 i 555 I« 3 S 5 S Sí 5 S I S 5 S Tőzsde Index (ideiglenes) szeptember 3: 916,65 -0,01 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. szeptember 3. Pénznem Valuta Vétel Eladás Angol font 139,47 Ausztrál dollár 60,64 Belga frank* 261,95 I)An korona 13,62 Finn márka 15,66 francia frank 16,03 Holland forint 50,26 ív font 130,51 Japán yen* 88,20 Kanadai dollár 70.11 Kuvaiti dinár 3Ó9.26 Német márka 56.49 Norvég korona 12.92 Olasz líra** 57,92 Osztrák schilll* 803.21 Portugál escudo* 54,88 Spanyol peseta* 68,89 Svájci frank 64.21 Svéd korona 11,32 USA-dolIár 93.04 ECU (KP) 106,87 A megadott számok 1 egysegre ban *: 100 egység,**: 1000 egység 142,27 61,88 266,61 13,88 16,06 16,31 51,12 133, n 89.40 71,51 314,76 57.45 13.16 59,20 816.81 55,98 70.41 65.29 11,58 94.60 108,83 Deviza Vétel Eladás 140.56 141.26 01,17 61.47 262,84 264.00 13,76 13.82 15,93 16t03 16.15 16,23 50,59 50,81 131,67 132,31 88.89 88,99 70,75 71.09 311.56 312,94 56,85 57;09 13,01 13.07 58.4-70»,79 808,34 54,95 69,16 64,65 11,58 93,63 107,61 811,74 55.23 69,54 64,33 11.64 94,03 108.11 értendők, forint-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom